Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-19 / 196. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 augusztus 19. Törvénytervezet a tanácsokról A francia nemzetgyűlésben nagyok azok az erők, amelyek nem hajlandók elvetni a kockát (Folytatás az 1. oldalról.) Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választó jogosultság elvesztésével, összeférhetetlenség folytán; lemondással. A sikeresen végződött genfi érte- ■ kéziét joggal növelhette az emberiség hitét abban, hogy végre valóban eljött a gyümölcsöző nemzetközi tárgyalások kora. Teljes joggal várhatta a kormányoktól az egész világ, hogy ebben a megenyhült légkörben hozzálátnak a még megoldatlan nemzetközi problémák, elsősorban a német kérdés és az osztrák kérdés rendezéséhez. Az emberiség várakozásának azonban csak a Szovjetunió kormánya tett eleget.. A Szovjetunió kormánya — ismét helyesen mérve fel a nemzetközi helyzetet — két lépést is tett annak érdekében, hogy általános európai, illetve négyhatalmi tanácskozás üljön össze az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésének megtanácskozása éri dekében és annak érdekében, hogy előbbre jusson a német kérdés megoldása. A nyugati hatalmak nem jegyzékben, hanem tettekkel válaszoltak a szovjet kormány lépéseire. Még mielőtt a diplomáciai úton igenlő vagy tagadó választ adtak volna a szovjet kormány javaslataira, gyakorlatilag megadták a tagadó választ azzal, hogy újabb, ezúttal minden eddiginél hevesebb hadjáratot indítottak, hogy tető alá juttassák az »európai védelmi közösségi« szerződést. Minthogy pedig e szerződés sorsa végső fokpn Franciaország döntésén áll vagy bukik, az »európai védelmi közösségi« szerződés dűlőre juttatását célzó hadjárat csomópontja is Franciaországban- alakult ki. biztos azonban, hogy Mendes-Fran» ce vállalkozása sikerrel jár. Az eddigi jelek szerint az EVK másik öt tagállama cseppet sem nézi jószemmel Mendes-France javaslatait. Nem azért, mintha ezekkel a javaslatokkal veszélyeztetve látnák az »európai védelmi közösség« lényegbevágó célkitűzéseit, hanem inkább azért, mert attól félnék, hogy ezek a módosítások újabb ratifikációs eljárást tennének szükségessé. Ez pedig igen veszedelmes dolog, mert az európai népek napról-napra növekvő ellenállása közepette nagyon is nehéz lenne mégegvszer keresztülhajszolni a parlamentekben az »európai védelmi közösségi« szerződést. Növekvő ellenállás A tanács végrehajtóbizottsága A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtóbizott- ság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtóbizott- 'Ságok irányítása alatt áll. A végrehajtóbizottság mint választott testületi szerv feladatait a végrehajtóbizotóság tagjainak állandó,' tevékeny közreműködésével látja el, tagjai résztvesznek a végrehajtóbizottság határozatainak meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtóbizottság szervező munkájában. A végrehajtóbizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irányítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtóbizotteág feladatai A tanács végrehajtóbizottsága a következő feladatokat látja el: előkészíti és a felettes végrehajtóbi- zottság, illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról; irányítja, se- .gíti és ellenőrzi az alsóbbfokú tanácsok végrehajtóbizottságának munkáját; irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatási szervek munkáját; irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját; gondoskodik a tanácshoz érkezett bejelentések (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbizottságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat; ellátja, a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet. A végrehajtóbizottság szervezete és működése A végrehajtóbizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevételével — a végrehajtó- bizottságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtóbizottság, mint testületi szerv, határozatait ülésen hozza.' A végrehajtóbizottság a szükséghez képest, legalább azonban kéthe- tenfcint köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtóbizottság elnöke hívja össze. A végrehajtóbizottságot az őt megválasztó tanács, vagy a felettes végrehajtóbizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára a végrehajtóbizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni. A végrehajtóbizottság elnöke a végrehajtóbizottságot saját kezdeményezésére is összehívhatja. A végrehajtóbizottság működéséért a végrehajtóbizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtóbizottság ülésén a végrehajtóbizottság tagjai, valamint a végrehajtóbizottság, illetőleg a végrehajtóbizottság elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandó-bizottságaiA végrehajtóbizottság A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtóbizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szervek alárendeltsége alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel vannak felruházva és a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és nak elnökét, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei, valamint a felettes vég- .rehajtóbizottságok és a .miniszter- tanács tagjai és kiküldöttel, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén. A miniszterek (országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán —• tanácskozási joggal — szintén résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén. A végrehajtóbizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről az őt megválasztó tanácsnak és felettes tanács végrehajtóbizottságának, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács végrehaj tóbizottsága pedig a minisztertanácsnak. A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtóbizottság elnöke és titkára feladatairól és kötelességeiről. szakigazgatási szervei béralap keretében önállóan gazdálkodnak és intézkednek. A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtóbizottságok és a felsőbb szakigazgatási szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelkezéseit a végrehajtóbizottság és a felsőbb szakigazgatási szervek megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják. A tanács kapcsolata a tanács A tanácsnak*a végrehajtóbizottságnak és a szakigazgatási szerveknek a jogszabályok által meghatározott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. A tanács és a végrehajtóbizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. A tanács és a végrehajtóbizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerveknek, a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek feletteseivel közli. alá nem tartozó szervekkel A tanács és a végrehajtóbizottság működési területein — a fegyveres testületeket kivéve —* valamennyi állami szerv tevékenységét figyelemmel kíséri a dolgozók érdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása érdekében a rendőri szervek kötelesek a tanács és a végrehajtóbizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni. A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács állaf- pítja meg. ; Msndes-frocs és a raüfikáció Mendes-France francia miniszter- elnök genfi magatartása és hozzájárulása a genfi értekezlet sikeréhez, kétségtelenül növelte a francia kormány új vezetőjének tekintélyét és bizonyos nimbuszt vont személye köré. Az is tény, hogy Mendes-France mögött az indokínai béke kérdésében Franciaország népének nagy többsége egységesen sorakozott fel. Mendes-France azonban a genfi értekezlet óta hátatfordítött a tárgyalások politikájának. Ahelyett, hogy pozitív nyugati választ szorgalmazott volna a Szovjetunió újabb tárgyalási javaslataira, röviddel a genfi értekezlet befejezte után az »európai védelmi közösségi« szerződés ratifikálását kezdte szorgalmazni. Annyit mindenesetre belátott Mendes-France, hogy amivel Laniel és Bidault megbukott, azt ő sem folytathatja hasonló módszerekkel tovább. így született meg Mendes-France módosítási javaslata. H módosítások E módosítási javaslatban sok min- í denről szó esik. Szó van bizonyos vétójogról, azaz arról, hogy az »európai védelmi közösség« tagállamainak joga lenne bizonyos határozatok meghozatalát megakadályozni a közösség vezető szerveiben. Szó esik arról, hogy egyelőre nem hoznának létre »nemzetek feletti« szerveket, szó esik az »európai védelmi közösségi« szerződés bizonyos más pontjának némi megváltoztatásáról is. Ha alaposabban megnézzük ezeket a módosításokat, az derül ki, hogy Mendes-France az álláspontok »összevetése« sbrán kitapogatta az »európai védelmi közösség« burzsoá ellenzékének fájó pontokat és igyekezett azokat eltüntetni, vagyis: alig leplezett manőverről van szó annak érdekében, hogy összehozzák azt a burzsoá többséget, amely végül is elegendő szavazattal rendelkezik a ratifikációhoz. Mendes-France augusztus 28-án akarja az »európai védelmi közösségi« szerződést az elfogadott módosításokkal, vagy azok nélkül a francia parlament elé terjeszteni. A francia népnek tehát most az eddiginél is nagyobb erővel 'kell harcolnia, hogy megakadályozza a ratifikációt. A Francia Kommunista Párt riadót fújt. Felhívta a francia népet, hogy ezekben a kritikus napokban az eddiginél is hatalmasabb erővel, a harc minden módszerének alkalmazásával küzdjön p. francia politika megváltoztatásáért. Soha olyan tömegek nem foglaltak még állást az »európai védelmi közösség« és ezzel Franciaország sorsának további alakulása kérdésében, mint most. Soha annyian nem követelték Franciaországban a négyhatalmi tárgyalásokat, mint most. Soha nem érezték még át annyian Franciaországban a Szovjetunió kollektív biztonsági szerződés megkötésére tett javaslatainak jelentőségét, mint most. Ezért írta a »Combat« című francia burzsoá lap a ratifikálás sí» kerét vagy kudarcát mérlegelve, fl nyugatnémet felfegyverzés érintetlen A kérdés-' most ‘mái"j az, hogy mit érnek Mendes-France módosításai. Magyarán mondva: semmit. Az »európai védelmi közösségi« szerződés lényege, alapja Nyugat-Németország felfegyverzése, a német militarizmus jogaiba való visszaállítása, új náci hadsereg felállítása. Ez a hadsereg pedig — mint hivatalos bonni szóvivők mondják — az első időben 550 ezer, 2—3 év múlva pedig 800 ezer főből állana. Blank jövendőbeli bonni hadügyminiszter 60 német hadosztály felállításáról beszél. Franciaország jelenlegi szárazföldi haderejének létszáma 413 ezer fő. Minthogy pedig a francia miniszter- elnök módosításai nem érintik a nyugatnémet felfegyverzést, nem akadályozzák meg, hogy újból létrejöjjön az a német imperialista haderő, amely annyiszor fenyegette Francia- országot, nem akadályozzák meg, hogy a francia hadseregnél lényegesen nagyobb, erősebb, jobban felfegyverzett német támadó haderő jöjjön létre Európában. Azaz nem akadályozzák meg annak bekövetkeztét, ami az »európai védelmi közösség« ellen harcoló francia tömegek fő követelése: a német militarizmus helyreállítását. így még világosabb, hogy Mendes-France részéről pusztán manőverről — elég átlátszó manőverről — van szó. Ez az oka annak, hogy a Mendes- France-féle módosításoknak távolról sincs sikere, a népi tömegek elfordulnak a miniszterelnöktől és nemcsak változatlan, hanem megnövekedett erővel folytatják harcukat a szerződés ellen. A burzsoá ellenzéket sem sikerült, maradéktalanul leszerelnie. Ennek bizonyítására elegendő, ha emlékeztetünk arra, hogy Mendes-France kormányának három volt gaulleista tagja épp azért mondott le, mert nem elégítették ki Mendes-France átlátszó módosításai. A londoni rádió egyik külpolitikai kommentátora Mendes-France módosításainak ismeretében megállapította, hogy ».. .a közelmúlt eseményeiből leszűrhető, hogy alig van a nemzetgyűlésnek olyan pártja, amely maradéktalanul, összes szavazataival a miniszterelnök módosításai mellé állana«. II brüsszeli tanácskozás Mendes-France tehát egy «módosított^ szerződést akar a .nemzetgyűlés elé terjeszteni. A vásár azonban itt nem is kettőn, hanem haton áll, hiszen ezeket a módosításokat az »európai védelmi közösség« másik öt tagállamának is el kell fogadnia. Mendes-France a tegnap megkezdődött brüsszeli értekezletén terjeszti elő módosítási javaslatait és kéri azok elfogadását. Egyáltalán nem hogy »bármelyik esetet vegyük is ... a nemzetgyűlés kétségtelenül követelni fogja az újabb négyhatalmi tanácskózáijólcit' á ' ’iíátifikálás megtörténtének véglegesítése előtt«. Ez annyit jelent, hogy a francia nemzetgyűlésben nagyok azok az erők, amelyek nem hajlandók elvetni a kockát és egyszersminden- korra elzárni a békét. ígérő nemzetközi tanácskozások útját. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja newyorki szervezetének nyilatkozata Washington (TASZSZ). Gerson, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Newyorki Szervezetének elnöke sajtónyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a képviselőház jóváhagyta a kommunista párt betiltásáról szóló törvényjavasla*- tot. »Minden beszámoló nélkül — mondja a nyilatkozat — minden vita nélkül, a törvényjavaslat nyomtatott szövege nélkül erőszakolta ki a képviselőház ezt a mccarthysta szakszervezetellenes, alkotmányellenes törvényjavaslatot, amely megfellebbezhetetlen ítélet az alkotmányos jogoktól való megfosztásról. »Ez a szavazás« a megrendült világot elkerülhetetlenül Hitler kommunistaelleA japán nép követeli az atomfegyver betiltását Sangháj (TASZSZ). Mint a japán rádió közli, az atom- és hidrogénfegyver betiltását követelő felhívást már 18,900.000-en írták alá. Az aláírásgyűjtés tovább folyik. Fogadás az Indonéz Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). R. Szu- bandrio, az Indonéz Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 17- én fogadást rendezett a köztársa-1 ság kikiáltásának évfordulója alkalmából. R. Szubandrio, az Indonéz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese beszédet mondott. nes politikájára emlékezteti, amely arra • szolgált ürügyül, hogy Hitler megsemmisítse az országban minden állampolgár jogait és agresszív háborút folytasson idegen földön. A szakszervezetek, amelyek fellépnek e törvénytervezet sok szakasza ellen — állapítja meg a nyilatkozat — megértik, hogy ez a javaslat nemcsak választás előtti demagógia. Helyesen tartják ezt a törvényjavaslatot valamennyi szakszervezet ellen irányúiénak. . . Ez a rendőri törvényjavaslat még nem vált törvénnyé. A Bill of Rights-t támogató amerikaiaknak még van idejük közölni kongresszusi képviselőikkel és az elnökkel, hogy ellenzik ezt a törvényjavaslatot.« Az amerikai képviselőház megszavazta az új atomerőtörvényt (MTI). A londoni rádió jelentése szerint az amerikai képviselőház megszavazta az új atomerőtörvényt. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos atomtitkokat felfedjenek az Egyesült Államok szövetségesei előtt, valamint azt, hogy az amerikai magánipar felhasználhassa az amotenergiát. Az Adenauer-kormány rokonszenvéről biztosította a portugál gyarmatosítókat Berlin (MTI). Nyugatnémet lapjelentések szerint a bonni kormány lisszaboni követe útján rokonszenvéről biztosította a portugál kormányt az indiai portugál gyarmati területek miatt kitört nemzetközt bonyodalommal kapcsolatban.
