Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 június 1. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról.) 2. Az állami bevételek tervének teljesítésében az eddiginél sokkal jobban kell a tanácsok érdekeltségét biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes feladatok végrehajtása során létrejövő megtakarításokkal a tanácsok szabadon rendelkezzenek. 3. Meg kell szüntetni azt a gya­korlatot, hogy a kimondottan helyi jelentőségű ügyek sok fórumon menjenek keresztül. Ezekben az ügyekben a tanácsok véglegesen dönthessenek, a minisztériumok csak elvi irányítást adjanak. 4. A tanácsok önállóságának foko­zása érdekében kevesebb rendeletet kell kiadni és azok kiadása előtt meg kell hallgatni a helyi tapasztalatok­kal rendelkező tanácsokat, hogy ne kelljen az érvényben lévő rendelke­zéseket gyakran megváltoztatni. Tisztában vagyunk feladataink fontosságával, a tanácsok súlyával, felelősségünkkel, amellyel válasz­tóinknak, Budapest népének tarto­zunk — mondotta befejezésül. — j Vállaljuk a növekvő feladatokat és hiszem, hogy a kongresszus határo­zatai hatalmas anyagi és erkölcsi ala­pot, önbizalmat és lendületet fognak adni a nagy feladatok végrehajtása.- [ hoz. (Nagy taps.) Axel Larsen elvtárs, a Dán Kom- j munista Párt elnöke mondott ezután üdvözlő beszédet. Utána Rónai Sándor elvtársnak, a Központi Vezetőség tagjának felszó­lalása következett. Rónai Sándor elvtárs felszólalása Felszólalása elején Rónai Sándor elvtárs a horthysta parlament és a mi országgyűlésünk képviselőinek összetétele közötti alapvető különb­ségről beszélt. Ezután így folytatta: Népünk azt várja képviselőitől, hogy legyenek segítői és szószólói közérdekű ügyekben és jogos egyé­ni panaszainak orvoslásában. Érezze a képviselő, hogy a nép bizalma küldte az országgyűlésbe és ez a bi­zalom arra kötelezi, hogy fáradha­tatlanul szolgálja a népet, tartson szoros kapcsolatot a dolgozó tö­megekkel, ismerje meg a tömegek véleményét, bírálatát és kezdemé­nyezését. Legyen választóinak ál­landó felvilágosítója, nevelője, se­gítse leleplezni a nép ellenségeit, él­jen együtt a néppel és tanuljon tő­le. Pártunk Központi Vezetősége nagy segítséget nyújtott a képviselői munka ellátásához azzal a határoza­tával, melyben feladatukká tette a megyei pártbizottságoknak, hegy nyújtsanak fokozott mértékben se­gítséget a képviselői feladatok minél sikeresebb ellátásához. Megyei párt- bizottságaink többségükben eleget is tettek a Központi Vezetőség hatá­rozatának, segítik a képviselőket munkájukban. Pl. Borsod megyében a pártbizottság rendszeresen össze­hívja megbeszélésre a képviselőket, részletesen tájékoztatja őket a me­gye gazdasági és politikai kérdései­ről. A képviselői beszámológyűlése­ket és fogadóórákat a megyei párt- lap rendszeresen közli. A képviselők havonta beszámológyűléseket és fo­gadónapokat tartanak. Sok felvetődő i ügyet intéznek el és az ügyek gyor­sabb intézése érdekében a képvise­lők külön titkárt is állítottak be. így mind szélesebb tömegkapcsola- toi építenek ki, amely annak ered­ménye, hogy a választók által fel­vetett közérdekű ügyeket és jogos egyéni sérelmeket igyekeznek gyor­san elintézni. Azok a képviselő elvtársak, akik feladataik jó ellátására törekednek, tapasztalják, hogy dolgozó népünk örömmel fogadja a képviselőket. Azon keresztül, hogy a képviselők felkeresik választóikat és rendszere­sen beszámolnak munkájukról, dol­gozó népünk érzi a gyökeres válto­zást, hogy nemcsak választáskor — mint a múltban — hanem választá­sok után is ott van közöttük a kép­viselő, tájékoztatja a világ; esemé­nyeiről, a békeharc sikereiről, segíti munkájukban, ügyes-bajos dolgaik­ban és jogos panaszaik orvoslásában egyaránt. A képviselő elvtá.rsak tapasztala­ti. alapján is megállapítható, hogy dolgozó népünk helyesli pártunk po­litikáját, kormányunk programmját és kész harcolni azok megvalósításá­ért, V A képviselő elvtársak jelentéseiből azonban az is kitűnik, hogy egyes helyi szerveinknél még túlteng a bü­rokrácia, a lelketlen munka .