Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-19 / 196. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 augusztus 19. Törvénytervezet a tanácsokról A francia nemzetgyűlésben nagyok azok az erők, amelyek nem hajlandók elvetni a kockát (Folytatás az 1. oldalról.) Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg maga­tartás, amely ellentétben áll a dol­gozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a ta­nácstag halálával; a tanács megbí­zatásának lejártával, a tanács fel­oszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozá­sa folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választó jogosultság elvesztésével, összeférhetetlenség folytán; lemondással. A sikeresen végződött genfi érte- ■ kéziét joggal növelhette az emberi­ség hitét abban, hogy végre valóban eljött a gyümölcsöző nemzetközi tár­gyalások kora. Teljes joggal várhat­ta a kormányoktól az egész világ, hogy ebben a megenyhült légkörben hozzálátnak a még megoldatlan nemzetközi problémák, elsősorban a német kérdés és az osztrák kérdés rendezéséhez. Az emberiség várako­zásának azonban csak a Szovjetunió kormánya tett eleget.. A Szovjetunió kormánya — ismét helyesen mérve fel a nemzetközi helyzetet — két lé­pést is tett annak érdekében, hogy általános európai, illetve négyhatal­mi tanácskozás üljön össze az euró­pai kollektív biztonsági szerződés megkötésének megtanácskozása ér­i dekében és annak érdekében, hogy előbbre jusson a német kérdés meg­oldása. A nyugati hatalmak nem jegyzék­ben, hanem tettekkel válaszoltak a szovjet kormány lépéseire. Még mi­előtt a diplomáciai úton igenlő vagy tagadó választ adtak volna a szov­jet kormány javaslataira, gyakorla­tilag megadták a tagadó választ az­zal, hogy újabb, ezúttal minden ed­diginél hevesebb hadjáratot indí­tottak, hogy tető alá juttassák az »európai védelmi közösségi« szer­ződést. Minthogy pedig e szerződés sorsa végső fokpn Franciaország döntésén áll vagy bukik, az »európai védelmi közösségi« szerződés dűlőre juttatását célzó hadjárat csomópont­ja is Franciaországban- alakult ki. biztos azonban, hogy Mendes-Fran» ce vállalkozása sikerrel jár. Az ed­digi jelek szerint az EVK másik öt tagállama cseppet sem nézi jószem­mel Mendes-France javaslatait. Nem azért, mintha ezekkel a javaslatok­kal veszélyeztetve látnák az »euró­pai védelmi közösség« lényegbevágó célkitűzéseit, hanem inkább azért, mert attól félnék, hogy ezek a mó­dosítások újabb ratifikációs eljárást tennének szükségessé. Ez pedig igen veszedelmes dolog, mert az európai népek napról-napra növekvő ellen­állása közepette nagyon is nehéz lenne mégegvszer keresztülhajszolni a parlamentekben az »európai vé­delmi közösségi« szerződést. Növekvő ellenállás A tanács végrehajtóbizottsága A végrehajtóbizottság a tanács ál­talános hatáskörű végrehajtó és in­tézkedő szerve. A végrehajtóbizott- ság a tanács által saját tagjai sorá­ból választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtóbizott- 'Ságok irányítása alatt áll. A végrehajtóbizottság mint vá­lasztott testületi szerv feladatait a végrehajtóbizotóság tagjainak állan­dó,' tevékeny közreműködésével lát­ja el, tagjai résztvesznek a végrehaj­tóbizottság határozatainak meghoza­talán kívül a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtóbizottság szervező munká­jában. A végrehajtóbizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irá­nyítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény sza­bályozza. A végrehajtóbizotteág feladatai A tanács végrehajtóbizottsága a következő feladatokat látja el: elő­készíti és a felettes végrehajtóbi- zottság, illetőleg a tanács elé terjesz­ti a helyi gazdasági tervet és költ­ségvetést, a jóváhagyott terv és költ­ségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven fe­lüli bevétel, adórészesedés, nyere­ség, valamint az elért megtakarítá­sok felhasználásáról; irányítja, se- .gíti és ellenőrzi az alsóbbfokú ta­nácsok végrehajtóbizottságának munkáját; irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatási szer­vek munkáját; irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját; gondosko­dik a tanácshoz érkezett bejelenté­sek (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelenté­sek tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók pa­naszainak intézését; dönt a hatáskö­rébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rende­letéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbi­zottságok határozatai ellen előter­jesztett jogorvoslatokat; ellátja, a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogsza­bályok alapján reáháruló feladato­kat. A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és ja­vaslatokat tehet. A végrehajtóbizottság szervezete és működése A végrehajtóbizottság tagjainak számát — a helyi körülmények fi­gyelembevételével — a végrehajtó- bizottságot megválasztó tanács ha­tározza meg. A végrehajtóbizottság, mint testü­leti szerv, határozatait ülésen hozza.' A végrehajtóbizottság a szükség­hez képest, legalább azonban kéthe- tenfcint köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtóbizottság elnöke hívja össze. A végrehajtóbizottságot az őt meg­választó tanács, vagy a felettes vég­rehajtóbizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára a vég­rehajtóbizottság elnöke köteles ál­talában 48 órán belül összehívni. A végrehajtóbizottság elnöke a végrehajtóbizottságot saját kezde­ményezésére is összehívhatja. A végrehajtóbizottság működésé­ért a végrehajtóbizottság tagjai tes­tületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtóbizottság ülé­sén a végrehajtóbizottság tagjai, va­lamint a végrehajtóbizottság, illető­leg a végrehajtóbizottság elnöke ál­tal meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandó-bizottságai­A végrehajtóbizottság A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végre­hajtóbizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a vég­rehajtóbizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szervek alárendeltsé­ge alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel vannak felruházva és a jó­váhagyott terv és költségvetés, to­vábbá a megállapított létszám és nak elnökét, a szakigazgatási szer­vek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a fel­adatkörükbe tartozó ügyek tárgyalá­sához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei, valamint a felettes vég- .rehajtóbizottságok és a .miniszter- tanács tagjai és kiküldöttel, továb­bá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén. A mi­niszterek (országos hatáskörű szer­vek), továbbá a felettes szakigazga­tási szervek kiküldöttei az ügykörü­ket érintő napirendi pont tárgyalá­sán —• tanácskozási joggal — szin­tén résztvehetnek a végrehajtóbi­zottság ülésén. A végrehajtóbizottság köteles rendszeresen beszámolni működésé­ről az őt megválasztó tanácsnak és felettes tanács végrehajtóbizottságá­nak, a fővárosi, a megyei és a köz­vetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács végrehaj tóbizottsága pedig a minisztertanácsnak. A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtóbizottság elnöke és tit­kára feladatairól és kötelességeiről. szakigazgatási szervei béralap keretében önállóan gazdál­kodnak és intézkednek. A szakigazgatási szerv működésé­nek eredményességéért a végrehaj­tóbizottságok és a felsőbb szakigaz­gatási szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelke­zéseit a végrehajtóbizottság és a felsőbb szakigazgatási szervek meg­semmisíthetik, illetőleg megváltoz­tathatják. A tanács kapcsolata a tanács A tanácsnak*a végrehajtóbizott­ságnak és a szakigazgatási szer­veknek a jogszabályok által meg­határozott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. A tanács és a végrehajtóbizott­ság ellenőrizheti és beszámoltat­hatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazda­sági, szociális és kulturális szük­ségleteinek kielégítésében. A tanács és a végrehajtóbizott­ság kezdeményezéseket tehet, vé­leményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerveknek, a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Vé­leményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek felettesei­vel közli. alá nem tartozó szervekkel A tanács és a végrehajtóbizott­ság működési területein — a fegy­veres testületeket kivéve —* vala­mennyi állami szerv tevékenysé­gét figyelemmel kíséri a dolgozók érdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munka­ügyi szabályok megtartása szem­pontjából, amelyekkel kapcsolat­ban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása ér­dekében a rendőri szervek kötele­sek a tanács és a végrehajtóbizott­ság ülésén a közbiztonság helyze­téről beszámolni. A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács ja­vaslatára az Elnöki Tanács állaf- pítja meg. ; Msndes-frocs és a raüfikáció Mendes-France francia miniszter- elnök genfi magatartása és hozzájá­rulása a genfi értekezlet sikeréhez, kétségtelenül növelte a francia kor­mány új vezetőjének tekintélyét és bizonyos nimbuszt vont személye köré. Az is tény, hogy Mendes-Fran­ce mögött az indokínai béke kérdé­sében Franciaország népének nagy többsége egységesen sorakozott fel. Mendes-France azonban a genfi ér­tekezlet óta hátatfordítött a tárgya­lások politikájának. Ahelyett, hogy pozitív nyugati választ szorgalma­zott volna a Szovjetunió újabb tár­gyalási javaslataira, röviddel a genfi értekezlet befejezte után az »európai védelmi közösségi« szerződés ratifi­kálását kezdte szorgalmazni. Annyit mindenesetre belátott Mendes-Fran­ce, hogy amivel Laniel és Bidault megbukott, azt ő sem folytathatja hasonló módszerekkel tovább. így született meg Mendes-France mó­dosítási javaslata. H módosítások E módosítási javaslatban sok min- í denről szó esik. Szó van bizonyos vétójogról, azaz arról, hogy az »eu­rópai védelmi közösség« tagállamai­nak joga lenne bizonyos határoza­tok meghozatalát megakadályozni a közösség vezető szerveiben. Szó esik arról, hogy egyelőre nem hoz­nának létre »nemzetek feletti« szer­veket, szó esik az »európai védelmi közösségi« szerződés bizonyos más pontjának némi megváltoztatásáról is. Ha alaposabban megnézzük eze­ket a módosításokat, az derül ki, hogy Mendes-France az álláspontok »összevetése« sbrán kitapogatta az »európai védelmi közösség« burzsoá ellenzékének fájó pontokat és igye­kezett azokat eltüntetni, vagyis: alig leplezett manőverről van szó annak érdekében, hogy összehozzák azt a burzsoá többséget, amely végül is elegendő szavazattal rendelkezik a ratifikációhoz. Mendes-France augusztus 28-án akarja az »európai védelmi közös­ségi« szerződést az elfogadott mó­dosításokkal, vagy azok nélkül a francia parlament elé terjeszteni. A francia népnek tehát most az eddi­ginél is nagyobb erővel 'kell harcol­nia, hogy megakadályozza a ratifi­kációt. A Francia Kommunista Párt riadót fújt. Felhívta a francia né­pet, hogy ezekben a kritikus na­pokban az eddiginél is hatalmasabb erővel, a harc minden módszerének alkalmazásával küzdjön p. francia politika megváltoztatásáért. Soha olyan tömegek nem foglaltak még állást az »európai védelmi közösség« és ezzel Franciaország sorsának to­vábbi alakulása kérdésében, mint most. Soha annyian nem követelték Franciaországban a négyhatalmi tárgyalásokat, mint most. Soha nem érezték még át annyian Franciaor­szágban a Szovjetunió kollektív biz­tonsági szerződés megkötésére tett javaslatainak jelentőségét, mint most. Ezért írta a »Combat« című francia burzsoá lap a ratifikálás sí» kerét vagy kudarcát mérlegelve, fl nyugatnémet felfegyverzés érintetlen A kérdés-' most ‘mái"j az, hogy mit érnek Mendes-France módosításai. Magyarán mondva: semmit. Az »eu­rópai védelmi közösségi« szerződés lényege, alapja Nyugat-Németország felfegyverzése, a német militarizmus jogaiba való visszaállítása, új náci hadsereg felállítása. Ez a hadsereg pedig — mint hivatalos bonni szó­vivők mondják — az első időben 550 ezer, 2—3 év múlva pedig 800 ezer főből állana. Blank jövendő­beli bonni hadügyminiszter 60 né­met hadosztály felállításáról beszél. Franciaország jelenlegi szárazföldi haderejének létszáma 413 ezer fő. Minthogy pedig a francia miniszter- elnök módosításai nem érintik a nyu­gatnémet felfegyverzést, nem aka­dályozzák meg, hogy újból létrejöj­jön az a német imperialista haderő, amely annyiszor fenyegette Francia- országot, nem akadályozzák meg, hogy a francia hadseregnél lényege­sen nagyobb, erősebb, jobban fel­fegyverzett német támadó haderő jöjjön létre Európában. Azaz nem akadályozzák meg annak bekövet­keztét, ami az »európai védelmi kö­zösség« ellen harcoló francia töme­gek fő követelése: a német milita­rizmus helyreállítását. így még vi­lágosabb, hogy Mendes-France ré­széről pusztán manőverről — elég átlátszó manőverről — van szó. Ez az oka annak, hogy a Mendes- France-féle módosításoknak távolról sincs sikere, a népi tömegek elfor­dulnak a miniszterelnöktől és nem­csak változatlan, hanem megnöve­kedett erővel folytatják harcukat a szerződés ellen. A burzsoá ellenzé­ket sem sikerült, maradéktalanul le­szerelnie. Ennek bizonyítására ele­gendő, ha emlékeztetünk arra, hogy Mendes-France kormányának három volt gaulleista tagja épp azért mon­dott le, mert nem elégítették ki Mendes-France átlátszó módosításai. A londoni rádió egyik külpoliti­kai kommentátora Mendes-France módosításainak ismeretében megál­lapította, hogy ».. .a közelmúlt eseményeiből leszűrhető, hogy alig van a nemzetgyűlésnek olyan párt­ja, amely maradéktalanul, összes szavazataival a miniszterelnök mó­dosításai mellé állana«. II brüsszeli tanácskozás Mendes-France tehát egy «módo­sított^ szerződést akar a .nemzetgyű­lés elé terjeszteni. A vásár azonban itt nem is kettőn, hanem haton áll, hiszen ezeket a módosításokat az »európai védelmi közösség« másik öt tagállamának is el kell fogadnia. Mendes-France a tegnap megkezdő­dött brüsszeli értekezletén terjeszti elő módosítási javaslatait és kéri azok elfogadását. Egyáltalán nem hogy »bármelyik esetet vegyük is ... a nemzetgyűlés kétségtelenül követelni fogja az újabb négyha­talmi tanácskózáijólcit' á ' ’iíátifikálás megtörténtének véglegesítése előtt«. Ez annyit jelent, hogy a francia nemzetgyűlésben nagyok azok az erők, amelyek nem hajlandók el­vetni a kockát és egyszersminden- korra elzárni a békét. ígérő nemzet­közi tanácskozások útját. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja newyorki szervezetének nyilatkozata Washington (TASZSZ). Gerson, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Newyorki Szervezetének elnöke sajtónyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a képviselőház jóváhagyta a kommunista párt betiltásáról szóló törvényjavasla*- tot. »Minden beszámoló nélkül — mondja a nyilatkozat — minden vita nélkül, a törvényjavaslat nyomtatott szövege nélkül erősza­kolta ki a képviselőház ezt a mccarthysta szakszervezetellenes, alkotmányellenes törvényjavasla­tot, amely megfellebbezhetetlen ítélet az alkotmányos jogoktól való megfosztásról. »Ez a szava­zás« a megrendült világot elkerül­hetetlenül Hitler kommunistaelle­A japán nép követeli az atomfegyver betiltását Sangháj (TASZSZ). Mint a ja­pán rádió közli, az atom- és hid­rogénfegyver betiltását követelő felhívást már 18,900.000-en írták alá. Az aláírásgyűjtés tovább fo­lyik. Fogadás az Indonéz Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). R. Szu- bandrio, az Indonéz Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete augusztus 17- én fogadást rendezett a köztársa-1 ság kikiáltásának évfordulója al­kalmából. R. Szubandrio, az Indonéz Köz­társaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete és N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese beszédet mondott. nes politikájára emlékezteti, amely arra • szolgált ürügyül, hogy Hitler megsemmisítse az or­szágban minden állampolgár joga­it és agresszív háborút folytasson idegen földön. A szakszervezetek, amelyek fellépnek e törvényterve­zet sok szakasza ellen — állapítja meg a nyilatkozat — megértik, hogy ez a javaslat nemcsak vá­lasztás előtti demagógia. Helyesen tartják ezt a törvényjavaslatot va­lamennyi szakszervezet ellen irá­nyúiénak. . . Ez a rendőri tör­vényjavaslat még nem vált tör­vénnyé. A Bill of Rights-t támo­gató amerikaiaknak még van ide­jük közölni kongresszusi képvise­lőikkel és az elnökkel, hogy ellen­zik ezt a törvényjavaslatot.« Az amerikai képviselőház megszavazta az új atomerőtörvényt (MTI). A londoni rádió jelenté­se szerint az amerikai képviselő­ház megszavazta az új atomerő­törvényt. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos atomtitkokat felfedjenek az Egyesült Államok szövetségesei előtt, valamint azt, hogy az amerikai magánipar fel­használhassa az amotenergiát. Az Adenauer-kormány rokonszenvéről biztosította a portugál gyarmatosítókat Berlin (MTI). Nyugatnémet lap­jelentések szerint a bonni kor­mány lisszaboni követe útján ro­konszenvéről biztosította a portu­gál kormányt az indiai portugál gyarmati területek miatt kitört nemzetközt bonyodalommal kap­csolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents