Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-14 / 192. szám

V I L A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Hazafias Népfront megalakulásának előkészítése A népnevelőmunka feladatai a siófoki járásban Ünnep előtti látogatás a Nagyatádi Fonalgyárban A MAGYAR DOLGOZÓK XI. évfolyam, 192. szám. EGVEI PÁRT BIZOTTSA'GA>! AK LAPJ A ARA 50 FILLÉR Szombat, 1954 augusztus 14. QfiífiLt Lévait ÖREGLAK DOLGOZÓ NÉPE! íí mikor ezt a levelet írjuk, tesszük azért, mert Lv f„ a legutolsó tanácsülésen az egyik dolgozó pa­raszt szájából elhangzott az alapszervezet és a tanács VB felett egy őszinte és jogos bírálat, amely értelmi­leg így hangzott: »A kongresszusi versenyben nem tö­rődött sem a pártszervezet, sem a helyi VB a verseny értékelésével, megelégedett csak az elért eredmények­kel, de erkölcsi elismerésben adósa maradt a falu dol­gozó parasztjainak-«. Erre az elhangzott jogos bírá­latra felelünk ma levelünkben, s mondunk köszönetét állampolgári kötelességük hű teljesítéséért, kérve őket újabb helytállásra. A kenyércsata lassan befejeződik. Dolgozó né­pünk kenyere learatva, elcsépelve a padlásra és be- gyüjtőhelyre kerül. Ez nálunk, Öreglakon meg is tör­tént. Rendben a porta. Saját kenyere mindenkinek a padláson várja (asztalra kerülését. Az országnak, a munkásosztálynak, a városnak szánt pedig az állam raktárában van. Nincs adós öregíaki paraszt egy sem. Még csak figyelmeztetni sem kellett senkit sem arra, hogy vidd be, mert kötelező. Minden öreglaki dolgozó paraszt tudja, a kenyér az élet. Nem hiába nevezték már a régi öregek is annak. Szüksége van rá az egyes embernek, az országnak is. /t kenyérért folyó hősi munkából példamutatóan vették ki részüket Öreglak dolgozó parasztjai. Egyemberként vívták meg a kenyércsatát, hogy biz­tosítsák maguknak, de taz ország valamennyi dolgozó­jának is a mindennapi kenyeret. Nagyszerű munka­lendülettel végezték el az aratást, a behordást, a csép­lést és teljesítették gabonabeadásukat községünk dol­gozó parasztjai. így csak azok az emberek dolgoznak, akik tudják, hogy gazdái ennek az országnak és fe­lelősek azért, ami ebben az országban történik. A fel- szabadulásunk utáni tizedik nyár nemcsak a gazdasági jólét és kultúra emelkedéséről beszél Öreglakon, be­szél egy sokkal szebbről. Az emberek lassan változó, de már új szocialista tartalommal telítődő emberi ön­tudatáról. Ezt a megváltozott, új, a közösségért fele­lősséget érző magatartást mutatja falunk dolgozóinak minden tette a most lezajlott kenyércsatában. Ami­kor e sorokat írjuk, mély emberi érzésből fakadó kö­szönettel, elismeréssel és jogos büszkeséggel gondo­lunk falunk minden dolgozó parasztjára. Köszönetünk egyaránt szól élenjáró termelőszövetkezeti parasztsá­gunknak és egyénileg dolgozó parasztjainknak. De szól a cséplőmunkásoknak is. Szól elsősorban Herr Sándor felelős gépvezetőnek, aki már más községben harcol azért, hogy becsületes munkája az elsők közé emelje országos viszonylatban. /Most, amikor köszönetünket fejezzük ki falunk dolgozó parasztjainak, egyben felhívással és kéréssel is fordulunk feléjük. Az aratás legszorosabb napjaiban hazánk duna- menti községeiben pusztító árvíz temette hullámsírba ezer meg ezer ember kenyerét, vagy eddigi munkájá­nak (gyümölcsét. Falvakat rombolt, sodort a víz, vitte a pusztulásba. Nem most történt először, hogy ele­mi csapások sújtottak falvakat. Emlékezzünk csak azokra a megtört, reménytvesztett emberekre, akik a harmincas években járták aratás után a