Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-23 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' v * mim Akii A béke diadala Tartsák becsületbeli ügyüknek a beadás teljesítését a karádiak »Gül Baba-« A Pécsi Nemzeti Színház bemutatója EG VEI PÁRT BÍZÓ TTSA'G.Á N A & LA PJA | XI. évfolyam, 173. szám. ÁRA 50 FILLER Péntek, 1954 július 23. Segítjük az árvízkárosultakat Már hetek óta ezrek és ezrek, kicsinyek és nagyok, fiatalok és öregek erejük megfeszítésével küz­denek a gáton, hogy megfékezzék a Duna tomboló áradását. Hordják a földet, a követ, a homokzsákokat és mentik az elöntött területek lakosságának vagyonát, mindent, ami menthető, amit még nem rabolt el az áradat. Országszerte aggódva figyeli népünk az áradó Dunát. Minden szem arra tekint, ahol a dolgozók ezrei állnak a sáros vízparton, s megálljt parancsolnak a megvadult folyónak. Üzemek, vállalatok dolgozói, műszakiak és értelmiségiek, dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok egyemberként álltak csatasorba a gátakon, de egyemberként állnak csatasorba az itthonmaradottak is, ki-ki a maga munkahelyén. Me­gyénk minden dolgozója átérezte az árvízkárosultak helyzetét, érzik, segíteniük kell és segítenek is. Az üzemek dolgozói terven felüli munkával, a termelőszövetkezetek tagjai és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságunk terménnyel, kenyérgabonával járulnak hozzá az árvízkárosultak segítéséhez. Ebből az önzetlen segítésből a hivatalok dolgozói, műszakiak és értelmiségiek is kiveszik részüket, önként ajánlják fel havi fizetésük néhány százalékát, hogy enyhítsék az árvízkárosultak fájdalmát. Forintjaikkal járulnak hozzá, hogy a romok helyén új épületek, s az elhagyott falvakba újra virágzó, boldog élet költözzék. „Minden ember a gátra a Mi,: a Somogymegyci Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói felhívással fordulunk az or­szág minden üzeméhez és kereske­delmi vállalataihoz. Tegyék maguké­vá és fogadják el az alanti kezde­ményezésünket. Tekintettel arra, hogy minden ember közvetlen nem vehet részt az árvíz által veszélyez­tetett terület megvédésében, — így odahaza, munkahelyükön, a munka területén álljanak ki a gátra. A vállalat dolgozói átérezve azt a felelősséget, amely minden igaz ma­gyar emberre hárul az árvízsujtotta ország és lakosság megsegítésére, munkafelajánlást tesznek, hogy III. negyedévi tervét 103 százalékra túl­teljesítik és 2 százalékos dologi költ­ségmegtakarítást ajánlják fel. Továbbá kéréssel fordulunk a mi­nisztertanácshoz, hogy adjon lehető­séget arra, hogy vállalatunk és or­szágunk dolgozói munkájuk túltelje­sítésével, közvetlen anyagi segítséget nyújtsanak az árvízsujtotta dolgozó­társainknak. Ezt olyképpen indítvá­nyozzuk, hogy a 102 százalékon túl teljesített mindenegyes százalék után mutatkozó tiszta haszon 50 százalékát az árvízsujtottak megsegí­tésére juttassák. Szűcs Lajos igazgató. Kardos József Sz, B.-elnök. SZIVVEL-LÉLEKKEL SEGÍTENEK A répáspusztai Első ötéves Terv tsz tagjai mélyen átérezve az árvízsujtotta lakosság nehéz helyzetét, 20 mázsa búzát és 50 mázsa szénát juttatnak megsegí­tésükre. Ezenkívül több árvízká­rosult felnőttet és gyermeket lát­nak vendégfül kéthónapi időtar­tamra. A ráksi Uj Élet termelőszövet­kezet már előbb felajánlotta se­gítségét, ennek nyomán most a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai tettek bizony­ságot testvéri segítőkészségükről. Elsőnek Törzsök Ferenc és Ádám ajánlott fel 50—50 kg búzát, majd Papp István jelentette be, hogy 30 kg búzával segít. Csizmeg Jó­zsef, Gáspár István és Fonai Ist­ván egyéni gazdák 20—30 kg bú­zát juttatnak az árvízkárosultak­nak. A tanácsülést követő napokban szinte megmozdult az egész falu. Egyre többen jelentik be a közsé­gi tanácson, hogy ki mennyivel és mivel kívánja segíteni az ár­vízsujtotta terület lakosságát. Ráksi község dolgozói örülnek az idei bő termésnek és szívvel-lé- lekkel segítenek. A Somogymegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói vasárnapi műszakkal, ter­ven felüli munkával járulnak hozzá az árvízsujtotta vidék újjáépítéséhez. Az Egyesülés központi irodájának 44 dolgozója 2561 forintot juttat a károsultaknak. Ez az összeg több mint 4 százaléka a havi fizetésük­nek. Az Egyesüléshez tartozó tég­lagyárak dolgozói megfogadták, hogy vasárnap is dolgoznak és 120.650 téglát készítenek el terven felül kö­zel 20 ezer forint értékben, melyet díjtalanul juttatnak el az árvízsuj­totta vidék lakóinak. Emellett az el­készített tégláért járó munkabért, amely szintén közel 11 ezer forinté nak felel meg, az Egyesülésen ke­resztül juttatják el az árvízkárosul­taknak. A siófoki járás dolgozói is segítőkezet nyújtanak A baiatonújhelyi állami gazda­ság az árvízkárosultak megsegé- lyezésére a község dolgozóinak kezdeményezése alapján élőálla­tot: csirkét, kacsát, libát gyűjte­nek. A siófoki Uj Barázda tsz az ár­vízkárosultak megsegélyezésére a tsz közös vagyonából 20 mázsa kenyérgabonát, ezen túl a terme­lőszövetkezet tagjai személyen­ként 1 mázsa búzát, 1 mázsa ro­zsot ajánlottak fel és külön még takarmányban is segítséget kí­vánnak nyújtani. !!!!! Melyik járá§é lesz a Megyei Tanács vándorzászlaja Az utóbbi napokban fokozód'ott a verseny járásaink között a Megyei Tanács vándorzászlajáért és az ez­zel járó pénzjutalomért. A siófokiak jó tarlóhántási eredményükkel az élre törtek és a tabiak is elhagyták az utolsó helyet. A siófoki, fonyódi, marcali, bar­csi, nagyatádi járásban befejezték az aratást, s hogy kié lesz a zászló és a jutalom, azt a tarlóhántás, másod­vetés és behordás eredményei dön­tik el. A Megyei Tanács július 22-i jelen­tése szerint: Elsők: Eeagronómus: siófoki járás Mándli Ilona fonyódi járás Molnár Imre marcali járás Tóth Mihály Utolsók: csurgói járás Makár János nagyatádi járás Benke Imre kaposvári járás Kovács János. Gépállomásaink versenyének állása Megyénk gépállomásai minden erőt mozgósítottak a gyors gabo­nabetakarításra, a tarlóhántás és a másodnövényvetés elvégzésére. A gépállomások közötti verseny július 21-ig a következőkép ala­kult: Traktormunkákban: Elsők: darányi gépállomás, cso- konyavisontai gépállomás. Utolsók: segesdi gépállomás, lengyeltóti gépállomás. Aratásban: Elsők: tapsonyi gépállomás, ba- latonkiliti gépállomás. Utolsók: nagybajomi gépállo­más, kaposvári gépállomás. A legjobb aratógépvezetők: 1. Csordás János, a balatonkili- ti gépállomáson. Eddigi teljesít- jménye 103 kát. hold. 2. Sier István a kereki gépállo­máson. Teljesítménye 94 kát. hold. A legjobb kombájnvezetők: 1. Takács Gyula a balatonkiliti gépállomáson. Eddig 144 kát. hol­dat aratott és 1008 mázsa gabo­nát csépelt el. 2. Müller Pál a darányi gépállo­máson. Eddig 130 kát. holdat ara­tott és 1212 mázsát csépelt el. 3. Éberhardt József a balaton­kiliti gépállomáson. 138 kát. hol­dat aratott és 966 mázsát csépelt el. •4*4*)*i*0***a A somogybükkösdi gazdák az aratást befejezték. Vasárnap a DISZ-fiatalokkal együtt a Szabad Föld tsz-nek segítettek aratni. Somogybükkösdhöz tartozik közigazgatásilag Porrogszentpál, kis község. Ennek lakói tarlóhántási tervüket 18 és másodvetési tervü­ket 93 százalékra teljesítették. Ha példamutató, jól dolgozó porrog- szentpáli gazdáról akarunk írni, akkor Kiss elvtárs, tanácselnök szerint mindegyiket meg kell dicsérni. De jók között is vannak job­bak. Szabó József 12 holdas dolgozó paraszt kiváló gazda, szavára ügyelnek a községben. Túri József munkájáról is elismeréssel be­szélnek a faluban. Pártszervezeteink munkájából ik A kenyércsata harcosának lenni nagy tisztesség Az elmúlt néhány esztendő során állomásainak. Ma már nemcsak a sz gozó parasztok is méltán vallják segít év 'pedig megsokszorozta a gépi mim pék nemcsak hogy felmentik az em hanem jobban és sokszorta gyorsab bér az egyszerű kézi eszközökkel. M miatt — rövid idő áll rendelkezésre kát időben és jó minőségben elvége szükség. És ez így van most, a gab amelyek nagy erőpróbái megyénk g traktorisláinak, kommunistáinak. Ad gépállomási dolgozóink, gépállomási re képesek most, amikor minden pe rét dobnánk el, ka egy pillanatot is lenni nagy tisztesség!. •. O LYAN FÉNYES, napsütötte reggel köszöntött be szer­dán, hogy szinte azt vélte az em­ber: korábban kel a nap, mint az­előtt. Korán meg is elevenedett a mező. A kereki gépállomás kör­zetében is néhányan még kaszá­val igyekeztek ki, hogy az utolsó néhány négyszögölnyi lábonálló gabonát is levágják, de voltak, akik már a behordással foglala­toskodtak. Északnyugatról cséplő- búgást hozott felénk a szél, amely beleveszett a mellettünk elrobogó üzemanyagszállító vontatók dü- •börgő zajába. Ez az eleven sür­gés-forgás némileg biztató volt, hogy a kereki gépállomáson se­rény munka folyik. És a kíván­csiság egyre inkább felélénkült bennünk a kereki gépállomás munkája iránt. Először a gépállomás udvarán megnőtt a tekintélye megyénk gép- övetkezeti, hanem az egyénileg dol- őtársuknak a gépet. Ez a gazdasági ka jelentőségét a falun. Hisz a gé­bért a /nehéz földművelő munkában, ban végzik el a munkát, mint az em- ár pedig az idén — a sok esőzés ahhoz, hogy kézierővel minden mun- zzen a falu: gyors gépi munkára van onabetakarítás és a cséplés idején is, épállomásainak, a gépállomások va van a nagyszerű alkalom, hogy pártszervezeteink megmutassák, mi­re drága, hiszen az életet, a kenye- késnénk. A kenyércsata harcosának néztünk szét, ahol alig találtunk egy-két embert, majd az irodába nyitottunk be: a vezetőket keres­tük. Az egyik kis szobában éppen rövid megbeszélést tartott Szabó elvtárs, a gépállomás igazgatója és Farkas elvtárs, a gépállomás párttitkára mielőtt elindultak ki a területre. — Ez aztán helyes dolog, hogy az igazgató és a párttitkár közösen megbeszélik a napi fel­adatokat —1 gondoltuk. Szabó elv­társ még jóformán választ sem tudott adni Bőhm József elvtárs­nak, a Megyei Párt-végrehajtóbi­zottság mezőgazdasági osztályve­zetőjének első kérdésére, amikor felcsörgött a telefon: Balatonszár­szóról jelentették, hogy Szimcsák Ferenc cséplőgépkezelő gépével reggeltől 10 óráig elcsépelt 40 mázsa árpát és megkezdte a ke­nyérgabona cséplését az egyénileg dolgozó parasztoknál. — Ez az egyik legjobb cséplő­gépkezelőnk — mondja jogos büszkeséggel Szabó elvtárs. — És a tarlóhántásban melyik traktoros jár az élen a kereki gépállomáson? — kérdi Bőhm elvtárs. — Eddig Gaspalics János. . ; ő már 40 hold tarlót szántott. , s Bálványoson dolgozik gépével. Hát igen. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a kereki gépállomáson becsületes, jóakaratú emberek dolgoznak. — De hol tart a gépállomás a munkákkal? — Erre a válasz: a 31 cséplőgépből még csak kettő dolgozik. Az előírt 1800 normál­hold talajmunkából 700 normál­holdat teljesített. A minisztertanács határozata előírja, hogy a cséplés megkezdé­séig minden szántótraktornak legalább 60 hold tarlóhántást el kell végeznie. A kereki gépállo­máson azonban idáig egy-egy gép átlagosan 22.5 holdat végzett. Ezek az adatok is arra mutatnak, hogy gyengén dolgozik a gépállo­más, s ez a verseny ellaposodásá- ra is vall. Bár a gépállomás ver­senyét figyelemmel kísérik, az csak papíron van: még egyszer sem értékelték és így nem is tu­datosították a gépállomás dolgo­zóival. M ÉG IGEN érezteti rossz ha­tását az, hogy hosszabb időn át nem dolgozott aktívan a gépállomás pártszervezete, s most sem sikerült még minden hibát kiküszöbölniük. Farkas Ferenc elvtárs, a gépállomás párttitkára alig egy hónappal ezelőtt került ide a gépállomásra, de már az el­ső időben igyekezett összefogni a pártszervezet vezetőségét és ezen keresztül a tagságot is. Ezt iga­zolja az is, hogy a legutóbbi tag­gyűlésen Farkas elvtárs 'és né­hány párttag javaslatára olyan határozatokat hoztak, ame­lyek végrehajtásával komo­lyan előrevinnék a gépállo­más eredményeit. Többek között kimondja a határozat, hogy 5 na­ponként értékeljék a gépállomás dolgozóinak versenyét és az ered­ményeket, valamint a végzett munka után járó kereset össze­gét minden párosversenytárssal tudassák. Ezt azonban még nem valósították meg most sem. De nem valósították meg a párttag­gyűlésnek azt a határozatát sem, amely szerint a gépállomás ad­minisztratív dolgozóinak ki kel­lene menniök a traktoristákhoz, tanítani őket a teljesítmény után járó bér, illetve munkaegység és üzemanyagfelhasználás kiszámítá­sára. Már pedig ezek a gépállomás kommunistáinak olyan értékes kezdeményezései, hogy ha a szak­vezetés érdem szerint segítené ezek megvalósítását, az ő munká­juk is lényegesen könnyebb volna. Nyilván lelkesebben dolgozná­nak a traktorosok és jobban tö­rekednének a teljesítményüket fokozni, ha látnák és éreznék, hogy törődnek a versenyükkel; ha dicsérnék az élenjárókat és serkentenék a lemaradókat he­lyes bírálattal, nevelő szóval. Persze, Farkas elvtársnak is, mint függetlenített párttitkárnak jobban kell igényelni a szakveze­tők segítségét és nem nézhet el a hibák felett. Arra is már előbb fel kellett volna hívni a szakve­zetők figyelmét, hogy a cséplés megkezdődött, illetve a napokban minden gép megkezdi a cséplést és még a cséplőgépetetők ruhái, védőszemüvegei most is a gép­állomás raktárában vannak. De fel kellett volna figyelnie arra is a pártszervezetnek, de ugyanúgy a gépállomás vezetőinek is, hogy a körzetükhöz tartozó községek­ben, tsz-ekben még mindig vára­kozó a hangulat, vontatottan ha­lad a gabonabehordás, ami akadá­lyozza a cséplőgépeket a munká­ban. Okuljanak a hibákból a ke­reki gépállomás vezetői, s a párt- szervezet, süngősen számolják fel azokat. Mielőbb alakítsák ki a cséplőcsapatokban is a népne­velőhálózatot, amit idáig nem tet­tek meg teljes egészében. A párt- szervezet vezetősége kérjen több segítséget a járási párt-végrehaj­tóbizottságtól — s elsősorban Mihalovics Imre elvtárstól, aki patronálja a gépállomást. N INCS IDŐ a várakozásra,- gyorsan, rugalmasan, kom­munista vezetőkhöz illően intéz­kedjenek mielőbb, hogy a hiányt pótolják. Ezt joggal elvárja pár­tunk és népünk a kereki gépállo­más kommunistáitól. Szűcs Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents