Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

SriEAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Termelőszövetkezeteink megszilárdításának fő feladatai Hozzászólások a tanácsi és begyűjtési dolgozók tanácskozásán »Boci-boci tarka« a Városi Színházban A MAGYAR DOLGOZ ÁRT BIZOTTSÁGÁN X? évfolyam, 161. szám, ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1954 július 9. Harc az új kenyérért Peng fi kasza az aranyospusztai határban 2000 mázsa gabonát csépeltek el július 8-ig a darányi gépállomás komhájnosai Pár héttel ezelőtt még a gépek i zakatolásától hangzott minden I gépállomás udvara. Kombájnokat,) aratógépeket járattak be a felelős vezetők, az utolsó javításokat vé­gezték, hogy kint a földeken za­vartalanul működjenek majd. Amikor az agronómusok első je­lentései beérkeztek, hogy meg le­het kezdeni az aratást, pár napon belül mák minden aratógép kivo­nult a menetirányterv szerinti te­rületre és megkezdődött az aratás. A darányi gépállomás hét kom­bájnja közül kettő a barcsi Vörös Csillag tsz ősziárpájának aratásá­hoz látott hozzá, majd a többi gép is kivonult Kastélyosdombó, Ist- vándi határába, hogy a jónak ígérkező termés mielőbb a mag­tárakba kerüljön. Kedd óta a barcsi Vörös Csillag tsz több mint 500 holdas búzatáb­láján már három kombájn és egy' [ kévekötő aratógép vágja a széles rendeket. Gyorsan telnek a zsá­kok a kövér búzaszemekkel, s van is dolguk a szemhordó fogar- tosoknak. A kastélyosdombói Fel- szabadulás tsz 200 holdas búzáját is már aratja egy kombájn. Ist- vándiban a Petőfi tsz-nél, Ara­nyos-pusztán a Béke tsz-nél szin­tén nagy lendülettel végzik a bú­za betakarítását. Az eső bizony sokszor ellenségé­vé válik a kombájnvezetőknek tervük túlteljesítésében, s van olyan nap, hogy háromszor is le kell állni. A lelkes darányiakat azonban ez sem keseríti el. Mi­helyt az idő kedvezővé válik, nyomban folytatják tovább a munkát. Fűti őket az a cél, hogy győztesek akarnak lenni a megyé­ben. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy Báránytól nem lesz könnyű elhódítani az elsősé­get, mert július 8-ig már 180 hol­don végeztek az aratással és 2000 mázsa gabonát csépeltek el. A kombájnvezetők versenyében Müller Pál tört az élre, aki az el­múlt évben elég gyengén szerepelt mint új kombájnos, de sokat ta­nult és most maga mögött hagyva a legjobbakat, július 8-ig 70 hold­ról 700 mázsát csépelt el. A má­sodéves kombájnvezető a gépjaví­tás idején igen lelkiismeretes mun­kát végzett, s most aratás közben is a karbantartást a legnagyobb gon­dossággal látja el. — Előbb a gép, azután én —* szokta mondani. Ez a titka a zavartalan munkának. Szerényen mondja: Az idén én is első szeretnék lenni a kombájno- sok megyei versenyében. Az aranyospusztai Béke terme­lőszövetkezet tagjai bátran, biza­kodva néznek a jövő elé. A tsz ha­tárában gazdag termést ígérő ku­korica-, burgonya-, napraforgótáb­lák hirdetik a tagság szorgalmas munkáját. Aranysárga ga­bonatáblák hullámzanak a nyári szélben. Sok nehézséget kellett leküzde- níe a tsz tagságának az elmúlt években. Még tavaly is nehezen tudtak megbirkózni a munkával, pedig akkor is dolgoztak. Az idén már egészen máskép megy min­den a tsz-ben. Jobban megszervez­ték a munkát, ennek eredménye, hogy burgonyájukat kétszer be­töltögették, a kukoricát pedig négyszer megkapálták és már va­sárnap befejezték az árpa aratá­sát is. Az árpa aratását kézierő­vel végezték. A kenyérgabona aratását arató­gép végzi, mert a gép olcsóbb, gyorsabb és sok munkaerő szaba­dul fel, amit arra akarnak fel­használni, hogy a kukoricájukat még egyszer megkapálják. A búza aratását már kedden megkezdték. Két-három métermázsával többet takarítanak be holdanként, mint számították. A tagság, látA) az eredménye­ket, nagy lelkesedéssel végzi munkáját, reggelenként már 4—5 órakor kint vannak a határban. Hogy ki dolgozik jobban, nehéz lenne megállapítani. Minden tsz- tag előtt egy cél lebeg: termelj ma többet, mint tegnap. A tsz-ta- gok szorgos munkája mellett az eredmények elérésében nagy ré­sze van Bányai József agronómus- nak is, aki nem sajnálja a fárad­ságot és mindig a tagsággal együtt megy ki a mezőre, hogy szakmai támogatást, irányítást adjon a tsz- nek. Bányai elvtárs —1 mint mondják a tagok — olyan, mint a gondolatolvasó. Mindig ott van, ahol szükség van rá és nincs olyan probléma, amit meg ne oldana. Szeretik is Bányai elvtársat a tsz tagjai, mert látják, hogy minden lépése a tsz tagjainak jólétéért, a tsz gazdaggátételéért történik. Régenlátotí jó termésbe számítliatnak a magylserényi dolgozó parasztok A rendkívüli esős időjárás nem kedvez a gabona aratásának, de annál inkább a gyomok fejlődésé­nek. Az aranysárga, kasza alá érett gabonatáblákon dolgozó gé­peket, kaszásokat a mindennapos eső gyakran kiveri a munkából és a kukorica-, cukorrépaföldeken kiirtott gaz gyökerei újból megka­paszkodnak, életrekelnek, hogy minél több táplálékot raboljanak el a jó termést ígérő kultúrnövé­nyektől. Nagyberény község dolgozó pa­rasztjait nem kedvetleníti el a szeszélyes időjárás sem. Régen kecsegtetett már ilyen szép ter­méskilátással a több mint 3 ezer holdas határ, s most a falu fiatal­ja, öregje, asszonyok, férfiak egy­aránt minden percet kihasználnak, hogy gazdag termést takaríthassa­nak be. Összes ősziárpájuk keresz­tekben van már, s többen meg­kezdték a közös szérűre hordani. Mint a megye égjük legészakibb fekvésű községe, a rozsot és búzát csak pár nap múlva lehet vágni, de addig is nagy szorgalommal végzik a növényápolást. Nem is lehet találni a határban egyetlen darab gyomos területet sem. Büszkék is lehetnek erre, mert a lli!!!l!!!!!l!!!!ll!llll!!!!!ll!!l!lli!l lllülllll! megye egyik leggazdagabb termést ígérő határában, minden dolgozó paraszt háromszor elvégezte a ku­korica, cukorrépa, napraforgó ka­pálását és burgonyájukat kétszer töltögették. Nagyon kevesen van­nak, akik 30 mázsán aluli kukori­catermésre számítanak. Papp Jó­zsef 6 holdas dolgozó paraszt 66 éves létére feleségével együtt már negyedszer kapálta meg a kukoricáját és büszkén mondogat­ja, hogy az 1200 négyszögölről az idén 35 mázsára számít. Most sző­lőjében szorgoskodik, amíg a rozs és búza aratását elkezdheti, mert a sok eső mindig lemossa a per­metező anyagot, s így már vagy ötödször végzi ezt a munkát. Azt mondják gazda társai a szőlőjéről, hogy az olyan, mint egy szép ru­hába öltöztetett leány, olyan gon­dosan ápolt. Közel 2 ezer négy­szögöl búzaföldjéről, az ember- magasságú, kövér szemektől haj­ladozó kalászfejek szintén szép re­ményekre jogosítják a falu köz- tiszteletben álló gazdáját. Négy­szögölenként több mint egy kiló­nak kell lenni — mondja, ami azt jelenti, hogy egy holdról több mint 16 mázsás termést takarít­hat be. Búzájának előveteménye zabosbükköny és cukorborsó volt. Tarlóhántás után ősszel elvégezte a mélyszántást, 150 kg szuperfosz­fátot fogasolt a földbe. Tavasszal a kelés idején, amikor látta, hogy helyenként rosszul kel, 40 kg pé­tisóval is elősegítette a jó fejlő­dést. Most már örömmel várja, hogy új kaszáját a búzában is ki­próbálja. Rozsból fél holdnyit ve­tett, de itt is meg lesz a 6 mázsa. 700 négyszögölön 23 kereszt árpá­ja lett, még nem csépelte el, de! ahogy a kalászok súlya is mutat­ja, egy-egy kereszt megadja az 50 kilót. Sok ilyen szorgalmas dolgozó parasztot lehet találni Nagybe- rényben. Rapatyi János 10 holdas sem marad el Papp Józseftől, és ugyanolyan jó termésre is számít­hat. A terménybecslő szerint a község határa rozsból 10—12, bú­zából 12—12 mázsát is megad hol­danként. A község gazdái a jó termés be­takarításával egyidőben az állam iránti kötelezettségük teljesítésé­ről sem feledkeznek meg. Minden gazda megfogadta, hogy a gép mellől teljesítik beadásukat, s az idén nem lesz egyetlen egy sem, aki adósa maradna államunknak. Sgtj díLelo tl a qéfiállomiisoíi A júliusi nap sugarai kemény harcot vívnak az ólomszürke felhőkkel. Ha néha egy-egy percre előbukkannak is, de az ég egész dél­előtt csak felhős marad. A bús, bo­rongás idő ellenére is nagy a sürgés­forgás aitabi gépállomás udvarán. A gépműhely felől kalapácsütések zaja hallatszik, amely belevegyül a trak­torok dübörgésébe, s a vontatók pö- fögésébe. Akad munka bőven itt benn: a kovácsok szikrafogókat, pót- alkatrészeket készítenek, ekevasat éleznek. Az asztalosok egy roncs-ele­vátort javítanak — terven felül. Bór­ái Sándor szerelő az egyik szántó­traktoron végzi az utolsó simításokat', igyekszik a munkával, hogy a kaszát az eke követhesse a tsz-ek tarlóin. Amint Nagy elvtárssal, a párttit­kárral az egyik útrakészen álló kom­bájnt vesszük szemügyre, Sárosdi Jó­zsef, a gépállomás körzeti agronómu- sa köszönt ránk. „Frissen sáros“ mo­torkerékpárja elárulja, hogy a „terü­letről" jött. — Kasza alá érett a kapolyi tsz ősziárpája — mondja a fiatal agro­nómus. — Délután vágni lehet. — Keszthelyi Sándor kombájnvezető mégegyszer átvizsgálja arató-cséplő, gépét, mert tudja, hogy pár óra múl­va már megkezdődik a csata az ár­paföldön. Döme István anyagraktárost is nagy munkában találjuk. Délután in­dul 2 cséplőgép Bedegkérre 1— azok felelős vezetőinek adja át a szüksé­ges holmikat. A már kintlévő erőgé­pekhez üzemanyagot, pótalkatrésze­ket, az aratógépekhez pedig zsineget küld. TTözben a telefon arról ad hírt; hogy Sepsei Dezső elvtárs gé­pén eltörött az irányváltó rugója. Szabó József körzeti szerelő azonnal motorra ül, hogy rövid időn belül is­mét arathasson a gép a bedegkéri Uj Élet tsz árpatábláján. Az iroda falán van a gépállomás versenyhíradója, amelyről megtud, juk, hogy eddig 85 hold aratással vé­geztek. Legjobb eredményt Csirke András párttag érte el: 30 hold őszi­árpát levágott és 12 hold tarlót szán­tott fel a ságvári tsz-ben. Az élenjá­rók közt szerepel Asztalos Gyula tag­jelölt neve is, aki kombájnjával a míklósi Vörös Csillag tsz tagjait kí­méli meg az aratás-cséplés nehéz munkájától. Ezután Nagy elvtárs arról beszélt, hogy mennyire megnőtt a kombájnok tekintélye a szövetkezeti parasztok szemében s a gépállomás hogyan igyekszik kielégíteni a tsz-ek megnö­vekedett gépigényét, majd hozzáte­szi: — Csak az időjárással nem va­gyunk jó viszonyban■ Sok bosszúsá­got okoz ez a- rengeteg eső — mondja, s arcáról leolvasható'a népünk ke­nyere betakarításáért való felelősség, érzet. % T\é re hajlik az idő. Az ég ki- tisztul, s felszabadultan tör elő felhő-börtönéből c, nap s forró lehe­letével szárítja az utakat, a mezőt, a gabonakalászokat. Zdrengya Mik­lós, a gépállomás főagronómusa elin. du’ a körzet tsz-eibe, hogy jelt adjon a gépeknek az indulásra. — K. J. — Áz aratási verseny legjobbjai Az alkotmány ünnep tiszteletére indított aratási és betakarítási versenyhez nagy lelkesedéssel csatlakoztak megyénk tsz-ei és egyé­nileg dolgozó parasztjai. Mindenütt figyelték a kalászosok érését, s ahol kasza alá értek a1 gabonák, késedelem nélkül hozzákezdtek az aratáshoz. Eddig 45 tsz-ünk ás 65 község végzett az ősziárpa aratá­sával. 25 tsz-ben és 135 községben vágják már a rozsot, míg a búza aratását 5 termelőszövetkezet és 70 község kezdte meg. Fpleg a ka­posvári, marcali és a fonyódi járásban folyik a kenyérgabona aratá­sa. A tabi és siófoki járásokban csak pár nap múlva lehet hozzá­fogni a rozs és a búza vágásához. A legutolsó értékelés szerint termelőszövetkezeteink közül a sávolyi Szabadság, a somogyvári Szabadság és a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz mutat példát az ősziárpa, a kenyérgabona aratásá­ban, a tarlóhántásban és a másodnövényvetésben. Községeink ver­senyében Porrogszentpál, Csákány és Zimány tört az élre, ahol szintén jó ütemben halad mind az aratás, mind pedig a tarlchán- tás. Gépállomási dolgozóink harcoljanak az aratás sikeréért Megyénk gépállomásai — úgy­látszik — megelégelték a növény- ápolásban az országos harmadik helyet, mert alig van emelkedés az utolsó öt napban, pedig nem sok kellett volna ahhoz, hogy gépállomásaink első helyre kerül­jenek az országos versenyben. Mindössze öt gépállomás »nem fe­ledkezett« meg a növényápolásról — s helyesen — az aratás, csép- léssel egyidőben ezt is végzi. A traktorosok közül első Somo­gyi Dezső Fonóban, aki 328 kát. holdat kapált meg, második a tabi gépállomáson dolgozó Keserű Sán­dor sztahanovista traktoros, aki 266 és harmadik a darányi gépál­lomás traktorosa, Káplár Lajos 262 kát. holddal. Ezek az elvtár­sak méltán érdemlik ki a termelő- szövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok elismerését becsületes, lelkiismeretes munkájukért. A brigádvezetők közül Nieder­niayer elvtárs fonói brigádvezető került az élre, aki tervét 160 szá­zalékra teljesítette. Az aratásban is első a tavaszi tervét jól teljesítő darányi gépál­lomás, mely az aratásban 10.3, cséplésben pedig 22.4 százalékot ért el. Második a csokonyavisontai gépállomás, amely szintén lendü­letesen hozzáfogott az aratás-csép- léshez. A daránjü gépállomáson Müller elvtárs, Csokonyavisontán Kiss István, az igali gépállomáson Kovacsik elvtárs, Nagyatádon pe­dig Magyar elvtárs érdemel dicsé­retet a kombájnosok közül. Tabon idős Csirke András, Marcaliban Rinkóczi elvtárs, Csokonyavison­tán pedig Embersics János arató- gépkezelő dolgozott példásan. Gépállomási dolgozóink hasz­nálják ki az aratásra alkalmas időt, küzdjenek fáradhatatlanul az új kenyérért folyó harc sikeréért. Simonfa és Zselicszentpá! versenytársak Július elsején érkezett meg Simon­fa községbe a zselicszentpáliak ver­senyfelhívása az aratás, cséplés, be­gyűjtés és egyéb soronlévő munká­latok gyors elvégzésére, illetve telje­sítésére. A verseny elfogadásának ér­dekében már azon az estén összejöt­tek a községi pártszervezet, tanács vezetői, az állandó bizottságok elnö­kei, tagjai és az élenjáró dolgozó pa­rasztok. A versenypontokat egyen­ként ismertették a jelenlévőkkel és külön-külön mindegyiket megvitat­ták. A vita végén Véber Márton élenjáró dolgozó paraszt elmond .a, hogy ha lelkesen, versenyszerűen dolgoznak, akkor a verseny szem­pontjait határidő előtt tudják telje­síteni és akkor Simonfa község meg« nyeri a versenyt. Elmondták a fel­szólalók azt is, hogy tudják,, mert fi­gyelik a szomszéduk határát, hogy a szenípáliaknak meg kell gyorsítaniok a széna betakarítását, mert ezzel Si­monfa máris jobban áll és a növény­ápolási munkákkal is. Simonién már több dolgozó paraszt elvégezte az ősziárpa aratását is, ezzel előnyben vannak a szentpáliakkal szemben. A vita végén az értekezlet részve­vői egyhangúlag elhatározták, hogy a versenykihívást elfogadják.

Next

/
Thumbnails
Contents