Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-30 / 179. szám
Péntek, 1954 július 39. SOMOGYI NÉPLAP Berzence és Somogyudvarhely begyűjtéséről Pártunk 1953 júniusi határozata, majd ezt követően a kor- mányprogramm minden intézkedése dolgozó népünk életszínvonalának emelését, jobblétünk növelését szolgálják. Érzik ezt városi munkásaink, értelmiségi dolgozóink és a falu dolgozó népe is egyaránt. Érzik a kormány segítségét a különböző kedvezményeken, kölcsönökön keresztül és nem utolsó sorban a beadási kötelezettség csökkenésén keresztül. Kevesebb lett dolgozó parasztjaink beadása mind a terményféleségekből, mind az élőállatokból és állati termékekből. Több jut szabadpiacra, több pénz áll a házhoz. A beadási kötelezettség csökkenése, a kormány segítsége megköveteli dolgozó paraszjainktól azt is, hogy mind az 1953. évi hátralékokat, mind az esedékes beadást pontos időre teljesítsék. Ez törvény, a törvényt pedig be kell tartani. Városi dolgozóink élelmiszerellátásának biztosítása, a kormányprogramm megvalósítása csak úgy lehetséges, ha1 ehhez a falu dolgozó népe is hozzájárul beadásának pontos teljesítésével. Ez pedig hazafias kötelessége a falunak. A GAZDÁK TÖBBSÉGE TISZTELI A TÖRVÉNYT Berzence és Somogyudvarhely szomszédos községek, alig 3 kilométer választja el őket egymástól. Mindkét község a határmenti ■csurgói járásban van. Az elmúlt években sem tartoztak a megye, vagy a járás élenjáró községei közé a begyűjtésben, nagyszerű ■eredményekkel nem dicsekedhettek. A dolgozó parasztok nagy többsége pedig becsülettel eleget tesz törvényes kötelességének, ezt bizonyítja az is, hogy Somogyudvarhelyen 33 gazda már mindenből teljesítette egész évre beadási kötelezettségét, 44 gazda pedig félévre tett eleget beadásának. Berzencén is van számtalan olyan gazda, mint Kovacsics Péter 8 és fél holdas, aki 3 kiló baromfival már többet adott be a kötelezőnél, tojásbeadását pedig háromnegyedévre telj esi tette. Persze, vannak a becsületesen teljesítők mellett hanyag, nemtörődöm gazdák is mindkét községben, de a gazdák többsége becsületes, törvényt tisztelő ember. A csurgói járás a hátul kullogó járások között van, a két község begyűjtési eredménye azonban még a járásénál is jóval alacsonyabb. Például tejből 14 százalékkal, tojásból 24, baromfiból 12, vágómarhából 15, hízottsertésből 10 százalékkal alacsonyabb eredményt értek el, mint a járás 17 községe együttvéve. Baromfiból 42 mázsával, hízottsertésből 198 mázsával tartoznak államunknak, de egyéb beadási cikkel is hátralékban vannak. A LEMARADÁS OKAI Az első és legfőbb hiányosság az, hogy a végrehajtóbizottság és a begyűjtési hivatal dolgozói nem követelik meg szigorúan a törvény betartását a kulákoktól és a notórius, hanyag, nem teljesítő gazdáktól. Ezek a gazdák hátráltatják a község és a járás begyűjtését, s a becsületes dolgozó pa-j rasztok joggal követelik a tör-1 vény alkalmazását velük szemben. A község vezetői nem támaszkodnak munkájukban az élenjáró gazdák véleményére, nem kérik segítségüket, pedig az élenjáróknak tekintélyük van a községben, hallgatnak rájuk a falu dolgozói. Súlyos hiba mindkét községben az is, hogy a pártszervezet és a tanács vezetői nem ellenőrzik, nem segítik a begyűjtési hivatal dolgozóinak munkáját. A sok egyéb munkára hivatkozva magukra hagyják az egyébként is fiatal, tapasztalatlan dolgozókat. Például Berzencén négy dolgozója van az apparátusnak, de ebből 2 új, egy hete dolgozik a begyűjtésben és a megbízott, Komáromi Mária elvtársnő — aki igen becsületes, törekvő, jó munkaerő — alig látszik ki a sok munkából, elvész a feladatok rengetegében. Nem segíti munkájukat a párt- szervezet népnevelő, felvilágosító szóval, a párttagok példamutatásával, a munkaverseny szervezésével. Somogyudvarhelyen 7l 6 termelő közül mindössze 22 van versenyben, ugyanígy van Berzencén is. Pedig a verseny nagyszerű eredményeket hoz, ez bebizonyosodott a pártkongresszus tiszteletére indított versenyben is. Akkor nem várták a dolgozó parasztok, hogy kimenjenek hozzájuk a tojásért és baromfiért, mint most, amiknek az eredménye, hogy most három nap alatt 18 kiló baromfit és 45 kiló tojást gyűjtöttek be. Meg kell követelni a gazdáktól, hogy foiyamatosan vigyék a tojást, baromfit, vagy a tejet a begyüjtőhelyre. SEGÍTSÉGADÁS HELYETT a csurgói járásban. Hiányosság munkájukban a felszínes, futó ellenőrzés, a módszerbeni segítség hiánya. Például kedden Szentkirályi elvtárs, a járási hivatalvezető helyettese kiment Berzencére, egy fél órát töltött ott, majd Komáromi elvtársnővel egy cséplőgépet vizsgáltak meg, s megszabta általánosan a feladatokat és továbbállt. Az ilyen futó ellenőrzés jellemzi munkájukat, nem segítségadás. Nem segítenek a területen megoldani a feladatokat, nem oktatják, nevelik a községi begyűjtési dolgozókat, nem foglalkoznak velük, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a község dolgozó parasztjaival és törődjenek azok ügyes-bajos dolgaival, kéréseivel. A feladatok megoldásának a hogyanját magyarázzák meg a községi dolgozóknak és ne az általános »szempontokkal«, hanem’ a jó módszerek ismertetésével segítsék őket. Munkamódszerükön változtassanak, tervszerűbbé, alaposabbá tegyék az ellenőrzést, a segítségadást, abból tanulnak a dolgozók és eredményeket is hoz. NAGYOBB GONDOT FUTÖ ELLENŐRZÉS A községi begyűjtési hivatal dolgozóinak munkájában meglévő hiányosságok a járási hivatal rossz munkájából fakadnak. A járási begyűjtési hivatal hivatott arra elsősorban, hogy segítse és ellenőrizze a községi dolgozók munkáját, ami azonban hiányzik A GABONABEGYÜJTÉSRE A községi begyűjtési hivatal dolgozói az élőállat és állati termékek begyűjtése mellett többet törődjenek a gabonabegyüjtéssel és annak technikai lebonyolításával. Például a berzencei termény- raktárnál sokszor félnapot is kell várakozniok a dolgozó parasztoknak, míg átveszik a gabonájukat, mert csak egy mérleg van és lassan megy az adminisztráció. Helyileg oldják meg ezeket a problémákat, öntevékenyen, gördülékenyen. Ellenőrizzék a cséplőgépek munkáját, tervteljesítését is. Például Somogyudvarhelyen 3 cséplőgép közül kettő áll dobtörés miatt, ami természetesen hátráltatja a cséplést és begyűjtést is egyaránt. A községi begyűjtési megbízott és előadó a dolgozó parasztokkal egyetértésben végezzék munkájukat, és kérjék, követeljék a tanács, a pártszervezet se-j gítségét. A becsületes dolgozó parasztokra támaszkodva teremtsenek olyan hangulatot a község- I ben, hogy szégyen legyen a kötelezettség nem teljesítése. Azokkal szemben pedig, akiken a nevelő szó nem fog, alkalmazzák a törvényt. A két községnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy telj esi t- ! se tervét és az elsők közé kerül- ! hessen. Szívleljék hát meg a bí- I rálatot, s rtendezzék adósságu- í kát, s folyamatosan teljesítsék a S beadási tervet. A bőszénfai versenylótenyészfő-telepen Kis birodalom a bőszénfai dombok között. Hatalmas istállók, kor-, szerű felszerelés, A lankás lejtökön vágtató ménesek kavarják a felkör ként lebbenő port. Mindenütt rend és tisztaság. Szükséges ez, mert innen, a bőszénfai lótenyésztelepről kerülnek ki az ország legjobb versenylovai, melyek mind a hazai, mind -a külföldi pályákon megállják a helyüket. Munkaképességi próba A méncsikóknak komoly erőpróbán kell átesniök. Először nyereg alá törik a fiatal állatokat, betanítják a kocsihúzásra is, Ha mindezt végrehajtotta, akkor már »ménjelölt« lesz. Négyéves korában aztán 100 kilométeres útat kell neki megtennie, hatéves korában pedig kétszázkilométeres próbaút vár rá. Ha megállja a helyét, akkor ménnek állítják be. A tenyészkancának is munkaképességi próbát kell tenni. A legnehezebb feladatokat kell elvégezniök, hogy tenyésztésre alkalmazzák a legjobbakat. — Nagy szükség van erre — mondja Bádoki József igazgató. — Csak ilymódon érhető az el, hogy a tenyészcsikók mindig tökéletesebbek legyenek. Helyes lenne bevezetni ezt a munkaképességi próbát az állami gazdaságok, tsz-ek, sőt az egyénileg dolgozó parasztok lóállományánál is, mert ilymódon rohamos fejlődést érne el a magyar lótenyésztés. A lengyel zab Az elmúlt évben külföldi versenyen vett részt a telep néhány lova. Lengyelországi pályákon szerepeltek. Onnan hazatérve, néhány zsák zabot hoztak haza a lóápolók. Mózes Márton vezető agromómus érdekes kísérletet végzett. Néhány holdnyi területen elvetette az idegenből származó magot. Meglepő eredmény született. A lengyel zab 2—3 mázsával termett többet holdanként, mint a hazai. A jövő év» ben már jóval nagyobb területet vetnek be a gazdagon termő mag» gal. . Természetes csikónevelés :i Érdekes a csikónevelés. A korábbi téves felfogással ellentétben, a méneshez kerülnek nyomban megszületésük után. Itt megszokják a szabad életet, edzettebbekké válnak. Később, választás után külön ménesbe kerülnek, ahol az egyidős csikókat tornáztatják. Ezer méterest pályán végzik rendszeresen napi tornájukat. A pálya lejtővel, emelkedővel, farönkökkel és mesterséges árokkal van ellátva, amelyen naponta 5—9 kilométeres útat tesznek meg. Négyéves koruk után aztán sor kerül a 25 kilométeres utakra is. Ilymódon edzettekké, izmosakká válnak, szívük, tüdejük nem mondja fel a szolgálatot a későbbi megerőltetések folyamán sem. A gyengébb testalkatú csikókat külön takarmánnyal etetik. Tojást is adnak nekik naponta és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ilymódon rohamosan utolérik fejlettebb társaikat- Ugyancsak külön takar- mányozzák a vemhes kancákat is. Sárgarépát, murökrépát adnak eléjük télen, a vitaminhiány idején, ilymódon) majdnem harminc száza-, lékkai magasabb a vemhesség, ugyanakkor egészségesebbek a csikók is. Magyarázzák meg a begyűjtés nemzetgazdasági jelentőségét Mennyén A megye, a járás számos községében elhanyagolják a begyűjtést. Magára hagyják munkájában a begyűjtés egy, esetleg két dolgozóját. Nem nyújt nekik segítséget a tanács, a pártszervezet, a népnevelők. így van ez Mer- nyén is. Az értékelés szerint 52. helyen vannak a begyűjtési és mezőgazdasági munkában a járásban. Igaz, nem ez az utolsó hely, hisz 78 községe van a kaposvári járásnak, tán ez még meg is nyugtatja a memyeieket. Mernye jómódú község, ahol megvan a feltétel ahhoz, hogy a beadási kötelezettségüknek időben eleget tegyenek. Mégis félévi tervüknek tojásból 73, baromfiból 34, sertésből 77, tejből 83 százalékra teljesítették. Egyedül vágómarhából adtak be beadási kötelezettségükön felül is. Hosszú ideig nem számoltatták el a hátralékos kulákokat és a notórius nem teljesítő dolgozó parasztokat. Amikor felsőbb szervek figyelmeztetésére mégis megtörtént az elszámoltatás, a lefoglalt állatokat a kulákoknál hagyták azzal a kifogással: »Az állatorvos nem engedi vágóba az üszőt«. Ezzel nem bújhat ki a kulák a kötelezettségteljesítés alól. Van számos olyan termelőszövetkezet, ahol szívesen megvásárolnák to- vábbtenyésztésre az állatot, vagy adnának helyette vágóállatot. Ehhez az szükséges, hogy a tanács a pénzügyi szervekkel felvegye a kapcsolatot. Hol vannak Mernye község kommunistái? Elsősorban nekik nem szabadna hagyniok, hogy a járásban községük ennyire a ranglista alján legyen. Kiss József (Váci) és Balogh Imre dolgozó parasztok példája álljon a község dolgozó parasztjai előtt, akik tojásból, baromfiból egész évre teljesítették beadási kötelezettségüket. Mit tett a tanács, hogy a begyűjtési munkát megjavítsa Mernyén? A.tanács minden dolgozója vállalt magának egy-egy cséplőgépet és az a gép, ahol csépel, a felelős tanács-dolgozó népnevelőmunkával biztosítja - azt, hogy minden gazda az állam raktárába vigye a törvény szerint kötelező gabonamennyiséget. De ez nem elég Mernyén, itt az egész község ügyévé kell tenni a begyüj- j tést. Ne féljenek a párttagok és tanácstagok a sógort és testvért meggyőzni a begyűjtés népgazdasági jelentőségéről. Nem vesztik el népszerűségüket sem a tanácstagok, sem a párttagok, sőt csak így válhatnak dolgozó paraszttársaik, a megye, az ország dolgozóinak szemében népszerűvé. Másfélnapos kiesés — gondatlanságból Szentgáloskér községben július 25-én Farkas József középparaszt portáján búgott fel először a mer- nvei gépállomás cséplőgépe. Minden jel arra mutatott, hogy jól kezdődött az idei cséplés. A traktor egyenletesen hajtotta a cséplőgépet, az első búzakévéket is szép sorjában engedték az etetők a 970-es gép dobjába. Ekkor derült ki, hogy még nincs minden rendben a cséplőgépnél; az osztályozó rosszul működött, s a rosták is éktelenül kattogtak. Az történt ugyanis, hogy a gépállomásról rossz rostákkal küldték ki a gépet, s emiatt másfél napot kellett állnia a gépnek, így a cséplőcsapat tagjainak is. Most, amikor minden percet ki kell használni a cséplés gyors befejezéséért, nem gondolnak arra a mernyei gépállomás dolgozói, hogy az ilyen felelőtlen munkával megkárosítják államunkat? A gazdaság máris befejezte az aratást, sőt még ezen a héten elvégzik a cséplést is. Azok az asszonyok, akik korábban a háztartásban dolgoztak, ezen a nyáron részt- vettek azv aratásban. így sikerült Segítés az árvízkárosultakon | legyőzni az időjárás viszontagságai miatt történt kiesést. A lelkes asz- szonyok az elmúlt héten egynapos keresetüket felajánlották az árvíz- károsultak számára. Bőszénfán színvonalas tenyésztés folyik. A gondosan kezelt istállók, a szebbnél-szebb lovak arról tanúskodnak, hogy a telep dolgozói szív- vel-lélekkel végzik munkájukat. Tudják azt, hogy nagy feladat hárul rájuk. Hazánk lótenyésztését minél magasabb színvonalra kell emelni. Herr Sándor cséplési tervének több mint feiet teljesítette Cséplőgépek egyenletes búgása j Herr Sándor gépéből 28-án 167 hallatszik Öreglak községben már j mázsa szem hullott a zsákokba s ezzel elérte, hogy cséplési tervének több mint 50 százalékát teljesítette. Méltán kapták meg a brigád tagjai »a legjobb cséplőcsapatnak« feliratú vándorzászlót. A dolgozó parasztok nagy megelégedéssel beszélnek munkájukról, ugyanis példás rendben hagyják a szérűket. Nem feledkeznek meg a brigád tagjai a népnevelőmunkáról sem. Agitációjuk eredményességét bizonyítja, hogy azok a gazdák, akik eddig elcsépeltek, mindannyian teljesítették a gép mellől állam iránti kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. egy hét óta. Az asztagok helyét szalmakazlak váltják fel. Az egymással párosversenyben álló Herr Sándor és Sikter János felelős cséplőgépkezelők cséplőmunkacsa- pataikkal együtt minden nap túlteljesítik tervüket. Herr Sándor az egyéniek gabonáját, Sikter János pedig az Ifjú Gárda tsz-ét csépeli. A versenyben Herrék vezetnek, naponta 10—16 mázsával többet csépelnek, mint versenytársuk. Július 29-én délután hozzákezdtek már a 19. vagon cséplésé- hez. Sikter ék pedig 16 vagonnal csépeltek el eddig. Segítik az árvízkárosultakat A Böhönyei Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói forintjaikkal nyújtanak segítséget árvíz- károsult dolgozótársaiknak. 13.105 forintot gyűjtöttek össze eddig. Jól szervezték meg a gyűjtést az ÜB-elnökök. Németh János ÜB- elnök egy nap alatt 2420 forintot gyűjtött a merkei telepen, Tóth József pedig 1230 forintot Va- rászlón. A vállalat dolgozói átlagosan egy napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Bogyó Ferenc 8 gyermekes családapa és Dömötör Ilona fizetésének kb 10. százalékát adta az árvízsujtotta lakosság megsegítésére. * * * A homokszentgyörgyi Kossuth tsz is értesült, milyen pusztítást okozott a megáradt Duna a partmenti községekben. A szövetkezet tagsága közösen elhatározta, hogy ők is erejükhöz mérten segítséget nyújtanak. 5 mázsa kenyérgabonát, 15 mázsa burgonyát adnak a bajbajutottaknak. Ezenkívül még más terményféleségekkel is segíteni kívánják az árvíz- károsultakat. * * * Kovács József 14 holdas, Kol- bert András 15 holdas és Gál László 8 holdas kaposfői dolgozó parasztok elsőkként elcsépeltek. Mindhárom dolgozó paraszt mind a gabonafélékből, mind tojásból, baromfiból, vágómarhából, sertésből egész évre eleget tett beadási kötelezettségének. Az árvízkárosultakon is segíteni kívánnak. Kolbert András 100 kg burgonyát, 20 kg rozsot, Kovács József 100 kg burgonyát, 20 kg búzát, Gál László pedig 50 kg rozsot és 25 kg burgonyát ad az árvízkárosultak megsegítésére.
