Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-13 / 191. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 augusztus 13. Dr. Otto Jolin nagyjelentőségű nyilatkozata a bonni koeniány titkos terveiről Berlin, augusztus 11. (MTI) A Német Egység Bizottsága dr. Otto Johnnak, a nyugatnémet tit­kosszolgálat volt főnökének kérésére sajtóértekezletre hívta össze a Né­met Demokratikus Köztársaságban és Nyugat-Németországban megje­lenő lapok képviselőit, valamint a Berlin demokratikus körzetében és Nyugat-Berlinben működő külföldi sajtótudósítókat. Adenauer titkosszolgálatának volt főnöke nyilatkozatában a többi kö­zött a következőket mondotta: 1950 decemberében, amikor a nyu gatnémet alkotmányvédelmi hivatal elnöke lettem, abban az illúzióban ringattam magam, hogy munkám­mal hozzájárulhatok a fasizmus mérgétől mentesített új Németország megteremtéséhez. Ezzel szemben a való helyzet az, hogy a kettészakí­tott Németország a Nyugat és Ke­let közötti ellentétek gyújtópontjá­ban áll, és az a veszély fenyeget bennünket, németeket, hogy hazánk új, rettenetes háború hadszínterévé válik. A kommunizmus, akár tetszik ez valakinek, akár nem: olyan rea­litás, amely az emberiség csak­nem felének életét irányítja. Az a vágyálom, hogy a kommuniz­must »ki lehet: küszöbölni«, éppen olyan ostobaság, mint Hitlernek az a feltevése, hogy eltüntetheti a föld színéről a kereszténységet. Az értel­mes angolok felismerték ezt. és ezért igyekeznek modus vivendit terem­teni a földkerekség kommunista fe­lével. Az amerikai kormánykörön: azonban nem akarják ezt megérte­ni. Azt hiszik, hogy a Kelet elleni hadjárattal visszafordíthatják a tör­ténelem kerekét, »megszüntethetik« a kommunizmust és ezért háborút készítenek elő. A dolgok ilyen alakulása folytan Nyugat-Németország a bonni és a párizsi szerződés révén az ameri­kaiak európai politikájának eszkö­zévé vált. Az amerikaiaknak a Ke­let ellen tervezett háborújukhoz né­met ágyútöltelékre van szükségük. Ezért ölelik keblükre mindazokat, akik nemcsak nem okultak a német katasztrófán, hanem várva-várják azt a pillanatot, amikor bosszút áll­hatnak az 1945-ös vereségért. Ez a magyarázata annak, hogy a legvadabb hitleri fasiszták és vérzésének két központja Theodor Blank hadügyroiniszterjelölt hivata­la és Gehlen volt náci tábornok hír­szerző szervezete. Mindkét intézménynél vezető SS-tisztek működnek, olyanok is, akik a hitleri időkben né­met és más nemzetiségű anti­fasiszta ellenállási harcosokat ítéltek halálra és végeztettek ki. Hitler, majd az amerikai politi­ka félelmi pszihózissal fertőzte meg az egész nyugati világot. Hitler kommunizmustól való félelem ter­jesztésével tévesztette meg, játszotta ki és döntötte szerencsétlenségbe a német népet. Adenauer és az újra szalonképes náci főkolomposok most újra ezzel a mumussal rémítgetik a németeket és a nyugati nemzeteket. Én idejöttem az annyira félel­metesnek mondott kommunista világ kellős közepébe, hogy nyíl­tan megcáfoljam ezeket a hiszté­rikus legendákat. Mint látják, hölgyeim és uraim, a hajam szála sem görbült meg Az új világháborút meg lehet és meg kell akadályozni. A németek ezt elsősorban azzal segíthetik elő, hogy megtagadják az amerikai ter­vek végrehajtását. A háború meg­akadályozása érdekében le kell lep­lezni a bonni militarista politika igazi rugóit. Adenauer és a most még háttér­ben működő militaristák az eu­rópai védelmi közösségben jó eszközt