Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-05 / 210. szám
J^puiö Kommunizmus — épülő szocializmus ÚJJÁÉPÜL MOSZKVÁBAN A „PRÁGA“-ÉTTEREM A moszkvai „Prága“-éttermet sok évvel ezelőtt építették a Vo- rovszkij-utcában. A hatalmas épületet most újjáépítik. A látogatók márvány lépcsőkön jutnak fel az étterem felső emeleteire. A második emeleten találhatók a pihenőszobák. Az ötödik emeleten hatalmas díszterem van, ahol családi összejöveteleket lehet rendezni. A negyedik emeleten pálmaházat létesítenek. Az étterem valamennyi termét népi alkotásokkal diszítik. A szökőkutak, a falfestmények és a bútorok egységes képet mutatnak. Az étteremben utas- és teher- szállítólift fog működni. A moszkvai »Prága«-étterem helyiségeiben majd 1500—1600 vendéget szolgálnak ki. Középiskolát végzett fiatalok az üzemekben BÁTOR GYEREKEK Kiev környékén három iskolás megmentette a tűzveszélytől egy kolhoz szénáját. A három gyerek: Vaszja Korovalov, Vitya Seremet és Vitya Jaszinszkij éppen a mezőn tartózkodott, amikor váratlanul vihar kerekedett. Sűrű dörgések és villámlások után beköszöntött az ítéletidő. Az egyik villám belecsapott a boglyába, Sí a széna tüzet fogott. A gyerekek azonnal észrevették a tűzet és a boglyához futottak. Gyorsan szétdobálták az égő szénát és eltaposták a tüzet. Ezzel megakadályozták a tűz továbbterjedését s megmentették a szénát. EGY JUHÁSZBOJTÁR PÁRVIADALA EGY FARKASSAL Ősrégi szláv város romjait tárták fel a lengyel tengerparton Wolin környékén, a lengyel tengerparton nagyszabású régészeti kutatások folynak. A szorgalmas kutatók egy ősrégi szláv város romjait tárják fel itt. A város már a X. században nagy kikötő szerepet töltötte be a Balti-tenger partján. Wolin környékéről futottak ki' a lengyel hajók, hogy árucsereforgalmat bonyolítsanak le az Atlanti Óceán és a Földközitenger partjain élő nemzetekkel. A kutatások eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy már a X. században lengyelek éltek a Balti- tengernek ezen a partvidékén. Halszázhuszonöt operát írtak 1778 óta Lengyelországban Izgalmas kalandja volt a „Bolsevik*‘-kolhoz egyik juhászbojtárának, Pavel Golovkonak. A tűz mellett ült és furulyát faragott, amikor a karám felől hirtelen gyanús neszt hallott. Odanézett és a karám fonott kerítése mögött egy farkast pillantott meg. A fenevad éppen megragadott egy bárányt és a kerítés felé vonszolta. Pavel nem veszítette el lélekjelenlétét. Gyorsan átugrott a kerítésen és elkapta az ugró vad hátsó lábait. A farkas a földre zuhant, kiejtette fogai közül a bárányt, de a következő pillanatban már a juhász mellének ugrott. Pavel egy sóval teli vályúra zuhant. A farkas letépte a juhász ruháját és már éppen torkon akarta ragadni, amikor az ifjú összeszedte minden erejét és hasbarugta a fenevadat, amely a rúgás erejétől a kerítéshez vágódott. Pavel felúgrott, felkapta a vályút és szétlapította a vadállat fejét. Lengyelországban megjelent á „Lengyel Operák Könyve“. A könyv érdekes áttekintést nyújt a lengyel opera-irodalom történetéről. Az olvasó a többi között megtudja, hogy 1778 óta 625 dalmű született Lengyelországban. Az első lengyel opera „A boldogító nyomor“ című opera volt, amelyet 1778-ban mutattak be. A 625-ik lengyel opera Witold Rudzniski „Muzsikás Jankó“ című operája, amelyet 1953-ban adtak elő először Bytomban. Húsz gyermek egy lengyel családban Zaporozsje-kerület komszomol- bizottságait számos, most végzett középiskolás ifjú és leány keresi fel, akik kérik, hogy termelő munkában dolgozhassanak. A kerületi bizottságok munkatársai segítenek a fiataloknak a pályaválasztásban, tanácsokat adnak nekik abban, hogy a termelőmunka megszakítása nélkül, milyen főiskolákon vagy egyetemen folytassák tovább tanulmányaikat. A transzformátorgyár: egyik műhelyébe került Nadja Remennyuk és Zsanna Gon- csarűk. Jó barátnők. A műhelyben nagy szeretettel fogadták őket. Hamar elsajátították. a munkát és ma már önállóan dolgoznak. Beiratkoztak atz energetikai technikum esti tagozatára. A „Zaporozs- sztalj“, a „Dnyeproszpec-sztalj“ és más üzemek is készülnek a középiskolát végzett fiatalok befogadására. A szovjet iskolákban .megkezdődik az új tanév. A képen: Galja Li- szak, Ólja Vtorova és Marina Plotkina első osztályosok ismerkednek az új iskolakönyvvel. EZERKÉTSZAZ új iskola Az OSZSZSZK városaiban, munkástelepein és falvaiban nagy lendülettel készülnek az új tanévre. Az OSZSZSZK közoktatásügyi minisztériumához tartozó tankönyv- kiadó vállalat 150 millió történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és egyéb orosznyelvű tankönyvet adott ki az általános, a hétosztályos és a középiskolás diákok számára. Több mint 100 millió rubel értékű szemléltető eszközt kapnak az iskolák. A városi és a falusi iskolákat 1320 működő erőmű-modellel és 350 fémmegmunkáló géppel látták el. A köztársaságban az új tanévben 300 új iskola nyitotta meg kapuit. A moszkvai fiatalok 17 új középiskolát kapnak. Az év végéig 1200 iskola építését fejezik be. A képen: a Tadzsik SZSZK leninabádi kerületében fekvő »Andre- jev«-kolhoz földjein ötvasú ekékkel végzik az őszi szántást. Neveljük a gyermekeket iskolaszeretekre! írta: B. Alekszandrov Legelőször gondosságra, rendszeretetre, takarékosságra szoktassuk a kisfiúikat és kislányokat, valamint arra, hogy önmagukat kiszolgálják. A gyermek- bek minél előbb meg kell tanulnia, hogyan boldogulhat az idősebb segítsége nélkül. Szoktassuk hozzá, hogy egyedül öltözködjék, vetkőzzék, hajtsa ösz- sze a ruháját, mosakodjék, tartsa tisztán a játékokat és az edényeket. Követeljük, hogy ha szemetelt, takarítsa is el, s ha elővette a játékokat, tegye is vissza szépen a helyére. Figyelmeztessük állandóan .a gyermekeket: »-Tisztán járj az iskolába, a leszakadt gombokat varrd fel, ha szakadt a nadrágod, foltozd meg«. Nézzük meg gyakran a gyermek iskolatáskáját, tisztán tartja-e könyveit, füzeteit, rendesen ír-e. Erejének megfelelő fizikai munka nem akadályozza a gyermeket tanulásában. A gyermeknek nem árt; ha vizet és fát hord, eteti a jószágot és a baromfit, takarít a szobában. Helytelenül beszélnek azok az anyák, akik azt mondják a fiaiknak: »Ezt ne tedd,«« ez nem férfiinak való munka«. A fiuknak — éppen úgy, mint a lányoknak — tudniok kell, hogyan főzik az ebédet, hogyan kell mosni, stb. Ha nem szoktatjuk a gyermekeket munkára, ■rendszeretetre, akkor felnőtt korukban rendetlenek és lusták lesznek. A gyermekekre egész kiskoruktól kezdve erejükhöz mért, önálló munkát kell bízni. Az anya ne siessen iskolásgyermeke segítségére, ha nehezen oldja meg feladatát, vagy ha nem tud egy szót leírni; inkább önálló gondolkodásra és munkára ösztönözze. Nem szabad állandóan a gyermek nyomában lenni és minden lépését túlzottan irányítani. A kicsinyes gyámkodás csak hátráltatja a gyermeket szellemi és testi fejlődésében. Az sem helyes azonban, ha a gyermekek ellenőrzés nélkül nőnek fel. Az anyának tudnia kell, mi iránt érdeklődik fia, vagy lánya, kivel barátkozik, hogy idejében a helyes útra irányítsa gyermekét, ha rossz szokásokat fedez fel benne. A kollektív munka nagymértékben fejleszti a gyermekek önállóságát. Az iskolákban faliújságszerkesztést bíznak a gyermekekre, az úttörők hamut gyűjtenek a kolhoz számára, gondozzák a növendékállatokat a koihozfarmokon, segítenek az ügyeletesnek a keltetőgépnél, a madarak napjára pedig rendszerint sok madáretetőt készítenek. Az anya soha ne akadályozza meg gyermekét, hogy társadalmi munkát végezzen. így könnyebben nevelhetünk gyermekünkből olyan embert, aki kiskorától kezdve szíwel- lélékkel törődik a közösséggel, környezete életének megjavításával. Bátorítsuk gyermekeinket hasznos kezdeményezésekre. Ha az anya látja, hogy fiacskája megjavította a kerítést, dicsérje meg ezért gyermekét. Többet kell mesélni a gyermekeknek az önfeláldozó, alkotó munka példaképeiről, akikkel olyah gyakran találkozhatunk életünkben. A szülők és az idősebb testvérek beszéljenek a gyermekeknek saját munkájukról. Minden anyának gyermekei szívébe, tudatába kell vésnie a haza javára végzett, önfeláldozó munka nagy jelentőségét. A nép már régen tudja, hogy nem a hely szépíti az embert, hanem az ember szépíti a helyet. Bölcsen szólt erről Mak- szim Gorkij, a nagy író: »Szeretni kell munkánkat és akkor ez — még a legdurvább munka is — alkotássá emelkedik. A szeretettel készített szék mindig jó, szép és tartós lesz. És így van ez mindennel«. Elfryda Skolik 44 éves asszony, a napokban adott életet huszadik gyermekének. Az anyának 13 fia és 7 lánya van. A legidősebb fiú 26 éves. A huszadik gyermek, a kis Péter, aki mindössze néhány hetes, máris „nagybácsid „El sem tudom képzelni az életet kis családban“ — mondta a húszgyermekes anya. — „Igaz, hogy bőven akad gond egy ilyen családdal, de nincs olyan nehézség, amelyet ne lehetne megoldani. A háború előtt bizony nem volt könnyű gyermeket nevelni. Most azonban a népi állam nagy segítséget nyújt a gyermekek felneveléséhez.“ Elfryda Skolik egyébként tisztviselőnő, férje pedig az egyik fogyasztási szövetkezet dolgozója. Lengyelország 10.233 községében építették ki a rádióhálózatot Lengyelországban a népi demokratikus rendszer 10 éve alatt 10.233 községben — a többi között 2.027 mezőgazdasági termelő- szövetkezetben és 2.660 állami gazdaságban — építették ki a rádióhálózatot. A lengyel falvakban már 560.500 vezetékes rádió működik. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa irányelveinek megfelelően az ország rádió- hálózatának kiépítését végző központi igazgatás a múlt évben jelentékenyen fokozta tevékenységét a falvakban. A tervbevett 720 község helyén idén 1586 községben építik ki a rádióhálózatot. A következő években a falusi rádió- hálózat kiépítése még gyorsabb ütemben halad. Emelkedik a csehszlovák dolgozók jóléte A népi hatalom és a Csehszlovák Kommunista Párt egy percre sem feledkezik meg a dolgozók jólétének emeléséről. A munkabér növekedése és a sorozatos árleszállítások lehetővé teszik, hogy a csehszlovák nép életszínvonala napról-napra javuljon. íme néhány példa a sok közül: az év első negyedében hatszor több rizs, 1.5-szer több cukor és 17-szer több hüvelyes állt a dolgozók rendelkezésére, mint az 1953-as év hasonló időszakában. 1954 áprilisában az árleszállítás után az olaj leadás kétszeresére, a kávéeladás pedig 25 százalékkal növekedett, Kochánky község jobb életéért A csehszlovák nemzeti bizottságok munkájából Este 9 óra tájban megtelt a falusi vendéglő feldíszített terme. Az elnöki asztalnál azok az elvtársak foglaltak helyet, akiket a falu lakosai a helyi nemzeti bizottság tagjainak jelöltek. A. hallgatóság feszült figyelemmel kiséri Josef Cuda jelölt szavait, aki részletesen ismerteti a bizottság három évre szóló akció- programmját. Nagyon fontos értekezlet ez, hiszen a falu jövőjéről, gazdagabb életéről van szó. A helyi termelőszövetkezet jelenlévő tagjai nagy örömmel értesülnek a beszámolóból, hogy a nemzeti bizottság segítséget nyújt a szövetkezetnek egy 150 férőhelyes szövetkezeti istálló felépítéséhez. Sok hasznos tennivalót ölel fel az akcióprogramm, de mégsem tartalmaz mindent. Az értekezlet résztvevői hozzászólásaikkal egészítik ki a beszámolót. Dolezal elv társ az iskola csatornázását veti fel. Többen osztják véleményét. Horák elvtárs ezeket mondja: „Erre tényleg szükség van. Majd közösen megcsináljuk ezt is. Ámondó vagyok, hogy vegyük be ezt is az akcióprogrammba.“ Egy asszony a közös mosodát említi meg. Erre felélénkül a többi parasztasszony is. Elmondják, hogy régóta vajúdó kérdés ez. A mosógép és a mángorló megvan ugyan, de helyiség hiányában nem valósulhatott meg eddig a közös mosoda. Az újonnan megválasztandó nemzeti bizottságnak arra is figyelmet kell fordítania, hogy egyre könnyebb legyen a dolgozó asszonyok élete. Már régen elmúlt 10 óra, amikor Antonin Dalibornak, a járási nemzeti bizottság jelöltjének adják meg a szót. Dalibor a szomszéd községből való, a helybeliek 'jól ismerik. Mégis szükséges, hogy néhány szót szóljon életéről, a járási nemzeti bizottság további terveiről. Dalibor keresetlen szavakkal elmondotta, hogy évekkel ezelőtt kilenc hektár földön gazdálkodott és amikor látta, milyen szépen fejlődik a termelőszövetkezet, elhatározta, ő is a közös gazdálkodás útjára lép. Örömmel hallgatják beszámolóját, amelyből megtudják, hogy a bizottság új gyümölcsösöket, halastavakat, víztárolókat, stb. szándékozik létesíteni a járás területén. Az értekezlet résztvevői ennél a napirendi pontnál is megteszik észrevételeiket. Felhívják a járási nemzeti bizottság figyelmét, hogy Kochánky község se szoruljon háttérbe. A bátor tervek megvalósítása sokban függ a nemzeti bizottságtól, de a lakosságtól is. Jól fejezte ki ezt a gondolatot Karel Volsták: „A legjobbakat választjuk be a nemzeti bizottságba. Olyan emberek ezek, akikről biztosan tudjuk, hogy hűségesen képviselik a nép érdekeit. De bármilyen jól dolgozzék is a bizottság, az akcióprog- rammot csak akkor valósíthatjuk meg, ha mi valamennyien támogatjuk munkáját.“
