Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-11 / 137. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 június 11. A genfi értekezlet szerdai ülése PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS SZÁMADÁS A JÓLVÉGZETT MUNKÁRÓL Genf (MTI). Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten számolt be a genfi értekezlet szerdai teljes üléséről, amelyen a kilenc küldöttség folytatta az indokínai béke helyreállításával kapcsolatos tanácskozásait. A keddi és szerdai ülésen az indokínai kérdés megvitatásában részvevő mind a kilenc küldöttség képviselője felszólalt. A szerdai ülésen a Bao Daj-féle Vietnam, Laosz, a Kínai Népköz- társaság és az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Ami a Bao Daj-féle Vietnam és Laosz képviselőjének felszólalását illeti, röviden megállapíthatjuk — mutatott rá Iljicsov —>, hogy tulajdonképpen megismételték a nyugati hatalmak képviselőinek már régen ismert nézeteit és felszólalásukban nem terjesztettek elő semmiféle konstruktív javaslatot, amely alapja lehetne az indokínai kérdés elfogadható feltételek mellett való megoldásának. Figyelmet érdemel, hogy a Bao Daj-féle Vietnam, továbbá Laosz és Kambodzsa képviselői milyen makacsul semmibe veszik az Indokínában kialakult reális helyzetet. A szerdai ülés középpontjában Csou En-lajnak, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszterének felszólalása állt. Ez a beszéd meggyőző érvelésével, az Indokínában kialakult reális helyzet mérlegelésével, a genfi értekezlet munkája során eddig elért eredmények mélyreható elemzésével és végül építő jellegével tűnt ki. Iljicsov szovjet szóvivő ezután rámutatott: Csou En-laj elemezte azt a hat pontot, amelyet a Kínai Népköztársaság küldöttségének május 27-én előterjesztett javaslata tartalmazott. Ezeknek a pon(MTI). A francia nemzetgyűlés indokínai vitájában szerdán Bida- uit külügyminiszter után Mendes- France radikális-szocialista képviselő szólalt fel. Mendes-France erélyesen bírálta a Laniel-kormány politikáját. Fejtegetéseit többízben tapsok szakították meg. Mendes-France bírálta Bidault külügyminiszter genfi politikáját és hangoztatta, hogy nem ismerheti el Bidault jóhiszeműségét, melyre a külügyminiszter annyit hivatkozik. Miért kell résztvenni egy nemzetközi konferencián, ha nem akarunk találkozni azokkal, akikkel konfliktusban vagyunk? Márpedig Bidault külügyminiszter a genfi tanácskozások kezdete óta egyetlen komoly kísérletet sem tett, hogy felvegye a közvetlen érintkezést a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőivel. Hetek múltak el, amíg hajlandó volt találkozni á kínaiakkal. Sőt mi több, Bidault külügyminiszter kétízben nem volt hajlandó fogadni az Indiai Köztársaság képviselőjét sem. Delhi (TASZSZ). A helyi sajtó jelenti, hogy ismét, átrepültek India területe felett külföldi repülőgépek, amelyek francia csapatokat és hadianyagot szállítanak Indokínába. A »Szvadhinata« jelentése szerint június 6-án a kalkuttai Dum-Dum repülőtéren leszállt egy nagy francia repülőgép, amely francia csapatokat és hadianyagot szállított Indokínába. A gép Toulouse-ból indult és Kara- csi megszakítása után Dum-Dum repülőtéren szállt le. A gép, miután a Standard Vacum Oil Company amerikai olajtársaság helyi kirendeltségétől üzemanyagot vett fel, valamint más szükséges anyagokat és 82 ember számára élelmiszert kapott, elrepült Szaigon felé. Amíg a gép a repülőtéren volt, egyetlen vámhivatalnok sem vizsgálta meg a repülőgép rakományát és az utasok csomagját. Június 4-én hasonló repülőgép szintén leszállt Dum-Dum repülőterén, majd Szaigon felé folytatta útját. Ezenkívül ismeretessé vált, hogy a legközelebbi hetekben 8 más katonákkal és hadianyaggal megrakott toknak az elemzése — mondotta Iljicsov — a reális értékelése azoknak a módozatoknak, amelyeknek alapján a francia nép és az indokínai népek nemzeti érdekeinek figyelembevételével eh lehet érni a ,megegyezést. Csou En-íaj felszólalásának elvi tétele az a kijelentés volt, hogy a Kínai Népköztársaság nevében teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatait, amelyek az Indokínával kapcsolatos politikai kérdések megvitatására vonatkozóan hangzottak el. Csou En-laj kijelentette, hogy az indokínai béke helyreállításának kérdésével kapcsolatban felmerülő katonai és politikai kérdések teljesen összefüggnek egymással és elválaszthatatlanok egymástól. Csou En-laj beszéde igen nagy hatást tett a genfi értekezletnek azokra a részvevőire — mondotta Iljicsov —, akik valóban az indokínai kérdés rendezésére törekszenek. A szerdai ülés utolsó szónoka Bedell-Smith, az Egyesült Államok képviselője volt. Beszédéről azt mondhatjuk, hogy az a legnagyobb mértékben sablonos volt. Iljicsov ezután különböző kérdésekre válaszolt. Megkérdezték, véleménye szerint nincs-e válságban a genfi értekezlet? Iljicsov kijelentette: „Molotov szovjet külügyminiszter keddi és Csou En-laj kínai külügyminiszter szerdai felszólalása meggyőzhet arról, hogyha a nyugati hatalmak képviselői jóakaratot és megegyezési szándékot tanúsítanak és számolnak a dolgok reális állásával, akkor a genfi értekezlet sikert érhet el mind a koreai, mind az indokínai kérdésben.“ Tárgyalási készség helyett azonban Bidaultnak volt egy másik terve, éspedig az amerikai légierő beavatkozásának terve. Sőt az amerikai kongresszusban szóba került ez se terv, még mielőtt erről a francia parlament egyáltalán tudomást szerezhetett volna. Most pedig a kormány újabb katonai intézkedéseket tesz, egészen anya- országbeli csapatok Indokínába küldéséig. Mendes-France a továbbiakban hangoztatta, hogy a francia politikának — ha igazán Franciaország biztonságát tartja szem előtt — gyökeresen szakítania kell a kibúvók és ürügyek diplomáciájával, hogy ilymódon eloszlasson minden kétséget az őszinte tárgyalási készség felől. Fejtegetéseinek befejező részében hangoztatta annak szükségességét, hogy erkölcsileg is talpra kell állítani a francia politikát olymódon, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell figyelembe venni a széles néprétegek akaratát. repülőgépnek kell Dum-Dumon keresztül Szaigonba repülni. A Dum- Dum repülőtéren a gépeket az Air France légiforgalmi társaság képviselői és a kalkuttai francia összekötő tiszt fogadta. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában lezajlott szavazás visszhangja (MTI). Az AFP jelentése szerint »francia politikai körökben nyugtalanságot keltett a külügyi bizottság- b n lefolytatott szavazás eredménye-« Az amerikai rádió kommentátora szerint «-csökkentek a kilátások, hogy a francia nemzetgyűlés ratifikálja az európai védelmi közösségről szóló szerződést«, majd hozzáfűzi, hogy a »francia kormánynak igen nehéz helyzete lesz a nemzetgyűlésben«. Unden svéd külügyminiszter a Szovjetunióba érkezett Moszkva (TASZSZ). Június 8-án nemhivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett Osten Unden svéd külügyminiszter Rolf Sohlman moszkvai nagykövet kíséretében. A nyugati titkosszolgálat ügynökeinek pere az NDK-ban Berlin (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága csütörtökön, június 10-én kezdte tárgyalni a nyugati titkosszolgálat ügynökeinek perét. A vádlottak irányító szerepet vittek az 1953 június 17-i fa- siszta-puccs előkészítésében. A két parancsnokság képviselőinek találkozásai Genfben Genf (TASZSZ). Az indokínai béke helyreállításának kérdéséről tárgyaló kilenc küldöttség május 29-i ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően folytatódnak