Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Vasárnap, 1954 szeptember 26. SOMOGYI NEFLAF O A békekölcsönjegyzés hírei A BARCSI JÁRÁS egészségügyi dolgozói valamennyien erejükhöz mérten, becsületesen kivették ré­szüket az ötödik békekölcsön­jegyzésből. A falusi orvosok vala­mennyien már az első nap leje­gyezték az államnak kölcsönszánt pénzüket. Dr- Kuch János csoko- nyavisontai orvos 2500 forintot jegyzett. Szép tanujelét adta álla­munk iránti szeretetének özv. Gelencsér Józsefné, a barcsi járási egészségház takarítónője is, aki 600 forintos fizetése mellett 300 forintot jegyzett. A járás 67 egészségügyi dolgozója 42 ezer, fo­rintot jegyzett eddig. * * * AZ ELSŐ KÖZÖTT jegyeztek a csurgói járási tanács, vala­mint a községi tanács dolgozói is. A járási tanácsnál 66 dolgo­zó összesen 41.450 forintot adott kölcsön államunknak, a közsé­gi tanács dolgozói 6300 forint kölcsönt jegyeztek. A járási ta­nács dolgozói közül Illés István és Szőke István elvtárs 700 fo­rintos jegyzésével mutatott pél­dát, de kitűnt Papp Mihályné elvtársnő is, aki 800 forintos havi fizetése mellett 500 forin­tot jegyzett. * * * A MARCALI CIPÉSZSZÖVET­KEZET tagjai eleget tettek a kor­mány felhívásának és jegyeztek békekölcsönt. Erhardt István elv­társnak 1400 forint a havi fizeté­se. Azt mondta, amikor a jegy- zésgyüj tő-ívre írta az ezer forin­tot: szívesen adja kölcsön az ál­lamnak, hiszen kamatosán kapja vissza. Zsebők Ferenc és a többi szövetkezeti dolgozó is erre gon­dolt, amikor igaz hazafiakhoz méltóan jegyeztek. * * * KRAUSZ HENRIK kaposvári főrabbi l000 forintot jegyzett Jegyzésekor ezt mondotta „Vallásomban a legelső tanítás: a béke. Nemcsak arra tanítom a híveket, hogy imádkozzanak, hanem hogy dolgozzanak is a békéért. Jegyzésemmel azt aka­rom kifejezésre juttatni, hogy egyetlen gyermekemnek sem akarom azt, amit én 31 éves ko­romig átéltem: Mauthausent, Auschwitz-et, Bergenbelsent és Dachaut, s a különböző halál­táborokat. Békét akarok, s en­nek erősítését szolgálja a béke­kölcsön is.“ * * * A DÉLMAGYARORSZÁGI FŰ­RÉSZEK barcsi telepén az üzem kommunistái, kiváló sztahanovis­ta dolgozói jártak az élen a köl­csön jegyzésben. Az elsők között jegyzett Weit Ferenc és Stájer Imre körfűrészes, párttag; 650— 650 forintot adtak kölcsön álla­munknak. Angyal Ferenc sztaha­novista ugyancsak 650 forinttal járult hozza a béke megvédésé­hez. A vagonrakók közül Bödő Ádám tűnt ki jegyzésével: 600 fo­rintot írt a jegyzési lapra. Perb’iró Ádám elvtárs, az üzem főkönyve­lője 2000 forintot, Laklia Ferenc 1300 forintot, Makai Lajos elvtárs műszaki dolgozó 800 forintot jegy­zett. Közszemlén a választók névjegyzéke Az ideiglenes választói névjegy­zékek szeptember 26-tól október 3-ig a községi (városi) végrehajtó­bizottságok hivatali helyiségeiben közszemlére vannak kitéve. Kaposvár város belterületén a névjegyzékek vonatkozó része a lakóházakban is ki van függeszt­ve. Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a név­így agitálnak a bedegkéri népnevelők Bedegkéren a pártszervezet és a tanács vezetői jól megszervezték a felvilágosító munkát. Minden hazá­ját szerető dolgozóhoz eljutott a kormány felhívása, a párt szava a békekölcsönjegyzésről. A községet 14 körzetre osztották fel. Egy-egy körzetben 2 népnevelő végzett felvilágosító munkát. A nép­nevelők felkeresték a dolgozó pa­rasztokat, beszélgettek velük. El­mondták, hogy községük milyen so­kat kapott eddig államunktól. Be­kapcsolták a falut az autobuszközle- kedésbe, artézi kutat fúrtak, napkö- ziotthonos óvoda épült. Kigyulladt a villanyfény is a községben, majd ezt követte 1954-ben a gyönyörű kultúrház építése. Kibővítették és megnagyobbították az iskolát, tá­gas, jól berendezett tantermekben tanul a jövő új nemzedéke. Elmondták a népnevelők azt is, hogy a falu valamennyi lakójának régi vágya már, hogy új, kövezett járdát kaphassanak, mivel esőzések alkalmával igen sárosak az utak. Ennek megvalósításához a falu va­lamennyi lakójának is hozzá kell já­rulnia államunknak kölcsönadott fo­rintjaival. A dolgozók megértették . a népne­velők felvilágosító szavát, amely példamutatással párosult. Drávecz János 3 holdas dolgozó paraszt nép­nevelő, de a többiek is, amikor je­gyeztetni mentek, magukkal vitték jegyzési lapjukat, bizonyításul, hogy ők már hozzájárultak a járda meg­építéséhez és ahhoz, hogy egyre több lakóház, kultúrotthon, napköziott- hcn és bölcsőde épülhessen az or­szágban. EZZEL ERVELJ! jegyzékben történt törvényellenes feltétel miatt pedig bárki felszóla­lással élhet. Felhívjuk a lakosság figyelmét, győződjön meg, hogy fel van-e vé­ve választókerülete névjegyzéké­be. Az egyes választókerületek sor­számát és területi beosztását az egyidejűleg kifüggesztett falraga­szok tartalmazzák. A Moziüzemi Vállalat dolgozóinak példás jegyzése A megyei Moziüzemi Vállalat dol­gozói is az elsők között voltak Ka­posvárott a békekölcsön jegyzésben. Már csütörtökön délelőtt fél 10-re le­jegyeztek a központ dolgozói, akik átlagfizetésük 59 százalékával járul­tak hozzá á kormányprogramm cél­kitűzéseinek megvalósításához. A Vörös. Csillag filmszínház dol­gozói közül példamutatóan jegyzett Ferencz Albert elvtárs, a mozi üzem­vezetője. Ferencz elvtárs öttagú csa­ládot tart el. Ö maga 700 forintot, felesége pedig 100 forintot jegyzett. Kultúrházukat rendezik be r a 25 százalékból a rinyaszentkirályiak A rinyaszentkirályi népnevelők a békekölcsön jegyzés sikeréért meggyőző agitációa [munkát vé­geznek a dolgozó parasztok köré­ben. Major János elvtárs a többi között azzal agitál, hogy a jegy­zés összegének 25 százaléka a köz­ségben marad, ezzel a helyi ta­nács szabadon rendelkezik, arra fordítják a község dolgozói ezt az összeget, amire akarják, amire ép­pen a legszükségesebb. Ha pl. a község lakói 40 ezer forintot je­gyeznek — ami nem is jelent nagy megerőltetést —• akkor en­nek 25 százalékát, vagyis 10 ezer forintot a községi tanács kapja. Ezi- zel az összeggel berendezik kul­túrházukat és a DISZ-fiataloknak sportfelszerelést vásárolnak. 23 millió forint nyeremény megyénkben A gigei népnevelőknek is van mivel agitálniuk. 1952 őszén Tó­vári József gigei lakos nyerte meg a sorsolás főnyereményét, a 100 ezer forintot. Ezenkívül számos, községbeli dolgozó paraszt nyert niég kisebb-nagyobb összeget. De ilyen példa más községekben is akad bőven. Győrfi Jenőné Ka- pospulán 50 ezer forintot nyert, Luba János Iharosban 25 ezer fo­rintot. Sorolhatnánk ezt így soká­ig. Megyénknek nyeremény és visszafizetés címén az eddig jegy­zett békekölcsönökből több mint 23 millió forint jutott. Megnövekedett vásárlóerő — magasabb életszínvonal Somogyszob községben a föld­művesszövetkezet kisáruháza 2 hónap alatt több mint másfélmil­lió forint értékű különböző fajtá­jú árucikket adott el a község dol­gozó parasztjainak. Számos olyan egyéni és termelőszövetkezeti pa­rasztcsalád volt, aki ezalatt a két hónap alatt több mint 3 ezer fo­rint értékben vásárolt. Az üzlet­ben dolgozó szakemberek szerint ebben a kis községben még soha nem volt ilyen nagyarányú áru­forgalom- A népnevelők bátran használják fel ezt agitációs érv­nek. Hisz ez a példa a somogyszo- bi dolgozók életszínvonalának emelkedését, vásárlóerejének nö­vekedését mutatja. A hajdani cselédházak lakói­nak ma kényelmes lakásuk van Rinyaújlakon Rinyaújlakon a múltban számos olyan dolgozó paraszt volt, aki­nek nem volt lakása és 7—8 tagú családok voltak kénytelenek egy szobába összezsúfolódni. Ez az ál­datlan állapot ma már meg­szűnt. A községben 1952- ben és 53-ban 23 modern lakóház épült. A lakások ké­nyelmes ' "otthont biztosítanak mindazoknak a dolgozóknak, akik a múltban a dugadőlt cselédhá­zakban szoroskodtak. A villany és az új bekötőút is népi demokráci­ánk vívmánya. Ezekkel és ehhéz hasonló példákkal agitálnak a ri- nyaújlaki népnevelők. A dolgozó parasztok szépülő életével igye­keznek megmagyarázni, hogy a békekölcsön milyen célt szolgál, a kölcsön jegyzések összegét mire fordítja államunk. Orvosi rendelő Andocson Andocson a jegyzés összegének 25 százalékát orvosi rendelő be­rendezésére fordítják majd. Erre különösen nagy szükség van — mondják a népnevelők — hisz senkinek sincs drágább az egész­ségénél. Jegyeznek is sorjában a község dolgozó parasztjai, hogy minél több jusson az államnak s minél előbb megvalósuljon az an- docsiak álma, a modern, jól fel­szerelt orvosi rendelő. Vörös Csillag tsz-be a látogatás ide­je alatt szerzett jó tapasztalatai alapján lépett be Egerszegi István, özv. Grosics Györgyné és Sandó Sándor. A kívülállókkal való kapcso­lat, s a tsz iránt érdeklődők bátorí­tása, szíves hívogatása szintén meg­hozza a várt eredményt: megrövidíti az egyéniek tsz-hez vezető útját. Ezt bizonyítja Keszkenyős Sándor esete, aki szeptember 1-én lépett be feleségével együtt a kálmáncsai Bú­zakalászba. A járás szilárd termelőszövetkeze­teinek többsége azonban elzárkózik az új tagok felvételétől.' A tótújfalui Határőr tsz pl. annak tulajdonítja a munkaegységenkénti több mint 20 forintos penzosztalékoí, s a tavalyi­nál jóval magasabb természetbeni járandóságot, 'hogy az idén kevesebb tagot számlál, mint a múlt évben. A munkaerőhiánnyal küzdő kasté- lyosdombói Felszabadulás tsz mere­ven elzárkózik Horváth Tamásné visszavételétől, pedig biztosan vele együtt visszalépne annak férje is. A darányi Győzelembe is szívesen be­lépne Kúsz József 17 holdas gazda, csak bátorító szóra vár. Az eddiginél sokkal nagyobb erő­feszítéseket tegyen a járási bizott­ság, hogy minél több dolgozó pa­raszt megértse: az az üt, amelyet a párt mutat a parasztságnak, a falu felemelkedésének egyedüli járható útja. Ha ezt ma sikerül megmagya­rázni, akkor már ma növekszik a já­rás tsz-einek taglétszáma. Ehhez természetesen az -is szükséges, hogy a tsz-ek hagyjanak fel a befeléfor- dulással, s tagjaik — elsősorban a kommunisták — váljanak a szövet­kezés eszméjének lelkes agitátoraivá. Szerezzenek érvényt az alapszabálynak A termelőszövetkezetek egészséges fejlődésének útját állja több helyén az alapszabály semmibevevése. Ari- nyaújnépi tsz elnökének pl. 6 hold, á szuloki Kossüth-ban pedig minden tagnak 3 hold háztáji földje van. Nem szabad tovább tétlenül nézni ezt a súlyos hibát. A darányi Győzelem tsz tagja: ifj. Kovács István belépésekor nem vitte magával kaszálógépét — pedig az alapszabály ezt félreérthetetlenül előírja. Ennek az lett a következmé­nye, hogy a legnagyobb dologidőben kívülállóknak ment kaszálni és a saját tsz-ének rétjeit pénzért, illetve holdanként 70 forint értékű szénáért kaszálta le — bár a gépet a tsz fo­gata vontatta. Ugyanígy tett ebben a tsz-ben Ádám József is. Az alapszabály értelmében minden tagnak kötelessége becsületesen dol­gozni a közösben. Egyes helyeken a tagság mégis eltűri, hogy sokan hú­zódoznak a munkától, s csak akkor járnak az élen, amikor a munkaegy­séget kell beíratni. Ifj. Tóth József és Taranyi János, ugyancsak a dará3 nyi Győzelem tsz tehenészei csak napi 3—4 órát dolgoznak a közöse ben. De ennek sincs valami szép látszata: az istállóátíag másfél liter, s a fejési átlag is 3 liternél alig több. Lelkiismeretes gondozással azonban sokkal magasabbra lehetne és kellene is emelni a tejhozamot. A havi 26—27 munkaegységüket azonban beíratják. Ifj. Tóth József ugyan segített az aratásban, de Ta­ranyi János nem volt hajlandó a ré­szére kimért területet megkapálni. Amikor a közgyűlés határozata sze­rint hanyag munkájáért meg akar­ták büntetni, Gerlecz István, a já­rási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője telefonon utasította a tsz elnökét, hogy a büntetéstől tekint­senek el. A tsz-demokrácia ilyesféle —. enyhén szólva — megsértésére nincs joga egy járási tanácsvezető­nek. Ilyen esetek előfordulását a jövőben meg keli akadályoznia a já­rási bizottságnak, s oda keil hatnia, hogy az alapszabálynak mindenütt érvényt szerezzenek. Ezt megköve­teli a becsületes tsz-tagok érdeke.. Hz eredmények népszerűsítése Az MB határozatainak megfele­lően cselekedett a járási bizottság akkor, amikor a tsz-ekben ismertet­ték a népnevelőikkel a közös gazda­ság, s a szorgalmas tagok eredmé- liyeit. A somogyiam ócai Szorgalom tsz- ben pl. összehasonlították a tsz és Bencsik Antal 15 holdas gazda ter­méseredményeit, jövedelmét. A tsz földje holdanként búzából 330, árpá­ból 300, zabból pedig 450 kilogram­mal termett többet, mint Bencsik Antalé. Keli-e ennél meggyőzőbb érv a nagyüzemi gazdálkodás előnyét il­letőleg? Természetesen több jut a tsz tagjainak, mint az egyénieknek. Barltéék pl. hárman dolgoznak a tsz-ben: 968 munkaegységükre több mint 26 mázsa kenyérgabona jut. A termény- és pénzosztalék együttesen pénzben kifejezve megközelíti a 34 ezer forintot. Tudják a tarnócai ki­lépették, hogy elhamarkodták a múlt ősszel a dolgot. Most — amint Kiss József, a tsz párttiitkára mondta — nyitva áll ismét előttük a tsz ka­puja, jöjjenek vissza a nagy család­ba — meglátják, jól járnak. A járási bizottságnak a tarnócai kezdeményezést fel kell karolnia. — ez feltétlenül célravezető. Bizonyíté­ka ennek a homokszentgyörgyi Kos­suth tsz-ben végzett összehasonlítás is. Itt Berki József brigádvezető és egy egyénileg dolgozó paraszt jöve­delmét vetették egybe. Természete^ sen a mérleg Berki József javára billent. Most már a tsz-tagok itt is bizakodóbbak, serényen dolgoznak és biztonságosan tervezik közös jö­vőjüket. Jó gazda módjára gazdálkodjanak Az MB határozata arra is kiter­jedt: vizsgálja meg a járási párt­végrehajtóbizottság, melyik tsz-ben milyen melléküzemág létesítésére van lehetőség és ezeket szeptember 30-ig hozzák létre. E feladat meg­oldásáért vajmi keveset tett a JB, Megállapították ugyan, hogy a kál­máncsai Szabadság és a patosfai tsz- ben halastavat lehetne létesíteni, de ennek megállapításánál nem jutot­tak tovább. Fordítson tehát nagyobb gondot a JB a határozat e részének végrehajtására is. Egyes tsz-eknél baj van a fő üzemágakkal is. A darányi Győzelem tsz-nek pl. abrakhiány miatt el kell adnia sertéseinek egyrészét. Az el­múlt évben is hasonló volt a helyJ zet: a kukorica 75 százaiéba nem ho­zott termést, mivel nem kapálták meg. Az idén ugyan kétszeri kapá- lást kapott tengerijük, de késve, s így jó helyett csak közepes termést takaríthatnak be. Jó munkaszerve­zéssel persze ezt megelőzhették vol­na. Szarvasmabhaállományukról már beszéltünk. Hiba itt az is, hogy az aránylag jó szénatermés miatt nem fordítanak gondot a silózásra. 200 köbméteres silógödrükbe még egy­általán nem került silótakarmány, pedig a jó siló nemcsak olcsóbb, ha­nem nagyobb tejhozamot is eredmé­nyez. Az istvándi Szabadság tsz tagjai sem becsülik meg kellően a meglévő állatállományukat. Rossz, egészség­telen ólban tartják sertéseiket, emiatt eddig csaknem 40 elhullott. A községben van egy régi istálló, amelyet mintegy 10 ezer forintos be­ruházással megfelelő fiaztatóvá ala­kíttathatnának át. Teheneik egy ré­sze is csak eszi a drága takarmányt, de nem tejel. Selejtezni kellene eze­ket az állatokat és helyettük jöve­delmező, magas tejhozamúakat be-; állítani. A járási bizottság mozgósítsa az állattenyésztő szakembereket, hogy azok szaktanácsaikkal segítsék a tsz-eket az állattenyésztés hozamá­nak emelésében. II patronálók A járási párt-végrehajtóbizottság azzal is segítségére siet a gyengébb tsz-ekhek, hogy az üzemek, hivata­lok legjobb kommunistáival patro­náltatja őket. Ezeket az elvtársakat — akik 155-en vannak — felkészí­tik- pártmegbizatásuk jó elvégzésé­re. Rinkovies elvtárs, a járási párt- bizottság gépállomási titkára ismer­teti velük a tsz-ek alapszabályát, a tsz-ek megszilárdítására vonatkozó kongresszusi határozatot, a termelő­szövetkezetek fejlesztésének feladaJ tait. A patronálók, ha becsülettel dolgoznak — rohamlépésekkel vihe­tik előre a tsz-mozgalom ügyét. Sok tehetséges szervező elvtárs van kö­zöttük, aki felbecsülhetetlen segít­séget adhat a nagyüzemi gazdaság vezetésében még járatlan tsz-elnö- kö'knek. A pártszervezet vezetői mu­tassák meg, főleg az új tsz-párt- szervezeteknek, hogyan kell a párt­munkát végezni. A könyvelő elvtársak most, a zár­számadás küszöbén segítsenek rend­behozni a tsz-ek könyvelését. Úgy- ' szólván nincs a tsz-eknek olyan problémája, amelynek megoldását a patronálók ne segíthetnék elő. A járási'' bizottság fordítson gon­dot arra, begy ez a patronázs-moz- galom élő és hathatós legyen. A JB közvetlenül segítse, irányítsa a, tsz- ekbe küldött elvtársakat. Összefoglalva: A járás tsz-einek megszilárdításá­ban vannak kezdeti eredmények, dg még korántsem tett meg mdhdent á pártbizottság az MB határozatának megvalósításáért. A termelőszövetke­zeti mozgalom továbbfejlesztését ál­lítsa a járási bizottság munkájának középpontjába. Következetesebben harcoljanak pártunk parasztpolitiká­jának megvalósításáért, a mezőgaz­daság szocialista -átszervezéséért. Számolják fel a szektáns nézetekét, a tsz-ajapszabályzat megsértését, , s jó politikai meggyőző munkával ve­zessék járásuk dolgozó parasztságát a felemelkedés útjára. Kutas József.

Next

/
Thumbnails
Contents