Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 július 8. A július 6-i genfi zárt ülésről Genf (TASZSZ). A kilenc kül­döttség július 6-i zárt ülésén foly­tatódott annak a kérdésnek a tárgyalása, hogyan ellenőrizzék az indokínai hadműveletek megszün­tetéséről szóló megállapodás felté­teleinek teljesítését. A Kínai Népköztársaság kül­döttségének képviselője felszóla­lásában rámutatott, hogy az ellen­őrzés kérdésének megtárgyalása következtében kitűnt, hogy köze­lednek egymáshoz a különböző küldöttségek nézetei. Viszont egyes kérdésekben még mindig jelentékeny nézeteltérések van­nak. A Kínai Népköztársaság képvi­selője kifejezte meggyőződését, hogy a vegyesbizottságnak és a semleges ellenőrző bizottságnak vállvetve kell működnie és egyi­ket sem szabad a másiknak alá­rendelni. A Kínai Népköztársaság kül­döttségének képviselője kijelentet­te, hogy a semleges felügyelő bi­zottság ajánlásainak nem kell a két félre nézve kötelezőknek len- niök, mert a fegyverszünetnek fő­ként a két hadviselő fél jóakara­tától kell függnie. A jelen tanács­kozásnak az a feladata, hogy az indokínai államok igazi szuvereni­tásának és függetlenségének tisz- teletbentartása alapján helyreál­lítsa Indokínában a békét. A Kínai Népköztársaság kül­döttségének képviselője a semle­ges felügyelő bizottság szavazási eljárásának kérdéséről megjegyez­te, hogy ebben a kérdésben is kö­zeledés észlelhető a Szovjetunió és Franciaország küldöttségének ja­vaslatai között. A Kínai Népköztársaság kül­döttségének képviselője kifejezte meggyőződését, hogy a fegyver- szünet ellenőrzésének kérdése La- oszban és Kambodzsában az egész indokínai fegyverszünet ellenőrzé­se kérdésének alkotó része, ezért egységes semleges bizottságnak kell ellenőriznie az indokínai had­műveletek megszüntetéséről szóló egyezmény feltételeinek teljesíté­sét. Franciaország küldöttségének képviselője a Kínai Népköztársa­ság június 16-i javaslatait érintve csupán arra szorítkozott, hogy fel­kérje a Kínai Népköztársaság kül­döttségét, írja körül pontosabban azt a kérdést, ki és milyen mó­don szabja meg a Laosz és Kam­bodzsa védelmére szükséges fegy­ver és lőszer mennyiségét. Franciaország küldöttségének képviselője azt is követelte, hogy engedjék meg Laosznak és Kam­bodzsának, hogy külföldi katonai kiképzőket és szakembereket hív­jon meg hadseregébe. A rendelkezésre álló értesülé­sek szerint Laosz és Kambodzsa küldöttségének képviselői kijelen­tették, hogy államaiknak védelmi célból fegyverek és csapategységek bevitelére, valamint katonai szak­emberekre és kiképzőkre lesz szükségük. Laosz képviselője azt is követelte, hogy tartsák fenn a Laosz területén meglévő katonai támaszpontokat. A kilenc küldöttség az indokí­nai béke helyreállításának kérdé­sében július 9-én tartja következő zárt ülését. Hivatalos a kínai-vietnami Peking (Uj-Kína). A Kína és Vietnam között történt megbeszé­lésekről a következő szövegű köz­leményt adták ki: Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke és Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1954. július 3-tól 5-ig megbeszélést tartott a kínai-vietnami határon. Csou En- laj . miniszterelnök és Ho Si Minh elnök eszmecserét folytatott a genfi értekezletről, különös tekin­tettel az indokínai béke helyreállí­tására és az ezzel összefüggő kér­désekre. A megbeszéléseken jelen volt Hoang Van Hoan, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság pe­közlemény megbeszélésekről kingi nagykövete és Csiao Kuan- hua, a genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség tanácsadója. PEKING (Uj-Kína). Tokióból érkezett je­lentés közli, hogy Japán Gunma prefekturájában a tanítók szak- szervezete három nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtött az atom- és hid­rogénbomba ellen. A szakszervezet július közepéig 150 ezer aláírást szándékozik gyűjteni. Hétfőn jelentették, hogy csupán egyetlen tokiói kerületben 262.885 aláírást gyűjtöttek a hidrogén­bomba ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága teljes ülésének határozata Varsó (TASZSZ). A lapok kedden közölték a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága második teljes ülésének határozatát >«a be­vetetlen földek felhasználásáról és a rétek és legelők mezőgazdasági mű­velés alá vételéről«. A teljes ülés határozata meghatá­rozza a feladatokat a rétek és lege­lők legészszerűbb kihasználása te­rén. Nagyszabású talajjavító munká­kat végeznek majd az erdős és mo­csaras körzetekben. Az 1954—55. év­ben 220 ezer hektár réten és legelőn végeznek majd talajjavító munkákat és ezekből a földekből kb. 200 ezer hektárt vesznek mezőgazdasági mű­velés alá. Úttörő-vasút Bulgáriában Szófia (BTA). Július 5-én Mezdra állomásról elindult az első úttörő-vo­nat. Úttörők és mezdrai középiskolá­sok vezetik a vonatot, akik ez évben fejezték be a vasutastanfolyamot. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN (MTI). Mint a »Neue Zeitung«, az amerikai megszálló hatóságok nyugatberlini lapja közli, Stevens, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere, aki néhány nap óta Nyugat-Európában tartózkodik, szerdán Nyugat-Berlinbe érkezik. Stevens megbeszéléseket folytart majd Timberman tábornok, ame­rikai városparancsnokkal és meg­tekinti az amerikaiak nyugatber­lini »hídfőszállásának« katonai berendezéseit. WELLINGTON (MTI). Nyugati hírügynökségek Wellingtonból származó jelentései szerint Webb, Uj-Zéland külügy­minisztere a parlament keddi kül­politikai vitája során beszédet mondott, amelyben hangoztatta1, hogy a Kínai Népköztársaságot fel kell venni az ENSZ-be. Webb a többi között kijelentette: »Szilárd meggyőződésem, hogy Kínának az ENSZ-ből való távolléte akadá­lyozza a nemzetközi feszültség enyhítését.« PÁRIZS (MTI). A vietnami demokratikus rádió jelentése szerint a május 19-vel befejeződött öt hónap alatt 34.873, a Bao Daj-féle hadseregbe erőszakkal besorozott vietnami katona állt át a vietnami néphad­sereg soraiba. Jegyzetek az amerikai életformáról Propagandafogás írta: N. Glagoljov MÁJUS 17-ÉN az Egyesült Álla­mok Legfelső Bírósága határozatot hozott arról, hogy az állami iskolák­ban a faji elkülönítés (a fehér és szí­nesbőrű gyermekek elkülönített ok­tatása) ellentmond az amerikai alkot­mánynak, s ezért meg kell szüntet­ni. A bíróság határozata a 17 déli ál­lamot érinti, ezekben él ugyanis az egész néger lakosság 70 százaléka. Az amerikai lapok és folyóiratok azt hirdetik, hogy a Legfelső Bíróság határozata »a demokrácia ügyének« hatalmas győzelme. A »Newsweek« című folyóirat például úgy akarta beállítani a dolgot, mintha »ez volna a legfontosabb határozat a négerek egyenjogosítási küzdelmének egész történetében«. Azt állította, hogy a határozat megvalósítása az Egyesült Államok társadalmi életének minden területén »az elkülönítés megszünte­téséhez vezet«. A valóságban egészen más a hely­zet, mint ahogyan az amerikai pro­pagandisták ábrázolják. A Legfelső Bíróság elsősorban azért hozta a ha­tározatot, mert a széles dolgozó tö­megek, elsősorban a néger lakosság körében fokozódó elégedetlenséget keltett a fehér sovinizmus tobzódása. Éppen ezért a határozat csak a faji megkülönböztetés elleni harc látsza­tát akarja megteremteni. Hatálya valójában csak az iskolákban dívó elkülönítésre terjed ki és nem szün­teti meg a négerek megkülönbözteté­sét a vállalatokban, a lakónegyedek­ben, a vasúton, az autóbuszokon, a vendéglőkben stb. A faji megkülön­böztetés, az »amerikai életforma« e Kain-bélyege lényegében tehát vál­tozatlanul érvényben marad. Ami az iskolákban dívó elkülönítés megszüntetését illeti, a Legfelső Bí­róság még azt a kérdést, sem vizsgál-, ta meg, mikor és hogyan kell azt megvalósítani. Az elkülönítés meg­szüntetésének hivatalos