Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
2 Szerda, 1954 június 16. Az országgyűlés új ülésszaka SOMOGYI NÉPLAP ben s 1954 első negyedében se gyáripar az előző év hasonló időszakához képest átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos .ágában a kifizetett munkabérek emelkednek. Fel kell venni a harcot a laza béralapgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló norma- csalások ellen. A legszélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az. élet- színvonal állandó emelésének döntő feltétele a termelés gazdaságosságának kérdése — hangsúlyozta Olt Károly s hozzátette: Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fontos oka, hogy nem érvényesítettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit. Az igazgatók és főmérnökök, a főkönyvelőkkel együtt — folytatta — nem vizsgálják a termelés gazdaságosságát, nem merik megtagadni, vagy csökkenteni a jogosulatlan prémiumigényeket, nem elemzik megfelelően a mérlegbeszámolók adatait s a beszámolókban feltárt hibákért, lazaságokért nem vonják felelősségre a hibák elkövetőit. A vállalaton belüli operatív és folyamatos ellenőrzést az igazgatók mindennapi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni. Az állami költségvetés fontos részét képezik a lakosságitól származó adóbevételek — folytatta beszédét Olt Károly. — Az 1954-es költségvetésben a lakosságtól befolyó adóbevételek 3896 millió forinttal szerepelnek és a költségvetés összbevételeinek csupán 8 százalékát teszik ki. A folyó évi költségvetésben az általános jövedelmi adóbevételt az 1953. évben 15 százalékkal csökkentett adó összegében irányoztuk elő. Ez a csökkentés elsősorban a mezőgazdasági lakosságot érinti. A jelentős kedvezmények ellenére -— hangsúlyozta Olt Károly — az első negyedévben a mező- gazdasági lakosság 170 millió forinttal maradt adósa az államnak, jóllehet pénzbevételei kedvezően alakultak. Mulasztás terheli ebben elsősorban a pénzügyminisztériumot, de a tanácsi pénzügyi szerveket és magukat a1 tanácsokat is. Mind a pénzügyi szerveknek, mind pedig az adózóknak világosan látniok kell, hogy csak az állampolgári kötelességek pontos és hiánytalan teljesítése biztosíthatja a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. A pénzügyminisztérium az adóztatás és az adóbeszedés terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére már eddig is több gyakorlati intézkedést tett és egyik legfontosabb feladata az állam- polgári fegyelemnek megszilárdítása és az adófizetési készségnek a megjavítása. Az adóterhelések felülvizsgálata, az adóztatás mérve ellen irányuló panaszok gyors megvizsgálása, az előforduló méltánytalanságok megszüntetése és a községi adónyilvántartás megszervezése lehetőséget nyújt arra, hogy megszilárdítsa az adózókban a pénzügyi szervek munkája iránti bizalmat'. A takarékosságot messzemenőleg érvényesíteni kell az igazgatási kiadások területén is .— mondotta ezután. — Erre igen nagy lehetőségeink vannak. Államigazgatási szerveink munkájában ma még széles körben fellelhető a feladatkörök túlzott központosítása, az egyes szervek közötti párhuzamos ügyintézés, az érdemi munkát akadályozó' öncélú, bürokratikus tevékenység. A felalatkörök jórészének decentralizálásával, az irányítás és végrehajtás közé iktatott felesleges és párhuzamos szervek megszüntetésével, a funkcionalizmus kiküszöbölésével, a formális és bürokratikus tevékenység felszámolásával, az államigazgatás munkájának egyszerűsítésével el kell érnünk azt, hogy az államapparátus közelebb kerüljön a dolgozókhoz, munkája minőségileg megjavuljon; hogy feladatait jobban, gyorsabban végezze el. Ahhoz, hogy a takarékosságot az eddiginél sokkal eredményesebben alkalmazzuk — folytatta — a