Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

Épülő Kommunizmus — épülő szocializmus Üzemek védnöksége a falu felett Irta: J. Sztorozsev, az SZKP központi bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának helye ties vezetője JELENLEG a falunak nyújtott se­gítség különböző formái között rend­kívül jelentős szerepe van az üze­mek védnökségének a kolhozok és gépállomások felett. Az SZKP köz­ponti bizottságának szeptemberi tel­jes ülése óta a védnökségi mozgalom »ok területen fellendült. Moszkvában pl. több mint 1600 üzem, gyár és in­tézmény vesz részt a mozgalomban; Kujbisevben 222 üzem és gyár vál­lalt védnökséget 71 gépállomás és 543 kolhoz felett; a tulai területen minden gépállomásnak van védnöke és 1016 kolhoz felett vállaltak véd­nökséget városi üzemek; Nivoszi- birszkben 61 vállalat 43 gépállomás és 100 kolhoz felett gyakorol védnök­séget. A védnökség elsősorban a kolho­zoknak és a gépá'lomásoknak nyúj­tott szervezési, gazdasági ér techni­kai segítségben nyilvánul meg. Sok üzem és gyár alaposan megismerke­dett a kolhozok gazdasági helyzeté­vel, figyelembe veszi a kolhozgazda­ság fejlesztésének reális szükségle­teit és anyagi lehetőségeit, s olyan gyakorlati segítséget nyújt a kolho­zoknak, amelynek nyomán hamai o- san megjavulhat a munka. Számos példát sorolhatnánk re: annak alá­támasztására, hogy az üzemek dol­gozói igen sok esetben jól átgondolt terv szerint, gazdaságilag megalapo­zottan, az üzem termelési folyamatá­nak akadályoztatása nélkül gépeket, szerszámokat küldenek a védnöksé­gük alá tartozó gépállomásokra, tar­talékalkatrészeket gyártanak külön­böző mezőgazdasági gépekhez, a gép­állomásokon garázsokat, fészereket, lakóházakat, a kolhozokban pedig ál­lattenyésztési telepeket, üvegházakat, melegágyakat segítenek építeni, va­SZOCSIBAN A szubtropikus növények gazdag­sága, a nagyszerű éghajlat és a ten­ger igen sok üdülőt vonz Szocsiba. A szocsi üdülők és szanatóriumok megteltek vendégekkel. Eleven az élet a strandokon is. Az emberek a homokon hevernek, napoznak, vagy a tengerben fürödnek. A víz sima tükrét motorcsónakok szántják fel. Megkezdődött a turista-idény is. A turisták legkedvesebb kirándulóhe­lyei: Garga, Ahali-Afonyi, Szuhumi. A »Medikus« és az »Uj Riviera« sza­natóriumok lakói pompás kirándulást tettek a Krim félszigeten. Szocsiban most 12 ezer ember üdül. lamint segítséget nyújtanak a mun­kaigényes állattenyésztési munkák gépesítéséhez. Sok üzem szakképzett munkásokat küld a gépállomásokra, akik részt vesznek a traktorok kija­vításában és megismertetik a falusi gépkezelőkkel az élenjáró üzemi munkamódszereket. Az iparvállalatok dolgozói segítik a falusi gépkezelő­ket szakmai képzettségük fejleszté­sében, a munkaszervezés megjavítá­sában. A FALUNAK nyújtott gazdasági segítség széles körben bontakozik ki. Az SZKP központi bizottságának szeptemberi teljes ülése után például a Zsdanovról elnevezett »Krasznoje Szormovo«-gyár — nem teljes ada­tok szerint — 30 munkapadot, 30 villanymotort küldött a védnöksége alá tartozó gépállomásokra, 2600 me- legágyi keret készítését szervezte meg és 300 négyzetméter területű üvegházat épített. Az Első Uráli Cső­gyár a védnöksége alá tartozó kol­hozokban 5 állattenyésztési telep épületeit építette fel. Vállalta hat ga­bonaszérű gépesítését, kötelezte ma­gát, hogy két kolhozba bevezeti a rá­diót, s nagymennyiségű kocsiten­gelyt, abroncsot stb. szállít a kolho­zoknak. A Karél-Finn SZSZK-ban a szolomemszki fafeldolgozó üzem dol­gozói a Gorkij-kolhoz fölött vállal­tak védnökséget, bevezették a vil­lanyt a kolhoz állattenyésztési tele­pének épületeibe és a kolhozparasz­tok házába, az állattenyésztési