Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-11 / 137. szám
Péntek, 1954 június 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 Minden családtag résztvesz a növényápolásban a darányi Győzelem tsz-ben Darány községben három termelőszövetkezet működik. A kongresszus alatt élénk verseny alakult ki közöttük, s ebből az Árpád és Petőfi tsz-t megelőzve, végül is á Győzelem tsz került ki elsőként. A Győzelem tsz tagjai 450 kát. holdnyi területet mondhatnak magukénak, melyen mind a kalászosok, mind a kapásnövények igen szépen fejlődnek. Ez természetesen a 88 tag lelkiismeretes, • jó munkáját is dicséri. Szépen erősödő mákjukat gyakran megcsodálják az arra járók, de ugyanilyen elismeréssel tekintenek a cukor- és takarmányrépa hosszan húzódó, kiegyelt soraira is. A növényápoló brigád egyrésze a kukoricát kapálja, másrésze a do- ‘hányültetéssel foglalatoskodik. A 3 holdas konyhakertből púpozott szekerek viszik be a gazdaságba a gyönyörűen megnőtt, hosszú kígyóuborkát, az egészséges, jókora új hagyni át és a sokféle palántát. Ezideig kb. 2000 forint értékű konyhakerti árut adtak el a szigetvári piacon, de már cukorborsót is visznek a barcsi piacra. Az így nyert jövedelem hozzájárult ahhoz, hogy a tagok között június hónapig 4.70 forint munkaegységelőleget oszthattak ki. A növényápolásban egyébként kivétel nélkül résztvesz minden családtag. Az elmúlt hét elején a vezetőség összehívta mind a tsz- tagokat, mind családtagjaikat és beszélgettek velük arról, hogy mennyire nélkülözhetetlen s nagyfontosságú a családtagok növény- ápolásban való részvétele. Igaz, különösebb meggyőzésre a Győzelem tsz-ben nem volt szükség, mert mindenegyes családtag kivétel nélkül részt kért a munkából. így a 32 tagból álló növény- termesztő brigád 52 főre szaporodott, s elmondhatjuk róluk, hogy kérlelhetetlen ellenségei a gyomoknak. Ez meg is látszik a szépen kitisztított és megkapált kukorica-, napraforgó-, valamint burgonyatáblákon. Nem kevésbbé szorgalmasak a sertésgondozók sem. Idős Agyag Istvánnak és Katii József né sertésgondozóknak nagy részük van abban, hogy a tavaly óta kétszeresére gyarapodott sertésállományból egy darab sem hullott el az idén. Ugyanilyen jól dolgoznak a fogatosok is, akiknek átlag munkaegysége 250 körül mozog. A Győzelem tsz tagjai nemcsak szorgalmukkal, hanem beadási kötelezettségük teljesítésével is példát mutatnak a darányi gazdáknak: félévi tojásbeadási kötelezettségüknek 240 százalékra, a baromfinak 110 százalékra, sertésbeadási kötelezettségüknek pedig már 120 százalékra eleget tettek. Jó időben gondoskodnak a jószágok takarmányellátásának biztosításáról is. Ezt mutatja, hogy a lóherét már betakarították, a széna kaszálását pedig megkezdték: Olykor kedves vendégek érkeznek a Győzelem tsz-be Kaposvárról. Az őket patronáló Somogyme- gyei Moziüzemi Vállalat dolgozói látogatnak el hozzájuk, méghozzá nem üres kézzel. Egy-egy tanulságos jó filmet — köztük mezőgazdasági kisfilmeket — hoznak magukkal, melyet élénk érdeklődéssel és nagy örömmel tekintenek meg minden alkalommal a Győzelem tsz követésre méltó, szorgos tagjai. A halatonlelleieh nem sopánkodnak a jégverés miatt Szépen zöldeltek a gabonafélék, tavaszi kapások a balatonlellei határban is. A szorgalmas dolgozó parasztok szinte megállás nélkül kapáltak kint a mezőn kora reggeltől alkonyaiig, irtották a gyomot, hogy minél jobb termést érhessenek el. A kukorica második kapálását végezték a dolgozó parasztok, amikor 7-én jégverés érte a leilei határt. A kukoricákat, burgonyákat, répákat erősen megcsapkodta, ledöntögette. Másnap már kint voltak a dolgozó parasztok a határban, s a sopánkodásnak végetvetve, azonnal munkához láttak: ahol leheteti, segítettek a növényeknek. Kapával feiállítgatták a ledöntögetett kukorica-, burgonyatöveket és ahol nem volt nagy a jégverés, ott ismét megkezdték a növény- ápolást. A beadás teljesítésében is élenjárók a balatonlellei dolgozó parasztok. Félévi beadásukat a hízottsertés kivételével a pártkongresszusra teljesítették. Szűcs Imre, Mátyás László, Kovács Imre, Horváth József és még többen a dolgozó parasztok közül becsületbeli kötelességüknek tartják az állam iránti kötelezettség teljesítését. Kovács Imre a keddi napon adta le beadásra szánt hízottsertését, kukoricabeadási kedvezményt kapott érte. Hogy jól megy a növényápolás, s becsülettel teljesítik állam iránti kötelezettségüket a falu dolgozói, abban nem kis részé van a községi tanács és a pártszervezet jó kapcsolatának, együttes, jó munkájának. A párttagok példa- mutatása, a pártszervezet jó népnevelőmunkája nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a dolgozó parasztok beadási kötelezettségük teljesítésével ünnepelték a III. pártkongresszust. A község vezetői a dolgozó parasztokra támaszkodva közösen végzik a soronlévő feladatokat; az eredményeiken is megmutatkozik és így, összefogva, egy akarattal valósítják meg kormányuk programmját. Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter beszámolója a Szovjetunióban járt magyar orvosküldöttség tapasztalatairól Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter az Orvosegészségugyi Dolgozók Szakszervezete Székházában csütörtökön délelőtt számolt be a Szovjetunióban járt magyar orvosküldöttség egyhónapos tanulmányútj ának tapasztalatairól és tanulságairól. A beszámolón megjelent közegészségügyünk számos vezetője. — Felbecsülhetetlen az a segítség, amit a szovjet elvtársak adtak a magyar delegációnak és ezen keresztül a magyar egészségügynek — mondotta Zsoldos Sándor bevezetőjében, majd ismertette a Szovjetunió szocialista egészségügyének elvi kérdéseit, amelyek között a legdöntőbb: A betegségek megelőzése, az egészséges élet- és munkakörülmények biztosítása. kultúrf orradalmat. Ezzel választ adott arra, hogyan lehet a szocializmust felépíteni egyetlen gazdaságilag elmaradott agrárországban, amelyet kapitalista országok vesznek körül. Lenin meghatározta, hogy a szocializmus anyagi alapja a legmodernebb technika alapján álló nagyipar.-A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdáság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt konkretizálnunk kell. A legmodernebb technika színvonalának megfelelő és a mező- gazdaság átszervezésére képes nagyipar az egész ország villamosítását jelenti«. (Lenin Művei 32. kötet 493. oldal.) Leninnek ez a meghatározása a szocializmus anyagi alapjáról megjelöli a szocialista iparosítás legfőbb útjait. Lenin különösen nagy -jelentőséget tulajdonított a nehézipar, s ezen belül a gépi nagyipar megteremtésének. Felismerte, hogy ennek segítségével lehet az ipar többi ágait és a mezőgazdaságot is a korszerű technika alapjára helyezni. Ismeretes Leninnek az a mondása: adjunk százezer korszerű traktort a falunak és ez meggyőzi az egyénileg dolgozó parasztot a gépi közös gazdálkodás előnyéről. Nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a nehéziparnak az ország függetlenségének megvédésében is. Erről a következőket mondotta a Kommunista Internacionálé IV. Kongresszusán, 1922 őszén: » . . . a nehézipar helyreállítása nélkül semmiféle ipart nem építhetünk fel, anélkül pedig mint önálló ország egyáltalában elveszünk«. (Lenin Művei 33. kötet 426. oldal.) Leninnek ez a terve megfelelt a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek, mivel számításba vette az egész népgazdaság gyors fejlődését a legmodernebb technika alapján. Ezt pedig kiindulópontnak tekintette a dolgozó tömegek anyagi és kulturális helyzete állandó javításának. Lenin több olyan intézkedést kezdeményezett és felkarolt minden olyan javaslatot, amelyek az adott helyzetben a lehető legjobban szolgálták a dolgozók életszínvonalának emelését. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lenini tervének egyik legjelentősebb dokumentuma az 1923-ban »A szövetkezetekről« írt cikke. Lenin ebben a cikkében összegezi a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapelveit. Megállapította, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között a szövetkezetek egyszerű fejlődése falun egybeesik a szocializmus fejlődésével. Rámutatott, hogy »a szövetkezet az új rendre való áttérésnek a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztok számára legérthetőbb útja«. (Lenin Művei 33. kötet 468. oldal.) A szövetkezetek egyesítik magukban a legtökéletesebben a magánérdeket a közös érdekkel (kezdetben a kereskedelem terén, majd a termelés területén), s figyelembe veszi a parasztság tobb- évtizedes fejlődésének menetét és szokásait. Az egyéni érdekeltség fokozása érdekében nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a szövetkezeti mozgalom állami támogatásának és a munkás- osztály közvetlen segítségének. Lenin erről azt mondta: »minden társadalmi rendszer csakis egy bizonyos osztály pénzügyi támogatásával jön létre . . . ezádőszerint az a társadalmi rendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mértékben kell támogatnunk: a szövetkezeti rendszer«. (Lenin Művei 33. kötet 469. oldal.) Lenin figyelmeztetett arra, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén káros minden sietség és türelmetlenség. A mezőgazdaság átszervezéséhez egy egész történelmi szakasz szükséges. Lenin ebben az időben a szocializmus felépítése egyik legnagyobb gátjának a Szovjetunió lakosságának, különösen a falusi lakosság kulturális elmaradottságát tekintette. Rámutatott, hogy valóságos kulturális forradalomra van szükség. A fősúlyt ebben a munkában az elemi iskolai oktatásra kell helyezni, a legszélesebb néprétegeket kell felemelni. Lenin »Naplójegyzetek« című cikkében egész sor fontos intézkedést jelölt meg a kultúra emeléséért. Különösen kiemeli a néptanítók szerepét. Az áldozatos munkát végző néptanítók számára több megbecsülést, anyagi és egyéb támogatást követel. Feladatul tűzi ki, hogy olyan magasra emeljék a néptanítót » . . . amilyen magasan soha nem állt, nem áll és nem. is állhat a burzsoá társadalomban«. (Lenin Művei 33. kötet 465 oldal.) Lenin a szocializmus felépítése elengedhetetlen feltételének tartotta a párt és az állam munkájának állandó javítását, a tömegekkel való kapcsolatok egyre szorosabbá tételét. Ezért utolsó beszédeiben és cikkeiben részletes útmutatást ad az állam és a párt munkájának megjavításához. A szocializmus felépítése lenini tervét a szovjet nép élén az SZKP Sztálin vezette Központi Bizottságával győzelemre vitte. Ezzel a gyakorlat igazolta Lenin zseniális tanításának igazát. A szocializmus építése a mi országunkban is a Lenin által kijelölt úton halad a párt Központi Vezetőségének irányításával. Ebben a harcunkban élvezzük a Szovjetunió közvetlen támogatását és felhasználjuk az SZKP- nak a szocializmus építése terén szerzett tapasztalatait. Ezután mindig 100 százalékos minőségű árut gyártunk Pártunk határozata, kormányunk prográmmja, valamint pártunk III. kongresszusa feltárta szocialista építésünk hibáit, s megmutatta a helyes és az egyedüli járható utat munkánk megjavításához, a hibák felszámolásához. A Nagyatádi Kézimunkafonalgyár dolgozói és vezetői gondosan tanulmányozták a pártkongresszuson elhangzott beszámolókat, a kongresszus határozatait, majd az üzem sztahanovistáinak s a munkában élenjáró dolgozóinak bevonásával műszaki értekezleten vitatták meg, mit kell tenniök, hogy munkájuk még eredményesebb legyen, miként érhetik el, hogy a kongresszus határozatainak megfelelően tovább fokozódjék üzemükben a versenymozgalom,' ezen belül az üzem termelékenysége. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az is —• szögezték le az értekezlet részvevői —, hogy a termelés mennyiségi növelése mellett fokozottabb figyelmet szenteljenek a minőség további javítására, a termelés költségeinek csökkentésére, valamint a selejtszázalékok, a selejtes áruk csökkentésére. A kongresszus határozatainak szellemében, dolgozó népünk élet- színvonala további állandó emelése érdekében elhatározták: á párt- kongresszus határozatainak megvalósításáért tovább fokozzák munkájuk, s a verseny lendületét, és azzal a jelszóval indulnak alkotmányunk ünnepe köszöntésére, hogy többet, jobban, s olcsóbban termelnek. Az üzem dolgozói tudják: az anyagfelhasználás és általában a termelési költségek csökkentésének feladata megköveteli iparunk és mezőgazdaságunk dolgozóitól egyaránt, hogy a népgazdaság és saját jól felfogott érdekükben fokozatosan alkalmazzák a termelésben jól bevált hazai és szovjet módszereket, új utakat, új eljárásokat keressenek, hogy ezzel gazdaságosabbá váljék munkájuk. Az üzem dolgozói, vezetői, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt lelkes versennyel vették ki részüket a termelésből a kongresszusi műszak alatt, hogy ékes bizonyítékát adják helytállásuknak, pártunkhoz, s a néphez való ragaszkodásuknak. Ez a lelkesedés most, a kongresszus után nem szűnt meg, amit az is igazol, hogy a kongresszusi vállalások teljesítése után újabb kötelezettségvállalásokkal készülnek az üzem dolgozói alkotmányunk ünnepe, augusztus 20-a méltó köszöntésére. Amint pártunk III. kongresszusa feltárta szocialista építésünk hiányosságait, s amint erre az üzem műszaki dolgozóinak, vezetőinek, valamint a termelésben élenjáró dolgozóknak értekezlete is rámutatott — szép számmal tapasztalhatók hibák, hiányosságok az üzemben. Nem egy esetben fordult elő, hogy az üzemben csak a tervek mennyiségi teljesítésére törekedtek, s nem törődtek a minőséggel, növelték az üzem selejtszázalékát, és egyben lerontották az üzem jó hírnevét is. Mindezek azonban ma már csak gyötrő régi emlékek. Az üzem dolgozói és vezetői, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt elindultak a párt mutatta úton, a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Megfogadták, hogy ezután mindig 100 százalékos minőségű árut gyártanak és az eddigi 0.02 százalékos üzemi selejtet 0.005 százalékkal csökkentik. A kikészítő üzemrész minőségi munka végzése mellett a 0.5 százalékos returpartik számát 0.4 százalékkal csökkenti. Az üzem dolgozói mindinkább megértik, hogy az életszínvonalemelést többtermelés és önköltség- csökkentés nélkül nem lehet elképzelni. Tudják, amit megtakarítanak az egyik helyen, azt hasznosítják a másikon, s éppen ezért mindjobban ügyelnek az anyagkihasználásra is. A kongresszusi beszámolók és határozatok tanulmányozása