a találkozások a Vietnami Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága és a francia parancsnokság képviselői között. A' megállapodás a két parancsnokság képviselőinek hasonló találkozóit irányozta elő a helyszínen, Indokínában is. E találkozókra azonban ott mindezideig nem került sor. Szombaton bizalmi szavazás lesz a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés tegnap este megszakította ülését, majd az éjszakai órákban folytatta. A képviselők szavaztak a kormány által előterjesztett napirendi javaslat felett, s 321 szavazattal 269 ellenében elvetették a kormány javaslatát. Emiatt Laniel miniszterelnök az ülés egyórás felfüggesztését, kérte s rendkívüli minisztertanácsi ülést hívott egybe. A minisztertanács ülése után a sajtóval közölték: a kormány napirendi javaslatának leszavazása miatt Laniel szombaton délelőtt felveti a nemzetgyűlésben a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés szerdáról csütörtökre virradó éjszakai ülése jóval éjfél után ért véget Laniel miniszter- elnök zárószavával. Rövid hírek Peking (Uj-Kína). A földművelés- ügyi minisztérium terve szerint Kína ebben az évben mintegy 100 millió sertést tenyészt. Az ország minden részéből érkező jelentések a kitűzött terv túlteljesítésére vallanak. Novoszibirszk (TASZSZ). A novo- szibirszki állami opera- és balett- színház, amely a Szovjetunió keleti vidékeinek egyik legjelentősebb zenei központja, bemutatta Erkel Ferencnek, a magyar zene klasszikusának »Bánk bán« című operáját. A »Bánk bán«-t első ízben játsszák szovjet színpadon. V. I. Lenin, az SZKP vezére és a szovjet kormány feje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítója, 1922 végén és 1923 eleién súlyos betegsége ellenére több beszédet mondott és cikket írt, amelyekben összegezte . a proletárhatalom addigi eredményeit, s kidolgozta az elmaradott Oroszország élenjáró, erős, szocialista hatalommá való átalakításának tudományosan megalapozott pfogramm- ját. A marxizmus nagyszerű továbbfejlesztését adták ezek a művek a szocializmus építésének időszakában, a tudomány fényével világítva meg a fejlődés addig járatlan útjait. Leninnek e művei közül különösen nagy- jelentőségűek az 1923 elején írt cikkei. Lenin a szocializmus felépítése tervét a Szovjetunió akkori nemzetközi és belső gazdasági és politikai helyzetének elemzése alapján dolgozta ki. Lenin a nemzetközi helyzetet áz »In-, kább kevesebbet, de jobban« című cikkében jellemzi. A nemzetközi ■helyzet legfőbb vonása, fejtegeti Lenin, hogy világméretekben kibonta-. kozott a szocializmus és a kapitalizmus erői között az elkeseredett élethalál küzdelem, amely harc kimenetelét végső soron az dönti el, hogy a forradalmi mozgalmakba olyan hatalmas országok dolgozói kapcsolódtak be, mint Oroszország, Kína, India stb., amelyek a világ lakosságának többségét képezik. Ebben az értelemben a szocializmus világméretű végső győzelmének minden feltétele megvan és nem lehet kétséges, A Kaposvári Textilművek szépen feldíszített tanácstermében a falon nagyméretű felírás hirdeti az elméleti képzés fontosságának jelentőségét. A felírás Rákosi elvtárs kongresszusi beszédéből idézi: »Szükséges, hogy a párt minden tagja feltétlenül megszerezze a szellemi, politikai felkészültségének azt a fokát, amely munkaköre jó ellátásához szükséges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan, helyesen tájékozódjék és megfelelően tudjon határozni«. A teremben a politikai gazdaságtan I. évfolyamának hallgatói gyűltek össze, hogy az 1953—54-es pártoktatási év utolsó foglalkozásán számot adjanak az egész évben végzett munkájukról. A hallgatók nagyrésze felelős gazdasági beosztásban lévő elvtárs, akiknek munkájához közvetlenül segítséget nyújt a politikai