Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-08 / 160. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 július 8. A július 6-i genfi zárt ülésről Genf (TASZSZ). A kilenc küldöttség július 6-i zárt ülésén folytatódott annak a kérdésnek a tárgyalása, hogyan ellenőrizzék az indokínai hadműveletek megszüntetéséről szóló megállapodás feltételeinek teljesítését. A Kínai Népköztársaság küldöttségének képviselője felszólalásában rámutatott, hogy az ellenőrzés kérdésének megtárgyalása következtében kitűnt, hogy közelednek egymáshoz a különböző küldöttségek nézetei. Viszont egyes kérdésekben még mindig jelentékeny nézeteltérések vannak. A Kínai Népköztársaság képviselője kifejezte meggyőződését, hogy a vegyesbizottságnak és a semleges ellenőrző bizottságnak vállvetve kell működnie és egyiket sem szabad a másiknak alárendelni. A Kínai Népköztársaság küldöttségének képviselője kijelentette, hogy a semleges felügyelő bizottság ajánlásainak nem kell a két félre nézve kötelezőknek len- niök, mert a fegyverszünetnek főként a két hadviselő fél jóakaratától kell függnie. A jelen tanácskozásnak az a feladata, hogy az indokínai államok igazi szuverenitásának és függetlenségének tisz- teletbentartása alapján helyreállítsa Indokínában a békét. A Kínai Népköztársaság küldöttségének képviselője a semleges felügyelő bizottság szavazási eljárásának kérdéséről megjegyezte, hogy ebben a kérdésben is közeledés észlelhető a Szovjetunió és Franciaország küldöttségének javaslatai között. A Kínai Népköztársaság küldöttségének képviselője kifejezte meggyőződését, hogy a fegyver- szünet ellenőrzésének kérdése La- oszban és Kambodzsában az egész indokínai fegyverszünet ellenőrzése kérdésének alkotó része, ezért egységes semleges bizottságnak kell ellenőriznie az indokínai hadműveletek megszüntetéséről szóló egyezmény feltételeinek teljesítését. Franciaország küldöttségének képviselője a Kínai Népköztársaság június 16-i javaslatait érintve csupán arra szorítkozott, hogy felkérje a Kínai Népköztársaság küldöttségét, írja körül pontosabban azt a kérdést, ki és milyen módon szabja meg a Laosz és Kambodzsa védelmére szükséges fegyver és lőszer mennyiségét. Franciaország küldöttségének képviselője azt is követelte, hogy engedjék meg Laosznak és Kambodzsának, hogy külföldi katonai kiképzőket és szakembereket hívjon meg hadseregébe. A rendelkezésre álló értesülések szerint Laosz és Kambodzsa küldöttségének képviselői kijelentették, hogy államaiknak védelmi célból fegyverek és csapategységek bevitelére, valamint katonai szakemberekre és kiképzőkre lesz szükségük. Laosz képviselője azt is követelte, hogy tartsák fenn a Laosz területén meglévő katonai támaszpontokat. A kilenc küldöttség az indokínai béke helyreállításának kérdésében július 9-én tartja következő zárt ülését. Hivatalos a kínai-vietnami Peking (Uj-Kína). A Kína és Vietnam között történt megbeszélésekről a következő szövegű közleményt adták ki: Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1954. július 3-tól 5-ig megbeszélést tartott a kínai-vietnami határon. Csou En- laj . miniszterelnök és Ho Si Minh elnök eszmecserét folytatott a genfi értekezletről, különös tekintettel az indokínai béke helyreállítására és az ezzel összefüggő kérdésekre. A megbeszéléseken jelen volt Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság peközlemény megbeszélésekről kingi nagykövete és Csiao Kuan- hua, a genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség tanácsadója. PEKING (Uj-Kína). Tokióból érkezett jelentés közli, hogy Japán Gunma prefekturájában a tanítók szak- szervezete három nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtött az atom- és hidrogénbomba ellen. A szakszervezet július közepéig 150 ezer aláírást szándékozik gyűjteni. Hétfőn jelentették, hogy csupán egyetlen tokiói kerületben 262.885 aláírást gyűjtöttek a hidrogénbomba ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága teljes ülésének határozata Varsó (TASZSZ). A lapok kedden közölték a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága második teljes ülésének határozatát >«a bevetetlen földek felhasználásáról és a rétek és legelők mezőgazdasági művelés alá vételéről«. A teljes ülés határozata meghatározza a feladatokat a rétek és legelők legészszerűbb kihasználása terén. Nagyszabású talajjavító munkákat végeznek majd az erdős és mocsaras körzetekben. Az 1954—55. évben 220 ezer hektár réten és legelőn végeznek majd talajjavító munkákat és ezekből a földekből kb. 200 ezer hektárt vesznek mezőgazdasági művelés alá. Úttörő-vasút Bulgáriában Szófia (BTA). Július 5-én Mezdra állomásról elindult az első úttörő-vonat. Úttörők és mezdrai középiskolások vezetik a vonatot, akik ez évben fejezték be a vasutastanfolyamot. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN (MTI). Mint a »Neue Zeitung«, az amerikai megszálló hatóságok nyugatberlini lapja közli, Stevens, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere, aki néhány nap óta Nyugat-Európában tartózkodik, szerdán Nyugat-Berlinbe érkezik. Stevens megbeszéléseket folytart majd Timberman tábornok, amerikai városparancsnokkal és megtekinti az amerikaiak nyugatberlini »hídfőszállásának« katonai berendezéseit. WELLINGTON (MTI). Nyugati hírügynökségek Wellingtonból származó jelentései szerint Webb, Uj-Zéland külügyminisztere a parlament keddi külpolitikai vitája során beszédet mondott, amelyben hangoztatta1, hogy a Kínai Népköztársaságot fel kell venni az ENSZ-be. Webb a többi között kijelentette: »Szilárd meggyőződésem, hogy Kínának az ENSZ-ből való távolléte akadályozza a nemzetközi feszültség enyhítését.« PÁRIZS (MTI). A vietnami demokratikus rádió jelentése szerint a május 19-vel befejeződött öt hónap alatt 34.873, a Bao Daj-féle hadseregbe erőszakkal besorozott vietnami katona állt át a vietnami néphadsereg soraiba. Jegyzetek az amerikai életformáról Propagandafogás írta: N. Glagoljov MÁJUS 17-ÉN az Egyesült Államok Legfelső Bírósága határozatot hozott arról, hogy az állami iskolákban a faji elkülönítés (a fehér és színesbőrű gyermekek elkülönített oktatása) ellentmond az amerikai alkotmánynak, s ezért meg kell szüntetni. A bíróság határozata a 17 déli államot érinti, ezekben él ugyanis az egész néger lakosság 70 százaléka. Az amerikai lapok és folyóiratok azt hirdetik, hogy a Legfelső Bíróság határozata »a demokrácia ügyének« hatalmas győzelme. A »Newsweek« című folyóirat például úgy akarta beállítani a dolgot, mintha »ez volna a legfontosabb határozat a négerek egyenjogosítási küzdelmének egész történetében«. Azt állította, hogy a határozat megvalósítása az Egyesült Államok társadalmi életének minden területén »az elkülönítés megszüntetéséhez vezet«. A valóságban egészen más a helyzet, mint ahogyan az amerikai propagandisták ábrázolják. A Legfelső Bíróság elsősorban azért hozta a határozatot, mert a széles dolgozó tömegek, elsősorban a néger lakosság körében fokozódó elégedetlenséget keltett a fehér sovinizmus tobzódása. Éppen ezért a határozat csak a faji megkülönböztetés elleni harc látszatát akarja megteremteni. Hatálya valójában csak az iskolákban dívó elkülönítésre terjed ki és nem szünteti meg a négerek megkülönböztetését a vállalatokban, a lakónegyedekben, a vasúton, az autóbuszokon, a vendéglőkben stb. A faji megkülönböztetés, az »amerikai életforma« e Kain-bélyege lényegében tehát változatlanul érvényben marad. Ami az iskolákban dívó elkülönítés megszüntetését illeti, a Legfelső Bíróság még azt a kérdést, sem vizsgál-, ta meg, mikor és hogyan kell azt megvalósítani. Az elkülönítés megszüntetésének hivatalos elrendelése helyett csupán arra szorítkozott, hogy őszre kitűzte a határozat végrehajtásának módozatait illetően a felek meghallgatását. »A bírósági határozat — írta ezzel kapcsolatban a »New York Herald Tribune« című lap — a megfelelő hatályos rendelet közzétételéig hosszú hónapokra, sőt talán egy évre, vagy annál hosszabb időre szóló haladékot ad«. A LÉNYEG AZ, hogy a déli fajvédők távolról sem tartják kötelezőnek magukra nézve a Legfelső Bíróság határozatát, s a négerek és a fehérek jogaiban a legkisebb kiegyenlítődést sem óhajtják. Erről tanúskodik a sajtó visszhangja és a déli államok közigazgatási képviselőinek és kongresszusi tagjainak a határozat közzététele óta adott számos nyilatkozata is. Eastland demokrata szenátor például azt jelentette ki: »Erő kell ahhoz, hogy a Legfelső Bíróság határozata megvalósuljon, erő, amely- lyel a bíróságok nem rendelkeznek«. »Sokan úgy vélik — tette hozzá East- land — hogy szükség esetén Dél a határozat ellen fog dolgozni«. Hasonló szellemben nyilatkozott több állam kormányzója is. James Byrnes, Dél-Karolina állam jelenlegi kormányzója, az Egyesült Államok volt külügyminisztere nyíltan kijelentette: »Dél-Karolina sem most, sem az elkövetkezendő évek folyamán nem engedi meg, hogy a fehér és színesbőrű gyermekek keveredjenek iskoláinkban«. Talmadge, Georgia állam kormányzója meg így nyilatkozott a Legfelső Bíróság határozatával kapcsolatban: szék a kormányzó, ez nem valósul meg«. A déli államok reakciósai nem elégednek meg azzal, hogy nyilvánosan tiltakoznak az elkülönítés megszüntetése ellen. A faji megkülönböztetés amerikai hívei már most. mindent megtesznek, hogy a Legfelső Bíróság határozata papíron maradjon. »A déli államok majd úgy szervezik meg az iskolaügyet — jelentette ki Langham demokrata képviselő — hogy a fehér és színesbőrű gyermekek nem fognak együtt tanulni«. Valóban, mint a sajtó közli, több déli államban már most olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyeknek az a céljuk, hogy megőrizzék az elkülönített oktatás rendszerét. így például Mississippi, Dél-Karolina, Georgia államok hatóságai kihasználják azt a körülményt, hogy a Legfelső Bíróság határozata nem terjed ki a magániskolákra. Már most előkészületeket tettek, hogy az állami iskolákat államsegé- iyes magániskolákká szervezzék át. Mississippi államban még a Legfelső Bíróság határozatának megjelenése előtt törvényt hoztak arról, hogy a faji elkülönítéshez minden esetben ragaszkodni kell. Nem ok nélkül ismeri be nyíltan még a »Newsweek« című reakciós folyóirat is, hogy »sokhelyütt a faji elkülönítés megszüntetése nem eredményez majd semmi változást, a négereknek és fehéreknek továbbra is külön iskoláik lesznek . . . « A TÉNYEK tehát, azt bizonyítják, hogy a négerek és más elnyomott amerikai nemzetiségek jogfosztott helyzetét papíron kinyilatkoztatott jogaik a valóságban nem szüntetik meg. Bármekkora hűhót csaptak is az »amerikai életforma« propagandistái az iskolákban dívó faji elkülönítés megszüntetése körül, egy világos: a Legfelső Bíróság határozata propagandafogás, amelynek az a célja, hogy megtévessze az Egyesült Államok dolgozó tömegeit és, a nemzetközi közvéleményt. »Amíg én leNÉPNEVELŐINK SEGÍTSÉGÉRE * A kenyércsatára mozgósít a Megyei Párt-végrehajtóbizottság kiilönkiadványa A mezőgazdaságban most kezdődött meg a legszorosabb munka: eljött az aratás ideje. E feladat sikeres megoldásához minden dolgos kézre szükség van. Nem elegendő csupán a jó felkészülés, a technikai feltételek biztosítása, hanem fontos feladata pártszervezeteinknek — termelőszövetkezeti és községi pártszervezeteinknek egyaránt — az agitációs munka fokozása, a népnevelőmunkának a kenyérgabona sikeres betakarításának szolgálatába állítása. Ehhez ad segítséget az MDP Somogymegyei Párt-végrehajtóbizottsága kiadásában megjelent »Népünk jólétéért a nagyobb kenyér biztosításával!« című kiadványa. A füzet bevezetőjében arról olvashatunk, hogy megveszer.te jó termés ígérkezik kalászosokból. A nagyobb terméseredményekért indított harc már az ősszel elkezdődött, amikor mintegy 7 ezer kát. holddal több gabonát vetettünk, mint az előző évben. A jóminőségű és jól kitisztított vetőmagvak elvetése, a csaknem 60 ezer kát. hold kalászosterület műtrágyázása jelentékeny mértékben növeli kenyérgabonatermésünket. A jó terméskilátások magukban véve azonban még korántsem jelentik a gabona-probléma megoldását — népünk életszínvonalának állandó emeléséhez arra van szükség, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be az új gabonát. Az »Arassunk szemveszteség nélkül« című cikk a gabona aratási idejének helyes megválasztását tűzi ki fontos feladatul. Hangsúlyozza a sokévtizedes termelési tapasztalattal, rendelkező gazdák és a kiváló mezőgazdasági szakemberek, agronómu- sok lelkiismeretes munkájának jelentőségét. Követendő példaképül állítja a szabási községi pártszervezetet, amely a DISZ-szervezettel karöltve két aratóbrigádot szervezett, amelyek főleg az öregeknek nyújtanak segítséget az aratás gyors elvégzéséhez. Felhívja a figyelmet az aratás idejének megválasztása mellett a be- hordás gondos megszervezésére és a cséplőgépek jó beállítására. Képpel illusztrálja, hogy ha csupán 1 százalékkal csökkentjük a szemveszteséget, ezzel mintegy 10 ezer dolgozó évi kenyérszükségletét tudjuk biztosítani. A szemveszteség csökkentése pedig nemcsak az egyénnek, hanem az országnak is érdeke. A »Minél több gabonát arassunk géppel« című fejezet a gépi munka előnyeire hívja fel a figyelmet és ugyanakkor összehasonlítja a géppel és a kézzel végzett aratás költségeit, de eredményeit is. A fejezet hangsúlyozza, hogy a gépi aratásnál a legkevesebb a szemveszteség, s beszámol arról, hogy míg tavaly a gabonaterület 40 százalékát, addig az idén 80 százalékát aratjuk géppel a tsz-ekben és az állami gazdaságokban. Példaképpen említi meg azt, hogy a nagyatádi Dózsa termelőszövetkezet (a brosúrában helytelenül magyaratádi) kenyérgabonájának 80 százalékát a gépállomás gépeivel aratja le, 37 hold búza aratását kombájnnal végzik el, 20 hold ősziárpát és 23 hold rozsot kévekötő-aratógéppel aratnak le. A kombájnnal és a kévekötő-aratógéppel az aratás idején 200 ember munkáját takarítják meg, s csak a kombájnnal való aratással 35 kát. holdról 17 mázsával többet takaríthatnak be, mint kézi aratással. Ez a mennyiség 8 ember egész évi kenyere. Ugyancsak ebben a fejezetben a szállítási munkák szakszerű végzésére utalnak. A következő fejezet a tarlóhántás jelentőségével foglalkozik, s hangsúlyozza, hogy ennek időbeni elvégzésével tudjuk a jövőévi jó termést biztosítani. A fejezet utal arra, hogy milyen előnyökkel jár a tarlóhántás, s különösképpen kiemeli azt, hogy a tarlóhántást csapadékos nyáron is el kell végezni, mert az elpergett szemek, gyommagvak csak abban az esetben kelnek ki, ha tarlóhántás útján betakarjuk őket, s kikelésük Újabb vérbírósági ítélet Casablancában után a következő szántással teljesen megsemmisíthetők. »A gabona behordása« című fejezetben a learatott gabona keresztben tartására, majd a tűzvédelemre hívják fel a figyelmet. Utal arra a fejezet, hogy a behordást az aratást követő 5., 6. napon okvetlenül el kell kezdeni, majd szakszerű útmutatást ad az asztagok elkészítésére. Ugyanebben a fejezetben felhívja a tsz-ek figyelmét arra, hogy a behordás meggyorsítására vegyék igénybe a kedvezményes TEFU gépkocsikat, hisz július 1-től július 20-íg a kedvezményes díjtétel árutonna-kilométerenként 3 forint. Az egyik legfontosabb fejezet már a cséplésre hívja fel a figyelmet, s arra, hogy a cséplésnél is a lehető legkisebbre csökkentsük a