Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-09 / 135. szám
Szerda, 1954 június 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 A esokonyavisoníai gépállomás munkájáról A csokonyavisontai gépállomás kiváló dolgozója Sabankó Mihály és Lakba János, versenytársak. A tavaszi munkákban hol Sabankó Mihály előzte tneg Laklia Jánost, hol az őt. Május 31-én zárult a tavaszi kampány. Sabankó elvtárs vállalta a kongresszus tiszteletére, hogy tavaszi kampánytervét 200 százalékra teljesíti, a versenyértékelés 201 százalékot mutat. Laklia János vállalása az volt, hogy tavaszi tervét 150 százalékra teljesíti, az ő nevénél a versenytábla 168 százalékot mutat. Mindkét elvtárs becsülettel eleget tett vállalásának. Szeretik munkájukat és szívesen segítik gyengébben teljesítő munkatársaikat. Ha az utóbbi napok munkáját nézzük, azt látjuk, hogy a két traktoros közötti versenyben jelenleg Lakba János az első. De a következő munkában már biztosan Sabankó Mihály tör az élre. A két traktoros közötti nemes vetélkedés elősegíti azt, hogy a gépállomás gondosan megművelje az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek földjét. Habár itt hiba van. Szívesen dolgozna a gépállomás a tsz földjén, csak engednék a tsz tagjai. Furcsa eset történt a növényápolási munkák kezdetén a gépállomás és a csokonya- visontai tsz között. A tsz dolgozói nehezen láttak hozzá a burgonyakapáláshoz, de amikor a gépállomás kivitte a kultivátort, hogy megkezdjék a tsz földjén a gyomirtást, akkor a tsz dolgozói kijelentették: nem kell nekik a gépállomás segítsége, mert ahogy mondták, ha maguk művelik meg a földjüket, »gazdaságosabban jönnek ki«. Nem lehet igaz, hogy a tsz dolgozói ne látnák: az idejében elvégzett növényápolás több termést biztosít. A gépállomás segítségével előbb végeznének ezzel a fontos munkával. A gépállomás idejében felkészül a nyári munkákra, az aratás-cséplés zavartalap lebonyolítására. A csép- lőgépjavító-brigád hat nappal a határidő előtt fejezte be a cséplőgépek javítását. Dicséret illeti Gyura Józsefet és brigádját a cséplőgép javításban elért eredményért. A traktoros-brigádok közül Túrái Béla »Bé- ke«-brigádja halad az élen: kampánytervüket 147.2 százalékra teljesítették. Az »Előre«-brigádról sajnos nem mondható el, hogy munkáját a »Béke«-brigádhoz hasonló lelkesedéssel és pontossággal végzi el. Kampánytervüket 73.6 százalékra teljesítették. Helytelen a brigádban a munkaszervezés, gyenge a brigádvezető és az agronómus irányítása. Az agronómusok vegyenek példát Gelencsér József és Bódis József elv- társakról, akik segítik a hozzájuk tartozó tsz-ek munkáját. Agrotechnikai útmutatással látják el a termelő- szövetkezeteket, mint pl. Gelencsér elvtárs Heresznyén. A tsz-ek szívesen fogadják az útmutatást, hisz az nagyobb jövedelemhez segíti őket. A leg fontos ibb munka most: a nö lény ápolás A kaposvári Szabadságzászló termelőszövetkezet tagjai lelkesén, egy- emberként küzdenek a növényápolási munkák mielőbbi befejezéséért. A cukorrépa, takarmányrépa, mák egyelését, sarabolását már mind elvégezték. A kukorica fogasolását is befejezték, megkezdték az egyelését és kapálását is. Az esőzés ezt a munkát megállította, sáros a föld, nem tudnak kapálni, ehelyett a rét, •az árokparti füvek és a takarmányA nagyobb mezőgazdasági tájak mezőgazdasági kutatóintézeteit a párt- és kormányhatározat értelmében fokozatosan komplex táj intézetekké fejlesztik. Feladatuk az illető tájegység legfontosabb mezőgazda- sági kérdéseinek megoldása. Nyugat-Dunántúl négy megyéjének — Somogy, Vas, Zala, Veszprém megyének — a keszthelyi mezőgazdasági kutatóintézet lesz a tájintézete. Kutatómunkájának legfontosabb része, hogy megállapítsa: a nyugatnövények kaszálását végzik. A gépállomás segíti a termelőszövetkezetet a növényápolásban: 38 hold kukorica kultivátorozására kötöttek szerződést, mihelyt a talaj megengedi, azonnal megkezdik ezt a munkát is a traktorosok. A termelőszövetkezet tagjai a vezetőséggel közösen megbeszélték, hogy amikor felszikkad a föld, azonnal megkezdik a kukorica kapálását. magyarországi négy fő talajtípuson milyen növényféleségeket és fajtákat, milyen agrotechnikai módszerrel lehet a legeredményesebben termeszteni. Foglalkozik az intézet, egyéb növénytermesztési kutatásokkal is, így többek között a búza, ősziárpa, burgonya, cukorrépa és a herefélék nemesítésével, valamint több délszaki növény — mint a citrom, narancs, mandarin, tea — honosításával. A balatonkiliti gépállomás segítsége a tsz-eknek A balatonkiliti gépállomás 390 hold gépi kapálást, végzett eddig a termelőszövetkezetek földjén. A gépállomásnak 5 kultivátora van s ez mind dolgozik. A legjobb eredményt elérő Ságvári-brigód 117 százalékra teljesítette tervét. A pártkongresszus után megfogadták az agronómusok, hogy a körzetükben lévő termelőszövetkezetek dolgozóinak megmagyarázzák a gépi növényápolás jelentőségét és így minél nagyobb területekre kötnek szerződést. Németh József körzeti mezőgazdász néhány napon belül» meg is egyezett a nagyberényi Petőfi tsz-el, melynek 27 kát. hold földjén június 3-ra a gépállomás traktorosai be is fejezték a kapálást. A juti Alkotmány tsz tagjai szintén felismerték a gépi kapálás előnyeit és 40 kát. hold kukoricára kötöttek szerződést a gépállomással. Míg a traktorosok a kapálást végezték, addig a tsz-ben felszabaduló munkaerőt a szénabetakarításhoz tudták irányítani. így mindkét munkával hamarabb elkészültek. A keszthelyi mezőgazdasági kutatóintézet Nyugat-Dunántúl tájintézete lesz A szőlőtőke nyári vagy zöldmunkái Bár az erősen csapadékos tavasz kissé hátráltatta szőlőink zöld részének fejlődését, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül a szőlő zöldmunkáit, különösen azért nem, mert számíthatunk arra, hogy a melegebb napok erőteljesebb fejlődést biztosítanak a sok csapadék után, mint egy egyenletesebben csapadékos esztendőben. A szőlő első zöldmunkája r a zöldmetszés vagy válogatás Ez a munka tulajdonképpen a tavaszi metszés kiegészítése. Célja, hogy a tőkét a felesleges hajtásoktól megszabadítsuk. Tavasszal a metszési módok szerint bizonyos számú szemet hagytunk meg a tőkén. Ugyanakkor nemcsak a világos szemek, hanem a sósszemek és az egyszemek is hoznak hajtást. Ennek következtében a tőkéről eltávolítjuk a meddő hajtásokat, a tőkenyakból előtört és a tőkefejből, majd a tőkeközépről előtört és a túlsűrű kereszthajtásokat. A meddő hajtások közül azokat meghagyjuk, melyek esetleg a jövő évi metszésnél szükségesek lehetnek. A válogatásnál általában ugyanazokat a szabályokat kell betartani, mint a metszésnél. A válogatással a tőkét szellőssé tesz- szük és mintegy preventív védekezünk a kártevők ellen. A válogatást idejében végezzük, mert ezáltal sok tápanyagot takarítunk meg, ami a termés előnyére válik. Helyes, ha a válogatást az esetleges tavaszi fagyok elmúltával végezzük, de túlzottan ne késlekedjünk vele, mert a hajtások nagymértékű megerősödésével kitörésük után sok táplálóanyag vész el haszon nélkül. A zöldmunkák közé tartozik a szőlő kölüzésa Az első kötözés vagy aggatás szükséges, ha a hajtások 30—40 centiméter nagyságot értek el. A kötözés célja, hogy a hajtásokat a szél ne törhesse le, a hajtások függőleges helyzetbe kerülnek és így kevesebb hónaljhajtást hoznak. A kötözéssel mintegy dongaállást teremtünk meg, így a fürtök és a levelek is kívül maradnak. Eső és harmat hamarosan felszárad rajtuk, a napfény jobban éri őket és így valamiképpen csökken a pero- noszpóra és a lisztharmat ereje. A második kötözést a hajtás 60— 70 centiméter nagyságában, majd a harmadik kötést 100—120 centiméter nagyságában adjuk. Ezek a kötözések már erősek ; és szorosak, ugyanis ezek a kötések tartják már a szőlőt az őszig. Harmadik kötözéskor takarékosságból felhasználhatjuk az aggatáskor elhasznált kötözőanyagot. Tartsunk szem előtt, hogy a kötést mindig a levelek között kell adni, sem a fürtöt, sem a levelet átkötni nem szabad. Az első kötözést kövesse a fermőhajtások lekurUtása Ez abból áll, hogy a termőhajtásokat a legfelső fürt felett mintegy négy levelet meghagyva levágjuk. Ezzel a munkával elérjük a fürtök és az ugarhajtások erőteljes növekedését. Alacsony művelésű módnál általában e munkálatot elhagyjuk, mert a rövid csapok alsó hajtásai hivatottak ugar-, illetve jövő évi csapoknak, viszont azok fejlődését nem korlátozzuk. Szálvesszős művelésnél minden esetben lekurtítjuk a hajtásokat. A hónalj haj tások kitörését általában a kötözéssel egyidőben szoktuk elvégezni. A hónaljhajtásokat csak abban az esetben törhetjük ki, ha azok kicsik. Ha nagy hónalj hajtásokat törünk ki, akkor nagy sebet ejtünk és a seb helyén nemcsak egy, hanem több hónaljhajtás is fejlődik. így még több táplálóanyag pazarlódik el. A nagyobb hónaljhajtásokat csak lekurtítjuk két levélre. A meghagyott kétlevelű hajtás a továbbiakban átveszi a levél szerepét. A hónalj haj tások kitörésével táplálékot takarítunk meg, a tőkét szellő- sen tartjuk és kisebb a kártevők veszélye. Még egy zöldmunkát tartok fontosnak: ez a leleplezés Ez abban áll, hogy a fürtök közé ázott és a fürtökre ráhajló leveleket csipkedjük ki. Ezt a munkát még az elvirágzás után, esetleg a szőlő zsendülése előtt ajánlatos elvégezni, így a fürtök szabad, egészséges fejlődését segítjük elő. Knoll László, spec, agronómus. KÖNYVISMERTETÉS Bónis György: Hajnóczy József A magyar köztársasági mozgalom vértanúi között talán a legérdemesebb, legönzetlenebb, tudományos működésében is kimagasló személyiség volt Hajnóczy József, aki csak napjainkban kapta meg tudománytörténeti és történeti értékelését. Alig egy hónapja jelent meg Bónis György nagyszabású tanulmánya Hajnóczy Józsefről az Akadémiai Kiadó kiadásában, most pedig a szélesebb olvasóközönséggel ismerteti meg a szerző ebben a művében Hajnóczy alakját. A mű bemutatja a XVIII. század második felének bonyolult társadalmi viszonyait, az osztályharc különböző frontjait és az egyes táborok ideológiai fegyvertárát. A Cukorgyár dolgozói a kongresszus határozatainak megvalósításáért Pártunk Központi Vezetőségének múlt év június 27— 28-án hozott határozata a dolgozó nép életszínvonalának további emelését ítra elő. Mi, a Kaposvári Cukorgyár dolgozói az 1953-as évi tervünket már ennek a határozatnak a szellemében hajtottuk végre akkor, amikor „Több és jobb minőségi cukrot dolgozó népünknek'“ jelszóval tervünket már december 20-án, azaz U nappal a határidő előtt teljesítettük. Az 1954 januárjában indult kongresszusi munkaversenyünk is a párthatározat szellemében folyt, s eredményeképpen az I. negyedéves tervünket 708.2 százalékra, az áprilisi tervet 103.4 százalékra, a májusit pedig 214.7 százalékra teljesítettük. A kongresszusi munkaverseny előkészítését nagy gonddal végezték üzemi párt- és szakszervezeti aktíváink, s a jó szervezésnek meg is volt az eredménye, mert fenti tervteljesítésen felül a karbantartásnál dolgozóink anyagtakarékossági vállalásaikat 178 százalékra teljesítették. Kimagasló eredményt értek el a versenyben az anyagmozgató brigádjaink, amelyek az országos normák alapján 172—200 százalékos teljesítményeikkel kivívták a közlekedés- és postaügyi minisztérium elismerését. A III. pártkongresszus határozatai új feladatok elé állítják üzemünk valamennyi dolgozóját. Célunk a munka termelékenységének állandó növelése, a termelt árunak: a cukor termelési költségének csökkentése. Ennek érdekében számos műszaki és szervezési intézkedést fogunk végrehajtani. Országos érdek az alapszenekkel való takarékosság. Ennek érdekében az egyik erőtelepi kazánunkat felújítás során úgy építjük át, hogy alacsonyabb fűtőértékű szenek eltüzelésére is alkalmas lesz. A bepárló testek lerakodásának csökkentése s a letisztítási munka megjavítása érdekében egy új lé- előmelegítőt építünk be. A műszaki intézkedések tervének készítésébe az összes gyári dolgozókat bevontuk, bizottságot alakítottunk a beadott javaslatok elbírálására, a jó javaslatokat pedig pénzjutalomban részesítettük. Májusban 11 ilyen önköltségcsökkentő és a minőség javulását eredményező javaslatot valósítottunk meg. Az 1954—55-ös répa feldolgozási idényben széles körben kívánjuk megvalósítani azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunióban járt mérnökküldöttségünk hozott magával, különösen a répavágókések köszörülése, s a cukorpépek főzési idejének csökkentése terén kívánjuk a szovjet sztahanovista módszereket .üzemünkben megvalósítani. Cukoripari igazgatóságunk jelszavának — „Jó karbantartással a cukorveszteségek csökkentéséért“4 — szem előtt tartásával, a karbantartás során több olyan intézkedést fogunk megvalósítani, amely cukorveszteség-csökkenést fog eredményezni. Korszerűtlen lészivattyúink egyrészét kicseréljük és egyes cukorfőző készülékeinkhez habfogókat építünk be a cukor áthabzásának megakadályozása érdekében. A kampány során ugyancsak az élenjáró szovjet munkamódszerek alkalmazásával csökkenteni fogjuk az utótermék-pép mennyiségét, s ez szintén a cukorveszteség csökkentését fogja elősegíteni. Azonban nemcsak a cukorveszteségek csökkentésével fogjuk önköltségünket redukálni, hanem anyag- költségeinket is a minimálisra szorítjuk le. Ennek érdekében kidolgozzuk az anyagnormákat az összes karbantartási és üzemi anyagokra is. Anyagmegrendeléseinket csakis az új anyagnormák szem előtt tartásával fogjuk végezni. Inkurrens anyagot gyártelepünkön nem tűrünk meg, azt haladéktalanul felajánljuk népgazdaságunk más vállalatainak. A használaton kívüli gépek termelésbe való beállítása terén is értünk el eredményeket. A közelmúltban két darab léelőmelegítőt adtunk át .egy testvérgyárunknak, valamint a jövő hónapban egy, a kazánátalakítás során kiszerelt tápvízelőmelegítőt fogunk egy másik cukorgyárnak elküldeni. A cukorrépavetésekre kedvező csapadékos időjárás következtében jó termésre számíthatunk. Ennek tervszerű begyűjtésére felkészülünk és részletekig menően előkészítjük a nagy szakértelmet igénylő átvételi munkát. A répa- begyüjtésnél oly fontos szerepet betöltő átvételi személyzetet szakközegeink e célra megrendezett tanfolyamon kioktatják s ezzel elérjük, hogy a feladatuk elvégzésével kapcsolatos összes teendőkben teljes jártasságot nyernek. Jobb munkájukkal többek között el kell érnünk a vasúti kocsik gazdaságosabb kihasználását. Igyekezetünk arra irányul, hogy kevesebb gördülőanyagot igényeljünk a vasúttól, kevesebb kocsit kössünk le szállítmányainkhoz az őszi csúcsforgalom idején. Megfelelően kihasznált kocsikkal sok holtfuvar kerülhető el, ami önköltségcsökkentésre vezet. Jó munkával gondoskodunk ter- melvényeink veszteségmentes raktározásáról és azon vagyunk, hogy áruink tárolásából kifolyóan veszteség ne keletkezzék. Termelvé- nyeink csomagolásánál teljesen kiküszöböljük a zsák- selejtet, ami tetemes felhasználás mellett jelentős költségmegtakarítást eredményez. Gyárunk dolgozói megértették Rákosi és Gerő elvtársak által pártunk III. kongresszusán a megadott irányelveket s minden törekvésükkel azon vannak, hogy dolgozóink asztalára minél több, minél olcsóbb, jóminőségű cukor kerüljön. Glausch Mihály igazgató. Minél olcsóbban, minél többet, minél jobbat! A Kaposvári Ruhaüzem dolgozói szívesen beszélgetnek legszebb kitüntetésükről, az élüzem címről. A dolgozók büszkék erre, de azt sem feledik el, hogy szívós munkát kell végezniök, ha ezt a címet továbbra is meg akarják őrizni. Április havi tervük teljesítésével ugyan adósai maradtak az államnak, de adósságukat a kongresszusi versenyben letörlesztették. A dolgozók elhatározták, hogy nem hoznak szégyent üzemükre, az eddiginél szebb eredményeket érnek el, s nagyobb gondot fordítanak az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosságra. Ebben a negyedévben az anyagköltség terén pl. 0.2 százalékos a megtakarítás. Emellett 100 százalékos minőségi munkát végeznek. A különféle költségek terén tervezett 2,3 százalékkal szemben 2.1 százalékot, használtak fel. Az egy teljesített munkaórára eső termelési érték 10.5 százalékkal nagyobb az előírtnál. A dolgozók örömmel tesznek fogadalmat a tervek túlteljesítésére, átérezve annak jelentőségét. — Ne csak várjunk az államtól, hanem adjunk is — mondják: ezt igazolja az a fokozódó verseny, mely az üzem bölcsődéjének átvétele után bontakozott ki. Az anyák látják: államunk minden segítséget és támogatást megad, hogy nyugodtan végezhessék munkájukat. Az üzem dolgozói a »minél olcsóbban, minél többet, minél jobbat« jelszónak szem előtt tartásával végzik munkájukat.
