Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

Péntek, 1954 június 18. SOMOGYI NÉPLAP » v A gépállomás segítségére támaszkodva készül az aratásra a nagyatádi Dózsa tsz A tsz tagjai felismerték a gépi munka hatalmas jelentőségét Kákosi elvtárs szavai mélyen belevésődtek a dolgozók emlékezetébe Becsülettel fogtak hozzá adott szavuk valóraváltásához a Mélyfúró Vállalat dolgozói Itt a nyár. Rohamosan közeledik az aratás, a jövőévi kenyér betaka­rításának ideje. A langyos nyáreleji esőzések, a nap sugarai gyorsan ér­lelik az aranykalászú búzatáblákat, a magas szárbaszökkent rozsvetése­ket. Az ősziárpát már alig egy-két nap választja el a kaszától, az arató­gépek zajától, az aratók lelkes mun­kájától. Az aratásra — a paraszti munka egyikének legszebbjére — nagy len­dülettel, szorgalmasan, alapos kö­rültekintéssel készülnek termelőszö­vetkezeteink, gépállomásaink, egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jaink. Ez érthető is. Az aratással, a kenyérgabona betakarításával nem lehet késlekedni, ez a munka nem szeret várni. Ha idejében betakarítottál: nyertél: ha elkéstél a betakarí­tással : vesztettél, megkárosítot­tad saját magadat« — tartja a régi közmondás. S ez valóban így is van. Az aratásnál minden perc késlekedés szemveszte­séget, súlyos károkat okoz az egyé­neknek és egész népgazdaságunknak. Éppen ezért szükséges, hogy e mun­kára, az egyik legfontosabb mező- gazdasági feladat végrehajtására jól felkészüljenek termelőszövetkeze­teink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink egyaránt. Nézzük meg, hogy a nagyatádi Dózsa termelőszövetkezet tagjai ho­gyan készülnek az aratásra, a ke­nyérgabona betakarítására, a dolgo­zó parasztság nagy ünnepére. A tsz tagjai egyik legfontosabb feladatuknak tart­ják, hogy az aratás megkezdéséig befejezzék a növényápolást, a fükaszálást, a szálastakarmányok betakarítását. Ezek elvégzése az aratás sikeres le­bonyolításának lényeges előfeltétele. A növényápolás, a szálastakarmá­nyok betakarításának időben való el­végzése lehetővé tegzi, hogy aratás­kor a tsz mindenegyes tagja a ke­nyérgabona betakarításával, a jövő­évi kenyér biztosításával foglalatos­kodjék. A növényápolással és a szá­la stakarmány kaszálásával a gyakori esőzések miatt kissé elmaradtak. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az aratás idejére, a kenyérgabonák beéréséig e feladatokat nem tudják ellátni. Az aratás előtti munkákban való lemaradást egy-két nap alatt behozzák; erre biztosíték a termelőszövetkezet tagjainak szorgalma, a gépállo­más segítsége, a gépi munka bá­tor alkalmazása. A növényápolás és fűkaszálás nagy lendülettel, szervezetten folyik. A nagyatádi gépállomás ezekben a munkákban nagy segítséget nyújt a tsz tagságának. A gépállomás trak- torvontatású fűkaszálógéppel eddig 30 hold lóherét kaszált le és gyűjtött össze. Ezzel 60 munkanapmegtaka­rítást ért el a tsz. Az itt megtakarí­tott 60 munkanapot növényápolásra fordítják: kukoricavetéseiket eggyel több­ször kapálják meg, mint tavaly, tehát nem háromszor, hanem négyszer. Ez előreláthatólag hol­danként 3 mázsás terméstöbble­tet eredményez, ami összesen 100 mázsa csövesten­gerinek felel meg. A 100 mázsa csö­vestengerivel és zöldtakarmánnyal 18 db sertést hizlalnak 180—200 kg- ra, ami a termelőszövetkezetnek 75 ezer forint készpénzjövedelmet je­lent. Ezzel az összeggel a munkaegy­ségek értéke nagymértékben növek­szik, nő a tagok jövedelme. — Amikor ezeket a reális szám­adatokat vizsgáljuk, akkor látjuk csak igazán, hogy mezőgazdaságunk­ban hatalmas jelentősége van a gé­pesítésnek, nagymértékben köny- nyíti munkánkat, s növeli jöve­delmünket a traktorállomás jó gépeivel, kiváló minőségi munká­jával — mondja Horváth Andor elv- j társ, a tsz elnöke. — Tavaly még kissé idegenkedett tagságunk a gépi munkától, de azóta gyökeresen meg­változott a helyzet. Ehhez nagymér­tékben hozzájárult, hogy feltűnően javult a gépállomás minőségi mun­kája. A gépállomás számtalan esetben bizonyította be a gépi földművelés előnyösségét, gyorsaságát. A gépi munka nemcsak több ter­mést, nagyobb jövedelmet bizto­sít, hanem megmenti a dolgozó­kat a legnehezebb fizikai mun­káktól. A 30 hold lóhere lekaszálása, amit a gépállomás végzett el, nehéz, verej- tékes munkától mentette meg a ter­melőszövetkezet tagjait. Horváth János elvtárs, a növény- termesztési brigád vezetője elmond­ja, hogy az aratásnál Is nagy segít­séget kapnak a gépállomástól. Ezzel kapcsolatban már elkészítették ter­veiket. Az elmúlt napokban Nyári Gyula elvtárssal, a gépállomás fő- agronómusával megtekintették a ha­tárt, megvizsgálták a gabonákat és megegyeztek abban, hogy a tsz kenyérgabonájának 80 szá­zalékát a gépállomás gépi erővel aratja le. Erre vonatkozólag a szerződést már meg is kötötték. 37 hold búza ara­tását kombájnnal, 20 hold ősziárpáét és 23 hold rozsét pedig kévekötő­aratógéppel végzi el a gépállomás. A tsz tagjainak csak a zab aratása és a tagosítatlan területeken lévő ke­nyérgabona betakarítása marad kézi­erőre. A kombájnnal, a kévekötő­aratógépekkel az aratás idején 200 ember munkáját takarítják meg és szabadítják fel más munkára. Az aratásnál felszabadult mun­kaerővel zavartalanul elláthatják a nyári növényápolási munkála­tokat, a burgonya- és tengeriföldek gyom­talanítását és a másodnövények ve­tését, aminek ugyancsak nagy jelen­tősége van a téli takarmánybizitosi- tásban, az állatok átteleltetésének megkönnyítésében. Valamennyi ara­tási eszköz és módszer között a kom­bájnnal aratott gabonáknál a legmi­nimálisabb a szemveszteség. Kom­bájnaratással a termelőszövetkezet- ban holdanként 45 kg-mal több bú­zát tudnak betakarítani, mint a kézi­erővel aratott földekről. Ez érthető is. Az egyszerű kézierővel történő aratásnál először kaszálni, azután ké­vébe kötni, majd keresztekbe gyűj­teni, asztagba hordani és eközben egy-egy kévét kétszer-háromszor megforgatni, majd cséplőgépre rak­ni: mind-mind csupa szemveszteség és kár. A Dózsa termelőszövetkezetben a 35 holdról kombájnaratással 17 mázsával több termést lehet betakarítani, ez 8 ember egész évi bőséges ke­nyérellátását biztosítja. A termelőszövetkezet tagjai felis­merték a gépi munka hatalmas je­lentőségét, gazdaságosságát. Napi munkájukban bátran támaszkodnak a gépállomásra, igénybeveszik a gé­peket, melyek legjobb segítőtársukká váltak. A gépállomás és a termelő- szövetkezetek közötti kapcsolat nap­nap után mélyül, erősödik. Ennek a baráti kapcsolatnak az ápolója mind­két részről a pártszervezet. A gép­állomás pártszervezete harcol azért, hogy a traktorosok jóminőségű mun­kát adjanak a szövetkezetnek, a szö­vetkezet pártszervezete pedig azért harcol, hogy a tsz tagjai ne idegen­kedjenek a gépi munkától, bátran alkalmazzák azt mindennapi munká­jukban. Wirth Lajos. A minisztertanács határozata az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről A minisztertanács határozatot ho­zott az erdőgazdasági termelés fej­lesztéséhez szükséges intézkedések­ről. A határozat megállapítja, hogy a kormányprogramra, valamint a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megvalósításá­ban nagy szerep vár az erdőgazdasá­gokra is. Az ország meglévő erdei fatermelésének növelésével új erdő- telepítésekkel és fásításokkal bizto­sítani kell nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb erdei termék termelését a la­kosság és a népgazdaság szárfiára. E célkitűzés megvalósítása érdeké­ben a minisztertanács felhívja a he­lyi tanácsok végrehajtóbizottságait és az erdőgazdaságokat: fejlesszék tömegmozgalommá a fásítást. A me­zőgazdasági termelésre nem alkalmas területek, közlekedési utak, öntöző- csatornák, patakok mentének fásítá­sával, mező- és legelővédő erdősávok telepítésével és a községek fásításá­nak kiterjesztésével elő kell segíteni, hogy az ország erdőben szegény vi­dékein helyi faanyag-termelő bázist létesíthessenek. A fásításokhoz és új erdők telepí­téséhez az erdőgazdaságok elsősor­ban gyorsan növő értékes fafajtákból (akác és nemesnyárfélék, dió, szelíd- gesztenye és különböző gyümölcs- iák) megfelelő mennyiségű, jóminő­ségű facsemetét tartoznak termelni. A szőlő- és gyümölcstermelő vidéke­ken a szőlőkaró termelés érdekében elő kell segíteni az elkülönített akác- ültetvények létrehozását. A bányák közelében, arra alkalmas területeken bányafa termelés céljából ipari aká­cosokat kell telepíteni. A kitermelésre kerülő fa meny- nyiségének növelése és minőségének fokozása érdekében az erdőgazdasá­goknak szakszerűen és rendszeresen kell gondozniok az erdőket. A nehéz testi munka kiküszöbölé­se, a termelékenység emelése érdeké­ben, figyelembevéve az erdőművelés sajátos érdekeit, a határozat elren­deli az erdőgazdasági munkák nagy­fokú gépesítését. Emellett biztosítja a határozat egységes típusú, jóminő­ségű kézi szerszámok gyártását is az erdőgazdaságok dolgozói számára. Rámutat a határozat az erdőgaz­dasági szakemberek fokozott megbe­csülésének és szociális helyzetük megjavításának szükségességére. Az erdészeti főigazgatóság feladatává teszi, hogy az erdőgazdasági szakem­bereket hosszú éveken keresztül le­hetőleg ugyanabban az erdőgazda­ságban foglalkoztassák. Az állandó szakmunkások részére a határozat az erdészetekben szolgálati lakást, kert, illetményföld, állattartás és tűzifa biztosítását rendeli el. Ezeken az intézkedéseken keresz­tül a minisztertanács határozata megteremti az erdőgazdasági ter­melés fellendítésének alapját és elő­segíti a kormányprogramra és a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló hatá­rozat végrehajtását. 1600 önkéntes véradó Somogy megyében Somogy megyében a Vöröskereszt lelkes tagjainak felvilágosító mun­kája nyomán állandóan növekszik az önkéntes véradók száma. Egy évvel ezelőtt még csak pár- százan voltak azok, akik vérüket adták rászoruló embertársaiknak. Az idén június hónapban már 1600 ön­kéntes véradói tartanak nyilván a megyében és viselik büszkén mellü­kön a vöröskereszt-jelvényt. Nagyon sokan több esetben járultak hozzá vérükkel a betegek egészségének visszaszerzéséhez. Nem egy olyan dol­gozót lehet találni, mint Major Zol­tán tűzoltó, aki 18 esetben 3—4 deci vért adott, ami több mint 5 liter vérnek felel meg. Vagy Szabó Ká­roly, a kaposvári kórház alkalma­zottja, aki 10 esetben összesen 3 li­ter vérrel járult hozzá beteg ember­társainak megmentéséhez. A megyében összesen 44 többszö­rös önkéntes véradó 505 esetben több mint 1500 liter vérével mentet­te meg a haláltól embertársait, akik már egészségesen végzik munkáju­kat. Június 19-én, szombaton délután a Megyei Tanács nagytermében ün­nepségre jönnek össze a megye több­szörös véradói. A műsorral egybe­kötött ünnepélyen egyúttal a vér­adók és a vér segítségével meggyó­gyultak találkozója is lesz. Az ün­nepségen dr. Tarján László főorvos, a megyei véradó állomás vezetője mond ünnepi beszédet és adja át a kitüntetéseket a többszörös véradók­nak. A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói az első negyedévben le­maradtak a terv teljesítésével. A kongresszusi versenyben új célt tűztek maguk elé: megfogadták, hogy letörlesztik adósságukat. Az eredmény nem maradt el; májusi tervüket 101 százalékra teljesítet­ték és most már mindössze 1.5 szá­zalék a lemaradásuk, melyet eb­ben a hónapban hiánytalanul le- törlesztenek. Misem bizonyítja jobban, hogy a-vállalat dolgozói becsülettel fog­tak adott szavuk valóraváltásához, mint az, hogy június első dekád- jának tervét 102 százalékra telje­sítették, nem beszélve arról, hogy a vállalat a folyómétertervét júni­us első 10 napjában 24.84 folyó­méterre] túlteljesítette. Ennek az eredménynek az elérésében jelen­tős része van Szenti István vezető fúrómester brigádjának, amely a kongresszusi versenyben is az el­ső helyet vívta ki magának és a kongresszusi verseny után is ál­landóan fokozza teljesítményét. Mélyen belevésődtek a dolgozók emlékezetébe Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség beszámolójá­ban elhangzott szavai: „Az anyaggal való takarékosság, ami a gazdasági vezetők és mű­szakiak, valamint az összes dol­gozók legsajátabb érdeke, továb­bá a gyártási selejt lényeges csökkentése alapvető feltétele annak. hogy következetesen megvalósítsuk pártunk politiká­ját, amelynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelé­se.“ Ezt tartják szem előtt Szakács József és Papp János fúrómeste­rek brigádjának tagjai is, akik tervük rendszeres túlteljesítése mellett állandóan kifogástalan mi­nőségi munkát végeznek. A központi javítóműhely dolgo­zói közül Szemenyei György he­gesztő 196 és Szabó Jenő motor- szerelő 179 százalékos teljesítmé­nyével tűnt ki a legjobban. A vál­lalat dolgozói és vezetői egyaránt megértették, magukévá tették pártunk III. kongresszusának út­mutatásait és most annak szelle­mében indultak harcba augusztus 20-a, alkotmányunk ünnepe kö­szöntésére. „Több, jobb minőségű, olcsóbb cukrot dolgozó népünknek" Essél a jelszóvá*, kés sültek fvl a Cukorgyár dolgosát as idei cukorgyártási kampányra »A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének a legfontosabb esz­köze a jövőben is az árleszállí­tás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha elő­zőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség« — mondotta Rákosi elvtárs pártunk III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolójában. A Kaposvári Cukor­gyár dolgozói magukévá tették eze­ket a szavakat és ennek szellemében fogtak munkához. Alig két és fél hét telt el a kongresszus után, máris nagyszerű eredményekről számolhat­nak be. A május havi tervet 214.7 százalékra teljesítették; a sztahano­vista oklevelet 6 és a sztahanovista címet 23 dolgozó kapta meg. A kongresszus után ezzel a jelszó­val indultak harcba: »•Több, jobb minőségű, olcsóbb cukrot dolgozó népünknek«. Ez a jelszó azonban csak úgy válhat valóra, ha már most, a karbantartás idején is minőségi munkával harcol­nak a termelékenység fokozásáért, a cukorveszteség csökkentéséért. Hogy példásan helytállnak a rájuk bízott feladatok teljesítésében, igazolja az is, hogy nap mint nap fokozódik a verseny lendülete, s mind a. brigá­dok, mind az egyéni dolgozók, de az üzemrészek is kiemelkedő teljesít­ményeket értek el június első de- kádjában. A finomító üzemrész dol­gozói május hónapban 114.5 százalé­kos, míg június első dekádjában 114.7 százalékos tervteljesítést értek el. Kiemelkedő Takács Ferenc szta­hanovista asztalos 145.5 százalé­kos, Szeremlei Ferenc segédmun­kás 134.5 és Poór Károly sztaha­novista karbantartó 132 százalé­kos tervteljesítése. A gépészeti üzemrész dolgozói 107.04 százalékot teljesítették az első de­kádban. Ennél az üzemrésznél Nagy József sztahanovista öntő brigádja érte el a legjobb eredményt, 0.03 százalékos selejt mellett 125.3 száza­lékot teljesített. Említésre méltó Ha­ramia Gusztáv szivattyús brigádjának 117.29 százalékos teljesítménye. A brigád harcol a sztahanovista cím megszerzéséért ,is. A kiemelkedő eredmények mellett azonban olyanok is vannak az üzemben, akik a 100 százalékot sem érték el. így például Hanzli István 80.78, Hoflics János 76.35, Kiss Győ­ző 91.86 és Fazekas László 97.76 szá­zalékos eredményt tudtak csak fel­mutatni. A lemaradók vegyenek pél­dát az üzem élenjáró dolgozóiról, hogy az alkotmányunk ünnepére in­dított versenyben ők is teljesítsék, illetve túlteljesíthessék tervüket. Jelentős felajánlásokat tettek a Ruhaüzem dolgozói Üzemünk, a Kaposvári Ruhaüzem alig két hónapja kapta meg a jó munkát dicsérő élüzem jelvényt. Bár áprilisi tervét nem teljesítette az üzem, a kongresszusi verseny so­rán azonban a lemaradásból 3 szá­zalékot behoztunk. Hogy adósságun­kat letörleszthessük, tovább fokoz­zuk a munkaversenyt. Ennek érde­kében a műszaki vezetők megbeszél­ték az előttünk álló feladatokat. Majd üzemrészenként termelési érte­kezletet tartottak, ahol a dolgozók jelentős felajánlásokat tettek: az A- műszak vállalta, hogy a feszített ter­vét teljesíteni fogja, a B-műszak ter­ven felül 300 db fiúruhát készít, a C-műszak a fiúvászonruhákból 600 darabbal többet gyárt, mint a terve. A dekádteljesítés során jó eredményt ért el: Tinusz Károlyné gépész 198, Zsalakovits Jánosné kézimunkás 146 és Keceli Lászlóné gépész 159 száza­lékkal. Szabó János gyártásvezető. Május 15—31-ig 30.000 néző tekintetle meg a balatoni mozik műsorát A Somogymegyei Moziüzemi Válla­lat felajánlotta, hogy II. negyedéves tervét június 20-ra teljesíti. Ezzel szemben már június 5-én, 15 nappal a vállalt határidő előtt 102 százalékra teljesítették tervüket. Május hónap­ban országosan a moziüzemi válla­latok közötti versenyben a somogyi a II. helyezést érte el. Növekedett a balatoni mozik látogatottsága, me­lyeknek műsorát a nyitástól, május 15-től május 31űg 30 ezer néző te­kintette meg. Ha a május 15—23-ig terjedő időszakot nézzük, azt látjuk, hogy az elmúlt évhez’ viszonyítva 12 ezer látogatóval több. tekintette meg a filmelőadásokat. A balatoni mozik közötti versenyben első Balatonlelle, második Siófok. t

Next

/
Thumbnails
Contents