közben megértették: az üzem termelési költségeinek csökkentése egyik előfeltétele az élet- színvonal emelésének. Fogadalmat tettek arra, hogy az alkotmányunk ünnepére indított versenyben 0.5 százalékkal csökkentik az üzem termelési költségeit. Ezt úgy érik el, hogy takarékosabban kezelik a külföldről behozott importanyagokat; így például a különböző festékek és vegyszerek gazdaságos felhasználásával is csökkentik a termelési költséget. Az üzem dolgozói és vezetői' előtt az elkövetkező időben az a feladat áll, hogy bátran lépjenek a termelési költségek csökkentésének új útjaira és ne feledkezzenek meg Rákosi eivtársnak a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolójában elhangzott szavairól: „Az anyagtakarékosság és selejtcsök- kentés olyan hatalmas tartalék számunkra, melyek kihasználása nélkül nem lehet megvalósítani az előttünk álló feladatokat.“ Berkics Vendel Letartóztatták a spekuláló kulákot Hackboldt János 34 holdas po- csai kulák évek óta nem teljesítette adófizetési kötelezettségét, bár jelentős borkészlete és állat- állománya volt. A pénzügyi szervek, hogy állampolgári kötelezettségének .teljesítésére bírják, a behajtási eljárás során 20 hektoliter bort, valamint több állatot lefoglaltak nála. Hackboldt, hogy a behajtási eljárás sikerét meghiúsítsa és spekuláció útján további hasznot szerezzen magának, a lefoglalt bort 25 ezer forintért eladta és levágta az ugyancsak lefoglalt sertést. Az állampolgári kötelezttséget durván megsértő kulákot az ügyészség letartóztatta és ellene a kecskeméti járásbíróságnál vádat emelt. A begyűjtés nem kampányfeladat Simonfa község szerényen húzódik meg a zselici dombok lábánál. A kis község dolgozó parasztjait napközben nem lehet otthon találni. Kint. a mezőn szorgoskodnak, végzik a növényápolást: a kukorica második kapálását, egyelését, amit. a jövő hétre befejeznek. A növényápolási munkák jó elvégzéséhez sok segítséget ad a termelési bizottság. A bizottság elnöke, ifj. Győri József aranykalászos gazda sok jó tapasztalattal, módszerrel segíti munkájukat. A növényápolásban nincs is hiba a községiben, annál inkább van az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A község dolgozó parasztjai adósai államunknak félévi beadásuk teljesítésével. Tojásbeadási tervüket csak 65 százalékra teljesítették, de a baromfinál sem jobb az eredmény: mindössze 64 százalék, hízottsertésből pedig 26 százalék. Egyedül vágómarhából teljesítették 100 százalékon felül kötelezettségüket. Mi az oka a beadás teljesítésénél mutatkozó lemaradásnak? Simonfán talán rosszabbul gazdálkodnak a dolgozó parasztok, mint Lengyeltótiban vagy Somogytarnócán, ahol már a pártkongresszusra tejesítették félévi beadásukat? Nem, itt sincsenek rosszabb gazdák, mint az élenjáró községekben, ezt bizonyítja az olyan dolgozó parasztok példája, mint Véber József 13 holdasé, aki tojásból, baromfiból félévre, hízottsertésből, vágómarhából egész évre teljesítette a kötelezőt. Van ilyen becsületesen teljesítő gazda több is a faluban; vannak azonban hanyagok is, akik nem tartják fontosnak állam iránti kötelezettségük teljesítését. A hiba ott van, hogy az ilyen hanyag gazdákkal szemben a községi tanács nein lép fel a törvény szigorával, s a begyűjtési hivatal és a községi tanács vezetői is az utóbbi időben elhanyagolták a begyűjtés szorgalmazását. A begyűjtés nem kampányfeladat, nem akkor kell végezni, amikor ráérnek, hanem a -község vezetőinek állandó feladata. Ezt tartsák szem előtt Simonfa vezetői, s akkor majd ők tudnak jó eredményeket elérni a begyűjtésben is.
