Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A barcsi járás termelőszövetkezeteiről Ezzel érvelj! Akik az első sorokban harcolnak a jövő évi kenyérért »Kukoricázás« a burgonyával László Mihály visszatér »A hazának mindig szívesen adok« A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK PAPJA XI. évfolyam, 228. szám. _______________________ARA 50 FILLER Vasárnap, 1954 szeptember 26. A kommunistáknak a tömegek között a helye! Feladataink végrehajtásában -nagy jelentősége van a kommunisták tömegek között végzett politikai nevelőmunkájának. A kommunisták feladata, hogy pártunk és kormányunk határozatait, az új szakasz politikáját, célját és feladatait megismertessék a tömegekkel, meggyőző szóval mozgósítsák a dolgozókat a feladatok megoldására, a népjólét emelését akadályozó hibák leküzdésére. Nap mint nap nagy eredményeket érünk el s nap mint nap változik, szebb, biztatóbb lesz az élet munkánk, eredményeink nyomán. Ezekkel a változásokkal kell lépést tartania a tömegek fejlődésének, s ez elképzelhetetlen színvonalas, a dolgozók igényét kielégítő politikai nevelőmunka nélkül. Nagyok a feladatok, amelyek e téren a kommunisták előtt állnak. Bár értünk el eredményeket az egyes párt- és kormányhatározatok, különösen pártunk III. kongresszusa határozatainak ismertetésében — a politikai felvilágosító munka azonban még mindig nem kielégítő, a kommunisták nevelő, meggyőző szava még mindig nem fogja át egész dolgozó népünket, nem jutott el a lehetőségekhez mérten a tömegekhez. A hiba az, hogy pártmunkánkat nem hatja át még eléggé a tudat, hogy a dolgozók aktivitását meggyőző nevelőmunkával kell növelni. Üzemeinkben, falvainkban, ahol hibák mutatkoznak a termelésben, a kötelezettségek teljesítésében — még mindig nem látják elég világosan a dolgozók az összefüggést az új szakasz feladatainak megvalósítása és saját jólétük növelése között. A kommunisták ezeken a helyeket» elhanyagolták a tömegek közti nevelőmunkát, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy növekedjék a termelés, javuljon a fegyelem, nőjön az érdeklődés a politikai kérdések iránt. Somogytúr községben például, ahol a pártszervezet tagjai mitsem törődtek a felvilágosító munkával, az egyes határozatok megmagyarázásával, s úgy gondolták, hogy az új szakasz politikája a tömegek nevelése nélkül is megvalósul — megmutatkozott hamarosan a nevelőmunka hiánya. A község a járásban az adóbevételi, begyűjtési tervek teljesítésével az utolsók közé került. De felhasználta az ellenség is a falu .kommunistáinak passzivitását: a kulákoknak megnőtt a hangjuk és sikerült befolyásolniuk a községi tanács tagjait is. De sorolhatnánk még példákat üzemeinkből is, ahol az eddigiek során megmutatkozott, hogy a tömegek között végzett nevelőmunka nélkül nincsenek eredmények. A Kaposvári Textilművek pártszervezete felismerte, hogy a nevelő- munkát nem szabad leszűkíteni csak termelési kérdésekre. Sikeres agitációt folytattak a termelékenység növelésére, az önköltségcsökkentésre, de tüzetesen ismertettek más politikai kérdéseket is. A kommunisták megmagyarázzák az új szakasz jellegét, céljait, s a kongresszus határozatait is a dolgozóknak, s ezek eredménye nem is maradt el. ') Üzemeink kommunistái között az áldozatvállalással van a /legnagyobb hiba. A legtöbb helyen még a vezetők is vonakodnak a népnevelőmunkától, így aztán érthető, hogy ezek a vezetők az íróasztal mellett ülve elszakadnak a tömegektől, nem ismerik a dolgozók problémáit, panaszait, nem tudnak választ 'adni kérdéseikre. A kommunistáknak, de különösen a vezetőknek — legyen az párt- vagy gazdasági vezető mindenkor a tömegek között a helyük. A dolgozók jogosan kívánják meg, hogy á vezetők felkeressék őket munkahelyeiken, vagy lakásukon, hogy választ kapjanak elsősorban a