pénzügyminisztérium és a bankok dolgozóinak fokozniok kell aktivitásukat és a forinttal történő ellenőrzés eszközét a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takarékosságnak minden területen való érvényesítéséért folyó harc éles fegyverévé kell fejleszteniük. Szólni kívánok még néhány szót az egyéni takarékosságról. Az egyéni takarékosság a múlt év júniusa óta igen szépen fejlődött. Örvendetes, hogy a takarékosság egyre inkább gyökeret ver a falun- is. A bácsmegyei Vaskút községnek az ország valamennyi köz-’ ségéhez „Ahány ház, annyi betétkönyv“ jelszóval intézett verseny- felhívásához eddig több mint 2 ezer község csatlakozott. A szépen fejlődő városi betétek mellett, a falusi betétek az utóbbi 10 hónap alatt megkétszereződtek. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetése a szocializmus építése új szakaszának első költségvetése. Kiadási előirányzatai szolgálatában állnak a nagy célkitűzésnek, amely a szocializmus alapjainak építését szorosan összekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelésével. Ahhoz, hogy e célokat megvalósíthassuk, költségvetésünk bevételeit úgy kell előirányoznunk, hogy takarékos beosztással egyrészt előrehaladásunk kulcskérdését képező mezőgazdasági fejlesztési feladatainkat megvalósítsuk, másrészt az életszínvonal emelkedését biztosító egyre több árucikket adjunk- dolgozó népünknek. E kettős feladat sikeres megvalósítása legfontosabb része a kormány programmjának. A kormányprogramm eddigi sikeres végrehajtása azáltal vált lehetővé — fejezte be szavait —v hogy ezt a programmot egész dolgozó népünk magáénak vallotta és vállalta végrehajtását. Ezért minden eddiginél határozottabban lehet és kell támaszkodnunk népünkre, népünk közös erőfeszítésére. Olt Károly beszédét a képviselők hosszantartó tapssal fogadták. Az országgyűlés keddi ülése ezzel véget ért. Az ülésszak munkáját szerdán délelőtt 10 órakor folytatja. A szerdai hatórás ülés napirendjén az 1954. állami költségvetés tárgyalása szerepel. Az országgyűlés a költségvetés általános és tárcakénti vitáját együttesen folytatja és ezzel együtt tárgyalja az 1953. évi költségvetés ■végrehajtásáról szóló jelentést is. Az ülést Rónai Sándor elnök I zárta be. Molotov újabb megbeszélést folytatott Edennel A BÉKEHARC FELADATAI MEGYÉNKBEN (Folytatás az 1. oldalról.) talékok. Éppen ezért 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszközcsökkentési mozgalmat. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelezésen keresztül fokozottabban elő kell segítenie a készletek feltárását és megmozgatását és egyben meg kell akadályoznia újabb elfekvő készletek keletkezését. Az állami költségvetés kiadásai között .évről évre fontosabb helyet foglalnak el a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása előtt az önkormányzatok kiadási előirányzata 1 milliárd és 300 millió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954- ben már 6 milliárd és 3l6 millió forintot tesz ki. A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák és hiányosságok felszámolása —-1 folytatta — szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a tanácsok felelőssége. Rátérek az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére — folytatta Olt Károly. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésének bevételei túlnyomórészben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók, nyereség és egyéb befizetések 37.8 milliárd forintot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig 1 milliárd és 100 millió forintot tesz ki. Elmondta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása az állami vállalatok akkumulációja, amely for- galmiadó és nyereségbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Az állami, bevételek fő forrása — amint ezt forgalmiadó és nyereségbefizetés döntő súlya is mutatja — állami vállalataink termelő munkája.' Növekvő bevételeket csak növekvő termelés — ezen belül a termelés gazdaságossága, a legmesszebbmenő takarékosság biztosíthat. A főfigyelmet ezért a munka termelékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarékosságra, a termékek, árucikkek minőségének emelésére kell fordítanunk. Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló —. mondotta. A szocializmus építésének új szakaszában döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak a feltárása és mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők. Az anyagtakarékosság fontosságáról is szólt. Az anyagtakarékosság terén elért akár 1 százaléknyi eredmény több mint félmilliárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután a termelékenység emelésének fontosságát hangsúlyozta. A munka termelékenysége a felszabadulás óta eltelt 9 év alatt ugrásszerűen emelkedett s a háború előtti színvonalat ma 70 százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953-ban már nem emelkedett kielégítő mértékGenf (MTI). Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere kedden délben másfélórás megbeszélést folytatott Eden angol külügyminiszterrel. Értekezleti körökben fokozott jelentőséget ; tulajdonítanak ennek az eszmecserének. Mendes-France csütörtökön délután mondja el programmbeszédét a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Mendes-France radikális képviselő kedden és szerdán folytatja tárgyalásait, mert lehetőleg tiszta képet szeretne alkotni magának arról, hogy csütörtök délután, amikor a nemzetgyűlés meghallgatja programmbeszédét, megkapja-e a miniszterelnöki székbe beiktatásához szükséges '314 szavazatot. Legnagyobb problémája a reakciós pártok mesterkedései közepette az, hogy a kommunisták támogatásával tudna-e kormányt alakítani és hogy ennek mák lehetnek a következményei. LAPOZZUK VISSZA, a naptárt! egy-két esztendővel és nézzük meg,, hogyan alakult a nemzetközi helyzet, hogyan változtak az erőviszonyok ez idő alatt. »A nemzetközi ‘helyzetet — mint Rákosi elvtárs mondotta pártunk III. kongresszusán — a kapitalista világ- rendszer további gyengülése és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok további megerősödése jellemzi«. Az amerikai imperialisták ama politikája, hogy uralmukat kiterjesz- szék az egész világra, egyre nagyobb ' ellenállásba ütközik azoknak a népeknek részéről, melyek nemzeti függetlenségükért, önállóságukért és jólétük emeléséért küzdenek. Világ- ■ szerte a történelem napirendjére került a gyarmati népek felszabadító harcra, felszabadító mozgalma és nincs olyan imperialistá" erő, amely ezt a harcot fel tudná tartóztatni. Ezt világosan mutatja az amerikai imperialisták Koreában elszenvedett veresége, kudarca is. Az amerikai imperialisták terve az volt, hogy Korea elfoglalásával szilárdan megvessék lábukat Ázsiában, utána pedig megkezdjék az ázsiai népek gyarmatosítását Ez volt a tervük. Ezzel szemben a vahság az, hogy az Egyesült Államok a koreai háborúban szenvedte el első komoly háborús vereségét. Ugyanaltkor ehhez a kudarchoz újabb nehézségek járulnak, amelyek ar- amerikai gazdasági életben jelentkeznek. Már egy évvel ezelőtt látni lehetett, hogy' az Egyesült Államokban közeleg a gazdasági válság, ma már — mint a termelés csökkenése’ és a munkanélküliség növekedése is mutatja — a válság egyre mélyül. Az ipari termelés a válság első hét. hónapjában 10.2 százalékkal esett vissza. A teljes munkanélküliek száma jelenleg 6 millió körül van. A kifejlődő' gazdasági válság hatása természetesen' külpolitikai téren is megmuttakozik, növeli az imperialista táboron belüli ellentéteket. A SZOCIALISTA TABOIí erősödésének mutatója elsősorban a Szovjetunió erősödése. Mint Rákosi elvtárs mondotta pártunk III. kongresz- szu.sán: »-Ebben a helyzetben egyre nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd bástyájának jelentősége, befolyása, tekintélye«. Ugyanakkor fokozódó Ütemben növekszik a Szovjetunió gazdasági ereje is. Gyors ütemben növekszik a nehézipar, amely a szovjet gazdaság felvirágzásának, az ország védelmi képességének alapja. A nehézipar sikerei megteremtették a feltételeket a közszükségleti cikkek termelésének gyors fellendítéséhez és a mezőgazdaság erőteljes fejlesztéséhez. A Szovjetunió gazdasági életének általános fejlődése alapián állandóan emelkedik a dolgozó nép anyagi jóléte és kulturális színvonala-. A Szovjetunió egyre növekvő erejére támaszkodva, annak tudatában, a nemzetközi feszültség további enyhítésén, a tartós és szilárd béke biztosításán munkálkodik. Ennek érdekében külpolitikájában is nagy erőfeszítéseket tesz, amely a genfi értekezlet során is állandóan tapasztalható. A Szovjetunióval vállvetve küzdő népi demokráciák fejlődése, gazdasági és politikai megerősödése a béke biztosításának fontos tényezője. A béketábor országainak kapcsolatairól szólva mondotta Franeiszek Mazur elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldötte pártunk III. kongresz- szusán: »A mi kapcsolataink gyökeresen mások, mint az imperialista tábor országai között fennálló kapcsolatok. Ott az úgynevezett együttműködés durva diktátumot jelent, a népek létérdekeinek és önállóságának lábbal tiprását, a belső ügyeikbe való szemtelen beavatkozást és törekvést a gyengébb partner nemzetgazdaságának aláásására, meggyengítésére. Nálunk, a mi táborunkban a szabad és szuverén népek együttműködése népeink felvirágzását és boldogságát biztosítja. Ezért a nemzetközi kapcsolatoknak ez az új típusa igen nagy vívmánya az egész emberiségnek. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az új 't.ípusq valamennyi nép számára megmutatja a béke és a barátság útját«. Ugyanerről szólva Julius Duris elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt küldötte mondotta: »Közös építőmunkánkban továbbra is segítségére leszünk egymásnak és továbbra is következetesen fogunk támaszkodni közös barátunkra és védelmezőnkre — a nagy Szovjetunióra«. A BÉKÉÉRT folyó nagy, nemes küzdelemben igen fontos tényező a népek békeakaratát egybefoglaló száz- és százmilliókat mozgató békemozgalom. A békéért folyó nagy harcban a szocialista tábor országai mellett ott találjuk a kapitalista országok népeit, ä békét akaró emberek tíz- és tízmillióit. Mint a Francia Kommunista- Párt küldötte, Étieime Fajon elvtárs mondotta pártunk III. kongresszusán: »A világ békéjéért folyó harcban a francia nép rendíthetetlenül' helytáll a reá- bízött' arcvonaloij«. íTasonlóképpeh helytállnak a többi tőkés ország dolgozói' is a békéért folyó küzdelemben. A béke megszilárdítása terén igen fontos tényező az ázsiai országok, köztük olyan ország, mint India magatartása is. A népek egyre növekvő' békeakaratának, a fejlődő békemozgalomnak igen jelentős, eredményei vannak. Egyik jelentős’ eredménye a tárgyalások eszméjérrek győzelme, amelyet igazol az ez év január 25-től február 18-ig Berlinben megtartott négyhatalmi tanácskozás és az immár nyolcadik hete folyó genfi konferencia is. A genfi konferencia jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy azon — mint az öt nagyhatalom egyike — részt vesz a Kínai Népköztársaság is. A békéért' folyó'nagy küzdelmünk eredményeit nem látni hiba lenne, de ugyancsak hiba lenne, ha ezeket az eredményeket túlbecsülnénk. Nem szabad azt hinnünk, hogy a béke útja, a népek barátságának útja egyenes betonút, amelyen minden akadály nélkül száguldhatunk. Az imperialisták nem mondtak le, háborús szándékaikról, folytatják háborús mesterkedéseiket. Mint Vorosilov elvrtárs mondotta pártunk III. kongresszusán: »Az imperialista reakció erői, az új világháború kirobbantásának megszállottjai mindenképpen igyekeznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkenését. Katonai tömböket létesítenek, folytatják a fegyverkezési hajszát, ' fokozzák Ny ugat-Nénrcí ország és Ja- pás újrafelfegyverzését, hogy ugródeszkának hasznáják fel ezeket az országokat Európa és Ázsia békeszerető népei elleni háborús készülődéseik során. Ezért .az összes béíke- szerető erők kötelessége, högy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyújtogatok mesterkedéseit és bűnös terveit, növeljék éberségüket és szervezettségüket a béke ellenségei mindenféle háborús provokációjának megakadályozása céljából«. A BÉKEHARCOSOK TEENDŐI közé tartozik a felvilágosító, nekelő- munka fokozása. Minden békemegbízott, békebizottsági titkár, minden békéharcöis,' akár községben, üzemben, hivatalban vagy lakóterületen végzi békemozgalmi munkáját, tartsa szem előtt az Országos Béketanács ez év április 21-i határozatát, amelyben többek között ezt olvashatjuk: »Induljon széleskörű felvilágosító munka: beszélgetéseken, békeesteken tárgyalják meg a Béke-Világta- nács Irodájának okmányait. Hallassák hangjukat minél többen: az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötésére tett szovjet javaslat a magyar nép, minden békeszerető magyár ember jövőjét. is’ szolgálja. Ne hallgassanak a veszélyről, amely minden virágzó életet, pusztulással fenyeget, de mutassák meg, hogyan nő és izmosodik napról-napra az az erő, amely a mi kezünkben van. Ne legyen hazánkban senki, aki nem ismeri meg az igazságot a háború és a béke mostani nagy küzdelmében«. A nemzetközi kérdéseket, ismertető felvilágosító munka során az összeurópai kollektív biztonsági szerződés mellett — az »európai védelmi közösség« elleni kiállás mellett, mozgósítani kell minden békeszerető becsületes embert az atom- és hidrogénfegyver betiltásának és ellenőrzésének követelésére. Természetesen hiba lenne nem beszélni arról a veszélyről, amelyet az atom- és hidro- gémbomba veszélye jelent az emberiség számára. De látni kell azt is, hogy az atomzsarolás . bumerángként azok fejére hullt vissza, akik ezzel akarták: agresszív terveiket -másokra erőszakolni. MEGYÉNK BÉKEMOZGALMÁNAK, megyénkben minden békeihar- cosnak fontos feladata, hogy minél több embert bevonva a békemozgalomba, minél több embert mozgósítva, segítse a népi nemzeti egység további megszilárdítását. Nem utolsósorban feladata megyénk békemozgalmának az is, hogy a béke melletti tettekben való kiállásra serkentsen minden becsületes békeszeretö embert, akinek kedves saját és szerettei boldogsága. Tudatosítani kell azt a felelősséget, amely minden egyes emberre, minden békeharcosra hárul az emberiség, a civilizáció megmentéséért folytatott nagy küzdelemben, és minden ember ennek tudatában végezze munkáját hazánk erősítéséért, ezzel erősítve a békéért harcqlók nagy nemzetközi táborát. Virányi István, A kínai központi népi kormány határozata az alkotmánytervezet közzétételéről Peking (Uj Kína). Ä központi népi kormány hétfőn délután megtartott 36. ülésén egyhangúlag elfogadta a Kínai Népköztársaság alkotmánytervezetét. Az ülésen Mao Ce-tung elnökölt. Az alkotmánytervezet kidolgozására alakult bizottság előterjesztette jelentését előkészítő munkájáról. A központi népi kormány hétfői ülésének az alkotmánytervezettel foglalkozó vitájában 21-en szólaltak fel. Az alkotmánytervezet megvitatása és egyhangú elfogadása után a központi népi kormány határozatot hozott annak közzétételéről és megvitatásának megszervezéséről.
