Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
J^pulö Kommunizmus — épülő szocializmus Szemléltető agitáció a Jkartali íutőházban írta: Sz. Szpicin A DÉLURALI vasútvonalhoz tartozó kartali fűtőházban széleskörű verseny folyik a munka termelékenységének emeléséért, a teherszállítási terv túlteljesítéséért. A fűtőház pártszervezete e cél elérésére egyéb agitációs eszköz mellett sikeresen alkalmazza a szemléltető agi- tációt. A fűtőház minden műhelyében plakátok hívják fel a dolgozókat arra, hogy pontosan tartsák be a műszaki előírásokat. »Villám«-plakátok számolnak be az élenjáró dolgozók kimagasló eredményeiről, ábrák szemléltetik, hogy ha a tehervonatok súlyát egy százalékkal emelik, a vasút üzemköltsége egy év alatt mintegy 90 millió rubellel csökken. Illusztrált plakátok hívják fel a javítóműhelyek dolgozóinak figyelmét arra, hogy, ha a vasutasok munkájának termelékenysége egy százalékkal emelkedik, az ország egy év alatt 200 millió rubelt takarít meg. Ebből az összegből tízezer típus- családiházat lehet építeni. A fűtőház pártszervezete a szemléltető agitáció segítségével is harcol a mozdonyjavítás technológiai előírásainak betartásáért. E célból két táblát helyeztek egymás mellé: az egyiken ismertetik a technológiai ütemtervet, a másik táblára a műszakok végén felírják hány százalékra teljesítették az egyes munkások napi előirányzatukat. Ezen a táblán értékelik a napi munkát. A versenynyilvánosság eredményeként ugrásszerűen emelkedett a munka termelékenysége: a fűtőház dolgozói egy hónap alatt kilenc mozdonyt javítottak ki terven felül. * A MUNKA termelékenységének emeléséért folyó versenyt a pártszervezet takarékossági versennyel, kapcsolja össze. Plakátok, különböző grafikonok ismertetik, hogy az országban bányászott szén több mint 25, a kitermelt faanyag több mint 10 százalékát és a hengerelt vas közel ©gyötödrészét a vasutak fogyasztják el. A szemléltető agitáció mesz- szemenő anyagtakarékosságra hívja fel a vasutasokat. A szemléltető agitáció népszerűsíti az újítók kezdeményezéseit. A mpzdonyjavítás meggyorsítása, a munka termelékenységének emelése érdekében messzemenően alkalmazni kell a kisgépesítést. Ezért Hurszov eivtárs, a fűtőház műszaki részlegének vezetője, egy technikus és egy mozdonyvezető segítségével tematikai tervet dolgozott ki, amelyben kifejtette, milyen munkafolyamatok gépesítésére van elsősorban szükség. A térvet sokszorosították és kifüggesztették az összes műhelyekben. A terv rendkívül hasznosnak bizonyult, mert sok újító munkásságát helyes irányba terelte. A terv alapján egy év alatt 31 újítási javaslatot valósítottak meg és megvalósításukkal a fűtőház több mint százezer rubel megtakarítást ért el. Plakátok és »-becsület-táblák« ismertetik a legjobb munkamódszereket, a kiemelkedő eredményeket. Az újítók munkamódszereit tapasztalatcsere-iskolákon is tanítják. A »villámok«, a »röplapok« szigorúan bírálják a hibákat, leleplezik a selejtgyártóikat, azokat,- akik megsértik a ' technológiai előírásokat. Ezeket a cikkeket gyakran megvitatják a pártvezetőség ülésein, a műhelybizottságokban, a munkagyűléseken. A SZEMLÉLTETŐ agitációban, a plakátok és a különböző falitáblák elkészítésében széleskörű aktívahálózat vesz részt. A párttagok ezt a munkát nagyrabecsülik, fontos párt- megbízatásnak tekintik és legjobb tudásuk szerint teljesítik. Ernst Thälmann egy napja írta: Robert Hammer Számok és tények a mezőgazdasági kiállításokról NEGYVENEGY évvel ezelőtt, 1913-ban Kievben megnyílt az össz- oroszországi Mezőgazdasági Kiállítás, a legnagyobb a régi Oroszország történetében. Körülbelül 2000 személy és intézmény szerepelt a kiállítók között; ezek egynegyedrésze1 növénytermesztő volt. 138 kiállítási tárgy képviselte a méhészetet és a selyemhernyótenyésztést, 88 a ba-j romfitenyésztést és a kisebb háziál-, latok, 84 a nagy állatok tenyésztését,’ 70 a gyümölcs- és zöldségféléket és* a virágkertészetet. A kiállításon ösz-i szesen tíz mezőgazdasági gépet mutattak be. * * * i AZ ELSŐ szovjet összoroszor-( szági Mezőgazdasági és Kisipari j Kiállítás 1923-ban nyilt meg Moszkvában. A Szovjetek X. Ossz-' oroszországi Kongresszusának határozatában kimondták: az országnak a kiállításon meg kell mutatnia, hogy milyen »alapvető eredményeket ért el a mezőgazdaságnak új elvek szerint és a munkásparaszt hatalom vezetésével végrehajtott helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése terén«. Az 1923. évi kiállítás döntő harcra hívta fel a parasztságot a régi falu átalakítása érdekében A kiállításnak 1,380.000 látogatója volt. * * * AZ ELSŐ összszövetségi mezőgazdasági kiállítást 1939 augusztus 1-én nyitották meg 147 hektár területen. A 250 pavilon, pálmaház és melegágy összesen 950.000 köbméter teret foglalt el. 47 kötetet tett ki az a díszkiadvány, amelyben részletesen felsorolják az összes részvevőket és ismertették sikereiket. * * * A LEGKÜLÖNBÖZŐBB rendeltetésű gépek oszlopai futnak be a kiállításra. A »Gépesítés« feliratú pavilonban és a bemutató tereken 579 talajmegmunkáló, vető- és be- gyüjtőgép működését láthatjuk: 62 gép mutatja be utak, víztárolók és öntözőberendezések építését, a mocsarak ellen vívott harcot. Ezen felül 62 gépkocsifajtát, traktorokat és mezőgazdasági rendeltetésű repülőgépeket láthatunk. * * * A PAVILONBAN a kiállítási tárgyak bemutatására 3705 kiállítási szekrényt állítottak fel. Berendezésüket 4120 festőművész, szobrász és grafikus végezte. 300 képzőművészt hívtak meg a szövetségi köztársaságokból. A kiállításon 322 képet, 93 szoborművet láthatunk. * * * AZ 1954. ÉVI összszövetségi mezőgazdasági kiállítás 207 hektár területet foglal el. 307 pavilont és más kiállítóhelyiséget építettek, illetve építettek át. Az összes helyiségek térfogata körülbelül kétmillió köbmétert tesz ki. * •* * A 69 állattenyésztési pavilonban 2022 tenyészállatot mutatnak be {szarvasmarhákat, juhokat,* sertéseket, lovakat és tevéket). A »vadászat és Vadtenyésztés« pavilonjának ketreceiben 120 szarvast, sarki rókát és mókust őriznek. Tízezerszámra láthatjuk a háziszámyasokat a baromfigazdaságokban és a tavakon. Alekszandr Jasin: ŰJ KENYÉR A kis család asztalhoz ül, Kihagyni anyót sem lehet — Terítik már az abroszt. övé a legpuhábbja. A kés éle neki feszül Ágaskodnak a gyerekek. S a kenyérbe szalad most. Mindük a csücsköt várja. Az ősz apóka végzi el Magának sem szel mostohán, Á szertartást felállva. Jócskán behinti sóval Amint a szürkés részbe szel, S erőt, egészséget kíván Szagosán száll a pára. Köszöntő ősi szóval. Nos — mondja — ünnepelhetünk. Hol kenyér van, baj nem lehet — Nincs jobb az új kenyérnél. Melegszik át beszéde. A sztyeppe adja ezt nekünk: — Csak egyre emlékezzetek: Jó munkánkért derék bér. Dolgoznunk kellett érte. Enélkül élet nincs sehol. — Falatozlak a szájak. — Ez ad erőt, ez ad bizony Erőt egész hazánknak. A fasiszta barbárok tíz évvel ezelőtt, 1944 augusztus 18-án a- buchenwaldi koncentrációs táborban meggyilkolták Ernst Thälmannt, a német kommunisták, az egész német nép nagy vezetőjét. Ernst Thälmann emléke ott él a német munkás- osztály, a német nép szívében, az Ö tanításai szellemében harcol a néniét nép az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért. A hamburgi munkások „A mi Teddynk“-nek nevezték mindig. így juttatták kifejezésre, hogy az egykori hamburgi munkást teljesen a magukénak érzik. 1931 nyarán történt. Hamburgban éltem akkor, gyakran volt dolgom Berliniben. Berlinből utaztam hazafelé Hamburgba. A vonatban az utasok között észrevettem Ernst Thälmannt. Az első pillanatban üdvözölni szerettem volna, de aztán meggondoltam magam, nem akartam tolakodni. Mikor kiszálltunk Hamburgban, követtem Thälmannt. Arra gondoltam, hátha véletlenül szüksége lehet segítségemre. Teddy nem a kommunista párt helyisége felé tartott. Kiment a kikötőbe, Letelepedett a fövényre a munkanélküliek közé. Közvetlen baráti hangon beszélgetett az emberekkel. A kikötőmunkások kiöntötték szívüket előtte. Teddy nem volt nagyon beszédes, mint általában a hamburgiak. Néha-néha kérdezett valamit, a munkások pedig mindenről tájékoztatták. Este a pártszervezet titkára beszámolót tartott a politikai helyzetről és a hamburgi munkások bérmozgalmáról. Teddy váratlanul érkezett meg a gyűlésre. Amikor a titkár befejezte beszámolóját, szólásra jelentkezett. Szavaiból kitűnt, hogy jobban ismeri a hamburgi munkások problémáit, mint maga a párttitkár. ' Csodálkoztak is a funkcionáriusok, hiszen Teddy hosszú idő óta nem volt Hamburgban, aznap délután érkezett. Es mégis pontos képet nyújtott a kikötő helyzetéről! Thälmann elvtárs nemcsak a munkásokról, hanem a kisiparosokról is beszélt, hangoztatta, hogy a sztrájk sikere a kisemberek szolidaritásától is függ. Szavait tényekkel támasztotta alá, még a látszólag apró ügyekben is megtalálta a nagy összefüggéseket. Mindenki csodálkozott Teddy tájékozottságán. Semmit sem szóltam, de világosan láttam — hiszen szemtanúja voltam az esetnek, — hogy a német munkásosztály nagy fia nemcsak tanítja a dolgozókat, hanem örömmel is tanul tőlük. Teddy példája lebegjen szemünk előtt a nagy feladatok megoldásakor, a tömegkapcsolatok további elmélyítésével harcoljunk az egységes, független, demókratikus és békeszerető Németországért. HÍREK CSEHSZLOVÁKIÁBÓL Filmfelvételek a szovjet Brktikumban (Egy fotoriporter naplójából) Öceánkiitató megfigyelésre repültünk ki helikopterrel. Az »Északi Sark—3« expedíció telephelyétől nem messzire szálltunk le. Nyár van az Arktikumban. A jég- torlaszokkal borított fehér jégmezőkön csipkézett szegélyű tavak keletkeznek; az olvadásnak indult torlaszokon hatalmas jégcsapok csillognak. Á megjelölt helyre érve, a rádiós jelentette az állomásra megérkezésünket. Míg a legénység leszállás után rendbehozta a gépet, Vlagyimir Alekszan- drovics Samontyev hidrológus «már hozzá is fogott, hogy előkészítse eszközeit a megfigyelésekre. Léket vágott a jégbe, elhelyezte benne a robbanóanyagot és meggyujtotta a zsinórt. A filmfelvevőgép célzókészülékén jól láttam a jégtorlaszok között álló helikoptert, mellette a rádióantennát és néhány embert, akik a jégre hasalva várták a robbanást. Hirtelen hatalmas, ezüstös vízsugár csapott az égre, s az egész látóteret betöltötte. Mindannyian a lékhez siettek és eltakarították a jégtörmeléket. Egy kis halat — szaj- kát találtak közte, amit ép sürgősen a mai nap fényképészeti zsákmányának nyilvánítottam. Lefényképeztem, amint éppen kiveszik a jégtörmelék közül és tenyerükbe téve nézegetik. De végre elkészült a lék. Föléje motoros csörlőt állítottak és elkezdődött a kutatómunka. A hidrológus megmérte az Óceán mélységét, a különböző mélységekből vízpróbát vett, meghatározta a víz hőmérsékletét. A helikopter legénysége mindenben segítette a hidrológus munkáját. Részletes felvételeket készítettem a kutatás különböző folyamatairól, s míg a soronkövetkezö megfigyeléshez előkészítették az eszközöket, kószálni kezdtem a környéken, hogy gépem elé kapjam a felvételre érdemes szeszélyesalakú, nagy jégtorlaszokat. Fáradtan, de elégedetten tértem vissza a helikopterhez, hogy kicseréljem a filmtekercset, amikor a navigációs tiszt odafutott a géphez és bekiáltott az ajtón: »Medvék jönnek!« Kinéztem az ablakon és vagy 150 méter távolságban három fehér jegesmedvét láttam. Minden sietség nélkül, azonban láthatólag komoly szándékkal közeledtek felénk. Hogy az érdekes eseményt valahogy el ne szala jtsam, sietve új tekercset szereltem a gépbe. Mikor végre kiugrottam, a medvék már egész közel kerültek és nem törődve a figyelmeztető lövésekkel, egyre gyorsabban rohantak, támadni kezdtek. A sarkkutatók kénytelenek voltak védekezni. Kettőt mindjárt az első lövéssel leterítettek, de a harmadik egyre ott körözött, kószált a tábor körül. Ilyen szomszédságban természetesen nem folytathattuk zavartalanul munkánkat. Végre a harmadik vadat is leterítették. Néhány óra múlva vadászzsákmányunkkal megrakva, a helikopter visszatért a kutatóállomásra. De az én zsákmányom is elég tekintélyes volt: új, érdekes felvételekkel járultam hozzá az úszó jégtáblán dolgozó sarkkutatók küzdelmes munkájának megörökítéséhez. Ukrán kombájnvezetők segítenek a kazahsztáni termés betakarításában Ukrajna kombájnvezetői elhatározták, hogy gyakorlati segítséget nyújtanak a szűzföldeken létesített gépállomások és szovhozok dolgozóinak a termés betakarításában. A kombájnvezetők első csoportja már el is utazott Kazahsztánba. A sztálinoi területről többek közt száz kombájnvezető indult a kusztanaji és szemipala- tinszki területre. Az ukrajnai kombájnvezetők Kazahsztánban széles körben felhasználják majd az ottani aratásnál gyűjtött élenjáró tapasztalataikat. A Element Cott-wald-múzeum díszítésére kiírt képzőművészeti pályázatra 336 festőművész, grafikus és szobrászművész összesen 740 munkát küL- '.dött be. A bírálóbizottság Antonin; Zápotocky köztársasági elnök vezetésével bírálta el a beérkezett munművészet mai társadalmi feladatait. A bírálóbizottság 97 munkát díjazott, ezenkívül számos munkát dicséretben részesített. Július közepén kiállítás nyilt meg Prágában, amelyen a nagyközönségnek is bemutatják a pályázatra beérkezett munkákat* « -x Csehszlovák filmek sikere a monte- videói fesztiválon. A moutevideói filmfesztiválon 27 állam; vett részt dokumentációs és tudományos filmekkel, A fesztiválon a filmeket nyolc csoportba osztották és minden csoportban egy-egy nagydíj odaítéléséről döntöttek. A nyolc nagydíj közül Csehszlovákia ötöt, Franciaország, Svédország és Hollandia pedig ogyo-t-egyet nyert el. A kitüntetett öt csehszlovák film a következő: a „Növény és a víz“ című népszerű tudományos film, a „KOH-I-NOOR“ csehszlovák ceruza gyártását ismertető propagandáiilrn, a „Legrégibb művészet“ című népszerű tudományos- film, a „Léghajó és szerelem“ című rajzfilm és Jiri Trnka „Eégi cseh regék“ című bábfilmje. * * # Monográfia Munkácsy Míhályról cseh nyelven. A csehszlovák könyvpiacon most jelent meg a legnagyobb magyar festőművészről, Munkácsy Mihá'lyről szóié monográfia, a melyet Végvári L-, a neves művészettörténész írt. A monográfia csehszlovakul agyar kuliúregyezmény keretében jelent meg. A két. ország szoros kulturális együttműködésére jellemzői hogy a prágai Állami Szépirodalmi. Zenei' é's Művészeti Könyvkiadó Vállalat kiadásában megjelent könyv színes képeit Magyarországon állítot- , ák elő. A könyv Munkácsy Mihály születésének 110. évfordulója alkalmából jelent meg. AZ ALBÁN NÉP ÉLETÉBŐL Építkezések Hatalmas ipari és lakóházépítkezések folynak egész Albánia területén. Teljes erővel folyik Vloraban a cementgyár építkezése, amelyet ez év végén adnak át a termelésnek és amely évente 30.000 tonna cementet fog gyártani az országnak. Ugyancsak Vloraban megkezdték az ország első halkonzervgyárának építését. Elbasan környékén Therrikban nagy erővel folyik a petróleumfinomító építése^ amely évente 150.000 tonna petróleumot fog előállítani, nem számítva a többi mellékterméket. A folyamatban lévő ipari építkezéseken kívül nagy lendülettel folynak a városok és ipari központok dolgozói részére a lakóházépítkezések. Az idén 137.000 négyzetméter lakóterületet fognak felépítem. A mezőgazdaságban a legfontosabb munka jelenleg a levankieri öntözőcsatorna felépítése, amely 15.000 hektár földet fog öntözni. A pedagógusok továbbképzése Az Albán Népköztársaság népművelési és kulturális ügyeinek minisztériuma különleges gondot fordít a pedagógusok szakmai továbbképzésére. Az idén 340 pedagógiai kör működött az országban. Számos pedagógus tagja a pedagógiai főiskola levelező tagozatának és közülük né- hányan egyénileg készülnek fel lélektanból és pedagógiából. De nagy munkát ffejtenek ki a pedagógusok továbbképzésére a nyár folyamán is. Minden megyében egyhónapos tanfolyamokat fognak indítani, amelyeken kb 500 psetfagó- r.u.-í. fog résztveoaC Hz „Enver Hodzsa“ vizierőmü építkezési munkálatainak gépesítése Az »Enver Hcwfesa« vizierőmü építkezési munkálatai, amelyeket két évvel ezelőtt kezdtek meg a Mati- folyón, újabb szakaszukba léptek. Ez idő alatt számos fontos művet építettek fel és hozzákezdtek a gépezet felszereléséhez, amely nagymértékben fog hozzájárulni a jövő évben sorrakerülő nagy és nehéz munkák végrehajtásához. Az eddig befejezett munkák közül meg ikell említeni a; »Világosság Útja« megnyitását —így nevezik az ulze-hiloti országutat —, amelyen az építkezésekhez szállították az anyagot és munkaeszközöket; számos munkáslakás és több 'ipari segédmű felépítését, egy 2000 km teljesítményű villamos erőművét, amely az építkezés egyes gépegységeit, valamint a lakóházakat és kul- túrlétesítményeket látja el árammal, a szivattyúállomás felszerelését, amely vízzel látja el a betorrozókat; a kompresszorok összeállításához szükséges berendezések felállítását, amelyek a vibrátorok működtetéséhez szükséges sűrített levegőt szolgáltatják, stb. Az idén a legfőbb gondot a gátépítésre fordítják. Jelenleg teljes erővel folyik a földkiemelés a folyó medrében és a csatornákban, ahová a folyót fogják téríteni, hogy megkönnyítsék a nemsokára megkezdődő betonozási munkákat, amelyeket télen is folytatni fognak. A földmunkálatok jelentős ■ részét robbantással és kis részben exkavátorokkal végzik, tekintettel a sziklás talajra. Jövőre, mikorra a gát építése és a munkálatok nagyobb mértéket fognak ölteni, emelik a gépi berendezések saároát A vizierőmü tSST-ben kezdi meg működését.
