Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-12 / 138. szám

Szombat, 1954 június 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 Szorgalmas, derék gazdák az in kelek Az inkei dolgozó parasztok egyré- sze áprilisban még nem tartozott a leglelkiismeretesebb gazdák közé, mivel az említett hónap 15-én csu­pán 62 százalékra álltak a négyhóna- pós begyűjtési terv teljesítésével. Azonban a kongresszusi verseny lá­za őket is magával ragadta, no meg az élenjáró gazdák, a tanács és a pártszervezet is megelégelték az egy­helyben topogást, az örökös szégyen­kezést. Ettől kezdve a közös összefo­gás nyomán, a jó népnevelőmunka és nem utolsósorban a személyes pél- -damutatás eredményeként mindjob­ban előretörtek. Egyre több értékes kongresszusi vállalás született, s ezek teljesítésével lassanként behoz­ták lemaradásukat. Az öthónapos tervet — a sertés kivételével — már maradéktalanul teljesítették. Ez a si­ker csak még jobban növelte bennük a kötelességteljesítés buzgalmát s így nem egy gazda egész évi járan­dóságát rendezte. Idős Kustor József 9 holdas dol­gozó paraszt pl. azok közé tarto­zik, akikre legbüszkébbek a községben. Államunk iránti kö­telezettségének egész évre eleget tett mindenből, s 'az előírt idő előtti sertésbeadása után 260 kg kukoricabeadási ked­vezményben részesült. Elismerés a része id. Molnár Jánosnak, a darvasi dolgozó parasztok legjobbjának is, aki Kustor gazdához hasonlóan szín- , tén élenjár a beadásban és munká­ban egyaránt. Az ő példájuk termé­szetesen nem maradt hatástalan, ha­nem más gazdák törekvését is felkel­tette. Most már egymásután vitték a foegyüjtőhelyre a hazának járót. Leg­serényebbek a párttagok voltak, akik — egy kivételével — egész évre le­tették a gondot a tojás és baromfi beadásáról. A 11 holdas Futó Lajos­nak csak szeptemberre yolt ütemezve a sertésbeadása, de úgy gondolta, hogy neki is jól jönne a 260 kg-os kukoricakedvezmény. Bejelentette a tanácsháznál, hogy e hónap 20-ig be­adja az egész évi sertést. Ugyanígy gondolkodik a farkasdencsi Csák Sándor 20 holdas gazda is. Most, a félév végének közeledtével különösen nagy verseny alakult ki, melynek eredményességét az is fokozza, hogy a tanács, eleget téve a dol­gozó parasztok kérésének, mozgó begyűjtési napokat rendez. Maga keresi fel a földekről hazatérő gazdákat s így azoknak — nagy örö­mükre — nem kell a beadnivaló ter­mékeket személyesen bevinni a fá­rasztó napi munka után. Jelenleg.úgy állnak a beadással, hogy tojásból és baromfiból már csak 2 százalék hiányzik a teljesítéshez, tejből és vá­gómarhából pedig 20 százalék, ser­tésből ennél valamivel több. De az I inkei gazdák erősen bizonygatják, hogy nem 20-ára, hanem már 15-re leróják ezekből is tartozásukat, s egy fél százaléknyi elmaradásuk sem lesz. Napról-napra több azoknak a száma, akiknek neve a jól teljesí­tett kötelesség elismeréseképpen a dicsőségtáblára kerül. Legfelül az Inkéhez tartozó kis Darvas község neve áll, melynek lakói egész évi to­jás-, baromfi- és vágómarhabeadási kötelezettségüknek már 90 százalék­ban eleget tettek. A példásan rendbentártott határ, a szépen fejlődő kalászosok és a tiszta kukorica-, napraforgó-, burgonyaföldek arra vallanak, hogy szorgalmas, derék gazdák az inkeiek. Épp ezért az eddigi eredmények alap­ján bízunk abban, hogy állják szavu­kat, s a verseny hátralévő szakaszát győzelemmel fogják zárni. S bízunk abban is, hogy a lemaradók, mint a 291-es házszám alatt lakó 7 holdas Cippán János, azután Török Sándor és a 144-es szám alatt lakó Berkes József, valamint a 12 holdas Kisber- kes Ferenc — aki egy kis darab bur­gonyán kívül még a földjét sem ka­pálta meg — végre. felébrednek »csipkerózsika-álmukból« és az élen­járók útmutatását követve szorga­lommal, kötelességük teljesítésével j köszörülik ki a nevük becsületén ] esett csorbát. Dolgozóink lelkesedésére támaszkodva harcolunk a kongresszus határozatainak megvalósításáért Pártunk III. kongresszusa, a be­számolók és a hozzászólások ismer­tették eddigi eredményeinket, emel­lett feltárták szocialista építésünk 'hibáit, hiányosságait. Legdöntőbb feladatainknak a termelési költségek csökkentését, a termelékenység foko­zását, az anyagtakarékosságot, a mi­nőség további javítását szabta meg. Ezeket a feladatokat, vállalatunk­nál, a 73/4. Építőipari Vállalatnál csak részben hajtottuk végre. Nehéz­ségeink voltak az anyagtakarékos­ság, a szállítási munka, a gyakori tervmódosítás ok, az önköltség csök­kentése és nem utolsósorban a mun­kafegyelem megszilárdítása terén. Ezekre a hibákra pártunk III. kon­gresszusán Rákosi elvtárs is rámuta­tott: »A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszkö­ze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak ak­kor tudjuk leszállítani, ha előző­leg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség«. A párt kongresszusa megszabta az «lőttünk álló feladatokat, új utat mu­tatott, amelyen haladnunk kell. Mi ezeknek a feladatoknak a megvaló­sításáért indulunk harcba. Ehhez szükséges a dolgozók aktivitása. Termelésünk több mint 50 száza­lékát az anyagköltségek alkotják. Ebből következik, hogy ezen a terü­leten a legnagyobb a lehetőség az önköltség csökkentésére. Az építke­zéshez szükséges anyagokat a költ­ségvetések felbontása alapján igé­nyeljük. Fontos követelmény, hogy a költ­ségvetések pontosak legyenek. Ennek hiányában ugyanis vagy több, vagy kevesebb anyagot vagyunk kénytelenek igényelni. Ha keveseb­bet igénylünk, nem tudjuk az épít­kezést határidőre befejezni, tekintet­tel a tervszerű anyaggazdálkodásra, ha többet igénylünk, a felesleges anyag elszállításának költségével drá­gítjuk az. építkezést. Többmillió fo­rintos építkezéseknél az építkezés megkezdése előtt nincs lehetőség az egész építési időre vonatkozó tervfel- hontás elkészítésére. Ezért szükséges, hogy az első 'épésnél, a tervezésnél és a költségvetések készítésénél a tervező irodák pontos munkájukkal segítsék a kivitelező vállalatokat. A munka közben érkező tervmódosítá­sok drágítják/az építkezést. A pon­tatlan költségvetések alapján nem le­het tervszerűen kivitelezni. Voltak olyan esetek is, hogy az előirányzott és tényleges költségek között 15—20 százalékos eltérés volt. A pontos és tervszerű anyaggazdálkodásnak ez komoly akadályozója. Ezenkívül a hitelek felhasználásánál is akadályok merülnek fel, ami sokszor a befeje­zések eltolódását eredményezi. Példa erre a kaposvári tanítóképző építke­zése, ahol a munka megkezdése után több mint egy hónapig le kellett ál­lítani az építési munkákat a terv módosítása miatt. Az építkezésekre érkező anyago­kat a jövőben rendesebben kell tárolnunk. Az ömlesztett anyagokat, homokot, kavicsot a növényzettől megtisztí­tott. lehetőleg kis helyre tároljuk, hogy minél kevesebb legyen a sárba taposott anyagveszteség. A téglát sokszor a szállítóbrigádok nem rak­ják le az előírt rakásokba, mint pél­dául a kaposmérői lakásépítkezésen, hanem leszórják. Különösen fennáll ez az éjjeli szállításoknál. Ez esetben sok a darab- , és törmeléktégla, a se­lejtes anyag. Az egyéb építési agya­goknál is komoly lehetőség van az anyagtakarékosságra, a költségcsök­kentés egyik fontos tényezőjére. A munkabérköltségek terén irányelvünk a bérfegyelem be­tartása, hogy a kifizetett bérek arányban legyenek a termeléssel. A dolgozók természetesen kapják meg a jogos bérüket, de a bérlazítá­sokat és csalásokat meg kell akadá­lyoznunk. . A szállítási munkáknál ki kell kü­szöbölnünk a kétszeres anyagszállí­tást. Például a cementgyárak rend- szertelenül szállítják a cementet, aminek következtében a Fonoda­építkezésről, másodlagos szállítással é< több költséggel át kellett szállíta­ni cementet a hűtőházi építkezésre. Az anyagokat az egyes építkezé­sek nem mindig helyes organizáció­val tárolják, így az építkezésen be­lül holt fuvarral, 30—40 m-rel arrébb kell mozgatni az anyagot. Ennek ki­küszöbölésé érdekében bevezettük az ütemezett anyag- szállítást, így a felesleges belső anyagmozgatás elkerülhető. A vagonok kirakásához jelenleg nem rendelkezünk elég munkaerővel. Abban az esetben, ha irányvonatok érkeznpk, sokszor 30—40 vagon egyr időben, kénytelenek vagyunk alkal­A homobszentgyörgyi Petőfi tsz-ben a vezetők, tagok , és családtagok egiy emberként fogták meg a kapa nyelét, hogy mielőbb megszaba­dítsák a gyomoktól kapásnövé­nyeiket. Lelkiismeretes munká­jukért dicséret illeti Nász József tsz-elnököt, Budai Anna könyve­lőt, Dombóvári József párttitkárt, valamint özv. Forró Jánosnét, aki 120 és Tamás Imrét, aki 200 mun­kaegységet szerzett már ebben a gazdasági évben. mi munkával, a megengedett normá­nál magasabb áron kirakni. A MÁV megértéssel szállítja, illetve állítja ki a vonatokat kirakásra munkaidő után, szombaton délután és vasár­nap. Tekintettel a munkaerőhiányra, a vagonokat kényszerkirakásban rakja ki a MÁV, többszörös költség­gel. A munkahelyi és központi igazga­tási költségek (rezsi) csökkentésének első feltétele, hogy az építkezéseket legalább határ­időre, vagy határidő lerövidítés­sel adjuk át az üzemeltetőnek. A szellemi munkavállalók munká­ját úgy osztjuk be, rezsiterv alapján, hogy munkaidejüket kihasználhas­sák. Országos mozgalom indult mű­szaki dolgozóink adminisztrációs túl­terhelésének csökkentésére. Jelenleg túlságosan sok a felesleges admi­nisztráció. A napokban például a fél éve elkészült nagyatádi la­kásépítkezésre vonatkozóan kér­tek olyan adatokat, hogy az épít­kezés téliesítését milyen organi­zációval akarjuk megoldani, hon­nan és milyen ütemezéssel kap­juk az építkezéshez az anyagokat stb. E főszempontokon ’ kívül, azt akar­juk, hogy munkavezetőink és műsza­ki vezetőink képzettségét emeljük a jobb munkaszervezés érdekében. Az Építők Szakszervezete támogatásával havonta -tartunk műszaki továbbkép­ző előadásokat, amelyeken a megyei műszaki dolgozók vesznek részt. Igyekszünk a munkaversenyt állan­dóvá és1 élénkké tenni. A mennyiségi célkitűzések mellett a minőségi mun­kára és az anyagtakarékosságra is tö­rekszünk. Az egyes szakipari munkákat pécsi vállalatok végzik. Ezen a téren fon­tos az egyes vállalatok munkájának 'összehangolása, ezért havonta* tar­tunk a 73. sz. Trösztnél kooperációs értekezletet. Dolgozóink lelkesedésére támasz­kodva fogjuk ezekét a feladatokat megoldani, harcolva a III. kongresz- szus határozatainak megvalósításá­ért. Farkas Károly igazgató, 73/4. sz. Építőipari Vállalat. A taranyi általános iskolában vasárnap délután szülők és ta­nulók jöttek ősszé, hogy szeréte- tük jeléül ajándékkal jutalmazzák a község pedagógusait. Az ünne­pély után a szülői munkaközösség ünnepi vacsorát rendezett, melyen Plecskó József MDP-titkár kö­szöntötte a nevelőket, majd Len­gyel Ferencné, a szülői munka- közösség elnöke a szülők nevében köszönte meg áldozatos munká­jukat. ■ m A Magyar Népköztársaság ügyészségének feladatai ALKOTMÁNYUNK SZERINT a I törvényesség megtartása felett a Ma- * gyár Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik, akit az országgyűlés választ meg hat évre. A legfőbb ügyész az oí szággyűlésnek felelős, működéséről * beszámolni köteles, a legfőbb ügyészt az országgyűlés visszahívhatja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. évi 13. számú törvényerejű ren­deletével hozta létre a Magyar Nép- köztársaság ügyészi szervezetét, mi­után az országgyűlés a legfőbb ügyészt a múlt év júliusának elején megválasztotta. Az új ügyészi szervezet nemcsak a k«pitalista társadalmi rend ügyészi szervezetétől különbözik, hanem új feladatokat is kapott, hatásköre bő­vült népköztársaságunk korábbi ügyészi szervezetével szemben is. Köztudomású tény, hogy a kapi­talista társadalmi rendben az ügyész­ség szerepe az elnyomás és a kizsák­mányolás teljes biztosítása. Nem kell a bizonyítékokért messze mennünk, élénken emlékezetünkben van a Horthy-fasizmus ügyészi szervezete, annak ténykedése. Akkor is csupán arra korlátozódott az ügyészség sze­repe, hogy a bűncselekményeket ül­dözze. Ezen belül természetesen a fel­törekvő munkásosztály mozgalmait is elnyomta, amit az akkori törvényho­zás oly módon biztosított, hogy bűn- cselekménynek minősítette a mun­kásosztály harcát, melyet a kizsák­mányolás ellen folytatott. Abban az időben az ügyészség nem biztosította a törvényességet, mert a kapitalizmus a látszat törvényessé­gét is felrúgta, mihelyt az a profit- ! szerzésnek' akadályozójává vált, A büntető jogszabályok megalkotá­sa a kapitalizmusban ákKéflt tör­tént, hogy az uralkodó osztály által elkövetett bűncselekményekre meg­állapított büntetési tételek lényege­sen kisebbek voltak, mint más, úgy­nevezett köztörvényi bűncselekmé­nyekre. Vessük össze például egy munkanélküli lopását, aki azért, mert éhezett, bemászott valakinek a laká­sába és onnan élelmiszert lopott, .sú­lyos börtönbüntetéssel bűnhődött; azt a lovagot, aki párbajban mást megölt, államfogházzal büntették. (Az államfogházra ítélt úri elbánás­ban részesült, vendégeket fogadha­tott stb.) De ezeket az ellentéteket is túlszárnyalta az olyan igazságta­lanság, mint a befolyások emberek bűncselekményeinek egyszerű félre- tétele, ha az igazságügyminisztertől az eljáró ügyészség erre —nem egy esetben — utasítást, kapott, a A szocialista típusú államok ügyészségei a fejlődés- kezdeti sza­kaszán is más feladatokat látnak el. Ugyancsak büntető ügyekben járnak el, azonban ügyészi tevékenységükkel a dolgozók hatalmát védik, üldözik a dolgozó nép ellenségeit és harcolnak a szocialista társadalmi rend meg­valósításáért. AZ 1953. ÉVI 13. számú törvény- erejű rendelet értelmében a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze (sze­mélyesen és az alárendelt ügyészek útján) őrködik a törvényesség meg­tartása felett. Ártörvények megtartása feletti fel­ügyelet célja: a) az egységes törvényesség meg­szilárdítása; b) az állami és társadalmi rend, a társadalmi, tulajdon véri elme és a Magyar Népköztársaság rendiét, biz­tonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselek­mény következetes üldözése; c) a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lar Kásügyi -és egyéb' személyi, valamint vagyoni jogok törvényes érdekeinek védelme "Ezeknek a feladatoknak megvaló­sítása elsősorban ajért. biztosítható, mert az ügyész független a helyi szervektől, csupán a törvények kö­tik, a centralizált ügyészi szervezet­ben, egységes irányítás mellett végzi munkáját. A törvényesség biztosítása érde­kében a legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vesz a minisztertanács ülésein, ugyanúgy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának' ülésein je­len van az illetékes megyei, illetve járási, vagy városi ügyész is. Ezen túlmenően az illetékes ügyész fel­ügyeletet gyakorol a minisztériumok, államigazgatási szervek, hivatalok, intézmények, szövetkezetek, társadal­mi szervek határozatai, ténykedései felett. Amennyiben törvénysértést észlel, úgy haladéktalanul óvást je­lent be, ha más visszaélést tapasztal ellenőrzése során, a visszaélés meg­torlása iránt intézkedik. Ebből látható, hogy népköztársasá­gunk ügyésze már nem íróasztalhoz kötött, az élettől elzárt különleges lény, hanem az eleven élettel együtt élő és nagyon fontos feladatot be­töltő funkcionárius. AZ ÜGYÉSZ az előbbi munkaterü­letén — az általános törvényességi felügyelet körében — megismerkedik az illetékessége területén az állam- igazgatási, gazdasági szervek munká­jával, azok előnyeivel, esetleg fogya­tékosságával. Eközben a dogozókkal nap mint nap érintkezik, a dolgozók nemcsak ?. vizsgált intézményeket, hanem a saját személyüket érintő problémákat is felvetik az ügyész előtt. Természetesen a törvénysértések­ről nemcsak a vizsgálatok, ellenőrzé­sek alkalmával szerez tudomást az ügyészség, hanem a dolgozók a sé­relmes intézkedések ellen' az ügyész­nél közvetlenül, szóban, írásban egy­aránt''tehetnek panaszt. Itt kell rámutatnom arra, hogy ä dolgozók panaszai nem másodrendű kérdések, a törvények és törvényes rendelkejcsek a dolgozók éi'dekébep^. a dolgozók védelmére, a dolgozók életszínvonalának álleiildó. fokozása., érdekében látnak napvilágot. A ta« pasztalat azt mutatta, hogy a dolgo­zók nem .éltek azzal a lehetőséggel eléggé, amit az ügyészi törvény, szá­mukra biztosít, csak egészen kivéte­les esetben tettek bejelentéseket tör­vénysértés miatt. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészek kötelessége, hogy felderít­sék a bűncselekményeket és büntető eljárást indítsanak a népköztársaság ellenségei, a társadalmi tulajdon fosztogatói, az üzérkedők és egyéb bűnözők ellen. De ugyanakkor az ügyészség őrködik afelétt'Ts/ hogy áz állampolgárok ne legyenek kitéve alaptalan zaklatásoknak, szegélyes ázabadságrrkbaíi indokolatlanul, tör­vényellenesen ne korlátozzék őket. Ezért az ügyész a nyomozást ellen­őrzi, irányítja, szükség esetén maga folytatja le, általában felelős a nyo­mozás törvényességéért. Megszokott jelenség volt a kapita­lizmus korában, hogy az ügyész a büntető ügyek tárgyalásán fellebbe­zést jelentett be súlyosbítás végett, vagy más jogcímen a vádlott terhé­re. A szocializmus államában, a Szovjetunióban, vagy a baráti népi demokráciákban, szintúgy nálunk, nem ritkaság, ha az ügyész a vádlott javára jelent be fellebbezési óvást, enyhítés végett, mivel lehetnek a bí­róságnak is törvénysértő ítéletei, ha­tározatai. Az ügyész feladatkörébe tartozik a bíróság tevékenységének törvényessége feletti felügyelete is, nemcsak a büntető ügyekben, hanem a polgári peres ügyekben is. Végezetül a személyi szabadság teljes biztosításának záloga az a jog, melynél fogva, az ügyész ellenőrzi a letartóztató-imtézeteket is, éberen ügyel arra, hogy törvénytelenül sen­kit fogva ne tartsanak. AMINT LATJUK, az ismertetett feladatok megvalósítása nem lebe­csülendő. Ezért alapos, sziklaszilárd, a dolgozó néphez tántoríthatatlanul hű, ideológiai és szakmai tudással alaposan felkészült káderek láthatják azt el. A sokrétű ténykedés, az egy­séges törvényesség biztosítása teszi szükségessé a centralizációt. Ott, ahol a dolgozók felszabadultak a kizsák­mányolás alól, csak az az ügyészi szervezet láthatja el feladatát, amely a dolgozók érdekeit védi és mint in­tézmény elősegíti a gazdasági alap fejlődését. Csiszár János megyei ügyészhelyettes. Újabb talajjavítási kedvezmény tsz-eknek A földművelésügyi kormányzat a szikes és savanyú talajok javí­tását már eddig is jélentős ked­vezményekkel segítette elő. A ter­melők az öntözési és talajjavító vállalatoktól a legközelebbi vasút­állomásra szállítva ingyen kapják a szükséges javítóanyagot. Most a földművelésügyi miniszter a tsz- eknek további kedvezményeket adott. Ha a termelőszövetkezetek a javítóányagot magáik szállítják a helyszínre és saját erejükből mun­kálják be a talajba, akkor költsé­geikhez mázsánként egy forint tá­mogatásban részesülnek. Ez a se­gítség a vasútállomástól 10 kilo­méternél messzebb eső területek­nél mázsánként két forintra emel­kedik. Ha pedig a tsz-ek á közúti szállítást és a térítést a talajjaví­tó .vállalattal végeztetik, annak költségére hosszúlejáratú hitelt kannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents