Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-13 / 164. szám
Kedd, 1954 július 13. SOMOGYI NÉPLAP KW Példát mutatnak a kommunisták Ordacsehiben Nagy gondban vannak Ordacsehi község pártszervezetének vezetői és tagjai. Mindannyian érzik: az egész község becsületbeli ügyéről van szó, nem maradhatnak le az aratásban épp most, mikor ígéretet tettek arra, hogy jobban j dolgoznak, mint eddig, aztán versenyben vannak a járás többi községével és az elsők akarnak lenni a járásban. A kommunisták érzik azt az óriási felelősséget is, mely : most a nagy munkában pártszervezetükre hárul. Tudják, hogy nem egyszerűen aratásról, csép- lésről, begyűjtésről van szó, hanem arról is, hogy mikor és mennyit aratnak: mikor kezdik az aratást és mennyire tudják elkerülni a szemveszteséget. Azt is tudják, hogy a kommunisták kötelessége példát mutatni a község dolgozó parasztjainak: ez a siker forrása. így könnyebben megy a felvilágosító munka is, hisz legjobb népnevelés a személyes példamutatás. Kónya elvtárs, a községi alapszervezet párttitkára vezetőségi ülésen bejelentette: »megbeszéltem a családdal, hogy elsőnek kezdjük meg az aratást. Egyben versenyre hívom az elvtársakat, a község dolgos népét.« A vezetőség helyeselte a párttitkár elvtárs kezdeményezését és a taggyűlésen az egész párttagság elfogadta a versenykihívást. Vállalták, hogy valamennyien élenjárnak a munkában, azonnal megkezdik az aratást. Az eredmény nem is maradt el. Az ordacsehi kommunisták állták a szavukat, s példájuk nyomán sorra dől a gabona az ordacsehi határban. Ha az idő engedi — úgy tervezik — még a héten be is fejezik az aratást. Kónya elvtársnak 3.5 kát. hold gabonája már mind egy szálig kepébe van rakva. Az árpát, rozsot, búzát mind learatta és jelenleg a szomszédoknak segít. De< nemcsak a kommunisták eredményeire lehetnek büszkék az ordacsehiek. Az ő példamutatásaikra a múlt hét elején már 127 család kaszája vágta a rendet. Nehéz volt a kezdet. Ordacsehiben is voltak kételkedők, akik még várni akartak, de ma már kötéllel sem lehetne visszatartani őket, az elsők között akarnak végezni a járásban, s ezért folytatják a harcot. Tudják, sok feladat van még hátra, de azt is tudják, hogy ezek megoldhatók: le lehet győzni a nehézségeket. Rudics József, j. titkár, Fonyód. tfersenyfelhívások a Mezőgazdasági Kiállításon való részvételre Az ősz folyamán szeptember 11-től 26-ig megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár sikere érdekében Heves megye MEDOSZ megyei bizottsága nagyjelentőségű versenyfelhívást intézett a többi megye MEDOSZ megyei bizottságaihoz. »Felmértük az országos jellegű kiállítás nagy tapasztalatcsere-lehetőségeit, mivel az ott bemutatásra kerülő fejlett termelési és tenyésztési módszerek elsajátítása, újtípusú gépek, modern mezőgazdasági eszközök megismerése és azoknak eredményes gyakorlati alkalmazása nagyban hozzájárul, a mezőgazdaság felemeléséhez, a termelési és tenyésztési eredmények fokozásához — mondja a felhívás. —. Ezért a nagyobb számú látogatottság és a fenti célok elérése érdekében versenyre hívjuk a többi megye MEDOSZ megyei bizottságait. Vállaljuk, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeiből 3000 dolgozót szervezünk a kiállítás megtekintésére. A kiállítás jelentőségét már most tudatosítjuk, annak érdekében, hogy üzemi szerveink időben készüljenek fel a kiállítás csoportos megtekintésére. Akik a szervezésben a legjobb eredményt érik el, azokat jutalomüdülésben és könyvjutalomban részesítjük. Felhívjuk a megyék — így Somogy megye MEDOSZ megyei bizottságát is, hogy csatlakozzanak versenyünkhöz«. ■■ au na Ugyancsak az Országos Mezőgazdasági Kiállítás sikere érdekében hívja ki versenyre az ország összes 'tsz-ének és egyéb — a mezőgazdaság területén működő üzemeknek DISZ-szervezeteit a verpeléti Dózsa tsz DISZ-szervezete. »Tudjuk — hangzik a felhívás — hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvétel tsz-ünk részére is kitüntetés, ezért minden erőnkkel azon fogunk munkálkodni, hogy az előírt kiállítási szintet tsz-ünk elérje. A DISZ-tagok részére kiosztott parcellákon a munkát példamutatóan elvégezzük. A tsz-tagok között felvilágosító munkát végzünk, hogy hozzánk hasonlóan ki-ki a saját területén harcoljon a magasabb termésátlagokért, különös tekintettel azokra a terményekre, melyekkel a kiállításon is részt veszünk, ugyanakkor a lemaradóknak segítünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tsz-ünk mind a kiállítandó anyag, mind a látogatottság tekintetében kimagasló eredményt érjen el«. A verpeléti DISZ-fiatalok versenykihívása ezután csatlakozásra szólítja fel az ország minden tsz-ének disz istáit. A vései népnevelők leleplezik az ellenséget Vése községben július 6-án népnevelőértekezletet tartottak. Papp elvtárs ismertette az aratással, cséplés- sel kapcsolatos tudnivalókat és elmondta, hogy mi a feladata a népnevelőknek, milyen formában beszélgessenek a népnevelők a dolgozó parasztokkal — a cséplőgéptől való beszolgáltatás jelentőségéről. Ki-ki a munkahelyén csoportos beszélgetések alkalmával mondja el az állam iránti kötelezettség gyors teljesítésének előnyét, azt, hogy mit eredményez ez a város, és mit a falu dolgozóinak. Horváth József párttitkár elvtárs nyomatékosan felhívta a népnévelők figyelmét arra, hogy az ellenség most is működik, próbálkozik, hogy ahol tud, árthasson. Olyan rémhíreket terjesztenek, hogy az idén minden gabonát elvisznek a cséplőgéptől. Ezzel akarják becsületes dolgozó parasztságunkat megakadályozni abban, hogy időben teljesítse beadási kötelezettségét, s késleltessék a gabonabegyüj'tést. Ezek ellen a rémhírterjesztők és rémhírek ellen minden népnevelőnek harcolnia kell. Ezen a népnevelőértekezleten felolvastuk a »Somogyi Néplap« »Népnevelőink az ország kenyeréért« c. vezércikkét. Az elvtársak figyelemmel hallgatták és ígéretet tettek arra, hogy a rájuk bízott feladatot megoldják és elősegítik, hogy a legkisebb szemveszteséggel a legrövidebb időn belül betakaríthassuk országunk kenyerét. György Kálmán. 18-ára befejezik az aratást a somogygeszti gazdák Somogygeszti község tanácsának végrehajtóbizottsága és a község dolgozó parasztjai párosversenyre hívják Felsömocsolád végrehajtóbizottságát és a község dolgozó parasztjait. Versenypontok: 1. Az aratást július 18-ig befejezzük. A gabonabe- hordással 15—18-ra végzünk. A cséplési munkálatokat augusztus 15-re befejezzük. 2. Az állam iránti kötelezettségünket gabonából közvetlen a cséplőgéptől teljesítjük, beadási kötelezettségünknek 100 százalékban eleget teszünk. 3. A kukorica harmadik kapálását, a cukor- és takarmányrépa negyedik kapálását augusztus 20-ig elvégezzük. 