Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

Csütörtök, 1954 július 8. SOMOGYI NÉPLAP Jó munkával készüljenek fiataljaink az augusztus 20"i siófoki nagy béketalálkozóra Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén rendezzük meg megyénk if­júságának nagy béketalálkozóját. Sió­fokon. A siófoki találkozót úgy ké­szítjük elő, hogy részvevőinek feled­hetetlen gazdag élményben legyen részük. A megye területéről feldíszí­tett különvonatok viszik a vendége­ket Siófokra. Az állomáson zenekar köszönti az érkezőket. A találkozó minden részvevőjének 66 százalékos kedvezményt biztosít a MÁV. A kirándulás rövid békenagygyű­léssel kezdődik, amelyen részt vesz­nek külföldi vendégeink, a párt kép­viselői és a DISZ Központi Vezető­ségének tagjai. A nagygyűlésen meg­jutalmazzák a nyári munkákban leg­jobb eredményt elérő fiatalokat. Utá­na egésznapos változatos kultúrmű­sor. A megye legjobb kultúrcsoport- jai szerepelnek. A sportkedvelők sem unatkoznak: változatos sportműsor várja a vendégeket. Siófokon ren­dezzük 20-án a megyei szpartakiá- dot is. Lehet fürdeni, táncolni; a mo­zilátogatás ingyenes; a szórakozás számtalan változata várja a fiatalo­kat. Este különvonat viszi haza a ven­dégeket. A találkozón részt vehet minden DISZ-tag és DISZ-en kívüli. Sőt DISZ-szervezeteink akkor moz­gósítanak jól- ha elhozzák a találko­zóra községük, vállalatuk, üzemük minden fiatalját, sőt az idősebb dol­gozókat is. A DISZ-szervezetek ösz- szeírják, hány fiatallal, idősebb dol­gozóval akarnak részt venni a ta­lálkozón, ezt mielőbb eljuttatják a járási DISZ-bizottságokhoz és a to­vábbiakra tőlük kapnak útmutatást. DISZ-fiatalok! Az aratás és csép- lés nagy munkáiból vegyétek ki fia­talos lendülettel a részeteket, ugyan­akkor készüljetek a nagy munka utá­ni megérdemelt ünnepélyre, pihenés­re, augusztus 20-ra: a találkozóra. Ezen az ünnepen a munka hősei, akik névről, vagy tán még úgy sem ismerik egymást, kötnek barátságot, hogy ezzel a barátsággal induljanak újabb, nagyobb feladatok megoldása felé. Legyen fiataljaink jelszava: »A legjobb munkaeredményekkel alkot­mányunk ünnepéért, az augusztus 20-i béketalá1 kozóért!« Somogymegyei DISZ Bizottság. 8 nap alatt 1650 holdon arat le a nagyba rá ti állami gazdaság A nagybaráti állami gazdaság dol­gozói és vezetősége együttesen jól felkészültek a soronlévő mezőgazda- sági munkákra. A növényápolást a betakarítás idejére befejezik és teg­nap -már megkezdték a rozs aratását. A gazdaság az aratásra minden erőt biztosított, 120 kaszaerő van a gépe­ken kívül. Négy kévekötő-aratógép, két kombájn, két fűkaszáló és egy zetoros fűkaszáló biztosítja az aratás zavartalan lebonyolítását. Az aratás megkezdésével bevezették a 12 órás műszakot, s ugyanakkor gondosko­dott a gazdaság vezetősége arról, hogy a dolgozók minden igényét ki­elégítsék. Napi négyszeri étkezést, hűsítő italokat biztosítottak a dolgo­zóknak. Az aratás előkészítésében nagy sze­repe volt az állami gazdaság üzemi pártszervezetének és szakszervezeté­nek is. A pártszervezet népnevelői és a szakszervezeti aktíváik jól moz­gósították a dolgozókat az ara­tásra. De az állami gazdaság vezetősége is megtette kötelességét. A gép- és gyalogmunkaerőknek idejekorán ki­jelölték a munkaterületet. Az aratás megszervezésénél külö­nös gondot fordított az állami gaz­daság vezetősége arra, hogy a dolgo­zók ne csak a mennyiségre, de a mi­nőségre is különösen ügyeljenek, szemveszteség nélkül arassanak. Mozgalmat indítottak a gépeknél, de a kaszásoknál is a szemveszteség csökkentéséért. A gazdaság 1650 hol­don arat, s ezt a munkát 8 nap alatt, míg az egyéb aratnivalókat 2 nap alatt vágják le. Az aratással egyidejűleg felkészül­tek a betakarításra is. A szérűhelyeket, kombájnszérű­ket előre kijelölték és elkészítet­ték, s tűzrendészed szempontból is minden kelléket biztosítottak. A fogatosok mozgalmat indítottak a napi 100 kereszt behordására. Felkészültek a cséplésre is: 3 cséplő­géppel 4 cséplőbrigád dolgozik, te­kintve, hogy a legnagyobb teljesítmé­nyű gépnél két műszakot tartanak. Megszervezték, hogy a cséplőgéptől azonnal a tisztítóhelyre szállítsák a gabonát s mind a minőségi vetőma­got, mind a kenyérgabonát azonnal a begy üj tőhely re' viszik. Hogy a gépimunka zavartalanul folyhasson, a gépműhely legjobb sze­relőiből körzeti szerelőket állítottak be. A belterületen Varga János, Hor­váth János, a külterületen Horváth István, Hegyi Lajos és Horváth Vik­tor főgépészek segítik a munkákat. ■ A munkákból nem maradnak ki a dolgozók családtagjai sem. A mű­helymunkások és az állattenyésztés dolgozói, mint ahogy a múltban is, részt vesznek az aratásban. Maga az építőbrigád 12 kaszaerővel csatlako­zott az aratáshoz. A pártvezetőség aratási mozgalmat indított, s ennek nyomán a gazdaság vezetősége és az ad­minisztratív dolgozók is részt vesznek az aratásban. Menyhárt Károly konyhavezető, Va- dicskó József párttitkár és felesége, Kelemen Gyula főkönyvelő, Bata Ár­pád kultúrigazgató, Faragó István ÜB-elnök, Kustos István igazgató, a bérelszámolók és az Írnokok egyaránt csatlakoztak az aratáshoz, s igy a területi dolgozókon kívül a gazda­ság belterületi dolgozói 1350 mun­kanappal segítik az aratási munkák zavartalan lebonyolítását. A gazdaság vezetősége gondosko­dott a dolgozók szórakoztatásáról is. Kint a területen munka után a csép­lőgép Oldalára vetítenek, majd kü­lönböző műsorokkal, rendezvények­kel szórakoztatják a dolgozókat. Az aratásban és a cséplésben leg­jobb eredményt elérő dolgozóknak jutalmakat tűztek ki. A legjobbak fényképezőgépet, órát, töltőtollat kapnak és hár­man részesülnek pénzjutalomban. Az első, második és harmadik ka­szás 3—2—100 forintos jutalmat kap, J s ugyancsak jutalmat kapnak a gép- i kezelők is. A versenyt naponta érté- ^ kelik s az aratási és cséplési mun­kák sikeres elvégzése után a legjob­bak megkapják az őket megillető /er- senyz ászlót. Faggyas János. Alig 5 év alatt kétszeresére emelkedett a Barcsi Fűrészüzem termelése A Délmagyarországi Fűrészek bar­csi üzemének dolgozói, akárcsak a kongresszusi versenyben, az alkot­mányunk ünnepe tiszteletére indított munkaversenyben is példásan meg­állják helyüket. Az első félévben je­lentős mennyiségű fűrészárut adtak terven felül az országnak s az első fé'éves tervüket 112.3 százalékra tel­jesítették. Csaknem minden dolgozó tett szocialista kötelezettségvállalást pártunk III. kongresszusa tiszteleté­re, majd azt követően augusztus 20- ra, alkotmányunk ünnepére. Az üzem dolgozói megfogadták: a ter­melékenység fokozásával — terven felüli munkával — a termelési költ­ségek csökkentésével és kiváló mi­nőségű munkával küzdenek a III. pártkongresszus határozatainak meg­valósításáért. Ebben a nemes harcban mind a műszaki, mind a fizikai dolgozók egyaránt kitűntek ;'ó munkájukkal. Dícséreiremélió Síáyer Imre kör- fűrészes brigádjának munkája, amely alkotmányunk ünnepe tiszteletére megfogadta, hogy minden munkanapon egy köbmé­ter fűrészáruval túlteljesíti kész­árutermelési tervét. Vállalását nap mint. nap teljesíti, sőt túl is szárnyalja s rendszeresen 165 százalékra teljesíti normáját. Ki­emelkedő Bödő Ádám vagonozó bri­gádjának 160. Obiián Tivadar keret­mester brigádjának 155, Pandur An­na szállító és kirakó brigádjának 144, valamint Pressing István keretmes­ter brigádjának 129 százalékos telje­sítménye. Az üzem vezetőinek és műszaki dolgozóinak nagy érdeme van ezek­nek az eredményeknek elérésében, . mert hiábavaló lenne az üzem dol­gozóinak jó munkája, ha a vezetők és a műszaki dolgozók felületesen végeznék munkájukat, ha nem biz­tosítanák kellő időben és mennyiség­ben a feldolgozandó anyagokat — jelen esetben a rönköt — lemarad­nának a terv teljesítésével. Mindezt tudják az üzem vezetőd és műszaki dolgozói, s már a harmadik negyedév megkezdése előtt a jó gazda gondos­ságával tanulmányozták a harmadik ■negyedévi tervfeladatokat, s azok figyelembevételével biztosították a feldolgozandó anyagot, a fát, Ilyen körültekintő és alapos munkávál ér­ték e! eddigi eredményeiket. Ez a magyarázata annak, hogy alig 5 év alatt kétszeresére emel­kedett az üzem termelése. Míg 1949-ben az egy munkaórára eső termelési érték alig haladta meg a 17 forintot, addig 1954 első felében a termelési érték már több mint 33 forintra emelkedett. Ambrus József az idén is első akar lenni Patalom község határában hefejezték az ősziárpa aratását. Ambrus József 9 holdas gazda volt az első. aki hozzákezdett az aratáshoz. Ambrus József dol­gozó paraszt az elmúlt évben is elsőnek aratott, s beadási köte­lezettségét már a cséplőgéptől teljesítette. Élenjárt a beadás­ban is, tojásból, baromfiból, sertésből és vágómarhából be­adásának mindenből eleget tett s adóját is háromnegyedévre teljesítette. Most is első akar lenni s alig várja, hogy csépel­hessen és az első gabonát a ha­zának adja. VÉDEKEZZÜNK A KÁPOSZTABAGOLYPILLE HERNYÓJA ELLEN A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács közleménve •j a termelőszövetkezetek nyári munkaversenyének feltételeiről és jutalmazásáról A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére a ter­melőszövetkezetekben is minden ed­diginél nagyobb arányú munkaver­seny bontakozott ki. A jó eredmények és a kedvező ter­méskilátások számos termelőszövet­kezetben arra lelkesítették a tagsá­got, hogy a kongresszusi verseny szel­lemében fokozzák a munka lendüle­tét. A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács az ara­tásban és cséplésben, a tarlóhántás­ban és a másodnövények vetésében, a növényápolásban, a takarmányok betakarításában, silózásban országo­san legjobb három termelőszövetke­zet közül az elsőt 20 ezer, a másodi­kat 15 ezer, a harmadikat 10 ezer forint értékű használati tárggyal (rá­dió, könyvek, kultúr-napköziotthon- berendezés, kisgép stb.) és díszokle­véllel jutalmazza. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya a megyén belül a nyári mun- kaverseny’oen legjobb eredményeket elérő három termelőszövetkezet kö­zül az elsőt 3 ezer, a második 2 ezer, a harmadikat ezer forint értékű hasz­nálati tárggyal és díszoklevéllel ju­talmazza. A termelőszövetkezetek külön is jutalmazzák meg a ver­senyben legjobb eredményt elérő ta­gokat, különösen az asszonyokat, a közös munkában részvevő családta­gokat. Erre a célra a közös jövede­lemből létesítsenek jutalmazási ala­pot. A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács a ter­melőszövetkezetek nyári munkaver­senyét augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén az alábbiak szerint értékeli: a) Aratásnál és cséplésnél elsősor­ban a munka gyors és minél keve­sebb szemveszteséggel, jó minőségben történő befejezése, a termésátlagok alakulása, a kombájnszalma, törek, tarlókaparék összegyűjtése és gyors behordása. b) A tarlóhántási és másodvetési terv teljesítése, illetve túlteljesítése, elvégzése jó minőségben. c) A növényápoiásban a különbö­ző növények teljes gyomtalanítása, különös tekintettel a nyári gazoló kapálásra. d) A szálastakarmányok betakarí­tása és tartósítása, a silózás minősé­ge és értéke a vetésterülethez és az állatlétszámhoz képest, figyelem'oe- véve, hogy a lehetőségek jó kihasz­nálásával a közös állatok részére mennyiben és milyen minőségben , biztosította a termelőszövetkezet a takarmányalapot. j A mezőgazdasági osztályok a ter- ■ melőszövetkezetek nyári munkaver- j senyét vegyék nyilvántartásba, az eredményeket rendszeresen értékel­jék, versenyhíradón át széles körben ismertessék. A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács fel­hívja a termelőszövetkezeteket, hogy a nyári mezőgazdasági munkák si­keres és gyors elvégzése érdekében minél nagyobb számban lépjenek egymással párcsversenybe, verseny- vállalásaikat, eredményeiket leg­alább kéthetenként értékeljék és el­lenőrizzék, mozgósítsák tagságukat a feladatok végrehajtására, közös gaz­daságuk, jövedelmük gyarapítására. tonnái küldjön cséplőgépet Szöllöskistakra a Isngveltóti gépállomás Szöllőskislak község is csatlako­zott Lengyeltóti versenyfelhívásá­hoz, s a versenyt a község vala­mennyi dolgozó parasztja szív­ügyének érzi. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy július 1-én már megkezdtük az ősziárpa aratását és 5-én be is fejeztük. Az ősziárpa aratása után községünk dolgozó parasztjai hozzáláttak a búza és a rozs aratásához és szer­dáig 42 kát. holdon végezték el az aratást. Az eredmény elérésé­ben közreműködött jó munkájá­val: Panics István, Pintra József, Kruppai József né, Buzsáki József, akik felajánlást is tettek s vállal­ták, hogy augusztus 20-ra, alkot­mányunk ünnepére kenyérgabo­nabeadási kötelezettségüknek ma­radéktalanul eleget tesznek. A község dolgozó parasztjai eredmé­nyes munkát folytatnak azért, hogy megállják a helyüket a len­gyeltótiakkal folyó versenyben. Gátolja azonban versenyüket az, hogy most, amikor az ősziárpa- aratást már befejezték, a lengyel­tóti gépállomás még a mai napig sem küldte ki a cséplőgépet. Ez akadályozza dolgozó parasztjain­kat a versenyben, hiszen nem tudnak a vállalt határidőre beadá­suknak eleget tenni, s így a kor­mány által biztosított prémiumot sem kapják meg. A gépállomás igazgatója1, Hencz elvtárs sürgősen gondoskodjék arról, hogy szöllős­kislak községbe eljusson a cséplő­gép és a község dolgozó paraszt­jai teljesíthessék vállalásukat. Bodrogi Károly, járási kiküldött, Szőke József VB-elnök. Megyénkben a korai káposztafé­lékben sek helyen igen súlyos káro­kat okoz egy majdnem hengeres, csu­pasz, zöldes- vagy barnásszínű her­nyó: a káposztabagolypille hernyója. Egyes helyeken teljesen tönkretett több kh-as káposztatáblákat. A lepke a káposztalevelek fonákjá­ra rakja le tojásait csoportokba. A kikelt hernyók kezdetben együttma­radnak és a fonákon is foltokat rág­nak ki. Később szétszóródnak és vá­logatás nélkül eszik a leveleket. A hernyók ebben a korban a káposzta­fej tövénél rejtőznek el és túlnyo­mórészt éjjel táplálkoznak. Később behatolnak a káposzt.afej belsejébe, ahol járatokat rágnak, amelyben visszamarad az ürülékük. Az ürülék a becsurgó vízzel együtt a káposzta rothadását okozza, kellemetlen sza­got terjesztve. Ilyen átfúrt, átlyugga- tott káposzta emberi felhasználásra alkalmatlan és csak takarmányozási célokra (silózás) használható fel. A kártétel igen súlyos lehet, azért, mert egy lepke kb. 1500 db tojást tojik, a kikelt hernyók pedig nagy étvággyal pusztítják a megtámadott növényt és 1—2 hernyó már tönkre­tesz egy káposztafejet. A fejeskáposz­tán kívül megtámadja a kelkáposz­tát, karfiolt, tarlórépát, ezenkívül még sok más szántóföldi és vadon­termő növényt is. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK? Az olyan káposztát, amelybe a hernyó már berágta magát, megvéde­ni nem tudjuk. Jelenleg a későbbi kiültetésű, még fejlődésben lévő vagy fertőzéstől mentes káposztafélék megmentésére helyezzük a legna­gyobb súlyt. Ezeken a területeken a leghatásosabban 10 százalékos Hun­gária Matador porozással védekezhe­tünk. Kh-ként 7—8 kg por szüksé­ges. A porozást lehetőleg akkor hajt­suk végre, amikor a hernyók még az első fejlődési stádiumban vannak (a levelek fonákján lerakott tojásokból kikeltek és még együttvannak) és kártételük még nincs, vagy ha van is, az elenyészően kevés. A porozást legkönnyebben a porozógéppel vé­gezhetjük el. Ennek hiányában azon­ban porozhatunk úgy is, hogy vala-* milyen ritkaszövésű zacskókat ké­szítünk, azokat megtöltjük a porral és ezeket a zacskókat egy kb. 2 mé­teres rúdra, a káposzta sortávolságá­nak megfelelően felerősítjük. Ezután a rúd két végét egy-egy ember meg­fogja és a rúd állandó rázogatása mellett végigjárják a táblát, 2 méte­res sávot porozva be egy alkalom­mal. A zacskókat úgy kell elhelyez­ni, hogy azok pontosan a káposzta­sorok felett legyenek. Kisebb terüle­ten a porozást úgy is el tudjuk vé­gezni, hogy a port valamilyen kis falapátkával stb. szétszórjuk a te­rületen. A porozást lehetőleg szél­csendes időben végezzük. Csongyay Dénes m. kertészeti előadó. Pusztítsuk az amerikai szövőlepkét A legutóbbi hetekben többször utaztam a Balaton mellett, s fáj­dalommal állapítottam meg azt a szomorú tényt, hogy az egész Ba- laton-mente gönyörű gyümölcsöseit veszély fenyegeti a lakosság és a tanácsok nemtörődömsége miatt. Az amerikai szövőlepke ugyanis olyan nagy mértékben ellepte már az ottani gyümölcsösöket, hogy csak azonnali beavatkozás mentheti meg azokat. Van a földművelésügyi minisztériumnak egy szigorú rendelete a kötelező irtásról. Sajnos, ezt nem hajtják végre a hivatalos szervek, még a lakosság sem. Még a balatonnagybereki állami gazdaság min­taszerűen kezelt gyümölcsösében is óriási harcot kell vívni ez ellen a kártevő ellen, mert a szomszédok nem irtják, nem tesznek ele­get az előírt kötelezettségnek. Ideje lenne, ha a Megyei Tanács és a növényvédelmi szolgálat intézkedéseket tenne, hogy a külföldiek ál­tal is sűrűn látogatott Balaton környéke a gazda szemével nézve is mintaszerű legyen, s mindenütt nagy gondot fordítsanak az ame­rikai szövőlepke irtására. végh Tivadai% _ j a nagybaráti állami gazdaság főagronómusa.

Next

/
Thumbnails
Contents