látnak erős nyugatné­met hadsereg létrehozásához. Ez a nyugatnémet hadsereg előbb vagy utóbb túlsúlyba jutna az eu­rópai védelmi közösség többi tagjá­val, a francia hadsereggel szemben is. A nyugatnémet militaristák az­zal a tervvel foglalkoznak, hogy mi­után a nyugatnémet hadsereg kel­lően megerősödik, az ismert példák nyomán papírrongyként szétszakít­a legdühödtebb militaristák újra í ják az európai védelmi közösségről szalonképesek lettek Nyugat- _ szóló szerződést Németországban — szögezte le Otto John, majd rész­letesen ismertette a bonni szakadár- államban újra vezető szerephez ju­tott fasiszta és militarista főkolom­posok hosszú névsorát. Nyugat-Németország újraíelfegy­Nem akarom ezen a helyen el­hallgatni, hogy a nyugatnémetországi táborno­kok, akik nem tanultak a szo­morú múltból, arra szeretnék felhasználni az »európai védelmi közösséget«, hogy csapataikat már jóelőre a szomszéd országok területére juttassák és ezeket az országokat később leigázzák. Ezt megtehetik, mert az európai vé­delmi közösségről szóló szerződés értelmében az európai védelmi kö­zösséghez tartozó államok között nem szabad védelmi vonalakat, vagy más határmenti erődítéseket építeni. Ezzel a tervvel magyarázható az a lázas hírszerző tevékenység is, amelyet a Gehlen-féle szervezet az utóbbi időben Franciaországban ki­fejt. A nagy veszély elhárítása ér­dekében szerettem volna beszélgetni Mendes-France miniszterelnök úr­ral. A DISZ politikai oktatás előkészítése megyénkben Remélem, hogy a franciák fel­ismerik az európai védelmi kö­zösség igazi mozgató erőit és vé­gül mégis csak sor kerül az őszinte német-francia barátság megteremtésére. Adenauer kancellár augusztus 6-i rádióbeszédében kijelentette, hogy a »legfontosabb, amit John eddig Ke­leten mondott az volt,, hogy ismeri az európai védelmi közösséghez tar­tozó titkos megállapodásokat«. Ez a kijelentés nagyon meglepett, mert eddig még egyetlen szót sem szól­tam az európai védelmi közösség­hez tartozó titkos megállapodások­ról. El tudom azonban képzelni, hogy Adenauer miért sietett annyi­ra cáfolni ezt az eddig el nem hang­zott kijelentésemet. Nos, most itt, a világsajtó képvi­selői előtt felelősségem teljes tuda­tában hangsúlyozom, hogy mint a nyugatnémet szövetségi köztársaság alkotmányvédelmi hivatalának volt elnöke, a rendelkezésemre állt hi­vatalos okmányok és adatok alap­ján tudok róla, hogy az európai védelmi közösségről szóló szerződéshez titkos pót­egyezmények is tartoznak. Ezennel felszólítom hogy tárja ezeket a titkos megálla­podásokat a bonni parlament és a német nép elé. A külügyminiszterek berlini érte­kezlete azérf nem vezetett Német­ország újraegyesítéséhez, mert a bonni kormány akadályozott min­den észszerű és a német nép érde­keit szolgáló megegyezést. Nyugat Németország és a Német Demokra tikus Köztársaság képviselőinek osz- sze kell ülniök, hogy kidolgozzák a német egység helyreállításának kö­Az 1954—55-ös oktatási év ifjú­sági szövetségünk propaganda­munkájában különösen nagyjelen­tőségű. Az elkövetkezendő év a DISZ Petőfi-iskola megkezdésé­nek esztendeje lesz, amely egyben DISZ-oktatásunk gyökeres megja­vítását is kell hogy jelentse. A Petőfi-iskola feladata: a már­kájának megismertetése, megsze­rettetése. Célja ugyanaz, mint volt DISZ-oktatásunk eddigi rendsze­rének, csak a cél elérésének mód­szerein változtattunk, jobban fi­gyelembe vesszük az ifjúságunkat jellemző vonásokat. Mai harcun­kat népünk évszázados története leghaladóbb, legelőremutatóbb ha­gyományainak folytatásaként ta­xizmus-leninizmus, a párt politi- nítjuk. Hogyan készülnek megyénk DlsZ-kizcmágai és szervezetei az új cKSaíási évre? Az oktatási év sikeres munká- ’ dosítjuk a tsz-ek és üzemek javá- ja elsősorban a jó propagandisták- ra, hogy minél több parasztfiatal zös programmját, és hogy együttes erőfeszítéssel küzdjenek I szág újraegyesítéséért. Ú gy érzem, megnyílt a Moszkvában mezőgazdasági kiállítás nagy és rendkívül tanul­ságos esemény minden kortársunk számára, beleértve a külföldieket is. A kiállítás területe óriási, még egy maratoni futó is bajosan nyargalná körül egyszuszra. Kel­lemes a séta a hosszú egyenes su­gárutakon, amelyek mintha a tisztaság valósággá vált álomvilá­gába vezetnének — de ez az álom egyben okos és pontos beszámoló a szovjet mindennapok fontos kérdéséről: a bőségről. Bevallom, a kiállítás anyagával és grafikon­jaival megismerkedve egyre nő az ember étvágya mezőgazdaságunk feltáratlan lehetőségeinek megis­merésére. . . Megközelítőleg ki is találhatjuk, milyen egymásutánban érik az embert a benyomások a kiállítá­son, bármilyen lett legyen is a látogató, a kora, helyzete és fog­lalkozása. Eleinte megilletődötten hallgat, de ezt a némaságot elég hamar felváltják az elragadtatott felkiáltások, amikor megpillantja a mesébeillő, csodás, de rendelte­tésüknek mindig pontosan meg­felelő pavilonokat, vagy a pompás növényeket, amelyek még az 1939 —1941. évi kiállítás óta maradtak itt. A látogatót végesvégig az az iz­galmas érzés tölti el, hogy elvará­zsolt városban jár, ahol min­denünnen csodálatos és ámulatos dolgok bukkannak elő. . . Ez a hangulat fogott el mindenkit, aki a kiállításon járt. A hétköznapi Irta: Leonyid Leonov gondolatok helyére hazafias elra­gadtatás lép, s ezt mezőgazdasági dolgozótársaink munkája váltja ki (mert a szocialista gazdaság min­den ágát egymást tápláló és egy­mással összehangoló szálak fűzik egybe). Dicséret a kiállítás építőinek. Futólagos megtekintésnél is mély benyomást kelt, hogy mennyi sze- retetet és munkát fektettek a ki­állításba építői N. V. Cicin akadé­mikussal az élen. Minden tökélete­sen csiszolt, az utolsó fűszálig min­den a helyén van ebben a gyönyö­rű zöld foglalatban, hogy a látoga­tó emlékezetébe annál jobban be­levésődjék ennek az ünnepi dísz­szemlének az alapgondolata. kiállítás állandó híradó­szolgálatra hivatott: a szovjet nép legbensőbb gondolatai­ról, a szovjet haza haladásának irányáról beszél. Szocialista mező- gazdaságunk elénk táruló képe azért nyújt oly lenyűgöző lát­ványt, mert a már megteremtett mintaképek, a már megszületett eredmények ékes nyelvén beszél. Mindaz, amit a kiállításon lá­tunk és megcsodálunk, a gyü­mölcshöz hasonlatosan szép gnbo- vi káposzta, az izmos lovak (az ember úgy érzi, éppen ilyenek ágaskodtak hajdan a kievi daliák alatt), a Micsurin-kert áldott bokrai, amelyeken már ott lakó­in áznak a tolvaj verebecskék, a szőkén hullámzó len a központi te­rületeve pavilonjaiban — mindez, a szovjet földművesek és állatié­tól függ. Megyénkben 160 Petőfi- iskolát indítunk. A Petőfi-iskolák propagandistáit már kiválasztot­ták, legnagyobb részükkel foglal­koztak is alapszervezeteink, bi­zottságaink. Propagandistáink je­lentős része pedagógus, olyan elv­társak, akik a nevelés szakembe­rei. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, pedagógusaink szívesen vállalják, hogy DlSZ-szervezete- inkben propagandamunkát végez­zenek. Propagandistáink között jelentős helyet foglalnak el tsz- és tanácselnökök, állami gazdasági, gépállomási igazgatók, agronómu- sok, műszaki értelmiségiek. Ugyanakkor az új oktatási év pro­pagandistái között megtaláljuk a mi régebbi propagandista-tartalé­kunkat is. Olyan Petőfi-iskola ve­zetőink is lesznek, akik már 2—3 éve végeznek DISZ propaganda- munkát. A propagandisták össze­tétele azt bizonyítja, megvan a le­hetőségünk arra, hogy jól előké­szítsük az új oktatási évet. Már gondoskodtunk propagandistáink tananyaggal való ellátásáról, s biztosítjuk részükre a konferen­ciákat, konzultációkat. Augusztus Adenanert i vóSéig járásonként összehívjuk ’' propagandistáinkat, így kölcsönö­sen megismerjük egymást. Propa­gandistáink egyrészét propagan­distaképző tanfolyamon képezzük tovább, augusztus-szeptember hó­napban. A DISZ Petőfi-iskolák beüte- mezése aránylag megfelelő. Ko­moly hiányossága azonban oktatá­si évünk előkészítésének, hogy ke­vés a termelőszövetkezetekben in­duló Petőfi-iskolák száma. Egyes helyeken, különösen a kaposvári járásban, van olyan kezdeménye­zés, hogy igyekeznek összevonni a falvakban a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztfiata­lokat közös Petőfi-iskolára. Az ok­tatás beindulása előtt még egyszer átnézzük a tervbevett Petőfi-isko­lák helyét és ahol lehetséges, mő­Németor­A nyésztők sok-sok tegnapi rekord­ja, ma már a megindult új szocia­lista előretörés hétköznapjainak lelkesítő, de vasszilárd mértéke. Egyszóval, csodák nincsenek a kiállításon, de ott van a közös munka nagyszerűségében összefo­nódott sokmillió napbarnított dol­gos kéz odaadó fáradozásának eredménye. Annál is felemelőbb, annál is nagyobb tiszteletet éb­reszt ez a sok békés diadal, mint­hogy mind nehéz körülmények között, a háború utáni újjáépítés idején született! De az Össz-szövetségi Mezőgaz­dasági Kiállítás ablak is, amelyen át a jövőbe nézhetünk, megláthat­juk ezúttal mezőgazdaságunk hol­napját. Mi magunk, de ellenfele­ink is elképzelhetik, milyen táv­latok állnak a szovjet nép békés munkájának többi területein is. I^T agyjából hát ilyen lesz an- ’ nak a jövőnek anyagi alap­ja, amikor az emberiség győztes többségének nem kell többé alko­tóerejét és javait hidrogénbom­bákra', légierődökre és más, ugyanilyen sok pénzt és erőt fel­emésztő, de az emberi boldogság­nak csak ártó gyilkos eszközökre pazarolnia. . . És ezzel el is jutot­tunk ahhoz a főgondolathoz, amely a kiállítás megtekintése után megmarad bennünk: minden áron, egészségünket és életünket sem kímélve, meg kell mutatnunk ha­zánk példáján a világnak, hogy mit tud elérni a szovjet ember, az Ember nagy betűvel! tanulhasson. Ahhoz, hogy az ősszel sikeresen beinduljanak Petőfi-iskoláink, fel­tétlenül szükséges, hogy a fiatalok érdeklődéssel várják, készüljenek az új oktatási évre. Szükséges, hogy a hallgatókat körültekintően jóelőre kiválogassuk. A Petőfi- iskolák hallgatóinak kiválogatási határideje szeptember 1. Ezen a területen még kevés eredményt ériünk el. A júniusi-júliusi tag­gyűléseken az alapszervezeti veze­tők nagyrészt beszélgettek a fia­talokkal, s így többségük tud ar­ról, hogy lesznek Petőfi-iskolák, de a szervezett kiválogatás na­gyon lassú. Egyik legfontosabb te­endőnk a következő rövid idő alatt a fiatalokkal való egyéni be­szélgetés. Az oktatási év jó előkészítésé­nek