Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-19 / 144. szám
SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 június 19. !A Mél>TSÉ«¥ETÉS VITAJA AZ ORSZAOíIVLE^BEM (Folytatás az 1. oldalról.) lyek nagymértékben hozzájárultak béralaptervünk túllépéséhez. Az eddig hozott intézkedéseknek is van már némi eredménye. Felülvizsgáltuk forgóeszközcsökkentési tervfeladatunkat és rendelkezésre álló belső tartálékainkat ezen a téren. Az időközben megtett intézkedések alapján felajánlom, hogy készleteinket a tervben megszabott mértéken túl további 80 millióval fogjuk csökkenteni és ezzel ugyanilyen összegű forgóalapot szabadítunk fel népgazdaságunk részére. Ebből az anyagkészletek további csökkentésére mintegy 60 millió forint esik. A munkatermelékenység terén is van eredmény az utóbbi hónapokban, különösen a kongresszusi verseny eredményeképpen, azonban még mindig nem értük el a tervben előírt színvonalat. Minden erőnkkel azon leszünk — fejezte be szavait — hogy a párt útmutatását követve, a párt vezetésével és segítségével Ie- küzdjük hibáinkat és becsülettel teljesítsük az előttünk álló feladatokat. (Taps.) SZÍJÁRTÓ LAJOS építésügyi miniszter: Építőiparunk néiiány év alatt gépesített nagyiparrá vállalóit Szíjártó Lajos építésügyi miniszter bevezetőben az építőipar eddigi eredményeit ismertette. Körülbelül 65 új, 85 korszerűsített gyár, 4 hatalmas erőmű, 9 új ipari kutatóintézet, 3 új egyetem, a Népstadion, többszáz középület és többtízezer új lakás testesíti meg a népünkben rejlő hatalmas alkotóerőt. Az utolsó három évben az építőipar egymillió vagon téglát, másfélmillió vagon követ és kavicsot, egynegyedmillió vagon cementet, négy és félmillió négyzet- méter síküveget, egymillió köbméter faanyagot és több mint négymillió folyóméter vasbetongerendát épített be Pártunk állandó támogatása és a Szovjetunió hosszú, évtizedes tapasztalatainak felhasználása, baráti segítsége tette lehetővé azt, hogy az építőipar pár év alatt 250 ezer dolgozót számláló gépesített nagyiparrá változhasson. Az építőipar műszaki színvonala az elmúlt évek alatt nagyot fejlődött. Míg 1948-ban az építőipar államosításakor mindössze 150 lóerő értékű géppel rendelkeztünk, addig jelenleg az építőipar 12 ezer gépnél nagyobb számú, 100 ezer lóerőt képviselő gépparkkal rendelkezik. így mindenegyes, az építésben közvetlenül dolgozó építőmunkásra 1.2 lóerőt képviselő gép dolgozik. A gépesítés, a nagyfokú előgyártás, a téli munka bevezetése, az új munkamódszerek elsajátítása eredményeként 1950-től 1954-ig az egy munkásra jutó építőipari termelés 76 százalékkal emelkedett. Az új gazdaságpolitika megköveteli a szigorú takarékosság elvét az építőipari adminisztráció terén is. Az adminisztratív apparátus leegyszerűsítése, a felesleges, közbeiktatott szervek leépítése, azonkívül, hogy jelentékeny anyagi megtakarítással jár, egyben harcot jelent a bürokrácia ellen is. Az építőipar nagyarányú fejlődé-’ sével együtt az épííőanyagipar is jelentékeny fejlődésen ment keresztül, 1938-cal szemben megháromszorozódott a termelése. Uj, modern építőanyagipari gyárak épültek, mint a Hejőcsabai Cementgyár, a Mályi Téglagyár, a Dorogi Mészművek, s nagymértékben kiszélesítettük a régi cementgyárak kapacitását. Ennek ellenére egyes építőanyagokban még ma is hiány van. Ez vonatkozik elsősorban a tetőcserépre és az égetett- mészre. Az építőanyagipar 1054. évi terve is fokozottabb mértékben veszi figyelembe kormányunk új gazdaság- politikáját és a lakosság mindinkább növekedő építőanyagszükségletét. A magán építkezések tégla-, cement- és mészszükséglete előreláthatólag teljes egészében biztosítható lesz. Az ipari építkezések csökkentésével a lakásépítkezések volumene hatalmasan megnövekedett. A lakás- és ezzel összefüggő kommunális építkezések összege az 1953. évi 613 millióval szemben a folyó évben több mint másfélmilliárdra növekedett. A szociális és kulturális építkezések volumene 335 millióról 830 millióra növekedett, Ez évben a mezőgazda- sági építkezések volumene a mult- évivel szemben három és félszeresére nőtt. 1954-ben az építésügyi minisztérium szervei körülbelül 15 ezer lakást kötelesek befejezni és használatra átadni, azonkívül a második félévben 8800, 1955-re átmenő lakás- építkezést kell megkezdeniük. Az építőipar dolgozói életszínvonalának emelése érdekében pártunk és kormányunk az új gazdaságpolitika szellemében igen komoly bérügyi intézkedéseket tett, amelyek együttesen 150 millió forint pótjövedelmet jelentettek az építőipari dolgozók részére. Ehhez járul a széleskörű munkaruhajuttatás, a nagyszámú bölcsőde, napköziotthon építése és felszerelése, az üzemi élelmezés megjavítása, az építőipari dolgozók szociális ellátási normáinak kiszélesítése. Ha mindezeiket egybevesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a. kormányhatározat óta eltelt rövid idő alatt pártunk és kormányunk az építőipari dolgozók életszínvonalát jelentékenyen felemelte, de nagy feladat hárul még az építésügyi minisztériumra a téglagyári dolgozók szociális körülményeinek megjavítása terén. A felsorolt eredmények mellett — folytatta — az építőiparnak komoly hiányosságai is vannak. Építőművészeink még máig sem tudtak teljes egészében megszabadulni a burzsoá építőművészet hatásától. Komoly hiányosságai vannak az építőiparnak az építkezés költsége és önköltsége területén is. Az építkezések költségének és önköltségének drágaságában nagy szerepet játszanak a magas felvonulási költségek, a tervszerűtlen belső anyagmozgatás, a gépek nem kellő kihasználása, az anyagpazarlás, az építkezéseken gyakran megtalálható szervezetlenség, átalakítási munkák. Jelentékeny az anyagpazarlás nálunk az építkezés folyamatában is. Az építőanyagtakarékosság terén széleskörű felvilágosító munkával, az anyag átvételének, megőrzésének megjavításával és az ellenőrzés szigorú keresztülvitelével lehet és kell eredményeket elérni. Komoly hiányosságok vannak az építőiparban a befejezési határidők betartása tekintetében is. Az építőiparban még nem honosodott meg egészen a szerződések tisztelete, a vállalt határidők betartása. Az építőiparnak — mondotta végül — minden lehető intézkedést meg kell tennie, hogy a mezőgazda- sági építkezések teljes egészükben határidőre elkészüljenek. Az építésügyi minisztérium a maga részéről minden intézkedést megtesz, hogy ezeket a feladatokat megoldja. ftz őszi forgalom lebcnplításái mozdonyaink és teherkocsijaink jobb kihasználásával biztosítjuk A csütörtöki ülés utolsó szónoka Miszner Gyula sztahanovista mozdonyvezető volt. Bevezetőben arról a hősi helytállásról szólt, amellyel a közlekedés dolgozói az elmúlt kemény télen biztosították a viszonylag zavartalan forgalmat. A közlekedés dolgozói munkájának elismerését bizonyította, hogy a miskolci vasúti csomópont dolgozóit a kongresszus elnöksége zászlóval tüntette ki, a 11. sz. Autóközlekedési Vállalat, a Betonútépítő Vállalat és a Postaközponti Távíróhivatal dolgozói pedig elismerő oklevelet kaptak. A kongresszus elismerése a közlekedés, a közlekedésépítés és a posta minden dolgozóját serkenti a verseny lendületének további fokozására. Az őszi forgalom lebonyolításánál döntően mozdonyaink és teherkocsi-’ jaink jobb kihasználásával kell a szállítási feladatokat hiánytalanul teljesíteni. Ezután részletesen foglalkozott a vasúti és a gépjárműközlékedés, a hajózás, a légiforgalom fejlődésével, feladataival és a többi között hangsúlyozta: Budapest közlekedésének megjavítása a közlekedésügyi tárca egyik legfontosabb feladata. Bizonyosmérvű javulást fog eredményezni a folyó évben megépülő 3 trolibuszvo- nal, 100 darab új trolibusz, 40 új pótkocsi, valamint több új autóbusz forgalombaállítása. Népgazdaságunk általános fejlődésével párhuzamosan fokozatos és I egyenletes fejlődés útján halad a j posta. Az elmúlt évben 237 állami J gazdaságot, illetőleg termelőszövetkezetet kapcsoltak be az országos 'távközlési hálózatba. A közlekedés dolgozói eddig is érezték munkájuk megbecsülését, de azt is, hogy ennek a megbecsülésnek j alapja eddigi jó munkájuk. Tudják, hogy a közlekedés jó működése elő» feltétele a mezőgazdaság és ipar tervszerűbb és eredményes munkájának és ezzel a dolgozók jóléte emelésének. Miszner Gyula felszólalásával a csütörtöki ülés véget ért. Az ország- gyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját. AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNTEKI ÜLÉSE Az országgyűlés pénteki ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor elnök. A napirenden a költségvetés vitájának folytatása és a büntető per- rendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos és Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, valamint a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. BOROS GERGELY ELVTÄRS: Tavasszal és nyáron sakkal gutiaséjesabb hizlalni Az ülés első felszólalója Boros Gergely, az élelmiszeripari minisztérium sertéstenyésztési és hízlalá- si igazgatóságának vezetője volt. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új begyűjtési rendszerünk kétségtelen hozzájárult a paraszti gazdálkodás fellendüléséhez, a termelési kedv fokozásához. A begyűjtési rendelet a parasztság irányában az eddiginél fokozottabb mértékben biztosítja a törvényességet. A törvényesség azonban nem csupán egyoldalú adomány- levél, hanem kétoldalú kötelezettség, amely azt jelenti, hogy a jogok biztosítása' mellett minden egyes állampolgárunktól, minden egyes dolgozó paraszttól egyaránt meg kell követelni az állam iránti kötelezettségek teljesítését. A többéves begyűjtési rendszert ebben az évben alkalmazzuk először. A végrehajtás biztosítása a begyűjtési minisztérium feladata. Április 1-ével a begyűjtés szervezete átalakult. A minisztertanács létrehozta a megyei, járási és városi begyűjtési hivatalokát. A jól dolgozó hivatali apparátus növeli a bizalmat pártunk és kormányunk iránt. Tekintélyt szerez az államnak. Egészséges kapcsolatot létesít a dolgozók milliói és az azok érdekeit szolgáló hivatali apparátus között, ezzel szolgálja társadalmunk politikai fejlődését, lendíti termelését. Ezért örömmel üdvözlöm, hogy a költségvetés ebben az évben a begyűjtési dolgozók oktatására 2 millió forintot irányzott elő. A cséplés megindulásával a begyűjtés egyik legnehezebb, legfe- lelősségteljesebb szakasza következik. Most kell biztosítani dolgozó népünk egész évi kenyerét. A gabonacsata sikere a cséplési ellenőrzés jó megszervezésétől, a begyűjtő vállalatok felkészülésétől és elsősorban a kötelezettségek megfelelő tudatosításától függ. Még szélesebb tömegmozgalommá kell fejlesztenünk a begyűjtési versenyt. A költségvetés a verseny jutalmazására ebben az évben 5 millió forintot irányzott elő. A továbbiakban elmondotta: Idén egyszerűbbé válik a terményfelvásárlás is, minden terményt a terményforgalmi vállalatok vásárolnak fel. Beadását teljesítő parasztságunk idejét csak a legszükségesebb mértékben vegyük igénybe. Ne várakoztassuk őket, ne vonjuk el munkaerejüket és fogatukat feleslegesen a betakarítás és növényápolás halaszthatatlan többi munkájától. Ez év folyamán bevezetett készpénzfizetési rendszer máris sokat egyszerűsített a beadás elszámolásán. Ezután a sertéshízlalásról szólt. Parasztságunknak úgyszólván évszázados szokása, hogy sertéseit a tél derekára hizlalja meg. Csak kevesen gondolnak arra, hogy valójában a téli hizlalás jár a legtöbb veszteséggel. Mi, akik a nagyüzemi hizlalásban a számok óriási tömegén át nézzük és mérjük ezt a ^érdést, tudjuk, hogy tavasszal és nyáron sokkal gazdaságosabb hizlalni. A tavaszi és nyári hónapokban egy mázsa tengeridarából pl. négy-öt kilóval több húst és zsírt nyerhetünk, mint télen, ezért parasztságunk is sokkal jobban jár, ha beadásra szánt sertését a tavaszi és nyári hónapokra hizlalja meg, mert így kevesebb takarmánnyal több súlyt tud beszolgáltatni. Tavasszal és nyáron nagytömegű zöldtakarmány áll rendelkezésünkre. Ezt a hizlalásban is jól felhasználhatjuk. A zöldtakarmány növeli sertéseink étvágyát, pótolhatatlan vitaminokat juttat szervezetébe, emellett etetésével nagytömegű szemestakarmányt és koncentrált takarmányt takaríthatunk meg. Különösen jelentős ez termelő- szövetkezeteinknél, ahol nem egy vagy két, hanem nagyobb számú sertést hizlalnak és ahol a takarmány jobb kihasználása még több jövedelemhez juttatja termelőszövetkezeti tagságunkat. Ezután búm jAnosné nógrádmegyei dolgozó paraszt- asszony szólt begyűjtési minisztérium költségvetéséhez. Az új begyűjtési rendszer jelentős mértékű kedvezményeket nyújt mind a termelőszövetkezeti, mind egyénileg dolgozó parasztságunknak — mondotta a többi közötfl Az új szakasz politikája a begyűjtés terén is döntő változást hozott. A begyűjtési minisztériumnak az elkövetkezendő időben figyelembe kell vennie, hogy a rendeletek egyszerű emberekre vonatkoznak, tehát egyszerűbbé, könnyebben érthetővé kell tenni a kiadott rendeleteket, hogy az alulról jövő ellenőrzést ezáltal is elősegítsük. Dolgozó parasztságunk kezdi felismerni, hogy a begyűjtési tervek teljesítése szerves része nép- gazdasági tervünk egészének. Ezután a begyűjtési szervek munkájával foglalkozott, majd elmondotta, hogy egyes községekben az utóbbi időben meglazult az állami fegyelem. Ennek okát elsősorban abban is látja, hogy a kormányprogramm után egyideig a párt és a tanács vezetői és aktívái csak a kormányadta segítséggel foglalkoztak, nem világították meg azt, hogy a kedvezmények mellett törvényszabta kötelezettségeik is vannak. Mendes-France megkapta a kormányalakításhoz szükséges többséget Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés pénteken hajnalban szavazott arról, hogy megadja-e a kormányalakításhoz szükséges többséget Mendes-Francenak. Mint az »AFP« hírügynökség jelenti, a szavazás eredményét magyar időszámítás szerint pénteken 2.55 órakor hirdették ki. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében a kormányalakításhoz legalább 314 szavazat szükséges. A szavazás hivatalos eredménye a következő: Leadtak összesen 486 szavazatot. Mendes-France beiktatása mellett szavazott 419 képviselő, ellene 47 képviselő. 150 képviselő tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt szavazataival támogatta Mendes-France beiktatását. Mendes-France a szavazás eredményének kihirdetése után felkereste Coty köztársasági elnököt, akivel közölte a nemzetgyűlés döntését. Az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy pénteken reggel megteszi az első lépéseket a kormány megalakítására és »igyekezni fog a lehető leggyorsabban eljárni«. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mik a tervei a genfi értekezletet illetően, Mendes-France megjegyezte, hogy »mindenekelőtt a kormányt kell megalakítani.« Maurice Fabry, az »AFP« hír- magyarázója kommentárjában megállapította. Mendes-France azért kaphatta meg a beiktatáshoz szükséges többséget, mert világosan közölte: »meg akarja valósítani az indokínai békét és ez a szándéka kedvező visszhangra talált a nemzetgyűlés soraiban.« Az »AFP« jelentése szerint Mendes-France már összeállította a tervezett kormánya névsorát és minisztereit pénteken délben akarja bemutatni a köztársasági elnöknek. A miniszterelnök a jövő hét elején akar megjelenni kormányával a nemzetgyűlés előtt. A szavazatok pártok szerinti megoszlásáról eddig még nem érkezett jelentés. A francia nemzetgyűlés nemzetvédelmi bizottsága az »európai védelmi közösség« szerződésének ratifikálása ellen foglalt állást Párizs (MTI). Az »AFP« hírügynökség közli, hogy a francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága pénteken 29 szavazattal 13 ellenében, egy tartózkodással elvetette az »európai védelmi közösség« szerződésének francia részről történő ratifikálását. Ely tábornok visszaérkezett Párizsba Párizs (MTI). Mint az »AFP« jelenti, Paul Ely tábornok, indokínai főbiztos és az expediciós csapatok főparancsnoka Indokínából jövet pénteken reggel repülőgépen Párizsba érkezett. Mendes-France, az új miniszterelnök a reggeli órákban fogadta Ely tábornokot. üz MRP nem vesz részt az új francia kormányban Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlésben megtartott szavazás előtt az MRP úgy döntött, hogy tartózkodik a szavazástól. Úgy tudják azonban, hogy mintegy 10 MRP-képviselő mégis Mendes- France mellett szavazott. Valószínű, hogy a pártvezetőség eljárást indít majd ezek ellen a képviselők ellen a »szavazási fegyelem« megsértése miatt. A nemzetgyűlés MRP-csoportja a szavazás eredményének közzététele után azonnal ülést tartott és elhatározta, hogy nem vesz részt Mendes-France kormányában. 2 mmaam MISZNER GYULA sztahanovista mozdonyvezető:
