Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

Kedd, 1954 június 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 A balatonnagybereki DISZ-fiatalok példamutatása A balatonnagybereki állami gazda­ságban kiváló eredményeket értek el a DISZ-szervezet fiataljai a kon­gresszusi hét folyamán. Az Illés Jó­zsef által vezetett 3. számú brigád 231 százalékos eredménye nemcsak a brigádtagok szorgalmáról ad jó ké­pet, hanem a kifogástalan minőségi munkáról is. Molnár Ferenc és Pesz- ler János munkacsapata fej-fej mel­lett haladt a sarabolásban és répa- egyelésben, s eredményük között alig néhány százalék a különbség. Ugyancsak jól dolgoztak Kocsis Já­nos brigádjának tagjai is. A Gyani János, az Androsovics és a Véghelyi munkacsapatok minden dicséretet megérdemelnek. Fülöp Katalin és a répaegyelést végző Proity Mária munkacsapata erősen veszélyeztette az előző két brigád első helyét. Az eddig említet­teken kívül számos olyan dolgozója van az állami gazdaságnak, akik fo­lyamatosan 200 százalékon felül tel­jesítik napi normájukat, s ezek ér­tékét különösen növeli a kiváló mi­nőség. Az Imre-majori tehenészfarm dol­gozói is becsülettel valóraváltották felajánlásaikat. Ha csak a május 24 —31 közötti hetet nézzük, azt lát­juk, hogy az 1. számú istállóban 9.5 literről 10.3 literre, a 2. számú istál­lóban 6.4 literről 7.2 literre, a 3. számú istállóban 11 literről 11.9 li­terre, a 4.- számú istállóban 8.3 liter­ről 8.9 literre emelték a fejési átla­got. Szarni György tehenész azt vál­lalta, hogy 12 tehén után 160 liter lesz a fejési átlaga. Ehelyett 175 li­tert fejt naponta. Cirok János a 12 tehéntől 130 liter helyett 140 liter te­jet fejt naponta. De nem maradt el a két férfi mögött Nyáradi György- né sem, aki régebben a 12 tehén után 105 liter fejési átlagot ért el, ezzel szemben az utóbbi időben 126 liter tejjel teltek meg kannái nap mint nap. Az Imre-majori DISZ-fiatalok munka után nyugodt, békés, szép környezetben szeretnek pihenni. Azonban ezt a rendetlenek, a szállá­sukra hanyagok nem mindig tették lehetővé. Éppen ezért szállástisztasá- gi versenyt indítottak egymás közt, melyet a példamutató Szilukács Jó­zsef nyert meg. A most már tiszta és szép környezetben töltött pihenő órák után örömmel mennek el es­ténként a gyönyörűen berendezett kultúrotthonba, ahol kellemes szóra­kozás és számtalan jó könyv várja őket. Emellett hetenként háromszor jobbnál-jobb mozielőadásokat tekint­hetnek meg. Kiváló fémgyíijtők jutalmazása Április—májusban Somogy fiatal­jai szép eredményt értek el a fém­gyűjtésben. Számos fiatal vett részt a MÉH pontbélyeg-versenyében és sokan érték el a célul tűzött 100 pon­tot. A fémgyüjtő bizottság értékelte a fiatalok munkáját, megállapította a helyezéseket és jutalmakat. Kaposvá­rott június 3-án már ki is osztották a legjobb gyűjtőknek járó jutalom- tárgyakat. Délelőtt a Táncsics-gimnázium ud­varán, délután pedig a Jókai-liget szabadtéri színpadánál gyűltek egybe az úttörő- és DISZ-fiatalok a juta­lom-ünnepségre. Major János MTH DISZ-fiatal boldogan vette át a verseny főnye­reményét, az új Csepel kerékpárt. Meg is érdemli, mert a lelkes fiatal közel 50 mázsa vasat és fémet gyűj­tött. Botár Mária, a Sétatér-utcai, Horváth Irma, a cseri iskola úttörői örvendeznek a szép új rádiójuknak. Horváth János, a Petőfi-iskola ta­nulója ahogy átvette a légpuskát, már ki is próbálta. Kiderült, hogy Horváth pajtás nemcsak jó fémgyüj­tő, hanem kitűnő céllövő is. Pintér Erzsit a központi iskola tanulói vet­ték körül. Mindenki látni akarta a szép fényképezőgépet, melyet Erzsi a »Kiváló fémgyüjtő« jelvény mellé kapott. Mintegy 14 úttörő és diszista nyerte el a »Kiváló fémgyüjtő« mi­niszteri kitüntetést. Nagy taps üdvözölte valamennyi nyertest, de legnagyobb sikere Ga- ranics Jutka 5 éves óvodás kislány­nak volt, aki magabiztos léptekkel ment fel a színpadra, s vette át a kis étkészletet és a nagy négenbabát. A sok-sok jutalom mind gazdára talált. A fiatalok boldogan viszik haza jutalomtárgyaikat. Egyedül Takács István paftás szomorú, mert ez al­kalommal kimaradt a jutalmazottak közül. — De én vagyok az oka — mondja — mert elhanyagoltam a fémgyűjtést. A jövőben azonban nem így lesz — csillant fel a szeme és kezetszorít a MÉH igazgatójával, ígéretet tett, hogy a papírgyüj tőhó­napban jóváteszi mulasztását és leg­alább egy légpuskát fog nyerni, ha nem kerékpárt — teszi hozzá. A kötelező tűzbiztosítás révén teljes mértékben megtérült a villámcsapás okozta kárunk 11 kh földön gazdálkodunk Somogydöröcskén. Ez év május elsején villámcsapás következtében istállónkban elpusztult 1 db tehenünk és 3 növendékmarhánk. Mondanunk sem kell, hogy kétségbe estünk, vájjon ■ezt a nagy kárt honnan tudjuk pótolni? Népi államunk gondoskodása a kötelező állami biztosítás révén ká­runkat, ami 11.800 forint értéket tett ki, 100 százalékban megtérítette. Pártunknak és államunknak ezt a nagy segítségét hálával fogadtuk. Ezúton szeretnénk gazdatársaink figyelmét felhívni, hogy a biztosí­tási díjakat mindig pontosan és készséggel fizessék, mert senki sem tud­ja, mikor érheti szerencsétlenség. Mi azon leszünk, hogy a jövőiben min­dennemű állampolgári kötelezettségű nknök pontosan eleget tegyünk. ‘ id. Szarka József, ifj. Szarka József. Minden erőt a gyors ssénahetakarításra! Miután takarmánybázisunk je­lentős hányadát és a téli takar­mányellátás alapján a szálastakar- mányok képezik, a most követke­ző napokban dől el, hogy mennyi­ségileg, de elsősorban minőségileg milyen takarmánybázist fogunk teremteni állattenyésztésünk szá­mára. Mezőgazdasági dolgozóink ■előtt egyik legfontosabb feladat, hogy a betakarítási munkák jó megszervezésével és a szénaszárí­tás legjobb módszereinek bevezeté­sével időben, táplálóanyagveszte­ség nélkül takarítsák be a leka­szált takarmányokat. A mostani esős időjárás különö­sen szükségessé teszi, hogy min- -den erő gyors mozgósításával használjuk ki a kedvező napsüté­ses napokat, órákat. Ne várjuk meg, míg pillangó­saink javavirágzásban lesz­nek, hanem még virágzás előtt kaszáljuk le azokat. Ezzel ugyan kisebb tömegű szénát kapunk, de tápanyagokban sokkal gazdagabbat. Virágzás idején a ta­karmányok nyersrost tartalma erősen növekszik és ez a tápanya­gok kihasználódását rontani fogja és az állati4* termelést csökkenti, míg az időben kaszált és helyesen betakarított pillangós széna abra­kot pótol. A betakarítás munkája sehol akkora éberséget és körülte­kintést nem igényel, mint széna­betakarításkor. Ha a széna megázik, elveszti táplálóanyagának 30—50 szá­zalékát. Két szekér ázott szé­na nem ér többet egy szekér jó szénánál. Ezért kaszálástól a betakarításig szerszámmal a kézben készen kell állni, hogy a nap minden napsüté­ses óráját kihasználhassuk és a be­takarítást időben elvégezhessük. Különös gondot kell fordítani a pillangós zöldtakarmányok beta­karítására. A pillangós szénák fe­hérjében, vitaminban és ásványi anyagokban gazdagok és a növen­dék-, valamint tejelőállatok takar­mányozásában nélkülözhetetlenek. Értékük azonban mindig attól függ, hogy mennyire sikerül szé­nává szárításkor a levélpergési és általában a szárogatási vesztesége­ket megakadályozni. A szárítás­ból eredő veszteség azért nagy, mert a táplálóanyagban leggazda­gabb levélzet gyorsabban szárad, mint a szárrészek és a betakarítá­si munkák közben hamar letöre­deznek. A levélpergési veszteség meg­akadályozása és a jóminőségű szé­na készítése érdekében alkalmaz­zuk a fejlett szénakészítési eljárá­sokat. A minőségi széna készítésé­nek igen jó módja a villahe­gyekben való szárítás. Az eljárás a következő: A levágott pillangós zöldtakar­mányt kaszálás után két-három óra múlva villahegyekbe rakjuk, 1 nap eltelte után a villahegyeket 300—350 kg-os petrencékbe hord­juk és hagyjuk mindaddig, míg a széna nedvességtartalma 30 száza­lékra csökken. Ez kedvező időjá­rás mellett 3—4 nap alatt bekövet­kezik. A kívánt nedvességtartal­mat úgy állapíthatjuk meg, hogy kötelet csavarunk és ha a szárré­szek csavarás közben már nem nedveznek, de még húzásra nem szakadnak el, elértük a kívánt nedvességet, és megkezdhetjük a behordást. Esős idő esetén a pet- rence tetejét szedjük le, 1—-2 óra alatt szárogassuk meg és minden vonóerő mozgósításával hordjuk kazalba. A bemelegedés megelőzése mi­att kisméretű kazlakat rak­junk és 20—25 cm-enként 10 —15 cm tavasziszalma réteget rakjunk közé. A másik kiváló módszer a Kund- féle hengeres szénaszárítási eljá­rás. Ezt a következőképpen végez­zük: Kaszálás után 3—4 órával rend­sodrógéppel vagy kézigereblyével 30—50 cm vastag 1—1 1.2 m hosz- szú hengerekbe sodorjuk a kissé már megfonnyadt lucernát, vagy egyéb pillangós takarmányt. A megfonnyadt takarmány két nap alatt elveszti hengeres alakját, ezért a harmadik napon gereblyé- vel továbbgördítve megfordítjuk, amikor egyúttal a sodrat újra szikkadt talajra kerül. Kedvező időjárás mellett a következő na­pon már meg lehet kezdeni a hor­dást és kazlazást. A hengereket egészben rakjuk szekérre. Esős időben ai befülledés veszélyének elkerülése céljából a kazalba szel­lőzőkürtöket iktassuk, vagy szal­maréteget terítsünk. Ahol nyárs, vagy szénaszárító rendelkezésre áll, szénaszárítóáll­ványon végezzük, így nem kell forgatni, a tápanyag nem lúgozó- dik ki, mert a lefelé csüngő takar­mányról az eső lepereg. Erősen csapadékos időben, a kilúgozásból eredő vesztesé­gek elkerülésére a lekaszált pillangós takarmányt 3 köb­méterenként 3—5 kg melasz hozzáadásával silózzuk be. Jó eredményt érhetünk el, ha a silózott takarmányhoz 8 százalékos kukoricadarát keverünk. Az elő­zőkben elmondottak a rétiszéna betakarításánál is érvényesek. Ka­szálóink fűtermését se hagyjuk el­vénülni, mert ezzel nemcsak a minőség romlik, hanem a sarjúter- més kilátásait is rontjuk. A községi tanácsok szervezzék meg, hogy minden útszél, köztér és egyéb füves terület szénatermését betakarítsák. A lucerna betakarításának mun­kájában páldamutatóan dolgozott a ráksi Uj Élet tsz, ahol lucerna­tábláikon már a múlt hét folya­mán petrencékbe volt rakva a le­kaszált takarmány. Minden tsz, mindenegyes dolgozó paraszt fog­jon hozzá és minél előbb takarít­sa be szénatermését. Gecsei Kálmán Az iharosberényi Úttörő tsz tagjai megfogadják Rákosi elvtárs szavait Az iharosberényi Úttörő tsz 600 holdas határában gazdag termést ígérő kenyérgabonatáblák, erőtelje­sen fejlődő, gondosan ápolt kapásnö­vények arról tanúskodnak, hogy jó gazdáik földjüknek az Úttörő tsz tag­jai. Június 5-én az esős időben is vi­dám nótaszóval végezték a burgonya első töltögetését és a kukorica má­sodik kapálását. A futózápor néha az útmenti fák alá zavarta őket, de mégsem hagyták abba a munkát. — Nem engedjük, hogy a gaz kifogjon rajtunk — mondogatták egymásnak. Amint az eső elállt, újra a földön szorgoskodtak, mert szilárd elhatározásuk, hogyha