Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

Gondoskodás az iskoláról írta: Adil Norkulov, a „K. 3. Vorosilov"-kolhoz elnöke Az utóbbi esztendőben kolhozunk rendkívül so­kat fejlődött. Több gyapotot termeltünk, több volt a bevételünk. Csupán a múlt esztendőben a nyersgya­pot beadásból több mint 11 millió rubel bevéte­lünk volt. Az oszthatatlan alapból évenkint nagy összeget fordítunk a falvak és majorságok korszerű­sítésére. Klubot, könyvtárat, rádióközpontot, lakóhá­zakat és gazdasági épületeket létesítettünk. A gazdaság megerősödése után a kolhoz terü­lete négyszeresére nagyobbodott. A kolhoz területén négy iskola épült, egy közülük középiskola. A gya­pottermelők gyermekeinek nagy útat kellett meg- tenniök az iskoláig. A kolhoztagokkál beszéltünk erről, s néhány esztendővel ezelőtt a középiskolát in- te’rnátussal bővítettük. Nemcsak a mi kolhozparaszt­jaink gyermekei tartózkodnak itt, hanem a szomszé­dos »Malenkov« és »Moilotov« kolhozban élő gyerme­kek is. Évről-évre többen akarják elvégezni a középisko­lát. Űj iskolára van szükség. A kolhozparasztok egy közös gyűlésen elhatározták, hogy az oszthatatlan alapból 1,200.000 rubelt fordítanak egy új iskola épí­tésére. Tavasszal kezdték meg a munkát. A falakat már felhúzták. Az iskolában tíz nagy, világos tante­rem vaiij, három laboratórium, kultúrterem, könyv­tár, olvasószoba, büffé, mosdó, tornaterem, amelynek területe több mint 100 négyzetméter. Ezenkívül szo­bák a különböző szakkörök számára. Több új szoba épült az internátus számára is. Az irodán, tanári szobán és az igazgató szobáján kívül lakást építet­tek az iskola igazgatója számára. Gondoskodtunk arról, hogy az új iskolát kellően ellássuk a szükséges felszerelésekkel, padokat, asz­talokat, székeket, függönyöket, futószőnyegeket vá- sárolturik. A kémiai és fizikai kísérleti termek ré­szére készülékeket, szemléltető eszközöket szerez­tünk be és a könyvtár számára többtízezer rubel ér­tékű szépirodalmi, társadalompolitikai és egyéb könyvet vettünk. Gondoskodtunk arról is, hogy a tankönyveket idejében beszerezzük. Az iskolában két tanműhelyt rendeztünk be. A kolhoz ifjúsága az iskola mellett játszóteret és stadiont épít. Ősszel a komszomolisták segítenek egy többhektár területű gyümölcsös létesítésében. A komszomolszervezet kezdeményezésére az is­kola rádiót is kap és megkezdik egy úszómedence építését. Az iskolások itt tanulnak majd úszni. Az új iskolában két váltásban körülbelül ezer gyermek tanulhat. Űj tanárok érkeznek. Róluk is gondoskodtunk. Több házat építettünk a tanárok számára. Az iskolásokhoz szoros barátság fűz bennünket. A kolhozvezetőség, a párt- és a komszomolszervezet segíti a tanulókat. De a tanulók is segítenek ben­nünket. Most résztvesznek a takarmányelőkészítés­ben, a gyomlálásban, küzdenek a mezőgazdaság kár­tevői ellen. Azt akarjuk, hogy gyermekeink erős, egészséges órabérekké váljanak, jól tanuljanak és már az is­kolapadban megszokják a hasznos munkát. Megnyílnak az iskolák kapui Iskolákat építenek a kolhozok Az Ashabad-környéki »Kommunyiszt« kolhoz tagjai nemrég egy tízosztályos iskola építéséhez kezdtek. Az épület ez év végére elkészül. A kolhoz könyveket vásárol az iskolai könyvtár részére, szem­léltető eszközöket szereznek be, berendezik a tanuló­szobákat. Az iskola mellett kísérleti telepet létesíte­nek, ahol a tanulók szakemberek vezetésével tanul­mányozzák majd a mezőgazdasági gépeket és az ag­rotechnikát. A »Kammunyiszt« kolhoz tagjainak kezdemé­nyezése óriási visszhangra talált a * köztársaságban: harmincnyolc gyapottermelő kolhozban kezdték meg új iskolák építését. Legtöbbjük már az új tanév kezdetére elkészül. Tanul az ifjúság A Szovjetunióban évről-évre növekszik a techni­kumok és más középfokú szakiskolák hálózata. Krasznojarszkban és Sztavropoljban technológiai, Bamaulban földtani, Vilniuszban építészeti, Izmaál- ban pénzügyi technikumot, Magadanban pedig peda­gógiai és orvosi főiskolát létesítenek. A városokban és a kerületekben körülbelül 4.000 középfokú szakiskola van. Idén ezekbe az iskolákba 440.000 új hallgatót vesznek fel, közöttük 164.000 kö­zépiskolát végzett fiatalt. Az új tanév kezdetétől — szeptember 1-től — a középfokú szakiskolákban több mint 1,600 000 hall­gató tanul. Ezekben az iskolákban a növendékek 570 különböző munkaterülettel ismerkednek meg. Új középiskolai tankönyvek A Zsdanov-nyamda határidő előtt teljesítette a Tankönyvkiadó Vállalat megrendelését. A középisko­láik felsőosztályos tanulói számára 13,530.000 pél­dányszámban készítették tankönyveket. A könyvek nagyrésze vászonkötésben jelenik meg. A nyomda kollektívája jelenleg újabb megrende­lésen dolgozik. Augusztus második felére még 700.000 tankönyvet készítettek. A MOSZKVAI ÉPÍTÉSZETI KIÁLLÍTÁSON A képen: az egyik jégtáblán. Moszkvában, a „Szokolnyiki“-kultúrparkban minden évben meg­rendezik az építőipari kiállítást. Ebben az évben különösen gazdag a kiállítás anyaga, amely a fővárosban folyó lakás- és kulturális építkezés munkamódszereit mutatja be. A kiállítási tárgyak között láthatunk bonyolult építőipari gépe­ket és gépcsoportokat, üzemben gyártott épületrészeket, építő­anyagipari készítményeket. Több pavilonban fényképeket, diagram­mákat, modelleket, stb. állítottak ki, amelyek az élenjáró építőtech­nológiát mutatja be. A moszkvai építőmunkások a legutóbbi három év alatt 2 millió 330 ezer négyzetméter területű lakóházat, 77 iskolát, 20 kórházépü­letet, stb. emeltek a fővárosban. A képen: I. P. Sirkov, a híres moszkvai kőműves bemutatja a téglaszállitás komplex csoportos, keretnélküli módszerét. A SZÉNAKASZÁLÁS GÉPESÍTÉSE a gépállomások segítségével gyűjtik be a takar­mányt. A szénakaszálást különféle gépek végzik. A képen: a Krasz- nodar-határvidéki medvezsjei gépállomás traktorosbrigádja boglyá­ba rakja a szénát a „Vorosilov“-kolhozban. ÚSZÓ JÉGTÁBLÁKON MŰKÖDŐ TUDOMÁNYOS KUTATÓÁLLOMÁSOK AZ ÉSZAKI SARKVIDÉKEN A szovjet tudományos intézmények ez év tavaszán két, úszó jégtáblákon működő tudományos kutatóállomást létesítettek az Északi-sarkon. Ezeknek a tudományos állomásoknak az a feladatuk, hogy tanulmányozzák az Északi Jegestengert. Sok kiváló tudós vé­gez itt megfigyeléseket a Sarkvidékről szóló ismeretek valamennyi területét felölelő programm alapján. A tudományos állomásokon la­boratóriumokat is szerveztek, amelyeknek dolgozói mérik a tenger mélységét, tanulmányozzák a légköri viszonyokat, a tenger mélyé­nek geológiáját, stb. A tudományos állomások több méter vastag­ságú jégtáblákon telepedtek le. A tudományos dolgozók szétszedhető házakban és sátrakban laknak, amelyeket szénnel és gázzal fűtenek. Traktorok, autók és helikopterek állnak itt a sarkkutatók rendelke­zésére. Repülőgépek szállítják az expedíciónak a szárazföldről a le­veleket, küldeményeket, a friss gyümölcsöt és zöldségféléket. Az úszó jégtáblákon működő állomások rádión keresztül rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szárazfölddel. Távoli vendégek Moszkvában A Bering-szigetről Moszkvába utazott Anasztaszija Beszegyina, a sziget állattenyésztő szovhozának legjobb fejőnője és Kalindalina Ladigina, a híres aleuti vadte­nyésztőnő. A. Beszegyina a kedve­zőtlen éghajlati viszonyok között is kitűnő eredményeket ért el: az év elejétől minden rábízott tehén­től 3550 liter tejet fejt, K. Ladi­gina pedig másfélszeresére teljesí­tette a kékrókák szaporulati ter­vét és minden újszülött kis állatot felnevelt. Részlet Sz. Makarov cikkéből A nerli (Ivanovo-területi) faluszovjet ajtaján pi- rosbetűs tábla: »A faluszovjet elnöke hétfőn és csü­törtökön reggel 9 órától este 6 óráig fogad«. Jekatyerina Ivanovna Filimonova máskor is haj­landó mindenkit fogadni akkor, hogyha a szovjetben tartózkodik, de hétfőn és csütörtökön feltétlenül a szobájában található. A többi napokon az elnök ki­jár a földekre, rétekre, az iskolákat, vagy az orvosi rendelőket látogatja. De nézzük csak, mit mond Filimonova naplója. Vájjon, hogyan telnek a szovjetelnök hétköznapjai? JÜLIUS 1. Szervező-ülést tartottunk. Megválasz­tottak a szovjet végrehajtó bizottságának elnökévé. Ha meggondolom, mennyire megszaporodik a mun­kám, mennyi nehézséget kell majd leküzdenem! De mégis örülök. Harc és nehézségek nélkül nem érde­kes az élet. Szeretek a szovjetben dolgozni. Itt ál­landóan érintkezésben vagyok az emberekkel. Meg­ismerem örömüket, bánatukat. Azon leszek, hogy a faluban még jobban megjavuljon az élet. Nálunk most 31 küldött van. (Kiberginben, ahol ezelőtt dolgoztam, mindössze 12- volt.) Micsoda erő! Fő dolog, hogy élni tudjunk vele. Az ülésen részletesen beszéltünk feladatainkról, a küldöttek kötelességéről. Megválasztottuk a végre­hajtó bizottságot és megalakítottuk az állandó bizott­ságokat. Ezelőtt bizony kevés volt a küldött és ne­héz volt teljes bizottságokat alakítani. Most más­képpen kell menni a munkának. Levezettem az első végrehajtóbizottsági értekez­letet. Jóváhagytuk a júliusi tervet, elhatároztuk, hogy összehívjuk a soronkövetkező ülést, ezen a Zsdanov-kolhoz időszerű feladataival, a takarmány- előkészítéssel és a betakarításra való felkészüléssel foglalkozunk. A végrehajtóbizottságban megvitatjuk a kolhoz- parasztok között folyó kulturális tömegmunka hely­zetének és az iskolák tatarozásának kérdését. JÜLIUS 3. Reggel 3 órakor keltem. A »Vszho- di«-kolhoz tagjaival együtt kimentem az ártéri ré­tekre. Itt, a Nerl-foly ócska partján sűrű, ülatos a fű. Az ember nem tudja megállni, hogy ne vegyen ka­szát a kezébe. 8 óráig együtt kaszáltam a parasztok­kal. Közben beszédbe elegyedtem az emberekkel. Elmondták ügyes-bajos dolgaikat. Később bementem a faluszovjetbe. Fogadtam a látogatókat, majd meglátogattam a Zsdanov-kolhozt. Éppen a széna szárításához készülődtek, de csak na­gyon lassan gyűltek össze. Klavgyija Tyihonova kül­döttel együtt magamhoz hivattam azokat, akik nem mentek ki .munkára. Beszélgettem velük, meggyőz­tem íjlket, mennyire helytelenül cselekedtek, hogy most a nagy munkából nem veszik ki méltóan ré­szüket. Az asszonyok hallgattak rám, fogták a gereb- lyét és szaporán kimentek a rétre. Az iskolásokból is külön munkacsapatokat szerveztünk. A gyerekek nagy lelkesedéssel láttak munkához. Kinn voltam az erdőn. Átvettem a fát az isko­lák, orvosi rendelők és a faluszovjet részére. Igaz, hogy nyár van, de azért már most felkészülünk a télre. JÜLIUS 6. Tegnapelőtt, tegnap és ma végigjár­tam a Zsdanov-kolhoz brigádjait. Megismerkedtem az emberekkel, munkájukkal. A kolhoz elmaradt a -Vszhodi«-kolhoz mögött. A küldöttek nagyon helye­sen azt javasolták, hogy a kolhoz helyzetével a szovjet ülésen foglalkozzunk. Elmentem Pirjévkába Darja Szafonovna Petu- hovához, Ö a szovjet állandó mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke. Nem találtam otthon, szénát rakott. Kincseket ér ez az asszony. Régi kommunista, ez­előtt szövőnő volt. ,25 évvel ezelőtt a párt falura küld­te. Akkor megszerette a falut. Hat gyermeket nevelt fel. 70 éves is elmúlt, de még mindig dolgozik. Nincs nála jobb asztagrakó a kolhozban. A végrehajtóbizottsági értekezleten megbeszéltük, hogy a szovjet ülésén Darja Szafonovna lesz a társ­előadó. Erre akartam emlékeztetni. De ő maga azzal fogadott, hogy elmondta, hogyan készül az ülésre. Az állandó bizottság tagjainak már korábban megbízá­sokat adott, hogy gyűjtsék az adatokat, ö maga is meglátogatta már a Zsdanov-kolhoz két brigádját. Este szokás szerint elolvastam az újságokat. A helyi újságokon kívül az >»Izvesztyija«-ra és a »Szel- szkoje Hozjajsztvo«-ra is előfizetek. Sajnos a falu- szovjetekről most sem találtam semmit. Bosszantó. Pedig hogy szeretném megismerni az élenjáró mód­szereket! 'Egyik este Jaketyerina Ivanov,nának i hazafelé- menet eszébe jutottak másnapi teendői. Beszélni kell a gépállomás igazgatójával, hogy küldjön gépieket a rétekre. Ezután jó volna érdeklődni a klubok mun­kája felől és tánácskozni a végrehajtóbizottság tag­jaival, ne hallgassák-e meg a vógrehajtóbizottságban a Zsdanov-kolhoz könyvelőjének jelentését. A múltkori éléhk és tevékeny ülésnek már lát­hatók az eredményei. Ma mindkét kolhoz élenjár a kerületben. A Zsdanov-kollhozsban sokkal jobban megy a kaszálás. A »Vszhodi«-kolhoz teljesítette ál­lami beadását, tehén- és borjúistállót, zöldségtárolót épít. A tej- és húsbegyüjtés is kielégítően folyik. Eb­ben nagy részük van a brigádokba küldött kommu­nistáknak, na meg a küldötteknek és az aktivisták­nak. A végrehajtóbizottság alaposan tanulmányozta a népnevelőmunkát, s ebbe bevonta a falusi értelmisé­get is. A brigádokhoz egyre több nép*nevelő-előadó, vándorkönyvterjesztő jár, megkezdték a mezei röp­lapok készítését is. Természetesen még sok a hiba. Filimenova azon­ban szilárdan bízik abban, hogy a kolhoz-pártszerve­zetek, a küldöttek, a faluszovjet aktívája segítségével mindezeket a 'hibákat meg tudja szüntetni. A falu&zovjet élete

Next

/
Thumbnails
Contents