kommunistáktól kérdéseikre, hogy megmagyarázzuk nekik pártunk politikáját, céljait, amelyek egyek az ő céljaival. A kommunistáknak a tömegek között a helyük, különösen most, a békekölcsönjegyzés napjaiban, amikor szükség van eleven, meggyőző szóra, kézzelfogható érvekre. Nem jelszavakra, általános frázisokra van szükség, hanem a helyi példák, meggyőző eredmények bemutatására, a kölcsönjegyzés jelentőségének magyarázására. Dolgozó népünk a jegyzéssel ismét hitet tesz politikánk mellett, s hogy a jegyzés eredményesen záruljon —■ az nem utolsósorban a kommunisták tömegek között végzett nevelőmunkáján áll. A falvakban, városainkban és üzemeinkben egyaránt szükség van arra, hogy a kommunisták állandóan, lankadatlanul neveljék meggyőző szavaikkal a tömegeket, megmutassák az összefüggést a párt és a kormány határozatainak végrehajtása és a népjólét emelése között. Ne szűnjenek meg napról napra fáradhatatlanul magyarázni a párt politikáját, s mozgósítani a tömegeket feladataink megvalósítására. Tanítsuk a tömegeket s tanuljunk tőlük, ismerjük meg nézeteiket, véleményüket és javaslataikat, hogy munkánkat még eredményesebben végezhessük. Dolgozó népünk bízón tekint a pártra, a kommunistákra — s ez a bizalom ösztönözzön minden kommunistát arra, hogy munkáját még jobban végezze, mind a munkahelyén, mind a tömegek közt, nevelő-, felvilágosító munkája közben. S munkájuk eredményességét hirdesse majd a kölcsönjegyzés sikere, feladataink megvalósítása, a népjólét növekedése. Hazánk felviragoitatasaert. népünk jólétéért Gyermekeik boldog jövőjéért jegyeztek a Tejipari Egyesülés dolgozói Javában folyt a kölcsönjegyzés a Tejipari Egyesületnél, amikor a cseriuti általános iskola tanulói megjelentek és virágcsokrot adtak át a jegyzőknek. Török Dénes, Bódog Lászlóné, Cink Ká- rolyné és a többiek szeretettel simogatták meg a barna és szöszke fejeket. Tudták, hogy gyermekeik boldog jövőjét is szolgálják, amikor békekölcsönt jegyeznek. Erre gondolt Kovács Györgyné is, amikor még 200 forintot, s az öreg Kiss bácsi, aki 100 forintot írt az eddigi jegyzése mellé. Hornok^ Gergely és Csicsek Ferenc portás 400, illetve 300 forintot jegyeztek. Kiss István 3000, Kiss Ferenc 2000, Samu György 1500, Szárnyas József 700 és Pfeiffer Károly 500 forintot jegyzett. Ács Vilma sztahanovista az elsők között jegyezte félhavi fizetését. Csütörtök estig 500-an jegyeztek és közel 152 ezer forintot adtak kölcsön az államnak. . Pedagógusok a kölcsönjegyzés sikeréért A barcsi járás pedagógusai példamutató jegyzésükkel és népnevelőmunkával'veszik ki a részüket az ötödik békekölcsön jegyzés sikeréből. Közülük is kiemelkedik Jávor István patosfai igazgató jegyzése, aki 1382 forintos fizetésére először 700 forintot jegyzett. Másnap kérte a járási tanács oktatási csoportját, járuljon hozzá, hogy jegyzését megduplázhassa, mivel mint mondja, az államtól máris visszakapta kölcsönadott pénzét, hiszen két unokája egyetemen, illetve technikumban tanul állami ösztöndíjjal. Ugyancsak példamutatóan jegyzett Juhász Oszkárné mariettapusztai, Kiss Emil rinyaújnépi, Vezér Dezső babócsai, Pataki Béla és Mágenheim Mihályné barcsi pedagógusBüszkén számolt be Kincses elvtárs, a csurgói gimnázium igazgatója, hogy az iskola dolgozói és tanári kara 11.500 forintot jegyeztek. Kincses elvtárs 1200 Ft-ot, Matyasovits Ferenc ezret, Po- kornik Teréz 600-at, Szekeres Károly 600-at, Ütő Mihály 700-at, Együd Árpád 600 forintot jegyzett, de nem maradtak ki a kölcsön- jegyzésből a gimnázium tanulói sem, akik összesen 1100 forintot adtak a haza javára, a maguk hasznára. Kiss Kálmán, a Kaposvári Cukorgyár fiatal technikusa örömmel írja be életébe első békekölcsönének összegét Simon Ferenc népnevelő jegyzési ívére. Mellette Vasvári József elvtárs, a finomító művezetője áll, aki maga is 600 forintot jegyzett 1.020 forintos fizetése után. Békegyűlésen ajánlották fel forintjaikat a hazának a nagyatádi járás egészségügyi dolgozói A nagyatádi járás egészségügyi dolgozói 23-án reggel békegyűlést tartottak, melyen Zala János tanár tartott előadást az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadáshoz többen hozzászóltak, azután örömmel tettek eleget hazafias kötelességüknek. Az ottlévö 63 egészségügyi dolgozó több mint 32 ezer forintot jegyzett. Dr. Magyar Vince 2300, dr. Álmos József 1800, Rohrer Jánosné lábodi szülésznő pedig 350 forintot jegyzettA Csurgói Vegyesipari KTSZ dolgozói példái mutattak hazaszeretetből A Csurgói Vegyesipari KTSZ-ben is nagy visszhangra talált az Ötödik Békekölcsön kibocsátásáról szóló hír. A csütörtök délelőtti órákban 31 dolgozó összesen 17 ezer forintot jegyzett. Radik Imre, Bukovics György, Horváth Gyula, Göncz Béla, Loll István és Bolla József elvtárs 600>—600 forint kölcsönt adott az államnak. A KTSZ tagjai közül kitűntek a férfiszabó részleg dolgozói, akik a kora délelőtti órákban elsőnek jegyeztek. Jegyzési átlaguk meghaladja az 580 forintot. A szövetkezet vezetői közül Radnóti László elvtárs, a szövetkezet elnöke 1300 forintot, Horváth János üzemvezető 900, Csics- kó • Jánosné, a nőiszabó részleg vezetője 600, Csordás István szabász 500 forintot jegyzett. „Szívesen jegyzek, mert ezzel a magam és családom életét teszem szebbé“ A Kaposvári Textilművek gyűrűs fonodájában 16 fiatal lány tanulja a fonás szép mesterségét Kovács Mária elvtársnőtől, a gyár egyik kiváló dolgozójától. A diszista lányok nemcsak a gép mellett tesznek ki magukért, hanem megállják helyüket a hazafias példamutatásban is. Mind a 16-an örömmel jegyezték le életük első békekölcsönét. E kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor a ka« posvári Szabadságzászló tsz udvarán éppen az MT felhívását olvassák fel Móring Ferenc, Szalai Antal és Németh János elvtársnak. Figyelemmel hallgatja a 15 éves Simon István bácsi is. Nem sokkal ezután, 100—100 forint értékű békekölcsönt jegyeztek mindnyájan. A Kaposvári Asztalosipari KTSZ dolgozói még a kölcsönjegyzés első napján eleget tettek hazafias kötelességüknek: csaknem 33 ezer forintot jegyeztek. Mint a termelésben, a kölcsön jegyzésben is a kommunisták, a kommunista népnevelők mutattak példát. Vadas József és Loznicsek Imre elvtárs amellett, hogy az első volt a jegyzésben, népnevelőmunkájával is nagyban hozzájárult a szövetkezet jegyzési eredményeinek növeléséhez. A jegyzés alkalmával ismertették a szövetkezet dolgozóival mindazt, amit államunktól, a párttól kaptak. Elmondták, hogy a közelmúltban több új gépet kaptak, ezzel növekedett termelésük, emelkedett átlagkeresetük, amely ma már a legtöbb esetben eléri az 1600 forintot, sőt nem egy dolgozó 1800 forintot, vagy azon felül is keres havonként- A kölcsönjegyzés során arról is beszéltek a szövetkezet népnevelői, hogy a közelmúltban még csak exportra készítettek bútort, ma már helyi szükségletre gyártanak és éppen a fokozott gépesítés eredményeként olcsóbban állíthatják elő a bútorokat. A jó népnevelőmunka, a kommunisták példamutatása meg! is hozta gyümölcsét. Loznicsek elvtárs 1200 forintot, Orosházi Károly kárpitos 1000, Király József ötgyermekes családapa 750 forintot jegyzett, s amikor aláírta jegyzése után a nevét, ezt mondta: „Szívesen jegyzek, mert tudom, hogy ezzel a magam és családom életét teszem szebbé, s mindezt többszörösen visszakapom államunktól.“ Az Autóközlekedési Vállalat 2. számú telepén csütörtökön már reggel korán megkezdődött a kölcsönjegyzés. Képünkön Buzsáki Pál, Tatárvári Pál szerelő-csoportvezető és Pintér Sándor látható jegyzés közben. 700 forintot jegyeztek, hogy sok gumi és jó motoralkatrész gyártását segítsék elő.