és ami ezzel együtt jár: az adminisztratív intézkedések, a tömegek lebecsülése. Helyi tanácsaink arról is panasz­kodnak viszont, hogy nem kapnak megfelelő támogatást a felsőbb szer­vektől, egyes esetekben a pártbi­zottságoktól sem. Felterjesztéseikre késve, vagy egyáltalában nem kap­nak választ felettes szerveiktől. Nem ritka eset, hogy felsőbb szervek sú­lyosan sértik önállóságukat, meg­hallgatásuk nélkül intézkednek. Ilyen eset pl. Mezőkövesden történt, ahol a gépállomás építkezéseihez a tanács megkérdezése és hozzájárulá­sa nélkül fogtak hozzá és vesznek igénybe olyan 21 hold földet, melybe az ősszel búzát és árpát vetettek. A helyi tanács .persze örömmel fogad­ja a gépállomás fejlesztését, de ha a felsőbb szerv kellő időben tudo­mására hozta volna az új gépállo­más építésére vonatkozó tervét, ak­kor az igénybeveendő területet ősz­szel nem vetették volna be, most nem származna belőle kár és az ér­dekelt tulajdonosoknak tudtak vol­na tartalékföldből csereföldet bizto­sítani. Miután a tartalékföldeket a tavasz folyamán kishaszonbérletbe adták, így most az érdekelteket nem tudják kielégíteni. Ilyen esetek adódnak abból, ha a felsőbb szervek nem veszik figyelembe a helyi ta­nács véleményét, ha sértik annak ön­állóságát. Nagy elvtárs beszélt arról is, hogy felső szervektől sok rendelkezést kapnak helyi tanácsaink, sok statisz­tikai adatot és jelentést kérnek, mellyel túlterhelik helyi tanácsain­kat, A képviselő elvtársak jelentései is alátámasztják mindezt és hozzá­teszik, hogy gyakori az ellentétes in­tézkedés, a kapkodás és előfordul, hogy a járástól egyik nap kiküldik a felsőbb szerv rendelkezéseit és a következő napokban ugyanazoknak a módosítását. Néha túl terjengősek a végrehaj­tási utasítások és rendelkezések. Hogy csak egy ilyen esetre hivatkoz­zak: a »Mezőgazdasági Értesítő« május 4-i száma közli az FM uta­sítását a marhalevélről és annak ke­zeléséről. Ez az utasítás 11 sűrűn nyomtatott oldalon közli az utasítást és 6 oldalon az elkészítendő nyom­tatványmintát tartalmazza. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a végrehajtási utasítást tartal­mazó értesítő olyan időben jelenik meg, amikor a végrehajtási utasítás­ban megszabott határidő már letelt. (Derültség.) Képviselő elvtársaink nem egy esetben találkoztak egyes szervek­nél meg nem értéssel, sőt olyan eset is előfordult, mint egyik baranya- megyei képviselő elvtársunk pana­szolja, hogy a megyei tanácselnök elvtárs több alkalommal másirányú elfoglaltságra való hivatkozással nem fogadta a képviselőt. Vagy egyik veszprémmegyei képviselő elvtárs panaszolta, hogy egy panaszos ügyé­ben Budapesten járt s ápr. 6-án, mint mondja — nem engedték be a köz­lekedésügyi minisztérium vasúti fő­osztályára azzal az indokolással, hogy ott aznap nem fogadnak feleket. Mindezeket a hibákat, elvtársaim, | sürgősen ki kell küszöbölni, megyei pártbizottságaink adjanak még na­gyobb segítséget a képviselői fel­adatok ellátása érdekében, tájékoz­tassák az. eddiginél rendszeresebben a megyei képviselőket, a helyi poli­tikai és gazdasági kérdésekről, hogy a képviselők a párt- és kormányha- tározatcik népszerűsítésére, a töme­gek mozgósítása érdekében minél eredményesebb munkát tudjanak vé­gezni. Külön ki akarom itt hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormány-határo­zatok végrehajtásánál különösen nagy segítséget kell nyújtanunk dolgozó paraszt képviselő elvtársa-, inknalk, akik között vannak termelő­szövetkezeti elnökök és tagok, va­lamint dolgozó parasztasszonyok is. Ezek a képviselők ott élnek és dolgoznak a. mezőgazdaságban, te­hát ezt az adottságukat figyelembe- véve, megfelelő segítség mellett eredményesen tudnak közreműködni a mezőgazdaság fejlesztése érdeké­ben. Bizonyára az országgyűlési képvi­selőkre . is gondolt Rákosi elvtárs, amikor azt mendta: »Olyan kommu­nistákra, van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szíve is a helyén van, akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívó­san, engesztelhetetlenül és eredmé­nyesen harcolnak a bajok, hibák el­len-«. Ezután Statkas Lefteris elvtárs, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kon­gresszust. A következő felszólaló JUHÁSZ IMRÉNÉ ELVTÁRSNŐ, a szolnok- megyei tanács elnöke, Szolnok me­gye tanácsainak köszönetét és üd­vözletét tolmácsolta azért, hogy a párt a tanácsok kérdését a legmaga­sabb pártfórum, a pártkongresszus napirendjére tűzte. Ez a tény — mondotta — a ta­nácsvezetők és az apparátus dolgo­zóinak • munkakedvét, önbizalmát nagyban növelte. Még jobban érez­zük a párt segítségét és azt is, hogy a jövőben milyen komoly munka vár a tanácsokra. Különösen jelentős a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozat ná­lunk, Szolnok megyében, ahol a me­zőgazdasági művelés alatt álló terü­letek 50 százalékán nagyüzemű gaz­dálkodás folyik. A nagybirtokosok, kulákok által múltban annyit sanyargatott kun­sági parasztok elsők között léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Négy nagy szövetkezeti városunk, a körülötte lévő községekkel: Kunhe­gyessel, Kunmadarassal és Kúnszent- mártonnal több mint negyedmillió hold összefüggő területet tesz ki, amelyen nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. Ezen a területen olyan régi es megerősödött termelőszövetkezetek vannak, mint a Vörös Zászlórend­del kitüntetett túrkevei Vörös Csil­lag termelőszövetkezet. Az őszi kilépéseik viharában ter­melőszövetkezeteink jól megálltak a .sarat. Négy szövetkezeti városunk­ban egyetlen szövetkezet sem bom­lott fel. Ezt elsősorban annak a po­litikai, gazdasági és erkölcsi segít­ségnek köszönhetjük, amiben pár­tunk és kormányunk termelőszövet­kezeteinket részesítette. Elismerés illeti azonban járási, városi és köz­ségi tanácselnökeink nagyrészét is, akik éjt nappallá téve fáradoztak a szövetkezetek - megvédéséért. Kedves elvtársiak! Tanácskozásunk alatt a tárcák közül a földművelés- ügyi minisztérium kapta a legtöbb bírálatot. Erre a kongresszusnak fel kell figyelnie, hiszen .a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában nemcsak a taná­csokra, hanem a földművelésügyi minisztériumra is komoly munka vár. A földművelésügyi miniszté­riumtól szakkádert ezidái.g még nem kaptunk, pedig elég sok ember dol­gozik a minisztériumban és a hozzá­tartozó különböző főigazgatóságok­ban. Ugyanakkor a járásoknál 15 20 fő, a községnél pedig csupán egy mezőgazdasági előadó van. Mi egyetértünk Nagy Imre elvtárs- nak azzal a javaslatával,- hogy a me­gyei tanács osztályai terhére erősít­sük -meg járásainkat, de Hegedűs András elvtárstól is kérjük, hogy adják vissza területünkre azokat az agronómusakat, öntözési szakembe- ’reket, állattenyésztőket, akiket az e'múlt évek folyamán a miniszté­riumba felvittek, akkor mi is jól já­runk és gondoljuk, hogy erre a föld­művelésügyi minisztérium sem fog ráfizetni. (Taps.) Azt is javasolom azonban, hogy az íróasztalok sem maradjanak ott, mert azok mindig keresnek gazdát ma­guknak. (Taps, derültség.) Alapos mérlegelés alapián azt lát­juk, hogy termelőszövetkezeteinknek még több segítségre van szükségük. Több segítséget kérünk kormá­nyunktól pénz, építőanyag és gépék területén is. A mezőgazdasági gépeket tervező műszaki elvtársaktól kérjük, hogy a tiszántúli kemény talajra más kon­strukciójú gépeket; tervezzenek, mint a dunántúli homokosra. A 30 soros vetőgépek ugyanis még jó ke­zelés mellett is két-három hét alatt tönkremennek, csöveik széttöredez­nek, vázuk gyenge, szétszakad, az új boronák fogai kihullnak. Ezután GEORGES GLINEUR elv­társ, a Belga Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja Belgium kommunistáinak, és összes dolgozói­nak jókívánságait és testvéri üdvöz­letét tolmácsolta a Magyar Dolgo­zók Pártja kongresszusának. (Nagy -taps.) A mi dolgozó tömegeink — mon­dotta — jól tudják, hogy Magyaror­szág dolgozói új társadalmat építe­nek, tudják, hogy Magyarországon, -amely a mienkhez hasonló kis or­szág és melyben a lakosság létszáma is a mienkhez hasonló ■— olyan tár­sadalom épül, amely nem ismeri az ember-ember által való kizsákmá­nyolását, a munkanélküliséget és a nyomort. Tudják ,a mi dolgozó tö­megeink, hogy azok az új és fontos célkitűzések, amelyeket az önök kongresszusa a párt jövőbeni tevé­kenysége és az egész magyar nép építőmunkája számára kijelöl, nem­csak az önök társadalmának óriási fejlődését mutatja meg, hanem ismét tanubizonyságo-t adnak Magyaror­szág békeakaratáról is. Ezért iis üdvözli hálával és szere­tettel az Önök kongresszusának ha­tározatait minden belga dolgozó, aki szívén viseli országának jövőjét. Most, -hogy láttuk az Önök ered­ményeit, úgy érezzük, -hogy sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, az a feladat, hogy minden erőnkkel szét­zúzzuk a burzsoázia és ügynökei minden rágalmát és hazugságát, amelyekkel az egyszerű embereket le akarják téríteni a szocializmus út­járól. Most sokkal inkább, mint bár-» mikor, az a feladatunk, -hogy a leg« meggyőzőbben mutassuk meg az egyetlen helyes utat, amelyen át a népeket fel tudjuk szabadítani a ki« zsákmányolás, a munkanélküliség, a nyomor igája alól. Ez az út az összes dolgozók -közötti egység, az interna« cionalizmus és az összes országok kö­zötti baráti kapcsolatok útja. Ez az út a Szovjetunió, a népi demokra« tikus országok, köztük a Magyaror« szág által követett út, a béke és a szocializmus útja. (Nagy taps.) Elvtársak! Az az ügy, amelyért Önök harcolnak, a mi ügyünk is, mindazoknak az ügye, akik hisznek az emberiség jövőjében. Sok sikert kívánunk kongresszu« suk munkájához. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa! A küldöttek nagy tapssal fogadták Glineur elvtárs felszólalását. Ezután az elnöklő Vass Istvánná elvtársnő a kongresszus ötödik napi: tanácskozását berekesztette. A KONGRESSZUS SZOMBATI TANÁCSKOZÁSA VARGA JENŐ ELVTÄRSNAK, a a baranvamegyei tanács elnökének felszólalása: Tanácsaink megyénk területén az elmúlt négy év alatt politikailag megerősödtek, sok nehéz feladatot megoldottak, amelyeket a régi, fel- szabadulás előtti közigazgatás nem lett volna képes elvégezni. Jelentős eredményeket értünk el a helyi ipar, élelmiszeripar, egészségügy és az oktatás területén. Vannak eredmé­nyeink a mezőgazdaság, a termelő- szövetkezetek megszilárdítása terén is. Az eredményeink nagymértékben a pártszervek által nyújtott segítség­nek köszönhetők. Különösen a Központ' Vezetőség júniusi határozata óta érezzük me­gyénkben a párt segítségét. A me­gyéi és járási bizottságok a júniusi határozat óta nemcsak a begyűjtés és termelés kérdéseit tűzik napi­rendre, hanem az adóbevételi tervek teljesítését, a tanácsnak a dolgozók­kal való. foglalkozását, az egészség­ügyet, a dolgozók áruellátása és a helyi ipar munkájának megjavítása érdekében végzett munkánkat is. A párt fokozottabb segítsége, az apparátus megerősítése kihat, a taná­csok munkájára is. Azon községek­ben, ahol a pártszervezet segíti, el­lenőrzi a helyi tanácsok munkáját, ott kimagasló eredményekről szá­molhatunk be. Például a villányi já­rásban lévő Sárok község országosan vezet a kongresszusi versenyben. Május 20-ig félévi beadási kötele­zettségüket vágómarhából 3500 szá­zalékra, sertésből 178 százalékra, ba­romfiból 102 százalékra, tojásból 117 és tejbeadásból 110 százalékra tel­jesítették. Megközelítő eredménye­ket értek el Ivándárda, Bezedek, Ilccska és Lapáncsa községek is. Rontja a tanács tekintélyét, hogy maga az államhatalom legmagasabb helyi szerve, a tanácsülés nem tölti be teljesen feladatát. A megfelelő gazdasági önállóság hiánya miatt gyakran csak tanácskozási jellege van. Nem képes határozatilag meg­oldani komolyabb gazdasági problé­mát. Tanácsüléseink rész-ben emiatt általában formálisak. A begyűjtési és adófizetési tervek teljesítésénél meg kell javítani a po­litikai munkát, mert ezen a terüle­ten vannak a legnagyobb lazaságok és -hibák. Csakis azok a tanácsok vár­hatnak a begyűjtés és adó vonalán javulást,, nagyobb eredményt, ame­lyek meg tudják értetni a dolgozók­kal a kötelezettségek teljesítésének szükségességét, előnyeit és hátrá­nyait. Teljes egészében egyetértek a magam nevében és a baranyai kül­döttek nevében Rákosi és Nagy Im­re elvtársakkal abban, hogy ha a meggyőző munka nem bizonyul elég­ségesnek, tanácsszervézetemknek kö­vetkezetesen kell alkalmazni a tör­vényes szankciókat, elsősorban az osztályellenséggel, a kulákkal szem­ben és a notórius nem teljesítő dol­gozó parasztokkal szemben is. Biz­tos vagyok abban, hogy a szankciók­nak ilyen példamutató alkalmazása a becsületes dolgozók többségének helyeslésével találkozik, sőt őik ma­guk várják el tanácsainktól az ilyen1 eljárást. Ez is erősíteni fogja a tö­megekkel való kapcsolatot. Arra kérjük felsőbb szerveinket, hogy kevesebb rendelet jöjjön és ami jön, az világos legyen, hogy taná­csaink meg is értsék azokat. A tanácsok munkájának megjaví­tását nehezíti az a bürokratizmus, ami a minisztériumok, elsősorban a földművelésügyi minisztérium mun­káját jellemzi a tervezés, a tervké­szítés terén. A már kiadott terveket a földművelésügyi minisztérium évente nágyszer-ötször is módosítja. A módosítást minden esetben a köz­ségi tanácsokig kell végrehajtanunk. Az a javaslatom, hogy a tervek el­készítésébe vonják be a -megyét is­merő szakembereket, a termelőszö« vetkezeti tagokat, a termelési bi­zottságokat és a már elkészült ter­vet lehetőleg ne másítsák meg. A földművelésügyi minisztérium- áltál hozott egyik-másik rendelet nem segíti, hanem nehezíti a mun­kánkat. A legeltetési bizottságok számos olyan legelőt, amely hegyol­dalon terül el, befásítottak. Megje­lent azonban a földművelésügyi mi« nisztériumnak egy rendelete, amely szerint 15 százaléknál meredekebb lejtőkön fásított területen legeltetni nem szabad. Ez a rendelkezés a dol­gozó parasztok körében visszatet­szést váltott ki. Véménden, ahol a dolgozó parasztok 170 holdas lege­lőjüket fásították be ilyen módon; az egész község állatállománya ide­jár ki legelni. A rendelet megjele­nése óta nem járhatnak saját lege­lőjükre és a küldöttségek sora jár a megyére, járásra, párthoz, tanács­hoz, kérve jogos panaszuk elintézé­sét. Ezt a rendelkezést sürgősen mó­dosítani kellene. E néhány felsorolt példa azt bizo­nyítja, hogy a minisztériumoknak az eddiginél jobban meg kell -hall- gatniok az alsóbb tanácsi szerveket, mert különben nem tudják eléggé segíteni egész népünk, jólétének emelése érdekében folyó nagy mun­kát: a mezőgazdaság hozamának növelését. Ezután PACCO GIORDANO elv« társ, Trieszt szabadterület Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága- tagjának üdvözlő beszéde követke­zett: Trieszt szabadterület kommunis­tái, olaszok és szlávok, nagy rokon- szenwel és testvéri együttérzéssel kísérik az Önök kongresszusát — mondotta. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy munkájuk újabb lépés­sel viszi előre országuk szocialista építését, ötéves tervük eddig elért’ (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents