Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-02 / 155. szám

Pértek, 1954 július 2. SOMOGYI NÉPLAP A% aratás, eséplés és begyűjtés feladatairól tanácskoxott a siófoki járási aktír aér tekexlet (Tudósítónktól.) Siófokon a járási tanács VB a na­pokban aktívaértekezletet tartott, ahol megjelentek a járás termelő­szövetkezeti elnökei, élenjáró dolgo­zó parasztjai, a községi tanácsok VB- elnökei, a begyűjtési és mezőgazda- sági állandó bizottsági elnökök, va­lamint a gépállomások igazgatói. Az értekezlet célja az volt, hogy meg­vitassák a soronlévő mezőgazdasági munkákat, valamint a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat. Sápi elvtárs, a járási tanács VB elnöke tartotta meg a beszámolót. — Járásunk területén mindenütt bő ke­nyeret ígérő kalászosokat, szépen fejlődő kapásnövényeket láthatunk — mondta. — Megvan minden le­hetőség arra, hogy ebben az évben jelentős előrehaladást tegyünk a mezőgazdasági termelés növelésének útján. Szükséges, hogy minden erőt mozgósítsunk a növénytermelés ho­zamának emelésére. Egyik legfonto­sabb feladat — folytatta Sápi elvtárs — a növényápolás gyors elvégzése, valamint a takarmányok betakarítá­sa, és az aratási-cséplési munkákra való felkészülés. Lemaradás van e téren a nyírni Petőfi tsz-nél, a nagy­íj pelyi tsz-nél, ahol a munkát nem m, gfelelően szervezték meg. A ré­tek kaszálása vontatottan halad Ba- latonszabadi és Zamárdi községek­ben, ahol a fűkaszálást alig egy-két ^gazda kezdte meg. Sürgős feladat, hogy a községek, termelőszövetkeze­tek lássanak hozzá a lemaradás pót­lásához, hogy egy-két napon belül biztosítsák a rétek lekaszálását és a takarmányok elraktározását. Ezután az araitás-cséplésre való gondos felkészülésről beszélt Sápi elvtárs. — Aratásra készül az or­szág, így a siófoki járás dolgozó pa­rasztsága is. Mindent el kell követ­nünk, hogy a termés betakarítását minden kalászosnál minél kisebb szem­veszteséggel végezzük el. Harcoljunk minden szem gabonáért; «z-tJí/vánja mind a magunk, mind a , népg iaság érdeke. Járásunk terü- letén5 csér lő-, 51 erőgép és 4 vil­lanyikor áll rendelkezésre. így a ■esépli gyors elvégzésének technikai feltétéi megvannak. Az aratás- csépit még 8 kombájn és 10 arató­gép sp'ti, melyekre azonban csak 1000 ataszteri hold szerződést kö- tötteleddig. A községi tanácsok egy- részeddig még keveset tett a csép- lés gjrs és zavartalan elvégzése ér­dekéin. Előfordul, hogy nem jelöl­ték ka közös szérűket, a betakarí­tási egedélyek kiosztását sem kezd­ték ng. Községi tanácsaink felada­ta le/eri, hogy megtárgyalják az aratál, cséplési és a begyűjtési munkkkal kapcsolatos feladatokat. Bizlsítani kell a tiszta gabona- rakirakat, ahol tárolni fogják a dolgozó nép kenyerét. A gépllomások agronómusai, a me- zőgaz'asági állandó bizottságok tag­jai kiérjék figyelemmel a gabona érését és állapítsák meg az egyes nevének aratása megkezdésének időpontját, illetve gondoskodjanak az aratás mielőbbi megkezdéséről. Oda kell hatni, hogy megfelelő erő­gép és fogat álljon rendelkezésre, hegy az aratással és csépléssel egyidő- ben a tarlóhántás és másodvetés is folyjék — mondta, majd a begyűjtés meg­javításának feladatait szabta meg. A siófoki járás a kongresszusi be­gyűjtési versenyben az ötödik hely­re került. Éppen ezért szükséges, hogy a gabonabegyüjtés nagy csatá­jában a siófoki járás az eddiginél jobb eredményt érjen el. Az állandó bizottságok mozgósításával, az élenjáró dolgozó parasztok be­vonásával biztosítani kell a cséplőgéptől való beadást. A gabonabegy üjtés időszakában egyik fontos feladat a politikai fel- világosító munka fokozása, a kulá- kok, spekulánsok leleplezése. A dol­gozó parasztság körében az alkot­mányunk ünnepének tiszteletére in­dított szocialista munkaversenyt szé­lesíteni kell, ami terjedjen ki a tej-, tojás-, baromfi-, hízottsertés-, vágó­marha-, valamint kenyér- és takar­mánygabonabeadási terv teljesítésé­re. A községek és a termelőszövet­kezetek a kongresszusi versenyhez hasonlóan lépjenek egymással — a cél érdekében — párosversenyre. Sápi elvtárs végezetül ismét fel­hívta az értekezleten megjelent dol­gozók figyelmét a növényápolás, szé­nabetakarítás gyors elvégzésére, a kenyércsatára való felkészülésre. — A munkák elvégzésében járjanak élen a kommunisták, s ragadják magukkal járásunk pártonkívüli dol­gozó parasztságát — fejezte be elő­adását Sápi elvtS-s. Az előadást vita követte. Az első felszólaló, Darázs elvtárs, a balaton- őszödi VB elnöke beszámolt községe és a tsz eredményeiről. Elmondta, hogy a legtöbb növényt már harmad­szor is megkapálták. A Vörös Csil­lag tsz a szénáját már kazlakba rak­ta és ez serkentően hatott a dolgozó parasztságra is. A község dolgozó parasztsága felkészült az aratási munkálatokra, a termelőszövetkezeti és az egyéni dolgozó parasztok meg­fogadták, hogy közvetlen a cséplő­géptől eleget tesznek gábonabeadási kötelezettségüknek. Darázs elvtárs a község dolgozó parasztsága ne­vében versenyre hívta a járás valamennyi községét alkotmányunk ünnepe tiszteletére. Nagy Ferenc nyírni VB-elnök el­mondta, hogy a begyűjtési állandó bizottság tagjai jól dolgoznak és egyéni példamutatásuk serkenti a község gazdáit. A továbbiakban ar- ró' beszélt, hogy a község dolgozó parasztsága becsülettel tesz eleget az állam iránti kötelezettségének. A balatonőszödiek versenyfelhívását megbeszélik a falu gazdáival, s minden bizonnyal csatlakoznak hoz­zá. Kis Deák Ferenc, az ádándi Pe­tőfi tsz elnöke elmondta, hogy a községi tanács nem készült fel az aratási és cséplési munkákra: az utak és hidak rosszak, s ezek aka­dályozzák a gabonabehordást. A tsz gabonájából 100' holdat gép arat. le. A tsz tagsága már megbeszélte, hogy a kenyér- és takarmánygabonák beadását augusztus 10-ig 100 szá­zalékra teljesítik. A balatonkiliti Dózsa tsz elnöke elmondta, hogy a növények három­szori kapálásán túl vannak. A tsz gabonájának 90 százalékát gépi erő­vel, vagyis kombájnnal aratják. A többi gabonaterülethez biztosítva van az aratóbrigád. Heckli János, a JÄSZÖV vezetője megemlitette, hogy az aratás és eséplés időszakára a földművesszövetkezetek mozgó büfiiéket létesítenek, vagyis a cséplőgépeknél és a mezőn árusítanak hűsítő italokat, és trafi­kot, valanfint élelmiszert. Markó elvtárs balatonendrédi VB- elnök arról beszélt, hogy a község­ben megszervezték a cséplő munka­csapatokat s a DISZ-fiatalok brigá­dot alakítottak, mely az öreg, mun­kaképtelen dolgozó parasztoknak se­gít az aratásban. Furján János, balatonkiliti párt­titkár felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gépállomás — kisebb hibák­tól eltekintve — felkészült az ara­tásra és cséplésre. A kombájnokat 2 tisztítóművel látták el. Ezzel elérik azt, hogy a kombájncsépelte szem tiszta lesz. A gépállomáson a kombájnveze­tek a 209 kataszteri hold aratás helyett 400 kh-t vállaltak. Az erőgépekre felszerelték a szikra­fogót. Dinnyés elvtárs, a járási párt-vég­rehajtóbizottság szervező titkára