Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-08 / 134. szám
Kedd, 1954 június 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 A balatonnagybereki DISZ-fiatalok példamutatása A balatonnagybereki állami gazdaságban kiváló eredményeket értek el a DISZ-szervezet fiataljai a kongresszusi hét folyamán. Az Illés József által vezetett 3. számú brigád 231 százalékos eredménye nemcsak a brigádtagok szorgalmáról ad jó képet, hanem a kifogástalan minőségi munkáról is. Molnár Ferenc és Pesz- ler János munkacsapata fej-fej mellett haladt a sarabolásban és répa- egyelésben, s eredményük között alig néhány százalék a különbség. Ugyancsak jól dolgoztak Kocsis János brigádjának tagjai is. A Gyani János, az Androsovics és a Véghelyi munkacsapatok minden dicséretet megérdemelnek. Fülöp Katalin és a répaegyelést végző Proity Mária munkacsapata erősen veszélyeztette az előző két brigád első helyét. Az eddig említetteken kívül számos olyan dolgozója van az állami gazdaságnak, akik folyamatosan 200 százalékon felül teljesítik napi normájukat, s ezek értékét különösen növeli a kiváló minőség. Az Imre-majori tehenészfarm dolgozói is becsülettel valóraváltották felajánlásaikat. Ha csak a május 24 —31 közötti hetet nézzük, azt látjuk, hogy az 1. számú istállóban 9.5 literről 10.3 literre, a 2. számú istállóban 6.4 literről 7.2 literre, a 3. számú istállóban 11 literről 11.9 literre, a 4.- számú istállóban 8.3 literről 8.9 literre emelték a fejési átlagot. Szarni György tehenész azt vállalta, hogy 12 tehén után 160 liter lesz a fejési átlaga. Ehelyett 175 litert fejt naponta. Cirok János a 12 tehéntől 130 liter helyett 140 liter tejet fejt naponta. De nem maradt el a két férfi mögött Nyáradi György- né sem, aki régebben a 12 tehén után 105 liter fejési átlagot ért el, ezzel szemben az utóbbi időben 126 liter tejjel teltek meg kannái nap mint nap. Az Imre-majori DISZ-fiatalok munka után nyugodt, békés, szép környezetben szeretnek pihenni. Azonban ezt a rendetlenek, a szállásukra hanyagok nem mindig tették lehetővé. Éppen ezért szállástisztasá- gi versenyt indítottak egymás közt, melyet a példamutató Szilukács József nyert meg. A most már tiszta és szép környezetben töltött pihenő órák után örömmel mennek el esténként a gyönyörűen berendezett kultúrotthonba, ahol kellemes szórakozás és számtalan jó könyv várja őket. Emellett hetenként háromszor jobbnál-jobb mozielőadásokat tekinthetnek meg. Kiváló fémgyíijtők jutalmazása Április—májusban Somogy fiataljai szép eredményt értek el a fémgyűjtésben. Számos fiatal vett részt a MÉH pontbélyeg-versenyében és sokan érték el a célul tűzött 100 pontot. A fémgyüjtő bizottság értékelte a fiatalok munkáját, megállapította a helyezéseket és jutalmakat. Kaposvárott június 3-án már ki is osztották a legjobb gyűjtőknek járó jutalom- tárgyakat. Délelőtt a Táncsics-gimnázium udvarán, délután pedig a Jókai-liget szabadtéri színpadánál gyűltek egybe az úttörő- és DISZ-fiatalok a jutalom-ünnepségre. Major János MTH DISZ-fiatal boldogan vette át a verseny főnyereményét, az új Csepel kerékpárt. Meg is érdemli, mert a lelkes fiatal közel 50 mázsa vasat és fémet gyűjtött. Botár Mária, a Sétatér-utcai, Horváth Irma, a cseri iskola úttörői örvendeznek a szép új rádiójuknak. Horváth János, a Petőfi-iskola tanulója ahogy átvette a légpuskát, már ki is próbálta. Kiderült, hogy Horváth pajtás nemcsak jó fémgyüjtő, hanem kitűnő céllövő is. Pintér Erzsit a központi iskola tanulói vették körül. Mindenki látni akarta a szép fényképezőgépet, melyet Erzsi a »Kiváló fémgyüjtő« jelvény mellé kapott. Mintegy 14 úttörő és diszista nyerte el a »Kiváló fémgyüjtő« miniszteri kitüntetést. Nagy taps üdvözölte valamennyi nyertest, de legnagyobb sikere Ga- ranics Jutka 5 éves óvodás kislánynak volt, aki magabiztos léptekkel ment fel a színpadra, s vette át a kis étkészletet és a nagy négenbabát. A sok-sok jutalom mind gazdára talált. A fiatalok boldogan viszik haza jutalomtárgyaikat. Egyedül Takács István paftás szomorú, mert ez alkalommal kimaradt a jutalmazottak közül. — De én vagyok az oka — mondja — mert elhanyagoltam a fémgyűjtést. A jövőben azonban nem így lesz — csillant fel a szeme és kezetszorít a MÉH igazgatójával, ígéretet tett, hogy a papírgyüj tőhónapban jóváteszi mulasztását és legalább egy légpuskát fog nyerni, ha nem kerékpárt — teszi hozzá. A kötelező tűzbiztosítás révén teljes mértékben megtérült a villámcsapás okozta kárunk 11 kh földön gazdálkodunk Somogydöröcskén. Ez év május elsején villámcsapás következtében istállónkban elpusztult 1 db tehenünk és 3 növendékmarhánk. Mondanunk sem kell, hogy kétségbe estünk, vájjon ■ezt a nagy kárt honnan tudjuk pótolni? Népi államunk gondoskodása a kötelező állami biztosítás révén kárunkat, ami 11.800 forint értéket tett ki, 100 százalékban megtérítette. Pártunknak és államunknak ezt a nagy segítségét hálával fogadtuk. Ezúton szeretnénk gazdatársaink figyelmét felhívni, hogy a biztosítási díjakat mindig pontosan és készséggel fizessék, mert senki sem tudja, mikor érheti szerencsétlenség. Mi azon leszünk, hogy a jövőiben mindennemű állampolgári kötelezettségű nknök pontosan eleget tegyünk. ‘ id. Szarka József, ifj. Szarka József. Minden erőt a gyors ssénahetakarításra! Miután takarmánybázisunk jelentős hányadát és a téli takarmányellátás alapján a szálastakar- mányok képezik, a most következő napokban dől el, hogy mennyiségileg, de elsősorban minőségileg milyen takarmánybázist fogunk teremteni állattenyésztésünk számára. Mezőgazdasági dolgozóink ■előtt egyik legfontosabb feladat, hogy a betakarítási munkák jó megszervezésével és a szénaszárítás legjobb módszereinek bevezetésével időben, táplálóanyagveszteség nélkül takarítsák be a lekaszált takarmányokat. A mostani esős időjárás különösen szükségessé teszi, hogy min- -den erő gyors mozgósításával használjuk ki a kedvező napsütéses napokat, órákat. Ne várjuk meg, míg pillangósaink javavirágzásban lesznek, hanem még virágzás előtt kaszáljuk le azokat. Ezzel ugyan kisebb tömegű szénát kapunk, de tápanyagokban sokkal gazdagabbat. Virágzás idején a takarmányok nyersrost tartalma erősen növekszik és ez a tápanyagok kihasználódását rontani fogja és az állati4* termelést csökkenti, míg az időben kaszált és helyesen betakarított pillangós széna abrakot pótol. A betakarítás munkája sehol akkora éberséget és körültekintést nem igényel, mint szénabetakarításkor. Ha a széna megázik, elveszti táplálóanyagának 30—50 százalékát. Két szekér ázott széna nem ér többet egy szekér jó szénánál. Ezért kaszálástól a betakarításig szerszámmal a kézben készen kell állni, hogy a nap minden napsütéses óráját kihasználhassuk és a betakarítást időben elvégezhessük. Különös gondot kell fordítani a pillangós zöldtakarmányok betakarítására. A pillangós szénák fehérjében, vitaminban és ásványi anyagokban gazdagok és a növendék-, valamint tejelőállatok takarmányozásában nélkülözhetetlenek. Értékük azonban mindig attól függ, hogy mennyire sikerül szénává szárításkor a levélpergési és általában a szárogatási veszteségeket megakadályozni. A szárításból eredő veszteség azért nagy, mert a táplálóanyagban leggazdagabb levélzet gyorsabban szárad, mint a szárrészek és a betakarítási munkák közben hamar letöredeznek. A levélpergési veszteség megakadályozása és a jóminőségű széna készítése érdekében alkalmazzuk a fejlett szénakészítési eljárásokat. A minőségi széna készítésének igen jó módja a villahegyekben való szárítás. Az eljárás a következő: A levágott pillangós zöldtakarmányt kaszálás után két-három óra múlva villahegyekbe rakjuk, 1 nap eltelte után a villahegyeket 300—350 kg-os petrencékbe hordjuk és hagyjuk mindaddig, míg a széna nedvességtartalma 30 százalékra csökken. Ez kedvező időjárás mellett 3—4 nap alatt bekövetkezik. A kívánt nedvességtartalmat úgy állapíthatjuk meg, hogy kötelet csavarunk és ha a szárrészek csavarás közben már nem nedveznek, de még húzásra nem szakadnak el, elértük a kívánt nedvességet, és megkezdhetjük a behordást. Esős idő esetén a pet- rence tetejét szedjük le, 1—-2 óra alatt szárogassuk meg és minden vonóerő mozgósításával hordjuk kazalba. A bemelegedés megelőzése miatt kisméretű kazlakat rakjunk és 20—25 cm-enként 10 —15 cm tavasziszalma réteget rakjunk közé. A másik kiváló módszer a Kund- féle hengeres szénaszárítási eljárás. Ezt a következőképpen végezzük: Kaszálás után 3—4 órával rendsodrógéppel vagy kézigereblyével 30—50 cm vastag 1—1 1.2 m hosz- szú hengerekbe sodorjuk a kissé már megfonnyadt lucernát, vagy egyéb pillangós takarmányt. A megfonnyadt takarmány két nap alatt elveszti hengeres alakját, ezért a harmadik napon gereblyé- vel továbbgördítve megfordítjuk, amikor egyúttal a sodrat újra szikkadt talajra kerül. Kedvező időjárás mellett a következő napon már meg lehet kezdeni a hordást és kazlazást. A hengereket egészben rakjuk szekérre. Esős időben ai befülledés veszélyének elkerülése céljából a kazalba szellőzőkürtöket iktassuk, vagy szalmaréteget terítsünk. Ahol nyárs, vagy szénaszárító rendelkezésre áll, szénaszárítóállványon végezzük, így nem kell forgatni, a tápanyag nem lúgozó- dik ki, mert a lefelé csüngő takarmányról az eső lepereg. Erősen csapadékos időben, a kilúgozásból eredő veszteségek elkerülésére a lekaszált pillangós takarmányt 3 köbméterenként 3—5 kg melasz hozzáadásával silózzuk be. Jó eredményt érhetünk el, ha a silózott takarmányhoz 8 százalékos kukoricadarát keverünk. Az előzőkben elmondottak a rétiszéna betakarításánál is érvényesek. Kaszálóink fűtermését se hagyjuk elvénülni, mert ezzel nemcsak a minőség romlik, hanem a sarjúter- més kilátásait is rontjuk. A községi tanácsok szervezzék meg, hogy minden útszél, köztér és egyéb füves terület szénatermését betakarítsák. A lucerna betakarításának munkájában páldamutatóan dolgozott a ráksi Uj Élet tsz, ahol lucernatábláikon már a múlt hét folyamán petrencékbe volt rakva a lekaszált takarmány. Minden tsz, mindenegyes dolgozó paraszt fogjon hozzá és minél előbb takarítsa be szénatermését. Gecsei Kálmán Az iharosberényi Úttörő tsz tagjai megfogadják Rákosi elvtárs szavait Az iharosberényi Úttörő tsz 600 holdas határában gazdag termést ígérő kenyérgabonatáblák, erőteljesen fejlődő, gondosan ápolt kapásnövények arról tanúskodnak, hogy jó gazdáik földjüknek az Úttörő tsz tagjai. Június 5-én az esős időben is vidám nótaszóval végezték a burgonya első töltögetését és a kukorica második kapálását. A futózápor néha az útmenti fák alá zavarta őket, de mégsem hagyták abba a munkát. — Nem engedjük, hogy a gaz kifogjon rajtunk — mondogatták egymásnak. Amint az eső elállt, újra a földön szorgoskodtak, mert szilárd elhatározásuk, hogyha kell, ötször is kapálnak, mert kukoricából holdanként 35 mázsás átlagtermés elérését tűzték ki célul a III. pártkongresszus ideje alatt. Lelkes munkájuknak meg is lett az eredménye. A déli órákig befejezték 60 hold kukoricájuk másodszori kapálását és 20 hold burgonyájuk első töltögetését. Tudják jól az Úttörő tsz tagjai, hogy Rákosi elvtársnák a pártkongresszuson mondott szavait: » ... el kell érni, hogy a szövetkezet tagjainak jövedelme meghaladja az átlagos középparaszti jövedelmet . . . « elsősorban ők válthatják valóra jó munkájukkal. Az elmúlt évben még voltak családtagok, akik húzódoztak a közös munkától, az idén, de különösen a pártkongresszus óta már minden munkaképes családtag minden nap ott szorgoskodik, ahol a munka megkívánja. Aracsiék is harmadmaguk- kal dolgoznak a jobb termésért. Ara- csi József fogatos felesége a tsz-ben az asszonyok példaképe lett. Már több mint 160 munkaegységet szerzett és fia is az elsők között van. De a többi asszony is hasonlóan kiveszi részét a munkából. A tagság még a kongresszus ideje alatt elhatározta, hogy kukoricából a holdankénti 35 mázsás termés elérése érdekében megvalósítják a trágyaleves öntözést is. A kukorica elvetése után, amikor az öt levél már jelentkezett, szemcsézett szuperfoszfáttal elvégezték a fejtrágyázást és június 5-én délután 21 százalékos trágyalével megkezdték az öntözést, 75 kát. hold rozsvetésükön az elmúlt napokban végrehajtották a pótbeporzást is. Az iharosberényi Úttörő tsz tagjainak még arra is van idejük, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak segítséget adjanak. Sörnyei Sándor 15 holdas dolgozó parasztnak a kukoricavetéshez gépüket adták oda, s Herbai János 12 holdas dolgozó parasztnak düledező ■házát segítették helyrehozni. Három kőművesük a falat rakta, két fogatuk pedig a téglát hordta a munkához. A kívülállók nagy figyelemmel kísérik a tsz példamutatását és többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az ősszel a közös gazdálkodás útjára lépnek. II Moiinál dolgozói a Éli, jobb, olcsói termelésért A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói a kongresszusi versenyben jó munkájukkal tettek bizonyságot arról, hogy jól harcolnak adott szavuk valóraváltásáért, az üzem termelési költségeinek csökkentéséért, a minőség további javításáért. Példa erre Makarész Gyula és Borsós Ferenc ifjúmunkás sztahanovista formázok teljesítménye, akik háromszoros, sőt négyszeres normateljesítés mellett teljesen selejtmen- tes, kiváló minőségű munkát végeztek. A termelékenység fokozásáért és az önköltség csökkentéséért folyó nemes küzdelemben számos doígozó tűnt ki. Bebizonyították, hogy a normák többszörös túlteljesítése mellett is lehet minőségi és selejtmentes munkát végezni. A május havi tervet 137.9 százalékra teljesítették, s már 93 százaléknál tartanak a második negyedéves terv teljesítésével is, ugyanakkor a kongresszusi verseny alatt 9.6 százalékról 6.5 százalékra csökkent a selejt. Ennek eredményeként 4 százalékkal csökkent a termelés önköltsége, ez több mint 70 ezer forintos megtakarítást jelent. Azt, hogy az üzem dolgozói példásan állták meg helyüket a kongresszusi versenyben, hogy becsülettel tettek eleget pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaiknak, igazolja az is, hogy 2 hónap alatt 10.8 százalékkal emelkedett az üzem termelékenysége. Az eredmények mellett azonban — sajnos nem kis számmal — hibák is tapasztalhatók az üzemben. Ezekre a hibákra pártunk III. kongresszusa hívta fel a figyelmüket. Az üzem vezetői és műszaki dolgozói műszaki értekezleten vitatták meg a tennivalókat a hibák gyors felszámolása érdekében. Az üzem igazgatója, Fe- rencz elvtárs a kongresszus határozatainak szellemében, kérlelhetetlenül mutatott rá a hibákra, feltárta azokat az okokat, melyek még ma is gátolják, akadályozzák a dolgozók munkáját, s hátráltatják az üzem egészséges fejlődését, a dolgozók ké- pességénék kibontakozását. Többek között rámutatott Ferencz elvtárs: — Nálunk még ma is nagyon gyenge a műszaki ellenőrzés. Többször fordult már elő olyan eset, hogy formahibás vagy selejtes árut adtunk ki a megrendelőknek, ami természetesen rossz fényt vet üzemünk munkájára. Hiányosság tapasztalható — és erre is későn figyeltünk fel — a fiatal szakmunkások, de főként az ipari tanulók nevelésében, szakmai oktatásában, de súlyos hibák vannak az anyag- és szerszámbeszerzésben, valamint a munkák helyes szervezésében is. — A továbbiakban az üzem előtt álló feladatokat szabta meg Ferencz elvtárs és rámutatott: — A jövőben sem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk az üzem termelékenységének fokozásáról, a termelés önköltségének csökkentéséről és a selejt elleni harcról — majd így folytatta: — A pártkongresszus nekünk, vasasoknak is új utat szabott meg és ha ezen az úton akarunk haladni, minden erőnkkel harcolnunk kell azért, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk, s emellett fokozottabb segítséget adjunk a dolgozó parasztságnak termelési kedve növeléséhez, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. A felszólalók, az üzem műszaki vezetői, osztályvezetői rámutattak arra, hogy a műszaki ellenőrzés meg-* javításával, gyors, operatív intézkedéssel még időben megakadályozhatják a hibák elburjánzását és mindjárt a munkapadoknál, vagy éppen ott adhatnak segítséget, ahol arra szükség van. A pontos, tervszerű munkával viszont elérhetik azt, hogy programmszerűen termelnek és hozzájárulnak termelékenység tervszerű növeléséhez. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az is, hogy kellő időben és megfelelő mennyiségben biztosítsák a termeléshez szükséges anyagokat, valamint a szerszámokat. A továbbiakban az üzem termelési költségeinek csökkentéséről, az anyagfelhasználásról és az elfekvő anyagok feltárásáról folyt a vita. Az üzem dolgozói és műszaki vezetői a kongresszuson elhangzott beszámolók és hozzászólások gondos tanulmányozása után megértették Gerő elvtársnak a kongresszuson mondott szavait: » . . . Egyetlen ezrelék csökkenés az anyagfelhasználásnál majdnem 70 millió forint megtakarítást eredményezne«. A műszaki értekezleten a hozzászólók elmondották: számtalan esetben fordult elő, hogy az öntöde a megengedettnél több anyagot használt fel, mert a műszaki leírások, a rajzok is nagyobb méreteket adnak, így a forgácsolásnál a 2, esetleg 3 milliméter helyett 8—10, sőt 12 millimétert kell leforgácsolni.. Elhatározták, hogy a termelés költségeinek, az anyagfelhasználás és az önköltség csökkentése érdekében biztosítják, hogy az öntöde is pontos méretekben készült munkadarabokat adjon a forgácsolónak. A műszaki és osztályvezetői értekezlet világosan megszabta a feladatokat s rámutatott arra, milyen lehetőségeik vannak ezek megvalósítására. A cél, melyet az üzem műszaki dolgozói maguk elé tűztek, hűen tükrözi az üzem dolgozóinak eddigi helytállását, eredményes munkáját, s mutatja, hogy számíthatnak dolgozóikra, hogy mint a pártkongresz- szus tiszteletére indított versenyben, az alkotmányunk ünnepére indított versenyben is megállják helyüket. Berkics Vendel.
