Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-09 / 213. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szeptember 9-e, a bolgár nép legnagyobb nemzeti ünnepe Miért utolsó az adóbevételi terv teljesítésében a barcsi járás? Kapunyitás előtt a Mezőgazdasági Kiállítás A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT waK- -mí*-• -.---í-v , . I • .'-..v;bizottságának ta m m XI. évfolyam, 213. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954 szeptember 9. Hz őszi mezőgazdasági munkák a kaposvári r • • r r es tana i r ■ I 11 A kaposvári járási tanács tegnap értekezletre hívta össze a járás termelési és állandóbizottsági elnökeit. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék a soronlévő fontos mezőgazdasági munkáikat, a szántás, vetés, betakarítás időszerű kérdéseit. Az értekezleten két beszámoló hangzott el. Pécsek Gyula elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében foglalkozott a dolgozó parasztjaink előtt álló fontos munkákkal, s azokról a feladatokról beszélt. amelyek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározat megvalósításában mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben a falu dolgozó népére várnak. Az értekezlet beszámolójának szakmai részét Kovács János elvtárs, a járási tanács főagronómusa tartotta. Kovács elvtárs értékes előadásában hasznos tanácsokkal látta el a termelési bizottság elnökeit a betakarítással, talajelőkészítéssel, vetéssel, mélyszántással és trágyázással kapcsolatban. Felhívta a gazdák figyelmét, hogy a különböző kapásnövények betakarításánál vegyék figyelembe és tartsák be mindig a határ- ' időket. A szántás-vetési munkákkal kapcsolatban sok szakmai kérdést tisztázott a gazdáik előtt. Majd végül számos más feladattal is foglalkozott, mint például a csávázás helyes módszere, a silózás, az istállótrágya helyes kezelése, a szervestrágyák használata, adagolása. Választ adott a gazdáknak az oly nagy problémát okozó őszi trágyázásról is. Elmondta, hogy ha lehet, kerüljék el a ve-, tás előtti trágyázást, de ha a talaj úgy kívánja, vagyis gyenge, tápanyagokban szegény, akkor feltétlenül szükséges a trágyázás. Felhívta figyelmüket, hogy saját példamutatásukkal serkentsék a dolgozó parasztokat a vetésre, mert ez a leghatásosabb agitációs módszer. A beszámolóhoz többen szóltak hozzá. A somogyjádi termelési, bizottság elnöke elmondta, hogy községében számos dolgozó paraszt kötött szerződést szántásra a kaposvári gépállomással. A gépállomás azonban még most sem kezdte meg a szántást, pedig már itt az ideje. Többszöri sürgetésre sem érkeztek meg a traktorok, de még csak feléjük se néznek a gépállomás vezetői. Igen értékes felszólalása volt a 62 éves Hegedűs Józsefnek, a ka- posújlaki termelési bizottság elnökének. Hegedűs József 6 és fél hold földön gazdálkodik, a falu legjobb gazdájának tartják. Hegedűs gazda elmondta: a parasztnak sokat kell tanulnia, hogy jól tudjon gazdálkodni. A múltban azt tartották a falusi emberről, hogy elég, ha csak annyit tud, hogy az eső elől az eresz alá álljon — mondta Hegedűs gazda. — Most már nem elég ennyi. Sokat kell olvasni és tanulni, hogy az ember megismerje a földművelés módszereit, mert ha nem tud okosan, észszerűen gazdálkodni, akikor üres marad a padlása. Meg kell ismerni a növények életét, azok kártevőit és azt, hogyan lehet ellenük védekezni. Meg kell. ismerni a talajt, hogy az mit terem meg .jobban és milyen tápanyagokban gazdag vagy szegény, mivel lehet azt pótolni. Tavaly ősszel a gabona alá háromszor szántotta fel a földjét, szomszédja, Nagy Sándor pedig csak egyszeri szántásba vetette a búzát. Hegedűs Józsefnek 9 mázsa búzája termett egy holdon, míg szomszédjának 4.5 mázsa. Meggyőződhettek a gazdák arról, hogy csak jól előkészített magágyba, idejében elvetett mag hoz igazán jó termés^ Most is már elvetette az ősziárpaját. Úgy tartja, hogy neki, mint termelési bizottsági elnöknek munkájával kell példát mutatni és követésre bírni a gazdákat. Számos felszólaló volt még az értekezleten. Foglalkoztak az állattenyésztésben, növénytermesztésben megmutatkozó hibákkal, községük dolgozó parasztjainak problémáival. Kevesen beszéltek azonban arról, hogy mit akarnak tenni a szántás-vetési munkák időbeni befejezése érdekében. Az értekezletén elhangzott hasznos útmutatásokat, tanácsokat, használják fel munkájukban az értekezlet részvevői és ki-ki hazamenve, otthon járuljon hozzá, hogy a mezőgazdasági munkákban az élre kerülhessen a kaposvári járás. ii DISZ KV tájékoztatója a Mezőgazdasági Kiállítás megtekintéséről Még néhány nap, s megnyílnak az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui az érdeklődők hatalmas tábora előtt. A falvak, gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fiataljai is nagy érdeklődéssel várják a sokoldalú, fejlődő mezőgazdaságunk jelenlegi eredményeit és iövőjét bemutató kiállítás és vásár megnyitását. Már eddig is nagy számban határozták el a falvak fiataljai: megtekintik a kiállítást, hogy további munkájuk során felhasználják mindazokat a hasznos tapasztalatokat, tanulságokat, amelyeket a kiállítás nyújt majd dolgozó parasztságunknak. A DISZ Központi Vezetősége a nagy érdeklődésre való tekintettel lehetővé kívánja tenni, hogy sokezer dolgozó parasztfiatal tanulmányozhassa a kiállítást. Ezért a földművelésügyi minisztériummal közösen biztosítja, hogy a parasztfiatalok — igénybevéve az 50 százalékos utazási kedvezményt — megyénként 2—2 napra felutazhassanak Budapestre. A DISZ KV és a földművelésügyi minisztérium gondoskodik a fiatalok egy éjszakai szállásáról és kalauzolásukról a fővárosban, valamint a kiállításpn is. Kétnapi élelemről a részvevőknek maguknak kell gondoskodniuk. Indulás időpontjáról a DISZ KV értesíti a megyei és járási bizottságokat. A DISZ Központi Vezetősége felhívja a DISZ valamennyi falusi alapszervezetét, valamint a járási és megyei bizottságokat, hogy ismertessék a fiatalokkal a felutazás lehetőségeit, kezdjenek hozzá az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár csoportos látogatásának megszervezéséhez. Iga! tsz-ei és egyénileg gazdálkodói párosverseuyre Is ívták a somogysziliakat Mi, Igái község tsz-ei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai a pártszervezet és a községi tanács irányításával úgy harcoltunk az augusztus 20 tiszteletére indított verseny során, hogy községünk a második helyezést érte el a kaposvári járásban. Ez az eredmény arra serkent bennünket, hogy újabb kötelezettséget vállaljunk az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére, jövő évi kenyerünk megalapozása érdekében. Az alábbi pontok szerint párosversenyre hívjuk So- mogyszil község tsz-ét és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságát. Vállaljuk: 1. A betakarítást elvégezzük: Tsz: Egyéni gazdák: hó, nap hó, nap Kukorica X. 20-ig X. 24-ig Burgonya IX. 25-ig IX. 30-ig Cukorrépa IX. 30-ig IX. 25>-ig Napraforgó IX. 30-ig| IX. 10-ig Silócsalamádé IX. 20-ig. Silózás (550 köbméter) IX. 30-ig. 2. Vetés alá talaj előkészítést X. hó 15-ig. 3. Istállótrágyázást (5204) X. hó 20-ig. 4. Vetőmagcsávázást IX. hó 15- ig5. A község összes egérrel fertőzött területén az egérirtást (Árváimnál) elvégezzük IX. hó 30-ig. 6. Vetés: Rozs IX. hó 15»igBúza IX. hó 20-ig. Takarmánykeverék IX. hó 30-ig. 7. Őszi mélyszántást XI. hó 25- ig8. A tsz-ek 40 kát. hold ősziárpát és 120 kát. hold búzát keresztsoro- san vetnek. 9. Jelentőszolgálat: A VB a felettes szervek által meghatározott szabályok szerint pontos jelentést ad. A jelentés adatainak összegyűjtéséhez a termelési és az állandó-bizottságok, valamint a tömegszervezetek segítségére támaszkodunk10. A verseny kölcsönös értékelését rendszeresen kéthetenként végezzük. Kérjük a somogyszili tsz tagságát és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságát, hogy fogadja el versenyfelhívásunkat és erről mielőbb értesítsenek bennünket. Igái község tsz-ei és egyénileg dolgozó parasztsága nevében: Fehér István VB-elnök, Bernáth Mihály, a termelési bizottság elnöke, Gyurics Dániel tsz-elnök, Gerencsér János, ÁMG agronómusa, Szakács Ferenc, Császár György dolgozó parasztok. Több mini 90 vagon aprómagot gyűjtöttek be eddig megyénkben A Somogymegyeí Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat az - idén mintegy 26 ezer holdnyi területen kötött aprómagtermelésre szerződést a megye termelőszövetkezeteivel, egyénileg dolgozó parasztjaival és az állami gazdaságokkal. A különböző aprómagok cséplése, begyűjtése nagy ütemben folyik és szeptember 8-ig több mint 90 vagonnal már a magtisztítónak és a minőséget ellenőrző telepnek is átadtak. Az aprómagvak közül bíborból 443, őszi repcéből 2236, tavaszi bükkönyből 1900, ko- rianderből 276 mázsa magot csépeltek. el és gyűjtöttek össze: A siófoki járás területén Ádánd, Jut község határában az idén igen jól sikerült a lencse termesztése. Holdanként 5 mázsás átlagtermést takarítottak le a szerződtető gazdák. A begyűjtött magok csíraképességének megállapítása után a vetőmagok újból visszakerülnek a termelőkhöz. A bíbormag, amit elvetettek, már több helyen ki is kelt. Vissza van még a csillagfürt, he- terózis kukorica és szudáni fű betakarítása, amely -szintén jó termés- kilátásokkal biztat. Képek megyénk éledéből ÚJ ISKOLA BOLHÓN .jfy# Fejlett lótenyésztés Szénát hordanak Temesváriék Somogyaracson . . Az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell a beruházásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának. . .« — mondotta Nagy Imre elvtárs 1953. július 4-i programmbeszédében. S ez a programra ma már megvalósítás útján van, amit pártunk és kormányunk iránti hála érzésével tapasztal a bolhói dolgozó parasztság is- Ugyanis Bolhón lebontották a régi, rossz, egészségtelen iskolaépületet, s államunk intézkedése nyomán új 2 tantermes, modern ált. iskolát építettek, mintegy 213.106 forintos költséggel- Hoffer Lajos, Berkics Mihály és Plántok József kőművesek, valamint Ber- kics Sándorné segédmunkás lelkiismeretes munkával biztosították, hogy az új tanévnyitáskor'már elfoglalhatták az új iskolát a bolhói »-kis magyarok.« ( A párt és a kormány 1953 december 19-i határozata szellemében megyénkben is fejlesztjük a lótenyésztést. Az állami méntelepek éves és időszakos állomásokat 'állítanak fel, ahol kiváló apaállatok szolgálják a lótenyésztést. Képünkön iá sávolyi méntelep »Szaki« nevű gyönyörű hidegvérű lova, amelyet büszkén mutat Lender Ferenc állomásvezető. A méntelepnek nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák lótenyésztésében. Ha végigjárjuk Somogyaracs község határát, mindenütt serény munkában lévő, dolgoskezű földművelő embereket látunk. Hordják a trágyát, szántják a földet, takarítják be a takarmányt. Ezekben a munkákban mindig az elsők között szokott lenni a községben Temesvári Imre 11 holdas egyénileg dolgozó paraszt, akit példamutatásáért becsülnek a somogyaracsiak. Tudja ő mindig, hogy melyik dologra kell először sort keríteni- Okosan, megfontoltan gazdálkodik, s előrelátóan felkészül a télre, a jó gazda gondosságával biztosítja a 2 ló, a 2 csikó és a fejőstehén részére az évi takarmányt. Jónéhány kocsi szénát takarított be a nyár elején rétjéről az első kaszálásból is. Most azonban a sarjúszéna még jobb minőségben kerül pajtába, mert jókor lekaszálta. Boldog megelégedéssel mondja, hogy jó száradása esett a második fűnek, mivel egyszer sem érte renden az eső. Képünk azt a jelenetet örökíti meg, amikor az utolsó szénarakománnyal odaállnak Temesváriék a pajta elé.
