Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-14 / 192. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 augusztus 14. A Hazafias Népfront megalakulásának előkészítése A magyar politikai, társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi élet vezető képviselői a parlament épületében értekezletet tartottak, ame­lyen megállapodtak abban, hogy a népi demokrácia nagy célkitűzései­nek megvalósítása érdekében egy, az eddiginél szélesebb alapokra tá­maszkodó új népfrontra van szükség. Az értekezleten, illetve annak előkészítésében résztvettek: Andics Erzsébet, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja, az oktatás­ügyi miniszter első helyettese; Barcs Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyal Távjrati Iroda vezérigazgatója; Bereczky Albert református püspök; dr. Beresztóczy Miklós esztergomi érseki hely nők; Bognár József belkereskedelmi mi­niszter; Borbás Lajos, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke; dr. Czapik Gyula egri érsek; Darabog Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára; Darvas József népművelési mi­niszter; Dinnyés Lajos országgyűlési kép­viselő; Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Dögéi Imre, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének elnöke; dr. Erdei Ferenc igazságügymi­niszter; Galló Ernő, a Nyomda- és Papír­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke; dr. Hamvas Endre Csanádi püspök; dr. Harrer Ferenc egyetemi tanár; Illyés Gyula író, a Magyar írók Szövetsége Elnökségének tagja; Juhász Imréné, a szolnokmegyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke; Kisfaludi Stróbl Zsigmond szob­rászművész, a Magyar Népköztár­saság kiváló művésze; Kodály Zoltán zeneszerző, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művé­sze; Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese; Nagy Imre, a Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; Nánási László országgyűlési kép­viselő; Parragi György újságíró, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tag­ja; dr. Péter János református püspök; Pongrácz Kálmán, a budapesti vá­rosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke; Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének első titkára; Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke; Rusznyák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke; Szabó Pál író, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja; Szakali József, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi vezetőségének első titkára; Szalvai Mihály altábornagy; Szádeczky-Kardoss Elemér, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja; Szekfű Gyula, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja; Urbán Ernő író, a Magyar írók Szövetségének titkára; Valkó Endre, a Műszaki és Ter­mészettudományos Egyesületek Szö­vetségének főtitkára; Vass Istvánná, a Magyar Nők De­mokratikus Szövetségének elnöke; Veres Péter író, a Magyar írók Szövetségének elnöke; Vető Lajos evangélikus püspök. Az értekezlet megállapodott ab­ban, hogy az új népfront »Hazafias Népfront« elnevezés alatt kezdje meg tevékenységét. Az értekezlet előkészítő bizottsá­got választott, melynek tagjai Da­rabos Iván, Dobi István, Dögéi Im­re, Erdei Ferenc, Harrer Ferenc, Mekis József, Parragi György, Ráko­si Mátyás, Szádeczky-Kardoss Ele­mér. Az előkészítő bizottság kidolgozza az új népfront programmjának és működési szabályzatának tervezetét, valamint előkészíti a folyó év ok­tóber havában összehívandó orszá­gos népfront-kongresszust. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ A népnevelőmunka feladatai a siófoki járásban Az augusztus 20 tiszteletére in-'vetését, ami dolgozó dított munka versenyben járásunk ‘ A szovjet kormány válaszjegyzéke Ausztriához Moszkva (TASZSZ). kormánya július 22-én küldött a szovjet kormánynak Ausztria J teiből, Ausztria képviselőinek rész­jegyzéket : vételével olyan bizottságot, amely az »Ausztria mostani helyzetének jegyzékben javasolta, alakítsanak j megkönnyítésével» kapcsolatos bizottságot a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok nagyköveteiből Ausztria képviselőinek részvételével az »Ausztria mostani megkönnyítésével« kérdések megtárgyalására. egyes kérdések megvizsgálásával foglalkozna. A szovjet kormány úgy véli, hogy az említett célú bizottság megalakítása nem bizto- helyzetének síthatja az államszerződésre vo- kapcsolatos • natkozó megállapodást. Az állam- szerződés megkötése viszont meg­M. G. Gribanov, a Szovjetunió oldaná az Ausztria mostani hely­külügyminisztériuma 3. európai osztályának helyettes vezetője au­gusztus 12-én átnyújtotta N. Bischoffnak, Ausztria szovjetunió­beli nagykövetének a szovjet kor­mány alábbi válaszjegyzékét: »A Szovjetunió külügyminiszté­riuma igazolja az osztrák kormány július 22-i jegyzékének vételét és szükségesnek tartja az alábbiakat közölni: Mint ismeretes, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egye­sült Államok külügyminiszterei­nek berlini tanácskozásán a Szov­jetunió küldöttsége konkrét javas­latokat terjesztett elő az osztrák kérdés mielőbbi rendezésére. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya azonban zete megkönnyítésével kapcsolatos összes részletkérdéseket is. A szovjet kormány továbbra is feltételezi, hogy megvan minden lehetőség az államszerződés meg­kötésére, a szabad és független osztrák állam újjáteremtése céljá­ból és célszerűnek tartja — amint ezt a berlini tanácskozáson is han­goztatta —, hogy diplomáciai úton folytassák az államszerződésre vo­natkozó tárgyalásokat Bécs váro­sában, Ausztria kormányának részvételével. A szovjet kormány ennek megfelelően kijelenti, hogy hozzájárul a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok nagykövetei olyan tanács­kozásának összehívásához, amely az osztrák államszerződés terveze­IIja Erenburg Argentínába érkezett Buenos-Aires (TASZSZ). Ilja Erenburg szovjet író az argentin­szovjet kultúrkapcsolatok intéze­tének meghívására' Chiléből jövet augusztus 11-én Buenos-Airesbe érkezett. A repülőtéren a szovjet nagykö­vetség munkatársai, az argentin­szovjet kultúrkapcsolatok intéze­tének képviselői, argentiniai írók és a közvélemény képviselői fo­gadták. ezideig jelentős eredményeket ért el. Ennek bizonyítéka, hogy a Megyei Párt-végrehajtóbizottság vándorzászlaja már két hét óta birtokunkban van. Élenjáró ter­melőszövetkezeteink és községeink megyei viszonylatban is jól meg­állják a helyüket. Ilyen Balaton- őszöd község, a siófoki Uj Barázda tsz és a többiek. A verseny lendülete azonban eddig elért eredményeink ellenére sem kielégítőek. A kongresszusi munkaverseny lendületét még most sem tudtuk elérni, annak el­lenére, hogy járásunk jelenleg az első helyen áll megyénk járásai­nak versenyében. Az elért ered­mények mellett munkánkban —• különösképpen a verseny szerve­zésében, az eredmények, a mód­szerek ismertetésében, a népr.eve- lőmunkában — még komoly hi­bák vannak. sok parasztsá­szempontból nem fogadta el a javaslatokat. En- j téré vonatkozó, még rendezetlen nek következtében nem történt megállapodás az osztrák állam- szerződés megkötéséről. Az osztrák kormány jegyzéké­ben javasolja, alakítsanak Fran­ciaország, Anglia, az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió nagyköve­kérdések és a szerződés megköté­sével kapcsolatos egyéb kérdések megvizsgálásával foglalkozna.« Bischoff úr kijelentette, hogy haladéktalanul közli Ausztria kor­mányával a szovjet kormány jegy­zékének tartalmát. Zavart okozott az Egyesült Államokban dr. John átállása New York (TASZSZ). Az ame­rikai kormánykörök nem tudták titkolni azzal kapcsolatos zavaru­kat, hogy dr. John szakított Nyu- gat-Németország kormányköreivel és elhatározta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban keres menedéket. Bár hivatalos személyiségek csökkenteni próbálják 3 John-ügy jelentőségét, Robert Allen, ä »New York Post«-ban megjelent cikké­ben azt írja, hogy »ez a kellemet­len incidens sok befolyásos washingtoni személyt szégyenke­zésre késztetett.« Allen azt ír­ja, hogy John átállása »sokkal vésztjóslóbb, semmint beismerik. S tények nem támasztják alá Adenauer kancellár és más bonni hivatalos személyiségek meg­nyugtató kijelentéseit. Ezeket a kijelentéseket elsősorban a nagy- közönségnek szánták.« Allen azt írja, hogy washingtoni hivatalos köröket különösen ag­gasztja, hogy John nemrégiben Washingtonban járt és ott »Allen Dulles, a központi hírszerző ügy­nökség vezetője többször nyíltan beszélt Johnnal, ennek a hivatal­nak más tisztviselői pedig még nyíltabban beszéltek vele.« LONDON (TASZSZ). J. A. Malik, a Szovjetunió nagybritanniai nagy­követe aug. 11-én aláírta a tengerek ásványolajjal való beszennyezése megakadályozásáról szóló nemzetkö­zi egyezményt. J. A. Malik írásban közölte' azt a fenntartását, hogy az egyezményt még a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának ratifikálnia kell. Nehru nyilatkozata as Indiában lévő portugál és francia birtokokról (MTI). A londoni rádió jelenti, hogy Nehru indiai miniszterelnök az indiai lapok főszerkesztőinek Uj-Delhiben tartott értekezletén nyilatkozott az Indiában lévő kül­földi birtokok kérdéséről. Nehru kijelentette: »Az indiai hadsereg, ha akarná, egy szem- pillantás alatt elfoglalhatná Goa portugál települést« azonban hoz­záfűzte, hogy »nem szabad erősza­kot alkalmazni a goai kérdés megoldásánál és nem szabad okot adni arra, hogy a másik fél is erő­szak fegyveréhez nyúljon.« »Elképzelhetetlen — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök - hogy idegen hatalmaknak bármi­lyen támaszpontjuk legyen India területén«, majd hangsúlyozta: »Az utóbbi hét év során az indiai kormány mindent elkövetett, hogy mérsékelt magatartásra bírja az indiai tömegeket a külföldi gyarmatbirtokok kérdésével kap­csolatban, minthogy ezt a kérdést békésen kell megoldani.« A francia gyarmatokra vonatko­zóan Nehru azt mondotta, reméli, hogy ez a probléma »meglehetősen hamar« megoldódik. »Mi azt akar­juk — folytatta —, hogy ezek a települések, ha majd beolvadnak Indiába, továbbra is a francia nyelv és a francia kultúra köz­pontjai maradjanak.« Az újdelhi rádió közlése szerint az indiai francia birtokok kérdé­sének rendezése »hamarosan« vár­ható. A tárgyalások, mint ismere­tes, Uj-Delhiben az indiai francia' nagykövet és az indiai külügymi­nisztérium között folynak. Nem tanultunk eleget a kon­gresszusi munkaverseny ta­pasztalataiból, nem használjuk fel munkánkban az ott jól be­vált módszereket. A feladatokat most sem összekap­csolva végezzük. Kizárólag csak a gabonabeadásra és a cséplésre mozgósítottunk minden erőt. Ezért van az, hogy az állat és az állati termékek begyűjtésében je­lenleg is gyengén állunk. Párt- és állami szerveink mun­kájában bizonyosfokú elbizako­dottság, megelégedés észlelhető. A vezetők egyrésze úgy gondolja, hogy most már minden megy ma­gától. Nem fordítanak kellő gon­dot az ellenség elleni harcra, meg­feledkeznek az osztályharcról. Tű­rik, hoigy a kulákok megsértsék a törvényt, ne teljesítsék állam iránti kötelezettségeiket. Tűrhetetlen az az állapot, hogy Balatonszabadiban a ku- lákoknak több mint félmillió forint adótartozásuk van. Párt- és állami funkcionáriusaink példamutatásában is vannak hi­bák. Pl. Balatonzamárdiban a párttitkárnak közel 700 forint adó­hátraléka van, de a . tanácstagok között is többen hátralékosak ki- sebb-nagyobb összegekkel. Mindez azt bizonyítja, hogy még nagyon sok tennivalónk van az osztály­harc frontján, a törvényesség be­tartásában, a népnevelőmunka megjavításában. Napjaink egyik legfontosabb kérdése népünk jövőévj kenyeré­nek biztosítása. Egyesek, de külö­nösen a kulákok igyekeznek ezt veszélyeztetni. Sok helyen azt hi Tesztelik, hogy kevés gabona ter­mett, a termésátlag alacsony. Ezt az állítást azonban megcáfolták a tények: a közepes és jó terméssel fizető gabona. Az ilyen rágalmak visszaverésében komoly feladat hárul pártszervezeteinkre, a nép­nevelőkre. Járásunk dolgozói ez­ideig jól megállták helyüket. Többségük bátran harcol a felada­tok végrehajtásáért. A cséplőgé­peknél dolgozó népnevelők is többnyire szép eredményekkel di­csekedhetnek: sokat tettek a szemveszteség ellen, s ezzel több mázsa kenyér- és takarmánygabo­nát mentettek meg. A szemveszteség elleni harc járásunk dolgozóinak tovább­ra is legyen szívügye, mert a hátralévő cséplési időszakban még sok magot meg tudunk takarítani. A gépállomások erőgépei, dolgo­zó parasztjaink fogatai megfeszí­tett munkát kell hogy végezzenek a csépléssel egyidejűleg a tarlóföl­deken. A többtermelés egyik alap­ja az idejében végzett tarlóhántás. Ezzel elérjük, hogy a talaj megőr­zi nedvességét, megsemmisítjük a kártevők petéjét, és egyben gyo­mot is irtunk. A tarlómaradvá­nyokkal humuszt juttatunk a ta­lajba és javítjuk a talaj szerke­zetét. Az időben végzett tarlóhán­tás lehetővé teszi másodnövények gunk számára előnyös. A másodvetés után nincs be­adási kötelezettség, jelentősen elősegíti az állattenyésztés fejlődését és külön jövedelmet biztosít. Az idei időjárás rendkívül kedvező a másodnövények vetésére. Egy hold másodvetés könnyen adhat 150—160 mázsa zöldtakarmányt, vagy 80—90 mázsa tarlórépát, amely több Számosállat téli takar­mányozását biztosítja. A szemvesz­teség elleni harc, a tarlóhántás időbeni elvégzése, a másodnövé- nyek vetése termelőszövetkezete­ink és egyénileg dolgozó paraszt» jaink számára nagy jövedelmet biztosít, tehát egyéni érdeke is valamennyiüknek, hogy ezeket a munkákat elvégezzék. Az ország népe most napról-nap- ra azt figyeli, hogy dolgozó pa­rasztságunk a termés betakarítása után hogyan tesz eleget hazafias kötelezettségének. Mennyire válik élővé, valósággá az a jelszó, hogy »az első gabonát a hazának!« Pártszervezeteinknek meg kell vizsgálniuk, hogy megtettek-e mindent népnevelőink e jelszó va­lóra váltásáért. A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy nem. Mert egy-egy nap alatt járásunkban 4— 5-tel emelkedik a gabonabeadással hátralékosok száma. A beadási kötelezettség telje­sítése legyen becsületbeli ügy, lelkiismereti kérdés minden dolgozó paraszt számára. Az ipari munkások mindent meg­tesznek azért, hogy a falunak több gépet és különböző iparcik­ket gyártsanak s ezzel elősegítsék a mezőgazdasági termelés fejlesz­tését, a falu felemelkedését. Ezzel szemben ők azt várják, hogy a falu bőséges élelmet biztosítson számukra. Az állami tartalék is igen fontos, mert ez a biztosítéka annak, hogy gyengébb esztendő, vagy esetleges elemi kár ellenére is biztosítani tudjuk dolgozó né­pünk zavartalan ellátását. Népgazdaságunk fejlesztéséhez, népünk jólétének emeléséhez élénk külkereskedelemre is szük­ség van. A külföldről behozott árucikkekért pedig fizetnünk kell gabonával, hússal, zsírral és egyéb terménnyel. Többek között olyan cikkeket, mint a rézgálic, a mű­trágya, amire a falunak nagy szük­sége van, nagyrészt külföldről hozzuk be. A beadott gabona te­hát iparcikkekben is visszatérül a falunak. A beadási kötelezettségek tel­jesítése gabonából, élőállatból, állati termékekből saját érde­ke minden dolgozó paraszt­nak. A beadási kötelezettséget a tör­vény írja elő, a törvényt pedig mindenkinek be kell tartania. Népnevelőink bátran elmondhat­ják, hogy a parasztság érdekeit védi az, aki harcol a beadási kö­telezettségek gyors és pontos tel­jesítéséért. Népnevelőink munká­jától igen sok függ a hátralévő időben is. Nem kevesebb, mint községünk, járásunk és megyénk becsülete. • ­Pártunk III. kongresszusának határozatai igen sok segítséget- nyújtanak pártalapszervezeteink, népnevelőink munkájában. A kon­gresszus anyagainak feldolgozásá­hoz pártszervezeteink az eddigi­nél még sokkal több segítséget nyújtanak a népnevelőknek. A pártszervezetek tekintsék szívügyüknek a népnevelő­munka megjavítását, a népne­velőkkel való állandó foglal­kozást. Ez igen fontos feladat. Csak így tudjuk sikeresen megoldani az előttünk álló politikai és gazdasá­gi feladatokat. Ruttkay Ferenc, Siófok^

Next

/
Thumbnails
Contents