Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 június 18. A KÖLTSÉGVETÉST TÁRGYALJA ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) A belügyminisztérium fontos feladatának tekintette és tekinti továbbra is a rendelkezésünkre bocsátott anyagi és pénzeszközökkel való takarékos gazdálkodást. Az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, valamint az 1954. évi költségvetéssel egyetértek, azt reálisnak és megvalósíthatónak tartom — mondotta befejezésül Piros László. Az országgyűlés csütörtöki ülése HÁZI ÁRPÁD ELVTARS, AZ ÁEK ELNÖKE: Komoly erőfeszítéseket kell teiioi a sjezeiőiminka színvonalának megjavítására, a bürokratizmus felszámolására A pénzügyminisztérium jelentése, amelyet az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról most az országgyűlés elé terjesztett, tanúbizonysága annak, hogy államháztartásunk szilárd alapokon áll — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: a pénzügyminisztériumnak és a szakminisztériumoknak is még sokat kell tenniök, hogy költség- vetési rendszerünk .még jobban szolgálja népgazdaságunk nagy feladatainak pénzügyi lebonyolítását. A szakminisztériumok vezetői nem tartották megfelelően szem előtt a termelési feladatok végrehajtásánál a gazdasági kihatásokat és nem vizsgálták, hogy az elért termelési eredmények milyen arányban állanak a ráfordított költségekkel. A vezetők nem gondoskodtak eléggé az egyenletes termelés, a termelékenység növekedése, az önköltségcsökkentés, a takarékosság szervezeti előfeltételeinek megteremtéséről és állandósításáról. Gátolta a gazdaságosság érvényesülését a vezetés túlzott központosítása, az alsó szervek vezetői hatáskörének egészségtelen korlátozottsága is. Népgazdaságunkban az elért eredményeink mellett még fennálló hibák visszavezethetők arra is — folytatta — hogy nálunk az ellenőrzés még nem kielégítő, még sok helyen elszakad a vezetéstől. Nem az ellenőrzés mennyiségében, hanem a minőségében van a hiba. Igen sok az olyan felületes, látogatás jellegű ellenőrzés, amely nem nyújt segítséget, sőt nagymértékben elvonja a 'szerveket az érdemi munkától.- A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó hiányosságokkal foglalkozott és elmondta, milyen hibák mutatkoznak az önköltség alakulásában, valamint a munka termelékenysége terén. A hibákat többi között a meglévő technika elégtelen fel- használása, az új létesítmények a tervhez képest késedelmes üzembehelyezése és nem megfelelő kihasználása, a gyártás és a termelés szervezésének hibái és az élenjáró munkamódszerek elterjesztésének elhanyagolása okozta. Egyes rövidlátó vezetők elhanyagolják a műszaki fejlesztés s a tervszerű megelőző karbantartás feladatait és az újítások kivitelezését csak azért, mert a rájuk fordított munka mellett közvetlen termelési értéket kimutatni nem lehet és emellett gyakran magas mun- kaigényűek. Ezután arról szólt, hogy a gazdasági vezetők elsősorban a mennyiségi eredmények kimutatására törekednek, s emellett mellékesnek tekintik a költségek csökkentését és az előállított termékek minőségét. Az önköltség csökkentését akadályozzák a bérezési hibák is. A szénbányáknál alig ellenőrizték a normaidők, a munkaátvétel és a bérszámfejtés helyességét, s nem szigorították meg a létszámellenőrzést sem. Az önköltség emelkedésének legnagyobb tényezője azonban az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. Ez elsősorban az anyagnormák gyakori túllépésének következménye. A kohó- és gépiparban és az élelmiszeriparban rendszeresen túllépik a tervezett anyaghányadot. A népgazdasági termékek önköltségének kedvezőtlen alakulása a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben Is megmutatkozik. A pénzügyminisztériumnak á költségvetés végrehajtása terén kifejtett munkája a meglévő hiányosságok mellett is az előző évekhez képest jelentős fejlődést mutat —‘ folytatta. — A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében megfelelnek a valóságnak és ezért javaslom a pénzügyminisztérium 1953. évi költségvetési jelentésének elfogadását. Emellett szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy állami szerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibákból, amelyek módot nyújtanak arra, hogy 1954. évi gazdálkodásunkból a hibákat kiküszöböljük. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni a vezetőmunka színvonalának' megjavítására, a bürokratizmus felszámolására. DÖGÉI IMRE ELVTÁRS: Meg kell szüntetni a hatáskörök egészségtelen korlátozását, hogy teljes egészében érvényesüljön az alsó szervek vezetőinek felelőssége az általuk vezetett szervek gazdálkodásáért. A vezetők ebben a munkájukban jobban támaszkodjanak arra a hatalmas segítségre, amit a dolgozók alulról jövő bírálata nyújt azzal, hogy leleplezi az észszerűtlen, bürokratikus intézkedéseket és egészségesen kezdeményezi az államapparátus megjavítását. Azok az eredmények, amelyeket az 1953. évi költségvetés végrehajtása során a hibák ellenére is elértünk, bizonyítják, hogy hatal- <mas tartalékokkal rendelkezünk. Az állami fegyelem szigorú be- 1 tartásával a vezetés és az ellenőrzés minden vonalon való megerősítésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényesítésével mozgósítanunk kell e tartalékokat, jelentősen emelnünk kell népgazdasági termelésünk színvonalát — mondotta Házi Árpád. A mezőgazdaság fejlesztésére még sohasem volt olyan lehetőségünk, mint ma Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke szólt hozzá a földművelésügyi tárca költségvetéséhez. A kormányprogramm végrehajtása során pártunk és kormányunk, a munkásosztály mind nagyobb segítséget nyújt a falunak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a dolgozó parasztság életének szebbé és jobbá tételéhez —■ mondotta. —• Megállapíthatjuk, hogy a város egyre inkább a falu felé fordul. A továbbiakban azokkal a kormányintézkedésekkel foglalkozott, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fellendítését, a dolgpzó parasztság gazdasági és kulturális életszínvonalának, biztonságérzetének és termelési kedvének további növekedését. A mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése egész dolgozó népünk alapvető érdeke, mert ennek a feladatnak a megvalósításától függ, hogy milyen gyorsan tudjuk emelni népünk jólétét és még szilárdabbá tenni népi demokratikus rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk III. kongresszusának határozatai és a beterjesztett költségvetés minden fejezete hűen tükrözi pártunk és kormányunk alapvető célkitűzéseit és a költség- vetésben megfelelő összeget irányoz elő azok megvalósítására. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi költségvetése mintegy 20 százalékkal, a beruházási kerete pedig mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évit. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi gépesítési beruházási terve mintegy 58 százalékkal, a gépállomások építési beruházási kerete 140 százalékkal, a gépesítési pedig mintegy 78 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez másszóval azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 1954-ben mintegy 2800 G 35-ös traktort, 951 új cséplőt, 371 új kombájnt, mintegy 550 új aratógépet, közel ezer Univerzál traktort, mintegy 1500 kazalo- zót, 1831 fűkaszálót, 1526 vetőgépet, mintegy 480 egyetemes kultivátort és mintegy 1600 hordozott kultivátort és ezenkívül még sok más egyéb gépet és felszerelést: ekét, boronát, lókapát, permetezőgépet, ásót, kapát, vasvillát kapott, illetve fog kapni. Ezeknek a gépeknek a megfelelő kihasználása lehetővé teszi a termésátlagok lényeges növelését, a termelési költségek csökkentését és jelentős mértékben megkönnyíti a dolgozó parasztok munkáját. így például a 371 kombájn 25 ezer, az 5bU aratógép 14 ezer, az 1500 kazaiozó 6 ezer, az 1831 fűkaszáló pedig 17 ezer ember munkáját végzi el egy-egy idényben. A mezőgazdaság gépesítése mellett az állattenyésztés fejlesztésére kell a legnagyobb gondot és figyelmet fordítani. Állattenyésztésünk elmaradottságának, alacsony hozamának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmányellátás, hogy nincs szilárd takarmányalapunk. A költségvetés igen helyesen a szilárd takarmányalap megteremtésének elősegítésére, a rétek és legelők megjavítására mintegy 2.6 millió forintot irányoz elő. Az állattenyésztés fejlesztésének a tafcarmányalap biztosítása mellett döntő előfeltétele, hogy legyen elegendő számú és jóminőségű apaállat. A költségvetés erre a célra 1954- ben mintegy 93 millió forintot irányoz elő. Az állam segítsége azonban önmagában nem elegendő. Ehhez még az kell, hogy a helyi tanácsok biztosítsák az apaállatok megfelelő takarmányozását és gondozását. Az állattenyésztés fejlesztését jelentős mértékben elősegíti az állam azzal is, hogy a fertőző betegségek leküzdésére a költségvetésben 28 millió forint értékű ingyenes oltóanyag juttatását irányozza elő. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma. Most tehát az a fontos, hogy a dolgozó parasztság éljen a lehetőséggel. Ezekben a napokban és az. elkövetkező időkben a falun van az ország tekintete. A párt és a kormány, az egész ország azt várja most a falu dolgozóitól, hogy végezzék el becsülettel a tavaszi munkát, a növényápolást, hogy készüljenek fel az aratásra, a termés betakarítására, hogy jó munkájukkal biztosítsák a bőséges terméshozamot, hogy pontosan és maradéktalanul teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket. A most beterjesztett költségvetés — hasonlóan a már korábban megtett intézkedésekhez — az egész mezőgazdaság fellendítését, tehát az egyéni gazdaságok fejlesztését is szolgálja. A legnagyobb segítséget azonban a termelőszövetkezeteknek nyújtja és ez így is van rendjén. Az állami gépállomásoknak a gépi munkával, az állami gazdaságoknak a nemesített vetőmaggal, tenyészállatokkal, a tudományos módszerek széleskörű elterjesztésével, az egész mezőgazdaság fejlesztését, köztük az egyéni gazdaságok fejlesztését is elő kell segíteni. A gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak azonban a fő feladatuk a termelőszövetkezetek minden oldalról való támogatása. Az egyéni kis- és középparaszti gazdaságok fejlesztése és támogatása nem jelenti azt, hogy pártunk és kormányunk lemond a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, mint ahogyan azt egyesek gondolják, vagy esetleg szeretnék. Pártunk és kormányunk a jövőben mind fokozottabb mértékben támogatja a termelőszövetkezeteket abban, hogy szorgalmas munkájuk eredményeképpen a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit jól kihasználva, termésátlaguk jóval magasabb, állatállományuk szebb és fejlettebb, a tagság évi jövedelme lényegesen magasabb legyen, mint egy jól gazdálkodó középparaszté. A termelőszövetkezetek tagjai biztosak lehetnek benne, hegy pártunk és kormányunk, a munkásosztály a termelőszövetkezeteket az eddiginél még fokozottabb mértékben támogatja abban, hogy mindezt minél előbb elérhessék. Ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a megkezdett úton, ahhoz, hogy a mezőgazdaságot tovább tudjuk fejleszteni, hogy dolgozó népünk élet- színvonalát tovább tudjuk emelni, a beterjesztett költségvetés biztosítja a megfelelő pénzügyi és anyagi eszközöket. Ez azonban önmagában nem elég. Ahhoz, hogy az állam által biztosított lehetőségeket eredményesen fel tudjuk használni, a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetnünk azokat a hiányosságokat, és el kell távolítanunk az útból azokat az akadályokat, amelyek a fejlődésünk gyorsabb menetét ma még gátolják. Az egyik ilyen akadály, amelyet minél előbb fel kell számolni, az állami szervekben meglévő nagyfokú bürokrácia. A fejlődés gyorsabb menetét még a bürokráciánál is nagyobb mértékben gátolja az, hogy az állami fegyelem terén a javulás ellenére még mindig komoly lazaságok vannak. Az életszínvonal további emelését a munkásosztály azzal tudja elősegíteni,, ha minél több és jobb minőségű iparcikket, mezőgazdasági gépet és egyéb felszerelést küld a falunak. A dolgozó parasztság pedig azzal tud leginkább hozzájárulni az életszínvonal emeléséhez, ha minden eszközzel fokozza a termelést, ha pontosan teljesíti a beszolgáltatást és az adófizetést. A mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztésének, az életszínvonal további emelésének azonban a legfőbb előfeltétele, hogy minden eszközzel tovább szilárdítsuk népi demokratikus rendszerünk legfőbb alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. A munkás-paraszt szövetség további megszilárdításához, a nemzeti erők összefogásához és mozgósításához pártunk és kormányunk helyes politikája megteremtette a megfelelő alapot. Most az a fontos, hogy szervezetileg is biztosítsuk a legszélesebb nemzeti erők összefogását és mozgósítását, az előttünk álló nagyszerű feladatok sikeres megoldására. A nemzeti ■erők összefogására a megfelelő keretet biztosítja az új Függetlenségi Népfront. Tekintettel arra, hogy a beterjesztett költségvetés hűen tükrözi pártunk és kormányunk alapvető célkitűzéseit, és a legteljesebb mértékben megfelel a munkásosztály, a dolgozó parasztság, egész dolgozó népünk érdekének — ezért azt elfogadom — mondotta befejezésül Dögéi Imre. Párizsi lap Bidault Genfbe utazásáról Párizs (TASZSZ). Ismeretes, hogy Georges Bidault, a volt La- niel-kormány külügyminisztere június 16-án Genfbe repült, hogy — amint az ,,AFP“ írja — találkozzék Edennel, mielőtt az angol külügyminiszter az Egyesült Államokba utazik. A „Paris-Presse 1‘Intransigeant“ ezzel kapcsolatban a többi között a következőket írja: „Franciaország úgy döntött, hogy Genfben marad. Párizs számára valóban folyik tovább a tanácskozás. Ezt kívánja bizonyítani Bidault azzal, hogy Genfbe utazott. Csütörtökön hazatér Párizsba. A francia miniszter Edennek és Bedell-Smith- nek minden valószínűség szerint megmagyarázza, hogy a francia közvélemény értetlenül fogadná az Egyesült Államok és Nagy- Britannia minden olyan kísérletét, amelynek az ’a célja, hogy véget- érjenek az Indokínával kapcsolatos tárgyalások. Bidault hozzáteszi majd, hogy Franciaország számára mindaddig szó sem lehet az Indokínával kapcsolatos tárgyalások megszakításáról, amíg nem alakul olyan francia kormány, amely egyetért az ilyen döntéssel.“ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság genfi küldöttségének sajtóértekezlete Genf (TASZSZ). Pék Nam Un népművelési miniszter, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság genfi küldöttségének tagja június 16-án sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette: a genfi értekezlet koreai kérdéssel foglalkozó tanácskozásainak kudarcát teljes mértékben az magyarázza, hogy az Egyesült Államok és a nyomában járó országok nem hajlandók beleegyezni Korea békés egyesítésébe, az egységes, független és demokratikus koreai állam létrehozásába. Pék Nam Un hangsúlyozta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége mindjárt a genfi értekezlet elején több olyan javaslatot terjesztett elő, amelyek alapján megegyezés jöhetett volna létre a koreai kérdés békés rendezésében. Ezeket a javaslatokat maradéktalanul támogatta a Szovjetunió és a1 Kínai Népköztársaság küldöttsége, viszont elutasították azok az államok — élükön az Egyesült Államokkal —, amelyek meg akarják őrizni Ázsiában gyarmataikat és előjogaikat. E tömb országai az egységes, független, demokratikus koreai állam létrehozása helyett arra törekedtek, hogy egész Koreára kiterjesszék Li Szin Man velejéig rothadt rendszerét. Egészen nyilvánvaló, hogy ezekre a kísérletekre elkerülhetetlen kudarc várt. Pjun Jung Tao délkoreai külügyminiszter — mondotta a továbbiakban Pék Nam Un —> mai sajtóértekezletén kijelentette, hogy most, amikor a genfi értekezlet kudarccal végződött, Li Szin Man rendszere úgy véli, jogában áll „bármilyen lépéshez“ folyamodni, hogy kivívja Korea egyesítését. Nem nehéz kitalálni, mit értettek „bármilyen lépés“ alatt. Li Szin Man még a koreai kérdést tárgyaló genfi tanácskozások idején is egyre-másra követelte az Észak elleni hadjáratot. Pjun Jung Tao kijelentésében odáig merészkedett, hogy a koreai fegyverszünet a genfi értekezlet kudarca következtében elvesztette hatályát. Ez a kijelentés minden alapot nélkülöz. A koreai hadműveletek felújítása újabb tragédia lenne a koreai népre. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a háborús gyuj tagatokra Hitler sorsa vár. Franciaország folytatni akarja a genfi tárgyalásokat Genf (MTI). Bidault ügyvezető francia külügyminiszter Genfben újságírók előtt kijelentette, hogy Franciaország ragaszkodik az indokínai kérdéssel kapcsolatos genfi tárgyalások megszakítás nélküli főlytatásához. Bidault hangoztatta, hogy ha a külügyminiszterek elutaznak Géniből, helyetteseiknek tovább kell tár- gyalniok az indokínai fegyverszünet létrehozása érdekében. Az ülést Nagyistók József, az . országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Házi Árpád, az Álla- | i mi Ellenőrző Központ elnöke emelkedett szólásra.
