Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 június Í0. A HL pártkongresszus szellemében a népgazdasági tervek eredményes, jó végrehajtásáért Egész gazdasági, társadalmi és kulturális életünkben határkövet jelent a III. pártkongresszus. A pártkongresszus meghatározta az egész népgazdaság és így a vállalatok munkáját is és behatóan foglalkozott azokkal az alapvető kérdésekkel, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának- emelkedését gyorsítják meg. Rákosi elvtárs beszámolója, Gerő elvtárs hozzászólása a gazdasági munka három alapvető kérdésével foglalkozott, amelyek a termelés és minőség, a termelékenység emelése és az önköltségcsökkentés köré csoportosulnak. A pártkongresszus rávilágított az elért eredményekre, a hibák kijavításának sürgősségére. Rákosi elvtárs ipari termelésünknek egyik alapvető hiányosságaként emeli ki, hogy nem fordítottunk elég figyelmet a termékek minőségére. Beszámolójában hangsúlyozta: »Az iparosítás túlzott üteme egymagában is a minőségi romlás irányába vitt és nem kis szerepet játszott abban, hogy nagyon magas nálunk a selejt százaléka, ami nagymértékben növeli az önköltséget. Most, amikor lényegesen csökkentettük a termelés emelkedésének ütemét, amikor megszűnt a terv túlfeszítettsége, elérkezett az ideje annak, hogy komolyan kézbe vegyük termékeink minősége megjavításának kérdését. Erre most megvan minden reális lehetőség«. MINŐSÉG A termékek minőségének kérdése vállalatunk életében igen jelentős helyet foglal el. A pártkongresszus határozatainak végrehajtása egyébként is feladatainkká teszí a termékek minősége megjavításának ügyét. Korszerű, a legjobb technikával felszerelt üzemünktől dolgozó népünk joggal élvái-ja, hogy kibocsátott termékeink minősége olyan legyen, hogy a Kaposvári Textilművek fonalából gyártott textilanyagok kielégítsék dolgozóink fokozottabb igényeit. A fonodák minőségi munkájának egyik legjellemzőbb mutatója a fo- nalegyenlotlenség, ami nálunk a múlt év első hónapjaiban 16—18 százalék között mozgott. Amikor a gyártás- technológia kidolgozásával tudományosan is megalapoztuk a fonalgyáu- tás menetét, javulás mutatkozott a minőségben és a múlt év végére a Kaposvári Textilművek fonala keresett cikké vált a textiliparban. A pártkongresszusra való készülődésünk idején minőségi munkánkat tovább javítottuk és január, február, hónapokban 12 százalék körül ingadozott csak a fonalegyenlőtlenségünk. Március hónapban 11.2 százalék volt a fonalegyenlőtlenség, melyet április, május hónapokban is ezen a szinten tudtuk tartani, s ez nagyon ’jelentős fejlődést mutat az előző évekhez képest. Termelvényeinket szövö- déinkben megbecsülik, fonalainkból jó minőségi munkát tudnak végezni. Az átlagos minőségi együttható — amelyre az jellemző, hogy minél közelebb van az 1-hez, annál jobban nhutatja a minőségi munka javítását is — fokozatosan fejlődik. Az elmúlt év átlaga 0.54 volt. Február hónapban 0.62, március hónapban 0.72, április, május hónapokban 0.80 a minőségi együtthatónk. Június hónapban ez a mutatónk további fejlődést jelez. A pártkongresszus határozatát tehát vállalatunk dolgozói magukévá teszik és a minőségi munka terén elért igen jelentős eredményeinket tovább fokozzák, hogy fonodánk terméke továbbra is megbecsült cikk legyen mind a belföldi fogyasztásra, mind pedig exportra termelendő textilipari cikkeinknél. »Tőlünk, csakis tőlünk, a felső és alsó vezetéstől függ, hogy a termelést olyan magas színvonalon szervezzük meg, ami biztosítja, hogy a magyar ipar, úgy belső használatra a lakosság számára, mint