szerves része a Petőfi-iskolák helyes ismertetése, népszerűsítése. Ebbe a munkába be kell vonni a propagandistákat is. Foglalkozzunk sajtón keresztül a Petőfi-iskolák ismertetésével. Alapszervezeteinknek híradón ke­resztül adunk anyagot a taggyű­lésekhez, ifi-napokhoz. Az eddigi­nél többet foglalkozzunk Petőfi- estek szervezésével, propagandis­ták és hallgatók ismerkedési est­jének szervezésével. Ezen a terüle­ten vannak jó kezdeményezések. A Kaposvári Textilművek propagan­distái összehívják hallgatóikat kö­zös beszélgetésre, ismerkedésre Petőfi műveivel; ezeket folytatni és általánosítani kell mindenütt. A következő időben a legfonto­sabb teendők a hallgatók kiváloga­tásával egyidőben a propagandista elvtársak tanulásának szervezése. Biztosítani kell. hogy a propagan­disták foglalkozzanak hallgatóik­kal, ismerjék meg őket, rendezze­nek Petőfi-esteket, kirándulásokat, közös mozilátogatást, előre szer­vezzék meg a maguk jó kollektí­váját az új oktatási évre. Szalai Irén, DISZ Megyebizottság. Diszistáink példát vehetnek a Nagyatádi Fonalgyár fiataljairól A Nagyatádi Fonalgyárban 56 DISZ-fiatal dolgozik. Kovács elv­társ, a DISZ-titkár nagyon büszke rájuk. Ennek meg is van az oka. Mint a versenytáblán is láthatjuk, valamennyi fiatal jól dolgozik, 100 százalékon felül teljesítenék. Megdi­csérjük jó eredményéért Kecskés Gézánét, aki átlagosan 156 százalé­kot ér el. Az ő példáját követi Né­meth Mária 134, Madarász Rózsa 122, Dergecz Anna 122 százalékkal. Amellett, hogy ilyen szép ered­ményeket érnek el a fiatalok az üzemben, az általuk patronált nagy­atádi Uj Élet termelőszövetkezetnek is segítenek. A kenyérgabona aratá­sához munkaidő után, vasárnapi szabadidejükben adtak segítséget. Jó a szervezeti élet a Fonalgyár­ban, s annak ellenére, hogy három műszakban dolgoznak a fiatalok, rendszeresen tartanak DlSZ-taggyű- lést. Persze ebben segítségükre van a pártszervezet és az üzem vezető­sége is. Jankovics elvtársnő, az üzem párttitkára nemcsak a politikai fej-, lődésükhöz ad segítséget, hanem mindent elkövet azért is, hogy a fiatalok minél jobban érezzék ma­gukat a szervezetben. Jankovics elv­társnő közbenjárására rádiót kapott a DISZ-szervezet, most pedig a leá­nyok a DISZ-helyiség szépítésére függönyöket és térítőkét horgolnak. Van már szép bútoruk is; csinos, otthonos a fiatalok szobája. Mészáros Iván elvtárs, az üzem vezetője abban segít, hogy a siófoki ifjúsági béketalálkozóra készülő fia­taloknak a budapesti központtól anyagi támogatást biztosít. A DISZ-nek van két kosárlabda­csapata és egy tánccsoportja. Munka után a fiatalok jókedvűen sportol­nak, s gyakorolják a táncokat. A szervezeti élet megjavulását mutatja az is, hogy az őszi oktatás­ban valamennyi fiatal részt vesz. Példát vehetnek a Konzervgyár diszistái a fonalgyáriak lelkesedésé­ről, jó munkájáról. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS BERLIN Berlin demokratikus övezetének legfelső bírósága augusztus 11-én kezdte meg az amerikai kémszolgá­lat, a Gehlen-féle nyugatnémet kémközpont és más nyugati kém-, valamint terrorista szervezetek négy ügynöke ellen indított per tárgyalá­sát. A »Figaro« című lap jelentése szerint Franco Spanyolországában az amerikai parancsnokság földalat­ti támaszpontokat építtet búvárhajói részére Santander, Vigo, La Coruna és a Mallorca-szigeten lévő Palma város közelében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents