Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-17 / 168. szám
Szombat, 1954 július 17. SOMOOTI NÉPLAP 3 Fordítson gondot az aratás mellett a begyűjtésre és a silózásra is a nagyatádi és a siófoki járás A Megyei Párt-végrehajtóbizottság "és a Megyei Tanács ellenőrzési osztálya megvizsgálta a siófoki és a nagyatádi járásban . az élőállatbe- ■gyűjtési munkát és azt., hogy e két járásban hogyan halad a zöldsiiózás. A kongresszusi verseny alatt mindkét járásban az élőállatbe- gyüjtés terén javulás mutatkozott. A tanácsok megadták a segítséget a begyűjtési hivatalnak és a begyűjtő vállalat megbízottadnak, ez a kongresszusi versenyben eredményeket is hozott. A kongresszusi verseny után a két járás legtöbb községében a tanácsok nem érzik a felelősséget a begyűjtésért és nem adnak segítséget a begyűjtési hivatalnak. A begyűjtési hivatalok felállítása óta kétféle hiba jellemző a tanácsok és a begyűjtési hivatalok viszonyára. Az egyik.hiba az, hogy amióta a begyűjtési hivatal különvált a tanácsoktól, a kongresszusi verseny után a tanácsok úgy gondolták, hogy most már semmi közük a begyűjtéshez, s a legtöbb ilyen helyen nem is adtak segítséget a begyűjtési megbízottnak. A nagyatádi járásban, pl. Ötvöskó- nyiban a községi tanács elnöke megtiltotta az .adminisztrátornak, hogy a begyűjtési megbízottnak gépeljen. A tervfelbontás alatt a begyűjtési megbízott kérte, hogy egy-egy tanácstag, vagy a begyűjtési állandó bizottság egy tagja jelen legyen a tervfelbontásnál. A. tanácselnök egy tanácstagot rendelt ki állandó megbízottként, akinek a begyűjtési hivatal terhére 728 forint napidíjat számolt el, még a vasárnapokat is beszámolva. Ezek a hibák nemcsak ötvöskónyi- ban, de a járás több községében is fennállnak. A másik jellemző hiba az, hogy a begyűjtési megbízottak nem kérik a tanácsok segítségét a begyűjtéshez, de. a pártszervezet segítségét sem, tehát nem agitációs munkával, hanem adminisztratív módon próbálják a begyűjtést sikerre vinni. A siófoki járásban aránylag jobb a helyzet. Szorosabb a kapcsolat a begyűjtési szervek és a tanácsok között, de még itt is találni olyan községeket, min+ Adánd, Ságvár, Bala- tonendréd, Balatonszárszó és Jut községek, ahol a sertésbegyüjtéssel azért maradtak el, mert a tanács és a begyűjtési megbízott nem közösen, hanem mindegyik külön-külön akarja megoldani a feladatot. A nagyatádi járásban több községben az élőállatbegyüjtő vállalat megbízottai segítenek a tanácsnak és a begyűjtési megbízottnak a sertés felkutatásában, a hizlalás ellenőrzésében és az agitációs munkában is. Különösen sokat segítettek Nagyatád községben o megbízottak. A sertésbegyűjtési terv teljesítését különösképpen az akadályozza, hogy a gazdák társulását nem szervezték meg kellően és így sok kilogramm hízotrtsertést szabadra könyveltek el. Ennek következménye aztán az, hogy egy községnek egy-két hízóval többet kell beadni, mert az eredetileg beütemezett sertések súlyát nem használták ki kellően. A társulás terén a másik hiányosság az, hogy a gazdák legnagyobb részét hivatalból társították a tanácsok, s így a legtöbb eseitben a beadásra kötelezett gazda nem ismeri el a hivatalból mellérendelt társakat, hanem ő maga nevezi meg, hogy az általa beadott élőállat súlyából kinek a részére adja át a felesleget. S az ilyen hivatalból megszabott társuláskor azért félnek a gazdák, mert az elmúlt esztendőben a leadott állatok után még most sem fizették meg a társak a szabadár és a be'szol- gáltatási árkülönbözetet a beadónak. Hogy a hivatalbeli társítás milyen károkat okoz, azt különösen jól bizonyítja Tarany község példája, ahol 5 • gazda társult önként, a többit hivatalból társították. Ez a begyűjtési eredményeken meg is látszik: a ser- tésbegyüjtési tervet az első félévben mindössze 20 százalékra teljesítették. Ugyanilyen kárt okozott Bakházán az, hogy március 11-én elszállított 4 db tinó 909 kg súlyából csak 222-kg-mot ismerhettek el beadásra, mert a többi nem volt társítva. Több községben mind a nagyatádi, mind a siófoki járásban, pl. Csököly, Görgeteg, Háromfa, Ádánd, Zamárdi és Jut községekben is az a lemaradás oka, hogy a gazdákat nem társították. Az utóbbi időben csak annyiban tapasztalható javulás e téren, hogy ha valamelyik gazdának kész a sertése a beadásra, a begyűjtési megbízottak maguk futnak társakat keresni, hogy az egész sertést el tudják számolni. A siófoki és a nagyatádi járásban is található olyan község, ahol a tanács minden segítséget megad a begyűjtéshez, de a begyűjtési megbízottak is igénybeveszik a tanácsok segítségét. Pl. Nagyatádon a községi tanácselnök és a begyűjtési apparátus közösen oldják meg a feladatokat s már most névszerint tudják, kik azok, akik augusztus 20-ra teljesítik hí- zottsertésbeadásukat, kikkel társultak. Ugyanez a helyzet Lábod községben, ahol 'a vágómarhabegyüjtési tervet 45 mázsával, a sertésbegyüj- tési tervet 4 mázsával túlteljesítették és már tudják azt, hogy augusztus 20-ra melyik gazda adja be a sertést és kikkel társul. A vágómarhabegyüjtés terén általában jobb a helyzet, mint a sertés- begyűjtésben. A nagyatádi járásban 101.6 százalékra, a siófoki járásban 105 százalékra teljesítették a vágómarhabegyüjtési tervet. A hibák oka az, hogy mind a két járásban a begyűjtési munkát adminisztratív úton végzik, s nem a politikai felvilágosító munka igénybevételével. Ezért halad a sertésbegyüjtés mindkét járásban vontatottan. A siófoki járás most ígéretet tett arra, hogy augusztus 20-ig ugyanúgy, mint az első félévben a vágómarhabegyüjtési tervet, a sertésbegyüjtési tervet is 105 százalékra teljesíti. Erre minden lehetőség megvan, ha mindkét járásban az adminisztratív megoldások helyett a politikai felvilágosító munkát. ha a megszervezett társítást veszik igénybe, eredménye is lesz. A silózás mind a siófoki, mind a nagyatádi járásban ugyancsak vontatottan halad. A szeszélyes időjárás miatt ez évben sok széna kárba vesz, elázik a rendeken, s ezért száraz- takarmányozás céljára nem alkalmas, de ha időben lesilózzák, akkor jó takarmányt készíthetnek belőle. A hiba az e -téren, hogy az állattenyésztési igazgatóság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya nem foglalkozik kellőképpen a silózás jelentőségével. A nagyatádi járási tanács állattenyésztési előadója a járás silózási tervét felbontotta községekre, de a járás területén az’ egyes községi tanácsok, mint pl. a belegi, háromfai, -nem is tudják, hogy van silózási terv. A járási tanács végrehajtóbizottsága nem világosította fel a dolgozó parasztokat arról, hogy -ilyen esős időben mennyi takarmányt lehet silózás útján megmenteni, s ezért nagymennyiségű széna veszett -kárba. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a nagyatádi járásban egy egyéni gazda sem tett el zöldsilót, s a tsz-ek is csak 185 köbmétert silóztak le. A siófoki járásban valamivel jobb az eredmény, de itt is mindössze 50 százalékban teljesítették a zöldsiló- zási tervet. A siófoki járásban már van olyan község is, mint pl. Szólád, ahol egy egyéni gazda eddig 35 köbméter zöldsilót készített. Nagycse- pely községnek 350 köbméter a silózási terve, de itt még sem az egyéniek, sem a tsz-tagok egyáltalában nem silóztak. Ugyanez a helyzet Adándon, Ságváron és Zamárdiban. Hogy mennyire vontatottan folyik a két járásban a silózás, azt az alábbi eredmények is -bizonyítják. A nagyatádi járás évi silózási terve 13.479 köbméter, ezzel szemben a járásban ezideig 185 köbméter zöld- silót készítettek, s ebből már 50 köbmétert feletettek. A siófoki járás évi terve 10.400 köbméter. Eddig 350 köbmétert silóztak, s ennek a meny- nyiségnek 15 százalékát az egyéni gazdák tették el. A nagyatádi és a siófoki járásban azért maradtak el a silózási terv teljesítésével, mert a tanácsok és az állattenyésztő állomások elhanyagolták ezt a kérdést. Szokásossá vált már körükben az, hogy az egyes feladatokat csak- a tervidőszak utolsó napjaiban akarják megoldani, nem elég előrelátóak, s éppen ezért az utolsó napokban kapkodnak. Az idei év-ben a silózási terv felét zöldsilóval kellene biztosítani, mert erre mindén , adottság megvan, de ehhez az szükséges, hogy a tanácsok és az állattenyésztő állomások adjanak segítséget ehhez a munkához, s maguk is kérjenek munkájukban segítséget a párt- és tömegszervezetektől. A legtöbb helyen, mint pl. Nagycsepelyen, ■ Adandón, Taranyban a tanácsok nem- is kérik a pártszervezetet, hogy segítsen és így természetes, hogy nem tudják -megoldani ezt a feladatot. A járási tanácsok a nyári mező- gazdasági munkákkal egyidőben fordítsanak gondot a zöldsilózásra is, mert csak így érhető el az, hogy állataink jövőévi takarmányát a si-ló- zásSal biztosítsuk. Csak együttes munkával, jó agitációval számolhatja fel -a siófoki és a nagyatádi járás lemaradását. Három nap alatt befejezzük az aratást — mondják a taszáriak Taszároo egy hete kezdődött meg az aratás. Az idő minden percét kihasználták ugyan, mégsem tudták a tervbev/ett csütörtöki napra befejezni a nagy munkát. Szerdán és csütörtökön is kint volt mindenki a határban — s a legnagyobb rosszindulattal sem lehetne a taszári gazdákat lustasággal, vagy lassúsággal vádolni — ennek ellenére 200 hold kenyérgabona még lábon áll. Csak az idő javuljon meg — mondogatják — három nap alatt azt is levágjuk, aztán késlekedés nélkül megkezdj ük a cséplést. Ezt különösen azok várják türelmetlenül, akik levágtak már minden gabonát, így pl. id. Igali József, Vincze György, Ronga Lajos, id. Huszár György, Törekes Sándor és Gulyás Sándor dolgozó parasztok. A taszáriak egy szívvel -lélekkel határozták el, hogy a hazának járót mindjárt a cséplőgéptől viszik a* begyüjtőhelyre. o rc'ban hétfőtői már csak csépelnek Az őrei gazdák váltig erősítik, hogy ha közbe nem jött volna az újabb és újabb felhőszakadás, vasárnapra feltétlenül lefogyott volna az aratnivaló. Azonban így sem mutatkozik nagy lemaradás, hiszen az őszi- és tavasziárpa, valamint a rozs keresztekben áll már, a búzának pedig 82 százalékát learatták. Mihelyt eláll az eső és a szél leveri a harmatot, abban a pillanatban kaszát fognak újra. »Nincs most se ünnep, se megállás — így beszélnek az orciak —• vasárnap is annyian voltunk kint, hogy csak úgy tarkállott a határ .« A fáradhatatlan munka eredménye, hogiy a falu gazdáinak több mint fele végzett az aratással. Megbeszélték, hogy összpontosítják a fogaterőt és közösen hordják be egymás gabonáját. Természetesen a cséplőgép menetiránya szerint haladva, először oda', ahol legelsőnek kezd csépelni a masina. Azokon a táblákon, ahol már lekerült a lábról az ősziárpa, meg a tavaszi, nem meredezik tüskés hátaként a sárga tarló. Aláforgatta azt az orciak ekéje és másodnövényként silókukbrica, takarmányféle került a 90 holdnyi friss barázdákba. A héthelyi téglagyár a kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesíti tervét A kéthelyi téglagyár dolgozói nagy lelkesedéssel . fogadták az üzem vezetőinek elhatározását: megkezdik a nyersgyártást. Sajnos, a rossz időjárás miatt nagyon lemaradtak a terv teljesítésében. Az üzem pártvezetősége és a párttagok észrevették a hiányosságokat, ezért értekezletet hívtak össze, hogy az elmaradás problémáit megbeszélve, segítsenek a bajokon. A tagság és a dolgozók felajánlásokat tettek, hogy a lemaradást behozzák és egy pótműszakot kezdeményeztek. A felajánlás eredménye lett, hogy a lemaradást csakhamar behozták, s eredményük, még sokkal jobb lehetne, ha a Tanácsi Téglagyárak Somogymegyei Egyesülése segítene a téglagyárnak és a fedőanyagot határidőre elküldené, mert így akadályozza a gyártás menetét. A kéthelyi dolgozók kérik, hogy ezt a fontos anyagot az egyesülés küldje mindig határidőre, hogy a gyártás folyamatosságában ne állhasson be kiesés és tervüket teljesíteni tudják. Lengyeltóti Imre instruktor. A Nap« Kéziimkafonalp dolgozói tervük teljesítése melleit segítenek az aratásban is Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi üzemének dolgozói becsülettel kiveszik részüket a könnyűipari termékek előállításáért folyó harcból, de példásan megállják helyüket a kenyércsatában is. Annak ellenére, hogy az üzem 26 dolgozója önkéntes munkával résztvett az aratásban, az itthon maradottak az üzem tervének teljesítésében is jelentős eredményt értek el. A július hónapra beütemezett tervet az első dekádban 34.4 százalékra teljesítették, tehát 1 százalékkal többet termeltek a tervezettnél, emellett az üzem .26 dolgozója közül Kispeti László, Szalai József, Bakai Mária, Németh Mária, Borsos Józsefné, Németh Andrásné, Kosa Mária és az önkéntes aratóbrigád minden tagja a somogyszobi Kossuth és Búzakalász termelőszövetkezetek tagjainak segítettek az aratásban. Az üzem 15 dolgozója most a nagyatádi Uj Élet termelőszövetkezetnek segít a kenyérgabona gyors betakarításban. Az itt— honmaradottak közül az első dekádban számos dolgozó tűnt ki kiemelkedő teljesítményével. A legjobb eredményt 178 százalékos teljesítményével Dobor Ferenc érte el, de kiemelkedik Beregszászi József 149.2, Buries Margit 149, Gál Istvánná 145 és Rudán Mária 138 százalékos teljesítménye is.Az élüzem cím még jobb munkára serkenti a barcsi fűrészüzem dolgozóit A Délmagyarországi Fűrészek barcsi üzemének dolgozói pártunk III. kongresszusának tiszteletére terven felül '4354 ezer forint értékű munka elvégzésére tettek vállalást. Ezzel szemben 825 ezer forint értékű munkát végeztek el. így az első félévben a vállalt 880 ezer forint tervenfelüli mun- kávál szemben 952 ezer Ft-os tervtúlteljesítést értek el. E kiemelkedő teljesítmény eredményeként a faipari vállalatok között a barcsi üzem dolgozói vívták ki maguknak az első helyet a kongresz- szusi versenyben. Ezért élüzem jelvényt és 7 ezer forint jutalmat kaptak az üzem dolgozói. Az üzem dolgozói azonban nem elégedtek meg az eddigi eredményekkel, amit az is igazol, hogy alkotmányunk ünnepe tiszteletére újabb kötelezettségvállalásokkal, azok maradéktalan teljesítésével, illetve túlteljesítésével készülnek. Megfogadták: harmadik negyedéves tervünket 360.323 forinttal túlteljesítjük, ebből augusztus 20-ig 185 ezer forintot teljesítünk. Misem bizonyítja jobban, hogy az üzem dolgozói — most is, mint mindig — betartják ígéretüket, hisz július első dekádjában, bár fűrészlaphiánnyal küzdenek, 15 ezer forint értékű fűrészáru feldolgozásával teljesítették túl tervüket. Ebben a munkában példamutatóan az üzem minden dolgozója kitűnt. Obiián Tivadar ke- fetmester brigádja pl. napi két köbméter gömbfa felvágását vállalta terven felül, ezzel szemben műszakonként 8—10 köbméter gömbfa feldolgozását végzi el brigádjával. Pressing István keretmester brigádja négy köbméter feldolgozását vállalta, s az első dekádban átlagosan 5.3 köbméter gömbfa feldolgozását végezte el. Dicséretre méltó Stáyer írjare körfűrészes DISZ-brigádjának teljesítménye is, amely a vállalt egy köbméterrel szemben műszakonként 1.6 köbméter gömbfa feldolgozását végzi el. Jó munkát végez és nagy szerepe van a terv túlteljesítésében Bödő Ádám vagonrakó brigádjának, amely 160, Koszticza Antalné máglyázónak, aki 162 és Weit Teréz parkett- kurtítósnak, aki 136 százalékot teljesített. OjÚíj a (és é pí (§ q é p CSENDESEK Fonyód utcái. Fent, a faluban a gazdák az idei termés betakarításán szorgoskodnak. Csendesek a porták, itt-ott öreg anyókák tipegnek az udvaron, ennivalót szórnak a körülöttük lábatlankodó csibéknek, kacsáknak. A nagykapuk legtöbbje tárva van, a földön szalmaszálak hevernek. Takarodnak a fonyódiak. Megkezdődött már a cséplés is. Hol, merre? Ez volt nekünk is az első kérdésünk. — Nem gombostű az, lelkem, a lárma elárulja, merre masináinak ’— feleli kérdésünkre egy nénike. Közben magyaros szívességgel és néhány szóval útbaigazít bennünket. Igaz, a hang után nem tudtunk volna eligazodni, mert épp áll a gép, most állt egy kazallal előbbre. De elvezettek bennünket a géphez tartó gabonáskocsik. Pár pillanat és fenn a szíj, felbúg a cséplőgép, pereg a zsákba a szem. Egymás után állnak a szekerek a gép mellé és rövid idő alatt zsákban van Györke Ferenc árpája. Az ösz- szeszokott cséplőmunkásoknál megy a munka, évek óta együtt' dolgoznak a gépnél. A REND, a fegyelem embere Stefanies Imréné cséplőgépellenőr. Kardos asszony, tréfából és szeretetből franciakulcs »si- mogatással« fenyegeti a tib- lábolókat. De a munkában nem ismer tréfát. — Meg lehet nézni a gép alját, nincs itt elszórva egy szem gabona sem. Feri, menjen, szorítsa meg a dobot, nem tiszta a szem — pattognak ajkáról a szavak. :— Jó, egészséges szem nem kerülhet az ocsuba. —^Nehéz beszélgetni a cséplőgép-ellenőrrel, mert egyszerre sokfelé kell figyelnie. De mégis tőle tudjuk meg, hogy 14-én 19 gazda árpáját csépelték el; napi tervüket csaknem 2Ü() százalékra teljesítették. Közben halad az idő, délig 12 gazda árpája került zsákba. A derekas munka után jól esik az ebéd és a jó hideg víz. Be sem várják az ebédidő végét, újra talpon vannak, indul a gép. Nagy esemény lesz most. Percek alatt rostát cserélnek és máris' hajítják az etetőhöz az idei tefmés első búzakévéjét. Jóleső melegség járja át mind- annyionk szívét. Gy. Nagy Ferenc gazda már ott áll a zsákok mellett, figyeli, hogyan pereg a szem, egyéves munkájának jutalma. Valóban jutalom, jól fizet a búza, keresztenként 48 kg- mot. Gyors számadást csinál a gazda, az 1300 négyszögölön lesz 10—12 mázsa búzája. —< Tavaly jóformán semmi gabonám sem maradt, most egy mázsa 80 kg-mal teljesítem beadási kötelezettségemet, 1 mázsát majd elvetek. A többi megmarad. Biztosítva van évi kenyerünk, talán még el is tudok adni a búzából. Beadási köte-' lezettségem innét a géptől teljesítem — fűzi tovább szavait Gy. Nagy Ferenc. BÚZÁT CSÉPEL Nagy gazda, de már a következő munka jár az eszében. — Holnap behozom a szénát, ami kint van, hogy kárba ne vesszen, holnapután már lebuktatom a tarlót; csalamádét, kölest vetek bele, hogy pótoljam a szénát. — Néhány szóval elmondja, hogy a 2 hold szántón hogyan kell gazdálkodni, hogy mindenből legyen egy kicsi. Beszéd közben boldogan morzsol- gatja a kövér búzaszemeket. FOGYNAK A KÉVÉK, kisebb lesz a kazal, telnek a zsákok. Majd a cséplőgép újra és újra egy-egy kazallal előbbre áll. Azon igyekeznek a cséplőgép lelkes munkásai, hogy a tavalyihoz hasonlóan, az elsők között legyenek a járásban. Erős akarattal úgy is lesz. — Pintér —
