Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
Agresszió Guatemala ellen Állandóan nő és erősödik a varászlói pártszervezet Nagyatádi járási híradó Mesztegnyő emlékezik Á MEZŐGAZDÁSÁG NAGY FELADATA Megyénk határát járva, mindenütt bő kenyeret ígérő kalászosokat, szépen fejlődő kapásnövényeket láthatunk. A nagymennyiségben lehullott éltető csapadék jót tett az őszi aszály miatt szomjas földnek, s az esőzések közti meleg idő jótékony hatással van kultúrnövényeink fejlődésére, így minden lehetőségünk megvan arra. hegy már ebben az évben jelentős előrehaladást tegyünk meg a fejlett, virágzó mezőgazdasági termelés pártós kormány-mutatta útján. Ehhez az szükséges, hogy használjunk ki minden, a munkára alkalmas pillanatot, minden munkáskezet foglalkoztassunk falún ?, növénytermelés hozamának emelése végett. Erre különö- sen 'most, napjainkban van nagy szükség, mert a sok eső nemcsak a kultúrnövények, hanem a gyomok erőteljes fejlődését is elősegíti, s megnehezíti sok helyen, főleg a mélyebben 'fekvő és agyagos területeken hatraltatja a gyors növényápolást. Ha nem akarjuk — mint ahogy nem akarjuk — azon észrevenni magunkat, hogy kapásterületeink a réttel cgyen.ővé Váljanak, úgy feszítsünk meg és állítsunk a növényápolás szolgálatába minden erőt. A agy, de gazdaságos munkáról van szó. Olyan erőfeszítés ez, amely aránylag rövid időn, pár hónapon belül bőven fizet fáradozásunkért. Vegyük pl. megyénk kereken 97 ezer holdnyi össz-kukoricavetésterületét. Ka ez időben megkapja a kapát, abban az esetben holdanként csak 2 mázsás csövestengeri terméstöbbletet számítva, 194 ezer mázsával több kukoricát nyerünk. Ezzel közel 28 ezer sertest felhizlalhatunk, amit szabadpiacon értékesítve, mintegy 56 millió forinttal gyarapszik megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága. Nemcsak a kukorica, I hanem a burgonya, cukorrépa és napraforgó is hasonlóan hálás a gon- dos ápolásért. Minden azt mutatja: erdemes jól dolgozni, sokszor kapálni. Egyénileg dolgozó parasztjainknak partunk és Ikcrmánytmk minden lee.ősegei biztosít ahhoz, hogy jraziiág j termest takaríthassanak be. Minden egyéni gazda lényegesen növelheti kapasai hozamát, ha most lelkiismeretesen gyömtalanítja kapásterületet. Megértették íezt a lengyeltóti dolgozó parasztok, s hogy több terményt vihessenek majd szabadpiacra, az elsők között járnak megyénkben a növényápolásban: a cukorrépa es a napraforgó második kapálásán már túl vannak, s a napokban befelezik a kukorica második kapálását es a burgonya második töltögetését is. számos példa igazolja, hogy a mezőgazdasági munkákban élenjáró, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező, eppen ezért megbecsült dolgozókból allo termelési bizottsági elnökök és tagok személyes példamutatása szorgos munkára serkenti a gazdákat. Beleg nem utolsósorban annak köszönheti a növényápolásban elért kimagasló eredményeit, hogy Végh Péter, a falu egyik tekintélyes gazdája, a termelési bizottság elnöke az elsők kozott fogta meg a kapa nyelét, s a bizottság tagjaival karöltve, a késlekedő gazdákat mozgósította növényápolásra, c bebizonyította, hogy sajaí magát károsítja meg az, aki nem kapálja meg időben növényét.-rgyre több azoknak a tsz-einknek a száma, amelyeknek tagjai megértettek a »több kapálás — több termes- jelszó értelmét. Ez serkentette J0 munkára a somogyiarnócai Szorgalom tsz-be tömörült parasztokat, a"‘~ 22 hold kukoricájukat kétszer megkapálták, 28 hold burgonyájukat másodszor is feltöltötték. Dicsérettel es elismeréssel kell adóznunk a fü- lecspusztai Kossuth tsz tagjainak is, akik egyemberként, fiatalok és öregek, férfiak és nők egyaránt szíwel- iélekkel részt vesznek a magasabb Terméseredményekért vívott harcban. A répáspusztai Első ötéves Terv és a barcsi Vörös Csillag országosan is elismert tsz-ek tagjainak becsületére válik, hogy cukorrépájuk harmadik kapálásának befejezésével igyekeznek sikerre vinni a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalmat. A so- mogygeszti Uj