Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

J^puiö Kommunizmus — épülő szocializmus ÚJJÁÉPÜL MOSZKVÁBAN A „PRÁGA“-ÉTTEREM A moszkvai „Prága“-éttermet sok évvel ezelőtt építették a Vo- rovszkij-utcában. A hatalmas épü­letet most újjáépítik. A látogatók márvány lépcsőkön jutnak fel az étterem felső emeleteire. A máso­dik emeleten találhatók a pihenő­szobák. Az ötödik emeleten hatal­mas díszterem van, ahol családi összejöveteleket lehet rendezni. A negyedik emeleten pálmaházat lé­tesítenek. Az étterem valamennyi termét népi alkotásokkal diszítik. A szökőkutak, a falfestmények és a bútorok egységes képet mutat­nak. Az étteremben utas- és teher- szállítólift fog működni. A mosz­kvai »Prága«-étterem helyiségeiben majd 1500—1600 vendéget szolgál­nak ki. Középiskolát végzett fiatalok az üzemekben BÁTOR GYEREKEK Kiev környékén három iskolás megmentette a tűzveszélytől egy kolhoz szénáját. A három gyerek: Vaszja Korovalov, Vitya Seremet és Vitya Jaszinszkij éppen a me­zőn tartózkodott, amikor váratla­nul vihar kerekedett. Sűrű dörgé­sek és villámlások után beköszön­tött az ítéletidő. Az egyik villám belecsapott a boglyába, Sí a széna tüzet fogott. A gye­rekek azonnal észrevették a tűzet és a boglyához futottak. Gyorsan szétdobálták az égő szé­nát és eltaposták a tüzet. Ezzel megakadályozták a tűz továbbter­jedését s megmentették a szénát. EGY JUHÁSZBOJTÁR PÁRVIADALA EGY FARKASSAL Ősrégi szláv város romjait tárták fel a lengyel tengerparton Wolin környékén, a lengyel ten­gerparton nagyszabású régészeti kutatások folynak. A szorgalmas kutatók egy ősrégi szláv város romjait tárják fel itt. A város már a X. században nagy kikötő sze­repet töltötte be a Balti-tenger partján. Wolin környékéről futot­tak ki' a lengyel hajók, hogy áru­csereforgalmat bonyolítsanak le az Atlanti Óceán és a Földközi­tenger partjain élő nemzetekkel. A kutatások eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy már a X. szá­zadban lengyelek éltek a Balti- tengernek ezen a partvidékén. Halszázhuszonöt operát írtak 1778 óta Lengyelországban Izgalmas kalandja volt a „Bol­sevik*‘-kolhoz egyik juhászbojtá­rának, Pavel Golovkonak. A tűz mellett ült és furulyát faragott, amikor a karám felől hirtelen gyanús neszt hallott. Odanézett és a karám fonott kerítése mögött egy farkast pillantott meg. A fe­nevad éppen megragadott egy bá­rányt és a kerítés felé vonszolta. Pavel nem veszítette el lélekjelen­létét. Gyorsan átugrott a keríté­sen és elkapta az ugró vad hátsó lábait. A farkas a földre zuhant, kiejtette fogai közül a bárányt, de a következő pillanatban már a juhász mellének ugrott. Pavel egy sóval teli vályúra zuhant. A far­kas letépte a juhász ruháját és már éppen torkon akarta ragadni, amikor az ifjú összeszedte minden erejét és hasbarugta a fenevadat, amely a rúgás erejétől a kerítés­hez vágódott. Pavel felúgrott, fel­kapta a vályút és szétlapította a vadállat fejét. Lengyelországban megjelent á „Lengyel Operák Könyve“. A könyv érdekes áttekintést nyújt a lengyel opera-irodalom történeté­ről. Az olvasó a többi között meg­tudja, hogy 1778 óta 625 dalmű született Lengyelországban. Az első lengyel opera „A boldogító nyomor“ című opera volt, amelyet 1778-ban mutattak be. A 625-ik lengyel opera Witold Rudzniski „Muzsikás