Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-20 / 170. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 július 20. Harcban az árral Farkas Mihály elvtárs 50 éves Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése A dunai árhullám legmagasabb vízállása, majd igen csekély apa­dása Vác—Budapest között a hét­főre virradó éjszaka bekövetke­zett. A budapesti vízszint vasár­nap este 19 órától éjjel 2 óráig 805 centiméter volt, majd hajnali 4 órától egy centiméterrel apadt, s hétfőn reggel 7 órakor 804 cen­timéter. A győri térségben a helyzet változatlan, Almásfüzitőnél a töl­tés mögött felfakadó vizeket ki­sebb szádfalazással zárták el. Esztergomnál az erősítési mun­kák tervszerűen folynak. Itt az éjjeli órákban nagyobb zivatar volt. Ennek következtében a csa­tornák lezártsága miatt a város belső részeiben összegyűlt esővíz kisebb vízelborításokat okozott. A víz eltávolítása szivattyúzással megindult. Esztergomnál eddig öt centimétert apadt a Duna. A Szentendrei-szigeten fekvő Szigetmonostor és Pócsmegyer községekben — figyelembevéve az árvízvédelmi munkák előreha­ladását, a tetőzés órákon belül várható bekövetkezését, a lakos­ság felkészültségét és fegyelme­zett magatartását, valamint a gyors kiürítés helyi adottságait is — az árvízvédelmi kormány­biztos további intézkedésig fel­függesztette a részleges kiürítés végrehajtását. Az Adony község, körzetében lé­vő úgynevezett szalmacsádari zsilipnél észlelt csorgás megszün­tetésére szorítógátat építenek, hogy az itt húzódó műutat meg­óvják a víztől. A bölcske—mado- csai szakasznál az ideiglenes töl­tés erősítése és magasítása lépést tart az áradással. A kömlődi híd lezárása folyamatban van. A solti—bajai szakaszon, a Margitta-szigeten és a dunavölgyi főcsatorna mentén folyik a nyúl- gátak erősítése. A határmenti töl­tésszakaszon a védővonal kisebb hiányosságainak megjavításán és szükség szerinti erősítésén dolgoz­nak. A budapesti védelmi szakaszon honvéd- és szovjet műszaki egy­ségek hathatós közreműködésével folynak a veszélyeztetett pontok töltéserősítési munkálatai. Rákosi Mátyás és Beb- rits Lajos elvtárs az árvízvédelmi kormánybiztossal vasárnap az esti órákban bejárta a főváros és környéke legfontosabb árvízvédelmi pontja­it. Megállapították, hogy a véde­kezés megfelelő ütemben folyik. % A közlekedés- és postaügyi minisztérium napról-napra S í.fokozott segítséget ad az árvíz elleni küzdelemhez A minisztérium közlekedésépítési főosztálya eddig több mint félezer különféle nagyteljesítményű föld­munka- és szállítógépet bocsátott az árvízvédelmi szervek rendelkezésére. Ezeket a gépeket a különböző köz­lekedésépítési vállalatok mintegy ezer dolgozója kezeli. Rajtuk kívül a közlekedésépítési vállalatoktól to­vábbi 2 ezer dolgozó vesz részt az árvízvédelmi munkákban. A közlekedés- és postaügyi minisz­térium autóközlekedési főigazgató­ságának irányítása alatt működő TE- FU vállalatok gépkocsijai az árvíz- veszély első pillanatától elsősorban az árvízvédelem segítésére állították be. Budapesten az autóközlekedési főigazgatóságon lévő főmenetirányító állandó összeköttetést tart fenn az ország valamennyi autóközlekedési vállalatával és központilag irányítja a tehergépkocsikat a veszélyeztetett területekre, ahol azok a szállítási és a mentési munkákban egyaránt részt vesznek. A TEFU-gépkocsivezetők hosszú sora három napon át is dol­gozik váltás nélkül. A minisztérium autóközlekedési főigazgatóságának irányításával je­lenleg körülbelül 1500 TEFU-gépko- csi áll az árvízvédelem rendelkezésé­re. A dunamenti földművesszövetkezetek is kiveszik részüket az árvízvédelmi munkákból A dunamenti földművesszövetke­zetek felkészültek az árvízsuj tóttá községek és az árvízvédelmi mun­kákban részvevők ellátására. Gondos­kodnak arról, hogy a szükséges cik­kek mindenhol kaphatók legyenek. A szövetkezeti vendéglők meleg és hideg étellel látják el az árvízvéde­lem munkásait. A Duna felső szakaszán lévő föld­művesszövetkezetek — mint. a mo­sonmagyaróvári, ménfőcsanaki, győr- szentmártoni, ácsi, tahitótfalui jó munkájának is jelentős része van abban, hogy az áruellátás, az élelme­zés terén nem volt fennakadás. Jó munkát végeztek a szentendrei és a kisoroszi szövetkezeti dolgozók. Az ártól körülvett Kisorosziban gondoskodtak arról, hogy meglegyen minden áru, ami a lakosság számá­ra szükséges. Esztergom alól kezd elvonulni az ár Tíz idegfeszítő nap telt el azóta, hogy az esztergomi városi tanácshoz befutott az értesítés a Duna áradá­sáról. Tíz kemény, küzdelmes mun­kával telt éjszaka és nappal volt ez az időszak Esztergom város dolgozói­nak életében. A város ipari munká­sai, dolgozói teljes létszámmal részt vettek az árvízveszély elhárításá­ban, a gáterősítő munkákban, hogy megvédhessék városukat. Az utóbbi négy nap alatt 200 te­herautó, dömper és több mint 15 ezer ember segédkezett, épített, erő­sítette a gátat, s hősies munkával, A forrongó XIX. század gazdagon termelte a nagy eszméket, a nagy, alkotó életeket. Lapozgassunk a nagy eseménynaptárban: Petőfit, Aranyt, Adyt adott nekünk — s a XIX. század adta Móra Ferencet, a magyar prózairodalom egyik legna­gyobb mesterét. Most 75 esztendeje, hogy 1879 július 19-én Félegyházán megszületett a szűcsmester fia, hogy elinduljon útjára s mindvégig emelt fejjel, harcos tollal haladjon végig gazdag életpályáján. A félegyházi Daru-utcában szívja magába a demokratizmus eszméit, itt kapja egész életre való útravaló- ját, s itt ismerkedik Kossuth esz­méivel, s a szűcsmesterék házatáján elmaradhatatlan vendéggel, a nincs- csel. A fiú azonban tovább megy. Nehezen, de elvégzi a gimnáziumot, majd az egyetemet és természetrajz­ból, földrajzból tanári oklevelet kap. A magyar írók életében nem új az a pálya, ahova rövidesen a tanári diploma megszerzése után Móra Fe­renc elszegődik. Újságíró lesz a »Szegedi Napló«-nál, ahol ugyan nem sok sikert ér el, de annyit min­denesetre, hogy az olvasóközönség és az irodalmi élet felfigyel nevére. .Möva Cjfarzíie S a világháború előtti években már igazi hangját próbálgatja az író. A Pósa Lajos versei nyomán lírikus­nak induló Móra Ferenc felhagy a semmitmondó hangulati versecskék írásával, s bátran emeli fel szavát a pusztító háború ellen. S ezekben az években miután a Szegedi Városi Múzeumnak őre :s volt — Somogy megyében is több ideig tartózkodik, őre lesz a Somogyi Könyvtárnak. Amikor kikiáltják a köztársaságot, tevékeny részese lesz a Nemzeti Ta­nács munkájának. A forradalom ha­tására írja meg »Hiszek az ember­ben« című vezércikkét a »Szegedi Napló«-ban. S a forradalom napjai után, amikor fejtárul előtte a fehér terror aljas arca — visszasírja 19 napjait s ezután már keserűen osto­rozza az úri Magyarországot. »A Hannibál 'e'.tám asztása« című regé­nyének hőse, egy forradalmi eszmé­ket hirdető közép skolai tanár, már Móra Ferenc állásfoglalását jelenti. Hitet tesz a későbbiekben a szegény­parasztok