kivitelre kiváló minőségű termékeket adjon» — mondotta Rákosi elvtárs kongresz- szusi beszámolójában. Pártunk vezetőinek útmutatását magunkénak valljuk és az alkotmány tiszteletére indított versenyszakaszban a minőségi munka terén elért jelentős eredményeinket megőrizzük, továbbfejlesztjük, hogy ezáltal is kielégíthessük dolgozóink igényeit. Ennek érdekében a sztáhanfiv-komplex- tervek teljesítésére fokozottabb figyelmet fordítunk, s a jó munkamódszerek további elterjesztésével, a technológiai fegyelem betartásával, fizikai és műszaki dolgozóink összefogásával biztosítékot teremtünk a minőségi vállalások teljesítésére. A minőségi munkához szorosan kapcsolódik a termékek önköltségének csökkentése is, ami az életszínvonal emelésének igen jelentős kiindulópontja. Rákosi elvtárs erről a kérdésről beszámolójában a következőket mondotta: »A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség«. | ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS Az önköltségcsökkentés tehát ma már nemcsak vállalati érdek lett, hogy azon keresztül a vállalat igazgatói alapjából a vállalat dolgozói kedvezményekhez jussanak, hanem nemzetgazdasági érdekké fejlődik, hiszen a további árleszállítások döntő kérdéseként jelentkezik. Az önköltség kérdése vállalatunknál a pártkongresszus határozatainak szellemében nagy fontosságot kapott. Ha .megvizsgáljuk az eddigi munkát', azt látjuk, hogy az elmúlt évek folyamán a termelési tervek mennyiségi teljesítése mellett elhanyagoltuk az önköltségcsökkentés kérdését. Ma már az önköltség ügye egész vállalati munkánkat átfogó üggyé fejlődött, amely foglalkoztatja nemcsak a műszaki dolgozókat, hanem a hulladékcsökkentés, az anyaggal való takarékosság terén mind szélesebb körben fizikai dolgozóinkat is. Vállalatunknál a termékek önköltségében közel 70 százalékban az anyagfelhasználás jelentkezik, mivel drága import pamutanyaggal dolgozunk, ami a termék minőségének közel 60—62 százalékát teszi ki. A kifonási százaléknál tehát minden tized százalékos javulás többtízezer forintos megtakarítást jelent. Műszaki középkádereink elé azt a feladatot állítottuk, hogy a termékek minőségének megőrzése mellett javítsák meg a fonalkihoza- tal arányát az előírt 91.8 százaléknál magasabb mértékben, hogy azzal is csökkentsük a többmilliós összeget kitevő drága gyapotfelhasználásunkat. Az üzem- és segédanyagok területén a reális sr-gédanyagnormák kialakítása révén mérhetjük le az anyagfelhasználás alakulásának megjavítását. Az eddigi segédanyagnormáinkat kibővítjük, úgyhogy közel 200—300 anyagra vonatkozóan mjnden egyes felhasználó üzemrész normák alapján fogyaszthatja csak az anyagot. A limit-rendszernek ezt a módját tartjuk alkalmasnak arra, hogy a műszaki középkáderek kötve legyenek az anyagfelhasználáshoz és csak igen indokolt esetben, főmérnöki engedéllyel használhassanak fel több anyagot. A gépek jó állapotának megóvása mellett a kiadott limit alatti anyagfelhasználás ösztönzésére különböző módszereket dolgozunk ki. A sztahanov-komplextervekben, melyek a termelés mennyiségi és minőségi munkáját ölelik fel, az önköltségre jellemző mutatók beépítése is megtörténik üzemrész lebontásban. Az anyagfelhasználás hatékony operatív ellenőrzésére bevezetjük a 10 napos részletes ellenőrzést, amikor is a vállalat műszaki tanácsa az üzemkönyvelés rövid összefoglaló jelentése alapján megvizsgálja, hogy egyes üzemrészek a korábbi tény- időszakoktól eltérően milyen nagyobb mennyiségű anyagot használtak fel és erre vonatkozóan a műszaki tanács a további anyagfelhasználás vitelére utasításokat dolgoz ki. Minden hónap végén a főkönyvelőség részletes önköltségelemzést készít nemcsak az anyagfelhasználásra, hanem a bér-, s a különféle költségekre vonatkozóan is, hogy ezen a téren a takarékosság elvét érvényesíteni tudjuk. Mindezeken az adminisztratív intézkedéseken kívül párt- és szakszervezetünk taggyűléseken, bizalmi értekezleteken foglalkozik az önköltségcsökkentés jelentőségével és a legjobb eredményt elért fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozóinkat megjutalmazzuk. TERMELÉKENYSÉG A munka termelékenysége emelésének területén komoly nehézségként jelentkezik vállalatunknál a nagymérvű munkásvándorlás, aminek következtében állandóan új szakmunkások kiképzésére vagyunk kényszerülve. A termelékenység emelése tehát csakis a legalaposabb szakmai tudás elsajátítása után valósulhat meg. A fonószakma jó ellátásához a szakmunkásképző tanfolyamokon még behatóbbá tesszük az egyes munkaelemek elsajátítását és munkamódszerátadóinkon keresztül ügyelünk arra, hogy a jó munkafogásokat' a dolgozók betartsák. A kollektív szerződésben felvett szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamokat tartalommal töltjük meg. Mindezekhez TMK- csoportunk biztosítja gépeink jó karbantartását, műszáki vezetőink vállalják a munkafolyamat zavartalanságának biztosítását, úgyhogy nehézségeink ellenére is megvalósítani kívánjuk a folyamatos termelékenységemelkedést. Mindezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy vállalatunk visz-; szaadja a népgazdaságnak azt az értéket, amelyet ötéves tervünk folyamán népünktől kapott. Több mint 100 millió forintos beruházással létrehozott korszerű üzemünkben megvalósítjuk a dolgozókról való gondoskodást, aminek bizonyítéka, hogy korszerű, 300 fős leányszállásunk rövidesen elkészül, ahol dolgozóink valóban otthonra találnak. Kultúr- otthonunkat, amelyet ízlésesen berendeztünk, rövidesen valóban kulturális bázissá is fejlesztjük azáltal, hogy szakképzett kultúrvezetőkkel előre megszervezzük a kultúrotthon munkáját, hogy dolgozóink a tanulástól a szórakozásig a kultúrotthon- ban mindent megtalálhassanak. A közelmúlt hetekben nyitottuk meg a gyár területén 44 férőhelyes új, bölcsődénket. Július 1-ével a gyár területén lévő eddig városi kezelésben volt bölcsődét átvesszük, melyet mipköziotthonná szervezünk és augusztus 1-ével megnyitjuk a 3 évnél idősebb gyermekek részére. Megjavítjuk a gyár ivóvízellátását olymódon, hogy a gyár területén fúrt kutak vizét hűtőberendezéseken keresztül vezetjük és kellemes üdítőital kerül a dolgozókhoz. A Kaposvári Textilművek jelentős helyet foglal el a magyar textiliparban. Az 1954. éves költségvetés országgyűlési tárgyalásánál Olt Károly pénzügyminiszter elvtárs külön kiemelte a Kaposvári Textilművek továbbfejlesztését, ami azt jelenti, hogy dolgozó népünk még több, még jobb minőségű textilanyaghoz jut hozzá. Ha maradéktalanul ellátjuk a ránk háruló feladatokat, támaszkodunk a dolgozók kezdeményezéseire, párt- szerűen bíráljuk munkánkat, biztosak lehetünk abban, hogy sikeresen hajtjuk végre azokat a feladatokat, melyek dolgozó népünk anyagi, kulturális színvonalának további emelését szolgálják. Csepreghy Győző Kossuth-díjas főmérnök. Kiosztották az ifjúsági pályázat díjait Ifjúsági irodalmunk és az írószövetség 1952 nyarán meghívásos pályázatot hirdetett. A' pályázaton harminc író és költő vett részt. A pályadíjakat szombaton délelőtt adta át Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese. A pályázat 8000 forintos díját Szabó Pál kapja »Hajdú Klári« című regényéért, figyelémbevéve az ebből a műből készült »Darázsfészek« című ifjúsági színművet is. 5000 forintos díjat kapott Sziráky Judit »Tisztességes János«, Thury Zsuzsa »A francia kislány« és Zelk Zc.ltán »Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója« című művekért. 3000 forintos díjat kapott Enczi Endre »Helyszíni vizsgálat«, Hajnal Anna »Eső esik«, Hegedűs Géza »Útvesztőben«, Hollós-Korvin Lajos »A vörös torony kincse« és Vészi Endre »A küldetés« című művéért. KI LESZ AZ ELSŐ? SOMOGYVÁR A somogyvári dolgozó parasztok figyelemmel kísérik versenytársaiknak, a somogyvámosi dolgozó parasztoknak a munkáját, s igyekeznek élenjárni a versenyben. A kongresszusi versenyben sikerült kivívniuk az elsőséget, a féléves begyűjtési előirányzatát úgyszólván mindenből túlteljesítette a község. Az adófizetésben a járásban az első helyezést érte el Somogyvár. Számos olyan élenjáró gazda van a községben, aki a párt III. kongresszusi tiszteletére egész évi adóját letörlesztette, valamint teljesítette állat- és állati termékbeadását. Tóth János 11 holdas, Takács Imre 11 holdas sem tartozik már erre az évre adóval. A község három tsz-e: a Dózsa, a Szabadság és a Béke egész évi adójának 70 százalékát rendezte. Rigli János és Tüttő József dolgozó parasztok egyéni példa- mutatásuk mellett a . népnevelőmunkából is kiveszik részüket. Szívesen követik a községben az olyan vezetőt, mint Gresza Imre párttitkár, aki a beadását és a pénzadót csaknem egész évre rendezte. A bő termésért folyó harcban is szép eredmények születtek So- mogyváron. A kukoricát másodszor kapálják, a burgonyát pedig másodszor töltögetik a gazdák. A fű kaszálása is 96 százalékra megtörtént, még a széna betakarítására kell jobban mozgósítani a községben. Június 13-án tanácsülésen vitatták meg a gazdák az állandóbizottságok bevonásával a tanács- és pártszervezet által elkészített munkatervet, amely a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában a község előtt álló legközelebbi feladatokat szabja meg. Elhatározták a gazdák, még ezen a héten látogatást tesznek a somogyvámosi határban, hogy ellenőrizzék versenytársaik munkáját. Úgy harcolnak, hogy az augusztus 20-a tiszteletére indított versenyszakaszban szintén megelőzzék versenytársukat. SOMOGYVÁMOS Am nem hagyják magukat a somogyvámosiak sem. Hisz a kongresszusi verseny során is csak kevés eredménykülönbséggel maradtak a somogyváriak mögött, mert begyűjtési tervét 100 százalékra teljesítette állatból és állati termékből Somogyvámos is. Az előbbi eredményeken lelkesülve, most tovább szervezik a versenyt augusztus 20 tiszteletére. Az állandó-bizottságok bevonásával elkészítették a munkatervet a következő feladatokra, a pártkongresszus irányelvei alapján. Ezt a munkatervet gazdagyűlésen már megvitatták a gazdákkal, s elhatározták, hogy az aratást július 5-én megkezdik s 8 napon belül be is fejezik. A feladatok végrehajtása és a verseny sikere érdekében újabb egyéni versenyvállalásokat szerveztek a dolgozó parasztok között. A meggyőző munka nyomán eddig több mint 60 egyénileg dolgozó paraszt tett különböző vállalást augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Éder József 10 holdas dolgozó paraszt pl. vállalta, hogy a szénabetakarítást június 25-re befejezi.' kukoricáját négyszer megkapálja, és augusztus 20-ig teljesíti három- negyedévi baromfi-, tojásbeadását és rendezi egész évi adóját. Eddig már elvégezték a községben a kukorica kétszeri, a napraforgó háromszori kapálását, a burgonya kétszeri töltögetését; a szénabetakarítás is gyors ütemben halad. Zámbó József elvtárs községi párt titkár így vélekedik: »Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy községünk a párt- és kormányhatározatoknak megfelelően végrehajtsa az előtte álló feladatokat. Ehhez a pártszervezet jó népnevelőmunkával, a verseny állandó szervezésével meg is ad minden segítséget. A község élenjáró dolgozó parasztjaira támaszkodva harcolunk azért, hogy az augusztus 20-i versenyből győztesként kerüljünk ki versenytársunkkal szemben.