Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-19 / 196. szám

Csütörtök, 1954 augusztus 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Ott leszünk a találkozón... A TEHERGÉPKOCSI nagyot döccent. Vezetője fékezett, majd megállt. Megnézte kocsiját, hogy nem történt-e valami baj. Nem volt semmi. Csak Róhrer bácsi, a Somogymegyei MÉH Vállalat leg­idősebb dolgozója mormolt valami káromkodásfélét hátul a kocsin. Szidta a hepe-hupás utat, ahol majd a nyakát töri az ember, ha felmerészkedik valami járműre. Igaz, ezt az utat ritkán járja autó. Ha száraz az idő, a lovaskocsi még csak bekocog valahogy a hed- rehelyi kövesútról Visnyére, de ha sár van, akkor bizony van a lovaknak mit kapaszkodni.uk még üresen is. Máskor elvétve jut egy-egy városi ember e kis köz­ségbe, most meg egy egész »kül­döttség« érkezett legyszerre Vis­nyére, a Néphadsereg tsz-hez. A Somogymegyei MÉH megbí­zottai jöttek, hogy meghívják a tsz tagjait az alkotmányünnepi munkás-paraszt találkozóra Ka­posvárra, utána pedig egy kis csa­ládias összejövetelre a MÉH kul­túrtermébe. Visnyén a tsz-tagok már hallot­tak az augusztus 20-i találkozóról. Szorgalmasan készültek is rá. Az alkotmány ünnepére tett vállalá­sukat már teljesítették: a kalá­szosok cséplését befejezték. Még egy zabtáblájuk maradt lábon, ennek learatásán dolgozott csak­nem valamennyi tsz-tag. AZ ADMINISZTRÁTORON kí­vül nem volt senki a tsz-irodán, amikor Mészáros Ferenc elvtárs, a MÉH igazgatója benyitott. No, de azért nem volt semmi hiba. Egy-kettőre előkerült Kiss Jóska, a tsz párttitkárának a fia, aki vál­lalkozott, hogy elkalauzolja a ven­dégeket a határban dolgozó tagok­hoz. Burcsa János tsz-elnök az utol­só kaszasuhintás után megtörölte verejtékező homlokát. — Ezt is si­keresen befejeztük, elvtársak — mondta és tekintetével még egy­szer végigsimogatta a most már kévékben sorakozó gabonát, me­lyet Kiss Józsefné és munkacsa­pata már jórészt össze is hordott. Kiss elvtársnő a tsz párttitkára. Ö vette észre először az érkező ven­dégeket, akik elmondták jövete­lük célját. Hamarosan közelebb került Burcsa elvtárs, a tsz elnöke is. És a Zselicség egyik lankájának oldalán lezajlott a somogymegyei munkás-paraszt találkozónak egy kis előjátéka, amikor a friss tar­lón tsz-tagok szorítottak kezet a kérgestenyerű vasmunkásokkal. Ünnepi hangulat támadt, amikor Mészáros elvtárs ismertette az egybegyült dolgozók előtt jövete­lük célját: — Várjuk az elvtár­sakat augusztus 20-án Kaposvárra, a megyei munkás-paraszt találko­zóra, ahol a mi vállalatunk dol­gozói a visnyei Néphadsereg tsz dolgozóival szeretnének egysor- ban felvonulni. Burcsa elvtárs szavai nem ke- vésbbé ünnepélyesen hangzottak. — Ott leszünk, elvtársak — fe­jezte be rögtönzött válaszbeszédét. PILLANATNYI CSEND támadt, melyet Kistóth László, a tsz egyik tagja tört meg, aki az egyik városi munkásban, Fekete elvtársban volt katonatársát ismerte fel. A régi baráti kapcsolat csak elősegí­tette a kölcsönös ismerkedést. Egy-kettőre elvonult a vendégek előtt a tsz 4 éve. Kiss Józsefné, a párttitkár mutatja be a csoportot. Ö ismeri legjobban. 1950 óta tag­ja, s férjével együtt ott volt a tsz születésénél. Visszaemlékszik az indulásra, amikor ott álltak a tsz házánál 7 rossz gebéjükkel, s né­hány hold közös földjükkel. — Mi, Józsival, a férjemmel biztosnak, sőt az egyetlen biztos útnak láttuk a közös gazdálkodást — magyarázza nekünk is úgy, mint annakidején a visnyei dolgo­zó parasztoknak. Meggyőző szavai kedvező talaj­ra találtak. S ma már nemcsak ő agitál. Beszélnek az eredmények is. Beszél az a 28 család, amely 52 taggal az 520 holdas gazdaság­ban dolgozik. A 7 rossz gebe he­lyett ma már 29 ló húzza a tsz ÍO' gatait, vagy dolgozik a földeken. Az ugyancsak 29 szarvasmarha után jelentős a tsz tejhaszna. Az akiokban 86 birkát találunk, a sertésólakban pedig mintegy 80 darab sertés röfög, holott már egész évi húsbeadási tervét telje sí tette a tsz. Megnőtt a becsülete a szövetke zetnek a faluban. Gál János és Horváth János dolgozó paraszt az eredmények láttán L& bélépés gon­dolatával foglalkozik, s már fel is keresték a vezetőséget, érdeklőd­tek, hogyan léphetnének be. De jó a kapcsolat a falu többi dolgozó parasztjával is. Amikor a nyárele- ji esőzések megnehezítették az aratást, akkor a falu szinte egy- emberként segített a tsz-nek, úgy­hogy időben be tudták takarítani Burcsa János tsz-elnök és Mé­száros Ferenc elvtárs, a MÉH igazgatójának baráti kézfogása. terményüket. Igaz, hogy a tsz is segíti a falut. Akinek fogathiánya van, annak szívesen segít a cso­port kocsijaival. Csima József dol­gozó paraszttól, aki Visnyén öre­gedett meg becsülettel, még ellen­szolgáltatást sem fogadtak el a szövetkezeteiek, mikor gabonáját a malomba vitték, vagy más al­kalommal adtak neki fogatsegít­séget. EGÉSZ KIS TÖRTÉNELEM ke­rekedik a baráti beszélgetés során. Burcsa elvtárs külön kiemeli a munkásosztály, a ladi gépállomás segítségét. A ladi elvtársak ez évben már maradéktalanul teljesí­tették tervüket és nagyban hozzá­járultak, hogy a Néphadsereg tsz megelőzte versenytársát, a hedre- helyi Búzakalászt. Valaki meg­jegyzi: — Azért van még tenni­való, hisz nemrégiben a kapos­vári járás élenjáró tsz-e volt a Néphadsereg, a legutóbbi értéke­léskor pedig már csak az 5. he­lyen volt. Elsők akarunk lenni is­mét — vág közbe az elnök. — Ehhez majd mi is segítséget adunk — mondják a MÉH dolgo­zói. — Vastelepeinken akad pat­kónak való vas, vagy kocsivasalás­nak való anyag. — Máté elvtárs ígéri, hogy a burgonyaszedéshez a MÉH brigádot alakít és segít az őszi munkákban. S ki tudja, meddig tervezgettek volna, ha az idő nem sürgeti a vendégeket. A vendégeknek azonban men­niük kellett, mert munka várta őket Atádon, s az aratócsapatnak is keresztekbe kellett raknia a bükkönyös zabkévéket. Bár volt egy félóra munkakiesésük, de .mégis hamarabb .végeztek a ke­resztrakással, mint számították. — Megelőztük az időt — mondták többen. Hamarabb végeztük a munkát, s egy héttel hamarabb volt a mun­kás-paraszt találkozó Visnyén, mint Kaposváron. No, de az alkot­mányünnepi találkozó lesz mégis az igazi ünnep — mondja Burcsa elnök, akinek arcán elégedett mo soly ül, s akinek gondolatai már ott jártak augusztus 20-án Kapos­várott, a Kossuth-téren, amikor egysorban menetelnek a visnyei Néphadsereg tsz tagjai a MÉH dől gozóival. A táblák a holnapi felvonulá­son nemcsak a MÉH 219 százalé­kos papírgyüjtési elsőségét hirde­tik, hanem Nagy Ferencné 462, Kistóth László 380 munkaegységét is és azt, hogy a visnyei Néphad sereg tsz becsülettel teljesítette az alkotmányünnepi versenyben vál­lalt kötelezettségét. DE MESSZEBB IS SZÁLL a be­csületes parasztember gondolata. A ragyogó jövőre gondol, amelyet egyre közelebb hoz a mind szoro­sabbra fűződő munkás-paraszt szövetség. Kovács Sándor Jutalom az aratási, tarlóhántási és másodnövényvetési verseny legjobbjainak Az augusztus 20-a tiszteletére in­dított aratási, tarlóhántási, másod­növényvetési versenyből megyénk valamennyi termelőszövetkezete, községe becsületesen kivette részét. A legjobb eredményt elért 2 járást, 3 községet és 3 termelőszövetkezetet a Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya jutalomban részesíti. A vég­leges verseny értékelés alapján a következő járások, községek és ter­melőszövetkezetek kapnak jutalmat: Valamennyi munkát figyelembe- véve a két legjobb járás: a fonyódi és a siófoki 3000—3000 forint jutal­mat kap. Az aratást rövid idő alatt, kevés szemveszteséggel végezték el, másodnövényvetési tervüket 200, il­letve 136 százalékra, míg a tarlóhán­tást 90 százalékra teljesítették. A megye három legjobb községet Balatonőszöd, Nikla és Balatonlelle. Aratási, másodnövényvetési és tarló­hántási tervüket határidőre teljesí­tették, 1200—1200 forint jutalomban részesülnek. Termelőszövetkezeteink közül is jutalomban részesítik a három leg­jobbat. Az első termelőszövetkezet, a rinyaszeníkirályi Kossuth 3000 fo­rintot, a második, a nagyberki Győ­ző 2000 forintot, a harmadik, a so- mogymeggyesi Jó Gazda tsz 1000 forint jutalmat'kap jó munkája el­ismeréséül. Több mint 17 mázsa búzája termett egy hold földön Molnár István nagyatádi gazdának Molnár István nagyatádi dolgozó paraszt nem idegenkedik az »újtól«, a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásától, a magasabb termés- eredmények eléréséért. Az idén is igen nagy hasznát látja annak, amit a könyvekből tanult, amit a gyakor­latban kint a földeken megvalósí­tott. Gabonája sokszorosan visszafi­zette a szorgalmas munkát: 17.40 mázsa búzája termett egy hold föl­dön. Nézzük meg, hogyan tudott ilyen nagyszerű termést elérni? A búza előveteménye — előzőleg istállótrá­gyázott földbe vetett — kapásnövény volt, amelynél még augusztusban is elvégezte a gazolókapálást, majd az őszi mélyszántás befejezése után jó, porhanyós földbe október 10-én ve­tette el a bánkuti fajta búzát. Az acatolást, a gyonrílálást elvégezte, amit a tiszta szalma is bizonyít. A gabona szépen fejlődött, de nem dőlt meg, mert nem volt túlságosan sok nitrogén a talajban és nem fejlődött buján. Időben learatta és jó mun­kájának jutalma már a padláson a zsákban van. Állam iránti köteles­ségéről sem feledkezett meg: azon­nal a cséplőgéptől teljesítette be­adását — maradt saját szükségleté­re és vetőmagra is. De nemcsak gabonája volt a határ dísze, hanem a kukoricatábláit is meg lehet különböztetni a többi gazdáétól. Kukoricája 40—45 má­zsás holdankénti átlagtermést ígér, amit meg lehet állapítani máris a szép csövekről. A nagyatádi dolgo­zó parasztok, de megyénk többi dol­gozó parasztja is példát vehet Mol­nár Istvánról. Az ő példája bizonyít­ja, hogy a fejlett módszerek alkal­mazásával felül lehet múlni a régi terméseredményeket és azt, hogy el­avult már dolgozó parasztjaink kö­zött az a szólás-mondás, hogy »az öfegapámnak jó volt, miért csinál­jam én máskép«. Molnár István más­kép csinálta, mint az öregapja, azért tudott elérni 17.40 mázsás búzater­mést 1 hold földön. Varga Imre, Nagyatád. Őrtiloson minden gazda vetett másodnövényt Az őrtilosi gazdák sokáig ide­genkedtek a másodnövényvetéstől, attól féltek, hogy a másodszor ve­tett növény igen kihasználja a földet. Ebben az évben már meg­változott a garzdák véleménye. Nincs olyan gazda a faluban, aki ne vetett volna másodnövényt az idén. A község 110 százalékra tel­jesítette másodnövényvetési ter­vét. Különösen sok silókukoricát, hajdinát, takarmányrépát és nyári ültetésű burgonyát vetettek. A' burgonya máris szépen fejlődik, s jó termést ígér. „Jobb munkát várunk a tapsonyi gépállomástól!“ A tapsonyi gépállomás vezetősége jelentette, hogy Nagyszakácsi köz­ségben a gépállomás körzetében el­sőnek fejezték be acsóplést. Nagy- szakácsi dolgozó parasztjai olvasták ezt a jelentést, de korántsem érte­nek vele egyet. A valóság az, hogy a tapsonyi gépállomás dolgozói való­ban befejezték a községben a csép- lést, de nem azért, mert. a csépelni- való gabona már elfogyott, hanem azért, mert a két cséplőgép hajtó­ereje, azaz a két traktor összetörött és a gépállomás vezetősége ahelyett, hogy másik erőgépet állított volna munkába, vagy a szerelőkkel meg­javíttatta volna a hibát — a két erőgépet a cséplőgépekkel együtt el­vontatták a községből. így tehát 'befejeződött valóban a cséplés — egyidőre Nagyszakácsiban. Hogy be­fejezhették volna pontos időben a cséplést, az biztos, ha a gépeket meg­javítják, vagy kicserélik. A tapso­nyi gépállomás vezetői helyesebben tették volna, ha a hamis jelentés he­lyett kijavítják a hibákat, mert ak­kor valóban határidő előtt befejező­dött volna Nagyszakácsiban a csép­lés. Az ilyen jelentések, amelyek nem tudjuk, mien alapulnak, jogo­san háborítják fel a község dolgo­zó parasztjait, akik ha a cséplés valóban befejeződött volna, a leg­nagyobb elismeréssel adóznának a tapsonyi gépállomás dolgozóinak. Jobb munkát várunk a jövőben a gépállomástól és a valóságnak meg­felelőbb híreket. Gesztics Dezső VB-elnök, Subicz Sándor VB-titkár. Teljesítették tarlóhántási tervüket A pusztaszemesi József Attila tsz tagjai büszkén jelentették, hogy a másodvetést 35 kát. hol­don elvégezték és tarlóhántási tervüket is teljesítették. A tsz dol­gozói gazdag termést arattak az idén és most örömmel gyülekez­tek össze a gabonaelőlegosztásra. Valamennyien jól dolgoztak, s megérdemelten kaptak munkaegy­ségenként 6 kg búzát, 3 kg rozsot és 2 kg árpát. Nem maradtak el a tsz-tagok mögött Pusztaszemes egyénileg dolgozó parasztjai sem: másodve­tési tervüket 150, a tarlóhántást 100 százalékra teljesítették. Di­cséret illeti ezért a község dolgozó parasztjait. Munkában a tsz tagjai. — Ott leszünk a 20-i találkozón! - mondják búcsúzóul a tsz tagjai. Lapzártakor érkezett Tabról A rabi pártszervezet és a tanács végrehajtóbizottsága jelenti: Közsé­günk dolgozó parasztjai alkotmá­nyunk ünnepére tett vállalásuknak a kenyér- és takarmánygabonabe­adási és az adófizetési terv teljesí­tet­tése terén 100 százalékig eleget tek. Vinkovics János községi párt- titkár, Nagy István, a községi tanács VB elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents