Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

Vasárnap, 1954 július 4. ÜZEMEINK JELENTIK: A BALATONI HALÄSZATI VÁLLALAT jnyódi telepe sok nehézséggel küzd, hogy az ország halellátásának áeső részét teljesítse. A hosszú tél miatt a halászat március 21-én indult meg, majd z ívási idő hátráltatta a telepet terve végrehajtásában. De a veze- őség pótolni akarta a kieséseket. A munka megszervezésével elér­ik, hogy júniusi tervüket 160 százalékra teljesítették. A pártkon- resszus tiszteletére vállalták, hogy a lemaradás 10 százalékát pótol- ík, majd az augusztus 20-a tiszteletére indított versenyben vállal­ok, hogy a lemaradást teljesen behozzák. A FONYÓDI VÁGÖHID gyik legfontosabb üzem a telepen. Küzd a nyaraló dolgozók jobb s több húsellátásáért. Első negyedéves tervét lOo százalékra, míg oellékterniékből 123 százalékra teljesítette. A második negyedév asonló eredményt hozott. A tervét teljesítő üzem jó dolgozói sikvó Miklós a vágórészlegnél, aki 160 százalékot és Sós Nándor, ki 140 százalékot teljesít átlagosan. A SOMOGYMEGYEI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT ínius 29-én, határidő előtt két nappal befejezte féléves tervét. A íléves terv határidő előtt való végrehajtását nagyban elősegítette, ogy a vállalat a munkafegyelem megsértői ellen fegyelmi határoza- >t hozott. Az anyaggal való takarékosság a legfeszesebb, az ön- öltséget csökkentették, a dolgozók által az első negyedévre fel- jánlott 1500 forinttal szemben 2400 forint volt a csökkentés, íely a teljes összeg 2.8 százaléka. Vállalták, hogy a 2.8 százalékot százalékra emelik. Közgazdasági technikumi levelező oktatás Az oktatásügyi minisztérium le- etővé teszi, hogy azok a dolgo- ók, akiknek munkahelye az isko- ítól távol van, vagy munkakörük íiatt nem tudják az esti iskolát ítogatni, megszerezhessék a köz- azdasági technikumi képesítést. A levelező oktatás a rendes ko­dak közgazdasági technikumá- ak anyagát négy év alatt végzi 1, tanévvégi vizsgák közbeiktatá- íval, a rendeskorúak techniku­mival azonos érvényű képesítő klevelet kapnak, amely ugyan- gy, mint a közg;azdásági techni- um, képesített könyvelői, alap­okú tervezői és statisztikusi ké- esítést ad a megfelelő munkakö- ök beltöltésére. A tanulmányi anyag elsajátítása tankönyvek és jegyzetek alap­ín egyéni (magán) tanulással tör- énik. Kéthetenként az iskola zékhelyén konzultáción vesznek észt, szombaton fél 3-tól fél 7-ig. Írre 50 százalékos vasúti költség- érítést kapnak. A részvevőknek rendes szabadságon felül 6 nap izetett tanulmányi szabadság jár. Felvételi feltételek: a) Mindkét nemnél a 21 és 45 év( özötti életkor. (Férfiaknál a 2l és 25 év közöttieknek igazolni kell a katonai idő leszolgálását.) b) Igazolni kell, hogy jelenlegi munkahelyén elsősorban könyve­lői, tervezői, statisztikusi beosz­tásban, vagy más, hasonló admi­nisztrációs munkakörben dolgo­zik. Jelentkezés a levelező oktatás­ra: Az iskolától (Közgazdasági Technikum, Kaposvár, Sztálin-u. 29/c. tel.: 308.) igényelt jelentkezé­si lapot sajátkezűleg kell kitölte­ni, a munkahely vezetőségével vé­leményeztetni. Mellékelni kell a sajátkezűleg megírt önéletrajzot és a legutolsó iskolai bizonyít­ványt. Az így felszerelt jelentke­zési lapot július 31—ig kell bekül­deni. Gondoskodjanak a dolgozókról Eredményesen dolgozik a ka- posmérői téglagyár nyersanyag le­rakó brigádja'. A brigád tagjai Sebők József né, Miha Jánosné, Havasi Lászlóné és Dudla Ferencné, három hónap óta átlagos tervteljesítésük 130 száza­lék. A jól teljesítő brigádnak csök­kenti a munkakedvét az, hogy a téglagyár vezetősége nem törődik a dolgozók szociális körülményei­vel. Nincs egy rendes helyiség a gyár területén, ahol elfogyaszt­hatnák ebédjüket, nincs egy lavór, amiben kezet moshatnának. Ah­hoz, hogy eredményeiket növelni tudják és még lelkesebben dolgoz­zanak, a téglagyár vezetőinek és az illetékeseknek meg kell hall­gatniuk a dolgozók véleményét, kérését és a lehetőség szerint tel­jesíteni kell azt. SOMOGYI NÉPLAP A „Világbajnoki héi44 versenyeredményei V askombinátban a — A nagybajomi Kisipari KTSZ 1951-ben alakult 5 taggal. Jelenleg 36 taggal dolgoznak, féléves tervü­ket 112 százalékra teljesítették. Au­gusztus 20-ra azt a felajánlást tet­ték, hogy hulladékbőrből 140 db szandált készítenek, ebből 11*7 db már készen van. A cipészrészleghez hasonló jó eredménnyel dolgozik a KTSZ fehérneműkészítő részlege is. fiz figrárfüdsmínyi Egyetem Tanárképző intézetének felvételi pályázata Az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézete felvételi pá­lyázatot hirdet. Az intézetbe fel­vételre jelentkezhet minden, 40. évét még be nem töltött mező- gazdasági és kertészeti szakember, aki az Agrártudományi Egyete­men, vagy a korábban megszűnt három- és egyéves Mezőgazdaságii Akadémián (főiskolán), a Kerté­szeti Főiskolán oklevelet szerzett és az egyetem, (főiskola akadé­mia) elvégzése után legalább két évig mezőgazdasági gyakorlati munkát végzett. Az oktatás időtartama 10 és fél hónap. A hallgatókat növényter­melési, állattenyésztési, kert- és szőlőgazdasági szakon oktatják. Az intézet gondoskodik a tanulás minden feltételéről. A hallgatók ösztöndíjat kapnak, az intézethez tartozó kollégiumban laknak és étkeznek. A végzettek techikumi tanári oklevelet kapnak. A tanáro­kat fizetésükön felül 600 négy­szögöl föld is megilleti. A pályázatokat a felvételhez szükséges iratokkal a Földműve­lésügyi Minisztérium Mezőgazda- sági Technikumok Igazgatóságára kell küldeni. A pályázatok beadá­sának határideje: 1954 július 20. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátnál az üzem versenytáb- ' Iáján a következő felírás olvasha-; tó: »A labdarúgó világbajnoki hét. versenyeredményei«. A tábla i egyik oldalán az üzem élenjáró j dolgozóinak neve és a teljesít-1 mény: Dániel Oszkár felajánlása 135, teljesített 165 százalékot, Bajzik István 180—200 százalé­kot, az öntvénytisztító-brigád 160 —220 százalékot, a Kiszbacher- és a Zsobrák-brigád 137, illetve 157 százalékot. A tábla másik felén a magyar csapatnak a világbajnok­ság során elért eredményeit tün­tették fel: Magyarország—Dél­Korea 9:0, Magyarország—Nyu- gat-Németország 8:3 és így to­vább. . . Milyen szép és megható látvány ez! Látszik, dolgozóink mennyire együttéreznek Svájcban küzdő labdarúgóinkkal; ők is túlteljesí­tenek, mint kint a fiúk. A magyar csapat meghálálja ezt a bizalmat, hiszen ma küzd a világbajnoki cí­mért, reméljük sikeresen, hogy a felszabadulás óta elért sikereket betetőzhessék az újabb győzelem­mel. A Cukorgyár dolgozóinak távirata „fiúk“-hoz a A Kaposvári Cukorgyár dolgo­zói röpgyűléseken határozták el, hogy ők is csatlakoznak ahhoz a lelkes versenyhez, mellyel labda­rúgóválogatottunk világraszóló győzelmeit ünnepeljük. A Cukor­gyár dolgozói a röpgyűlésekről táviratot küldtek labdarúgóválo­gatottunk solothurni szállására. Közöljük az üzem dolgozóinak táviratát: Elvtársak! Mi, a Kaposvári Cukorgyár dolgozói örömmel vettük a világ- bajnoki labdarúgótorna során eddig elért eredményeiteket. Elhatá­roztuk, hogy mi is világbajnoki munkahetet tartunk a még szebb, még jobb eredmények eléréséért. Tudjuk, hogy a nagy döntőn ti is mindent elkövetettek a siker, a győzelem érdekében, hogy dicsősé­get szerezzetek népi demokráciánknak, dolgozó népünknek. Szí­vünk együtt dobog veletek a mérkőzés utolsó percéig. Bízunk győ­zelmetekben! Kaposvári Cukorgyár dolgozói. MIT OLVASSUNK? A Művelt Nép Könyvkiadónál júliusban a hazai és külföldi is­meretterjesztő irodalom számos értékes alkotása jelenik meg. Töb­bi között megjelenik Kárpáti Aurél könyve a Kántornéról, a magyar nemzeti színjátszás egyik úttörő alakjáról. Második kiadás­ban jelenik meg Hont Ferencnek a színjátszó munkájárói szóló mű­ve. Közreadják Kara-Murza »A nagy kínai parasztháború« című munkáját. MÉRLEGEN A PAPIRGYÜJTŐ-HÓNAP Elérkeztünk a papírgyüjtőhónap félidejéhez. Értékelve az eddigi eredményeket, elmondhatjuk, hogy a kezdet jó volt. Megyénk ezideig papírból 65 százalék, tex- tilhulladékgyüjtésből 68 százalék tervteljesítést ért el. Ezek a szá­mok nagy mennyiséget jelentenek s e papírból, rongyból sokszázezer iskolásfüzet, tankönyv készül már a közeljövőben. A járások versenyében Marca­li vezet. Mindkét cikkben túltel­jesítette előirányzatát, de kielégí­tő a gyűjtőmunka szinte vala­mennyi járásban. Az országos ver­senyben megyénk a 9. helyről tört előre s ma már épp úgy, mint tavaly, az élcsoportban van. Még két hét Van vissza a gyüj- tőkampányból. A munka lendüle­tének nem szabad csökkennie. Minden vállalatnál, a közületek- nél gyűjtsék össze a papírhulladé­kot és adják át a MÉH-nek. A di- szisták, az úttörők ugyancsak mozgósítsanak továbbra is. Ez esetben a siker nem maradhat el. Somogy megye közepén érdekes sí lápvilág húzódik meg, amelyről nég a somogyiak közül is kevesen udnak. Baláta-tónak nevezik ezt az Sslópot. Ez a terület a tudományos rutatások egyik értékes kincsesbá- ívája. ősi növény- és állatvilága ha- iOnlít a Nyírségben fekvő híres bá- orligeti természetvédelmi terület- íez. A Baláta elnevezés a szláv »blaia« tó, mocsár) szóból származik. A tóra vonatkozó első feljegyzése­iét már az 1274. évből megtaláljuk okmányainkban. A Baláta-tó Somogyszob községtől északnyugatra kb. 11 kilométerre te- ’üí el. Erdőborította homokbuckák övezik. Különleges lépi növényzeté­vel, romantikus fekvésével a szemlé­dre pompás benyomást gyakorol. Keletkezéséről Lóczi és Timkó ne­ves geológusaink a következőket al­apítják meg: Somogy megye köze­pén alacsony fennsík terül el, amely­nek felszínét a jégkorszakból szár­mazó futóhomok-budkák fedik. Itt- oítt a buckák közötti mélyedés fene­kén agyagréteg van. Ahol ez elég vastag volt ahhoz, hogy felette a csa­padék és a talajvíz megálljon, tó képződött. így keletkezett a Baláta- tó is. A tómeder 302 kát. holdat fog­lal el. Ebből azonban ma már csak néhány kisebb terület nyiltvíz-tükör. Legnagyobb részét zsombékos, nádas Eoglalja el. Vízmennyisége csökken: a láp pusztulóban van. Az erdő vi­szont lassanként előre tör és meg­hódítja ezt a vízvilágot. Milyen is hát az élet itt a lápon? Mindenekelőtt rendkívül szembetűnő itt az a tény, ami másutt talán elke­rüli a figyelmünket: az élővilág ala­kulása nagymértékben függ a talaj víztartalmától. A talaj vízmennyisé­gének megfelelően alakul ki a nö­társulásnak megfelelően más és más állattársulás alakult ki. A környező erdőkben nézzünk kö­rül először. Itt még igen kevés a ta­lajvíz: száraz a talaj. Az első benyo­más: mindenütt homok. Lépésünk sem hallatszik a homokos utakon. A második: az elhagyatottság érzése. Az enyhén emelkedő-süllyedő buckás területen napszámra lehet kóborol­ni, nem találkozunk emberrel. Annál inkább állatókkal. A gyertyán, tölgy, cser vegyeséllományú erdőben válto­zatos állatvilágra találunk. A ho­mokban mindenütt szarvasnyomokat láthatunk. A Dunántúl egyik legjobb szarvasállománya van ezen a terüle­ten. A háború következtében ugyan veszteségeket szenvedett, de'az utób­bi években nagy erőfeszítéseket tesz az erdőgazdaság az állomány javítá­sára és védelmére. Éppen ezért a tó körüli erdők nagy területre kiterjedő vadvédelmi területet (rezervátumot) képeznek. Az őzek száma is nagy. Üjabban sok a vaddisznó. Túrásaik, fekvéseik a tó környékén mindenütt megtalálhatók. Ügy tűnik szinte, hogy házi diszmókondák nyomát lát­juk, annyi van. Látni ritkán 'lehet ezt az óvatos vadat. Még leginkább az esti és hajnali szürkületben pil­lanthatjuk meg, amint ki- vagy be­váltanak a nappalra biztos menedé­ket nyújtó tómeder bozótjába. A róka is gyakori. Állandó lakója a tó környékének a borz, amely rej­tett élete miatt ritkán kerül szem elé. Előfordul, ritkán ugyan, a vad­macska is. Hazánk ritka madarai közül itt él a fekete holló, öreg erdőrészek- ben találkozhatunk néha a fekete harkállyal, ezzel a szép piros fejdí- szű madárral. A fáik fölött vijjogva > röpködnek az ölyvek. Hasznos egér­pusztító ragadozó madaraink, amelyek — sajnos — gyak­ran esnek áldozatul »sas« címen kezdő vadászoknak. Az erdő bokros területei fölött röpköd párjával ko­ra nyári szürkületkor a lappantyú. Nesztelenül szárnyalnak, mint vala­mi nagy, sötét lepkék. Csak a szerel­mes hím csattant néha szárnyaival. A szürkületi lepkéket pusztító hasz­nos madarak. A napsütéses erdei tisztásokat a sasharaszt nevű páfrány embermagas állománya fedi. Ebben tanyázik , leg­szívesebben a Baláta-környék két féle viperája: a keresztes vipera és ennek fekete változata. Az utóbbi, amely eredetileg hegyvidéki alak, hazánk ritka állata. Sikerült foegyüj- tenem a 'kettő közötti átmeneti for­mát is. Marásuk veszedelmes. Mivel az erdőt e tájon az ember nem igen járj a, emberéletben itt nem igen tet­tek kárt. A viperák rovására kell azonban írni az elmúlt években egy tehén és az úgynevezett küvölgyi kondások kutyáinak sorozatos el­pusztulását. Közelítsük meg most a tómedret. Mélyebb lesz a terület: emelkedik a talajvíz szintje. A fák közül itt már csak a vízkedvelő égerfa (»berekfa«) találja meg életfeltételeit, összefüg­gő égeres (égerláp) koszorúzza a ta­vat. Sűrű lombján alig hatol át a napfény. Zöldes homály dereng a fák között. Az aljnövényzet méter magas csallán. Belehatolni csak a vadak által tört csapáson lehet. Le­vegője, talaja állandóan nedves. Az alján kisebbnnagyobb pocsolyák ta­lálhatóik állandóan. Milliószámra te­nyészik bennük a szúnyoglárva. A sűrű tömegekben rajzó szúnyogok, meg a békák birodalma ez. Legszebb rajzolatú bókánk, a mocsári béka is itt éli rejtett életét. A szúnyogok töméntelen szúrása menekülésre késztet bennünket. Hamarosan átju­tunk az égerláp túlsó oldalára, a tó­meder fűzbozót övezetébe. Megme­nekültünk a szúnyogoktól, de most meg a bögölyök csapatai zúgnak kö­rülöttünk. A fűzbozót nagyrészt kecskefűzből áll. Közte, a magasabb fekvésű helyeken, festői nyírligetek láthatók. Ha a fűzbozóton át aka­runk jutni, bizony baltával kell ma­gunknak utat. vágni. Vigyázzunk azonban, mert most mór a talaj egy­re jobban süllyed alattunk. Egy-ket­tőre térden felül süllyed a lábunk a hideg lápi talajba. Ha ráállunk egy- egv vastagabb fűzfabokorra, lassan elsüllyed velünk együtt. A. füzikék, poszáták, nádi tücsökmadarak dalá­tól hangos a bozót. Fenn a magas­ban méltóságteljesen kering a fekete gólya. E ritka madarunk is a tó kö­zelében fészkel. Elhagyva a fűzbozótos területet, magunk előtt látjuk a zsombékost. Itt még mélyebb a meder: csapadé­kosabb időben víz borítja a talajt. A zsombékok főleg a zsombéksás nevű sásnak oszloposán kiemelkedő gyepe. Egy-egy zsombékoszlop egy év alatt 1—2 millimétert nő. Talá­lunk 70—80 cm magas igen öreg zsombékokat is. A víz egyre mélyül. Zsombékról- zsombékra lépve megközelítjük a következő növénytársulást, a nádast. Embernél jóval magasabb sűrű nád állja útunkat. A nádközi kisvíz-terü- leteken kedves kép tárul szemünk elé. A lápi víz élővilágába tekintünk be. A barna színű, de tiszta vízben a vízi rucaöröm nevű úszó páfrány ez-' rei lebegnek. Itt látjuk a szép sárga virágú rencét. Rovarfogó úszó nö­vény, amely ravasz szerkezettel fog­ja meg a vízben úszkáló alsórendű állatokat. Itt él a híres Aldrovanda vesiculosa rovarfogó növény. Ha­zánkban ez az egyetlen lelőhelye. Boros Ádám neves botanikusunk 1925-ben még nagy szómban találta. Én az utóbbi 3 esztendőben hiába keresem. 1947-ben a tó majdnem teljesen kiszáradt. Lehet, hogy akkor elpusztult. Lehetséges azonban, hogy valamelyik mély, nedves zúgban át­vészelte a szárazságot. A víz szinte sűrű a mindent uraló, sok foorzhi- nártól. Sgtj somőgiji (hláji éhte A Baláta-tó élővilága vényzet és az így létrejött növény­Ha sikerül feljutnunk egy a nád magassága fölé emelkedő, a nádastól nem messze álló magasabb égerfára, szép látványban lehet részünk. Be­láthatunk a tó legmélyebben fekvő élőhelyére, a nyílt-vízre. Itt már ál­landóan 1—1.5 méter mély víz áll. A vízben a borzhinár és az úszó béka­szőlő az uralkodó hinárnövények. Itt élnek a láp halai, melyek mind a vízinövénnyel erősen benőtt iszapos­fenekű vizet kedvelik. A fenék iszap­ját túrja a csendes természetű com- pó és a szívós életű réti csík. Itt él a törpe harcsa is. A hüllők közül a mocsári teknőst és a vízi siklót fi­gyelhetjük meg. Sok a tavibéka is. A végtelen nyugalommal csillogó víz tükrét csak a rajta megjelenő ví­zimadarak zavarják meg. A part sze­gély közelében úszkál a vízityűk és könnyedén fut hosszú lábaival a ví­zen úszó növényeken a pettyes vízi­csibe. A víz fölé hajló ágon jégma­dár lesi a halat. A part alacsony ví­zében meg a szürke gém vadászik a halra, békára. Szárcsák, vöcskök, a kacsák különböző fajai tűnnek fel itt is, ott is. Barna réti héja és a fe- hérfarkú réti sas igyekszik prédát szerezni magának a madarak 'közül. Még számos madárfaj éli itt a maga különleges életét. Sok érdekeset le­hetne róluk elmondani, amire termé­szetesen itt most nincs hely Csak )a legjellemzőbbekről emlékeztem meg. Ennek a különleges ősi világnak a jövő nemzedék és a tudományos ku­tatás számára való megőrzése fontos feladat. Ezért nyilvánította a lá­pot természetvédelmi területnek az Országos Természetvédelmi Ta­nács. Háborítatlanságának biztosítá­sát szolgálja a törvénynek az a ren­delkezése, hogy ide csak a tanács en­gedélyével szabad belépni. A nagyközönség számára az ősláp élővilágát a kaposvári múzeumban nemrég megnyílt »Baláta-tó élővilá­ga« című kiállítás mutatja be. Marián Miklós Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents