Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

Nemzetközi szemle Párt és pártépítés Marcali járási híradó Előre az augusztus 20-i verseny sikeréért Egy somogyi ősláp története Sport A WAG V AR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 157. szám. Vasárnap, 1954 július 4. ZÚGJON A KOMBÁJN, PENDÜLJÖN MEG A KASZA! Megyénk éleiéből Július elején járunk. Itt a nagy dologidő. Kasza alá érett az ősziárpa, szőkülnek a rozstáblák, s a nyár for­ró leheletére aranyszínűvé válnak búzavetéseink, s csupán órák kérdé­se, hogy teljes egészében kibonta- kozhassék a szántóföldeken a harc népünk új kenyeréért. Még néhány hónappal ezelőtt, márciusban és áprilisban kissé ag­gódva szemléltük megyénk határát. Városi és falusi dolgozóink, figyelve az őszi kalászosok fejlődését, a vár­ható terméseredményeket latolgat­ták: lesz-e bőséges gabonánk, jut-e nagyobb darab kenyér asztalunkra — ezek a kérdések foglalkoztattak min­den embert megyénkben. Most már sokkal biztatóbbak a terméskilátá­sok: köszönet és elismerés megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjainak, álla­mi gazdasági és gépállomási dolgo­zóinknak. Áldozatos munka gyümöl­cse érik most: mezőgazdasági dolgo­zóink az ősszel emberfölötti küzdel­met vívtak a szárazsággal, hogy idő­ben földbe kerüljön a mag. Agronó- musaink, mezőgazdasági szakembe­reink fáradhatatlan felvilágosító munkájának eredményeként használ­tak fel állami gazdaságaink, tsz-eink és egyéni gazdáink a tavasszal min­den eddiginél nagyobb mennyiségű műtrágyát gabonavetéseik megerősí­tésére. Ez szolgáltat alapot arra, hogy bizakodással tekinthetünk az idei aratás elé. Ebben az évben sokkal nagyobb körültekintést és szervezettséget kö­vetel meg az aratás, betakarítás és cséplés, hiszen mintegy kétezer hold­dal nagyobb kalászosaink vetésterü­lete, mint a múlt évben. Megértették ezt megyénk mezőgazdasági dolgo­zói, s éppen ezért gondosan és ala­posan felkészültek erre a nagy mun­kára. Gépállomásaink leküzdve az al­katrészhiányt, kijavították gépeiket. A rendelkezésükre álló 60 kombájn­nal és 91 aratógéppel több mint 5100 ember munkáját tudják helyettesíte­ni. Termelőszövetkezeteink élnek is a gépállomás nyújtotta segítséggel, s időben szerződést . kötöttek gépi aratásra. Számos olyan tsz-ünk van, mint az ordacsehi Úttörő, amely min­den gabonáját géppel aratja le. Köz­ségekben és tsfc-ekben az elmúlt na­pokban fokozták a kapálás ütemét, hogy mielőbb befejezzék az aratás előtti növényápolást. A termelési bi­zottságok mindenütt érésfigyelő szol­gálatot szerveztek, s a tapasztalt gaz­dák szinte állandóan a gabonatáblá­kon tartják »vigyázó szemüket«. DlSZ-fiataljainknak a kenyércsata győzelemre viteléért való felelősség- érzete mutatkozik meg abban, hogy több faluban, mint pl. Tapsonyban és Várdán DISZ-aratóbrigádokat szerveztek, amelyek tagjai az öre­geknek, munkaképteleneknek, vagy a katonai szolgálatot teljesítők csa­ládjának nyújtanak segítséget az ara­tásban. Hosszan lehetne sorolni azo­kat a lelkeshangú felajánlásokat, amelyeket mezőgazdasági dolgozóink tettek a kenyércsata sikeres megví­vása érdekében alkotmányunk ün­nepe tiszteletére, vagy a világbajnok­ságért küzdő labdarúgóválogatottunk elért győzelmeinek méltó köszöntésé­re. Mindezek azt bizonyítják, hogy megyénk minden községében, min­den termelőszövetkezetében teljes fegyverzetben várták a falvak dol­gozói az aratás megkezdésének idő­pontját. Az aratás nem tűr halasztást — legfőbb dolog idejében aratni. Tud­ják eat a sávolyi Szabadság tsz tag­jai, akik megyénkben elsőkként arat­ták le ősziárpájukat. Nem sokkal ez­után már arról adhattunk hírt, hogy a répáspusztai Első ötéves Terv tsz learatta, elcsépelte ősziárpáját, s or­szágosan elsőként, 25 mázsa új ta­karmánygabonát adott át az állam­nak. Az elmúlt héten már megyénk minden részén hozzáfogtak az árpa vágásához. A lengyeltóti gépállomás aratógépei az öreglaki Ifjú Gárda, a buzsáki Munkaharcos, a puszta- szentgyörgyi Uj Élet, kombájnjuk pedig a balatonboglári Dózsa tsz ár­paföldjén végzett a munkával. A marcali gépállomás dolgozói nemcsak az árpaaratást végezték el a kéthelyi Petőfi tsz-ben, hanem a tarlóhántást is. A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak termelőszövetkezeteink, ha­nem egyénileg dolgozó parasztjaink is egyre inkább érdeklődnek a gépi aratás iránt. Szekér Károly balaton- szárszói egyéni gazda árpáját a ke- reki gépállomás kombájnja aratta le és csépelte el, s e nagyszerű gép jó munkáját látva, három egyéni gazda azon nyomban kötött szerződést kom­bájn-munkára. Most igazán nagy szükség van ar­ra, hogy kombájnvezetőink »jól ül­jék meg a gépet«, jóminőségű mun­kát végezzenek, alacsony tarlót hagy­janak, ne tapossák le gépükké! a fennálló gabonát, lelkiismeretesen óvják kombájnjukat, rendszeresen vizsgálják át annak bonyolult szer­kezetét s minél kisebb szemveszte­séggel dolgozzanak. Ne feledkezze­nek meg arról, hogy rájuk figyel a falvak népe, s becsületes vagy fele­lőtlen munkájukon áll vagy bukik a legnehezebb mezőgazdasági munká­nak, a sok verítéket követelő aratás­nak a fokozott gépesítése. Dolgozó parasztságunk elsősorban saját ta­pasztalatának hisz s ha tulajdon két szemével győződik meg a gépi mun­ka előnyéről, úgy szívesen teret en­ged a kombájnoknak s lépést tesz előre a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján, Kombájnve­zetőink különösen az új gépekre for­dítsanak nagy gondot, s a munka kezdetén végezzék el a szükséges ki­sebb igazításokat is, s előzzék meg a géptöréseket, hogy az egész kam­pányban folyamatosan dolgozhassa­nak. Termelőszövetkezeteinken kívül egyénileg dolgozó parasztjaink is hozzáláttak az ősziárpa aratásához. Eddig már közel 2 ezer hold föld ár­pa termését rakták keresztbe vagy asztagba. Pénteken már a rozs ara­tása is megkezdődött megyénkben: Szentes Ferenc 6 holdas táskái dol­gozó paraszt fogott hozzá elsőként a rozs vágásához, s Vörsön, Örtiloson, Csömenden és Nemesdéden is arat­ják már a rozsot. Rövid idő múlva ara tni lehet a búzát is. Nincs tehát idő a várakozásra Kat­togjanak az arató-kévekötőgépek, zúgjanak a kombájnok, pendüljenek meg a kaszák! Kombájn vezetőink és aratógépkezelőink népünk kenyere biztosításáért való felelősségérzettel, a gépek lehető legnagyobb teljesítő- képességének kihasználásával küzd­jenek a kenyércsata sikeréért. Disz- istáink fiatalos lendülettel, roham­csapat módjára vegyék ki részüket az aratás, betakarítás és cséplés mun­kájából. Termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjaink idő­beni aratással, gondos betakarítással és a »cséplőgéptől a terményraktár­ba« jelszó megvalósításával járulja­nak hozzá az ország kenyerének biz­tosításához. egész népünk jobbléte megteremtéséhez. Lapzártakor érkezett Reics Márton táskái tanácselnök telefonon jelentette szerkesztősé­günknek, hogy községe dolgozó pa­rasztjai nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak a világbajnoksági hét mozgalom­hoz. A községben néhányan már pén­teken megkezdték a rozs aratását. Szombaton pedig 40—50 kasza vágta az érett rozsot a határban. Igyekez­nek a táskaiak, hogy a fonyódi já­rásban a községek között az aratást elsőnek fejezzék be. Dömyei József dolgozó paraszt megszervezte, hogy vasárnap learatják Halász Józsefné rozsát. Domisa József dolgozó pa­raszt szombaton befejezte 2 höld rozs aratását. A község dolgozó parasztjai elha­tározták, hogy a rozs aratása után hozzáfognak a búza és a tavaszi árpa vágásához, hogy minél kevesebb szemveszteséggel takarítsák be a bőnek ígérkező termést. Jobblétük megteremtéséért dolgoznak a pataloml Jobblét tsz tagjai A patal-omi szövetkezeti parasztok az elmúlt ősz­szel bizony nem valami kecsegtető eredménnyel zárták a gazdasági évet. Lassan, szervezetlenül végezték a munkát, s így természetesen kevés termény jutott a tagak padlására. A párt és a kormány hathatós támo­gatása azonban megnövelte munkakedvüket, s ebben az évben már lényegesen megjavították munkájukat. Laczkovics Gyula elvtárs, a tsz elnöke biztos kézzel kormányozza a közös gazdaságot s a boldog jövő ígé­retté egyre több tsz-tag ajkára varázsolja ezt a kijelen­tést: »érdemes a szövetkezetiben dolgozni«. Ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassanak, első­sorban szilárd munkaszervezetet hoztak létre. Baksa Sándor brigádvezető a két munkacsapatvezetővel, de a brigád minden tagjával rendszeresen, hetenként meg­beszéli a soromlévő feladatokat. A két munkacsapat, a Vörös Lobogó és a Táncsics Lóth Józsefné és Szél Já- nosné vezetésével vállvetve harcol saját területén a gyomok ellen. Amint József János, a tsz párttitkára mondja, ilyen gyorsan még soha nem fejezték be a nö­vényápolást, mint az idén, pedig sokkal nagyobb a ka­pásterületük, mint a múlt évben volt. Meg is fogták mindannyian a kapanyelet: répájukat és kukoricáju­kat már ötször megkapálták. Végeztek a repce ara­tásával is, -amiből jelentős összeget várnak. Bizakodóan tekintenek a közelgő aratás elé, s hogy minél előbb végezzenek ezzel a fontos munkával, mind a 35 hold ősziárpájukat géppel arattatják le, s amint kasza alá érik 100 hold búzájuk, annak az aratásához is hozzá­fognak. Állataik számára bőséges takarmányt igyekez­nek biztosítani; ezért az aratás után közvetlenül el­végzik a tarlóhántást s 30 kát. holdon silókukoricát és kölest vetnek másodnövényként. Ha továbbra is ilyen lelkesen dolgoznak, mint ed­dig, bizonyosan elérik kitűzött céljukat: eléri, sőt ta­lán túl is haladja az egy munkaegységre jutó osztalék értéke az 55 forintot. Petrás Jánosné. «ft «ft «ft „Szőlőiskola" Balatonbogláron A lengyeltóti állami gazdaság balatonboglári sző­lészetének dolgozói jó munkájukkal igyekeznek előse­gíteni a szőlő- és bortermelés színvonalának emelését. Több mint 80 holdas egyéves telepük mellett ezen a tavaszon mintegy 25 holdas »iskolát« létesítettek, mely­ben megtalálhatók a legjobb és leghíresebb fajtaszőlők. »Iskolázással« már eddig is foglalkoztak: tavasszal szállítottak a filoxéramentes alföldi talajt szerető vesz- szőből mintegy 20 ezret Kecskemétre. Most is lelkiis­meretesen gondozzák Jánosi József agronómus irányí­tásával a szépen zöldelő, zsenge szőlővesszőket: már harmadszor permeteznék, sarabolnak, állandóan por- hanyüják, lazítják a talajt Fülöp Pál, Mátyás Vince és Kovács László munkacsapatai egymással vetélkednek, hogy a kis hajtásoknak minél jobb »életfeltételeket« biztosítsanak. Tudják, hogy felelősségteljes a munká­juk: az ősszel ugyanis felszedik, osztályozzák, verme­lik, majd a tavasszal elszállítják az »iskola növendé­keit«, s azokat nemcsak megyénkben, hanem -az ország legkülönbözőbb tájain is felhasználják a régi ültetések felújítására, vagy új szőlőtelepek létesítésére. Jövőre ismét »iskoláznak«, ahogy Varga Imre elvtárs mondja, hogy még több szőlő és bor teremjen hazánkban. Üzenet Svájcba Idős Kulcsár Gyula 7 holdas vízvári dolgozó pa­raszt büszkén jelenti, hogy a világbajnoksági őrség tiszteletére egész évi kenyérgabonabeadásának eleget tett tavalyi termésű gabonájából. A vízvári Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai a világbajnoksági őrség alatt egész évi tojás-beadásukat teljesítették. , ,, .j A Iádi gépállomás patronálja a hedrehelyi kultúrcsoportot A hedrehelyi kultúrcsoport az elmúlt félév folya­mán a megye legjobb népi együttesei közé küzdötte fel magát. A helyi gyűjtésű és helyi feldolgozású mű­sorszámok mindenütt osztatlan tetszést arattak. Június hónap folyamán többízben felkeresték a ladi gépállo­mást is, -ahol színvonalas műsorral szórakoztatták a gépállomás dolgozóit. A gépállomás vezetősége a dol­gozók indítványára elhatározta, hogy a műsorszámok jutalmazásaképpen védnökséget vállalnak a kultúr­csoport fölött. Segítik, támogatják a műsorszámok elő­készítését. H-a-t gépállomási dolgozó felvételét kérte a kultúrcsoportb-a, ugyanakkor egy tangóharmoni-kát ajándékoztak a tánccsoport, illetve a zenekar részére. A gépállomás dolgozói felajánlották, hogy a jövőben vállalják a kultúrcsoport szállítását is. A hedrehelyie- ket a megyén belüli szereplésre a gépállomás vonta­tóival díjtalanul szállítják. A kultúrcsoport viszonzás­képpen elhatározta, hogy színvonalas -műsorszámokkal segíti a gépállomást a mezőgazdasági munkák időbeni, sikeres elvégzésére. Mi is helytállunk! Mi, magyaregresi dolgozó parasztok is mindig örömmel és izgatottan hallgattuk -a rádió közvetítéseit, labdarúgóink nagyszerű győzelmeit. Izgatottan várjuk a vasárnapi döntő mérkőzést is: Elhatároztuk, hogy vasárnap valamennyien kint a mezőn helytállunk a növényápolásban, aratásban és igyekszünk -úgy dol­gozni, hogy jó eredményeket érjünk el, mire a mérkő­zés megkezdődik. Valamennyien ott -akarunk lenni a rádió mellett. Elhatároztuk, hogy a jövő héten világ­bajnoksági begyüj tőhetet tartunk. Kántor István 13 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy augusztusra ter­vezett -hízottsertésbeadását július 8-án rendezi, ezzel teljesíti egész évi hízottsertésbeadását, valamint eleget tesz háromnegyedévi tojásbeadási kötelezettségének is. Koloti István 10 holdas, Kurucz Ferenc 13 holdas dol­gozó vállalták, -hogy egész évi tojásbeadásukat teljesí­tik a világbajnoksági begyűjtési hét alatt. Kispál Já­nos háromnegyedévi tojás-beadását rendezi. Dömötör Kálmán 10 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy a jövő héten elkezdi 1955. évi tej-beadási kötelezettségének a teljesítését. Magyaregresi dolgozó parasztok. Világbajnoksági őrséget tartunk Olvastuk a »Somogyi Néplap«-ban a kaposvári Szabadságzászló tsz felhívását a világbajnoksági hét megszervezésével kapcsolatban. Elhatároztuk, -hogy mi is csatlakozunk a felhíváshoz és július 1-től július 7-ig úgy dolgozunk, hogy -gépállomásunk nyári kampány­tervét sikerrel teljesíthesse. Ma vil-ágbajnoksági őrséget tartunk és ahol lehet, megkezdjük az aratást, ahol megkezdtük, ott folytatjuk. Az aratással egyidejűleg a tarlóhántást is elvégezzük. Igali gépállomás dolgozói. cÁ aeííL^tá^MLk BORSOS FERENC öntő nevét minden dolgozó ismeri a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombi­nátnál. Ha idegen elvtdrs keresi fel az üzemet, szívesen dicsekednek Bor­sos Ferenc 310 százalékos és Maka- rész Gyula 320 százalékos teljesítésé­vel. De rá is szolgáltak erre! Borsos elvtárs 1950 augusztusában került az üzembe, fiatal, 17 éves volt. De erős akarattal öntő, vasöntő akart lenni! És tanulni kezdett. A jó ta­nítvány mellé jó tanító is akadt: Verdösi László főművezető — aki egyben kétszeres sztahanovista — és Vigh József művezető elvtársak sze­mélyében. Borsos elvtárs előtt állan­dóan Lenin elvtárs szavai lebegtek: „Tanulni, tanulni és tanulni!“ És ő megfogadta, sokat tanult, képezte magát. Jó munkájára csakhamar felfigyelt az üzem DISZ-bizottsága és Borsos elvtársat felvették a DISZ-tagok so­rába. Ezen a napon nem volt nála boldogabb ember az üzemben. „DISZ- tag lettem“ — mondta■ Ez új erőt adott a munkájához. Es elérkezett a nagy nap: 1954 feb­ruár 29, sztahanovista lett. Most már ö is többet tudott segíteni dolgozó társainak: a lemaradóknak, a ta­nulóknak. A jó munka eredménye: a több fizetés, jobb életkörülmény, ma­gasabb életszínvonal. Átlagkeresete havi 2300 forint és ennek nagyrészét öreg szülei támogatására fordítja. Dolgozótársával és legjobb barát­jával, MAKARÉSZ GYULÁVAL van munkaversenyben. Ö is öntő. Munkáját nem kevésbbé szereti, mint munkatársa, hiszen 320 százalék az ő átlagteljesítménye. Egy évvel később került az üzem­be, mint barátja, de ezt az időt nagy szorgalmával, tanulással csakhamar behozta és méltó vetélytársa lett Bor­sos elvtársnak. Nevüket együtt em­legették, mindenki figyelemmel kí­sérte nemes harcukat. Makarész elvtárs együtt fejlődött és haladt ezután Borsos elvtárssal. Amikor mellére tűzték a sztahanovis­ta csillagot, becsülettel fogadta: „Minden erővel azon leszek, hogy eredményeimet tovább fokozzam“. És most új lendülettel, új sikerek­kel küzdenek, hogy vállalásukat au­gusztus 20-a tiszteletére teljesíteni tudják.- Sz. G. -

Next

/
Thumbnails
Contents