Jankó“ című operája, amelyet 1953-ban adtak elő először Bytomban. Húsz gyermek egy lengyel családban Zaporozsje-kerület komszomol- bizottságait számos, most végzett középiskolás ifjú és leány keresi fel, akik kérik, hogy termelő mun­kában dolgozhassanak. A kerületi bizottságok munkatársai segítenek a fiataloknak a pályaválasztásban, tanácsokat adnak nekik abban, hogy a termelőmunka megszakítá­sa nélkül, milyen főiskolákon vagy egyetemen folytassák tovább ta­nulmányaikat. A transzformátor­gyár: egyik műhelyébe került Nadja Remennyuk és Zsanna Gon- csarűk. Jó barátnők. A műhelyben nagy szeretettel fogadták őket. Hamar elsajátították. a munkát és ma már önállóan dolgoznak. Be­iratkoztak atz energetikai techni­kum esti tagozatára. A „Zaporozs- sztalj“, a „Dnyeproszpec-sztalj“ és más üzemek is készülnek a közép­iskolát végzett fiatalok befogadá­sára. A szovjet iskolákban .megkezdődik az új tanév. A képen: Galja Li- szak, Ólja Vtorova és Marina Plotkina első osztályosok ismerkednek az új iskolakönyvvel. EZERKÉTSZAZ új iskola Az OSZSZSZK városaiban, mun­kástelepein és falvaiban nagy len­dülettel készülnek az új tanévre. Az OSZSZSZK közoktatásügyi mi­nisztériumához tartozó tankönyv- kiadó vállalat 150 millió történe­lem, matematika, fizika, kémia, biológia és egyéb orosznyelvű tan­könyvet adott ki az általános, a hétosztályos és a középiskolás diá­kok számára. Több mint 100 mil­lió rubel értékű szemléltető esz­közt kapnak az iskolák. A városi és a falusi iskolákat 1320 működő erőmű-modellel és 350 fémmeg­munkáló géppel látták el. A köz­társaságban az új tanévben 300 új iskola nyitotta meg kapuit. A moszkvai fiatalok 17 új középisko­lát kapnak. Az év végéig 1200 is­kola építését fejezik be. A képen: a Tadzsik SZSZK leninabádi kerületében fekvő »Andre- jev«-kolhoz földjein ötvasú ekékkel végzik az őszi szántást. Neveljük a gyermekeket iskolaszeretekre! írta: B. Alekszandrov Legelőször gondosság­ra, rendszeretetre, ta­karékosságra szoktas­suk a kisfiúikat és kis­lányokat, valamint ar­ra, hogy önmagukat ki­szolgálják. A gyermek- bek minél előbb meg kell tanulnia, hogyan boldogulhat az idősebb segítsége nélkül. Szok­tassuk hozzá, hogy egyedül öltözködjék, vetkőzzék, hajtsa ösz- sze a ruháját, mosa­kodjék, tartsa tisztán a játékokat és az edé­nyeket. Követeljük, hogy ha szemetelt, ta­karítsa is el, s ha elő­vette a játékokat, tegye is vissza szépen a he­lyére. Figyelmeztessük ál­landóan .a gyermeke­ket: »-Tisztán járj az iskolába, a leszakadt gombokat varrd fel, ha szakadt a nadrágod, foltozd meg«. Nézzük meg gyakran a gyer­mek iskolatáskáját, tisz­tán tartja-e könyveit, füzeteit, rendesen ír-e. Erejének megfelelő fizikai munka nem aka­dályozza a gyermeket tanulásában. A gyer­meknek nem árt; ha vizet és fát hord, eteti a jószágot és a barom­fit, takarít a szobában. Helytelenül beszélnek azok az anyák, akik azt mondják a fiaik­nak: »Ezt ne tedd,«« ez nem férfiinak való munka«. A fiuknak — éppen úgy, mint a lá­nyoknak — tudniok kell, hogyan főzik az ebédet, hogyan kell mosni, stb. Ha nem szoktatjuk a gyermekeket munkára, ■rendszeretetre, akkor felnőtt korukban ren­detlenek és lusták lesz­nek. A gyermekekre egész kiskoruktól kezd­ve erejükhöz mért, ön­álló munkát kell bíz­ni. Az anya ne siessen iskolásgyermeke segít­ségére, ha nehezen old­ja meg feladatát, vagy ha nem tud egy szót le­írni; inkább önálló gondolkodásra és mun­kára ösztönözze. Nem szabad állandó­an a gyermek nyomá­ban lenni és minden lé­pését túlzottan irányíta­ni. A kicsinyes gyám­kodás csak hátráltatja a gyermeket szellemi és testi fejlődésében. Az sem helyes azonban, ha a gyermekek ellenőrzés nélkül nőnek fel. Az anyának tudnia kell, mi iránt érdeklődik fia, vagy lánya, kivel barát­kozik, hogy idejében a helyes útra irányítsa gyermekét, ha rossz szokásokat fedez fel benne. A kollektív munka nagymértékben fejlesz­ti a gyermekek önálló­ságát. Az iskolák­ban faliújságszerkesz­tést bíznak a gyerme­kekre, az úttörők ha­mut gyűjtenek a kol­hoz számára, gondoz­zák a növendékállato­kat a koihozfarmokon, segítenek az ügyeletes­nek a keltetőgépnél, a madarak napjára pedig rendszerint sok madár­etetőt készítenek. Az anya soha ne akadályozza meg gyer­mekét, hogy társadalmi munkát végezzen. így könnyebben nevelhe­tünk gyermekünkből olyan embert, aki kis­korától kezdve szíwel- lélékkel törődik a kö­zösséggel, környezete életének megjavításá­val. Bátorítsuk gyerme­keinket hasznos kezde­ményezésekre. Ha az anya látja, hogy fiacs­kája megjavította a ke­rítést, dicsérje meg ezért gyermekét. Többet kell mesélni a gyermekeknek az ön­feláldozó, alkotó mun­ka példaképeiről, akik­kel olyah gyakran ta­lálkozhatunk életünk­ben. A szülők és az idősebb testvérek be­széljenek a gyermekek­nek saját munkájuk­ról. Minden anyának gyer­mekei szívébe, tudatá­ba kell vésnie a haza javára végzett, önfelál­dozó munka nagy je­lentőségét. A nép már régen tudja, hogy nem a hely szépíti az em­bert, hanem az ember szépíti a helyet. Böl­csen szólt erről Mak- szim Gorkij, a nagy író: »Szeretni kell munkán­kat és akkor ez — még a legdurvább munka is — alkotássá emelkedik. A szeretettel készített szék mindig jó, szép és tartós lesz. És így van ez mindennel«. Elfryda Skolik 44 éves asszony, a napokban adott életet huszadik gyermekének. Az anyának 13 fia és 7 lánya van. A legidősebb fiú 26 éves. A huszadik gyermek, a kis Péter, aki mindössze néhány hetes, máris „nagybácsid „El sem tudom képzelni az életet kis csa­ládban“ — mondta a húszgyerme­kes anya. — „Igaz, hogy bőven akad gond egy ilyen családdal, de nincs olyan nehézség, amelyet ne lehetne megoldani. A háború előtt bizony nem volt könnyű gyerme­ket nevelni. Most azonban a népi állam nagy segítséget nyújt a gyermekek felneveléséhez.“ Elfry­da Skolik egyébként tisztviselőnő, férje pedig az egyik fogyasztási szövetkezet dolgozója. Lengyelország 10.233 községében építették ki a rádióhálózatot Lengyelországban a népi de­mokratikus rendszer 10 éve alatt 10.233 községben — a többi kö­zött 2.027 mezőgazdasági termelő- szövetkezetben és 2.660 állami gazdaságban — építették ki a rá­dióhálózatot. A lengyel falvakban már 560.500 vezetékes rádió mű­ködik. A Lengyel Egyesült Munkás­párt II. kongresszusa irányelvei­nek megfelelően az ország rádió- hálózatának kiépítését végző köz­ponti igazgatás a múlt évben je­lentékenyen fokozta tevékenysé­gét a falvakban. A tervbevett 720 község helyén idén 1586 község­ben építik ki a rádióhálózatot. A következő években a falusi rádió- hálózat kiépítése még gyorsabb ütemben halad. Emelkedik a csehszlovák dolgozók jóléte A népi hatalom és a Csehszlo­vák Kommunista Párt egy percre sem feledkezik meg a dolgozók jó­létének emeléséről. A munkabér növekedése és a sorozatos árleszál­lítások lehetővé teszik, hogy a csehszlovák nép életszínvonala napról-napra javuljon. íme né­hány példa a sok közül: az év el­ső negyedében hatszor több rizs, 1.5-szer több cukor és 17-szer több hüvelyes állt a dolgozók rendelke­zésére, mint az 1953-as év hasonló időszakában. 1954 áprilisában az árleszállítás után az olaj leadás kétszeresére, a kávéeladás pedig 25 százalékkal növekedett, Kochánky község jobb életéért A csehszlovák nemzeti bizottságok munkájából Este 9 óra tájban megtelt a falusi vendéglő feldíszített terme. Az elnöki asztalnál azok az elvtársak foglaltak helyet, akiket a falu lakosai a helyi nemzeti bizottság tagjainak jelöltek. A. hallgatóság feszült figyelemmel kiséri Josef Cuda jelölt sza­vait, aki részletesen ismerteti a bizottság három évre szóló akció- programmját. Nagyon fontos értekezlet ez, hiszen a falu jövőjéről, gazdagabb életéről van szó. A helyi termelőszövetkezet jelenlévő tagjai nagy örömmel érte­sülnek a beszámolóból, hogy a nemzeti bizottság segítséget nyújt a szövetkezetnek egy 150 férőhelyes szövetkezeti istálló felépítésé­hez. Sok hasznos tennivalót ölel fel az akcióprogramm, de mégsem tartalmaz mindent. Az értekezlet résztvevői hozzászólásaikkal egé­szítik ki a beszámolót. Dolezal elv társ az iskola csatornázását veti fel. Többen osztják véleményét. Horák elvtárs ezeket mondja: „Erre tényleg szükség van. Majd közösen megcsináljuk ezt is. Ámondó vagyok, hogy vegyük be ezt is az akcióprogrammba.“ Egy asszony a közös mosodát említi meg. Erre felélénkül a töb­bi parasztasszony is. Elmondják, hogy régóta vajúdó kérdés ez. A mosógép és a mángorló megvan ugyan, de helyiség hiányában nem valósulhatott meg eddig a közös mosoda. Az újonnan megválasz­tandó nemzeti bizottságnak arra is figyelmet kell fordítania, hogy egyre könnyebb legyen a dolgozó asszonyok élete. Már régen elmúlt 10 óra, amikor Antonin Dalibornak, a járási nemzeti bizottság jelöltjének adják meg a szót. Dalibor a szomszéd községből való, a helybeliek 'jól ismerik. Mégis szükséges, hogy néhány szót szóljon életéről, a járási nemzeti bizottság további ter­veiről. Dalibor keresetlen szavakkal elmondotta, hogy évekkel ez­előtt kilenc hektár földön gazdálkodott és amikor látta, milyen szé­pen fejlődik a termelőszövetkezet, elhatározta, ő is a közös gazdál­kodás útjára lép. Örömmel hallgatják beszámolóját, amelyből meg­tudják, hogy a bizottság új gyümölcsösöket, halastavakat, víztá­rolókat, stb. szándékozik létesíteni a járás területén. Az értekezlet résztvevői ennél a napirendi pontnál is megteszik észrevételeiket. Felhívják a járási nemzeti bizottság figyelmét, hogy Kochánky község se szoruljon háttérbe. A bátor tervek megvalósítása sokban függ a nemzeti bizottság­tól, de a lakosságtól is. Jól fejezte ki ezt a gondolatot Karel Volsták: „A legjobbakat választjuk be a nemzeti bizottságba. Olyan embe­rek ezek, akikről biztosan tudjuk, hogy hűségesen képviselik a nép érdekeit. De bármilyen jól dolgozzék is a bizottság, az akcióprog- rammot csak akkor valósíthatjuk meg, ha mi valamennyien támo­gatjuk munkáját.“

Next

/
Thumbnails
Contents