Barázda, az osztopáni Győzelem és a nagyberki Becsület tsz mellett olyan, eddig keveset emlegetett tsz-ek is élre törtek a növényápolásban, mint a mezőcsoko- nyai Uj Élet, amely szintén túl van már burgonyája második töltögeté- sén. Termelőszövetkezeteinknek sokat segítettek a növényápolásban megyénk gépállomásai. Különösen nagy lökést ^adott a gépállomási dolgozók munkájának pártunk III. kongresz- j szusára, majd azt követőleg az első i országos traktorosnapra való készü- : lés. Az a szeretet és megbecsülés, i amellyel népünk övezi íraktorosain- j kát, a szocialista ^mezőgazdaság meg- j teremtéséért vívott nemes küzdelem (bátor harcosait, fokozottabb helytál- j ^st, több és jobb munkát eredmé- I nyezett. Ékes bizonyítéka ennek So- : mogyi Dezső, a fonói gépállomás élenjáró traktorósának példája, aki a kercseligeti tsz-ben 300 kh növény- ápolást végzett; Kovács Mihály, ugyancsak a fonói gépállomás trak- . torosa szintén felemelt fővel ünne- í pelhette meg a traktorosnapot: egy nap alatt az atfalai tsz 24 hold kapásterületét gyomtalanííotta. Joggal büszkélkedhetünk elért eredményeinkkel, de korántsem sza- j fcad azt gondolnunk, hogy már min- • den rendjén van. Most a növényápo- j lás kellős közepén komoly jelentősége van a feladatok szervezett végrehajtásának. Emellett szól az is, hogy nemcsak a növényápolással kell foglalatoskodnunk, hanem ezzel egyidö- ben sürget bennünket a fűkaszálás és a szénabetakarítás gyors befejezése is. Sok helyen imég csak most kaszál- j ják a lóherét, több tsz-ben és község- ; ben nagyon vontatottan halad a ré- | lek kaszálása, pedig a rétiszénának is mar (kazlakban, va&y legalább is renden lenne a helye, mivel a vezér- füvek elvirágoztak már. Ne halogassuk tehát tovább ezt a fontos munkát, hanem jpercnyi késedelem nélkül vágjuk a kasza alá érett füvet — hiszen nem kisebb jelentőségű feladatról van szó, mint állatállományunk zavartalan átteleltstésének biztosítá- i sáréi. Az ilyen csapadékdús időjárás esetén, amilyen most is van. különösen megnő a silózás jelentősége. Éppen ezért, a takarmányok tápértékének megőrzése céljából gyorsítsuk meg a silózás ütemét. A növényápolás és szénabetakarí- | tás mellett egy percre sem szabad szem elől tévesztenünk egyik legfőbb munkánk, a kenyéresata megkezdésének közeledését. Rövid pár hét és kaszásaink kérik a kaszát. Dolgozó népünk kenyérellátásának biztosítása áldozatos és lelkiismeretes munkát követel mind az aratásban, betakarításban, mind pedig a cséplésben. Termelési bizottságaink szervezzék meg minden községben a figyelőszolgálatot, s amint valamelyik kalászos növény fejlődési foka megengedi, azon- j na! mozgósítsák a falu dolgozóit az í aratasra. Tei'ir 'dőszövetkezeteink j időben jelöljék ki a gépi aratásra al- j kalmas területeket, ahol pedig gép- I pel aratni nem lehet; oda osszák be I az laratobrigádokat. Állami gazdaságaink már most gondoskodjanak a szükséges munkaerőről. A lehető legkisebb szemveszteség melletti aratás, betakarítás és csép- lés munkájában a legnagyobb [felelősség gépállomásaink vállán nyugszik, A rendelkezésükre álló kombájnok, arató- és cséplőgépek teljes kapacitásának kihasználásával felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak megyénk mezőgazdaságának, elsősorban tsz-einknek. Döntő feladatuk. Ax ©í’SKág'gyBilé® elfogadta ax ií>54. éwi IsöStség'wetésí SEBES ISTVÁN, az Állami Ellenőrző Központ elnökhelyettese: jj közös ügy sikeréhez miafian állampolgárnak ereiéhez mértan kell hozzájárulnia A költségvetési vita utolsó felszólalója Sebes István, az Állami Ellenőrző Központ elnökhelyettese volt. Költségvetésünk a magyar nép javát szolgáló intézkedések összefoglalása — mondotta. — Végrehajtása nagy feladatot és kötelezettséget ró a minisztériumok és vállalatok vezetőire, / különösen pedig a helyes gazdálkodás és takarékosság legfőbb őrére, a pénzügyminisztériumra. Bizonyos kezdeti jelei mutatkoznak annak, hogy a pénzügyminisztérium vezetői gyorsabban és eredményesebben avatkoznak be olyan esetekbe, amikor a költségek emelkedését észlelik. Komoly szerep jut a pénzügyi ellenőrzés rendszerében a bankoknak, amelyeknek irányítását a pénzügyminisztérium látja el. A Magyar Nemzeti Bank a béralapellenőrzésen keresztül állandóan figyelemmel kíséri a megszabott létszámkeretek betartását. Általában pénzügyi rendszerünkben és gazdásági életünkben bátor kézzel kell hozzányúlni az elburjánzott, túlméretezett bürokratikus adatszolgáltatás és nyilvántartások csökkentéséhez. A költségvetésünkben kitűzött feladatok megvalósításának feltétfele az állampolgári kötelezettségek teljesítése minden tekintetben, így különösen az adófizetés terén. A közös ügy sikeréhez minden állampolgárnak a maga erejéhez mérten a reá kirótt kötelezettség arányában hozzá kell járulnia. Költségvetésünkben a lakosság adói a bevételnek mindössze 8 százalékát teszik ki. Az 1953. évi költségvetés e címen 4,220.000.000 forintot irányzott elő. Az idén kisebb összeg, 3,690.000.000 forint szerepel. A mi költségvetésünk számai arról beszélnek, hogy nálunk az ember a legnagyobb grték. Ennek jegyében népünk kulturális szükségletei kielégítésére, további egészségi és szociális célokra az összkiadások 21 százalékát irányozzuk elő, 1.3 miliárd forinttal többet, mint a múlt évben. Lakásépítésekre 1500 millió forintot fordít államunk. Sebes István végül az egyéni takarékosság nagyarányú fellendüléséről beszélt és elmondta, hogy 1954 eleje óta a takarékbetétek összege 131 millió forinttal emelkedett. rehajtásáról szóló jelentést változatlanul fogadja el. A pénzügyminiszter felszólalása után szünet következett. Szünet után Nezvál Ferenc, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója ismertette a bizottság javaslatát: A gazdasági és pénzügyi bizottság a költségvetési vita során elhangzott javaslatokat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. Ennek megfelelően a kiadások emelkednek a helyi tanácsok előirányzatánál a gazdasági ágazatban 12 millió forinttal, a kulturális ágazatban 10 millió forinttal, a szociális ágazatban 8 millió forinttal. A szociális ágazat ezenWvül a gyermeküdültetésre fordított további 5 millió forinttal fog emelkedni. A bevételek a helyi tanácsoknál emelkednek 30 millió forinttal. A kohó- és gépipari minisztérium forgóalapbefizetése a költségvetésben 80. millió forinttal nő. A kiadások növekedése tehát összesen 35 millió forint. A bevételek emelkedése összesen 110 millió. A költségvetés egyenlege 75 millió forinttal emelkedik. A javasolt módosítások alapján a költségvetés fő összegei a következőképpen alakulnak: Bevételek 49,794,413.000 Ft, Kiadások 47.925,721.000 Ft, Egyenleg 1,868.692.000 Ft. A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja az országgyűlésnek a költségvetés fentiek alapján történő elfogadását. Ezután az országgyűlés egyhangú lelkesedéssel, a javasolt módosításokkal együtt általánosságban és részleteiben elfogadta az 1954. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, majd áttért a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat tárgyalására. fl móüasíló javaslatok Ezután Olt Károly pénzügyminiszter szólalt fel. A költségvetési vita során a költségvetés kiadásaival és bevételeivel kapcsolatban néhány módosító javaslat hangzott el —• mondotta. — Szijjártó Lajos javasolta a tanácsok költségvetési keretének 30 millió forinttal -való felemelését. Javaslata szerint 12 millió forint fordítandó a helyi tanácsok gazdasági jellegű kiadásainak emelésére, 10 millió forint kulturális és oktatási intézmények felújítási és felszerelési szükségleteire, 8 millió forint pedig egész-' ségügyi és szociális intézmények további fejlesztésére. Javasolta egyben, hogy a tanácsok bevételi irányzatát hasonló összeggel emel- ja fel az országgyűlés. Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszter indítványozta, hogy a kohó- és gépipari vállalatok 80 millió forint forgóalapot fizessenek vissza a költségvetésnek. A visszafizetendő összeg mögött 60 millió; forint értékben olyan anyagkészletek felszabadítása áll, amelyek a kohó- és gépipari vállalatoknál nélkülözhetők és átirányíthatók a termelés más területére. Dr. Bene Zoltán javasolta, hogy a vállalati gyerméküdültetés i további kiszélesítésére az üdültetési kiadások között az eddgi tételeken felül még 5 millió forintot szavazzon meg az országgyűlés. Tekintettel árrá, hogy az emlí- j tett javaslatok, alátámasztják azo- j kát a célokat, amelyek a Magyar i Népköztársaság Minisztertanácsát a költségvetés összeállításakor vezették, azokkal egyetértek és elfogadásukat javasolom. Eszerint a kiadások összesen 35 millió forinttal, a bevételek pedig H0 millió forinttal emelkednek. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében kérem az országgyűlést, hogy az 1954. évi költségvetést a javasolt módosí- tásdk figyelembevételével, továbbá az 1953. évi költségvetés végMQLNÄR ERIK, A LEGFELSŐ BIRÖSÄG ELNÖKE: SJ büntető perrendtartásról szálú törvény módosítása tovább szilárdítja a szocialista törvényességet Molnár Erik, a Legfelső Bíróság elnöke volt a törvényjavaslat előadója. Bevezetőben méltatta az ügyészség szervezetéről szóló 1953. évi 13. sz. törvényerejű rendelet és a Magyar Népköztársaság bírói szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény jelentőségét, majd így folytatta: A jelenleg érvényben lévő büntető eljárási jog- és igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg teljesen az említett új jogszabályoknak, az azokban érvényesülő új alapelveknek. Főleg ez tette szükségessé, hogy az 1951. III. törvényben foglalt büntető perrendtartás szabályait is módosítsuk és ezzel összhangba hozzuk büntető perrendtartásunkat az ügyészségi és bírósági szervezetről intézkedő új jogszabályokkal. A büntető per- rendtartásnak most tárgyalt novelláris módosítása nagyrészt ilyen természetű rendelkezéseket tartalmaz. Ezen túlmenően azonban a novella, a szocialista jogalkotás szellemének megfelelően, arra törekszik, hogy az állampolgárokat minél teljesebben biztosítsa az alaptalan- zaklatásokkal szemben. Ezért sok vonatkozásban kiterjeszti a büntető eljárási biztosítékokat, kitágítja a védelemhez való jog érvényesülésének körét és ezenkívül is számos olyan rendelkezést tartalmaz, armely elejét veszi annak, hogy kellően meg nem alapozott ügyek kerüljenek bírói tárgyalásra. Az új ügyészségi szervezet megalkotásával az ügyészség elsőrendű feladata a törvényesség feletti felügyelet lett. A novella elsőrendű feladata tehát ezzel kapcsolat(Folytatás a 2. oldalon.) hogy teljesítsék gépi aratási szerződéskötési tervüket, amelyből még több mint 5 ezer aold hiányzik. Ehhez a lemaradáshoz nagymértékben hozzájárult a pusztakovácsi gépállomás gyenge eredményé, ahol a három kombájnra mindössze 140 holdat, tehát 460 holddal kevesebbet szerződtek le az előírtnál.. Ennek komoly, még a multévi rossz tapasztalatokból származó okai vannak: Czu- ring János kombájnvezető ugyanis tavaly felelőtlenül, hanyagul dolgozott a Dimitrov -tsz-ben, gépével letaposta a fennálló gabonát, s nem használta ki a munkaidőt, így a gabona elérett, aminek nagy szemveszteség lett a következménye. Világos, hogy az ilyen felelőtlenség és lelkiismeretlenség elriasztja a gépállomástól a tsz-t, lejáratja nemcsak a gépállomás, hanem a gépek tekintélyét is. Okuljon ebből a pusztakovácsi gépállomás és Czuring János is, és az idén úgy dolgozzék, hogy lemossa a gépállomás és saját munkáján esett szégyenfoltot. Ahol viszont olyan becsületes dolgozók vezetik a kombájnt, mint Balatonkilitin Éber- hardt József, ott a tsz-ek valóban segítőtársat látnak a gépben és szívesen kötnek szerződést 3 gépállomással. Faivainknak legdöntőbb feladata most a növényápolás, szénabetakarítás gyors elvégzése, s a kenyércsatára való gondos felkészülés. Mezőgazdasági dolgozóink adják e munkához szívüket, leiküket s dolgozzanak úgy, hogy jó munkájukkal elősegítsék saját boldogulásukat, lehetővé tegyék egész népünk bőséges ellátását. FILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
