Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-17 / 142. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 június 17. A KÖLTSÉGVETÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT Az országgyűlés szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos és Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczky János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsclinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város-és községgazdálkodási miniszter, Bognár J ózsef bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. . A diplomatapáholyokban a “budapesti diplomáciai testület több tagja foglalt helyet. 1 Az állami költségvetés ismertetése Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc előadó ismertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954. évi költségvetést, valamint az 1953. évről szóló zárszámadást az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága megvizsgálta és javasolja annak elfogadását. — A költségvetés bevételi előirányzatában a szövetkezetektől származó bevételek összege 1100 millió forintot tesz ki. Ez az összeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több mint 30 ezer új iparengedélyt adtak ki helyi tanácsaink a termelő- munkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségleteinek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevétel a költségvetés teljes bevételének csak mintegy 8 százaléka. A kormányprogramm alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a mezőgazdasági termelők jövedelemadóját, módosítottuk a gyermektelenségi adót, eltöröltük a katonai szolgálatmentességi adót és az adóhátralékok túlnyomó részét is. A felsorolt kedvezmények eredményeképpen a lakosságtól befolyó adóbevételek előirányzata 3696 millió forintot tesz ki. A továbbiakban a költségvetésben előirányzott kiadásokat ismertette és a többi közt elmondotta: A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas ösz- szegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alap- anyagtermelő iparágak és az élelmi- szeripari, valamint a könnyűipari beruházásokra. Jelentős összeget fordítunk az ipari és energia bázisaink kiszélesítésére, hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett, a népgazdaság fejlesztésére előirányzott költségvetési kiadások nagyrészét a mezőgazdaság fejlesztésére, a talajerő utánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás, a gépesítés kiterjesztésére, valamint az állattenyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelésügyi minisztérium gazdaságainál 2538 millió forintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább növekednek a közoktatásra, az egészség- védelemre és tásadalombiztosítási célokra fordított, kiadások — folytatta. — Ezekre a feladatokra 10.057 millió forintot irányozunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari tanulókról — folytatta. — Költségvetésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra. Nagy összegeket fordítunk költségvetésünkben a tudományos kutatásra. 54 millió forintot foi'dítunk a tudományos munka továbbfejlesztésére. Nagy összeget irányoz elő a költségvetés a kultúra és művészet támogatására, különösen népművészetünk és nagy sikereket felmutatott filmgyártásunk fejlesztésére. Költségvetésünkben 123.5 millió forintban irányoztuk elő a magyar sport fejlesztését szolgáló kiadásokat. 68 millió forintot fordítunk a sportcélok támogatására. Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és, bővítésére közel félmilliárddal nagyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi beruházásaink nyomán a kórházi ágyak számát közel 5 ezerrel növeljük. A társadalombiztosításra előirányzott költségvetési kiadások meghaladják a 3859 millió forintot. A lakosságnak több mint 60 százaléka részesül társadalombiztosításban. Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kormányunk azzal is — folytatta — hogy széleskörű lakásépítési Programm keretében több mint 1500 millió forintot irányzott elő új lakások építésére. A szocializmus építésében elért sikereinket, szociális és kulturális vivNépköztársaságunk minisztertanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költség- vetés hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprogramm célkitűzéseinek valóraváltását. Az ezévi költség- vetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a fel- emelkedés, a növekvő jólét útján — kezdte beszédét Farkas Mihály. Mik voltak a kormányprogramm célkitűzései? Mindenekelőtt pártunk politikájának megfelelően az új kormányprogramm legfőbb feladatának tekintette a munkásosztály, s egész népünk életszínvonalának következetes emelését. Dolgozó népünk életét szebbé, kulturáltabbá, örömtelj esebbé alakítani, ez a nemes törekvés hatja át a párt új politikáját és ennek megfelelően az új kormányprogrammot. A kormányprogramm alapvető feladatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövetség és ezen túl a népi-nemzeti egység további megszilárdítását. Végül a külpolitikai területen fő célkitűzésének tekintette a hazánkat felszabadító szocialista Szovjetunióhoz fűződő őszinte és megingathatatlan örök barátság és I szövetség elmélyítését, a nagy KíI nai Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a népi demokratikus országokkal testvéri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatva a harcot a tartós béke biztosításáért. A kormányprogramm e nagyszerű céljai osztatlan megelégedést és lelkesedést váltottak ki dolgozó népünkben. Pártunk politikája és a kormányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket aZ eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorgalommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormányprogramm végrehajtásához. Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, Hiányainkat csak úgy tudjuk fenntartani és továbbfejleszteni, ha gondoskodunk azok megvédéséről. A költségvetésben ezért 5400 millió forintot biztosítunk népgazdaságunk számára hazánk biztonságának, békéjének védelmére — mondotta, majd államapparátusunk munkájáról szólt. Hangsúlyozta: a minisztériumok, a felső vezetés még mindig erősen centralizált, sok a felesleges, ki nem használt munkaerő, számtalan a bürokratikus, az élettől elszakadt, íróasztalízű rendelkezés. Ezután a helyi tanácsok munkáját értékelte. A helyi tanácsok szerepe nő, gazdasági és politikai jelentőségük fokozódik. Feladataikat egyre jobban és önállóban látják el. Ez jut kifejezésre a helyi tanácsaink 1854. évi költségvetésében is, amelynek előirányzata az 1853. évi 5331 millió forinttal szemben 6316 millió forint. Költségvetésünk erősíti népgazdaságunkat, elősegíti a termelés fokozását, biztosítja a mezőgazdaság fellendülését — mondotta befejezésül. — Dolgozó népünk tudatában van ennek, ezért dolgozik áldozatkészen, öntudatosan a népgazdasági tervben kitűzött feladatok végrehajtásán. Végül kérte, hogy az országgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság által megvizsgált és jóváhagyott költségvetést fogadja el. Nezvál Ferenc beszéde után Farkas Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság ■tagja emelkedett szólásra. mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását, a szebb, boldogabb jövő felé. Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Népünk erősödő politikai egysége és az a tény, hogy munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támogatja a párt és a kormány politikáját, kifejezésre jutott abban is, ahogyan népünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készült. Milyen változások történtek népünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredményeként az elmúlt egy esztendő alatt? Mindenekelőtt emelkedett munkásságunk, népünk élet- színvonala! Az 1953. júliusi, majd szeptemberi árleszállítások következtében a dolgozók több mint 800 millió forintot takarítottak meg. Az ár- leszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953-ban mintegy 425 forint, 1954-ben pedig a hús- és zsírárleszállítást figyelembevé- ve, közel 1100 forint. Kormányunk 1953 június óta számos béremelést hajtott végre. A kormányprogramm óta végrehajtott bérügyi intézkedések közel 1 millió dolgozót érintettek, s költségkihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954-ben pedig mintegy 1.5 milliárd forint. 1953-ban a munka- védelmi beruházásokat 60 millió forinttal, a dolgozó anyák munka- körülményeinek megjavítására, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet 100 millió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954 első felében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, mintegy 20 százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárló ereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkentése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komolyan megnőtt a kereslet. E növekvő igények kielégítésére 1954-ben 14 ezer ekét, 2 ezer vetőgépet, 13 ezer boronát, 11 ezer lókapát, 6 Farkas Mihály elvtárs beszéde ezer répavágót, és számos más kisgépet, szerszámot, háromszor- annyi műtrágyát, kétszerannyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagymértékben megnőtt az építkezési kedv is. Ez év első négy hónapjában már két és félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája és a kormányprogramm végrehajtása lényegesen megjavította a dolgozó parasztság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek. Pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagymértékben növelte a parasztság munkakedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége és ennek eredményeként ez évben úgyszólván minden talpalatnyi földet megműveltek. A tavaszi szántás-vetési munkákat nehezebb körülmények között gyorsabban és jobb minőségben végezték el, mint az elmúlt évben. Nagyon, nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk. A zöldségtermelés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobb mniőségű zöldséghez juthatnak. Pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kultúrotthonok, roh&mosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növekedett a könyvforgalom. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának. Ezért amíg 1953-ban az ösz- szes beruházások több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett összegű beruházáson belül jelentősen növekszik ez évben a mezőgazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordult elő a magyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen fel- használása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé s örömteljesebbé. A mi népünk már többé nem egy maroknyi kizsákmányoló csoport gazdagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Az 1954. évi költségvetésünk közel 960 millió forinttal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk életszínvonalának emeléséhez. A színházak és opera látogatóinak száma a fővárosban épp úgy, mint vidéken, a kormányprogramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasztalható. Budapesten 46 százalékkal, falvakban pedig 58 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbiráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva közel 40 százalékkal csökkent. Ugyancsak csökkent az előzetesen letartóztatottak száma. 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. A kormányprogrammban kifejtett elvnek megfelelően szigorú intézkedésekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki kell küszöbölni minden területen a törvényesség megsértését. Ennek megfelelően több esetben indult már büntető eljárás olyan állami funkcionáriusokkal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességlet, az állampolgárok jogait. Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia rendelet j végrehajtását, valamint az inter-j nálótáborok megszüntetését és a [ kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell 5 tekinteni az ügyészség megszerve- I zését. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista' törvényesség megerősödött, az állampolgárok zaklatása megszüntetésére a kormány által tett erélyes intézkedések komolyon éreztetik hatásukat —' sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — továbbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi 'kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne arra, hogy kezet emeljen népünk szabadságára, békénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ kapjon, amely megérteti vele, hogy hazánk nem rés, hanem erős, bevehetetlen bástya a béke, a szabadság arcvonalán. (Nagy taps.) A mi költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki megállapíthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyének szolgálata szellemében kormányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kormányt a »mi kormányunknak« és nagy pártunkat a »mi pártunknak«. (Taps.) Merőben más a helyzet a kapitalista világban. A kapitalista országok költségvetésének nagyrésze a militarizálás, az új háborúra való felkészülés érdekének van alárendelve és ezért óriási deficittel küszködnek. A kapitalista országokban a dolgozók magas adóztatásával biztosítják az állami bevételek nagyrészét. Ezért ezekben az országokban szinte minden évben emelik a közszükségleti cikkek fogyasztási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a háború után az Egyesült Államokban 12-szeresére, Franciaországban 3-szorosára, Angliában pedig 64 százalékkal emelkedtek. A kapitalista társadalomban a mi- litarizmus, a háborúra való felkészülés egysége növeli a népek nyo-i morát és másrészt a kapitalisták busás jövedelmét. (Folytatás a 3. oldalon.)
