Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-23 / 198. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Hétfő, 1954 augusztus 33. Megegyezés nélkül ért véget a brüsszeli értekezlet Brüsszel (MTI). Mint az AFP jelenti, a brüsszeli értekezletet au­gusztus 22-én, magyar idő szerint hajnali három óra 40 perckor be­rekesztették. Brüsszelben semmiféle meg­egyezés nem jött létre. A francia javaslatok szövegét és arz öt hata lom javaslatainak szövegét egy­idejűleg hozzák nyilvánosságra. Az értekezlet záróközleményét a vasárnap délben összeülő utolsó ülésen szövegezik meg. Amerikai kormánykörökben »súlyos eseménynek« tekintik a brüsszeli értekezlet kudarcát Washington (MTI). Georges Wolff, az AFP washingtoni tudó­sítója írja a brüsszeli -értekezlet kudarcával kapcsolatban: »Washingtonban a szombatról- vasárnapra virradó éjszaka még semmiféle hivatalos kommentár nem hangzott el, de magasrangú amerikai tisztviselők nem titkol­ják mély lehangoltságiukat, amely aggodalommal társul, hiszen az Egyesült Államok egész európai politikája forog kockán.« Az AFP tudósítója kiemeli, hogy a »brüsszeli értekezlet befejezésé­ről^ érkezett első hírek után a Washingtonban észlelt benyomá­sok nem kisebbek egy hatalmas diplomáciai fiaskó-keltette benyo­másoknál.« A brüsszeli értekezlet kudarcának első visszhangjai Brüsszel (MTI). Az AFP jelentése szerint a francia küldöttség egyik szóvivője az értekezlet kudarcával kapcso­latban kijelentette: »Két szöveget terjesztettek az értekezlet elé: a francia küldötség és a többi öt küldöttség áltál szerkesztett javas­latok szövegét. Hosszú vita után meg kellett állapítani, hogy lehetet­len a két szöveget összeegyeztet­ni.« A Reuter tudósítója megjegy­zi: a három napon át folyt nagy­arányú tárgyalások után Mendes- France miniszterelnök kijelentette, hogy nem áll módjában elfogadni az ellenjavaslatokat, amelyeket az értekezlet öt másik részvevő or­szága egyhangúan terjesztett elő, inni! mint maximumot, ameddig képes elmenni. A tudósító szerint Dávid Bruce, az Egyesült Államok kü- lönmegbizottja az értekezlet ösz- szeomlásakor az utolsó pillanatban is a színhelyen volt, hogy »kéznél legyen«. A londoni rádió brüsszeli tudó­sítója szerint a francia küldöttség hajlamos arra, hogy rossznéven vegye azt, hogy ar többi öt kül­döttség egységesen lépett fel vele szemben. A franciák amiatt is ne­heztelnek, hogy Adenauer nem volt hajlandó négyszemközt foly­tatni megbeszélést Mendes-Fran- ce-szal, jóllehet a megbeszélés lefolytatására a franciák többször tettek kísérletet. A londoni rádió tudósítója szerint Mendes-France a vasárnapi záróülés után a lehe­tőséghez mérten mihamarább visz- szatér Párizsba, hogy jelentést tegyen a kormánynak. Nyugatnémet szövetségi gyűlési képviselő menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaságtól Berlin (ADN). A Német Demokra­tikus Köztársaság belügyminisztériu­ma közli: Karl Franz Schmidt-Wittmack szö­vetségi gyűlési képviselő a Német Demokratikus Köztársaságba érke­zett és felelős személyiségekkel foly­tatott megbeszélések után menedék­jogot kért a Német Demokratikus Köztársaságban a maga, felesége és leánya számára. A menedékjogot megkapta. Meg­kapta azt a magától értetődő jogot is, hogy politikai tevékenységet fejt­het ki a Német Demokratikus Köz­társaságban. Schmidt-Wittmack szövetségi gyű­lési képviselő a CDU szövetségi gyű­lésbeli képviselőcsoportjának tagja, résztvett a szövetségi gyűlésnek az »európai védelmi közösség« kérdé­sével, valamint az össznémet kérdé­sekkel foglalkozó bizottságában. Az Angol Munkáspárt főtitkára a párt küldöttségének moszkvai utazásáról London (MTI). Mint a DP A hír­ügynökség közli, Morgan Phillips, az Angol Munkáspárt főtitkára, a kon­zervatív »Daily Telegraph«-ban be­számol a párt küldöttségének Mosz­kvában folytatott megbeszéléseiről. A többi között azt írja, hogy »a kül­döttség Malenkovval a kommunista és nem kommunista államok békés együttéléséről beszélt. Ez a megbe­szélés emlékeztet, arra, amelyet 1946- ban egy munkáspárti küldöttség Sztálinba! folytatott«. Phillips a továbbiakban kijelen­tette, hogy noha az akkori moszkvai megbeszélésen keltett remények hát­térbe szorultak, meggyőződése, hogy »ok van az optimizmus megújulásá­Phillips végül megjegyezte, hogy a munkáspárti küldöttség moszkvai és pekingi utazásának célja a »jobb megértés előmozdítása az emberek és a népek között«. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK RÓMA A Montesi-üggyel kapcsolatban a vizsgálatot folytató bíró utasítására hamis tanuzásért letartóztatták Ve- nanzio de Felicet, a Montagna már­ki tulajdonát képező Capocotta-bir- | őrállam, a nyílt fasizmus felé OSLO A »Friheten« című norvég lap ve­zércikke hangsúlyozza: »A kommu­nista párt betiltása az Egyesült Ál­lamokban újabb lépés a nyílt rend­TÍZÉVES A NÉPI ROMÁNIA tok felügyelőjét. Ez a birtok nem messze fekszik attól a helytől, ahol megtalálták Vilma Montesi holttes­tét. Anna, Maria Caglio szerint ezen a birtokon folytak le az orgiák. Ilii kommunista párt betiltása után a reakció támadást intéz elsősorban a szakszervezeti mozgalom és általá­ban mirdenki ellen, aki a haladásért I mer síkraszállni«. A tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítására kell fordítani most minden erejét a kőröshegyi pártszervezetnek A kőröshegyi pártszervezet tit­kára, Papp József elvtárs jól irá­nyítja a kommunisták munkáját. Az alapszervezetben főleg a párt­vezetőség újjáválasztása óta tör­tént javulás. Rendszeresen tarta­nak vezetőségi üléseket, melyeken minden alkalommal megbeszélik a végzett munkát és a soronkövet- kező feladatokat. Pontos határidő­ket szabnak a legsürgősebb teen­dőknek. Egyes vezetőségi ülésekre meghívják a tömegszervezeti veze­tőket és beszámoltatják őket mun­kájukról, segítséget adnak nekik. A legutóbbi pártvezetőségi ülésen pl. a földművesszövetkezet ügyve­zetőjét számoltatták be az áruel­látásról. Ugyanakkor felelősségre vonták, mivel a szövetkezetnél fontos munkakörben egy kulák- lányt alkalmaztak. A vezetőség javasolta az osztályellenség azon­nali eltávolítását és helyette egy becsületes dolgozó parasztleány munkába állítását. Ezt a javasla­tot a földművesszövetkezet ügyve­zetője elfogadta és azonnal intéz­kedett. Rendszeresen megtartják a nép­nevelőértekezleteket is. Minden népnevelőt beszámoltatnak mun­kájáról. Az aratás és a cséplés idején a népnevelők a cséplőgép­től való beadásra, később a tarló­hántásra és a másodnövények! ve­tésére mozgósítottak, ami ered­ménnyel is járt: a dolgozó parasztok becsület­tel teljesítették kötelezettsé­geiket. A községben mindössze egy gaz­dálkodót, Kovács Jenőnét kellett elszámoltatni, mivel vonakodott beadásának teljesítésétől. Elszá- ,-moltatását a község becsületes dol­gozó parasztjai követelték. A pártszervezet vezetősége kü­lönösen nagy gondot fordít a dol­gozók ügyes-bajos dolgainak elin­tézésére. Vasárnaponként fogadó­órát tartanak, ahol meghallgatják a dolgozó parasztok panaszait, fi­gyelembe veszik javaslataikat, kezdeményezéseiket, a legközeleb­bi pártvezetőségi ülésen megvitat­ják azokat és intézkednek. De egyébként is a nap bármely időszakában rendelkezésére állnak a dol­gozóknak. A vasárnapi fogadóórákat azért vezették be, hogy minden dolgozó parasztnak alkalma legyen pana­szaival, javaslataival felkeresni a pártszervezet vezetőségét. A foga­dóórákon már számos dolgozó pa­raszt kért segítséget ügyeinek el­intézéséhez. Fejes János, Egyed István, Fekete József a villanybe­vezetésnél történt helytelen elszá­molás miatt szólaltak fel. A ve­zetőség megvizsgálta panaszukat, továbbította a Déldunántúli Áramszolgáltató Központhoz, amely két napon belül intézkedett. A pártszervezet munkájában vannak hiányosságok is. Ezek fő­leg a pártépítésben, a tag- és tagv- jelöltfelvételnél mutatkoznak. Súlyos hiba, hogy kevés dol­gozó paraszt van a pártszer­vezetben, pedig a község lakosságának 95 százaléka, dolgozó paraszt. Soroza­tosan múlnak el a taggyűlések tag- és tagjelöltfelvétel nélkül. Az idén mindössze két tagjelöltet vettek fel. Ebben a munkában nekem, mint a járási párt-végrehajtóbi­zottság instruktorának kell sok segítséget adni. Meg kell tamíta- nom a pártszervezet vezetőit úgy dolgozni, hogy a feladatokat ösz- szekapcsolva végezzék: a begyűj­tést, a mezőgazdasági munkákat ne válasszák el a pártépítés feladataitól. A legfontosabb teendő, hogy vala­mennyi tagot bevonjuk a pártépí­tő munkába, mert eddig kizárólag csak a titkár és a szervezőtitkár foglalkozott a tag- és tagjelöltfel­vétellel. A pártszervezet figyelmét most az oktatás jó előkészítésére for­dítja. Az elmúlt évben sikeresen fejezték be a pártoktatást. A 17 hallgatóból 16 kiváló eredménnyel végzett. Az idén is hasonló ered­ményeket akarnak elérni. A hall­gatókat már kiválogatták, s a ve­zetőség tagjai beszélgettek velük a tanulás fontosságáról. Valameny- nyien örömmel vesznek részt az idei pártoktatásban. Az SZKP történetének első évfolyama 18 hallgatóval indul. Jó a kapcsolat a községi párt- szervezet és a termelőszövetkezeti | AUGUSZTUS 23-AN ünnepli román nép 10. évfordulóját an­nak, hogy a szovjet hadsereg fel­szabadította Romániát a fasiszta zsarnokság alól. Ez alatt az arány­lag rövid idő alatt a román dol­gozók, a Román Munkáspárt ve­zetésével gyökeres változásokat hoztak létre hazájuk gazdasági és kulturális életében. Tíz év alatt a román nép olyan nagy lépést tett előre, amilyen kapitalista viszo­nyok között egy évszázad alatt is lehetetlen lenne. Az elmúlt évben a román ipari­üzemekben közel két és félszer annyit termeltek, mint 1938-ban. Gyors ütemben fejlődik a nép­gazdaság alapja: a nehézipar és különösen a gépgyártás. Ma már kőolajipari, bányaipari és építő­ipari berendezéseket, szerszámgé­peket, mezőgazdasági gépeket, nagykapacitású villanymotorokat, turbinákat, golyóscsapágyakat, textilipari és élelmiszeripari be­rendezéseket gyártanak Romániá­ban. Azelőtt a szükséges gépeknek csupán egy százalékát gyártották román földön, a többit leigázó fel­tételek mellett Nyugatról impor­tálták. A román népgazdaság vezető ága a kőolajipar. A népi hatalom létrejötte előtt a román petróle­ummal az Egyesült Államok, Anglia és más nyugati országok tőkés társaságai rendelkeztek. Megkaparintották a román kőolaj 95 százalékát és rabló módra ki­zsákmányolták a román kőolaj­ipart. Akkoriban éhség és nyomor nyomta rá a bélyegét Prahova völgyére, erre a gazdag kőolaj­vidékre és központjára, Ploestire. Ma már egészen más itt az élet. Az elmúlt évek alatt új, elsőren­dű gépekkel felszerelt kőolajfino­mító és más üzemek épültek, a ré­gieket kibővítették, újjáépítették. A nagyarányú kutatómunka új olajforrások feltárását segítette elő. Ploestiben és másutt hússzor olyan gyorsan fúrják az idén a legmélyebb kutakat is, mint tíz esztendővel ezelőtt. A román pet­róleumipari dolgozók sokkal. töb­bet termelnek, mint a háború előt­ti időkben. Az évi kőolajtermelés csaknem elérte a 10 millió ton­nát. az első félévéhez ké- kétszeresre emelked­GYORS ÜTEMBEN folyik az ország villamosítása. Az erőművek kapacitása tavaly 350 ezer kilo­wattal emelkedett és elérte az 1 millió 50 ezer kilowattot. A bur- zsoá-földesuri Romániában össze­sen mintegy 600 ezer kilowatt áramot termeltek. A Román Munkáspárt és a népi kormány a további iparosítás mel­lett határozottan irányt vett a dolgozók életkörülményeinek ja­vítására. A figyelem középpontjá­ba állították a mezőgazdaság el­maradásának felszámolását, a könnyűipar és az élelmiszeripar fejlesztését, a közszükségleti cik­kek gyártásának növelését. Már az idei első félévben sok­sok élelmiszert és iparcikket gyár­tottak terven felül. A munkások átlagkeresete ez alatt az idő alatt több mint 15 százalékkal emelke­dett. A dolgozók takarékbetétjei elmúlt év pest közel tek. 1944 augusztus 23. után a dol­gozó parasztság a földreform ered­ményeképpen több mint 1 millió hektár földet kapott. Több mint 280 ezer dolgozó parasztcsalád ala­kított az önkéntesség alapján 4300 kollektív gazdaságot, illet­ve mezőgazdasági társulást. 220 gépállomás van a Román Népköztársaságban. Az elmúlt év­ben 3 millió hektár szántóföldi munkát végeztek el. tovább gépesítik a mező­gazdaságot. Az ipar már az idén több mint 1500 lánctalpas trak­tort, sokezer vetőgépet, kultivá- tort, arató-kévekötőgépet, cséplő­gépet, arató-kombájnt és más gé­pet adott a mezőgazdaságnak. Az élenjáró kollektív gazdasá­gok és állami gazdaságok a szov­jet kolhozok és szovhozok tapasz­talatait felhasználva jelentős ered­ményeket értek el. Sokhelyütt 35 mázsa gabonát, 50—60 mázsa ku­koricát, 300—400 mázsa burgo­nyát, 600 mázsa cukorrépát is ter­mesztenek hektáronként. A föl­desurak idejében álmodni sem le­hetett volna ilyen terméseredmé­nyekről. A Román Népköztársaság egyre szorosabbra fűzi a gazdasági együttműködést a demokratikus tábor országaival. Különösen fej­lettek a kereskedelmi kapcsolatok a Szovjetunióval. A román beho- i zatal 80 százaléka a Szovjetunió­ból és a népi demokratikus orszá­gokból érkezik. Emellett azonban Románia szívesen terjeszti ki ke­reskedelmi kapcsolatait a tőkés or­szágokkal is. Tavaly 44 kapitalis­ta országgal állt kereskedelmi kap­csolatban. Az elmúlt négy év alatt Románia külkereskedelmi fprgal- ma Nyugat-Európával 50 száza­lékkal emelkedett. Az idén szá­mos újabb kereskedelmi szerző­dést kötött, a többi között Indiá­val, Egyiptommal, Dániával, Tö­rökországgal, Izlanddal, Norvégiá­val, Ausztriával és Görögország­gal. A béketábor országainak egyre szorosabb barátságát és gazdasági együttműködését tükrözi a Barát­ság és Béke Hídjának felépítése a Dunán. A hidat az idén június 20- án nyitották meg. Az építkezést 1952-ben kezdték és hihetetlenül rövid idő: két év és három hónap alatt, hét hónappal a kitűzött ha­táridő előtt fejezték be. A román és bolgár munkások, technikusok és mérnökök hazafias, lelkes mun­kája tette ezt lehetővé. A híd ter­vét szovjet szakemberek dolgozták ki és közvetlenül is résztvettek az építkezésben. A hídépítő berende­lés a Szovjetunióból, Magyaror­szágról, Csehszlovákiából és Len­gyelországból érkezett. A ROMÁN NÉP a szocializmus békés építése terén elért eredmé­nyekkel köszönti nagy nemzeti ünnepét, hazája felszabadulásának 10. évfordulóját. Ezeknek az ered­ményeknek alapja, mint Gheorghe Gheorghiu-Dej mondotta, a dolgo­zó parasztsággal szövetkezett munkásosztály odaadó, hazafias munkalendülete és a Szovjetunió szüntelen, önzetlen segítsége. pártszervezet között. Mindkét szervezet kommunis­tái segítik egymást. A cséplés idején a községi párt- szervezet munkaerőt biztosított, hogy a termelőszövetkezet szem­veszteség nélkül arasson, csépel­jen, s minéi előbb teljesíthesse be­adási kötelezettségét. A kőröshegyi pártszervezetnek most minden erejét a tag- és tag­jelöltfelvételi munka megjavításá­ra kell fordítania. Ezt a rendkívül fontos feladatot a titkár elvtárs ne egyedül végezze, hanem kapcso­lódjék bele a pártszervezet min­den tagja. Zerényi Lajosné instruktor, Siófok. Ruby Coutts köszöneté A strand forró homokjában nyúj­tózkodunk, süttetjük magunkat a ragyogó augusztusi' nappal, miköz­ben a kultúrcsoportok váltakozó, im­pozáns műsorát nézegetjük és be­szélgetünk. Éppen az ifjúsági béke- találkozó délelőtti megnyitójáról fo­lyik a szó. Folyik a szó — azt mond­tam, de sokszor el-elakad, mert Ruby Coutts, a DÍVSZ küldötte, aki a skót ifjúság üdvözletét tolmácsolta a siófoki ifjúsági béketalálkozó részt­vevőinek — csak keveset tud ma­gyarul, mi pedig még kevesebbet tudunk az ő nyelvén, de azért meg­értjük egymást. Van úgy, hogy a tolmácsnak 5—10 percig sem kell közbeszólni, legfeljebb egy-egy szó­val teszi még világosabbá az elmon­dottakat. Ruby — később már csak így szólítottuk — kissé pirosló arc­cal éppen arról beszél, hogy nem tudja, miképpen viszonozza a somo­gyi ifjúság — és az egész magyar nép vendégszeretetét. De aztán fel­csillanó szemmel teszi hozzá: — Azt hiszem, az lesz a legméltóbb köszö­net, ha mindent elmondok majd ott­hon a magyar ifjúságról, a magyar népről, mindent, amit itt Magyaror­szágon, többek közt a siófoki béke­találkozón tapasztaltam. Beszélgetésünk közben egyre na­gyobb forróság önti el szívünket. A békéért folytatott közös harcunk az, amelytől szívünk felmelegedett. (- V. -)

Next

/
Thumbnails
Contents