elrendelése helyett csupán arra szorítkozott, hogy őszre kitűzte a határozat végrehajtá­sának módozatait illetően a felek meghallgatását. »A bírósági határo­zat — írta ezzel kapcsolatban a »New York Herald Tribune« című lap — a megfelelő hatályos rendelet közzétételéig hosszú hónapokra, sőt talán egy évre, vagy annál hosszabb időre szóló haladékot ad«. A LÉNYEG AZ, hogy a déli fajvé­dők távolról sem tartják kötelezőnek magukra nézve a Legfelső Bíróság határozatát, s a négerek és a fehérek jogaiban a legkisebb kiegyenlítődést sem óhajtják. Erről tanúskodik a sajtó visszhangja és a déli államok közigazgatási képviselőinek és kon­gresszusi tagjainak a határozat köz­zététele óta adott számos nyilatkoza­ta is. Eastland demokrata szenátor például azt jelentette ki: »Erő kell ahhoz, hogy a Legfelső Bíróság ha­tározata megvalósuljon, erő, amely- lyel a bíróságok nem rendelkeznek«. »Sokan úgy vélik — tette hozzá East- land — hogy szükség esetén Dél a határozat ellen fog dolgozni«. Ha­sonló szellemben nyilatkozott több állam kormányzója is. James Byr­nes, Dél-Karolina állam jelenlegi kormányzója, az Egyesült Államok volt külügyminisztere nyíltan kije­lentette: »Dél-Karolina sem most, sem az elkövetkezendő évek folya­mán nem engedi meg, hogy a fehér és színesbőrű gyermekek keveredje­nek iskoláinkban«. Talmadge, Geor­gia állam kormányzója meg így nyi­latkozott a Legfelső Bíróság határo­zatával kapcsolatban: szék a kormányzó, ez nem valósul meg«. A déli államok reakciósai nem elé­gednek meg azzal, hogy nyilvánosan tiltakoznak az elkülönítés megszün­tetése ellen. A faji megkülönböztetés amerikai hívei már most. mindent megtesznek, hogy a Legfelső Bíróság határozata papíron maradjon. »A déli államok majd úgy szervezik meg az iskolaügyet — jelentette ki Langham demokrata képviselő — hogy a fehér és színesbőrű gyermekek nem fognak együtt tanulni«. Valóban, mint a sajtó közli, több déli államban már most olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyeknek az a céljuk, hogy megőrizzék az elkülönített oktatás rendszerét. így például Mississippi, Dél-Karolina, Georgia államok ható­ságai kihasználják azt a körülményt, hogy a Legfelső Bíróság határozata nem terjed ki a magániskolákra. Már most előkészületeket tettek, hogy az állami iskolákat államsegé- iyes magániskolákká szervezzék át. Mississippi államban még a Legfelső Bíróság határozatának megjelenése előtt törvényt hoztak arról, hogy a faji elkülönítéshez minden esetben ragaszkodni kell. Nem ok nélkül is­meri be nyíltan még a »Newsweek« című reakciós folyóirat is, hogy »sok­helyütt a faji elkülönítés megszün­tetése nem eredményez majd semmi változást, a négereknek és fehérek­nek továbbra is külön iskoláik lesz­nek . . . « A TÉNYEK tehát, azt bizonyítják, hogy a négerek és más elnyomott amerikai nemzetiségek jogfosztott helyzetét papíron kinyilatkoztatott jogaik a valóságban nem szüntetik meg. Bármekkora hűhót csaptak is az »amerikai életforma« propagan­distái az iskolákban dívó faji elkü­lönítés megszüntetése körül, egy vi­lágos: a Legfelső Bíróság határozata propagandafogás, amelynek az a cél­ja, hogy megtévessze az Egyesült Ál­lamok dolgozó tömegeit és, a nemzet­közi közvéleményt. »Amíg én le­NÉPNEVELŐINK SEGÍTSÉGÉRE * A kenyércsatára mozgósít a Megyei Párt-végrehajtóbizottság kiilönkiadványa A mezőgazdaságban most kezdő­dött meg a legszorosabb munka: el­jött az aratás ideje. E feladat sikeres megoldásához minden dolgos kézre szükség van. Nem elegendő csupán a jó felkészülés, a technikai feltételek biztosítása, hanem fontos feladata pártszervezeteinknek — termelőszö­vetkezeti és községi pártszerveze­teinknek egyaránt — az agitációs munka fokozása, a népnevelőmunká­nak a kenyérgabona sikeres betakarí­tásának szolgálatába állítása. Ehhez ad segítséget az MDP Somogymegyei Párt-végrehajtóbizottsága kiadásá­ban megjelent »Népünk jólétéért a nagyobb kenyér biztosításával!« cí­mű kiadványa. A füzet bevezetőjében arról olvas­hatunk, hogy megveszer.te jó termés ígérkezik kalászosokból. A nagyobb terméseredményekért indított harc már az ősszel elkezdődött, amikor mintegy 7 ezer kát. holddal több gabonát vetettünk, mint az előző év­ben. A jóminőségű és jól kitisztított vetőmagvak elvetése, a csaknem 60 ezer kát. hold kalászosterület mű­trágyázása jelentékeny mértékben növeli kenyérgabonatermésünket. A jó terméskilátások magukban véve azonban még korántsem jelentik a gabona-probléma megoldását — né­pünk életszínvonalának állandó eme­léséhez arra van szükség, hogy a le­hető legkisebb szemveszteséggel ta­karítsuk be az új gabonát. Az »Arassunk szemveszteség nél­kül« című cikk a gabona aratási ide­jének helyes megválasztását tűzi ki fontos feladatul. Hangsúlyozza a sok­évtizedes termelési tapasztalattal, rendelkező gazdák és a kiváló me­zőgazdasági szakemberek, agronómu- sok lelkiismeretes munkájának jelen­tőségét. Követendő példaképül állít­ja a szabási községi pártszervezetet, amely a DISZ-szervezettel karöltve két aratóbrigádot szervezett, amelyek főleg az öregeknek nyújtanak segít­séget az aratás gyors elvégzéséhez. Felhívja a figyelmet az aratás ide­jének megválasztása mellett a be- hordás gondos megszervezésére és a cséplőgépek jó beállítására. Képpel illusztrálja, hogy ha csupán 1 szá­zalékkal csökkentjük a szemvesztesé­get, ezzel mintegy 10 ezer dolgozó évi kenyérszükségletét tudjuk bizto­sítani. A szemveszteség csökkentése pedig nemcsak az egyénnek, hanem az országnak is érdeke. A »Minél több gabonát arassunk géppel« című fejezet a gépi munka előnyeire hívja fel a figyelmet és ugyanakkor összehasonlítja a géppel és a kézzel végzett aratás költségeit, de eredményeit is. A fejezet hangsú­lyozza, hogy a gépi aratásnál a leg­kevesebb a szemveszteség, s beszá­mol arról, hogy míg tavaly a gabo­naterület 40 százalékát, addig az idén 80 százalékát aratjuk géppel a tsz-ekben és az állami gazdaságok­ban. Példaképpen említi meg azt, hogy a nagyatádi Dózsa termelőszö­vetkezet (a brosúrában helytelenül magyaratádi) kenyérgabonájának 80 százalékát a gépállomás gépeivel aratja le, 37 hold búza aratását kom­bájnnal végzik el, 20 hold ősziárpát és 23 hold rozsot kévekötő-aratógép­pel aratnak le. A kombájnnal és a kévekötő-aratógéppel az aratás ide­jén 200 ember munkáját takarítják meg, s csak a kombájnnal való ara­tással 35 kát. holdról 17 mázsával többet takaríthatnak be, mint kézi aratással. Ez a mennyiség 8 ember egész évi kenyere. Ugyancsak ebben a fejezetben a szállítási munkák szakszerű végzésére utalnak. A következő fejezet a tarlóhántás jelentőségével foglalkozik, s hangsú­lyozza, hogy ennek időbeni elvégzé­sével tudjuk a jövőévi jó termést biztosítani. A fejezet utal arra, hogy milyen előnyökkel jár a tarlóhántás, s különösképpen kiemeli azt, hogy a tarlóhántást csapadékos nyáron is el kell végezni, mert az elpergett sze­mek, gyommagvak csak abban az esetben kelnek ki, ha tarlóhántás útján betakarjuk őket, s kikelésük Újabb vérbírósági ítélet Casablancában után a következő szántással teljesen megsemmisíthetők. »A gabona behordása« című feje­zetben a learatott gabona keresztben tartására, majd a tűzvédelemre hív­ják fel a figyelmet. Utal arra a feje­zet, hogy a behordást az aratást kö­vető 5., 6. napon okvetlenül el kell kezdeni, majd szakszerű útmutatást ad az asztagok elkészítésére. Ugyan­ebben a fejezetben felhívja a tsz-ek figyelmét arra, hogy a behordás meg­gyorsítására vegyék igénybe a ked­vezményes TEFU gépkocsikat, hisz július 1-től július 20-íg a kedvezmé­nyes díjtétel árutonna-kilométeren­ként 3 forint. Az egyik legfontosabb fejezet már a cséplésre hívja fel a figyelmet, s arra, hogy a cséplésnél is a lehető legkisebbre csökkentsük a szemvesz­teséget. Itt hangsúlyozza a cséplő­gépvezetők felelősségét, s gyakorlati tapasztalatokat ad a szemveszteség elkerülésére. Ismételten hangsúlyoz­za a tűzrendészeti előírások betartá­sát. A füzet részletesen foglalkozik a másodnövényvetés jelentőségével, er­re elsősorban a rövid tenyészidejű kukoricát, kölest, szálas- és vizenyős takarmányokat, csalamádét, silónö­vényeket, tarlórépát javasol. Ismer­teti, hogy a gabonafélék tarlójánál elsősorban milyen másodvetések jö­hetnek számításba. Javasolja a siló- kukorica, csalamádé, köles, hajdina stb. vetését, majd utal arra, hogy a későbben lekerülő főnövények után csak rövid tenj'észidejű másodnövé­nyeket termeljünk takarmányozási célra. Különösen fontos helyet foglal el a brosúrában »A cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre« című rész. »A ga­bonabeadás maradéktalan teljesítése a dolgozó parasztság legfontosabb hozzájárulása a munkás-paraszt szö­vetség megerősítéséhez, melynek eredményétől függ az új szakasz po­litikájának megvalósítása ... a falu és a város jólétének további növelé­se« — írja többek között. Ezután a dolgozó parasztok állampolgári fe­gyelmének megszilárdításáról ír, s beszámol arról, hogy az idei nyáron a répáspusztai Első ötéves Terv tsz az országban elsőnek szolgáltatta be újtermésű takarmánygabonáját. A brosúra foglalkozik azzal, hogy az ellenség el akarja hitetni, hogy az elmúlt években is azok jártak jól, akik nem adták be terményüket, mert elengedték s így lesz most is. A további sorokban megcáfolja az ellenségnek ezt a híresztelését: »Az igaz, hogy az elmúlt évben 1952. évi hátralékot pártunk és kormányunk bölcs intézkedésére elengedték, de néni a hanyag teljesítők kedvéért. Pártunk és kormányunk figyelembe­vette a súlyos aszályt és a rossz ter­mést, ami miatt a dolgozó parasztság egyrésze saját hibáján kívül nem tudta beadását teljesíteni. Az ilyen hátralékok elengedése végleg lezá­rult, mert a kormányprogramm, va­lamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, az új begyűjtési rendelet lehetővé tér szí, hogy parasztságunk úgy tervez­zen és úgy termeljen, hogy tartalé­ka is legyen«. A füzet kiemeli, hogy a gabonabeadás teljesítése törvény és minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke is, hogy gabonabeadási köte­lezettsége teljesítését mindjárt a cséplőgéptől teljesítse. A szép kiállítású, tartalmas kiad­vány komoly agitációs erő népneve­lőink munkájában. De segítséget nyújt nemcsak a népnevelőknek, ha­nem a mezőgazdaság dolgozóinak is, mozgósít az aratás, cséplés és a ga­bonabeadás elvégzésére. Említésre méltóak a kiadvány szemléltető esz­közei, a színvonalas illusztrációk, amelyek mind a szemveszteség nél­küli aratásra és cséplésre, s a gabo- nabegyüjtésre mozgósítanak. A So­mogymegyei Párt-végrehajtóbizottság kiadványa hathatós segítséget jelent népünk jólétéért, a nagy kenyér biz­tosításáért vívott, -harcban. Somogy megye harmadik a fűkaszálásban (MTI). Francia lapjelentések szerint a casablancai francia hadi- törvényszék újabb vérbírósági íté­leteket mondott ki marokkói ha­zafiak ellen ama vád alapján, hogy 1953-ban résztvettek az el­lenállási mozgalomban. Hat vád­lottat — közülük hármat távol­létükben — halálra ítéltek, 18 más vádlott ellen különböző idő­tartamú kényszermunka-ítéleteket hoztak, több vádlottat pedig hosz- szabb-rövidebb időre szóló bör­tönbüntetésre ítéltek. Az idén bőséges takarmánykészle­tet takaríthat be dolgozó parasztsá­gunk. Egyes megyék termelőszövet­kezetei a legutóbbi értékelések sze­rint jó eredményeket érnek el a szé­nakaszálásban és silózásban. Első­sorban Zala megyét kell megemlíte­ni, ahol a tsz-ek a lucerna és a vö­röshere kaszálási előirányzatot 100 százalékra teljesítették. A rétkaszá­lási tervben pedig 79.5 százalékra éli« nak. A megyék sorrendjében második Békés, harmadik Somogy megye.

Next

/
Thumbnails
Contents