Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

Vasárnap, 1954 június 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 NAGYATÁDI JÁRÁSI HÍRADÓ Mérlegen a járás dolgozó parasztjainak állami fegyelme Közeledik az esztendő első felének a vége, amikor a begyüjtőszervek statisztikái végleg kimutatják, hogy egy-egy község mennyire tartotta becsületbeli ügyé­nek az állampolgári fegyelem betartását, milyen mér­tékben tettek eleget beadási kötelezettségüknek — ezáltal dicsőséget szereztek-e, vagy szégyent hoztak-e lakóhelyük nevére. E statisztikák tükre bizony szomorú képet mutat a nagyatádi járás falvainak, tekintve, hogy a járás vál­tozatlanul utolsó helyen áll a megyében, még most is. A félévi begyűjtési tervet csak tojásból és vágómar­hából teljesítették, előbbit 105.1, utóbbit 105.6 száza­lékra, a többiből — sertésből 56, baromfiból 86.3, tej­ből 47 százalékra, s így — csúfosan lemaradtak. A községek között legutolsó helyen SEGESD áll. Igaz, hogy a növényápolási munkákkál 95 száza­lékra végeztek, sőt ha kedvezőtlen időjárás nem jött volna közbe, már rég túllennének az összes kapáláson és kaszáláson is. Ennek ellenére néhány nap múlva minden földjük tiszta, gyommentes lesz, s az utolsó szál füvet is lekaszálják a rétről. Különösen, ha a se- gesdiek Selmeczi János 11 holdas és Darák György 9 holdas gazdák szorgalmával dolgoznak, akik elsőnek végeztek ezekkel a munkákkal. Láthatjuk tehát, hogy a segesdi dolgozó parasztok nem rossz gazdák. Éppen ezért nagy szégyen rájuk nézve, hogy a beadás rende­zésével annyira lemaradtak. A begyüj tőhelyeket nem igen látogatták, mert különben tojásbeadásból nem áll­nának csak 50, baromfiból 40, vágómarhából 80, tej­ből 85 és sertésből 30 százalékra. A hónap hátralévő napjaiban a tanács több begyüjtőnapot rendez és így remény van arra, hogy ha igen nagy lemaradásukat nem is hozhatják be teljes mértékben, legalább is ja­vítanak valamit ezeken a százalékokon. A segesdi gaz­dák vegyenek példát SZABÁS községről, mely nemcsak a mezőgazdasági mun­kákban, hanem a begyűjtésben is élenjár. A kongresz- szusi verseny időszakában számtalan dicséretben ré­szesültek és több vadonatúj versenyzászló bizonyítja lelkiismeretességüket és szorgalmukat. Szabás 107 szá­zalékra rendezte már félévi baromfibeadását, a tojást 103-ra, tejet 88-ra, vágómarhát 85 százalékra. Kis le­maradás mutatkozik a sertésben, de a hónap végére épp úgy, mint a tejből és vágómarhából, behozzák le­maradásukat. A szabási gazdákat nem kell nógatni az adófizetésben sem, mert a község lakóinak már csak 8 százaléka van hátralékban a félévi adóval, 20-ig pe- dik ők is befizetik. A biztosítási díjakat e félévre már régen rendezték mindnyájan. A község Nagykorpáddal és Kutassal áll párosversenyben s ebben ők, szabásiak vezetnek. Nagy gondot fordítottak a növényápolás időbeni és szakszerű elvégzésére, mely munkákban a két termelőcsoport (Uj Barázda és Búzakalász) muta­tott példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. Az ösz- szes kapásnövénytáblák tiszták és igen szépen fejlő­dik mind a kukorica, mind a napraforgó, burgonya. A pillangósok kaszálása, sőt betakarítása is megtör­tént, egyedül a rét fűve nincs még teljes egészében lekaszálva, mivel ebben a rossz időjárás akadályozta a gazdákat. Azonban úgy igyekeznek, hogy a napok­ban már erről is letegyék a gondot. A szabásiak már az aratásra készülődnek. A dolog úgy néz ki, hogy az aratást sem a tsz-nél, sem az egyéni gazdák földjén nem akadályozza majd munka­erőhiány. Tervet készítettek, mely szerint az árpát — ami 5-<—6 nappal a rozs előtt beérik — learatják addig­ra, mire a rozsra kerül a sor. A tsz-ek a segesdi gép­állomással kötöttek aratási szerződést, de az egyéni gazdáknál sem lesz fennakadás. Tavaly szemveszteség nélkül aratták le a kalászosokat, idén hasonló a tö­rekvésük, sőt ennek értékét növeli az, hogy határidő előtt akarnak elkészülni vele. Az aratási előkészületek­hez tartozik az is, hogy a községi DISZ-szervezet tag­jai két aratóbrigádot alakítottak 6—6 taggal. Ezek ott fognak segíteni, ahol legnagyobb szükség lesz rájuk, akár a tsz-ben. akár egyéni gazdáknál. A párttagok megfogadták, hogy épp úgy, mint eddig a beadásban és növényápolásban — az aratás idején is élenjárnak majd a munkában. Vogronics Gyula 10 holdas dolgozó paraszt, aki a falu legjobb gazdája és Erős János 6 holdas, aki szintén nagy tiszteletnek örvend a dolgozó parasztok körében, ugyanezt az elhatározást érleli ma­gában, de nagy. gonddal készül az aratásra minden szabási dolgozó paraszt is. Dicsérő elismerés A lábodi Népakarat tsz tagsága nevében köszönetét mondok a nagyatádi honvéd elvtársaknak, akik 24 kh jégverte rozsunkat lekaszálták. Köszönet illeti a nagy­atádi erdőgazdaságot is, melynek vezetői szerfa-anya- got adtak kaszálógépeinkhez és sarabolókapáinkhoz. Nagymértékben megkönnyítette tavaszi vetési mun­kánkat Jakoda Gyula elvtárs, a lábodi állami gazdaság főgépésze, aki tavasszal két vetőgépet kijavított szá­munkra, s vállalta, hogy az őszig a másik két vetőgé­pünk javítási munkáit is elvégzi. Megköszönöm a lá­bodi rendőr elvtársak fáradságot nem kímélő munká­ját, akik a kapálásnál nyújtottak számunkra hathatós segítséget. Krivarics József tsz-elnök. Készülnek a kenyércsatára Lábodon Ezekben a júniusi napokban pezseg az élet a lábodi határban. Ter­melőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, állami gaz­dasági dolgozók mindkét keze tele van munkával. A gyakori esőzések közötti minden percnyi alkalmas időt kihasználnak, hogy a gyomok el­leni harc az ő javukra dőljön el. Nem késlekednek a rétek és a vetett takarmányok kaszálásával és betakarításával, hogy ne ütközzék nehéz­ségbe állatállományuk eltartása, az állati termékhozamok növelése. Az idő sürget, tudják ezt a lábodiak. De tudják azt is, hogy a most soron- lévő munkák rövid pár héten belül beletorkollanak a legszebb, a legna­gyobb odaadást és helytállást igénylő mezőgazdasági munkába: az ara­tásba. Ennek tudatában dolgoznak és készülnek fel a nemes feladat megoldására: a kenyércsata megnyerésére. Aas Alkotmány tsz A helyi tsz-ek közül a legkisebb: 15 szorgalmas tagja van, akik a 141 hold szántóterület jó gazdáinak bi­zonyulnak. Tavaly jóval többen vol­tak a tsz-ben, de a kormánypro- gramm után számosán kiléptek. Ezzel a tsz nem gyengült, ellenkezőleg: erőssé, szilárddá vált, egyetértő, testvéri közösséggé, valóságos kis családdá kovácsolódtak össze a szö­vetkezeti gazdálkodás ’elkes hívei. Mondjuk meg nyíltan: a kilépettek egy percre sem szűnnek meg »kígyót békát dobálni« a közös úton hala­dókra, s igyekeznek a tsz becsületét befeketíteni. A szövetkezeti parasz­tokat azonban ez nem kedvetlenítet­te el. A cél világossága — a boldog paraszti életnek a társasgazdálkodás útján való megteremtése —, meg­acélozza erejüket s eltökélt szándé­kuk, hogy lelkiismeretes munkájuk árán elért szép eredményeikkel sze­rezzenek tekintélyt kis közösségük­nek s egyben a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Növénytermelésük hozamának nö­velésére fejtrágyázták őszi és ta­vaszi kalászosaikat, 23 holdas rozs­táblájukon elvégezték a pótbepor­zást. Merkei János kihelyezett ag- ronómusnak és Fodor Béla tsz-el- nöknek nagy része van abban, hogy a tagok ma már nem idegenkedne« az újtól, a haladótól, s bátran alkal­mazzák a mezőgazdasági tudomány gyakorlatban beigazolódott ter- méstfokozó hatású módszereit. 12 holdas kísérleti parcellát árpával vetettek be. Ennek talajába holdan­ként 150 kg szuperfoszfárot munkál­tak bele altrágyaként, maid két részletben, egy-egy holdat 60—60 kg pétisóval fejtrágyáztak. Jóleső érzés tölti el az embert, ha ezt az erőtelje­sen fejlődő, dús kalászú növényzet­tel borított táblát szemléli, amely­nek minden holdja legalább 3 má­zsás többlettermést ígér. Ha ezt sza-, badpiacon értékesítik, úgy mintegy 9.000 forint tiszta jövedelemre tesz­nek szert, ha pedig sertések felhíz- lalására fordítják, abban az esetben közel 12.000 forinttal gyarapszik a munkaegységre jutó osztalék. így számolnak az Alkotmány tsz tagjai és mondjuk meg: jól számolnak. A több mint 90 hold kalászos le- aratása és minimális szemveszte­séggel való behordása és cséplése nagy erőpróbája lesz a kis tsz-nek. Munkájukban azonban nincsenek magukra hagyatva, hathatósan se­gíti őket. a nagyatádi gépállomás, amely a szerződésben vállalt kötele­zettségének megfelelően, a tsz ösz- szes gabonáját géppel learatja, je­lentős részét vontatóval behordja, s a kitűnő állapotban lévő iG70-es MÁVA.G cséplőgépjével a lehető leg­kisebb szemveszteséggel, közvetlen a behordás után elcsépeli. — Minden tőlem telhető'.: elköve­tek — mondja Vránics Gimla, a fő­gépész —, hogy gépeink munkája ne essék kifogás alá. A Béfae tsz-neíí szintén dolgoskezű tagjai vannak. Becsületükre válik, hogy nincs gyo- mos kapásterületük, s a kaszáláson is már a napokban túl lesznek. így aztán, mire a gabona megérik a ka­sza alá, 6 aratóbrigádjuk késedelem nélkül munkához láthat. Nagy köny- nyebbséget jelent, számukra a gépál­lomás arató-kévekötőgépének igény- 11 bevétele, amellyel eddig megkötött ^szerződésük szerint kalászosterüle­tük egyharmadát, 30 holdat akarnak learatni, a többi 60 holdat pedig ké­zierővel számítják levágni. Ez azon­ban erejüket meghaladó feladatnak látszik, mert minden kaszára 10 hold jut, ami csaknem ugyanannyi munkanapot igényel. Vegyék figye­lembe a Béke termelőszövetkezetbe tömörült gazdák, hogy a gabona pár nap alatt túlérik s ha ilyen állapot­ban aratják, különösen kézi kaszá­val, akkor mázsákban kifejezhető lesz a szemveszteség. Ennék pedig elsősorban ők vallják kárát, hiszen tudvalevő, hogy a közös gazdaságban minden szem kárbaveszett gabona az ő kenyerük kisebbedévé: jelenti. Saját jólfelfogott, de az egész dol­gozó nép érdekében szerződjenek te­hát nagyobb terület ’<?aratására a gépállomással. így időben elkészül­nek a kalászosok levágásával, s ko­rábban behordhatnak, ami nem okoz különösebb gondot nekik, hiszen ele­gendő fogattal rendelkeznek és aránylag közel vannak a gabonatáb­láik. A Népakarat tsz 38 tagját ugyancsak minden dicsé­ret és elismerés megilleti, hiszen megtették a magukét, hogy nagyobb darab kenyér kerüljön népünk* asz­talára. Gabonájuk egy részét még a télen/felültrágyáztak, a többit pedig 32 q pétisó felhasználásával két részletben fej trágyázták. Hálás is a föld a bőséges tápanyagért: közel 40 mázsával több termés ígérkezik a fej trágyázott területen A jégverés ellenére szépek a gabonák, 6 holdas kísérleti búzájuk pedig egyenesen ritkaságszámba megy. A tsz tagjai a műk évben mintegy 80 holdat arattattak a gépállomással, s hogy meggyőződtek a gépi munka előnyéről, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az idén is az összes búzájuk gépi aratására le­szerződtek, s csak a 23 holdas ár­pájukat vágják le kézierővel. Ebben, valamint a behordásban segítenek nekik a helyi rendőr elvtársak, akik már eddig is bebizonyították, hogy szívügyüknek tartják a tsz támoga­tását: 12 munkanapot saraboltak a tsz kapás-tábláin. Az állami, gazdaság' új vezetőire szintén nagy feladat há­rul több mint 1.200 hold gabonájuk learatása, behordása és cséplése megszervezésében. A technikai fel­tételek ugyan megvannak: a 3 kom­bájn, a 4 arató-kévekötő és 2 csép­lőgép kijavítva vár a »bevetésre«. A munkáskezek biztosítása körül azon­ban bajok vannak. Nemrégiben ugyanis mintegy 80 dolgozó hagyta ott a gazdaságot, a gazdaságvezetés hibájából. Okuljon ebből az új igaz­gató, s a pártszervezet és a szak- szervezeti ÜB segítségével orvosolja a dolgozók jogos sérelmeit, gondos­kodjék róluk, nevelje őket, keltse fel bennük az állami, népi vagyon irán­ti felelősséget, hogy a gazdaság si­keresen megoldhassa feladatait. Nagy munka, dönt^ küzdelem vár falvaink népére, a lábodiakra is: az ország kenyerének biztosításáról, van szó, de nincs nagyobb megtisz­teltetés és felemeiőbb érzés, mint becsületesen, lelkiismeretesen dolgoz­ni népünk boldogulásáért, jóléte megteremtéséért. Bízunk abban, hogy a lábodiak, amilyen példásan helytálltak eddig a munkákban, ugyanolyan lendületesen dolgoznak a kenyércsa ta sikerreviteléért. 1 A Konzervgyár célkitűzése: minél jobb, finom konzervárut juttatni a dolgozók asztalára A június nemcsak kalász-, hanem gyümölcsérlelő hónap is. A piacokon megjelenik a földieper, cseresz­nye és meggy, ugyanakkor szedni kezdik a gazdasá­gokban már a cukorborsót. A konzervgyárakban meg­kezdődik a nyári kampány, melyre a Nagyatádi Kon­zervgyár is lelkiismeretesen felkészült. A zúzok és saj­tolok kijavítva, készen várják az ízes gyümölcsöket és äz egyéb konzerválásra • kerülő termékeket. Jelen pil­lanatban a cukorborsó feldolgozása folyik három műszakban, E munkában a legjobb eredményt Rácz Klára csoportja érte el, melynek teljesítménye 130— 145 százalék. Az üzem dolgozói között lelkes egyéni verseny alakult ki. Ennek legjobbja hosszú idő óta Embersics Teréz, kinek átlagteljesítménye 140—150 százalék. A Nagyatádi Konzervgyár dolgozói a mennyi­ség mellett gondot fordítanak a minőségre és tiszta­ságra is, hogy a dolgozók asztalára minél jobb, fino­man elkészített konzerváru kerüljön. Megnőtt a dolgozó parasztok vásárlási kedve A nagyatádi járási tanács kereskedelmi osztálya igyekszik minden tekintetben kielégíteni a dolgozó pa­rasztság részéről megnyilvánuló nagy vásárlási kedvet. A tavaszi hónapokban legnagyobb kereslete a mező- gazdasági kisgépeknek volt. Egy hónap alatt pl. a já­rás földművesszövetkezetei 33 db ekét, számos boronát és morzsológépet adtak el. A falusi lakosság azon­ban nemcsak a munkaeszközök után érdeklődik, ha­nem egyre növekvő kulturális igényeinek kielégítésére szívesen vásárol rádiót és könyvet is. A földművesszö­vetkezeti boltokban a legutóbbi hónap alatt 23 nagy­teljesítményű rádió kelt el. Nagy az érdeklődés a ke­rékpárok iránt, melyekből 44 db talált gazdát, s az a két motorkerékpár, amelyet a járás az elmúlt hónap­ban kapott, szinte azonnal elkelt. -Motorkerékpárból egyébként igen nagy a kereslet és ha mégannyit kül- denének is belőle,- mind elfogyna. Azonban nemcsak a férfiak találnak különösen kedvükre való árut az üzletekben, hanem a dolgozó parasztasszonyok is. Ilyenkor nyáron leginkább a szebbnél-szebb karton­nak és flokonnak van nagy keleie, amit bizonyít az, hogy a legutóbbi hetekben 10.103 méter kartont adták el a földművesszövetkezeti dolgozók. Ezenkívül renge­teg szép flokont és 1144 méter selymet. Csinosak a fa­lusi lányok és asszonyok, ízléses, szép ruhákat tudnak varratni maguknak. Tennék ezt az idősebbek is, azon­ban nekik már nincs ilyen nagy választékuk, mivel korukhoz illő, sötétebb alapú, apróbb mintás karton­ból nem érkezik kielégítő mennyiség a boltokba. Es még egy panasz: kevés a tűzhely, pedig a kereslet iránta igen megnövekedett. Kél éj alatl ppimltl a járás IöbjíiéíihIi forgalma Sötét hajú, magas, barátságos asszony Halvány Jó­zseffé, a járási könyvtár vezetője, aki örömmel szá­mol be arról, hogy a dolgozó parasztok milyen szí­vesen keresik fel a falusi népkönyvtárakat. Még 1952-ben, amikor a járási könyvtár megkezd­te munkáját, 8—90C könyv ment ki egy hónap alatt. Most ez a szám 3400—3600 kötetre emelkedett havonta. Különösen a téli hónapokban volt magas a könyvtá­rak forgalma, de hogy a falusi lakosság mennyire megkedvelte az olvasást, mennyire barátjának, segítő­társának tekinti a jó könyveket, az megmutatkozik abban, hogy most, a nagy munkák idején sem csőik­ként lényegesen a kölcsönzések száma. Az élmúlt hó­napban pl. 3432 kötetes könyvforgalmat bonyolítottak le a járás községi könyvtárai. Különösen a szépirodal­mat olvassák szívesen. A magyar írók közül Mikszáth, Móricz, Jókai műveit keresik leginkább, de örvendetes tény az, hogy a mai modern írókat is kezdik megked­velni. A történelmi regényeket, mint amilyen Hege­dűs Géza »Erdőntúli veszedelem«, »Megkondulnak a harangok« című regénye, különösen szeretik. Mester­házi írásait és Rubin Szilárd »Feldobott kő« című könyvét szinte egymás kezéből veszik ki. A szovjet írók közül A. Tolsztpj, Gorkij, Ehrenburg, Solohov írá­sait keresik, a klasszikusok közül Balzac Goriot apója és Dickens »Dombey és fia«, valamint L. Tolsztoj »Há­ború és béke« című művei a legolvascttabbak. Hal­vány Józsefné elvtársnő elmondja azt is, hogy a gaz­dák gyakran beszámolnak arról, milyen nagy segít­séget nyújtanak nekik a különböző mezőgazdasági, szőlészeti, állattenyésztési, méhészeti szakkönyvek. A könyvtár munkája nemcsak a könyvek kiadásából áll, hanem emellett komoly felvilágosító munkát végeznek mind a járási könyvtár központi munkatársai, mind a községi népkönyvtárosok; az utóbbiak társadalmi munkaként végzik feladatukat. Az olvasókkal sokszor beszélgetnek az írók életéről, az olvasott művek érté­keiről, és gyakran felhívják figyelmüket egy-egy kü­lönösen érdekes vagy hasznos írásműre. Májusban a járási könyvtár összesen 3432 db könyvet kölcsönzött ki, ebből 1502 db az ifjúsági irodalom körébe tartozott. Sok olvasó kért ismerettér- jesztő és ideológiai könyvet, ez utóbbit nemcsak párt­tagok, hanem pártonkívüli dolgozó parasztok is. Leg­nagyobb forgalma Görgetegnek, a rinyaszentkirályi, szabási és kisbajomi könyvtáraknak volt. A legjobb munkát Küs Lajosné községi könyvtáros végzi hosszú idő óta, aki számos görgetegi — idősekkel és fiatalok­kal egyaránt — dolgozó parasztokkal szerettette meg a könyveket.

Next

/
Thumbnails
Contents