« Emelkedik a fejési átlag a nagybajomi Győzelem tsz tehenészetében A nagybajomi Győzelem tsz tehenészetében a tavasszal alig három literes volt a fejési átlag. A pártkongresszus tiszteletére Cze- bei István, Kovács Ferenc tehenészek kötelezettséget vállaltak arra, hogy. a fejési átlagot a kongresszus napjáig S literrel emelik. Ezt főleg a zöldtakarmányozással, a pontos itatással és fejőssel, valamint a tőgymasszázás alkalmazásával kívánták elérni. A tehenészek becsülettel harcoltak adott szavuk valóraváltásá- ért s nem 5 literrel, hanem 6.6 literrel növelték a fejési átlagot. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg. A jobb tejelő teheneket jobban etették, illetve érdem szerint takarmányozták. így már tegnapelőtt, amikor a járási ellenőr, Kiss Teréz ellenőrizte a tehenészetben a tejhozam mennyiségét és mniőségét, örömmel állapította meg, hogy a fejési átlag a 9 darab fejőstehénnél naponta 10.6 kg. Sőt van a tehenészetben öt tehén, amely megadja naponta a 10 —10 liter tejet. A legjobb tehén a tsz tehenészetében a »Rózsa« nevű, amely most, amikor friss fejős, naponta 19 literen felül ad tejet. Komoly nehézségei vannak a tsz-nek azonban amiatt, hogy távol van a legelő, ahova a tehenek járnak, s így naponta csak kétszer tudják fejni őket, pedig a háromszori fejőssel nagyban elősegíthetnék a tejhozam növekedését. A termelőszövetkezet tagsága elhatározta: a jövőben úgy kívánja megoldani a jobb legeltetési lehetőséget, hogy a tsz-hez közel eső területen füvesítenek s akkor jobban lehetővé válik a háromszori fejés alkalmazása is. Hiba azonban, hogy ebben az esztendőben nem biztosított a tsz több zöldtakarmányt, s így a zöldfutószalag rendszert sem tudják alkalmazni a tehenészetben, már pedig ez jelentős segítség volna a tejhozam növelésében. Most a Kaposvári Tejipari Vállalat patronálási szerződést kötött a termelőszövetkezettel, s a vállalat dolgozói szaktanácsokkal, az új módszerek ismertetésével igyekeznek a termelőszövetkezet tehenészetében elősegíteni a tejtermelés fokozását. A vállalat dolgozói elősegítették a tsz tehenészetének korszerűsítését azzal, hogy építettek egy tejházat, abba beszereltek egy tej hűtőt és egy szeparátort. — Minden remény megvan ahhoz — mondta Kiss Teréz körzeti ellenőr —, hogy a vállalat dolgozóinak segítségével rövidesen tovább fokozódnak az eredmények a tsz tehenészetében. Csaló MEZOKER-tisztviselők elítélése A veszprémmegyei MEZŐKER Vállalatnál Végvári József volt igazgató szövetkezve az ott dolgozó Nagy József kulákkal, Tamás István egykori malomtulajdonossal és Csekő Endre kulákokkal 1953 őszén és telén csalás útján csaiknem százezer forinttal károsította meg a népgazdaságot.^ Végváriék a vállalat pénzén burgonyafelvásárlást bonyolítottak le, de ezekről mint magánkereskedők számoltak el magas áron. Az így szerzett csaknem százezer forintnyi hasznon négyen osztozkodtak. A veszprémmegyei bíróság Végvári Józsefét 5 évi börtönre, a többi vádlottat pedig 2 évtől 3 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta, ezenkívül kötelezte őket az okozott kár megtérítésére.