gazdaságtan tanulása. Az utolsó foglalkozáson megjelentek a Megyei Pártbizottság kiküldött munkatársai is, a gyári pártszervezet titkára, hogy lemérjék az utolsó foglalkozás összefoglaló anyagán keresztül a tanfolyam munkáját. A hallgatók egymásután kapták a kérdéseket, mindegyik hallgató két kérdést kapott és elegendő idő állt a felkészülésre. Az elhangzott feléletek azt bizonyították, hogy a politikai gazdaságtan I. évfolyamának hallgatói megértették a tanulás jelentőségét, büszkén számolhatnak be végzett munkájukról. Cserhalmi Erzsébet elvtársnő, az egyik alapszerveze.t párttitkára' a társadalmi formák fejlődésénél helyesen alkalmazta Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című művének a termelési viszonnyal kapcsolatban megállapított tételét, amikoris a termelési viszonyok alapjául a tulajdonformát teszi meg. Cserhalmi elvtársnő a különböző társadalmi formák kérdésében Sztálin elvtárs műveiből kiindulva értékes összefoglalást adott. , Mihalics elvtárs, az üzem egyik szakmányának felelős vezetője és egyben a pártszervezet ágit.-prop. felelőse, a kapitalizmus kezdeti kialakulásának korszakával foglalkozott és hozzászólásában, mint lényeges kérdést a munkásosztály kialakulását említette meg. Széleslátókörű hozzászólásával rámutatott a kizsákmányolás módszereire, a kapitalizmusnak ebben a korszakában. Balogh elvtárs, a gyár elektromos részlegének - főművezetője a .munkabérek kérdésével foglalkozott és 'a munkásosztály helyzetét elemezte a tőkés országokban. Saját életén keresztül világított rá a tőkés országok helyzetére. Foglalkozott a francia hogy ez a győzelem bekövetkezik. De a pártnak addig is olyan politikát kell folytatnia, hogy megőrizze a fiatal szovjet állam függetlenségét, elkerüljön minden háborús bonyodalmat. Hogy ez sikerül-e, azt a mindenkori erőviszonyok döntik el. Ezért a párt fő feladata az, hogy erősítse a szovjet hatalmat és sikeresen építse a szocializmust. A belső helyzetet az jellemezte, hogy az Október füzében' megerősödött és a győzelem eredményéképpen megszilárdult munkás-paraszt szövetség elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy leszámoljon az intervencióval és a belső ellenforradalmi erőkkel. Az imperialista hatalmaknak nem sikerült megsemmisíteni az első szovjet hatalmat, de az intervenció és a polgárháború olyan nagymérvű bomlást idézett elő az egyébként is elmaradott gazdaságában, ami a szocializmus építését szörnyen megnehezítette. Akadályozta a szocializmus építését az a tény is, hogy bár szétzúzták a kapitalizmus erőit az országon belül, de még nem számolták fel. A burzsoázia szekértolói az országon belül és kívül, élükön a trockis- tákkal a II. Internacionálé vezéreivel azt hangoztatták, hogy ilyen viszonyok között nem lehet felépíteni a szocializmust. Arra hivatkoztak, hogy Szovjetoroszországban túlságosan fejletlenek a termelőerők, alacsony a dolgozók kulturális színvonala és hogy a munkásosztály nem tudja a parasztságot a szocializmus útjára vezetni. A munkásosztály és a túlmunkásosztály küzdelmes életével, melynek harcaiban, a 30-as években maga is részt vett, amikor Francia- országban dolgozott. Nagy elvtárs fonodavezetőhelyettes a pénz kialakulását kapta tételül és ebben a kérdéscsoportba helyesen szőtte bele az értéktörvény kapitalizmusra jellemző hatását, de ugyanakkor az értéktörvénynek a szocializmusban érvényesülő területét is jól kiemelte. Csípő elvtárs, a minőségi ellenőrzési osztály vezetője az áruban megtestesülő munka kettős jellegével foglalkozott és a marxista-leninista elmélet helyes alkalmazásával jól világította meg az áruban megtestesülő munka kettős jellegét. A többi elvtárs is, mint Kubacska elvtárs, Vali elvtárs. Kovács elvtárs, Szakály elvtárs jó hozzászólásukkal segítették elő a politikai gazdaságtan konferencia zárófoglalkozásának sikerét. Vucsák Magda elvtársnő, a Megyei Pártbizottság oki. áloszt. vezetője a konferencia egész évi munkájának értékelésénél megállapította, hogy a konferencia valóban eredményes munkát végzett, aminek bizonyítéka az is, hogy a hallgatók nem morzsd- lódtak le és a záróvizsgán elhangzott feleletek valóban azt bizonyították, hogy a konferencián részvevő elv- társak magukénak érzik az elméleti színvonal emelését. A gyári pártszervezet, amely egész éven keresztül segítette a konferencia munkáját, szintén úgy értékelte az egész évi munkát, ,hogy a munka nem volt hiábavaló és a további feladat az, hogy a konferencián tanultakat az elvtársák gyakorlati munkájukban is alkalmazni tudják. Az egész évi jó munka eredményeképpen átnyújtotta a konferenciának a pártszervezet vándorzászlaját azzal, hogy ezt a vándorzászlót a következő évben a II. évfolyamú konferencia őrizze meg jó munkájával. A politikai gazdaságtan tanulása nem könnyű dolog. Ha azonban a hallgatók felismerik a politikai gazdaságtan tanulásában a kérdések lényegét, megértik a politikai események változását, helyesen tudják értékelni a történelmi materializmus szemszögéből nézve a társadalomban végbemenő változásokat. A Kaposvári Textilművek politikai gazdaságtan I. éves konferenciája jó munkát végzett. Szükséges, hogy a konferencia hallgatói, akiket a Megyei Pártbizottság a politikai gazdaságtan II. évfolyamára osztott be, továbbra is jól végezzék munkájukat, eszmei politikai színvonaluk további gyarapításával tegyenek eleget a párt szervezeti szabályzatában foglalt kötelességeknek, a politikai -tudás állandó gyarapításának. Bencze József. súlyban lévő kisárutermelő parasztság ellentétei a proletárdiktatúra bukását fogják eredményezni. Lenin leleplezte a burzsoáziának •» szószólóit és bebizonyította, hogy egyetlen szempont, vezeti őket; hitetlenséget kelteni a szocializmus ügye iránt a munkásosztályban. Az igazság az, mutatott rá Lenin »A szövetkezetekről« című cikkében, hogy a Szovjetunióban minden feltétele megvan a szocializmus felépítésének. A proletárdiktatúra, a legfejlettebb politikai rendszer létrejötte lehetővé teszi, hogy a győztes jnunkásosztály a dolgozó parasztsággal karöltve gyorsan felszámolja a gazdasági és kulturális elmaradottságot, a termelőerők rohamos fejlesztésén keresztül, amihez most már megvan minden lehetősége. Megvan minden feltétele annak is, hogy a munkás-paraszt szövetség a szocializmus építése idején a munkásosztály vezetésével tovább szilárduljon, hiszen a dolgozó parasztságnak is érdeke a mindenfajta kizsákmányolás és elnyomás felszámolása. A szövetkezetek az az út, amelyen keresztül a dolgozó paraszt bevonható a szocializmus építésébe. A párt előtt álló feladatok lényege abban áll -— mutatott rá Lenin — hogy a munkásosztály megőrizze vezetőszerepét a parasztság irányában és állandóan erősítse azt, mert a munkás-paraszt szövetség a proletárdiktatúra alapja. A munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a dolgozó tömegek bevonása a szocializmus építésébe anyagi érdekeltségükön keresztül, az a központi gondolat, amelyet Lenin állandóan hangsúlyozott, amikor tervét kidolgozta. Lenin programmja számításba vette az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden módon való fejlesztését és az egész népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a Mendes-France beszéde a francia nemzetgyűlés indokínai vitájában Fegyvert és csapatokat szállító külföldi repülőgépek átrepültek India felett AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI & A szocializmus felépítésének tudományosan megalapozott programmja Lenin utolsó beszédei és cikkei