kell, ötször is kapálnak, mert ku­koricából holdanként 35 mázsás átlagtermés elérését tűzték ki célul a III. pártkongresszus ideje alatt. Lelkes munkájuknak meg is lett az eredménye. A déli órákig befejez­ték 60 hold kukoricájuk másodszori kapálását és 20 hold burgonyájuk el­ső töltögetését. Tudják jól az Úttörő tsz tagjai, hogy Rákosi elvtársnák a pártkon­gresszuson mondott szavait: » ... el kell érni, hogy a szö­vetkezet tagjainak jövedelme meghaladja az átlagos középpa­raszti jövedelmet . . . « elsősorban ők válthatják valóra jó munkájukkal. Az elmúlt évben még voltak csa­ládtagok, akik húzódoztak a közös munkától, az idén, de különösen a pártkongresszus óta már minden munkaképes családtag minden nap ott szorgoskodik, ahol a munka meg­kívánja. Aracsiék is harmadmaguk- kal dolgoznak a jobb termésért. Ara- csi József fogatos felesége a tsz-ben az asszonyok példaképe lett. Már több mint 160 munkaegységet szer­zett és fia is az elsők között van. De a többi asszony is hasonlóan kiveszi részét a munkából. A tagság még a kongresszus ideje alatt elhatározta, hogy kukoricából a holdankénti 35 mázsás termés el­érése érdekében megvalósítják a trá­gyaleves öntözést is. A kukorica el­vetése után, amikor az öt levél már jelentkezett, szemcsézett szuperfosz­fáttal elvégezték a fejtrágyázást és június 5-én délután 21 százalékos trágyalével megkezdték az öntözést, 75 kát. hold rozsvetésükön az el­múlt napokban végrehajtották a pót­beporzást is. Az iharosberényi Úttörő tsz tag­jainak még arra is van idejük, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak segítséget adjanak. Sörnyei Sándor 15 holdas dolgozó parasztnak a kukoricavetéshez gé­püket adták oda, s Herbai János 12 holdas dolgozó parasztnak düledező ■házát segítették helyrehozni. Három kőművesük a falat rakta, két foga­tuk pedig a téglát hordta a munká­hoz. A kívülállók nagy figyelemmel kí­sérik a tsz példamutatását és töb­ben foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az ősszel a közös gazdálkodás útjára lépnek. II Moiinál dolgozói a Éli, jobb, olcsói termelésért A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói a kongresszusi versenyben jó munkájukkal tettek bizonyságot arról, hogy jól harcol­nak adott szavuk valóraváltásáért, az üzem termelési költségeinek csök­kentéséért, a minőség további javítá­sáért. Példa erre Makarész Gyula és Borsós Ferenc ifjúmunkás sztahano­vista formázok teljesítménye, akik háromszoros, sőt négyszeres norma­teljesítés mellett teljesen selejtmen- tes, kiváló minőségű munkát végez­tek. A termelékenység fokozásáért és az önköltség csökkentéséért folyó nemes küzdelemben számos doígozó tűnt ki. Bebizonyították, hogy a normák többszörös túlteljesítése mel­lett is lehet minőségi és selejtmentes munkát végezni. A május havi tervet 137.9 százalékra teljesítették, s már 93 százaléknál tartanak a második negyedéves terv teljesítésével is, ugyanakkor a kongresszusi verseny alatt 9.6 százalékról 6.5 százalékra csökkent a selejt. Ennek eredménye­ként 4 százalékkal csökkent a ter­melés önköltsége, ez több mint 70 ezer forintos megtakarítást jelent. Azt, hogy az üzem dolgozói példásan állták meg helyüket a kongresszusi versenyben, hogy becsülettel tettek eleget pártunk III. kongresszusa tisz­teletére tett vállalásaiknak, igazolja az is, hogy 2 hónap alatt 10.8 száza­lékkal emelkedett az üzem termelé­kenysége. Az eredmények mellett azonban — sajnos nem kis számmal — hibák is tapasztalhatók az üzemben. Ezekre a hibákra pártunk III. kongresszusa hívta fel a figyelmüket. Az üzem ve­zetői és műszaki dolgozói műszaki értekezleten vitatták meg a tenni­valókat a hibák gyors felszámolása érdekében. Az üzem igazgatója, Fe- rencz elvtárs a kongresszus határo­zatainak szellemében, kérlelhetetle­nül mutatott rá a hibákra, feltárta azokat az okokat, melyek még ma is gátolják, akadályozzák a dolgozók munkáját, s hátráltatják az üzem egészséges fejlődését, a dolgozók ké- pességénék kibontakozását. Többek között rámutatott Ferencz elvtárs: — Nálunk még ma is nagyon gyenge a műszaki ellenőrzés. Többször for­dult már elő olyan eset, hogy for­mahibás vagy selejtes árut adtunk ki a megrendelőknek, ami természe­tesen rossz fényt vet üzemünk mun­kájára. Hiányosság tapasztalható — és erre is későn figyeltünk fel — a fiatal szakmunkások, de főként az ipari tanulók nevelésében, szakmai oktatásában, de súlyos hibák vannak az anyag- és szerszámbeszerzésben, valamint a munkák helyes szervezé­sében is. — A továbbiakban az üzem előtt álló feladatokat szabta meg Fe­rencz elvtárs és rámutatott: — A jövőben sem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk az üzem ter­melékenységének fokozásáról, a ter­melés önköltségének csökkentéséről és a selejt elleni harcról — majd így folytatta: — A pártkongresszus ne­künk, vasasoknak is új utat szabott meg és ha ezen az úton akarunk ha­ladni, minden erőnkkel harcolnunk kell azért, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk, s emellett fo­kozottabb segítséget adjunk a dol­gozó parasztságnak termelési kedve növeléséhez, a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséhez. A felszólalók, az üzem műszaki ve­zetői, osztályvezetői rámutattak ar­ra, hogy a műszaki ellenőrzés meg-* javításával, gyors, operatív intézke­déssel még időben megakadályozhat­ják a hibák elburjánzását és mind­járt a munkapadoknál, vagy éppen ott adhatnak segítséget, ahol arra szükség van. A pontos, tervszerű munkával viszont elérhetik azt, hogy programmszerűen termelnek és hoz­zájárulnak termelékenység terv­szerű növeléséhez. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az is, hogy kel­lő időben és megfelelő mennyiségben biztosítsák a termeléshez szükséges anyagokat, valamint a szerszámokat. A továbbiakban az üzem termelési költségeinek csökkentéséről, az anyagfelhasználásról és az elfekvő anyagok feltárásáról folyt a vita. Az üzem dolgozói és műszaki vezetői a kongresszuson elhangzott beszámolók és hozzászólások gondos tanulmányo­zása után megértették Gerő elvtárs­nak a kongresszuson mondott sza­vait: » . . . Egyetlen ezrelék csökke­nés az anyagfelhasználásnál majd­nem 70 millió forint megtakarítást eredményezne«. A műszaki értekezleten a hozzá­szólók elmondották: számtalan eset­ben fordult elő, hogy az öntöde a megengedettnél több anyagot hasz­nált fel, mert a műszaki leírások, a rajzok is nagyobb méreteket adnak, így a forgácsolásnál a 2, esetleg 3 milliméter helyett 8—10, sőt 12 milli­métert kell leforgácsolni.. Elhatároz­ták, hogy a termelés költségeinek, az anyagfelhasználás és az önköltség csökkentése érdekében biztosítják, hogy az öntöde is pontos méretekben készült munkadarabokat adjon a for­gácsolónak. A műszaki és osztályvezetői érte­kezlet világosan megszabta a felada­tokat s rámutatott arra, milyen lehe­tőségeik vannak ezek megvalósítá­sára. A cél, melyet az üzem műszaki dolgozói maguk elé tűztek, hűen tük­rözi az üzem dolgozóinak eddigi helytállását, eredményes munkáját, s mutatja, hogy számíthatnak dol­gozóikra, hogy mint a pártkongresz- szus tiszteletére indított versenyben, az alkotmányunk ünnepére indított versenyben is megállják helyüket. Berkics Vendel.

Next

/
Thumbnails
Contents