fel­hívta a részvevők figyelmét az ara- tás-cséplés gyors elvégzésére, vala­mint a beadási kötelezettség teljesí- I tésere, továbbá a tarlóhántás, má­sodvetés jelentőségére. Az aktívértekezleten még számos értékes hozzászólás hangzott el. Töb­bek között Kiss Ferenc, a puszta- szemesi VB elnöke, Balassa Tibor, a járási begyűjtési hivatal vezetője, Elek Lajos, a nagycsepelyi tsz elnö­ke, Gyugyi Lajos, a balatonszabadi VB elnöke és még több elvtárs szólt hozzá érdemben az előadáshoz. Az aktívaértekezlet betöltötte fel­adatát. Irányt mutatott a soronkö- vetkező mezőgazdasági munkák, va­lamint az aratás-cséplés mielőbbi be­fejezésére és mozgósított a begyűj­tési terv teljesítésére. Hiányosság volt, hogy a megjelent egyénileg dolgozó parasztok nem mondták el véleményüket. A járási és községi párt- és ta­nácsszervek legyenek gazdái, irányí­tói a most folyó és sorrakerülő nagy munkáknak, s így bizonyosan nem marad el a várt eredmény: a siófoki- járás élret.ör az alkotmány-ünnepi versenyben. Ne cjördifsen akadályt a somogyvári földművesszövetkezet- a somogyvámosi napközi ellátása elé | (Tudósítónktól.) Somogyvámos községben június •elsején nyílt meg a 37 kisgyerme­ket magábafoglaló idényjellegű napköziotthon, amely biztosítja a község dolgozó parasztjainak a nagy nyári munkák eredménye- I sebb elvégzését, s egyúttal a Tö­rekvés termelőszövetkezet még tyagyobb eredményeit. í A május havi tanácsülés határo­zata nyomán a szülői munkakö­zösség összefogott, s közös társa­dalmi munkával rendbehozták, a napköziotthon helyiségét. Fáradha­tatlanul takarítottak, meszeltek az asszonyok nap mint nap. De st férfiak is kivették részüket a nap­köziotthon berendezéséből. Kisasz­talokat, székeket csináltak a kis­gyermekeknek. El is készült ha­marosan a napköziotthon. Andro- kity Jánosné elvtársnő, a napközi vezetője határtalan lelkesedéssel végzi munkáját, vidáman töltik napjaikat a kis csöppségek. Ellátá­sukról Virág József gondoskodik, aki ízletes ételekkel táplálja a kis lakókat. A napköziotthon létrehozásáért igen lelkes munkát végeztek Resch Ferencné, Sárdi Sándorné, Kovács József né és ifj. Péter Györgyné munkaközösségi tagok, de szívesen dolgozott gyermekei­ért a többi asszony is. A napközi- otthon megindításához a szülői munkaközösség 3000 forinttal já­rult hozzá. A napköziotthon gyermekeinek jó ellátása elé azonban akadályt gördít a somogyvári földműves­szövetkezet. A kisgyermekek már régóta nem kapnak húst és vajat, holott erre a járási tanács kiuta­lása is megvan. E hiányosság ki­küszöbölésére már többízben fel­hívták a község vezetői a föld­művesszövetkezet figyelmét, intéz­kedés azonban még mindig nem történt. Vájjon miért akadályoz­zák a földművesszövetkezet veze­tői a napköziotthon jó ellátásának biztosítását? Erre szeretnének vá­laszt kapni a napköziotthon kis lakói. IDÉN KÉTSZERANNYI TRAKTORPÓTALKATRÉSZ KÉSZÜL, MINT TAVALY Hosszú éveken át egyedül a Vörös Csillag Traktorgyár készí­tett pótalkatrészeket a traktorok­hoz és a szükségleteket sem tud­ta kielégíteni. Az alkatrészhiány komoly veszteségeket okozott gép­állomásainkon, egész mezőgazdasá­gunkban. A kohó- és gépipari minisztéri­um ez év januárjában új tervet dolgozott ki a traktor-pótalkatré­szek gyártására. Figyelembe vette, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár a nagymennyiségű G—35-ös trak­tor gyártása miatt az idén még kevesebb pótalkatrészt tud készí­teni és számításba vette a falu na­gyobb igényét is. Január 