Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-05 / 210. szám
8 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 szeptember 5. j Az öreglaki dolgosó parasztok vállalása a tanácsválasztás tiszteletére napjáig vágómarhabeadási kötelezettségünket rendezzük. d) A tojásbeadási tervünk teljesítéséből hiányzó mennyiséget szeptember 20-ig a begyüj tőhelyre visszük. Baromfi- és hízottbarom- fibeadásunkat ugyancsak a tanácsválasztás napjáig 100 százalékig teljesítjük. Vállaljuk, hogy a begyűjtés adminisztratív munkáit példamutatóan végezzük. 3. A mezőgazdasági munkákra vonatkozó vállalásaink: a) A tengeri- és napraforgószárt a termés betakarításától számított öt napon belül levágjuk és behordjuk. b) A rozsot szeptember 20-ig elvetjük. c) Búzavetési tervünket október 10-ig 100 százalékig teljesítjük. d) A másodnövényeket azok érésétől számított öt napon belül betakarítjuk. e) A rétek második kaszálását és a széna betakarítását szeptember 10-ig teljesen elvégezzük. f) Őszi mélyszántási tervünket november 20-ig teljesítjük. g) A múlt évi 320 métermázsa műtrágyahasználattal szemben az 1954—55-ös gazdasági éyjhen 500 métermázsa műtrágyátv" használunk fel. Hogy a vállalások megvalósítása még eredményesebb legyen, régi versenytársunkat, Lengyeltóti község dolgozó parasztságát párosversenyre hívjuk. A begyűjtési eredmények értékelésére a járási begyűjtési hivatalt kérjük fel. A mezőgazdasági munkákra vonatkozó fogadalmak végrehajtását a két község közös versenybizottsága bírálja el előzetes határszemle tapasztalatai alapján. öreglak község dolgozó parasztjai nevében: Tóth Mihály párttitkár, Tapolcai Ferenc VB-elnök, Mezei Imre VB-titkár, Vincze József mg. előadó, Hegedűs Lajos, Ágoston Antal és Nagy Vendel dolgozó parasztok. II barcsi élenjáró gazdák li itaikat Mi, Öreglak község dolgozó parasztjai tudjuk, hogy a tanácsválasztás népünk életének fontos eseménye. Ezért méltóképpen készülünk fel annak megünneplésére. A tanácsválasztás tiszteletére vállaljuk az alábbiakat: 1. Egészi évi adóbevételi tervünket a tanácsválasztás napjáig 100 százalékig teljesítjük és községünkben adóhátralékos nem lesz. Vállaljuk, hogy költségvetési feladatainkat a költségvetési fegyelem legszigorúbb betartásával 100 százalékig végrehajtjuk. 2. A begyűjtési tervek teljesítése érdekében vállaljuk: a) Burgonyabeadási kötelezettségünket szeptember 10-ig 100 százalékig teljesítjük és ezen a napon a községben burgonyában hátralékos nem lesz. b) Tengeri- és napraforgóbeadási kötelezettségünknek a betakarítástól számított 5 napon belül eleget teszünk. c) A tanácsválasztás egész évi hízottsertés- és Igyekezzenek a vetéssel a szentbalázsi Zöldmező tsz tagjai A szentbalázsi Zöldmező tsz tagjai — épp úgy, mint a nyáron — most is fáradhatatlanok a munkában. Különösen fogatosaik tűnnék ki szorgalmukkal, akik Bernáth István brigádvezető irányításával 275 kát. holdra hordták ki a trágyát, s ezzel előirányzott tervüket maradéktalanul teljesítették. A keverőszántást egy traktoros végzi, aki a kaposvári gépállomásról jött, s a tagok véleménye szerint minőségileg igen jól dolgozik. 36 kát. holdnyi földet forgatott eddig vetés alá. Ezekután nagyon itt van már az ideje annak, hogy a zöldmezőbe!iek megkezdjék az ősziárpa, majd a kenyérgabona vetését is. Hétfőn — úgy bizonygatják — ehhez is hozzálátnak. A takarmánykeveréket 37 holdon elvetették, jócskán került a földbe csalamádé, muhar és csillagfürt. A téli takarmányellátás biztosításáról eddig 100 köbméter siló készítéséről gondoskodtak. Elkél a bőséges takarmány, nagy szükség van rá, hogy a későbbi hónapok folyamán is fokozni tudják a tejtermelést. így tartja ezt Fapp Péter állattenyésztő, aki a legutóbbi időben másfél literrel emelte a tehenek tejhozamát. Nagyban folyik a koriander és szójabab cséplése, tisztogatása is. Ebben a munkában Francz István brigádvezető csoportja tűnik ki. Látnivaló tehát, hogy a Zöldmező tsz tagjai igen igyekvő emberek, de még nagyobb lenne a becsületük, ha ennél is szorosabban fognák meg a munka végét, s akkor a vetésben való elmaradásuk miatt nem kellene tovább szégyenkezniük. A barcsi járási tanács 'a termelési bizottság elnökei, VB-elnökök, az arany- és ezüstkalászos gazdák számára értekezletet tartott az elmúlt héten. Az értekezleten Mátyás József járási tanácselnök beszámolója után többen felszólaltak és igen értékes javaslatokkal, módszerekkel segítették egymás munkáját. Szabó Lajos szuloki dolgozó paraszt elmondta, hogy minden növényféleséget műtrágyázott. Az eredménye meg is látszik, egy hold földből három termést hozott ki ebben az évben. A földbe először rozsot vetett és holdanként 9 mázsát takarított be. Utána ta- karmánycsalamádéval vetette be, azt leetette állataival, utána hajdinával ismét bevetette, amely szép termést ígér. Tóth Szabó Lajos egyénileg dolgozó paraszt, a barcsi termelési bizottság elnöke elmondta, hogy megfigyelték a barcsi Vörös Csillag tsz hogyan alkalmazta földjein a mésziszapot és milyen a hatása a termésre. Meggyőződték róla, hogy terméstfokozó a hatása és az ősszel ők is alkalmazzák földjeiken, mert jövőre még sokkal jobb termést akarnak betakarítani. Elmondta azt is Tóth Szabó Lajos, hogy az idén a műtrágya alkalmazásával olyan földön termelt cukorrépát, ahol eddig nem termett meg és olyan jó termést ígér, hogy erre még nem volt példa Barcson. A többi felszólaló is mind módszereiről számolt be, arról, hogyan ért el magasabb terméseredményeket a fejlett agrotechnikai módszerek bátor alkalmazásával. Rendezték az apaállattartás kérdéseit A községi apaállattartás megjavítása érdekében a minisztertanács legutóbbi határozata szerint az állam tulajdonát képező, köztenyésztés céljait szolgáló apaállatok gondozása és takarmányozása ezután a községi, illetve a városi tanács vég- rehajtófoizottságának a feladata. Ezért a község, vagy a város a kezelésében lévő földekből, vagy a tartalékterületből az apaállatok takarmányellátásának megjavítása érdekében akkora területet biztosítson, amelyen az apaállatok takarmány- szükségletét megtermelik. Amennyiben a tanács elegendő földterülettel nem rendelkezik, gondoskodnia kell a takarmányvásárláshoz szükséges pénzügyi fedezetről. Az apaállatellátás munkáinak irányításába be kell vonni a legeltetési bizottságot. A legeltetési bizottság egy tagja, aki a munkákat irányítja*, tiszteletdíjat kaphat. Az apaállatellátás munkáinak ellenőrzésébe be kell vonni a mezőgazdasági állandó bizottságot és a termelési bizottságot. A községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága a termelési bizottság, javaslatára —- szükség esetén — az apaállatok takarmányozásának megjavítására, valamint az apaállatgondozók bérének kiegészítésére természetbeni vagy pénzbeni hozzájárulást vethet ki a termelőkre. Az apaállatok beszerzésénél nagyobb jogot biztosítanak a községi és a városi tanácsoknak. Az apaállatok felvásárlása alkalmával a fajtaszükségletet a községi (városi) tanács végrehajtófoizottsága állapítja meg. Fakó a kiállításon van ... Ha felületesen néztem volna meg a határt, talán azt hittem volna, hogy senki nem dolgozik, hanem valahol a dúslombú fák csábító árnyékában pihennek az emberek, vagy otthon vannak a ház körül. Esetleg felelőtlenül arra a gondolatra is ragadtathattam volna magamat, hogy nem törődnek az őszi munkákkal... Ez nagy meggondolatlanság lett volna tőlem, hisz Somogyszil dolgozó parasztjai nem olyan emberek, akik otthagyják a földet és munka helyett a kényelmes pihenést választják. Hozzánőttek ők a földhöz, szívesen dolgoznak, tudják, hogy miért. Amikor jobban kinyitottam a szemem, — ki kellett ám nyítani, hogy a sűrű kukoricaerdőbe belelássak — mozgó alakokat fedeztem föl: lehajolva szorgoskodtak és a föld mellett már hatalmas halomban sárgult, pattogva száradt a napon a rengeteg borsóhüvely. Amott a napraforgót vágták és rakták kocsira, kicsit távolabb burgonyát szedtek és a teli, pocakos zsákok a földre borulva bizonyították, szorgos munka folyik kora reggeltől. Arra messze, dél felé porzott a föld, traktor doho- gását hozta a szél és mint rendek a kasza előtt, úgy borultak egymásra a friss, barna barázdák az eke után. Van itt élet, szorgalmas emberek élnek itt. Bent a faluban csönd volt. A bezárt ajtók előtt lógó nyelvű kutyák hűseltek, őrizték a házat, az ajtót, hogy senki rosszszándékú idegen be ne tegye oda a lábát. — De ni! Amott a posta melletti háznál itthon vannak. Bezzeg azok se azért, hogy pihenjenek. Napraforgót rostáltak. Odamentem hozzájuk és megkérdeztem, hogy Huszanik István hoT lakik, mert azt kerestem: ö arról hires, hogy van egy olyan tehene, amelyik 200 nap alatt 5200 liter tejet adott. — Itt lakik, elvtárs. Itt lakik, de nincs ám itthon — mondja a veje. Aztán kicsit büszkén, boldogan újságolja, hogy fölment a tehénnel, a Fakó nevűvel a nagyvárosba, Pestre, a kiállításra. És már vezet is az istálló felé, ott megmutatja Fakó helyét, aztán a másik tehenet, amelyiktől a napokban várnak borjút, meg a két borjút: a kis bikát, meg Fakó utódát. Elmondja, hogy naponta négyszer fejik a Fakót és hogy menynyit jártatják naponta... Kicsit révetegen, elgondolkozva néz messze Budapest felé, talán arra gondol, hogy meg kellene nézni a kiállítást, ahova még messze országokból is jönnek és külföldről is olyan sok mindent hoztak oda kiállítani. Milyen jó lenne látni az ország szívét, valameny- nyiünk legszebb kincsét: Budapestet, a kiállítást, a Dunát, a karcsú hidakat, a sok új házat és mindent, mindent, ami szép. — Buni — VIRÁG FERENCNÉ A PÁRT MUNKÁSA MÉLY SZÜRKESÉGBE szédült át az éj. Hajnalodott. Ébredt a város. A lámpák alatt emberek sietnek, távolból vonatfütty hangzik, s elindulnak messze tisztán csengve az első villamosok. . . — Szabad a jegyeket! — szólalt meg a kalauznő, a csaknem gyereklány Felföldi Erzsi. . . Mert így indult el a munkás élet útján Virág Ferencné, az egykori paprikahasító, csomagoló, konzervgyári munkás, villamoskalauz. . . 1945-öt írtunk akkor. Amikor 1953-ban a Somogyme- gyei Párt-végrehajtóbizottsághoz került, legjobb ajánlója az addigi munkája volt. Nyolc év telt el azóta, hogy villamoskalauz volt Szegeden, ez pedig hosszú idő. Olyan sok minden történik az alatt az emberrel, s mily temérdek munkát lehet elvégezni. Mert Felföldi Erzsi is dolgozott sokat, míg eljutott idáig. Hogy csak egypárat említsek: résztvett a villamosvasútnál a pártszervezet megalakításában, amellett, hogy a legjobb kalauzok egyike volt. 1948-ban már a nagyszegedi pártbizottság EPOSZ leányfelelőse lett. Innen a legnehezebb helyre, Zalába küldik és Felföldi Erzsi ment, mert szükség volt rá. Itt Somogybán is a lehető legjobban igyekezett munkáját végezni. Egyik legfőbb érdeme: fáradságot nem ismerve küzdött a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. Bedegkéren történt még az ősszel. A háborgások a Vörös Zászlót sem kímélték. Nyugtalankodtak ott is a tagok, míg egy szép napon a 31 tagból 20-an adták be kilépési nyilatkozatukat. Kritikussá vált a helyzet és a párt egy kipróbált, fiatal harcosban küldte meg a segítséget, Felföldi Erzsi — most már Virág Ferencné — sze' mélyében. Első dolga volt összehívni a pártszervezetet: — ELVTÁRSAK! — szólt. — A tagok 80 százaléka nem önszántából lép ki, ez az én meggyőződésem. — Ki is derítették, mi az igazság: volt a faluban 4—5 olyan kívülálló gazda, aki nem bírt a földjével. Ezek voltak a kilépő tagok mozgatói, arra gondolva, hogy majd az ő földjüket művelik ezután. Bebizonyosodott tehát Virágné igaza, tisztán látta ezt a pártszervezet is. »Mi vagyunk az erősebbek, nem pedig az ellenség-« jelszóval harcba indultak a becsületes, de félrevezetett tagok meggyőzéséért. Virágné a »legnehezebb« embereket vállalta. Otthonukban kereste fel őket, beszélt velük, de ugyanezt tették a tsz kommunistái is. És két nap múlva megtört a jég: elhangzott az első »bentmaradok«. A harmadik napon már 13-an jöttek visz- sza. Csuti Károly és felesége elsőként írták meg a kilépési nyilatkozatot. Szándékosan hagyta őket Virág elvtársnő utoljára: hadd gondolkozzanak a dolgon. Meggondolták ők már, mert asz öreg Csuti ezt üzente: — Hát arra sem érdemesít az elvtársnő engem, hogy eljöjjön beszélni velem? . . . Nem. . . nem tépem szét azt a kilépési papírt. . . Erre várt csak Virág elvtársnő. Nyomban felkereste Csuti Károlyé- kat. A látogatás eredménye: Csuti Károly volt a huszadik, aki visszalépett, s azóta is a legjobban dolgozó tagok egyike. Megmaradt tehát a Vörös Zászló tsz és tagjai megszerették' a kedves Virág elv- társnőt. De munkáját egyre jobban elismerték, megbecsülték. Ez év májusától a »Szocialista Munkáért« érdemérem boldog, büszke tulajdonosa. AZ ABLAKON beragyog a bágyadt szeptemberi nap. Fénye még a régi, de már erőtlenebb. Az ablak alatt, az asztalnál ül Virág elvtársnő, haja egyszerűen hátrafésülve, barnán, kedvesen. »Erős falusi pártszervezetekkel a párthatározat sikeres megvalósításáért!« — hirdetik a vörös betűk a szemközti falon. Szerdán múlt egy hete, hogy a Kaposvári Járási Párt-végrehatjóbizottságon a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője lett. Éppen szabadságról jött meg, amikor Szántó József elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkára magához hivatta és közölte vele: a kaposvári járási bizottságra javasolták. Nem mondom, kezdetben bántotta a dolog. — Talán nem felelek meg itt? — gondolkodott. — De akkor miért nem mondták meg szemembe? ... — Csak akkor nyugodott meg, amikor tudomására jutott a Központi Vezetőség határozata: művelt, kipróbált, jó káderekkel kell erősíteni a járási párt-végrehajtóbizottságokat. így került tehát ide. Az első napok a tájékozódással teltek el. Szétnézett, mi újság az adminisztráció körül. Mert nem csupán irathalmazok ezek, sok-sok ember problémájával foglalkoznak itt. Aztán hozzálátott a munkához. — Nehéz dolgozni —■ magyarázza — a járást mint területet, is meg kell ismernem. Hogy köny- nyebben lássam a helyzetet, a járást két részre osztottuk. Hozzám 26 község tartozik. Egyelőre ezeket szeretném megismerni. Tervem az, hogy négyszer kint leszek egy héten, a hátralévő két napon pedig az adminisztratív munkát intézem el. Majd további terveiről beszél: *—< A járásban bizony sok olyan pártszervezet van, amely gyenge. Bajok vannak a létszámmal meg a szervezéssel is. Már megtettük az intézkedést, hogy ne halasszák sokáig a tagjelöltek ügyét. Kercse- ligeten pl. elértük azt, hogy valamennyi párttag vállalta: foglalkozik a falubeli emberekkel, segít nekik, hogy mielőbb megtalálják az utat a párthoz. Meg kell erősíteni a népnevelőgárdát is. Azfc kell elérnünk, hogy többet foglalkozzanak egy-egy emberrel. — Napirenden tartja a termelőszövetkezetek problémáját továbbra: is: _______A KERCSELIGETI ku ltúrotthonban nyilvános közgyűlésre készül a tsz, ahol ismertetik a kívülállókkal is az eddig; elért eredményeket. Ezt szeretnénk több helyen megvalósítani.. Az ismerkedési esten közelebb kerülhet egymáshoz a tsz-tag és az egyéni gazda. S mit lehet tudni, hányán lépnek közülük a közös gazdálkodás útjára. — Itt elhallgat, kifelé néz az ablakon, ahol: beragyog a bágyadt szeptemberi nap. S máris valami újabb tervet forgat fejében ez a kipróbált, harcos asszony, aki mindössze 25 éves. , . — Vinczéné — ^