4. A tarlót az aratástól számított 2 napon belül felszántjuk. Másodvetési tervünket július 25-ig teljesítjük. Horváth Dezső Kiss Lajos VB-elnök. VB-titkár. Felfüggesztették állásúból u felelőtlenül dolgozó agronómust Gépállomásaink már javában benne vannak az aratási munkálatokban. A megyei igazgatóságnak most fokozott ellenőrzést kell gyakorolnia. Egyik ilyen ellenőrzés során Nagy Árpád elvtárs, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője megvizsgálta a csokonyavisontai gépállomáson a kombájnaratást. A gépállomás két kombájnja a csokonyavisontai Haladás tsz rozstábláján dolgozott. A csokonyavisontai gépállomás vezetősége semmibevette a földművelésügyi miniszter utasítását, amely kimondta, hogy kombájnaratást szal- magyüjtő kocsik nélkül végezni nem szabad. A Haladás tsz-ben dolgozó két kombájn azonban enélkül végezte munkáját, a szalmát szerte-széj- jel szórta a területen, úgyhogy a tarlóhántást végezni lehetetlen volt. Nem jó azonban ettől eltekintve a munka minősége sem, több helyen szigeteket hagynak a rozstáblában, amelyből tetemes kára származik a tsz-nek. A gépállomás vezetősége laza munkájának tulajdonítható az, hogy a Haladás tsz-be beosztott kihelyezett agronómus, Kaposi Géza annak ellenére, hogy a megyei igazgatóságtól határozott utasítást kapott, valamint külön oktatásban is részesült, hogy a kihelyezett agronómus állandóan köteles a kombájn és az aratógép mellett tartózkodni, amikor azok dolgoznak, mégsem lehetett az egész határban megtalálni ellenőrzéskor. Amikor a gépe mellett tartózkodott, akkor sem törődött a munka minőségével, nem tartatta be az előírásokat, nem úgy rakatta le az akkor még működésben lévő szal- magyüjtőkocsival — amely igen kis hiba miatt már második nap a tábla szélén áll — a szalmát, ezzel megakadályozta a tarlóhántás azonnali megkezdését, valamint jelentős kárt okozott a tsz-nek, illetve egész népgazdaságunknak. A fentiek miatt Kaposi Géza agronómust a megyei igazgatóság vezetője állásából azonnali hatállyal felfüggesztette, továbbá az általa okozott kár miatt 590 forint kártérítésre kötelezte. Figyelmeztette a csokonyavisontai gépállomás vezető agronó- musát, Danes Lajos elvtársat, hogy fokozott ellenőrzést gyakoroljon az agronómusok munkája felett. edeitncl masasai Miséiéi doloozík és VeÉÉIóiDarí Vállalat A kaposvári Béke Szálló és Vendéglátóipari Vállalat első féléves tervét 97.3 százalékra teljesítette. Az első negyedév eredménye 93 százalék volt, így hiába szervezték meg a dolgozók a munkát, a lemaradást nem tudták teljes mértékben pótolni. A második negyedév . 101 százalékkal zárult. A dolgozók a második félévben akarják behozni elmaradásukat, amire az első dekád 100 százalékos teljesítése az alap. Önköltségcsökkentésük még nem a legjobb, itt hiányosságok vannak, melyeket a vezetőségnek kell kiküszöbölnie. Önköltségük 9.8 százalékkal nagyobb a megengedettnél. A vállalat jó dolgozóiról: Major Ferenc pincérről, Szalai Józsefné statisztikusról, Németh Józsefné pénztárosról és Csonka Gusztáv pincérről példát véve, II. féléves tervüket teljesítik, illetve túlteljesítik, Haladéktalanul végezzük el a tarlóhántást A népgazdaságunk fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, előírja, hogy a tarlót az aratás után azonnal le kell buktatni. Ez't a rendeletet kormányzatunk nem feleslegesen adta ki, mert a tarlóhántás azonnali elvégzése a jövőévi magasabb terméseredmény biztosítását szolgálja. A tarlóhántás elvégzésével pár cm-es vastag, laza réteget, teremtünk, amely megóvja a talajt a kiszáradástól, megjavítja annak vízgazdálkodási viszonyait. Tapasztalati tény — ezt különösen a multévi száraz ősz idején láthattuk —• hogy a le nem buktatott táblák földje az őszi vetéshez csak igen nehezen volt előkészíthető, szántás közben az eke olyan rögöket forgatott fel, melyek elmunkálása a legnehezebb feladatok elé állította a mezőgazdaság dolgozóit. A tarlóhántást közvetlen aratás után, szinte azzal egyidőben kell elvégezni, mert minden késedelem helyrehozhatatlan veszteséget jelent. Ez a veszteség annál nagyobb lesz, minél szárazabb és minél melegebb az időjárás. Viljamsz szerint a tarlóhántás »rohammunka« legyen, amit aratás után nemcsak megkezdeni kell, hanem a legrövidebb időn belül be is kell fejezni. Legkorszerűbb eszköze a tárcsa és az eke. Akár tárcsával, akár ekével, vagy kultivátorral • végezzük el a tarlóhántást, azt mindig ki kell egészíteni fogasolással, simitózással, szükség esetén a lehántott. tarló meg- hengerezésével. A tarlóhántás elmunkálása nem tűr halasztást. Legcélszerűbb, ha traktorral történt buktatás után egy menetben mindjárt a tárcsa vagy eke után boronát akasztunk. A tarlóhántás igazi célját akkor éri el, ha az előbb említett módon azt mindjárt gondosan elmunkáljuk, mert. ezzel MEGŐRIZZÜK A TALAJ VÍZKÉSZLETÉT Aratás előtt a növények beárnyékolják a talajt és meglehetős nagy víz- fogyasztásuk mellett még mindig nagyon sóik vizet hagynak abban szárazabb esztendőkben is. Aratáskor ez a beárnyékolás megszűnik és a nagy melegben a tarló kőkeménnyé száradhat. A talaj kiszáradását sietteti az a körülmény is, hogy a gyökerek által felszívott víz a növények szárcsonkjain keresztül eltávozik. Az eltávozott vízmennyiség felér sok esetben 20—30 mm-es csapadék- mennyiséggel. Kísérletek igazolják, hogy a későn végzett, vagy el nem • végzett tarlóhántás a következő esztendőben 15-—20 százalékos termés- kiesést okoz. Ez átszámítva megfelel egy kát. holdon 2—3 mázsa szemveszteségnek. GYARAPÍTJUK a talaj vízkészletét. A keményre száradt és felmelegedett tarlókon nemcsak a talajban lévő nedvesség párolog el, hanem elpárolog a ráesett csapadék nagyrésze is. Olyan ez, mint a forró tűzhelyre cseppentett víz, hamar gőzzé válik. Ami nem párolog így el, az a nyári záporok alkalmával lefolyik a keményre száradt, földről, de egyidejűleg magával sodorja az értékes humuszanyag egyrészét is. Tarlóhántással megporhanyított talajon a párolgás kevesebb, a víz le tud szivárogni a mélyebb rétegekbe. Ezt a munkát csapadékos nyáron is el kell végezni, mert a védtelenül maradt tarlókat a gyakori záporesők össze« törniük, beiszapolják, tönkreteszik a morzsalékos szerkezetet. Elvész a talaj levegője, aminek következte« ben nem szaporodhatnak kellőképpen a talaj beéredéséhez szükséges baktériumok. Ezek a baktériumok vannak hivatva arra, hogy élkor« hasszák a tarlómaradványokat, feltárják a talaj nyári tápnyagkészle- tét, lekössék a levegő nitrogénjét és értékes növényi tápanyaggal gazda» gítsák a talajt. Tarlóhántással IRTJUK A GYOMOKAT, földbe juttatjuk az elhullott gyommagvakat, letakarjuk azokat és a még kellő mennyiségű nedvességet tartalmazó talajban azck hamar kikelnek. A jól elmunkált tarló hamar kizöldül, melyet, a következő talajmunka során lefordítunk. Csak így tudunk megszabadulni az elszaporodott vadrepcétől, pipacstól, daravi« rágtól. A tarlóhántás a talaj tisztogatás legfontosabb és legolcsóbb mun« kája. Csak időben végzett tarlóhántással védekezhetünk a’ rovarok kártétele ellen. A vetési bagolypille hernyója, a mocskospajor, vagy a gabonafutrinka kártétele a le nem buktatott tarlók felől terjeszkedik minden irányban, arról tanúskodva, hogy a károkozók petéiket a tarlómaradványokra rakják. Ahol a tarlóhántást időben végrehajtjuk, ott nem lesz szükség drága védekező szerekre. Ez a munka az alapja a koraőszi vetéseknek, mert hiába vetettünk megfelelő előveteményeket őszi gabonáink részére, ha a tarlóhántás elmarad, mert a kiszáradt talajt nem leszünk képesek időben elmun« kálni. Bármily száraz legyen a nyár, az elvégzett tarlóhántás után a föld mindig jól szántható marad. Több termelőszövetkezetünk és sok egyéni gazdánk megértette ennek a talajmunkának a nagy jelentőségét és az aratással egyidőben már megkezdte a tarlóhántást. így a répáspusztai Első Ötéves Terv, a sávolyi Szabadság és a so- mogyvári Szabadság az ősziárpa le« aratása után azonnal elvégezte a tarlóhántást, e csoportoknál ez idő szerint nincs le nem buktatott tarló. Gépállomásaink termelőszövetkezeteink tarlóinak lebuktatását tárcsával, kultivátorral biztosítani tudják, egyénileg gazdálkodóink kiválóan jó munkát végezhetnek 2 vasú ekékkel és lókapákkal. A tarlóhántás népgazdasági jelentőségét akkor tudjuk felmérni kellőképpen, ha a felsorolt körülmények figyelembevételével vizsgálat tárgyává tesszük az elért eredményeket, illetőleg terméstöbbletet, melyet az időben és a jól elvégzett tarlóhántás jelent. Megyénkben fokozott figyelmet kell fordítani e munkára, szolgáljon intő például a múlt esztendei őszi szárazság, mely a földet oly mértékben kiszárította, hogy ott, ahol a tarlóhántás elmaradt, az őszi vetéseket csak igen rossz földben, vagy nagy késéssel lehetett elvégezni. Hámori A. Ferenc növénytermelési előadó. Selejt nélkül dolgozik a Kefeanyagkikészítő Vállalat A Kaposvári Kefeanyagkikészítő j Vállalat az alkotmány ünnepe tiszteletére indított versenyben is teljesíti vállalását. Első féléves tervét határidő előtt, május közepén befejezte. Június 30-án az üzem dolgozói 142.6 százalékot értek el. A harmadik negyedévben sem csökkent a munka lendülete, az első dekád értékelése szerint 110 százalékos az üzemátlag. Selejt nélkül dolgoznak, bár önköltségük 3 százalékkal emelkedett az első félév második negyedéhez viszonyítva. Az üzem dolgozói munkaversenyben vannak. Az első dekád legjobb dolgozói mutatnak példát: Barta József és Köpfer József rövidfel verők 217 százalékos eredményével. De Elek Mária sertefelverő 144, Farkas Sándorné sertemosó 116, Simon Mária serterejkoló 152, Docka Lászlóné gépkezelő 144 és Vései Júlia felhúzó 155 százalékos teljesítése szintén említésre méltó. KISKORPÁD KÖZSÉGBEN vasárnap csak később kezdhettek az aratáshoz, mert reggel erősen nedves volt a gabona. 9—10 óra felé azonban megélénkült a község határa, minden épkézláb ember aratott, s még a tervezett tanácsülés is elmaradt, hiszen a tanácstagok mind aratni mentek. A község eddig 53 hold ősziárpát aratott le és 410 hold búza vetéséből 62 holdat. 380 hold rozsból 54 holdat vágtak le.