20 óta több- mint 50 üzem gyárt pótalkat­részeket a G—35-ös, a Zetor, az izzófejes, a Fordson, a Cormig és egyéb forgalomban lévő traktor- típusokhoz. .A terv szerint ebben az évben kétszerannyi pótalkat­részt kell küldeni íalvainknak, mint tavaly. Védt az amerikai bu Az amerikai burgonyabogár ne hány éve hazánkban is megjelent. Nyugat felől jött. Először 1947-ben a Dunántúlon találtak burgonyabogá­ra t, ez Ausztriából került ide. De 1948-ban már dél felől is sok kár­tékony bogár jött hazánk területére. A burgonyabogár és lárvája a bur­gonya lombozatával táplálkozik, Hi­hetetlenül sokat zabái. Néhány bo­gár vagy lárva teljesen lekopaszt egy burgonyatövet. A burgonyabogár rendkívül szapora. ,Egy nőstény át­lag 400—800, sőt nem ritkán 2000 tojást is lerak, S egy nyáron egy nőstény utódai egy hold burgonyát is elpusztíthatnak. A burgonyabogár gyorsan terjed. Nem válogatós a közlekedési eszkö­zökben, Folyók vizén úszó tárgyakon is viteti magát. Igen jól repül. Több kilométer távolságra is eljut. A mos­tani nyugati szelek igen kedvezőek terjedésére. A meleg és párás levegő nagyon megkönnyíti a burgonyabogár elsza­porodását, Mindent el kell követ­nünk tehát, hogy megakadályozzuk továbbterjedését és a fertőzött helye­ken kiirtsuk a kártevőt. Az eredmé­nyes irtás legfontosabb feltétele, hogy idejében felderítsük a fertőzött gócokat. £5 ehhez igen nagy szükség van a falusi lakosság hathatós közre­működésére. Minden termelőnek ér­deke, hogy kiirtsuk ezt a veszedel­mes rovart! Ha nem tudjuk meg­akadályozni a burgonyabogár terje­dését, néhány év múlva egész bur­gonyavetésünket megtámadja. S ek­kor már csak igen drága védekezés­sel menthetnők meg a burgonyát. Csak úgy tudnánk burgonyát ter­melni. ha a szőlőhöz hasonlóan ál­landóan poroznánk és permeteznénk. Ez pedig igen nagy költséggel jár, Hozzávetőleges számítás szerint je­lenlegi termésátlagainkat számítva a holdanként! termés árának negyed­részét emésztené fel a védekezési költség. A termelőknek tehát érde­kük, hogy minden héten legalább egyszer gondosan megvizsgálják a burgonyatöveket: van-e rajtuk bur­gonyabogár, lárva vagy tojás. Külö­nös figyelmet kell fordítani a tavaly földben maradt burgonya gumókból kikelt úgynevezett »árvaburgenyák- ra« is. Az ilyen árvaburgonya igen jó rejtett tenyészhelye a burgonya­bogárnak, ahonnan az egész vidék burgonyatábláit megfertőzheti. Ezért minden termelőnek kötelességei a földjén található árvaburgonyatöve- ket kikelésük után azonnal kiirtani, hogy ezzel megelőzze a rejtett búr gonyabogárgócok keletkezését. De figyelni kell a paradicsom- és papri­katöveket, sőt az ezekkel rokon gyomnövényeket (ebszőlő, belén«!ok stb.) is, mert a burgonyabogát1 eze­ken is megtelepszik. Az amerikai burgonyabogár köny­I i c « a lő« vö. és fék­kelé muh vetle. métei vörös' bábbá nap m. — a m:. vább fői, A blip nak és ti dály ozásái gítséget ad .ne vők irtásév. . járó tett. két az állam fedezi. A te kötelességül;, hogy a tana azonnal jelezzék, hol találtak b. nyabogarat Az összeszedett burg. nyabogaral at jól zárható edényben azonnal át kell adniok a tanácsnak. Éiő br.rgon 'abogarat, lárvát vagy pe­tét nem s: ab ad őrizgetni Vagy to­vábbadni. Azt a helyet, ahol meg­találták a kártevőt, feltűnő módon meg kell jelölni. A növényvédő állo­más szakéi íberei ,a jelzés után azon­nal a helyszínre sietnek és különle­ges gépekkel és vegyszerekkel fer­tőtlenítik a megt ámadott területet. A kártevők elleni harc eredménye jelentősen