Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

oüiwuun NbrMif Vasárnap, 1954 szeptember 26. a C&£3 Az EASZ-közgyűlés szeptember 24-i délelőtti Illése New York (TASZSZ). Az ENSZ- ! közgyűlés szeptember 24-i délelőt­ti ülésén az általános vitában Peru, Costarica és Norvégia kép­viselője szólalt fel. Lange norvég külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a közgyűlés évek óta először jött össze úgy, hogy nincs há­ború és azt a kívánságát fejezte ki, hogy az ENSZ munkájában a vi­tás nemzetközi kérdések megoldá­sának útján haladjon. A múltban előfordult — jelentette ki Lange — hogy az ENSZ apparátusát nem használták fel a nemzetközi* kérdések megoldására. Amint megjegyezte, ez nem azért for­dult elő, mert a tárgyalások más módszerei reménytkeltőbbnek bi­zonyultak, hanem azért, mert az ENSZ-ben nem hallgattak meg egyes államokat, amelyek nagy­mértékben érdekeltek voltak bi­Izonyos problémákban. „Mindenekelőtt, arra a tényre gondolok — mondotta Lange —, hogy a Kínai Népköztársaság nincs képviselve az ENSZ szervei­ben. Kormányunk véleménye szerint ez az állapot feltétle­nül növekvő aggodalmat kelt az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek tagjai körében.“ • A norvég külügyminiszter ki­jelentette, országa híve annak, hogy a politikai, gazdasági és tár­sadalmi rendszertől függetlenül a legszélesebb mértékben vegyenek1 fel új tagokat az ENSZ-be. Lange ezután kijelentette, hogy a köz­gyűlés ne erőszakolja úgynevezett „szavazattöbbséggel elfogadott“ határozatait, és erőfeszítéseit az őszinte és türelmes tárgyalások kiterjesztésére irányítsa. A köz­gyűlésnek —1 mondotta — inkább arra kell törekednie, hogy mini­mális mennyiségű határozatot I hozzon, de olyat, amely mindenki számára elfogadható és amelyet egyhangúlag fogadtak el. A norvég küldött követelte a gazdaságilag el­maradt országok technikai segélyezésének kibővítését és a fegyverzet kiegyenlített csökkentését hatékony ellen­őrzéssel. Lange helyeselte Dulles javasla­tát a nemzetközi atomenergia­szerv megalakításáról. Ezután a közgyűlés áttért a fő­bizottságnak a napirendről és a kérdéseknek a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszámolójá­nak megvitatásához. A Szovjet­unió küldöttsége, épp úgy, mint a főbizottság ülésén, ismét javasol­ta, hogy halasszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-felvételének kérdését az indokínai kérdés tel­jes rendezéséig. A közgyűlés azon­ban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre­Békekölcsönjegyzés, eljegyzés, lakodalom — Akkor is ilyen csípős, sanda-napos szeptemberi reggel volt, amikor özv- Nagy Abrisné szomszédasszonyom 400 forint békekölcsönt jegyzett. — Hát hogyne jegyeznék a szegénységem szerint — mond­ta Nagy Abrisné, aki amolyan 40 év körüli takaros özvegy­asszony volt, konyhai segédmunkás. — A grófokhoz, bárókhoz nem fordulhat a mi államunk, a nép állama, hanem természetes, hogy a néphez fordul — ma­gyarázta Nagyné a mellette dün nyögő másik asszonynak. De nemcsak ez a meggondolás adta a tollát az asszony ke­zébe, hanem úgy magában arra is gondolt, hogy hátha egyszer őrá is rákacsint a szerencse és kihúznak neki is egy kis össze­get. Mert nagyon elkelt volna a kis fehérre meszelt házra a ja­vítás, a tetőt is fenyegette az őszi eső. Ruha dolgában sem a legjobban állt Nagyné, jól jött volna legalább egy öltözet új ruha. Nem beszélt erről, de alig várta a húzások napját. Ami­kor már lemondott szerencséjéről, -a harmadik napon jött a jó hírrel a posta. Nem százezret, nem ötvenezret nyert Nagyné, hanem kerek tízezer forintot. Az özvegyasszony jól gazdálkodott a pénzzel, kijavíttatta kis házát, a tetejét is kireperáltatta és éppen ez volt a legfon­tosabb, mert cserepes Fehér Antallal tetőjavítás közben ismer­kedett meg. Nagy darab vörös-szőke ember volt ez a Fehér Antal, úgy negyvenöt év körüli és ugyancsak özvegy. Megtet­szett neki az érett, komoly, takaros asszony, amint meszelés közben ott szorgoskodott, forgolódott körülötte. Ollenhauer új katonai paktumok helyett négyhatalmi értekezlet megvalósítását követelte Berlin (MTI). Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtó- értekezletén a német kérdés ren­dezésével és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható euró­pai biztonsági szerződés létrehozá­sával foglalkozó négyhatalmi ér­tekezlet mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Ollenhauer átadta az újságírók­nak annak a beszédnek a szöve­gét, amplyet a bonni parlament külpolitikai vitája során akart el­mondani. Ollenhauer ezzel kap­csolatban kijelentette: A szövetségi kancellár a kül­politikai vita megakadályozá­sával félreérthetetlenül meg­mutatta, hogy fütyül a parla­mentre és az alkotmányra. A szociáldemokrata párt elnöke hangoztátta, hogy Nyugat-Német- országnak a nyugati hatalmak ka­tonai tömbjéhez való csatlakozá­sát csak az esetben lehetne mér­legelni, ha a német kérdés ren­dezését célzó négyhatalmi érte­kezlet teljesen eredménytelenül végződnék. Ollenhauer ezután hangsúlyoz­ta, hogy olyan biztonsági rendszer meg­teremtésére kell törekedni, amely valamennyi európai ál­lamot felöleli és amelyet mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok támogat. Az összeurópai kollektív bizton­sági egyezmény létrehozására irá­nyuló szovjet javaslat — mondot­ta a szociáldemokrata párt elnöke —i elegendő indok négyhatalmi' értekezlet összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban száll­jon szembe Adenauer parancs- uralmi törekvéseivel és az egysze­mélyi politikai vezetéssel. A kínai népi felszabadító hadsereg * légelhárító ütegei csütörtökön három csangkaisekista repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsien (Uj-Kína). Csangkai­sekista repülőgépek csütörtökön H hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Támadó re­pülőgépek két hulláma 16 beve­tésben 10 bombát dobott le Csien- pura, Sivejtoura és Houcora, és fedélzeti fegyverekkel lőtte ezeket a helységeket. Csangkaisekista re­pülőgépek másik öt hulláma 18 bevetésben 10 bombát dobott le Tateng szigetére. A népi felszaba­dító hadsereg légelhárító ágyúi három repülőgépet lelőttek, hat másikat találataikkal megrongál­tak. A szovjet harckocsizok napja Moszkva (TASZSZ). A szovjet nép és fegyveres erői szeptember 26-án ünnepük a harckocsizok napját­így alakult ki szépen, rendjén a szomszédasszonyom sze­rencséje. — Ha nem jegyeztem volna akkor — mondja most jegyzés közben derűs arccal Fehérné i—- ma is itt ülhetnék özvegyen, de én jegyeztem, a jegyzésből lett aztán az eljegyzés, az el­jegyzésből pedig lakodalom. V Somogyi Pál ___________ K IS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL ROMA Az olasz szenátusban még nem ért véget a vita Piccíoni külügymi­niszter lemondása és az ezt követő kormányátalakítás felett. Egyes saj­tóügynökségek — minden bizonnyal Fanfaninák, a keresztény-demokrata párt főtitkárának sugalmazására — arról írnak, hogy rövid időn belül sor kerül a jelenlegi kormány le­váltására. Maga Fanfani csütörtökön kijelentette, hogy sok mindent meg tkell változtatni a közerkölcsök te- 1 rén és a közigazgatási szervek mun- ’ kájában. Ennek ellenére a kérész-' tény-demokraía párt súlyosnak tar­taná, ha a kormány most a botrány közvetlen hatására, a néptömegek és ez ellenzék követelésére bukna meg és inkább szolidaritást vállal SceL- bával és kormányával, éppolyan sú­lyos felelősséget véve magára, mint amilyen Scelbára hárul, mert a végsőkig támogatta Piccionit. PÁRIZS A francia lapok Dél-Vietnam fő­városából, Szaigonból érkezett jelen­téseket közölnek arról, hogy Bao Daj miniszterelnöke, Ngo Dimh Díem pénteken bejelentette a »nem­zeti biztonság kormányának« meg­alakítását, amelyben a miniszterel­nökségen kívül fenntartotta magá­nak a belügyi és hadügyi tárcát is. Kétségtelen —- mondják a sajtóje­lentések — hogy ez az új »kormány- alakítás« is igen bizonytalan kísérlet les? a politikai helyzet stabilizálásá­ra. Ez már abból is kitűnik, hogy néhány órával a kormányalakítás bejelentése előtt Xuan tábornok be­jelentette, hogy nem hajlandó meg­tartani a miniszterelnökhelyettesi tisztséget. A barcsi járás termelőszövetkezeteiről Hogyan hajtja végre a barcsi járási pártbizottság az MB tsz-ek megszilárdításáról szóló határozatát Megyénk járásai közül a barcsi já­rás a kisebbekhez tartozik. Lakói többségükben földművelő emberek; nagyobb részük egyénileg gazdálko­dik, a kisebb rész pedig a szocialis­ta mezőgazdaság útját járja: 37 tsz- ben közösen gazdálkodik mintegy 14 ezer holdon, több mint ezer paraszt- család. Ebben a járásban van az or­szágoshírű barcsi Vörös Csillag tsz, s az állattenyésztéséről híres kasté­lyosdombói Felszabadulás tsz, s a futóhomokon virágzó mezőgazdasá­got teremtő aranyospusztai Béke tsz. A többi' termelőszövetkezet' is —» a párt és a kormány hathatós segítsé­gével, a szorgalmas és szilárd tagok becsületes munkája nyomán — nap- ról-napra, ha nem is túlságosan .gyors ütemben, dé izmosodik, s elő­re halad. Ez különösen azóta tapasz­talható, amióta a Megyei Párt-végre- hajtóbizottság határozatban szabta meg, mit kell tennie a járási párt­végrehajtóbizottságnak a termelőszö­vetkezetek megszilárdításáért, erősí­téséért, fejlesztéséért. Tsz-pártszervezetek létrehozása, erősítése A III, pártkongresszus nyomaté­kosan figyelmeztette a pártbizottsá­gokat: erős a termelőszövetkezet csak úgy lehet, ha jólműködő párt­szervezettel rendelkezik. A kon­gresszus után a Megyéi Párt-végre­hajtóbizottság újólag utasította a járási bizottságot: ahol lehetőség van rá, alakítsanak önálló tsz-pártszerve- zetet, a gyenge, kevés létszámú párt- szervezetekét pedig új tagok" és tag­jelöltek felvételével erősítsék. A já­rási párt-végrehaj tóbizottság körül­tekintően hozzáfogott e határozat végrehajtásához. A pártbizottság tit­kárai, osztályvezetői és munkatársai egy-egy pártszervezet nélküli tsz-t patronálnak, s személy szerint fele­lősek azért, hogy ott pártszervezet alakuljon. így pl. a rinyaújlaki Kos­suth tsz-t Bódis József elvtárs, a járási bizottság munkatársa patro­nálta. Az emberekkel való foglalko­zásának az lett az eredménye, hogy a meglévő 1 párttag mellé még 2 arra érdemes szövetkezeti parasztot vett fel a párt tagjainak soraiba a községi alapszervezet. így a tsz há­rom kommunistája külön alapszer­vezetet alakíthatott. Az új tsz-párt- szervezet azóta már egy tagjelölttel erősödött. A járási bizottság szívügyének, legfontosabb feladatának tekinti a már meglévő, kevés tagszámú tsz- pártszervezetek számszerű erősítését. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a JB ülésein állandóan napirenden tartják a pártépítésnek ezt a részét. Június óta 8 rendkívüli tagot, 5 tagjelöltet és 11 tagot vettek fel a tsz-pártszer- vezetekbe. A Megyei Párfevégrehaj- tóbizottsághoz felterjesztette a JB Rab Ferenc és Hegedűs Imre DISZ- fiatal, a homokszentgyörgyi Petőfi tsz, Tóth Zoltán »kiváló termelőszö­vetkezeti tag«, a bélavári Béike tsz tagjának tagjelöltségi idő nélküli tagfelvételét. Kónya Sándor példa­mutató tsz-tagot, a bélavári Béke, Molnáir Ferencet, az istvándi Petőfi tsz szorgalmas tagját a tsz pártszer­vezetének legutóbbi taggyűlése szin­tén tagjelöltségi idő nélkül párttag nak vette fel. Rámutatott a JB ar­ra, hogy a tsz-pártszervezetek a be­csületes, a szövetkezetük megvédésé­ért harcosan kiálló, a termelőmun­kában élenjáró tsz-asszonyokat, lá­nyokat is vegyék fel a pártba. En­nek figyelembevételével foglalkozik most már a bélavári Béke tsz- párt- szervezete Raposa Istvánná »kiváló termelőszövetkezeti tag«-gal, s a kö­vetkező taggyűlésen döntenek a kommunisták Raposa Istvánná tag­felvétele ügyében. Nagy figyelmet szentel a járási bi­zottság a termelőszövetkezeti kom­munisták nevelésére, eszmei-politi­kai színvonaluk emelésére. A tsz- ekíben jól szervezték meg a pártok­tatást, oda a legtapasztaltabb propán gandistákat osztották be. Időben felfigyelt a JB arra a hibára, hogy a tsz-ek kommunistái nem ismerik eléggé a párt szervezeti szabályza­tát, a tsz-mozgalom, s a termelés pártellenőrzésének elvi és gyakorlati kérdéseit. Ezért októberben előadás­sorozatot indítanak, s szemánárium- szerűen megvitatják ezéket a fontos kérdéseket. Az előadásokat a JB titkárai, munkatársai tartják. A pártszervezetek erősítésében niég sok tennivalója van a JB-nek. Öt tsz-ben ugyanis még mindig nincs pártszervezet. A tagok összeková­csolásában, nevelésében, mozgósítá­sában, öntudatuk formálásában pe­dig nagy munka vár a kommunis­tákra, amit ők és csakis ők — pár­tunk tagjai — képesek elvégezni. A járási bizottságnak rendszeresen foglalkoznia kell a becsületes, pár­tunkhoz, államunkhoz hű, a közös gazdálkodás ügye mellett bátran sík- raszálló tsz-tagokkal. Neveljék őket, hogy azok mielőbb elnyerhessék a. párttag megtisztelő címét. S amint annak előfeltételei megérnek, az ist­vándi Szabadság, a homokszentgyör- gyi Kossuth, a kálmáncsai Búzaka- lász, a. darányi Árpád' és a kasté- ■lyosdombói Búzakalász tsz-ben iá alakítsák meg a pártszervezetet 0 kilépni akarókkal való feglatkozás Annak ellenére, hogy a járás leg­több tsz-e jobb megélhetést, gondta­lanabb életet biztosított tagjainak .már eddig is, mint az egyéni gaz­dálkodás, mégis a tavasszal sokan' beadták kilépési nyilatkozatukat. Ezért az MB' határozata feladatul' tűzte a járási bizottság elé; hogy a kilépni akarókkal tervszerűen,, rend­szeresen foglalkozzék, segítsen a tsz' vezetőinek a kilépés okainak meg­szüntetésében. A JB-nek erről a munkájáról is- eredmények tanúskodnak. Ma fele annyi kilépési nyilatkozat van benn, mint másfél hónappal ezelőtt. Ebbeír nagy érdemük van a falusi kommu­nistáknak, a szilárd termelőszövet­kezeti tagoknak. A kastélyosdombói Búzakalász tsz-ben pl. még a ta­vasszal II-en úgy gondolták, hogy egyénileg jobban boldogulhatnak. Horraicz József elvtárs,, a községi pártszervezet tagja, a tsz vezetői se­gítségével összehívta a kilépni szán­dékozókat, s a tsz néhány hűséges tagját. Itt elmondta és helyi példák­kal bizonyította: a termelőszövetke­zeti tagoknak a közös és a háztáji gazdaságukból származó együttes jö­vedelme nagyobb, mint a község bár­melyik egyéni gazdájáé. Varga Sán­dor tsz-tagnak az volt a véleménye, hogy csak az akar kilépni, aki ner^> látja a közös gazdálkodás szép jele­nét, még szebb jövőjét. Amikor az­tán Varga Sándor a kilépni akarók emlékezetébe idézte, honnan indul­tak el, most hol tart a tsz és milyen lehetőségek állnak a közösen gaz­dálkodók előtt, elővették többen a jobbik eszüket. Először Bíró István és özv. Nagy Istvánná, majd pár nap múlva még hatan változtatták meg korábbi kilépési szándékukat.-Ä darányi Győzelemben Kanizsái Jő- zsefhé könyvelő egy szemléltető táb­lázatot készített, amelyen világosan látható, mennyi a kiosztásra kerülő pénzosztalék. Imrő Istvánná és a többi asszony többször megnézte ezt a kimutatást s végül is úgy döntöt­tek, hogy maradnak. Az aranyos­pusztai Béke tsz-ben is a felvilágo­sító szó és a várható osztalék kész­tetett arra két _ tagot, hogy vissza­vonja kilépési nyilatkozatát. E példákból világosan látható a to­vábbi feladat: nem hallgatni, hanem beszélni kell az eredményekről, meg­mutatni a jövő lehetőségeit. Ezenkí­vül kedVező hatással van a kilépési s'zándék megváltoztatására a kilépés okainak megszüntetése. Ezt a’ kér­dést a járási bizottságnak sokkal in­kább magáénak kellett volna — de most? már valóban sajátjának is kell — éreznie. A kastélyosdombói Búza- kalászban pl. hiányzik az erőskezű vezetés. Bizonyára ezért kívánkozik ki a tsz-ből még mindig három tag. Az istvándi Petőfiben gyakori a tor- zsalkodásj ami elkedvetleníti a szö­vetkezet ’jóérzésű tagjait. Lehet, hogy éppen ezért, akarnak többen ismét egyénileg dolgozni. A darányi Árpád tsz-ben a volt közép- és sze­gényparasztok nem érzik egyformán a szövetkezet gazdáinak magukat. Nem- kell bővebben bizonygatni, hogy ez mennyire gátolja a jó kö­zösségi szellem kialakulását. Az egyetértés pedig a közös gazdálko­dás szilárd erkölcsi alapja. A. járási bizottság tehát akkor cse­lekszik helyesen, ha mélyrehatóan tanulmányozza elsősorban a gyen­gébb tsz-ek életét, s ennek alapján kézzelfogható segítséget ad azok megszilárdításához. A tsz-ek fejlesztése A kongresszus határozatai s az MB útmutatásai egyértelműen meg­szabják: él kell érnünk, hogy a jól gazdálkodó tsz-ekbe már ezen az őszön minél több, a közös gazdálko­dás útját önként, saját meggyőződé­séből választó egyénileg dolgozó pa­raszt belépjen. A járás területén az utóbbi időben 7 család, 8 taggal vá- : lasztotta a nagyobb jólétet biztosító | közös utat. Ezt elősegítette a tsz- I ekben szervezett látogatás, A barcsi

Next

/
Thumbnails
Contents