falvakat, s megalázottan, koldusok módjára kérték segítségünket, mert hajléktalanná, (földönfutóvá tette őket az ár. Pe­csétes, főispáni, szolgabirói kézjeggyel ékeskedő kol­dulási engedélyeket kaptak, mert az urak Magyaror­szágától csak annyi tellett. Ma a dolgozók Magyarországa nem így segíti meg bajbajutott fiait. Már a veszély első pillanataiban ott álltak a ve­szélyeztetett töltéseken néphadseregünk nagyszerű fial, üzemeink kiváló dolgozói. És amikor az ár áttört a gá­ton, életük kockáztatásával mentettek embert, jószá­got, termést. Mi nem tudtuk közvetlenül segíteni őket, de szívünk együtt dobogott velük. Ö reglak dolgozó parasztjai! Ti, akik a kenyér­csatában az elsők közt harcoltatok, fordulja­tok most jazok felé, akik hajlék és kenyér nélkül ma­radtak, hogy az árvízsujtotta vidék lakóinak feje fe­lett hajlék, asztalán kenyér legyen. Tegyétek magato­kévá egyik gazdatársatok, Hegedűs Lajos szavait, aki az árvízkárosultak megsegítésére tett felajánlásakor ezeket mondta: »Örülök, hogy segíthetek, jobb egy­szer adnom, mint tízszer kapnom. Én örülök annak, hogy államunk lehetővé tette, hogy ilyen formában segítséget adhatunk a rászorulóknak«. öreglak dolgozó népe! Kövessétek Hegedűs Lajos példáját! ÖREGLAK KÖZSÉG PARTSZERVEZETE ÉS A TANÄCS VÉGREHAJTÖBIZOTTSAGA. A fonyódi járás vezet a nyári mezőgazdasági munkák versenyében Az augusztus 20-i versenyben nagymértékben befolyásolja a já­rások helyezését a nyári mezőgaz­dasági munkák végzésében elért eredmény. A gabonabehordás, tar­lóhántás, másodvetés, istállótrá­gyázás legjobban a fonyódi járás­ban halad, s főleg másodvetési és istállótrágyázási tervének teljesí-1 tésével biztosítja első helyét. A nagyatádi járás a második helyen van, s erősen közelíti tarlóhántási tervének teljesítésével az első he­lyen álló fonyódi járást. Utolsó he­lyen a tabi és a csurgói járás áll, lemaradásuknak főleg a tarlóhán­tási terv gyenge eredménye az I oka. A Megyei Tanács legutóbbi jelentése a nyári mezőgazdasági munkákban: szerint a járások sorrendje Járás: Versenypont: Járási tanácselnök: 1. fonyódi 1350.6 Varga József 2. nagyatádi 1225.7 Auer István 3. marcali 1198 Papp Ferenc 4. siófoki 1143 Németi László 5. barcsi 1099.1 Mátyás József 6. kaposvári 951.4 Suri Sándor 7. tabi 911.7 Tengerdi Imre 8. csurgói 905.8 Vörös Gábor A közös gazdálkodás fölénye az előlegosztás tükrében Megyénk tsz-ei a csépléssel egy- időben megkezdték az előlegosz­tást az idei termésből. A nagyberki Győző termelőszö­vetkezet gazdag termést takarított be, így bőven jut előleg a tagok­nak. Egy-egy munkaegységre bú­zából 4.5, árpából pedig 2 kg-ot osztanak. A somogygeszti Uj Barázda tsz 3 kg búzát és fél kg árpa előleget osztott munkaegységenként. And- rokty János sertésgondozó 18 má­zsa gabonát, Kovács (világos) Ist­ván, a növénytermelő brigád tagja pedig 15.40 mázsa gabonát vitt ha­za előlegként. A tagság szép jöve­delmét méltán megirigyelik a falu egyénileg dolgozó parasztjai és el­ismeréssel beszélnek a termelőszö­vetkezet eredményeiről. E két példa is meggyőzően bizo­nyítja, hogy a közös gazdálkodás nagyobb jövedelmet, jobblétet biz­tosít, mint az egyéni, kisparcellás paraszti gazdálkodás. Megyénk készül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás- és Vásárra Mint már jelentettük, szeptem­ber 11—26-ig ismét megrendezésre kerül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Amilyen ütem­ben folynak a kiállítást előkészítő nagyarányú munkálatok, olyan lendülettel és fokozódó szorgalom­mal készülnek mezőgazdasági dol­gozóink is a kiállításon való ered­ményes részvételre. A kiállításon résztvesznek azok az állami, kísér­leti és célgazdaságok, termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok, akik a múlt évben kimagasló eredményeket értek el a növénytermelésben és az állattenyésztésben. Megyénk növénytermelői és állattenyésztői fokozódó lendülettel készülnek a kiállításra. Résztvesz a kiállításon többek között Gyurkó Jenő kapospulai dolgozó paraszt is, aki tavaly rozs­ból holdanként 22 mázsa átlagter­mést ért el. Bemutatja továbbá a lucernatermelésben elért eredmé­nyeit is. A barcsi Vörös Csillag tsz a ku­koricatermelésben elért eredmé­nyeit mutatja majd be. Az 1953-as gazdasági évben 240 kát. holdon | termeltek kukoricát és átlagter­mésük holdanként 48 mázsa volt. Munkás-peraszfasszony találkozó Nagyatádon Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén munkás-parasztasszony találkozó lesz Nagyatádon. A ta­lálkozót vidám vásárral kötik egy­be, ahol a járás termelőszövetke­zetei, állami gazdaságai és egyéni­leg dolgozó parasztjai bemutatják terményeiket, a földművesszövet- j kezetek sátraiban pedig mindenki megtalálhatja .a szükséges ruha, cipő és egyéb iparcikket. Egészna­pos kultúr- és sportműsor szóra­koztatja a találkozó részvevőit. A kultúrcsoportok lelkesen készül­nek, hogy mindenki számára fe­ledhetetlenné tegyék ezt a napot. A nagyatádi asszonyok — mivel ők a vendéglátók — lelkesen ké­szülnek erre a napra. Meglátogat­ják a szervezeten kívülálló asszo­nyokat és meghívják őket, hogy segítsenek a rendezésben és a ven­dégek fogadásában. Vasárnap este a kultúrotthonban műsorral egy­bekötött bált rendeznek, amelynek bevételét a találkozó anyagi költ­ségeinek fedezésére fordítják. Mintegy 10—12 ezer vendéget várnak a találkozóra. De nemcsak Nagyatádon készül­nek ilyen lelkesen, hanem a járás valamennyi községében. Minde­nütt megalakultak az előkészítő bizottságok, melyeknek tagjai se­gítséget nyújtanak az MNDSZ ve­zetőinek a szervezésben. Beszélget­nek az asszonyokkal, férfiakkal, hogy minél többen vegyenek részt a találkozón. Mike községben kü­lönösen nagy lelkesedéssel készül­nek erre az eseményre. Gyönyörű dohány terem a mikei határban a gondos kezek munkája nyomán. Augusztus 20-án, a találkozón ki­állítást rendeznek legszebb termé­nyeikből a mikeiek: dohányt, pap­rikát és kukoricát visznek a ki­állításra, hogy bemutassák: jó munkával milyen nagyszerű ered­ményeket lehet elérni. A „Somogyi Néplap” postájából Szépen fizetett a gabona — est igazolja az előlegosztás Nehéz, szívós munka volt az idei kenyércsata, de sikerrel vívtuk meg. Termelőszövetkezetünk dolgozói mindent elkövettek, hogy az új gabona mielőbb zsák­ban legyen. Most boldogan, örömmel gyönyörködnek munkájuk bő gyümölcsében. Augusztus 10-ére befe­jeztük a cséplést. Elég szépen fizetett a gabona. Ezt leginkább az előlegként kiosztott mennyiség igazolja. Egy munkaegységre búzából 4 kg-ot, árpából 1 kg-ot osztottunk ki. Délanár János büszkén vitte haza a 16 mázsa búzát és a 4 mázsa ősziárpát. Csonka Mihály sertésgondozó, aki az aratásból és a cséplésből is ki­vette részét, bizakodva gondol a jövőre. Mint ahogy ő mondja: ebből még a szabadpiacra is jut bőven. A terményen kívül pénzelőleget is osztottunk, 10 forintot munkaegységenként. Ezentúl mindén hónapban osz­tunk a tagoknak az alkalmi bevételből. A nemrégiben értékesített sertésekért 30 ezer forintot kaptunk. A kertészetből 8 ezer forint bevételünk volt. Dinnyeter­mésünk is szép jövedelmet ígér. Tagjaink meg vannak győződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről s min­den erővel azon munkálkodnak, hogy a jövőben még ennél is szebb eredményeket érjenek el. Botos Imre, Karád, Alkotmány tsz. A BALATONŐSZÖD1EK ÖRÖME A Néplapban augusztus 11-én cikk jelent meg Ba- latonőszöd dolgozóinak munkájáról. A cikk nemcsak községünk dolgozó parasztjai körében váltott ki ha­tást, hanem a szóládiak között is, akik már hosszabb idő óta versenyben vannak velünk. A cikk többek kö­zött arról számol be, hogy községünk 10-ére befejezte a cséplést és teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A szóládiak erről személyesen is meg akartak győ­ződni. Augusztus 12-én a szóládi tanácselnök és a párttitkár elvtárs átjött hozzánk. Végigjártuk a falut, de egyetlen szérűn sem találtak elcsépeletlen gabo­nát, de még cséplőgépet sem. A beadási lapok felül­vizsgálása során egyetlen hátralékos gazdát sem tud« tak kimutatni a szóládi versenybizottság tagjai, amire most még jobban büszke vagyok, mint akkor, amikor a cikk megjelent a »Somogyi Néplap« hasábjain. A szóládi elvtársak elismerték, hogy megnyertük a ver­senyt. Végtelen örömet jelent ez most nekem. Leg­inkább annak örülök, hogy ez a kis cikk igazi ver­sennyé formálta a két község vetélkedését. Akaratot adott a szóládiaknak a további verseny szervezéshez és biztos vagyok benne, hogy hamarosan ők is az elsők közé küzdik fel magukat a jelenlegi 17. helyről. Darázs József VB-elnök, Balatonőszöd. Tsz-eink tagsága derűsen tekint a jövő elé Somogyszob községben még tart a cséplés. A gé­pek bugása mint hajnali kakasszó hívja munkára a dolgozókat, jelezve a munka kezdetét, és ez a kelle­mesen hangzó búgás belenyúlik a késő éjszakába. Szí­vesen és örömmel vagyok a gépek mellett. Minden nap figyelemmel kísérem a terméseredményeket, ki­nek hogy fizet a gabonája. Megfigyeléseim során min­den alkalommal arra a megállapításra jutottam, hogy bizony az egyénileg dolgozó parasztok átlagtermése kisebb, mint a Kossuth és Búzakalász tsz-é. A tsz-ek átlagtermése búzából 2—3, rozsból 3—4, ősziárpából 4 —5 mázsával magasabb. Előreláthatóan a burgonya és a kukorica is nagyobb termést hoz tsz-einknek. Négy­zetes kukoricájukon 3 cső is van egy-egy száron. Nap­raforgóból és cukorrépából is bő termésre számíthat­nak. A tsz-ek tagjai derűsen tekintenek a jövő elé. Bajor Lajos, Somogyszob. ~*r Nálunk is hazudott a kulák — rajtavesztett Kéthely község dolgozói a tervek teljesítésével ké­szülnek alkotmányunk ünnepére. Becsülettel akarják beváltani adott szavukat, ígéretüket.. A III. negyedévi tojás- és baromfibeadásukat 100 százalékra teljesítet­ték, vágómarhából pedig 108 százalékra állnak. A na­pokban begyűjtési napot rendeztek, melyen 270 kg ba­romfit és 70 kg tojást adtak be a gazdák. A község dolgozói hallgatnak a tanács szavára, mert az szigorral lép fél a hányagokkal szemben és a kulákokkal sem alkuszik meg. Legutóbb Nagy György- né kulákasszonyt számoltatták el, aki még tavalyról is adósa volt az államnak és állandóan sírt, hogy nem tudja beadni tartozását. Hajdú Kálmán, a községi be­gyűjtési -megbízott alapos vizsgálat alkalmával a pad­láson, valamint a szénában 6 mázsa kukoricát talált elrejtve a tavalyiból. A községi tanács a kulákasszonyt hazugságon fogta, s azonnal beadatta vele összes tar­tozását, még a tavalyról maradt hízottsertésháíralé- kot is. Horváth János, Kéthely.

Next

/
Thumbnails
Contents