fokozható, s az irtására fordított költségek jelentősen csök­kenthetők, ha minden termelő és az egész falusi lakosság segít felderíteni a kártevő gócokat. A dunántúli dol­gozó parasztok nagyon jól emlékez­nek rá, hogy amikor száj- és köröm­fájás kezdte pusztítani a szarvas- marhaállományt, a dolgozó parasz­tok és a szakemberek együttműkö­dése révén sikerült megakadályozni az állatállomány pusztulását. A burgonyát is csak akkor menthetjük meg veszedelmes ellenségétől, ha dolgozó parasztjaink s a falu ’egész lakossága együttes erővel igyekszik megakadályozni a burgonyabogár terjedését. Különösen sokat segíthetnek eb­ben a munkában az úttörőcsapatok. A tanácsok rendszeresen szervezze­nek »burgonyabogárkereső napokat«. Egy-egy ilyen »bogárkereső nap«, ha jól megszervezik, felér egy kirándu­lással, egyszersmind igen nagy hasz­not hajt az egész országnak. Máso­dik kenyerünkről, a burgonyáról van szó Védjük meg a veszedelmes kár­tevőktől a burgonyát! LetörSeszti adósságát A kéthelyi téglagyár a második félévben pótolni akarja tartozását népgazdaságunknak. Az első fél­évben ugyanis mindössze 71 száza­lékra teljesítette tervét. Mi az oka ennek a nagyfokú lemaradásnak? Elsősorban a téli földkikészítés hiánya, de ehhez nagyban hozzájá­rult az esőzés és a gyár rossz fek­vése. Földkitermelésüket az első ne­gyedévben 45 százalékra hajtották végre és ez a nagyfokú lemara­dás előidézte a gyártás későbbi kiesését is. A második negyedév nyersgyár­tási eredménye 71, míg az égetésé lOl százalék volt. A gyártás vezetősége megszer­vezte a pótműszakot, ami a le­maradás egy részének behozását volt hivatva elősegíteni; törekvé­sük sikerrel járt. 20 ezer darab a kéthelyi téglagyár téglát vállaltak és közel 64 ezret gyártottak a kongresszusi verseny­ben; a rendes műszak vállalása 100 százalék volt és 104 százalékot teljesítettek. Párosversenyre hívták Balaton- szentgyörgy, Marcali téglagyárait. A versenyben a behordóbrigád ért el legjobb eredményt 160 száza­lékkal, de a kihordóbrigád ered­ménye is említésreméltó: 110 szá­zalék. I Az egyéniek közül Herceg Ist­ván 140, Nagy József és Nagy Jó- zsefné 105—105 százalékos ered­ménye jó a kemencebrigádnál. Az üzem dolgozói felajánlották az augusztus 20-a tiszteletére indított versenyben, hogy a nyersgyártási tervelmaradásból 15 százalékot, behoznak, az égetésnél 120 száza­lékot teljesítenek. A Termény forgalmi Vállalat dolgozói jól felkészültek a gabonabegyüjlésre A Somogymegyei Terményför- galmi Vállalat vezetői, dolgozói lelkiismeretes munkával, a ter­ményraktárak rendbehozásával alaposan felkészültek a nagy gabo- nabegyüjtésre, amely rövidesen megkezdődik megyénkben. A vál­lalat a III. pártkongresszus tiszte­letére indított versenyben orszá­gosan a1 harmadik helyezést érte el. A vállalat számos dolgozóját jutalmazták meg kiváló munkájá­ért, köztük Csuti János 150, Hor­váth József 150, Szőke János 200 . forint pénzjutalmat kapott. A vál­lalat dolgozói nemcsak azt tartot­ták feladatuknak, hogy kitisztít­sák, rendbehozzák a térményrak­tárakat, hogy kellő tároló helyet biztosítsanak a gabonabegyüjtés zavartalanságához, hanem mint népnevelők is felkészültek a nagy munkára. A legutóbbi termelési értekezleten vitatták meg a vál­lalat dolgozói az előttük álló fel­adatokat és fogadalmat tettek ar­ra: úgy harcolnak az elkövetkező időben, hogy az országos verseny- | ben augusztus 20-ra az els3 helyre törjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents