Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-06 / 158. szám

Kedd, 1954 július 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 Augusztus 20-ig teljesítik harmadik negyedévi beadásukat Nemesvid dolgozó parasztjai Nemesvid dolgozó parasztjai szor­galmasan végezték a növényápolási munkákat. A kukorica kétszeri ka­pálását, a burgonya második töltöge- tését befejezték, megkezdték az őszi­árpa aratását. A 80 hold ősziárpából 65 holdat learattak, a napokban meg­kezdik a rozs aratását is. Elsőnek Steinglober Imre 9 holdas dolgozó paraszt kezdte meg az aratást, utána Kovács Sándor, majd a többi dolgozó paraszt is hozzákezdett, akinek ka­sza alá érett az ősziárpája. Nem feledkeznek meg a nemesvi- diek a beadás teljesítéséről sem. Félévi beadási kötelezettségüket a baromfi és tej kivételével 100 száza­lékon felül teljesítették; a járás köz­ségei között folyó begyűjtési ver­senyben a 3. helyre kerültek. Pedig Nemesvid sokáig a hátul kullogok között: a 27. helyen volt a községek közötti versenyben. A község veze­tői, a dolgozó parasztok belátták, hogy a beadás teljesítése minden gazdának hazafias kötelessége és a 1 pártkongresszus tiszteletére indított nemes versenyben a 27. helyről las­san, de biztosan az elsők közé küz- dötték fel magukat és azóta tartják is a 3. harmadik helyet. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy a kongresszusi verseny lendü­letét az alkotmányunk tiszteletére indított versenyszakaszban tovább­fokozzák. Megfogadták, hogy jó hír­nevüket továbbra is megtartják és ezután is a járás élenjáró községei között fognak haladni. Vállalták, hegy harmadik negyedévi beadási kötelezettségüknek augusztus 20-áig mindenből eleget tesznek. Van olyan dolgozó paraszt, aki már egész évi beadását rendezte, ilyen például Fi- lorics Ferenc, ifj. Kara József és még többen, akik kötelezettségük teljesí­tésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a község adott szavát valóra tudja vál­tani. Valamennyi becsületes dolgozó paraszt kövesse az élenjárók példáját és induljanak harcba harmadik ne­gyedévi beadásuk teljesítéséért, vál­lalt kötelezettségük valóraváltásáért. Jó úton liaSad a somogycsicsól Békebástya tsz Az elmúlt esztendőben a so- mogycsicsói Békebástya tsz volt járásunk egyik legrosszabban mű­ködő termelőszövetkezete. A tsz vezetősége nem tudott érvényt szerezni tekintélyének. Nem tu­dott megbirkózni a tsz-ben felme­rülő problémákkal és ennek kö­vetkezménye a tsz rossz munkája volt. A tagság nagyrésze az erdé­szethez, a tógazdasághoz ment dolgozni. A kapásnövény-területe- ket nem bontották fel tsz-tagok- ra, így késve végezték el a nö­vényápolást. Takarmányukat sem takarították be időben, sőt annak egyrésze a réten rothadt. Hogy meglegyen az állatok számára szükséges takarmány, vásárolni kellett. Természetesen ez csökken­tette a tagok készpénzosztalékát. ' A tsz-vezetők hivatkoztak rossz időre, esőzésre — igaz, ez is volt —, de a legnagyobb hiba a mun­kafegyelem lazasága volt. A tag­ság nem tekintette magáénak a tsz-t, inkább bérföldeken dolgoz­tak. Beadási kötelezettségüket is csak körülményesen tudták telje­síteni. Úgy vásárolták meg a ba­romfit és a tojást, pedig ezt sa­ját, azaz a tsz gazdaságából is elő tudták volna állítani. így zárszám­adáskor a készpénzrészesedés 8.44 forint volt. A legelőket sem hasz­nálták ki, pedig ez szép jövedel­met biztosíthatott volna a terme-j lőszövetkezetnek. A múlt őszön Melles elvtárs ke­rült a tsz élére: Komoly erőfeszí­téseket tett, hogy a tsz munkáját a rendes kerékvágásba zökkentse. Elsősorban a munkafegyelem megszilárdítására törekedett, ami sikerült is. Megváltozott a tsz tag­sága, mintha kicserélték volna őket, s a tsz-vezetőséggel együtt nagy kedvvel láttak munkához. Termelési tervüket gondosan megfontolva, munkaerejüket fel­mérve dolgozták ki. A tavaszi ka­pásokat a legmegfelelőbb táblák­ba vetették, okulva az elmúlt esz­tendő hibáiból. A tavasziak veté­sét az elsők között végezték el. A kapásnövényeket tagonként fel­osztották. A növényápolási munka a tavalyihoz viszonyítva jól megy. A szénabehordást elvégezték a nagy esők előtt, jó takarmányt ta­karítottak be. Kihasználják már a legelőt is: 240 darab juhot vásá­roltak 9000 forintért, és az eladott gyapjúért 26 ezer forintot kaptak. Örömmel mondják a tagok, hogy míg tavaly 8.44 forintot kaptak munkaegységenként zárszámadás­kor, most pedig előlegként kapnak 15.10 forintot. Ebben az évben a somogíycsicsói Békebástya tsz-nek mindenből jó termése ígérkezik. Reméljük, a Békebástya tsz to­vábbra is ezen az úton halad és növeli eredményét, öregbíti hírne­vét. Karsai József, szem. előadó. Táskán is aratják már a búzát Táska község dolgozó parasztjai is rövid idő alatt végezni akarnak az aratással. Tóth Ignác 10 holdas dolgozó paraszt befejezte a rozs aratását és csütörtökre learatja búzáját is. Pántics János 8 holdas gazda is, miután befejezte rozs-j aratását, a búzáját vágja. Táska; község dolgozó parasztjai vasár- j nap »békearatást« tartottak. 4 lel- i kés gazda learatta Halász Józsefné 3 hold gabonáját, mivel Halászná ’ családjában nincsen férfi munka­erő. A bék'emozgalmi hét keretében rendezett vasárnapi begyüjtőna- pon begyűjtötték 60 kg baromfit, mely 10 százalék emelkedést és 10 kg tojást, mely 12 százalék emel­kedést jelent Táska községnek az évi tervteljesítésben. Vasárnap 3000 forint adóbefizetési kötele­zettségüknek tettek eleget a táskái gazdák. MEGJELENT az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály kiadásában »A cséplőgéptől a begyüj tőhelyre a gabonát« című brosúra. A kiadvány a mezőgazdasági mun­ka jelenlegi szakaszának két-három kiragadott fontos problémáját veti fel, melyeket konkrét példákkal, ada- | tokkal támaszt alá. Tartalmán ke­resztül segítséget nyújt a falusi dol­gozók számára, hogy könnyebben megérthessék a párt- és kormány- határozatok végrehajtásának szüksé­gességét. A brosúra olvasása hozzá­segíti a pártszervezetek népnevelőit, hogy jó agitációs érvekkel segítsék, magyarázzák dolgozó parasztságunk­nak a beszolgáltatás maradéktalan teljesítésének fontosságát. Látogatás a marcali járás két termelőszövetkezetében A marcali járás sokkal keve­sebb esőt kapott, mint Kaposvár környéke. Talaja is homokosabb, így útunk végig aranyló vetések között vezet. Sok helyen már az aratással, sőt a csépléssel is vé­geztek. A SÄVOLYI SZABADSÁG TSZ is elcsépelte már ősziárpáját, sőt a múlt héten megkezdték a búza aratását is. Végigmegyünk a ha­táron és valóban szép látványban van részünk. A búzából alig lát­szik ki az ember, olyan magas. A kukorica szintén dicséretet érde­mel. Meglátszik a gondos talajmű velés és a háromszori kapálás. Ré­pájukkal kiállításra készülnek, -olyan szép. Négyszer kapálták úgy, hogy a kapásokat 17 parcel­lára osztották és kiosztották a ta­gok között. így lehetővé vált, hogy a családtagokat jobban be­vonhassák a munkába. A lucerna és lóhere nemsokára második ka­szálásra kerül. Kát. holdanként 30 mázsa szénát adott az első kaszá­lás. Jelenleg már 1300 mázsa pil­langós szénájuk van, tehát nem lesz hiány takarmányból. A szá­lastakarmányok kaszálását teljes mértékben géppel végezték. Az idén vásárolták a második fűka­szálógépet. Van egy fűrésztelepük is, amely nagyban hozzájárul a jö­vedelem fokozásához. A sávolyiak büszkék állatállo­mányukra is. Elindulunk a szép, modern 34 kutricás sertésistálló felé, amelyet szintén saját erőből épített a tsz. Fehér hússertések vannak a kutricákban. 12-es a fialási és 10 darab a felnevelési átlag. A kocák közül 3 darabot visznek kiállításra. A legelőn 20 darab előhasi Cornwall-kocát lát­hattunk. Szereztek hozzájuk egy Cornwall-kant is. Ez az állomány j törzskönyves. Ugyancsak törzs- könyves a lóállományuk is. Szép. egyöntetű hidegvér állomány, kaptak a méntelepről egy import belga mént is, kizárólag a tsz kan­cáinak fedeztetésére. A 14 boxos kancaistállót és a ménistállót is saját erőből építette a tsz. Szarvasmarhaállományuk még nem törzskönyves, de céljuk, hogy néhány jól tejelő egyed vásárlása után a teheneket is törzskönyvez­tetik. A déli ebédszünetben benéz­tünk az irodába, ahol ugyancsak nagy volt a sürgés-forgás. Az el­nök elvtárs megbeszélést tartott a legközelebbi teendőkről. Beszélge­tés közben megtudtuk azt is, hogy az ősszel 16 darab kislakás építé­sét kezdik el saját erőből. A tag­ság összetartó, megértik egymást és egyesült erővel és akarással küzdenek szövetkezetük és egyéni jólétük fokozásáért. Jó munkájuk­nak legjobb bizonyítéka, hogy az őszre hat család kéri a tsz-be való felvételét. További jó munkát kívánva el­búcsúztunk a sávolyi tsz-től és el­indultunk Nemesvidre. NEMESVID határában nagy ősziárpatáblán dolgozó kombájn árulta el, hogy ez már szövetkezeti tulajdon.! Kombájnnal már nem nehéz azj aratás és nem is olyan hosszadal­mas — mondjuk a dolgozóknak. — Nem bizony — felelik —- nem is aratunk mást kézzel, csak a ro­zsot. E hét végére már az összes kalászos cséplését be akarjuk fe­jezni. Szénájuk az elevátor segítségé­vel már szénapadlásra került. Ré­tiszénájuk és lóheréjük van. Lu­cernájuk nincs, más a talajigénye, így helyette szarvaskerepet vetet­tek. A szarvaskerep és lóhere má­sodik kaszálásából magot fognak és a magot értékesítik. Állatállo­mányuk sem válik szégyenükre. Legjobb a fejési átlagunk a járás­ban — mondja a párttitkár elv­társ: 11.4 kg. Az istállóátlag pe­dig 7.3 kg, mert sok az előrehala- dottan vemhes. Minden hónap ele­jén, amíg a tejbeadás letelik, az esti tejet csarnokba viszik, a reg­gelit és délit pedig) saját fölözőgé­pükkel lefölözik. A tejszínből va­jat készítenek és a helyi földmű- vesßz.övetkezetben értékesítik. A fölözött tejet a malacokkal etetik fel, így a fehér hússertéseknek a legértékesebb táplálékát tudják biztosítani. Sertésállományuk az idén került először ellenőrzés alá. Szép törzset fognak kialakítani. Tervbevettek néhány építkezést is; pulykaházat és egy silót építe­nek. Az ősszel. kapnak 45 család méhet állami támogatással. Lassan búcsúzunk a nemesvidi termelőszövetkezettől abban a re­ményben, hogy szorgalmas mun­kájával méltó példaképe lesz a közös gazdálkodásnak. Horváth Kornélia Az elmúlt napokban országszerte komoly viharok voltak, helyenként jégesővel. Ezek a záporok és felhő- szakadások növényállományunkban károkat okoztak. A megdőlt gabo­nákban és kapásnövényekben a nap melege, valamint a gyors beavatko­zás mérsékli a viharos időjárás okoz­ta károkat. A gabonatáblákról a vizet — lehe­tőség szerint — azonnal le kell ve­zetni, mert az összegyűlt víz tönkre teszi a gabonát A már learatott ga­bonakereszteket meg kell szárítani; ha a keresztek vízben állnak, maga­sabb helyre kell hordani. Az esős őjárás miatt, az érési állapotnak egfelelően meg kell gyorsítani a gabona learatását. Ezért a kombáj­nokat és aratógépeket még fokozot­tabban kell munkábaállítani, mert a gabonák megdőlése nem zárja ki a gépek munkáját. Emellett az erősen megdőlt, összekuszált gabonák idő­beni learatása érdekében helyes, ha készenlétbe helyezik a meglévő fo- gatos és gépi fűkaszákat és felké­szülnek arra, hogy azokat a táblaré­szeket, ahol géppel nem lehet dol­gozni, kézi kaszával arathassák le. Minthogy az erősen dőlt, összekuszált gabonák vágása és a lejtős, vízmo­sásos területeken az aratás késedel­me káros, ezért minden rendelkezés­re álló erővel el kell kezdeni az ara­tást, amint a növény érési foka azt lehetővé teszi. Az esős időjárás miatt még foko­zottabb gondot kell fordítani a tar­lók felgereblyézésére és a kusza fel­szedésére, hogy a tarlóhántás idő­ben, zavartalanul megtörténhessék. A talajlazítás és gyomirtás érde­kében a szántóföldi kapásnövények­nél és zöldségféléknél a záporok kö­1 vetkeztében összetömődött talajt a megszikkadás után azonnal meg kell kapálni. A kukorica, napraforgó és maghozó répa kifordult töveire porhanyó föl­det húzzanak, úgyhogy a gyökereket teljesen befedje. A kukoricatáblán — ha a növények kárt szenvedtek — pótoljuk a hiányt rövid tenyészidejű kukoricával. A jégeső által megsérült répafélé­ket nitrogén fejtrágyázás alkalmazá­sával segítsék. Burgonyánál, ha a le- vélzet kétharmadrésze nagymérték­ben megsérül, a termelők szedjék ki a gumókat és használják fel. Helyet­te vessenek korai kukoricát, vagy egyéb másodvetésre alkalmas nö­vényt. A mélyfekvésű rétekről, legelőkről a szénaboglyákat magasabb fekvésű területekre azonnal ki kell hordani. A pillangósoknál a kipállást megelő­zik, ha a tábláról azonnal elhordják a szénát. A gyümölcsösökben a vihar által letörött ágakat egyenes síkban vág­ják le és fém-, valamint savmentes olajfestékkel kenjék be. A letörött ágakat és a lehullott gyümölcsöt azonnal el kell szállítani a gyümöl­csösből és a fák töveiben kapálással kell porhanyítani a talajt. A fákat monilia és fuzikládium ellen 0.7—1 százalékos erősségű bordói lével per­metezzék, különös gonddal a jég ál­tal megsérült részeket. A szőlőben azonnal újból végezzék el a permetezést és porozást a pero- noszpóra fertőzés elterjedésének meg­akadályozására. Itt is különös gond­dal permetezzenek nagyobb mérték­ben a jégkárosult részeken. A szőlő­ben is el kell végezni a tömődött föld fellazítását és gyomtalanítását. H gabonahetakaríiás gépi munkáinak meggyorsításáról és megjavításáról A gabonafélék érése az ország egyes tájain, területein egyidőben következik be. A csapadékos időjá­rás és a gabonafélék dőltsége megne­hezíti a gyors betakarítást. Ezért most különös jelentősége van a ren­delkezésre álló összes gépi-, fogat- és kézi munkaerő megszervezésének, munkábaállításának. A földművelésügyi miniszter uta­sította a megyei tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak és az állami gaz­daságok termelési igazgatóságainak vezetőit, a gépállomások, állami gaz­daságok igazgatóit és agronómusait a gabonabetakarításra, a gépek mun­kájának megjavítására. 1. Az állami gazdaságok, a gépál­lomások igazgatói és agronómusai haladéktalanul vizsgálják felül és je­löljék ki azokat a gabonaterületeket, amelyek géppel arathatok. Elsősor­ban az álló és egyirányban dőlt táb­lákat, táblarészeket kell kijelölni gé­pi aratásra. A gépállomások és az állami gaz­daságok igazgatói az irányításuk alatt álló agronómusokat személye­sen tegyék felelőssé a gépi aratás megszervezéséért. A megyei mező- gazdasági osztályok és a termelési igazgatóságok vezetői a jó felhaszná­lás érdekében a szükség szerint cso­portosítsák át. a gépeket. 2. Az állami gazdaságok gépcso­portvezetői (főmérnökök) a gépállo­mások főmechanikusaí (főmérnökei) gondoskodjanak a kalászemelők szükség szerinti felszereléséről. 3. Az aratást csak akkor lehet be­fejezettnek tekintem, ha a kombájn után betakarították a szalmát, az aratógéppel történt és a kézi aratás után összerakták a kereszteket, ösz- szegyüjtötték' a kaparékot és elvé­gezték a tarlóhántást, vagy a másod­vetések alá a talaj előkészítést. Ezért minden kombájnhoz, aratógéphez annyi kézi- és fogaterőt kell beállí­tani, hogy a szalmát az aratással egy­időben lehordják, kazalozzák, a le­aratott gabonát keresztekbe rakják, a kaparékot összegyüjtsék és így a rendelkezésre álló szántó traktorok­kal az előírt talajmunkát az aratás utáni 48 órán belül elvégezhessék. A termelőszövetkezetek elnökei a gépállomásokkal kötött szerződések szerint gondoskodjanak a gépekhez szükséges kézi- és fogaterőről. 4. A kombájn-szérűket, azokban az állami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben, ahol ez még nem tör­tént meg, a leggyorsabb, legegysze­rűbb módszerekkel azonnal készítsék el és szereljék fel a szárításhoz és tisztításhoz szükséges eszközökkel. 5. A gépállomásoknak a termelő- szövetkezetekhez beosztott agronó­musai és főagronómusai, valamint az állami gazdaságok brigádvezető-agro- nómusai és főagronómusai személye­sen felelősek azért, hogy a reájuk bí­zott területen a gépi .aratást elvégez­zék, a szemveszteségeket csökkentsék és a tarlóhántást az aratás után 48 órán belül befejezzék. Ismét teljes erővel folyik az aratás Az elmúlt héten megyénkén is ha­talmas vihar száguldott végig és egy napra teljesen leállította a megkez­dett aratási munkákat. Vasárnap, jú­lius 4-én azonban már több község határa megélénkült: szorgalmas ara­tókat lehetett látni a mezőn. A len­gyeltóti gazdák is úgy határoztak, hogy az időjárás okozta kiesést va­sárnapi munkával pótolják. Józsa Já­nos 18 holdas középparaszt már ko­rán reggel nekilátott családjával együtt a 2 hold ősziárpájából meg­maradt fél holdnyi terület levágásá­hoz és utána megkezdte 3 hold rozs aratását. Késő délutánig már keresz­tekben állt valamennyi ősziárpa és a rozsnak mintegy fele. Példáját több mint 20 dolgozó paraszt követte és a sokszínű lengyeltóti határt va­sárnap este már szépen összerakott gabonákeresztek tarkították. A gépállomásokon sem szünetelt a munka. Ahol a talaj megertgedte a gépi aratást, vasárnap is folytatták a munkát. A kereki gépállomás egyik kombájnja a balatonszárszói határ­ban dolgozik és Szekér Károly 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt egy hold kombájnérett, ősziárpáját taka­rította be. A kiváncsi gazdák közül többen felkeresték a gépállomás, ve­zetőségét és kérték, hogy kombájn­nal arassák le az ő gabonájukat is. A fonói gépállomás vasárnap dél­után egy kévekötő-aratógéppel a nagyberki Becsület tsz-nek, egy má­sik pedig Göllében' a II. Pártkon­gresszus tsz-nek összesen 10 holdon aratta le az ősziárpát. Hétfőn reggel teljes erővel meg­indult a vágásra érett gabonák ara­tása, s az 58 kombájnból 40, az ara­tógépekből pedig az összes — szám- szerint 91 — vágja a széles rendeket a somogyi földeken.

Next

/
Thumbnails
Contents