szemveszteséget. Itt hangsúlyozza a cséplőgépvezetők felelősségét, s gyakorlati tapasztalatokat ad a szemveszteség elkerülésére. Ismételten hangsúlyozza a tűzrendészeti előírások betartását. A füzet részletesen foglalkozik a másodnövényvetés jelentőségével, erre elsősorban a rövid tenyészidejű kukoricát, kölest, szálas- és vizenyős takarmányokat, csalamádét, silónövényeket, tarlórépát javasol. Ismerteti, hogy a gabonafélék tarlójánál elsősorban milyen másodvetések jöhetnek számításba. Javasolja a siló- kukorica, csalamádé, köles, hajdina stb. vetését, majd utal arra, hogy a későbben lekerülő főnövények után csak rövid tenj'észidejű másodnövényeket termeljünk takarmányozási célra. Különösen fontos helyet foglal el a brosúrában »A cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre« című rész. »A gabonabeadás maradéktalan teljesítése a dolgozó parasztság legfontosabb hozzájárulása a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez, melynek eredményétől függ az új szakasz politikájának megvalósítása ... a falu és a város jólétének további növelése« — írja többek között. Ezután a dolgozó parasztok állampolgári fegyelmének megszilárdításáról ír, s beszámol arról, hogy az idei nyáron a répáspusztai Első ötéves Terv tsz az országban elsőnek szolgáltatta be újtermésű takarmánygabonáját. A brosúra foglalkozik azzal, hogy az ellenség el akarja hitetni, hogy az elmúlt években is azok jártak jól, akik nem adták be terményüket, mert elengedték s így lesz most is. A további sorokban megcáfolja az ellenségnek ezt a híresztelését: »Az igaz, hogy az elmúlt évben 1952. évi hátralékot pártunk és kormányunk bölcs intézkedésére elengedték, de néni a hanyag teljesítők kedvéért. Pártunk és kormányunk figyelembevette a súlyos aszályt és a rossz termést, ami miatt a dolgozó parasztság egyrésze saját hibáján kívül nem tudta beadását teljesíteni. Az ilyen hátralékok elengedése végleg lezárult, mert a kormányprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, az új begyűjtési rendelet lehetővé tér szí, hogy parasztságunk úgy tervezzen és úgy termeljen, hogy tartaléka is legyen«. A füzet kiemeli, hogy a gabonabeadás teljesítése törvény és minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke is, hogy gabonabeadási kötelezettsége teljesítését mindjárt a cséplőgéptől teljesítse. A szép kiállítású, tartalmas kiadvány komoly agitációs erő népnevelőink munkájában. De segítséget nyújt nemcsak a népnevelőknek, hanem a mezőgazdaság dolgozóinak is, mozgósít az aratás, cséplés és a gabonabeadás elvégzésére. Említésre méltóak a kiadvány szemléltető eszközei, a színvonalas illusztrációk, amelyek mind a szemveszteség nélküli aratásra és cséplésre, s a gabo- nabegyüjtésre mozgósítanak. A Somogymegyei Párt-végrehajtóbizottság kiadványa hathatós segítséget jelent népünk jólétéért, a nagy kenyér biztosításáért vívott, -harcban. Somogy megye harmadik a fűkaszálásban (MTI). Francia lapjelentések szerint a casablancai francia hadi- törvényszék újabb vérbírósági ítéleteket mondott ki marokkói hazafiak ellen ama vád alapján, hogy 1953-ban résztvettek az ellenállási mozgalomban. Hat vádlottat — közülük hármat távollétükben — halálra ítéltek, 18 más vádlott ellen különböző időtartamú kényszermunka-ítéleteket hoztak, több vádlottat pedig hosz- szabb-rövidebb időre szóló börtönbüntetésre ítéltek. Az idén bőséges takarmánykészletet takaríthat be dolgozó parasztságunk. Egyes megyék termelőszövetkezetei a legutóbbi értékelések szerint jó eredményeket érnek el a szénakaszálásban és silózásban. Elsősorban Zala megyét kell megemlíteni, ahol a tsz-ek a lucerna és a vöröshere kaszálási előirányzatot 100 százalékra teljesítették. A rétkaszálási tervben pedig 79.5 százalékra éli« nak. A megyék sorrendjében második Békés, harmadik Somogy megye.
