Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A gépállomás segítségére támaszkodva készül az aratásra a nagyatádi Dózsa tsz Két nagyszerű film Magyarország—Dél-Korea 9:0 (4:0) ft MftGVftR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSA'GA'MAIé LAPJA XI. évfolyam, 143. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1954 június 18. TÁRGYALJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS A KOLTSEGVETEST Államunk bőkezűen támogatja az ipari tanuló-képzést PIROS LÄSZLÖ altábornagy, a belügyminiszter első helyettese: A kormányprogramm sikeres végrehajtása egyet jelent az ellenség reményeinek, törekvéseinek rombadöntésével KOSSÁ ISTVÁN ELVTARS: Kossá István elvtárs felszólalásá­ban a minisztertanács és közvetlen a minisztertanács alá rendelt szer­vek 1954. évi költségvetésével fog­lalkozott. Megállapította, hogy az a takarékosság kellő alkalmazása alap­ján készült. Elsőnek az Országos Statisztikai Hivatalról szólt. Rámuta­tott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1949-ben történt átszervezése óta sokat fejlődött: létrejött ha­zánkban az egységes statisztikai be­számolási rendszer, a statisztika a vezetés, az ellenőrzés eszköze lett, a statisztikai munka színvonala emel­kedett. Az elért eredmények ellenére a statisztika még nem mindenben fe­lel meg a követelményeknek. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal nem for­dított elég gondot a statisztikai mun­ka egészének az ellenőrzésére. Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk azt várja a statisz­tikusoktól, hogy mutassák meg elért eredményeinket, a hibákat és tegyék a statisztikát a népünk életszínvona­lának emeléséért folytatott harc fegyverévé. A sok-sok dicsőséget szerzett ma­gyar sport pénzügyi alapjait döntő mértékben kormányunk az Országos Testnevelési és Sportbizottság költ­ségvetésében biztosítja. A sportban elért sikereink köszön­hetők annak a következetes gondos­kodásnak, amellyel.. pártunk és ál­lamunk a testnevelés és sport széles­körű fejlődését elősegítette. E támo­gatás révén értük el azt is, hogy míg 1939-ben a hivatalos statisz­tikai adatok szerint 5514 sport­létesítmény volt Magyarorszá­gon, ma jóval több mint 12 ezer van. Köztük olyan hatalmas mű, mint a Népstadion, amely egyike e téren a legszebbeknek. A további fejlődés érdekében sok­kal több figyelmet kell fordítani a tömegsport általános minőségi szín­vonalának emelésére, több anyagi eszközt, megfelelő vezetőket és edző­ket kell a mezőgazdasági dolgozók részére biztosítani, hogy a magyar falu kultúrált szórakozási lehetőségét fokozzuk és biztosítsuk a falu tehet­séges sportolóinak is a fejlődést. Nagy gondot kell fordítani a sport- egyesületekben, de magában az OTSB-ben is az anyagi erők célsze­rűbb felhasználására, azaz a sport területén is gondosabb pénzgazdálko­dást kell folytatni. A minisztertanács költségvetése tartalmazza az anyagi fedezetét azoknak a megállapodásoknak, ame­lyeket kormányunk az egyházakkal kötött. A jelen költségvetés e célra több mint 68 millió forintot irányoz elő. Kormányunk az ezévi költségve­tésben is hatalmas összeggel támo­gatja a tudományos munkát. Ez tük­röződik vissza a 138 millió forintos előirányzatból, amely a Magyar Tu­dományos Akadémiánál kerül fel- használásra. Az Akadémia költségvetésében van biztosítva az aspiránsképzés anyagi fedezete is, 16.4 millió forinttal. A minisztertanács költségvetésé­ben van előirányozva az Állami El­lenőrző Központ működésének pénz­ügyi fedezete. 412 millió forintot irányoz elő a költségvetés a Munkaerőtartalékok Hivatala részére, hogy feladatát, a szakmunkás utánpótlást és a mun­kaerőtoborzást biztosítsa. Kormányunk bőkezű támogatá­sa az ipari tanulóképzésről olyan mértékben gondoskodik, hogy azt semmiféle kapitalista országban még elgondolni sem lehetne. Mindezek mellett mégis szükséges az, hogy az MTH a pénzügyi fegye­lem megszilárditása, a szocialista va­gyonnal való helyes gazdálkodás, a túl bürokratikus vezetés leépítése és egyéb más intézkedések révén töre­kedjen arra, hogy az egy ipari ta­nulóra eső hallatlan magas képzési költséget fokozatosan csökkentse, a képzés és a nevelés színvonalának csökkentése nélkül. A kormányprogramm központjá­ban mezőgazdaságunk fejlesztése áll. Ezt a célt szolgálja a Földmérési és Térképészeti Hivatal is, amely töb­bek között ellátja a földnyilvántar­tással összefüggő feladatokat is. Népgazdaságunk rendkívül fon­tos kérdése a mezőgazdaság szo­cialista szektorának megszilárdí­tása és minőségi fejlesztése. Ezért nagy feladat vár a Termelőszö­vetkezeti Tanácsra, mint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek irányító csúcsszervére. Tervezésünk helyes ki­alakítása és az éves pénzügyi terv végrehajtása érdekében elengedhe­tetlenül fontos a várható termésered­mények előzetes ismerete. Ezt a fel­adatot az állami termésbecslési fel­ügyelőség látja el. Az új kormányprogrammal kapcso­latban a Meteorológiai Intézet fel­adatköre jelentősen kibővült. Az in­tézet által korábban ellátott felada­tokon kívül a nagyarányú és kor­szerű mezőgazdaság megteremtése és fejlesztése érdekében agrometeoroló­giai kutatásokat is végez. 1954-ben befejeződik a lőrinci obszervatórium építkezése. Felépülnek a vácrátóti agronometeorológiai és a siófoki Ba- laton-kutató és veszély jelentő meteo­rológiai állomások. Az Országos Építésügyi Hivatalnak sürgős feladata, hogy a beruházások gazdaságosságának néhány alapvető követelményét a népgazdaság külön­böző ágaira kidolgozza. A minisztertanács bértitkárságá­nak is jelentős szerep jut a kongresz- szus által megszabott feladatok vég­rehajtásában. Éberen kell őrködnie a bérfegye­lem szigorú betartása felett és ezen a területen élesen kell har­colnia mindenfajta bérlazítás el­len. Komoly feladata továbbá a minisz­tertanács bértitkárságának annak ki­dolgozása, hogyan alkalmazhatjuk az anyagi érdekeltség elvét bérezésünk­ben az eddiginél következetesebben és hatékonyabban azoknak a célkitű­zéseknek megvalósítása érdekében, melyeket a kongresszus a takarékos­ság, az önköltség csökkentése, a mi­nőség megjavításáért elénk tűzött. E tekintetben pedig csak kezdeti lé­péseket tettünk előre és a miniszté­riumok mellett az elsősorban a mi­nisztertanács bértitkárságán múlik. Az országos létszámbizottság fel­adata harcolni az adminisztratív lét­szám felduzzasztására irányuló tö­rekvések ellen, elsősorban a státus­rendszer segítségével. Minthogy a minisztertanács és a közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt hivatalok feladatainak el­végzéséhez a költségvetés biztosítja a kellő pénzügyi fedezetet, az elő­terjesztést pártunk és a magam ne­vében elfogadom — fejezte be fel­szólalását Kossá István. A következő felszólaló Piros László altábornagy, a belügyminisz­ter első helyettese volt, aki a belügyi tárca költségvetésével foglalkozott. 1 A belügyminisztérium vezetői és beosztottad előtt — akik örömmel és meggyőződéssel tették magukévá az új kormányprogramm célkitűzéseit — most az a feladat áll, hogy a ma­guk területén végzett odaadó, ered­ményes munkával segítsék elő an­nak végrehajtását. Az új kormányprogramm rendkí­vül fontos feladatként jelölte meg az alkotmányban lerögzített jogrend és a törvényesség megszilárdítását, a la­kosság indokolatlan zaklatásának megszüntetését, a túlzott adminisz­tratív intézkedések elleni harcot. A törvényesség megszilárdításának gyakorlata minden tekintetben érez­teti kedvező hatását. Állami szerveink, közte a belügy­minisztérium és szervei munkájában a törvényesség megszilárdítása és fejlesztése területén elért eredmé­nyek elősegítették’a lakosság és az állami szervek közvetlen, sokoldalú kapcsolatának elmélyítését. Elősegí- tiv dolgozó népünk bizalmának nö­vekedését kormányunk, állami intéz­ményeink iránt. A dolgozókkal való közvetlenebb, szorosabb kapcsolat viszont elenged­hetetlen feltétele állami szerveink jó munkájának, az elkövetett hibák, a hiányosságok időbeni felismerésé­nek és kiküszöbölésének. A törvényesség megszilárdítása fo­kozta az állami szervek, így a bel­ügyminisztérium vezetőinek és be­osztottainak munkájában is a fele­lősségérzetet, hozzájárult a munka minőségének, színvonalának emelésé­hez. Ez a gyakorlat, a törvényesség megszilárdítása egyre inkább arra serkenti vezetőinket és beosztottain­kat, Hogy állandóan növeljék politi­kai és szakmai tudásukat, műveltsé­güket, kultúráltságukat. A törvényesség megszilárdítása fokozta az állampolgárok bizton­ságérzetét, ugyanakkor csapást jelent az ellenségre, elősegítette és mindjobban elősegíti az ellen­ség elleni harc sikerét, eredmé­nyességét. A törvényesség megszilárdítása és fejlesztése kétoldalú dolog. Nem csu­pán arról van szó, hogy a belügymi­nisztérium és szervei, valamint min­den más állami szerv betartsa a tör­vény előírásait, hanem arról is, hogy betartassuk és senki által ne enged­jük népi demokráciánk törvényeit megsérteni. A becsületes, jóindulatú embereket nevelnünk, tanítanunk, segítenünk kell törvényeink ismeretére, a kor­mányhatározatok és rendeletek be­tartására. Itt a meggyőzés, a türelem, a fel- világosító munka eszközét kell al­kalmazni. De nincs helye a türelemnek és főleg nincs helye a liberalizmusnak, az éberség hiányának népünk ellen­ségeivel szemben, akik tudatosan, alattomos módon megkísérlik kiját­szani, áthágni törvényeinket, hogy államunknak kárt okozzanak, hogy gátolják, akadályozzák a kormány­programm nagyszerű célkitűzéseinek végrehajtását, zavarják szorgalmas népünk békés, alkotó munkáját. A belső ellenséges elemek és erők, valamint külföldi támaszaik is tud­ják, érzik, hogy mit jelent az új kormán vprogramm végrehajtása, tudják — még ha nyíltan, kifelé ta­gadják is — hogy egyet jelent mun­kásosztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, egész népünk életszínvonalá­nak állandó emelésével, a munkás­paraszt szövetség további megerősí­tésével, népi demokratikus államunk rendjének megszilárdulásával, a szo­cialista építés sikereivel, a béketá­bor erősödésével. Ugyanakkor egyet jelent a kormánypro­gramm sikeres végrehajtása az ellenség reményeinek, tö­rekvéseinek rombadöntésével. Persze ezt az ellenség nyíltan nem hangoztatja, ennek éppen az ellenkezőjét terjeszti, hazug rágal­makkal illeti terveinket, munkán­kat, eredményeinket. Erőnket, pár­tunk, kormányunk, állami szerve­ink alkotó, őszinte bírálatát és ön­bírálatát gyengeségnek igyekszik feltüntetni. Ahol mi elkövetett hi­bák kijavítására teszünk eredmé­nyes intézkedéseket, ők visszavo­nulásról, meghátrálásról fecseg­nek. ,,Éhes disznó makkal álmo­dik“ —i mondja a közmondás. Ez gyakran ráillik népünk ellenségei­re is. Itt van például pártunk és kormányunk új politikájának, a mezőgazdaság fejlesztésére vonat­kozó programmja, amelyet nagy helyesléssel, megnyugvással foga­dott dolgozó parasztságunk, mun­kásosztályunk, egész dolgozó né­pünk. Az osztályellenség, a kulá- kok és cimboráik, külföldi sugal­mazóikra támaszkodva, azok ar­cátlan hangján, bátorításán fel­buzdulva, a törvényesség ürügye alatt támadást indítottak termelő- szövetkezeteink ellen. Dolgozó parasztságunk, mind a termelőszövetkezetekben tömörült parasztság, mind az egyénileg dol­gozó parasztok, akik bíznak pár­tunk és kormányunk politikájá­ban és egyre nagyobb termelési kedvvel- tesznek eleget hazafias kötelességüknek, megvédik a népi demokráciá­tól kapott szabadságukat és nem hajlandók engedményt tenni az ellenségnek, a kulá- koknak és egyéb falusi ellen­séges elemeknek. A belügyminisztérium vezetői­nek és beosztottjainak úgy kell dolgozniok, hogy a kulákok és egyéb ellenséges elemek még job­ban megértsék: pártunk és kor­mányunk mezőgazdaságunk fej­lesztésére, a dolgozó parasztság megsegítésére, a paraszti termelés biztonságának fokozására irányuló politikája — amely alapja egész dolgozó népünk, mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonala eme­lésének — nem jelent engedményt népünk ellenségei számára. A belügyminisztérium államvé­delmi és rendőri szervei eredmé­nyes harcot folytatnak a külföldi imperialisták ügynökei és a belső reakciós ellenséges elemek és erők ellen. Államhatáraink egyre inkább áthatolhatatlan akadályt je­lentenek az imperialisták ügy­nökei számára, akik akarva, nemakarva meg kell hogy ta­nulják: államhatárunk szent és sérthetetlen. Ugyanakkor kormányunk nem zárja le a kapukat a becsületes szándékkal beutazó külföldiek előtt, akik meg akarják ismerni népünk életét, munkáját, eredmé­nyeinket. De nem csak határain­kon, hanem az ország belsejében is egyre kilátástalanabb az impe­rialisták ügynökeinek, kémeknek és szabotőröknek, felbujtogatók- nak és más ellenséges elemeknek, belső rendünk esküdt ellenségei­nek sorsa! Pártunk és kormányunk nagy- jelentőségű határozatai a belügy­minisztérium és szervei fontos fel­adatává tette a közbiztonság és közrend, a társadalmi tulajdon, az állampolgárok vagyonának és biz­tonságának fokozottabb védelmét. E feladatok végrehajtása, bizto­sítása főleg rendőrségünkre hárul. Rendőrségünk e megtisztelő fel­adat végrehajtásában az utóbbi időben jelentős eredményeket ért el. Vannak eredmények a társadal­mi tulajdon védelme terén is. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos javulással azonban korántsem lehetünk megelégedve. Egyes vezetők nem tesznek meg­felelő intézkedéseket a társadalmi tulajdon megóvása, védelme érde­kében. A társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelme, a rendőrség ezirá- nyú munkájának megjavítása mel­lett megköveteli, hogy gazdasági vezetőink nagyobb figyelmet for­dítsanak e fontos kérdésre. Javult az ország közlekedésé­nek rendje is. A közlekedési balesetek száma 1953-ban 1952-höz viszonyítva 16 száza­lékkal csökkent. Tűzrendészeti szerveink munká­jában is van fejlődés. Tűzrendésze­ti szerveinknek az a feladatuk, hogy még erélyesebb és eredmé­nyesebb intézkedéseket tegyenek a megelőzésre. Különösen fontos most a nyári mezőgazdasági mun­kák tűzvédelmére jól felkészülni, hogy egyetlen szem gabona se mehessen ezen a téren kárba. Eb­ben komoly feladat vár tűzoltósá­gunk mellett az illetékes gazdasá­gi vezetőkre is. A belügyminisztériumnak és szerveinek egyik legdöntőbb fel­adata erősíteni kapcsolatainkat a dolgozó néppel. Pártunk és kor­mányunk nagyjelentőségű határo­zatai nyomán a belügyminisztéri­um is ért el e téren eredményeket. A dolgozók bejelentései alap­ján a belügyminisztérium szervei nem egy esetben tet­tek ártalmatlanná ellenséges elemeket és előztek meg kü­lönböző bűncselekményeket. Mélységes hazaszeretetre vall, hogy számos esetben határmente lakosok, egyszerű munkások, pa­rasztok, férfiak, nők, öregek és fiatalok határőrségünkkel össze­fogva, azt segítve, tesznek ártal­matlanná veszedelmes imperialista ügynököket, nem egyszer felfegy­verzett határsértőket. A belügyi szervek vezetői és be­osztottai is egyre jobban megér­tik, hogy munkájuk csakis akkor lehet eredményes, ha munkájuk­ban állandóan szem előtt tartják a nép, mindenekelőtt a munkás- osztály érdekeit s ha egész mun­kájukat áthatja a nép érdekei szol­gálatának szelleme. A kölcsönös segítés szellemének kiváló példája a június ll-i gyön­gyösi és nagyrédai példa, ahol a belügyminisztérium rendőri és tűzoltó szerveinek beosztottai — a néphadsereg harcosaival és tiszt­jeivel együtt — önfeláldozó, bátor magatartással, fáradhatatlan mun­kával 'nyújtottak eredményes se­gítséget az árvíz által veszélyez­tetett lakosságnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Farkas Mihály elvtárs nagy tet­széssel fogadott beszéde után Kossá István elvtárs, a Munkaerőtartalé- kck Hivatalának elnöke szólalt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents