Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-19 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A francia nemzetgyűlésben nagyok azok az erők, melyek nem hajlandók elvetni a kockát Ott leszünk a találkozón . . . Meg kell gyorsítani a tarlóhántást A fAA‘G,YA R .DOLG OZÓk PAR TJA MEGYEI PÁRT BIZ OTTSAGÄNAK LAPJA | XI. évfolyam, 196. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954 augusztus 19, Törvénytervezet a tanácsokról C7 A magyar dolgozó nép az alkotmányban lerögzített elvek alapján 1050 október 22-éh megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevékenyen és döntő szóval részt vegyen az államhatalom .gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában. A tanácsok munkájának eddigi ta- tapasztalatai, valamint a népi demokráciánk fejlődése folytán előttük álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy tovább fejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az akotmányban lefektetett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfelelően a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei, amelyek kizárólag a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve. Tevékenységükben a lakosság alkotó együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat. A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el igazgatási feladataikat: egyfelől gondoskodnak a felsőbb igazgatási szervek rendelkezéseinek végrehajtásáról, másfelől ezekkel összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szerveinek utasításait. A tanácsoknak államhatalmi és államigazgatási munkájukban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával fokozottabb mértékben kell tá- maszkodniok a lakosságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tö- megszervezeteire. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése mindezek alapján, felhasználva a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott | irányelveket, új törvényben; határozza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok. A tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését' az államhatalom gyakorlásában. Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanácsok működnek a fővárosban, \a megyében és a közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelt városban, = járásban, a közvetlenül megyei tanács alá rendelt- városban, továbbá a városi kerületben, a közvetlenül járási tanács alá rendelt városban és a községben. A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak. A tanács csak a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Ennek megfelelően: Felhívás A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az országgyűlés elé kerül. A Népfront Országos Előkészítő Bizottsága felhívja az ország dolgozó népét, az összes dolgozókat, hogy vitassák meg a törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat s így cselekvőén, alkotó módon vegyenek részt új tanácstörvényünk létrehozásában. A Népfront Előkészítő Bizottság felkérte a lapok szerkesztőségeit, hogy a lakosság észrevételeinek és javaslatainak biztosítsanak széles nyilvánosságot. I Az észrevételeket és javaslatokat: Budapest, Országház, I. kapu, I. em. 8. címre »Tanácstörvény« jelzéssel kérjük küldeni. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA. tanácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város- és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociá- lis, az ipara, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére akár külön-külön, akár összevontan, állandó-bizottságot köteles szervezni. A tanács a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandó-bizottságokat is alakíthat. A fővárosi tanács, a megyei tanács és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az ország- gyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a járási tanács és a közvetlenül megyei tanács alá rendelt városi tanács a megyei tanácsnak, a városi kerületi tanács a városi tanácsnak, a közvetlenül járási tanács alá rendelt városi tanács és a községi tanács a járási tanácsnak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az országgyűlés, illetőleg a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa látja el. 'A törvény a továbbiakban szabályozza az országgyűlés és az Elnöki Tanács részletes jogkörét. Av tanácsok működési területükön az alkotmány, a jogiszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A tanácsok e tevékenységük körében gondoskodnak a törvények és más jogszabályok végrehajtásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben és végrehajtják a hatáskörükbe utalt feladatokat. A tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet. Ebben a körben: Megállapítja — az állami nép- gazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül — a tanács helyi tervét és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a terv és a költségvetés végrehajtását, továbbá megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat; irányítja, segíti az ipari és a mezőgazdasági termelést; előmozdítja a termelés állandó fejlődését; elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését; biztosítja a végrehajtóbizottság és a szakigazgatási szervek útján a tanács kezelésében lévő állami vagyon helyes kezelését és felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő működését; előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. A tanács közreműködik az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a körben: Figyelemmel kíséri-a működési területén lévő, a tanács kezelésébe nem tartozó állami vagyon kezelését, illetőleg a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak. Megvitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szeriek működésével kapcsolatos beszámolókat, javaslatokat tesz és segítséget nyújt munkájuk megjavítására; közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában; védi és erősíti a szocialista törvényességet, oltalmazza a dolgozók jogait, biztosítja az állampolgári kötelességek teljesítését, megismerteti a lakossággal a népköztársaság törvényeit és neveli az ál» lampolgárokat a törvények megtartására; Uözreműködik az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában; megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket ép javaslatokat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé. A tanács működésének biztosításával, továbbá az alárendelt szervek létrehozásával, ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat látja el: Megválasztja a küldöttek mandátumait vizsgáló bizottságot, meghallgatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a közvetlenül alárendelt tanácsoknál új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából megválasztja és indokolt esetben visszahívja a tanács végrehajtóbizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtóbizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végirehajtóbizottságot munkájáról; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat; határoz az állandó és ideiglenes biA tanács szervez A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedig] az Elnöki Tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtóbizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése akkor határozat- képes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a tazottságok létesítéséről, irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja e bizottságokat, megválasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait, megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisztertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szerveket létesít, szüntet meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit, határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanácstagságukból folyó tevékenységükkel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben. A tanács ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A tanács mint választott testületi szerv, feladatait a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el, a tanácstagok részt- vesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi és kulturális és egyéb tömegszervezeteit és ezáltal is biztósítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. ete és működése nács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a tanács ülésén. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei — az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanács ülésén. Ha a tanács ai alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács bizottságai A tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslat- tevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandói-bizottság a tanács megbízásából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kísérése alapján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében: ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelőén visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenkint választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. Ennek megfelelően: Megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába, képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot, a tanács és a végrehajtóbizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést, , illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik, felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával résztvesz a határozatok meghozatalában, a tanács ülésén a végrehajtóbizottságtól és a szakigazgatási szervek vezetőihez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett — szóban vagy írásban — a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb tizenöt napon be-, tül válaszolni köteles, a tanács alá rendelt vállalatoktól, szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői kötelesek a tanácstagoknak a kért felvilágosítást megadni, résztvehet — tanácskozási joggal — az alsóbb tanács ülésén. A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfelelően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méjtó a dolgozók bizalmára, személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában. A tanács munkájában tevékenyen részt vegyen és a reábízott feladatokat d" végezze; a választóknak évenként legalább kétízben beszámoljon ata- .nács működéséről és a választói megbízások teljesítéséről; állandó kapcsolatot' tartson választóival; választóinak közérdekű megbízatásait a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai .kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában. (Folytatás a 2. oldalon.)
