Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 június 8. A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának • r • vr t w 11 ^ jinn us 5-1 ulese Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt XIII. kongresz- szusának szónoki emelvényén egy­mást váltják a különböző megyei pártszervezetek küldöttei, akik tolmácsolják a francia népnek azt a megingadhatatlan törekvését, hogy megvédelmezi országa füg­getlenségét és szabadságát az újjá­születő német militarizmus me­rényleteivel szemben, hogy harcol minden olyan kísérlet ellen, amely Washington hadászati terveinek akarja alárendelni Franciaorszá­got. A kongresszus egész munká­ján vörös fonalként húzódik ke­resztül az a gondolat, hogy szük­ség van a francia munkásosztály egységére és a francia munkás- osztály köré kell tömöríteni az or­szágnak mindazokat a valóban ha­zafias és nemzeti erőit, amelyek a francia kormány jelenlegi poli­tikájának megváltoztatására tö­rekszenek. A kongresszus nagy fi­gyelemmel hallgatta Waldeck Rochet felszólalását, amelyben is­mertette a francia parasztság helyzetét és a kommunista párt falusi feladatait. Waldeck Rochet programmot terjesztett elő a gazdasági élet rendezésére, a termelés korszerű­sítése, a kistermelők anyagi segé­lyezése, a Szovjetunióval és a né­pi demokratikus országokkal foly­tatott kereskedelem kiszélesítése útján. A parasztok megértik, hogy kö­veteléseiket csak a kormány poli­tikájának teljes megváltoztatásával elégíthetik ki, hogy a munkásosz­tállyal szoros szövetségben kell harcolniok. A parasztok küzdenek a párizsi szerződés és az indokínai háború ellen. A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusát ezután más or­szágok testvéri kommunista és munkáspártjai üdvözölték. A kongresszus június 5-i ülésén Francois Billoux beszámolót tar­tott a „Kommunista párt és az if­júság“ című harmadik napirendi pontról. A kommunista pártra, a mun­kásosztály élcsapatára hárul a fe­lelősség az ifjú nemzedék egyesí­téséért, amely a francia nemzeti és demokratikus erők harci egy­ségfrontjának szerves része — mondotta a többi között. Az amerikai atomdiplomácia újabb lépései Az 1953-as év utolsó napjainak egyikén Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke megjelent az ENSZ közgyűlésének ülésén és előterjesz­tette elgondolásait az atomenergia kérdésének megoldásáról. »A legfő­képpen érintett kormányok — mon­dotta egyebek között — olyan arány­ban, ahogyan a józan ész elemi kö­vetelményei megengedik, már most kezdjék el és a továbbiakban foly­tassák együttesen normális urán- és hasadóanyag-készleteik bizonyos ré­szének átadását egy nemzetközi atomenergia-szervezetnek«. Az el­gondolás magyarázatát engedjük át Walter Lippmannak, a »New York Herald Tribune« című ismert ame­rikai burzsoá lap publicistájának. »Az új amerikai javaslat nem irá­nyozza elő az atomfegyver korláto­zását, sőt még szabályozását sem« — írta a beszéd másnapján Láppmann. »Az új javaslat — írta ugyancsak ő — elveti azt a. véleményt, hogy eset­leg lemondhatnánk, vagy lemondunk katonai erőnkre való támaszkodás­ról«. Az atomfegyver és általában a tö­megpusztító fegyverék eltiltásáról te­hát nem emlékezett meg Eisenhower, noha a második világháború befe­jezte óta ez az emberiség egyik leg­égetőbb problémája és noha a Szov­jetunió esztendők óta javasolja az atomfegyver és a többi tömegpusz­tító fegyver eltiltását és a tilalom megtartásának nemzetközi ellenőr­zését. A Szovjetunió Eisenhower el­gondolásainak említett hiányossága ellenére is hajlandó volt tárgyalni az Egyesült Államokkal az Eisenhower­tervről. A tárgyalások meg is indul­tak. Az utóbbi hetekben az amerikai burzsoá sajtó mind többet írt arról, hogy az amerikai—szovjet tárgyalá­sok »nem vezetnek eredményre«, en­nélfogva Amerikának másfelé kell orientálódni. Egyes lapok már azt is tudni vélték, hogy az Egyesült Álla­mokban terv készült egy olyan nem­zetközi »atomalap« megteremtésére, amely nem számol a Szovjetunió részvételével. Ez a terv —. mint a lapok írták — abban különbözik Eisenhower tervétől, hogy nem kö­veteli meg a Szovjetunió közremű­ködését. Az amerikai sajtó tehát megszegte a tárgyalások titkosságát és elébevágva a hivatalos közlemé­nyeknek, felelőtlen jóslatokba bo­csátkozott a tárgyalások kimenetelé­ről. A dolognak azonban nem ez a lényege, hanem az, hogy az ameri­kai sajtó voltaképen kifecsegte az amerikai kormány valódi terveit. A »jól értesült« újságírók cikkeiből nem nehéz levonni azt a következte­tést, hogy Amerika egy pillanatig sem vette komolyan a tárgyalásokat és még azt a silány elgondolást sem vette komolyan, amelynek szerzői babérjai Eisenhower elnököt illetik. Ami mindennek magyarázatát il­leti, azért sem kell nagyon messze mennünk. Amerikában hatalmas atomipar működik. Az atomipar pe­dig hatalmas profitot hoz a Morgan, a Dupont, a Rockefeller és a Mellon társaságoknak. Az az amerikai sajtó, amely az atombomba eltiltása ellen folytat propagandát és az amerikai »atomfölény« hitelét vesztett mesé­jét hirdeti, voltaképen ezeknek az atomprofiton nyerészkedő monopol­tőkés társaságoknak érdekeit fejezi ki. Az amerikai atomköltségvetés az 1954—55-ös költségvetési évben Eisenhower tervei szerint 2425 millió dollár lesz, 225 millió dollárral több, mint 1953—54-be.n. Ez is mutatja, hogy Amerikának esze ágában sincs az atomfegyverkezés beszüntetésére gondolni. Ugyanezt mutatják az ez év márciusában és áprilisában a csendesóceáni szigeteken lezajlott hidrogénbomba-kísérletek is. Világos tehát, hogy teljes joggal állapíthatta meg a »Pravda« május 29-i száma, hogy az amerikai kor­mány makacsul nem hajlandó az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyver eltiltásának útjára lépni és nem kíván más államokkal együtt kötelezettséget vállalni, hogy nem al­kalmaz atom-, hidrogén- és más tö­megpusztító fegyvert. Következéské- pen azt az amerikai tervet, amely nemzetközi »atomalapot« akar létre­hozni a Szovjetunió nélkül, kísérlet­nek kell tekinteni arra, hogy az ame­rikai uralkodó körök kezükbe kapa­rintsák az összes kapitalista orszá­gokban folyó atomkutatások ellenőr­zését, de továbbra is fenntartsák, sőt fokozzák azt a veszélyt, amit a tö­megpusztító fegyverek az emberi­ségre jelentenek. A Béke-Világta- nács most lezajlott rendkívüli ülés­szakának határozatai megmutatják a békeszerető embereknek azt az utat, amelyen tovább kell haladniok, hogy végső csapást mérjenek az atom- és hidrogénbomba kalózaira. DISZ-isták! A kongresszusi verseny lendületével előre augusztus 20-a méltó megünneplésére! Pártunk III. kongresszusának ün­nepére járásunk ifjúsága is lelkesen készült. Hosszan lehetne sorolni azo­kat a kimagasló eredményeket, ame­lyeket a csombárdi, alsóbogáti, ré­páspusztai, kaposszerdahelyi diszis- ták, de a többi község fiataljai is elértek. A pártunk III. kongresszusa tisz­teletére indított munkaverseny nagy mértékben vitte előre a mezőgazda­ság fejlesztéséért, népünk jobblété­ért vívott közös, nagy harcunkat. De alig múltak el a kongresszusi ver­seny nagyszerű izgalmai, a fiatalok már újabb terveket szőnek, újabb vállalásokat tesznek augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepe tiszteletére. Mezőcsokonyán, Alsóbogáton új győ­zelmekre kötelez a pártkongresszus alkalmából avatott DISZ-zászló. Ka- posszerdahelyen a rozs pótbeporzása felett vállalt védnökséget a helyi DISZ. Várdán ismét együtt van a tavaly oly kimagasló eredményt el­ért ifjúsági cséplőbrigád. Hogyan készülhetünk legméltóbban alkotmányunk ünnepére? Mezőgazdaságunk terméseredmé­nyeinek fokozásában jelenleg rend­kívül nagy szerepe van a növény- ápolás időbeni elvégzésének. A ka­pások terméshozamának emelésére vállalják a fiatalok a kukorica négy­szeri kapálását, folyékony fejtrágyá­val való megöntözését, A burgonya hozamának növelésére a virágzásig be kell fejezni a második, harmadik töltögetést. Emellett kezdeményezzék a diszisták, ahol erre a lehetőség megvan, nyári (júniusi) ültetésű bur­gonya vetését, ami nagyban hozzá­járul burgonyatermesztésünlk fokozá­sához és biztonságához. A kaposszer­dahelyi DISZ-fiatalok példája nyo­mán végezzék el a rozs, majd ké­sőbb a kukorica, napraforgó pótbe­porzását. A gépállomások, a gépi nö­vényápolásban dolgozó DlSZ-fiata- loknak elsősorban a tsz-eknek kell fokozott segítséget nyujtaniok. A ka­lászosok betakarítására, az aratás, cséplés nagy munkájára szintén már most fel kell készülni. Alakítsanak minden községben a fiatalok készen­léti aratóbrigádot, amely azonnal se­gíteni tud, ha valamelyik dolgozó pa­rasztnál valamilyen ok miatt késne az aratás. Az ifjúgárdisták, a dülő- örsök tagjai figyeljék a határt és ha eljön az aratás ideje, minden erőt mozgósítsanak a munka mielőbbi el­végzésére. Az úttörőpajtások segítségével ala­kítsunk kalászgyüjtő brigádokat. A DISZ-fiatalok az elmúlt évekhez ha­sonlóan, mint a tűzőrség tagjai, őr­ködjenek termésünk felett. Különö­sen komoly feladat előtt állanak a gépi aratást végző fiatalok. Fiatal aratógépkezelőinknek, kombájnosa- inknalk az idén is szakszerű, jó mun­kájukkal kell bebizonyítani a gépi munka előnyeit. A csépiéiben az elmúlt évek folya­mán példát mutattak az ifjúsági cséplőbrigádok és az idősebbekkel együtt dolgozó fiatalok. Az idén is járjanak élen a napi tervek teljesí­tésében, túlteljesítésében. Az ebéd­szünetben 10—15 percet használja­nak fel a napi sajtó fontosabb cik­keinek megbeszélésére. A DlSZ-szer- vezet rigmusbrigádja, szavalócsoport­ja rövid műsorral köszöntse a csép­lésnél dolgozókat. A fiataloknak már jóelőre terjedjen ki a figyelmük olyan kérdésre is, hogy a cséplést, a gabonának a géptől történő beadását zsákhiány ne gátolhassa. Az állattenyésztésben előttünk álló feladatok nem kevésbbé fontosak. Továbbra is DISZ-szervezeteink be­csületbeli kötelessége teljesíteni a járás állattenyésztésének fellendítése feletti védnökséget. A tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban kérjék magukat a fiatalok az állattenyésztéshez. A jóminőségű szálastakarmány biztosí­tására kezdeményezzék a fiatalok az árokpartok, erdei tisztások lekaszá­lását is. A legelők feletti védnökség jelenleg azt jelenti, hogy minél sür­gősebben gyomtalanitsuk a legelőket. Termelőszövetkezeteink fiataljai, egyénileg gazdálkodó fiatalok vál­lalták a silózás alkalmazását, nép­szerűsítését. Itt az idő, hogy állat­állományunkat ellássuk olcsó, jómi­nőségű takarmánnyal. Készítsünk minél több zöldsilót. Pártunk III. kongresszusán a Köz­ponti Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs azt mondotta: »A fa­lusi dolgozó ifjúság megszervezése és mozgósítása olyan feladat, amely- lyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtását, de egyben elmélyít­heti gyökereit a falun«. Dolgozzunk úgy, hogy méltók legyünk pártunk Központi Vezetőségének bizalmára. Uj munkasikerekkel készüljünk au­gusztus 20-ra, alkotmányunk ünne­pére. Szabó György kaposvári járási DISZ­bizottság. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Tanulmányozzuk pártunk HL kongresszusának beszámolóit, határozatait Pártunk III. kongresszusa hosz- szú időre megszabta párt- és álla­mi szerveink vezetőinek, minden­egyes kommunistának munkája vezérfonalát. Éppen ezért a kon­gresszus beszámolóinak, határo­zatainak alapos, rendszeres tanul­mányozása egész párttagságunk­nak halaszthatatlan kötelessége. Annál is inkább tanulmányoznia kell párttagságunknak a kongresz- szus határozatait, mert sok olyan elvi kérdést tisztázott a kongresz- szus, amelyeket a Központi Veze­tőség 1953. júniusi határozata után egyesek helytelenül értel­meztek. A kongresszus határozatai megvilágítják az új szakasz jelleg­zetességeit, megszabják e szakasz­ban további feladatainkat. Fejlődésünk új szakaszán új mó­don vetődik fel a népfront szere­pe politikai életünkben, nemzeti egységünk továbbszilárdításában. E kérdés is alapos tanulmányozást kíván. Útmutatást adott a kongresszus az ipar feladataira: az önköltség csökkentésére, a minőség javításá­ra. Nagyjelentőségű feladatokat szabott meg a kongresszus a me­zőgazdasági termelés fokozására, a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének .további vitelére. Népi demokráciánk politikai, gazdasági és kulturális életének minden területén irányt mutatott a III. pártkongresszus. S ahhoz, hogy ezeket az útmutatásokat si­kerrel megvalósítsuk, alaposan is­mernünk kell a kongresszus anya­gait. Mind az elvi kérdésekben, mind a gyakorlati munkában a kongresszus határozatai szerint kell állástfoglalnunk, tevékeny­kednünk. Megyei pártbizottságunk a leg­utóbbi ülésén tervet fogadott el a kongresszus anyagainak feldolgo­zására. E terv megszabta a párt­bizottságok, az alapszervezetek és a tömegszervezetek vezetőinek fel­adatait, hogyan szervezzék meg a kongresszus anyagainak tanulmá­nyozását, feldolgozását. A Pártok­tatás Háza az MB-ülés határozata szerint az egyes témákat, a Me­gyei Előadóiroda tagjaival feldol­goztatja és előadásokat szervez Kaposváron és a megyében. Az előadásokat filmvetítésekkel kap­csolják össze. Megyénk kommunistáinak, dol­gozóinak, a jövő évi pártoktatás propagandistáinak a „Somogyi Néplap“-on keresztül is segítséget kívánunk adni a III. pártkongresz- szus beszámolóinak, határozatá­nak tanulmányozásához. Ezért a párt- és állami funkcióban dolgo­zó vezető elvtársak cikket írnak a lapba, melyek megyénk sajátos helyzetét figyelembevéve rámutat­nak párttagjaink és pártonkívüli dolgozóink feladataira. A kongresszus beszámolóinak, határozatainak elvi színvonalon, a napi munkában megfelelő hatást kiváltó ismertetése, propagálása: ez most pártbizottságaink, a ve­zetők, az alapszervezetek, a párt­tagok egyik legfontosabb köteles­sége. Vezető szerveink, kommunis­táink fokozzák tovább azt az ér­deklődést, amely párttagjainkban, dolgozó népünkben a kongresszus idején megmutatkozott. Pártszer­vezeteink ne várjanak felsőbb uta­sításokra, hanem haladéktalanul kezdjenek hozzá a kongresszus anyagainak tanulmányozásához, útmutatásainak gyakorlati alkal­mazásához. A pártkongresszus ha­tározatainak, beszámolóinak isme­retével egész megyénkben növel­ni tudjuk népünk öntudatát, a kommunisták helytállását. El tud­juk érni, hogy a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek minden ere­jükkel, tehetségükkel küzdjenek pártunk célkitűzéseinek megvaló­sításáért, a népjólét emeléséért, hazánk erősítéséért. ^B&sj£éLq,e±h a hékérof A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát békebizottsága versenyt szervezett békemozgalmi vonatko­zású kérdések megválaszolására. Több nappal a verseny időpont­ja előtt tájékoztatták az üzem dol­gozóit a verseny feltételeiről és buzdították őket, hogy minél töb­ben vegyenek azon részt. Felhasz­nálták erre a hangos bemondót és a békebizottsági tagok a dolgozók­kal való beszélgetés során ismer­tették a verseny célját. Elmond­ták, hogy főleg a genfi értekezlet anyagával kívánnak majd foglal­kozni a versenyen. A békebizottságok előkészítő munkája éredményes volt. Az egész üzemben nagy érdeklődés előzte meg a versenyt. Az üzem dolgozói egymástól kérdezgették a nemzetközi esemény egy-egy érde­kes részét, érdeklődtek egy-egy nemzetközi életben vezető szemé­lyiség iránt. Többen attól kezdve, amint hírét vették a versenynek, lázas sietséggel gyűjtötték a kü­lönböző nemzetközi, főleg béke­mozgalmi vonatkozású ismerete­ket. Balázs Lajos, az üzem egyik dolgozója, egész kis noteszra való ismeretet gyűjtött össze, hogy azoknak segítségével választ tud­jon adni a feltett kérdésekre. Bor­sosföldi János is hasonlóan ké­szült, mint Balázs Lajos. A verseny jól sikerült, igen nagy érdeklődés mellett zajlott le. Igazi béke-beszélgetés volt, a nem­zetközi helyzet és a béketábor erejének ismeretében zajlott le. A legjobb választ Kertész Károlyné, Gábriel Béla, Pató László, Mester­házi Sándor és Horváth János dol­gozók tudták adni és nyertek ér­tékes jutalmat. Békebizottságaink szervezzenek hasonló! versenyeket, békebeszél­getéseket. Virányi István, megyei békebiz. titk. A genfi értekezleten résztvevő kínai és amerikai küldöttek előkészítő tárgyalásokat folytattak Genf (Uj-Kína). A Kínai Nép- köztársaságnak és az Egyesült Ál­lamoknak a genfi értekezleten részvevő küldöttei szombaton dél­előtt előkészítő tárgyalást folytat­tak az Egyesült Államokban élő kínai, valamint a Kínában élő amerikai állampolgárok ügyéről. A tanácskozáson kínai részről Van Ping-nan, Ko Pai-nien és Hu- an Hsziang, amerikai részről Alexis Johnson és Edwin W.- Martin vett részt. A tárgyalófeleket H. Trevelyan Nagy-Britannia megbízottja mu­tatta be egymásnak. ■■O ■ I "i RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK A „Reuter“ közU, hogy Krisna Menőn, India MENSZ-képviselője Genfben vasárnap másfél órán ke­resztül tárgyalt'Bidault-val az in­dokínai kérdésről. Amint a „Posta Teherán“ című lap közli, Henderson, az Egyesült Államok iráni nagykövete május 31-én az amerikai nagykövetség munkatársainak ; kíséretében láto­gatást tett az iráni szenátus elnö­kénél, majd június 2-án a Medzs- lisz elnökénél. A lap jelentése szerint Hender­son a találkozók során az iránt ér­deklődött, kész-e a Medzslisz és a szenátus többsége módosítani az iráni olajipar államosításáról szó­ló törvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents