Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-15 / 193. szám

Vasárnap, 1954 augusztus 15. SOMOGYI NÉPLAP SZABÓ ISTVÁN elvtárs a lábodi Béke tsz pártszer­vezetének titkára. A közös gazda­ság alapító tagja. Napról-napra becsülettel, kommunistához méltó­an helytáll a munkában, küzd a termelőszövetkezet' megszilárdítá­sáért. Az ő nevéhez fűződik a tsz pártszervezetének megerősödése, taglétszámának növelése. A leg­utóbbi párttaggyűlésen is két be­csületes tsz-targgal erősödött a pártszervezet. Szabó elvtársak most az a célja, hogy á termelőszövet­kezetet új tagokkal erősítse meg. Erre van is mód és lehetőség, mi­vel több lábodi egyénileg dolgozó paraszt vonzódik a tsz-hez. Szabó elvtárs és a pártszervezet többi tagja felkeresi ezeket a dolgozókat és beszélget velük a termelőszö­vetkezeti parasztok szépülő életé­ről, elért eredményeikről és el­mondják nekik, hogyan dolgoznak s az idén milyen bőséges jövede­lemben részesülnek munkaegysé- géik után. — Célunk — mondja Szabó elvtárs —, hogy szorosabbra fűzzük a tsz és az egyéni dolgo­zók közötti kapcsolatot. Férjhezment a Dózsa lánya . . , Zeneszótól visszhangzott a falu, a balatonszemesi fúvószenekari híven teljesítette kötelességét. A nap már lehanyatlóban volt, amikor a bá- bónymegyeri Dózsa tsz brigádszállá­sán ünneplőbe öltözött, emberek gyű lekeztek. örömteli esemény történt e napon a tsz életében. A közös nagy család fia és leánya, Aladics István és Császár Rózsa 'házasságot kötött egymással. Már napok óta nagy izgalommal készült az egész tsz tagsága az es­küvőre. A fiatalok szüleinek nem sok gondja akadt a lakodalom miatt. A tsz tagsága viselte a gondot. Már hogyne szeretnék ezt a két fiatalt, hiszen mindkettő megbecsült itagja a tsz-nek. Aladics István eddig közel 250 munkaegységet szerzett; meny­asszonyának, illetve most már fele­ségének, Császár Rózsikénak pedig közel 150 munkaegységet írtak ja­vára szorgalmáért. Jó munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tsz időben betakaríthatta az új kenyeret, s példamutatóan teljesít­hette állam iránti kötelezettségét. Örömmel készülődtek a lakoda­lomra a tsz tagjai. Maguk adták össze az enni-inriivalót. Minden tsz­tagot a közösségi érzés láza fűtött. Szilágyi Imréné, a tsz párttitkára lelkesítette a tsz-tagokat. Ő mága vállalkozott nyoszoly ó-asszonynak, Molnár Lajos tsz-elnök pedig nász­nagynak szegődött. De nemcsak a termelőszövetkezet tagjainak, hanem a kívülállóknak, az egész falunak a szeretete is övezte a fiatalokat, ami kifejezésre jutott abban, hogy bár dolgos délután volt, mégis sokan kí­sérték a fiatalokat a tanácsházhoz az esküvőre. A szép esküvő után boldogan nézték az ifjú házasok a Esküvő előtt . . . Egymáshoz si­mulva boldogan gondolnak a jövőre a fiatalok. lakodalmas közönség jókedvű tán­cát, s csakhamar ők is táncrakere- kedték. A vacsoránál a Szakácsnők ger­jesztették az ünneplők kedvét. Gas paries Györgyné így állított be az első tál levessel: »Itt hozom az első tál ételt, siettem, mert tudom, hogy mindenki éhes. Le is teszem gyor­san, mert forró a tál széle, s úgy nézi a prímás, majd kiesik a szeme«. Aztán könnyedén az asztalhoz lib­bent és jóétvágyat kívánva, a ven­dégek elé tette az illatozó levest Ezután a zenészek még jobban rá­zendítettek. »Szép asszonynak, jó­nak, vígan járó lónak kár megöre gedni ...■>< Bizony kár is volna megöregedni az ölyan jókedvű asz- szonynak, mint Gasparics Györgyné, aki minden szavával eleveníti a hangulat lángját. De nem maradtak el mögötte a többiek sem. Vacsora után vidáman táncraper- dült az egész lakodalmas had, fia­talok, öregek, az ifjú házaspár, az örömanya, örömapa. A jókedvű ven­dégék frissen ropták a táncot haj nal hasadtáig. A násznép ünnepélyesen ■ követi a tanácsházhoz igyekvő fiatalokat. Esküvő után a tsz brigádszállásán — ahol a lako­dalmat tartották — nagyszámú ünneplő közönség fo­gadta az új házaspárt. ANTAL ISTVÁN a kányái Petőfi tsz egyik harcos kommunistája, a termelőszö­vetkezet pártszervezetének ve­zetőségi tagja. Munkája közép­pontjába a közös vagyon gya­rapítását, a tsz-tágók mozgósítását állította. A tavasszal, és most a nyári munkák idején jó felvilágo­sító munkát végzett a tagok kö­zött. Sókat foglalkozott azokkal a tsz-dolgözókkal, akik inkább ház­táji gazdaságaikat művelgették a közös vagyon rovására. Munkája eredménnyel járt. Ma egyetlen' tag sincs, aki ne venné ki részét a közös munkából, a közös terüle­tek megműveléséből. Éredményei- nek egyik forrása á személyes példamutatás. Egy nap nem sok, de annyit sem hiányzott, amikor munkáskezekre volt szükség, ami­kor a közösről, a termelőszövetke’ zetről volt szó. Á kastélyosdombói tsz „aranybányája A sertéseknek és a többi állatinak kora tavasztól késő őszig biztosítják a zöldtakarmányt. A 150 hold 'lucernavetés és egyéb zöld-takarmányok mindig zöld, friss, tápdús élelmet adnak a sertéseknek. A darányi gépállomás két traktoristája csülagfürt alá szántja a talajt. A tsz-nek van egy kis telepe is kint a mezőn. Itt készítenek a sertéseknek nyári szállást saját erejük­ből. 100 darab koca szaporulatával jut nyári szállás­hoz és itt lesznek addig, amíg hizlalóba nem kerül­nek. Klement Árpád, a tsz elnöke és Hazai Dénes ag- ronómus megtekintik az épülő nyári szállást. 74 darab szarvasmarhája is van a termelőszövet­kezetnek. Szarvasmarhaállományuk nem egységes még, vegyes zsemlyetarka és magyartarka keverékek. A szarvasmarhák fejési átlaga 10.5 liter naponta. Nyáron külön nyári szálláson, kint a hűvös fák alatt legelésznek a tehenek. ;- , A kastélyosdombói Felszabadu­lás tsz nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is híres gyönyörű állatállományáról. Az a rengeteg állat, amely a jövedelem döntő részét adja, »felér egy aranybányával« — így mondják a tsz tagjai. Aranyigazság ez! Jól gazdálkodik a tsz 84 tagja. Becsületesen kiveszik részüket a munkából. Együttes erővel harcol­nak, hogy még gazdagabbá, erő­sebbé tegyék közös gazdaságukat. Az állatállomány fejlesztésére nagy gondot fordítanak, állandóan növelik. December 31-ig sertésből 734 darabbal, juhból 204 darabbal, szarvasmarhából pedig 13 darab­bal növelik állataik számát — amivel természetesen jövedelmük is nő. Különösen számottevő a tsz ser­tésállománya, amely állandóan százszámra adja közellátásunknak a kövér, szinte guruló hízottserté­seket. 890 darab sertése van a tsz- nek, ezenkívül 354 darab hízó, amelyeket folyamatosan szállíta­nak. Augusztus 28-ig 100 darabot adnak át, a többi október, novem­ber és dec. hónapban kerül szállí­tásra. A sertéseket gondosan ne­velik, ápolják a sertésgondozók: Tóth József a feleségével, Zsifkó Vendel, de mind a hét gondozó lelkiismeretes munkája után szép jövedelemre számít. Munkaegysé- | ge már mindegyiküknek 300-on ‘ felül van, Tóth József pedig 546 munkaegységet szerzett. Most építenek egy 600 férőhe­lyes korszerű hizlaldát, amely pár héten belül el is készül és ide te­lepítik át a hízókat a régi sertés- i ólból. | Elismerésre méltó a tsz barom­fiállománya is. Csaknem 2000 a szárnyasok száma. Egységes, faj­tiszta a baromfiállomány, magyar I sárgafajta, tenyésztésre igen jól bevált. A baromfiakból visznek a mezőgazdasági kiállításra is. Szarvasmarhák, lovak, juhok egé­szítik ki még az állatállományt. Vessünk egy pillantást a terme­lőszövetkezet jövedelmére is. Az eddig befolyt tiszta jövedelem 929 ; j ezer forint volt, ebből 900 ezer fo- j j r in tot a sertésállomány jövedelme­zett. Ez a szám is mutatja, hogy j mennyire jövedelmező a sertéste-, - nyésztés. 228.000 Ft-ot osztottak ki! előlegbe, 10 forint jutott mun­kaegységenként. Ahogy számolnak, zárszámadáskor 20 forint kész­pénzt oszthatnak egy munkaegy­ségre, ami egy-egy tsz-családnak, tagnak a terményekkel együtt gazdag jövedelmet jelent. Jut be­lőle ruhára, bútorra, rádióra, ke­rékpárra, kinek mire szüksége van. A vezetőség és a pártszervezet jól irányítja, vezeti a tagságot. Év­ről évre gazdagszik a dombói Fel- szabadulás. Segíti a termelőszövet­kezetet a még nagyobb eredmé­nyek elérésében Hazai Dénes ag- ronómus is, aki egy hónapja érke­zett a tsz-be Kaposvárról. A ter­melőszövetkezet tagjai nagy aka­rattal küzdenek, hogy még gazda­gabb, még erősebb legyen közös gazdaságuk és még szebbé, boldo­gabbá tegyék életüket. Be akarják bizonyítani, hogy csakis a nagy­üzemi gazdálkodás az, amely jó­létet, virágzó életet biztosít dol­gozó parasztságiunk számára. SZAKSZ JANOS, a darányi gépállomás traktoristája. A gépállo­más dolgozói sokat segí­tenek a tsz-nek gépek­kel. Jó munkát végezitek az idén, meg voltak elé­gedve munkájukkal a tsz-tagok. Szaksz János traktorvezető Payer Jó­zsef segédvezetőjét ta-> nítja a traktorvezetésre. SZÉCSI ISTVÁN, a tsz állatgondozója 110 darab sertést gondoz. 4 hónapos korukban kerülnek gondo­zása alá a malacok és »életútjukon« ő vezeti, vagyis neveli őket egészen addig, amíg el nem érik a 130—■ 150 kilós súlyt. Szécsi István expresszhízlalási módszer­rel hizlalja a sertéseket. Napjában háromszor kapnak zöldtakarmányt. Reggel és este a zöldtakarmány után árpa, korpa, kukorica, napraforgó és húslisztkeverékat kapnak, amitől aztán jól kigömbölyödnek 12 hónapos korukra. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents