Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 június 20. Az országgyűlés elfogadta az 1954. évi költségvetést Agresszió Guatemala ellem (Folytatás az 1. oldalról.) ban az, hogy a Bűnvádi Perrendtartás rendelkezéseit össz­hangba hozza az ügyészség új jog­körével. A büntető perrendtartás novellája — a korábbi szabályo- í zástól eltérően — kimerítően fel- 1 sorolja a nyomozóhatóságokat. A j nyomozóhatóságoknak ez a felso­rolása annyit jelent, hogy a bűn­ügyekben nyomozást kizárólag ezek a hatóságok végezhetnek, il­letőleg a nyomozásban más állam­igazgatási hatóság csak a nyomo­zóhatóságok jóváhagyásától füg­gően, vagy azok esetenkénti meg­bízása alapján működhetik közre. A nyomozás a vádirat megszer­kesztésével fejeződik be. Itt a tör­vényesség különleges védelmét a novellának az a rendelkezése szol- i gálja, amely szerint az egyéb nyo­mozóhatóságok által készített vád­iratot az ügyésznek jóvá kell hagynia és az ilyen vádiratot is az ügyész nyújtja be a bírósághoz. ■ Ezáltal biztosítva van az,, hogy az ügyészség minden esetben felül­vizsgálja a vádiratot, s hogy kö- ; vétkezésképpen csak kellően meg- ; alapozott ügyek kerülhessenek a ; bíróság elé. Végül a törvényesség ! ■ érdekében került a javaslatba az ': a rendelkezés is, hogy az ügyész < akkor is előterjeszthet polgári jo- i gi igényt, ha a magánfél annak ] érvényesítését a büntető eljárás- i bah elmulasztja. t Az ügyészségről szóló tör­vényerejű rendelet értelmé­ben a legfőbb ügyész, a tör­vényesség legfőbb őre a bün­tető eljárásban kiemelkedő szerepet játszik. j A legfőbb ügyész emel vádat a Legfelső Bíróság előtt kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon induló eljárásban és ugyanő lát­ja el a vád képviseletét a Legfel­ső Bíróság mint fellebbezési bíró-' ság előtt. A szocialista törvényes­séggel legszorosabban összefügg a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy törvényességi óvást emelhet a Legfelsőbb Bíróságnál. A bíróságok összetételét illető­en a büntető perrendtartás novellá­ja ugyancsak a bírósági szervezeti törvény rendelkezéseit valósítja meg, amikor kimondja, hogy az elsőfokon eljáró bíróságok egy hi­vatásos bíróból és két népi ülnök­ből, a másodfokon eljáró bírósá­gok pedig három hivatásos bíró­ból álló tanácsokban működnek. Ez megfelel a szocialista igazság­szolgáltatás ama alapelvének, amely a tényállás szempontjából a közvetlen észleletet követeli meg. A tényállás megállapításánál szükség van a népi ülnökök sokoh dalú élettapasztalatára és a helyi viszonyokban való jártasságára, Ezzel szemben a másodfokú eljá­rásban, ahol jogi kérdésekben döntenek, a hivatásos bíró jogi szakképzettsége a legfontosabb. Itt tehát a népi ülnökök bevoná­sát mellőzni lehet és a bírósági tanácsnak hivatásos bíráktól való összeállítása megokolt. A novella a járásbíróság hatás­körét tovább bővíti a megyei bí­róságok hatáskörének rovására. A javaslatnak ezzel a rendelkezésé­vel, amely szintén a bírósági szer­vezeti törvény elvi jellegű szabá- . lyain nyugszik, az ítélkezés ismét közelebb kerül az igazságszolgáltatás­ban részvevő dolgozó néphez. Ezáltal fokozottan megvalósul az az alapelv, hogy a bűncselekményt az elkövetésének helyéhez legkö­zelebb fekvő bíróság bírálja el, amely a legjobban ismerheti azo­kat a helyi viszonyokat, amelyek között a bűncselekmény megszü­letett. Ezek a büntető perrendtartás módosításáról szóló törvényjavas­lat főbb rendelkezései. Megvaló­sulásuk hozzá fog járulni az ál­lampolgárok alkotmányszerű jo­gainak védelméhez, de ugyanak­kor népi demokráciánk rendjé­nek védelmét is szilárdabb alapok­ra helyezi. Éppen ezért kérem a törvényjavaslat elfogadását — mondotta Molnár Erik — majd több módosítást terjesztett elő. Molnár Erik felszólalásával a pénteki ülés véget ért. Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombati ülését 10 óra utón néhány perccel nyi­totta meg Mekis József alelftök. A napirenden a büntető perrend­tartásról szóló 1951. évi törvényt módosító törvényjavaslat, a polgá­ri perrendtartás törvényjavaslatá­nak tárgyalása és a belkereskedel­mi minisztérium és külkereske­delmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat szerepelt. Elsőnek KELETI FERENC, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője szólalt fel. Ha az országgyűlés ma a mind­össze két és fél évvel ezelőtt élet- belépett büntető perrendtartás módosítását tárgyalja, akkor ezt nem pusztán azért tesszük, mert annak egyes tételei nem egészen megfelelőek — mondotta többek között —, hanem azért, mert a fejlődés egy év alatt viharosan gyors, aminek következtében ké­pesek és kötelesek vagyunk né­pünk számára olyan módosított törvényt adni, amely , maximális biztonságot nyújt a társadalom­nak, amely a legigazságosabb és legdemokratikusabb büntető, egy­ben nevelő jogszabály. A felszólaló hangsúlyozta: Az új magyar büntetőjog élet­beléptetésével a törvényesség, a demokrácia, a humanizmus és haladás terén messze ma­gunk mögött hagyjuk úgyne­vezett »szabad világ«-ot. Bíróságaink, ügyészségeink, rend­őrségünk, tanácsaink alapjában véve szilárd támaszai és biztosíté­kai a törvényességnek. Példás odaadással, erejüket nem kímélve dolgoznak, hogy az új szakasz ra­gyogó politikai és gazdasági cél­kitűzéseit a szocialista jogszolgál­tatás terén és eszközeivel is se­gítsék megvalósítani-. Miután a törvényjavaslat mun­kánk sikeres folytatásához igen nagy segítséget nyújt igazságügyi szerveinknek és az egész dolgozó népnek, ezért pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps.) Ezután NAGY JÁNOS, az MDP pestmegyei pártbizottságának első titkára szólalt fel. Törvényeink a dolgozók érdekét védelmezik — hangsúlyozta — s ezért igazságügyi szerveink külö­nös figyelemmel, éberséggel visel­tessenek és megfelelő eréllyel lép­jenek fel az ósztályellenség akna­munkájával szemben. Nem lehet napirendre térni afelett, hogy az ellenség elég gyakran hangulatot kelt, s , esetenként maga is tevékeny részese a társadalmi tulajdon rongálásának, hogy helyenként még mindig bün­tetlenül pusztítják a termelőszö­vetkezetek termését és egyéb in­góságait, megrongálják és éltulaj­donítják az állami vagyont, s hogy az államapparátusba befura­kodott ellenséges elemek az állam pénzét herdálják. Az osztályellenség elleni harc­ban különösen fontos lenne, hogy erélyesebben járjanak el társadal­mi rendszerünk és a béke ellen uszító, izgató kulákok és egyéb el­lenséges elemek ügyében — mon­dotta, végül a javaslatot elfogad­ta. A következő felszólaló BÁRCZI GUSZTÁV, a gyógypedagógiai tanárképző főiskola igazgatója, hangsúlyozta n A módosítás jól tükröz? fejlődő, szocializmust építő társadalmunk magasabb igényeit, melyeket je­len fejlődési szakaszában a tör­vényesség megtartása szempontjá­ból támasztunk. Áz országgyűlés ezután az elő­adó által előterjesztett módosítá­sokkal elfogadta a törvényjavas­latot a büntető perrendtartásról szóló 1951. III. törvény módosítá­sáról és hozzákezdett a "polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Har­rer Ferenc országgyűlési képviselő volt. HARRER FERENC a polgári perrendtartás módosításáról Bevezetőben hangsúlyozta: al­kotmányunk a Magyar Népköz- társaság feladatává tette annak a szervezetnek és eljárásnak megte­remtését, illetőleg a vonatkozó jogszabályok megalkotását, ame- ; lyek népi demokratikus állami és I társadalmi rendünket, valamint I az' állampolgároknak jogait és el­ismert érdekeit hatásosan megvé­dik. Törvényhozásunk evégből megalkotta az 1952. évi III. tör­vényt a polgári perrendtartásról, az 1953. évi 13. számú törvény- erejű rendeletet az ügyészségről és az 1954. évi II. törvényt a bíró­sági szervezetről. Ezek a jogsza­bályok megvalósították ugyan a bírósági szervezetet és eljárást il­letően az alkotmányban előírt sza­bályoknak a teljes végrehajtását, de miután különböző időben lép­tek életbe, elkerülhetetlenül össz­hangba kellett őket hozni. Szüksé­gessé vált továbbá a gyakorlati alkalmazás során mutatkozott több rendelkezés tökéletesítése részben a bíróságoknak néphez közelebb juttatása, részben az el­-......- . .I, l|. IIUI—I JH———u járás pontosabbá és könnyebbé tétele végett. Az említett felada­tok megoldására hivatott a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat — mondotta, s is­mertette a javaslat rendelkezéseit. — A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, hanem bírói útra tartozó bármilyen eljárást indít­hat, kivéve, ha a jog érvényesítése valamelyik fél személyéhez van kötve, például nem indíthat apa­sági pert, házassági bontópert. Az ügyész korlátlanul jogosult bár­milyen fél érdekében fellépni. Lé­nyegesen bővül a járásbíróság ha­tásköre, különösen az állami, tár­sadalmi és szövetkezeti szervek pereiben, melyek ezentúl akkor is a járásbíróság hatáskörébe tartoz­nak, ha a per értéke a 10 ezer fo­rintot eléri. Ennek megfelelően természete­sen módosul, vagyis szűkül a megyei bíróság ha­tásköre. A rendelkezéssel a bíráskodás közelebb kerül a dolgozókhoz, Módosításokat tartalmaz a tör­vényjavaslat a perújításra és a törvényesség érdekében való per­orvoslatra nézve. A legfőbb ügyész, vagy a Legfelső Bíróság elnöke bármely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen tör­vényességi óvással élhet, ha a ha­tározat törvénysértő, vagy meg­alapozatlan. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróságnál kell be­nyújtani. ^ . Újból szabályozza a javaslat a meghatalmazottak körét s a per­költségek tekintetében a dolgozók érdekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a bíróság előtt való megjele­nésből származó keresetki­esést a pervesztes félnek per­költségként meg kell téríte­nie. Ez a rendelkezés minden félre vo­natkozik, akinek a tárgyaláson való megjelenés keresetkiesést je­lent. Részletes rendelkezéseket tar­talmaz a törvényjavaslat az első­fokú eljárás mozzanatai — a ke­resetindítás, a tárgyalás, a bizo­nyítás és a határozatok — tekin­tetében. A törvényjavaslatot a jogi bi­zottság által elfogadott módosítás­sal általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom. (Taps.) London (MTI). Torielio guatemalai külügyminiszter pénteken este kö­zölte a sajtó képviselőivel, hogy tá­madást indítottak Guatemala ellen. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy pénteken éjjel Hondurasból in- váziós csapatok hatoltak be mintegy 15 kilométernyire Guatemala terüle­tére. Az inváziós haderők, amelyek Carlos Castillo Armas volt ezredes­nek, a guatemalai vezérkar volt tag­jának vezetése alatt állnak, elfoglal­tak egy határállomást. A Guatemala elleni szárazföldi és viziúton intézett támadást megelő­zően repülőgépek hatoltak be az or­szág területe fölé. A guatemalai rá­dió jelentése szerint a repülők ame, rikai mintájú bombázók voltak, ame­lyek Nicaraguában, valamint Hondu- rasban lévő támaszpontokról szálltak fel. Az »AFP« jelentése szerint Guate- mala-Cityt, az ország fővárosát is bombatámadás érte. A »DPA« értesülése szerint Hon­durasból felfegyverzett csapatok in­dultak el Puerto Barrios guatemalai kikötő megszállására. A Guatemala elleni agresszióval kapcsolatban Torielio külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy »Guatemala népe és kormánya nem tér el jelenlegi politikai el­veitől és megvédi országát«? Guatemala ENSZ-képviselője pén­teken éjjel közölte: »A guatemalai kormány a Biztonsági Tanácshoz in­tézett jegyzékében tiltakozott az or­szág elleni bűnös támadás miatt«. Az Egyesült Államok kormánya már huzamosabb ideje kampányt folytat a demokratikus guatemalai Arbenz-kormány megdöntésére és a legkülönbözőbb eszközökkel próbál ürügyet találni az ország belügyeibe való beavatkozásra. Az Egyesült Ál­lamok uralkodó köreinek dühét fő­ként az váltotta ki, hogy a demokra­tikus guatemalai kormány elkobozta az amerikai »United Fruit« monopó­lium földbirtokát, hogy azokat a pa­rasztok között ossza szét. A napokban Guatemala felajánlot­ta az amerikai kormánynak, hogy tárgyalják meg a két ország közötti feszültséget előidéző okokat, az Egye­sült Államok azonban visszautasítot­ta ezt a javaslatot. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai sajtó volt az első, amely utalt arra, hogy rövidesen megkezdődik a guatemalai be­avatkozás. Az amerikaiak befejezték a Guate­mala elleni agresszió előkészítését: megindult a támadás az amerikai monopóliumok ellen küzdő, függet­lenségéért harcoló középamerikai köztársaság .ellen. A „The Times“ Churchill ás Eden küszöbönálló washingtoni utazásáról London (TASZSZ). A »The Times« washingtoni tudósítója Churchill és Eden küszöbönálló washingtoni uta­zásával kapcsolatban ezt írja: »Egy világos — a két kormány közötti el­lentétek komolyabbakj mint ahogy azt nyilvánosan beismerik és távol­ró1 sem csak olyan felszíni mozzana­tokra vonatkoznak, mint a délkelet­ázsiai közös akciókkal kapcsolatos tárgyalások megtartásának időpont­ja. Felteszik, hogy az európai pro­blémákat nem számítva az ellentétek komolyabb kérdésekre vonatkoznak, mint amelyekben egyetértés uralko­dik és ezek közül az ellentétek közül sokat nehéz lesz leküzdeni«. Mendes-France kormányalakításon fáradozik Párizs (MTI). Mendes-France szom­baton folytatta kormányának meg­alakítására irányuló tárgyalásait,. Bár szombat, délelőtt, Mendes-Fran- cenak még nem sikerült összeállíta­nia kormányát, parlamenti körökben elterjedt hírek szerint Edgar Faure lesz a pénzügyminiszter, Soustelle exgaulleista képviselő a belügymi­niszter, König tábornok a hadügymi­niszter, Mitterand a Francia Unió minisztere, A nemzetgyűlés folyosó­ján Daladier és Chaban Delmas mi­niszterségéről is beszéltek. A szombat reggeli jobboldali sajtó hírmagyarázataiból az derült ki, hogy az MRP elhatározása következ­tében nagy a zűrzavar a rekaciós körökben. A »l’Aurore« és a »Figaro« például azt írja, hogy Mendes-France nehéz­ségekkel küzd kormányának megala­kításában, de pontosan nem jelölik meg, hogy mik ezek a nehézségek. A párizsi lapok egyébként lehetsé­gesnek tartják, hogy Mendes-France estig talán összeállítja kormányát, és a parlamenti szokásoknak megfele­lően bemutatja azt a nemzetgyűlés­nek. A »l’Humanité« szombat reggeli számában Pierre Courtade azt írjaj hogy Mendes-France beiktatása mély benyomást tett a genfi értekezletre. A cikkíró megemlékezik a baodajista körök kapkodásáról, majd hangsú­lyozza, hogy Mentlés-France beiktatása igen nagy csalódást keltett az ameri­kaiakban, akik csalódottságukat alig tudják leplezni. A válság gyors megoldása megfosz­totta őket azoktól az érvektől, ame­lyek felhasználásával a genfi érte­kezlet berekesztését szerették volna elérni. Az amerikaiak sűrűn ismétel­getik, hogy Mendes-France elutasí­totta a kommunista szavazatokat, de ez sovány vigasz számukra, nem fe­lejthetik el, hogy Laniel-t és Bi- dault-t kommunista szavazatok segít­ségével buktatták meg és hogy Men­des-France ma nem lehetne minisz­terelnök, ha előzőleg nem buktatták volna meg Laniel-t és Bidault-t. Egyébként — fejezi be cikkét Cour­tade — a kommunista képviselők szavazata nem amolyan kis epizódja a francia parlamenti életnek, mert megmutatja annak a pártnak döntő befolyását, amely hosszú időn keresz­tül — mindenféle gúnyos megjegy­zések, szidalmak és üldözések elle­nére — majdnem egyedül leplezte le az indokínai háború őrültségét. Angol és dán állásfoglalás a hajók átkutatására vonat­kozó amerikai kéréssel kapcsolatban London (MTI). Mint ismeretes, az amerikai kormány azzal a kéréssel fordult több nyugateurópai ország­hoz, engedjék meg, hogy az amerikai hajók személyzete átkutassa ezeknek az országoknak hajóit és »elkobozzák a Guatemalába irányuló fegyverszál­lítmányokat«. Az angol kormány pénteken azzal hasította vissza az amerikai kérel­met, hogy bár továbbra is ellenzi a fegyverszállítást Guatemalába, de ő maga fog gondoskodni az angol hajók átkutatásáról, amennyiben az szük­séges. A »TASZSZ« jelentése szerint Dá­niában nagy felháborodással fogadták az amerikaiaknak azt az igényét, hogy átkutathassák egyes európai or­szágok hajóit. Az »Information« című dán lap szerint »amennyiben teljesítik az amerikaiak kívánságát, ez békeidő­ben példátlan jelenség lesz. Valószí­nűtlen — teszi hozzá a lap — hogy Dánia engedélyt adjon kereskedelmi hajói feltartóztatására«. A dán lapok áltafeban hangsúlyozzák, hogy az amerikaiak javaslata a tengerhajózás szabadságának elve ellen irányul. A labdarúgó világbajnokság szombati mérkőzéseinek eredményei 2 WBsaűBK meghosszabbítás után tehát az eredmény nem változott. Uruguay—Skócia 7:0 (3:0) Franciaország—Mexiko 3:2 (1:0) Ausztria—Csehszlovákia 5:0 (4:0) Jugoszlávia—Brazília 1:1 (1:1, 0:0)1

Next

/
Thumbnails
Contents