mellett: »Ének a búzame­zőkről« c. regényében. S ha nem is sikerült teljes egészében feltárnia a közös erőfeszítéssel megmentette a várost, 25 ezer ember otthonát, meg­mentették a több mint 3 ezer hold kalászost is. A város dolgozó pa­rasztsága éjjel-nappal a mezőn volt, vágták a gabonát, s a kévéket mind­járt kocsira rakták. A várost fenyegető árvíz magassá­ga szombaton délben érte el a tető­pontját, 694 centimétert, s ez a ma­gasság több mint 24 órán át tartott. A parti figyelő szolgálat több pont­járól hétfőn délben olyan jelentés érkezett a tanács árvízvédelmi bi­zottságához, hogy a Duna a város területén apad. Valóban, Esztergom­nál hétfőn déli 12 órától délután 2 óráig 10 centimétert apadt a Duna vize. A veszélyes árhullám tehát kezd elvonulni. Az árvíz elleni küzdelem déli frontja A bajai Duna-szakaszon hétfő­re a víz magassága elérte a 875 cm-t. A Baja melletti Pandúr- sziget, amely csak mezőgazdasági terület, már teljesen víz alá ke­rült és a víz helyenként kezdett átszivárogni a nyúlgátakon. Ezért honvédek és dolgozók, mintegy kétezren — főleg fiatalok — meg­feszített erővel szünet nélkül dol­goznak a gátak megerősítésén. A Kamarás JDuna-ág mellett, ahol a mélyebb« fekvő területeken néhány ház épült, eddig 20 lakást kellett kiüríteni és előrelátható­an még további harminc lakás kiürítésére kerül sor. A kiköltöz­tetett családokat a város középü­leteiben, iskoláiban, kultúrottho- nokban helyezték el és gondos­kodnak ellátásukról.; <*P í* MKDSZ-asszonyaink az árvíz- károsultak megsegítéséért Az aratás-cséplési munkálatok közepette nagy visszhangot kel­tett az MNDSZ asszonyai köré­ben Vass Istvánné elvtársnő, az MNDSZ titkárának felhívása az árvízkárosultak megsegítésére. Megyénk asszonyai valamennyi járásban és községben, különböző népi együttesekkel karöltve nagyszabású kultúrbemutatókat és rendezvényeket tartanak. Ezeknek összes bevételét a káro­sultak javára ajánlják fel. Ebben a szép, önzetlen munkában a marcaliak elhatározták, hogy augusztus 1-én divatbemutatót rendeznek, amelynek bevételét szintén a károsultaknak juttatják el. Kovács elvtársnő, az MNDSZ megyei titkára javasolta, hogy vállaljanak kisgyermekeket, akik­nek szülei hajléktalanná váltak az árvíz következtében. Ezt a ja­vaslatot az asszonyok őszinte szívvel fogadták. Majd valameny- nyi járási titkár vállalta, hogy egyénileg fogad 1—2 kisgyerme­ket. Ezenkívül a balatonmenti községekben, mint Zamárdi, Bala- tonföldvár, Siófok, az MNDSZ szervezetei 10—15 gyermek gon­dozását vállalják. parasztsorsot, a feudálkapitalizmus hibáit — a részletekben művészi eszközökkel mutatja be a szenvedő kizsákmányoltakat, s a kizsákmá­nyolok arcát. A 20-as években egy- re-másra jelennek meg elbeszélései, movelláskötetei, majd ifjúsági iro­dalmunknak máig is nagyszerű gyöngyszemei: a »Dióbél királyfi«, a »Kincskereső kisködmön«, amelyek­ben mély szeretettel rajzolja meg a gyermekek örömtelen életét. Az »Aranykoporsó« c. regénye már írói fejlődésének egyik legnagyobb regé­nye, s később hozzáfog egy, a pa­rasztság életét bemutató ciklus meg­írásához, a »Földhözragadt János 1932-ben« című sorozat megírásához. A sorozat képei felölelik a Horthy- korszak parasztjainak sorsát, tragi­kumát, s reális képet fest a nincs­telenek életéről. Móra Ferenc nagy életművéből ta­nulhatunk: haza- és népszeretetet, J nép életének állandó vizsgálatát, a szenvedélyes őszinteséget, bátor ki­állást, művészi stílust és ábrázoló­készséget. S Móra Ferenc írásai ma is tiszta és mély emberszeretetre ta­nítanak. Meleg szeretettel köszöntjük 50. születésnapján Farkas Mihály elv­társat, pártunk Politikai Bizottságá­nak tagját, a KözponL Vezetőség tit­kárát. Farkas Mihály elvtársat a munkásosztály küldte, a munkásosz­tály edzette a magyar munkásság és az egész dolgozó nép egyik legta­pasztaltabb, legharcedzettebb vezető­jévé. Kora ifjúságától részt vesz a munkásmozgalom harcaiban és min­dig ott, ahol a legtöbbet lehet és kell tenni a pártért, a népért. Az. elmúlt küzdelmes évtizedben pártunk Farkas elvtársat a legfele- lősségteljesebb tisztségekre állította. A felszabadulást követő első évek­ben főkép pártunk szervezeti kiépí­tésén és megerősítésén dolgozott. Fáradhatatlan energiával készítette elő a két munkáspárt egyesülését, amely népi forradalmunk sorsdöntő állomása, a szocializmus építésére való áttérésünk elengedhetetlen fel­tétele volt. Abban, hogy pártunk egységes, harcrakész, erős és győ­zelmes élcsapattá szerveződött, el­évülhetetlen érdemei vannak Far­Kovács elvtársnő, a megyei szövetség titkára hangsúlyozta, hogy ők sem akarnak lemaradni más szervek mögött a nyári me­zőgazdasági munkák elősegítésé­ben. Ezért példát mutatva szervez­nek brigádokat, amelyek a kevés létszámmal rendelkező termelő- szövetkezetekben a növényápolá­si munkákban vesznek részt. Ed­Az elmúlt évben DlSZ-propagan- dista voltam, a Kaposvári Textilmű­vek DISZ-politikai körét vezettem. Az oktatási évet aránylag sikeresen végeztük. Az iskola hallgatóinak 90 százaléka befejezte az oktatási évet és nem is eredménytelenül. Az ok­tatási év zárófoglalkozásán ismertet­tük a fiatalokkal az új oktatási év anyagát és a kör minden hallgatója részt akar vermi az ez évben induló DISZ Petőfi-iskolán. A fiatalok rend­kívül érdeklődnek az új oktatási anyag iránt. Én is, mint propagan­dista sokat' várok tőle, annál is in­kább, mert az elmúlt oktatási év anyaga sok esetben nem kötötte le teljesen fiataljaink figyelmét. Nem véletlen, hogy az új okta­tási forma Petőfi Sándortól, né­pünk legnagyobb költőjétől, az 1848-as márciusi fiatalok vezéré­től kapta nevét. Petőfi neve a haza forró szeretetét, a nép felmelkedéséért és szabadsá­gáért, a jobb jövendőért folytatott önfeláldozó harcot idézi népünk és ifjúságunk emlékezetébe. A maga korában a mi hazánkban nála senki jobban nem gyűlölte a szolgaságot és az elnyomást. Senki olyan forrón nem óhajtotta, hogy legyen »célja a világnak« és »emelkedjék a világ folyvást, folyvást a cél felé«. A mi politikai Petőfi-iskolánknak sajátos­sága abban van, hogy anyaga helye­sen kapcsolja össze a fiataljaink ér­deklődésének kielégítését a marxiz- mus-leninizmus eszméinek tanításá­val és módszereiben is figyelembe­veszi az ifjúságunkat jellemző tulaj­donságokat. Ennek segítségével tud­juk oktatásunk eszmei színvonalát jelentősen emelni, s így tudjuk a marxizmus-leninizmus lényegét ifjú­ságunk szívéhez közel hozni. Petőfiről, Dózsáról, Zrínyiről és Hunyadiról tanulunk, megismerkedünk az I..évfolyam­ban népünknek a szabad és füg­getlen Magyarországért folyta­tott évszázados küzdelmeivel, célunk azonban nem az, hogy össze­kas elvtársnak. Közreműködött rend­őrségünk demokratikus újjászerve­zésében, 1948 őszétől kezdve pedig a párt megbízatásából a honvédelmi miniszter tisztséget látta el. Egész dolgozó népünk büszkeséggel és örömmel látta, hogyan szervezte, ho­gyan építette ki szabad hazánk bá­tor és erős védelmezőjét: néphadse­regünket. Múlt év nyara óta Farkas elvtárs elsősorban az ideológia frontján, né­pünk szocialista nevelésében fejti ki irányító, vezető munkáját. Odaadó, önfeláldozó munkájával kivívta a dolgozók szeretetét és mélységes bizalmát, mert minden tettével, egész életének lelkesítő pél­dájával mindig a pártot, mindig a népet szolgálta. ^ Ötvenedik születésnapján párttag­ságunk, egész dolgozó népünk nevé­ben jó egészséget kívánunk Farkas Mihály elvtársnak, s kívánjuk, hogy töretlen erővel, sok-sok éven át folytassa alkotó munkáját a szocia­lizmus diadaláért. dig a marcali járás asszonyai jár­nak az élen, akikkel együtt Mol­nár elvtársnő, a járási titkár és Kiss elvtársnő, a termelési felelős vasárnap aratni voltak a helybeli állami gazdaságban. De nemcsak a marcaliak dol­goznak ilyen lelkesen, hanem őket követik Barcs, Csurgó és Tab MNDSZ-asszonyai is, hogy mielőbb végezzenek az aratással. függő ismereteket adjon a magyar történelemből, hanem az, -hogy meg­ismertessük fiataljainkkal népünk legszebb haladó hagyományait és fej­lesszük történelemszemléletünket. Hozzásegítjük, hogy fiataljaink szí­vükbe véssék nemzeti történelmünk nagyjainak lelkesítő példáit. Felele­venítjük Hunyadi Jánosnak, »min­den bátor ember nagyszerű példájá­nak« és katonáinak hősi harcait. Megismerkedünk a somogyi jobbá­gyok Dózsa zászlaja alatt vívott hősi harcaival, a törökverő Hunyadi Já­nossal és a Rákóczi zászlaja alatt harcoló kurucok hőstetteivel. Foglalkozunk pártunk III. kon­gresszusának történelmi jelentőségű határozataival^ és útmutatásaival, amelyeken keresztül megismerjük, hogy munkásosztályunk vezetésével hogyan emeli magasra és viszi to­vább nemzeti függetlenségünk zász­laját legyőzhetetlen pártunk. A II. évfolyamban megismerke­dünk a szocialista építőmunka kérdéseivel, Népköztársaságunk létrejöttével és a DISZ feladataival. A továbbiakban a fiataljainkat nagymértékben érdeklő olyan kérdé­sekre is válaszolunk, mint, mi a ha­zaszeretet, a műveltség, a barátság, a szerelem. Hogy minél színesebbé és érdekesebbé tegyük oktatásunkat, rendszeresen olyan filmeket fogunk kultúrotthonunk részére szerezni, amelyek segítségével szorosan ki tudjuk egészíteni tananyagunk té­makörét. így pl. a Rákóczi hadna­gya, az Ifjú Gárda stb. Ezeken túl­menően kultúrotthonunkban DISZ- fiataljaink részére kis, baráti, tánc­cal egybekötött ismeretkiegészítő es­téket rendezünk. Mindent elkövetünk majd, hogy politikai iskolánk betöltse nagyszerű hivatását, olyan fiatalokat nevelünk, akik a -párt vezetésével Petőfi szelle­mében lelkesen harcolnak a nép jó­létéért és felemelkedéséért. Hetesi Károly Textilművek, FARKAS MIHÁLY ELVTÁRS KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Farkas Mihály elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Vezetőség titkárát 50. szüle­tésnapja alkalmából a munkásmozgalomban és a pártépítcsben kifej­tett kiváló munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Érdem­rendjével tüntette ki. Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese szombaton délben adta át az Elnöki Tanács kitüntetését. A kitüntetés átadásánál jelen volt Nagy Imre elv társ, a minisztertanács elnöke, Apró Antal elvtárs, minisztertanács elnökhelyettese és Darabos Iván elv­társ, az Elnöki Tanács titkára. Nagy munkában vannak a megye MNDSZ-asszonyai d* ^wn umrnm m/*t**mm m\« b»ü m* g» % mmit* A mi Petőfi-iskolánk célja

Next

/
Thumbnails
Contents