tele­pein szerelik a vízvezetéket. Az üzem segítséget nyújt a kolhozoknak üvegházak építéséhez. Hasonló a helyzet ma minden ipar­vidéken. Az élenjáró üzemek és gyá­rak a kolhozoknak nyújtott gazda­sági segítségen túlmenően széleskörű Reggel Kiszlovodszkban Az üdülővárosban már kora reggel megindul az élet. A szanatóriumokba és üdülőkbe reggel 6 órakor érkez­nek a leningrádi vonattal a vendé­gek. Egy órával később a szanatóriu­mok sportterein megkezdődik a reg­geli torna. Nyolc óra felé autóbuszo­kon, személyautókon vagy gyalog ez­rével jönnek az emberek a narzános fürdőbe. Ekkorra már megnyílnak a poliklinika orvosi rendelői is. Az »Ordzsonikidze«, »Kirov« sza­natórium, a legrégibb üdülő, az »Erőd« és a »Lunacsarszkij« megtelt pihenést és gyógyulást kereső szov­jet emberekkel. Május elején több mint 9 ezer em­ber üdült Kiszlovodszkban. kulturális nevelőmunkát folytatnak a védnökségük alá tartozó kolhozok­ban, előadókat, lektorokat, kultúrbri- gádokat küldenek a kolhozokba, se­gítenek a kolhozoknak önálló kul- túrgárdát szervezni, könyveket válo­gatnak össze a kolhozkönyvtárak szá­mára, sok faluba bevezetik a rádiót. Eredményes munkát végez például az egyik litván cellulózé- és papírfel­dolgozó kombinát a «-Doktorai« kol­hozban. A kombinát pártszervezete nemcsak gazdasági és technikai se­gítséget biztosít a védnöksége alá tartozó kolhoznak, hanem elküldi a kolhozba legjobb népnevelőit és az üzem kultúrcsoportját is, találkozá­sokat szervez, amelyeken a kolhoz­parasztok elbeszélgetnek a kombinát legjobb dolgozóival. Hasonló módon támogatják a »Ha­barovszké esz« kombinát dolgozói a »Vörös mező« kolhozt (habarovszfci kerület). A kombinát dolgozói segí­tenek a trágyakihordásban, üveghá­zak építésében, a mezőgazdasági szerszámok kijavításában, egy áram- fejlesztő felépítésében és a lakóház- építésben; ezenkívül a kombinát klu­bot épített a kolhozban, megszervez­te az előadásos propagandát és rend­szeresen segít a kolhozvezetőségnek a munkaszervezés megjavításában. KUJBISEV város Kirov-kerületé- nek vállalatai .1954 első két hónap­jában 7 ezer könyvet gyűjtöttek a falusi könyvtárak számára, 130 hang­versenyt szerveztek és közel 200 elő­adást tartottak a kolhozokban. Ezek a tények kifejezően bizonyít­ják, hogy az üzemek dolgozói mind­inkább felelőseknek érzik magukat a I párt által megjelölt intézkedések I vaióraváltásáért, a mezőgazdaság 1 gyorsütemű fejlődéséért. Az ogyesszai strandokon Ogyesszában már májusban nyári hőség uralkodik. Nappal csaknem 30 fokig emelkedik a hőmérséklet. A tengermelléki üdülőkben pihenő em­berek már reggel kihevernek a stran­dok aranyló homokjára. A tenger­parton vidáman fürödnek. Az ogyesszai strandok jól felkészül­tek a nyári idényre. Legtöbbjüket át­rendezték, vagy újjáépítették. Rend­behozták a „Csernomorka“ strandot és a „Nagy Szökőkút“ 16. állomását is. A 10-es állomásnál parkot ültet­tek. Luzanovkában csaknem egy ki­lométerrel hosszabbították meg a strandot. HIMICSENKO MEGJAVUL Irta: VLAGYIMIR JELAGIN A VILLANYTRAKTOROS részleg gépészmérnöke idegesen dobolt ujjaival a gépállomás igazgatójának asztalán. Végre megszólalt: — Javasolom: bocsássuk el Himi- csenkot. Ideje megszabadulni az ilyen rendbontótól. Valóságos kártevő ez a fiú. — Tulajdonképpen miről van szó? Mi történt? — érdeklődött Jarovoj, a korszuny-sevesenkovoi gépállomás igazgatója. — Hogy mi történt? Rájött a bolon- déria és a villanytraktorral futott a lányok után. A kábel persze elsza­kadt . . . Egyszer meg hátramenetben ment előre a traktorral. Előfordult, hogy kerékpárt kötözött kerékkel fel­fele a hűtőre. És most a kábelt . . . — A brigádvezető nyilván tudta, mit csinál, amikor felvette Jurij Hi- micsenkot. — Tévedett. — Perec jó emberismerő, nem szo­kott tévedni. Hívjuk ide, tárgyaljuk meg vele együtt a dolgot. Perec, a traktorosbrigád vezetője tiltakozott a fiatal traktorvezető el­bocsátása ellen. — Aranyat ér ez a fiú! — mondta hevesen. — Mindent megtanul, amibe belekezd. Megtanult gépkocsit vezet­ni? Meg! Megtanulta a villanyhe- gesztést? Megtanulta! Megtanult bán­ni a villanytraktorral? Megtanult! — Látni, hogyan tanult meg! El­szakította a kábelt ... — makacsko- dott a mérnök. — Csibészkedett. Ezért majd meg­kapja a magáét. Gyerek még, meg­gondolatlan■ Bepanaszolom az apjá­nak. Az majd megráncigálja a fülét! Hivassa magához, Alekszej Gavrilo- vics, dorgálja meg; vonja le a fize­téséből, amibe a kábeljavítás kerül. A komszomoltagok meg mossák meg a fejét. Húzzák el a nótáját! De en­né! ne többet. Született gépész. Az apja már húsz éve lakatos és gépész a kolhozban. Tizennégyéves kora óta szemmel tartom Jurkát. Igazi ezer­mester. Ócskavasból kerékpárt csi­nált magának- Mindennél jobban sze­reti a gépeket. Ha álmából ébresztik fel és megkérdezik tőle, mit szeret, gondolkodás nélkül válaszolja: „Ami forog!“ Ez a szavajárása. Nem sza­bad ilyen embert félreállítani. A Z IGAZGATÓ HIVATTA Himi- csenkot. A fiú nyomott hangu­latban jelent meg. Tudta, hogy me­lege lesz neki ettől a beszélgetéstől s nincs mentsége. — Jurko! Milyennek találod a vil­lanytraktor szerkezetét? A tervezők kérik, mutassunk rá a hiányosságok­ra. Himicsenko gyanakvóan hallgatta: „Ravaszkodik az igazgató . • . “ — gondolta. — Éppenséggel megjárja — vála­szolta. — De az árboccsiga rövid s a kábel hozzáér a vontatott eszközök­höz; össze is tekeredik, s ha egy ki­csit megfeszül, leválik az alállomás- ról. És magas a traktor. Járórésze gyenge . . . — Szóval nem tetszik? — Jobb is lehetne­— Közöld írásban megjegyzéseidet! Most meg mondd el, mit tettél! — Elszakítottam a kábelt, Alekszej Gavrilovics. — Tizennyolcéves létedre még min­dig játékon jár az eszed? Felvettek a Komszomolba. Bonyolult gépet bíztak rád, mint komoly gépkezelőre. Te meg . . . — Bocsásson meg! Többet nem te­szek ilyet. Könnyelmű voltam . . . — Nem értem. Egyik géptől a má­sikhoz vándorolsz. Sehogysem tudsz már egyszer megnyugodni. Miért? — Nem tudok nyugodtan dolgozni a gépemen, ha a közelben olyan gé­pet látok, amelyet még nem ismerek. Nemrégiben hoztak egy „HTZ—7“-es traktort. Többször megyek el mellette naponta s egyre jobban kedvem tá­mad azt is megismerni. — Ez helyes, de munka közben csi­bészkedni senkinek sem szabad. Java­solták, hogy bocsássunk el téged. Himicsenko elfehéredéit. El sem tudta képzelni az életét a gépállomás nélkül, gépek nélkül. — Bocsásson meg ... — csak eny- nyit tudott mondani. Könnyes lett a szeme. — Már sokszor megbocsátottunk ne­ked- Elég volt! Leváltalak a villany- traktorról. Megfizeted a kábeljavítás költségeit, a vise'kedésedet meg majd megtárgyalja a Komszomol-szervezet. Sok keserű perce volt Himicsenko- nak a komszomolgyűlésen is . . . Utána azonban megfogadta, hogy fe- gye’mezni fogja magát. Azóta eltelt egy év. Himicsenko megtanulta a „HTZ—7“-es traktor ke­zelését. Úgy ragaszkodik hozzá, mint- ha egész éle ében i'yen gépre vágyott volna■ S a kis fürge „HTZ—7“-es az ő kezében szinte életrekelt. A fiatal traktorveze ő, akinek már öt szakmája van, 1953 nyarán 175 munkaegységet teljesített és semmi kifogás nem volt a munkája ellen. A gépállomás igazgatója nemrégi­ben megkérdezte a brigádvezetőtől: — No, megjavult Himicsenko? — Megjavult. Két-három év alatt elsőrangú brigádvezetőt nevelünk be­lőle. «ft «ft «ft nw nw u* HTI ZEN HÉT egyesített kolhoz tar- tozik a korszuny-sevesenkovoi gépállomás körletébe. Mindegyik kol­hozban egy-egy traktoros-brigád dol­gozik. A legtöbb brigádvezető kom­munista. Gondosan foglalkoznak a kolhozifjúsággal s a brigádok után­pótlására a legtehetségesebb, arra leg­alkalmasabb ifjakat választják ki. Ezeket tanítják, gondosan nevelik, mint akik tudják: „Minden a káde­reken múlik“. Arra nem va'ó ember nem lehet traktorista. Nincs is káder­hullámzás. Minden gépészt minden traktorvezető jól érzi ott magát a gépállomáson és megtisztelő köteles­ségnek tekinti munkáját. Egy bukaresti kerületi tanács panaszirodájában A bukaresti »Gh. Gheorghiu-Dej« kerületi tanács panaszirodájában kedden délután hat órától nyolc óráig Geta Hogea, a végrehajtó bi­zottság elnöke személyesen hallgatja meg a kerületben lakó dolgozók ész­revételeit és panaszait. Már a bejá­ratnál nagy falragasz ismerteti a VB-elnök fogadóóráit, de Hogea elv­társnő már jóval hat óra előtt a pa­naszirodában található. Figyelmesen meghallgatja a dolgozókat, kívánsá­gaikat, észrevételeiket és panaszai­kat gondosan feljegyzi és személye­sen törődik azok gyors elintézésével. Ezen a keddi napon elsőnek egy munkás érkezik a Stefan Furtuna- utcából és elmondja, hogy a ház ud­varán számos gép és szerszám hever, amellyel senki sem törődik. Valami­kor az udvarban javítóműhely mű­ködött és ebből az időből maradtak vissza a gépek. A következő dolgozó panaszt emel a lakáshivatal ellen, amely már hónapok óta halogatja la­kásának elcserélését. Az egyik utca lakói jelentik, hogy a közelükben megművelhető terület hever parla­gon, amelyet időnként elönt a víz, a másik utca lakói az utca hiányos megvilágítására panaszkodnak stb., stb. Geta Hogea elvtársnő Eugenia Ni-, colaeval, a panasziroda vezetőjével együtt jó munkával biztosítja a dol­gozók kéréseinek elintézését, pana­szaik orvoslását. Április folyamán például 47 bejelentés közül 41-et né« hány nap alatt elintéztek. A beérke­zett jelentésekről, panaszokról és ké­résekről pontos nyilvántartást vezet­nek, amelyben feltüntetik az ügy el« intézésének határnapját is. Ez a nyíl« vántartás és a gondos ellenőrzés biz« tosítja az operatív munkát. Különö« sem gyorsan dolgozik a panasziroda, ha bürokratikus jelenségekről, pl. ha valamilyen aktatologatásról van szó. Nemrég például Dumitrescu Florian mérnök, a városgazdasági osztály vezetője írásbeli dorgálásban része­sült, mert csaknem három hónapig halogatta a dolgozók egyik indokolt kérésének elintézését. A panasziroda munkájában értékes segítséget kap nemcsak a végrehajtó bizottságtól, hanem a pártszervezet« tői is. A pártszervezet rendszeresen ellenőrzi a panasziroda munkáját, azonnal felfigyel az esetleges hiá« nyosságokra és megteszi a kellő in« tézkedéseket, hogy a panasziroda munkáját szakadatlanul javítsák. A dolgozók bizalommal keresik fel a néhány hónapja létesített panasz« irodát, mert tudják, hogy a legna« gyobb figyelemmel és jóindulattal hallgatják meg őket és kéréseiknek a lehető legrövidebb időn belül ele« get tesznek, panaszaikat gyorsan or« I vosolják. Építkezések Bulgáriában Korszerű üdülőt’ építenek Neszebrben A Fekete-tenger partján Neszebr­ben korszerű üdülőt adtak át ren­deltetésének. A szobákba rádiót és telefont vezettek be, a nagyobb szo­bák mennyezeteit gipszfigurákkal dí­szítették, falait pedig mesterséges márványlappal vonták be. A padló­zatot részben parkettezték, részben különleges római mozaikokkal fed« ték be. Szépen berendezett olvasó« termet is létesítettek. A tenger felé amfiteátrális formájú terraszokat és szökőkutakat építettek. Új gyárat építenek Bulgáriában Egy idegenlégionista útja a termelő- szövetkezetig JJ elműt Krause 18 éves volt, amikor egy ködös éjszakán az NDK« ban lévő Mügelnből az övezethatár felé lopózott. Három társá« val Nyugat-Németországba igyekezett, ahol — mint egyesek mesélték —1 az utcán hever a Chesterfield meg a Camel cigaretta. Kezdetben katonai építkezéseken dolgozott: kaszárnyákon meg repü­lőtéren. Éppen csak annyit keresett, amiből szűkén megélt. De ezt sem sokáig: száz- meg százezer német fiatal sorsára jutott, munka nélkül ma­radt. Helyzete már-már kibírhatatlanná vált, amikor egy idegen munkát kínált Franciaországban. Boldogan írta alá a szerződést. Az NDK-ba szé- gyelt visszamenni — és utóvégre: Franciaországot megismerni, dolgozni és keresni, nem utolsó dolog. — Csak akkor jött rá, tulajdonképpen mit is írt alá, amikor francia földön katonaruhába bújtatták és csendőrkísé« rettel hajóra szállították. Szidi-el-Abbeszben, egy északalgériai városkában képezték ki őket. Az 50 fokos hőségben már úgy érezték: teljesen kiszáradt, az agyvelejük; ráadásul még félholtra verték őket. Aztán Oránban újra hajóra kerültek. — Ne harcoljatok a vietnami hazafiak ellen! — kiáltották feléjük a kikötőben a rakodómunkások. Helmut fásultan hallgatta. — Amikor vietnami földre léptek, sűrű nyílzápor zúdult rájuk a sűrűségből. — Ezek az átkozott partizánok! — De sokszor hallotta ezt a követ­kező hónapokban. Bármerre fordultak, mindenütt partizánokba ütköztek. Helmut hamarosan rájött, hogy ebben az országban minden bennszülött partizán, akik igazságos ügyért, a hazájuk védelméért harcolnak. ^ mikor az első foglyot szökni hagyta, az visszatért és meleg ételt hozott neki. Elbeszélgettek. Ezentúl mindig a levegőbe lőtt és sohasem ejtett többé foglyot. Felettesei valamit megneszelhettek: oda küldték, ahol a leghevesebb volt a harc. Súlyosan megsebesült. így került egy franciaországi kórház­ba, onnan pedig — alig hogy lábra tudott állni — többheti bujdosás és viszontagságos szökés után, haza a NDK-ba. Ez év januárjában kopogtatott be édesanyja házának ablakán. Mind­össze négy év telt el azóta, hogy elindult Mügelnből, de a négy eszten­dő alatt évtizedeket öregedett. Még az anyai szem is csak nehezen ismer­te fel a fakóarcú, beesettszemű látogatóban a hazatérő fiút. Helmut ágynak esett. Állapota csak lassan javult. Ezekben a napok­ban képtelen volt mindarról beszélni, amit átélt. Erre csak később került sor, amikor már beilleszkedett az új életbe, amikor újra megtanult ne­vetni. , Mert megtanult. Eleinte elképedve hallgatta, milyen nagyot fordult itthon a világ. Most hallott először termelőszövetkezetekről meg gépállo­másokról. Édesanyja és 16 éves öccse, több régi barátja az oschatzi ter­melőszövetkezetben dolgozik. Amikor meggyógyult, első útja a Szabad Német Ifjúság helyi szervezetébe vezetett. Itt beszélt először arról, amit átélt. Ezután már gyorsan követték egymást az események: termelőszö­vetkezeti tag lett, anyjának, öccsének és neki új házat utaltak ki, aztán traktort bíztak rá, később meg egy egész ifjúsági csoportot. ^lig négy hónapja, hogy hazatért és ma már jól megállja a he­lyét — mint traktoros, meg az ifjúsági szervezetben is — és olyan szorgalmasan tanul, hogy társai őt találták a legméltóbbnak arra. hogy a német ifjúság berlini találkozóján képviselje őket. Ö vitte el < mügelni fiatalok üzenetét: békében akarunk dolgozni, nem akarunk se ha többé háborút. — Nagyon jól akarok tanulni és dolgozni — mondja Helmut Kra — Azt szeretném, ha minden idegenlégionista hazatérne Vietnamból minden német fiatal hazánkat segítené felvirágoztatni. Észak-Bulgária egyik legnagyobb ! gyapotfeldolgozó gyára. Plovenben gyárat építenek a gya-l pót elsődleges feldolgozására. Ez lesz !

Next

/
Thumbnails
Contents