Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja. Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczky János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szijártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomátapáholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Bogdán Namera, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság nagykövete, Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Renato Giardini, az Olasz Köztársaság követe, Fernand Justice, a Belga Királyság követe, Lauri M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, Resseeguier rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Osztrák Köztársaság ügyvivője, Abdel Salam Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Strachimir Hiev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Csan Si-ce, a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Hansjörg Hess, Svájc ideiglenes ügyvivője, Vladimir Kuska, a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Robert M. Saner, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság ideiglenes ügyvivője és a budapesti diplomáciai testület számos tagja. , 7 . ' Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bemutatta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának jelentését az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta végzett működéséről. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1954. évi állami köliségvétést, a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1-953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Erdei Ferenc igazságügyminiszter pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról és végül a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Pesta László jegyző ismertette Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének az országgyűlés elnökéhez intézett levelét. A levélben a minisztertanács elnöke közli a minisztertanács határozatát, amellyel javasolja az országgyűlés ügyrendjének olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a Népiköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehessen. Az országgyűlés az ügyrend kiegészítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügy miniszter szólalt fel. < A Magyar Népköztársaság 1954.' évi költségvetésében kifejezésre jut a párt és a kormány politikájának fő irányvonala: a szocializmus alapjainak építése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése — kezdte beszédét.. Az 1954. évi költségvetés végrehajtása hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépést jelent előre dolgozó népünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása útján. Az 1953. évi költségvetés végrehajtásánál a II. félévi gazdálkodás eredményei jelentősen eltérnek az I. félévétől — folytatta. — Míg az 1953. első félévi költségvetési gazdálkodást a felemelt ötéves népgazdasági terv feszített feladatai jellemezték, addig az elmúlt év második félévében a költségvetés végrehajtása során már kifejezésre jutottak azok az intézkedések, amelyek 1953 júniusa után gazdaságpolitikánk új irányvonalát, a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását szolgálták. Az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés már jelzi azokat az első eredményeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nép anyagi életfeltételeinek, szociális és kulturális életviszonyainak megjavítása terén az év második felében elért. A dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések szükségessé tették az 1953. év második felében a pénz és anyagi eszközök megfelelő átcsoportosítását. A pénzeszközök átcsoportosítása új arányokat eredményezett a költségvetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés a beruházásoknál. így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kiadások az előirányzott 37 százalék helyett, a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedése a 'beruházások teljes összegéből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor az év második felében jelentősen növeltük azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztését szolgálták. Az 1953. évben megvalósított mintegy 16 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az ipari termelés erőteljes fejlődése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállítása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező alakulása szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormány intézkedései nyomán a munkások, parasztok és alkalmazottak jövedelme 1953. évben mintegy négy milliárd forinttal emelkedett. 1953 második felében a lakosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Ezután ismertette a szocializmus építésének új szakaszában elért nagy sikereket. 1953-ban népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az ipari termelés 11.8 százalékkal,' s. mező- gazdasági termelés 18.4 százalékkal haladta meg az előző évit. • Ezután azokról a hibákról szólt, amelyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezetőszervek nem tartottak lépést a kormányprogramm megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. 1853 második felében az átcsoportosítás, az termelés átállítása terén sokhelyütt megmutatkozott határozatlanság károsan éreztette hatását egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtásában. Az 1953/év gazdálkodásának főtanulsága -j- folytatta Olt Károly — hogy nemcsak a földművelésügyi, a kohó- és gépipari, a nehézipari, de valamennyi gazdasági minisztériumnak meg kell javítania irányító munkáját, az eddiginél sokkal többet kell törődniök a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartáséval, a termelékenység szüntelen emelésével, a tervben előírt önköltség biztosításával. Az eredmények azt mutatják — hangsúlyozta a továbbiakban Olt. Károly — hogy a nehézipar túl gyors ütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére népgazdaságunk alapjai szilárdak, iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére támaszkodva biztosan haladhatunk előre most már azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kijelölt. Népgazdaságunk szilárd erejét bizonyítja az 1953. évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költségvetést 49 milliárd és 890 millió forint bevétellel, 49 milliárd és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a .széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Tisztelt Országgyűlés! ‘ Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 1 milliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költség- vetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. A beruházásokat 3.2 milliárddal, a védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb ösz- szegben irányoztuk elő a múltévá teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb tételeiméi jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez és a kormányprogramm egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthassuk. Az 1954. évi költségvetésben népgazdaságunk fejlesztésére a költség- vetés összes kiadásainak 63 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jog- biztonságra, valamint az államapparátus igazgatási kiadásaira az összkiadások 4—1 százalékát irányoztuk elő. • A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, melyeket államunk a költségvetésből fenntartott szociális és kulturális intézmények fejlesztése, a lakosság részére végzett szolgáltatások minőségének emelése révén nyújt a dolgozó népnek. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra, mint 1953-ban. Az állami költségvetés tervezete a népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek továbbfejlesztésére, a színházak, valamint a Sportes testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 859 millió forintot irányoz elő. Az 1954. évi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általános iskolák fejlesztését helyezi előtérbe és ezáltal részben kiküszöböli az elmúlt évek iskolapolitikájának azt a fogyatékosságát, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelentékeny eredmények mellett az általános iskolai oktatást viszorylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kadások 568 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíj-juttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelése mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből kulturális és művészeti céltámogatásokra. Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és testnevelési célokra. Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészség- ügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek száma 20 százalékkal nő. A kormányprogramm- nak az egészségvédelemre, az üzemegészségügy! viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően 662 millió forintot irányoztunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. Olt Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásai között jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatát az előző évhez képest megkétszereztük. Ezután elmondotta, hogy idén több mint 70 százalékkal növekszik az öntözött területek nagysága s a költségvetési kiadások között kereken 1300 millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kadáso'knál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti széktor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoztak elő, elsősorban a termelőszövetkezetek beruházásaira. A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek — folytatta. — A gépállomások, a tanácsok fokozottabb segítségnyújtásával, a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával, a legjobb káderek átcsoportosításának meggyorsításával el kell érnünk azt, hogy mellévő termelőszövetkezeteink megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék. A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami növényvédelem. 17 növényvédelmi állomást állítunk fel. Megindul ebben az évben a vegyszeres gyomirtás. A kolorádóbogár elleni védekezés során nagy területeken sávporzást végeznek. Ezek az intézkedések közel 100 millió forinttal emelik a múlt évhez képest a növényvédelemre fordított kiadásokat. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szociális szektorának, ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Számos intézkedéssel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a termelés fokozásában, a szerződéses, valamint • a beadásra kerül* egyéb termékek átvételi árának felemelésével, a gépállomások díjtételeinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal, a kedvezményes áron történő tenyészállat- és vetőmagjuttatással. Állami szerveink és intézményeink feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztság számára biztosítsák a kormány által nyújtott támogatás igénybevételét. Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadásók elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a. mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. A költségvetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszának az a jellemvonása — mondotta ezután —, hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése. Ennek következtében jelentősen növekedik a könnyű- és élelmiszeripar beruházásainak összege. Ezzel megteremtjük a szükséges feltételeit annak, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954- ben jelentősen növekedjék. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkal történő ellátása terén — hangsúlyozta — fontos szerepe van az állami begyűjtés szerveinek. Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikkel, az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen látva. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalma nagymértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1953-ban. A kereskedelem munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes áruelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen megnőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval éc a népi demokráciákkal. Bővül külkereskedelmi kapcsolatunk, árucsere- és fizetési forgalmunk á tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének. A költségvetés erre a célra mintegy másíék- milliárd forintot irányoz elő. A múlt évinél kisebb összeggel szerepelnek a költségvetésben az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vállalatok forgóeszköz-gazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő iar(Folytatás a 2. oldalon.) A békeharc feladatai megyénkben Ünnep a milliomos tsz-ben Jelentős építkezések megyénk gépállomásain 8 111 MR v* t j a ME f b^T^g^^lapjaí VILÁG P.R OLE TARJAI EGYESÜLJETEK! OSt Károly elvtárs feeszéde
