Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-29 / 152. szám

Kedd, 1954 júr.ius 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 1 Tegyük tömegmozgalommá a balesetek elleni harcot A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának az állatenyésztés fejlesz­téséről szóló határozata mind a tsz-eknek, mind az egyénileg dolgozó parasztságnak célul tűzte ki az állattenyésztésben a hoza­mok növelését, a vágási súlyok, az egy tehénre eső tejhozam, az egy juhra eső gyapjúhozam emelését, a termelési költségek csökkenté­sét. Hogy e célokat elérhessük, biz­tosítanunk kell a folyamatos ta­karmányozást, mégpedig olyan formában, hogy kedvezőtlen idő­járású években se legyen fenn­akadás a takarmányozásban. En­nek elérését csak okszerű siló­gazdálkodással tudjuk biztosítani. A silózás tulajdonképpen nem egyéb, mint takarmánykészletek tartósítása. Ebben a tartósítási el­járásban igen komoly szerepe van a tej savas erjedésnek, mely akkor a legtökéletesebb, ha a besilózandó takarmányból minél jobban kiszo­rítjuk a levegőt. Éppen itt jelent­kezik a gyakorlatban annyira is­mert és »elrontott« siló, amelyet nagyon jól jellemzett id. Dobai Jó­zsef, a nágocsi Szabadság tsz te­henésze, aki az ilyen silót egysze­rűen csak »siró«-nak nevezte. Ugyanis a kellőképpen be nem ta­posott silókban vaj savas erjedés indul meg, aminek következtében a drága takarmány bűzössé és ehetetlenné válik. A tökéletes le­vegőkiszorítást legegyszerűbben úgy érjük el, ha lesilózandó takar­mányt — s ez elsősorban a zöld­takarmányokra vonatkozik — mi­nél rövidebb darabkákra vágjuk fel, úgy, hogy a forgalomban lévő silótöltő gépeknél mind a két vá- gókést fennhagyjuk. Mezőgazdasági termelőszövetke­zeteink egyrésze és egyénileg dol­gozó parasztjaink közül is jónéhá- nyan megyei viszonylatban tartóz­kodnak ä zöldsilók és különösen a pillangósvirágú takarmányfélesé­gek zölden való készítésétől, illet­ve silózásától. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a silózott lóhe­re, a baltacím milyen értékes téli zöldtakai-mányt biztosít állat- állományunknak. A legjobban be- .szárított pillangós széna is leg­alább 30 százalékot veszít fehex'je- és keményítőértékéből, a szárítás során előállott forgatás, begyűjtés, le- és felrakás, kazalbarakás és a kazalból az etetéshez való előké­szítés alkalmával, mivel éppen a fehérjében leggazdagabb levelek peregnek le. Ezek a veszteségek mind elmaradnak a pillangós nö­vények lesilózása alkalmával, ha a silózást közvetlen kaszálás után végezzük és nemcsak nagyobb mennyisé­gű, tápanyagokban gazdag takarmányt kapunk, hanem lényegesen olcsóbban jutunk hozzá az állattenyésztésben annyira nélkülözhetetlen fe­hérjéhez és keményítőhöz. Rendkívül nagy előny még a zöld- silókészítésnél az is, hogy nem va­gyunk kötve az időjáráshoz, s még csapadékos időben is kellően tartósítani tudjuk az értékes zöld­takarmányokat. Silózásra jó eredménnyel az alábbi takarmányféleségeket hasz­nálhatjuk fel: különféle takar­mánykeverékek, pillangósvirágú takarmányok, silókukorica, borsós kukoricacsalamádé, napraforgós kukoricacsalamádé, kukorica- és napraforgócsalamádé, cukorcirok, köles, mohar, szudánifű. De nem szabad lekicsinyelni a kicsépelt napraforgótányért sem, amelyet törekkel silózva, különösen tejelő szarvasmarháink nagy előszeretet­tel fogyasztanak. Ebben az eset­ben a napraforgótányérokat nem is kell összevágni, hanAn csak ke­verve a törekkel, gyenge locsolás­sal kell betaposni a silógödörbe. A sertések téli és tavaszi ta­karmányozását is legolcsóbban silózás útján biztosíthatjuk. Itt kell megemlítenem a párolt burgonya silózását. Tavaszra az el­vermelt burgonya nemcsak súlyá­ból, hanem tápanyagtartalmából is rohamosan veszít. A párolás út­ján lesilózott burgonya a silózógö­dörben sűrű péppé alakul át, en­nek következtében a levegő kiszo­rítása a legtökéletesebb, s éppen ezért az így silózott burgonyánál csak igen csekély táplálékanyag- veszteséggel járó tej savas erjedés zajlik* le, ami azonban a burgo­nyát hosszú időkre jól konzer­válja. Ne hanyagoljuk el, ne tartsuk utolsórendű feladatnak a silózást, ne hivatkozzunk arra, hogy kapá- lási vagy szénabegyüjtési munká­latok miatt nem jut idő a silózás­ra. Soha ne felejtsük el, hogy a jól lesilózott takarmány évekig is eláll. A silózás akkor válik valóban jövedelmezővé, s fogja takar­mányozási költségeinket leg­alább 40 százalékkal csökken­teni, ha a silógödröt egy év­ben nem egyszer, hanem két­szer, sőt háromszor is megtölt­jük és ezáltal állataink részére az ér­tékes, tápanyagban gazdag, kelle­mes illatú silótakarmányt biztosí­tani tudjuk. Jön a másodvetések ideje. Ko­rán lekerülő tarlóinkat haladékta­lanul vessük be silótakarmányok­kal. Az erőteljes és gyors növeke­dés érdekében használjunk kivétel nélkül másodvetéseknél, kát. hol­danként 40 kg pétisó műtrágyát. Célszerű, ha termelőszövetkeze­teink a silózás idejére állandó si­lózóbrigádokat létesítenek. E bri­gádok tagjai a szakszerűen készí­tendő silózásra a kihelyezett me­zőgazdasági szakemberektől, köz­ségi agronómusoktól a silózás megkezdése előtt megkapják a részletes, az okszerű és helyes si­Déldunántúlon — Tolnában, Ba­ranyában, Somogybán és Zalában — igen sok termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó él azokkal a nagy kedvezményekkel, amelyeket a minisztertanács talajjavításról szóló rendelete nyújt számukra. Összesen mintegy 30 ezer hold sa­vanyú talajt javítanak meg. A ta­lajerő fokozásához szükséges mész, illetve mésziszapmennyiség meg­határozásához az Országos Minő­ségvizsgáló Intézet kaposvári ta­Megyénk gépállomásainak dolgozói az idei cséplés meggyorsításánál is alkalmazni kívánják a múlt évek hasznos tapasztalatait. A Bredjuk- féle gyorscséplési módszerrel mégsem kívánnak csépelni egyetlenegy he­lyen sem, mivel a megye gépállomá­sain már több mint 60 kombájn van, így a tsz-eknél mindenütt kombájn­rBPikkasztó a hőség pár nap óta. A nap mintha most akarná pó­tolni, amit a tavasszal elmulasztott, bőkezűen ontja sugarait virradattól napnyugtáig. ‘Nem igen lehet ilyen­kor épkézláb embert találni a falu­ban: kint a réteken gyűjtik a szénát, a kukorica-, burgonyaföldeken irtják a gyomot. Bolhó község házai is csen­desek. A falu közepén azonban az egykori cselédházak, intézőlakás kör­nyékén vidám kacagás, énekszó veri fel a falu csendjét. Erre tartunk mi is, hogy megnézzük, honnét és kiktől jön ez a vidámság. Hamarosan rájuk, is találunk- Apró, fürgelábú kis­gyermekek szaladgálnak az udvaron; szőke-, barnahajú kis fejek hajolnak össze játék közben. Bolhó község óvo­dájába „tévedtünk“ be. A kicsik, amikor megláttak, már messziről üdvözöltek bennünket. 49 kis torok zengte egyszerre az „Előre“ köszöntést. Az óvoda vezetője: Laklia Vincéné kedvesen fogadott bennün­ket, majd egykettőre körülöttünk volt az érdeklődők népes csoportja. Némelyik a bátrabbak közül bemu­tatkozott és még verset is mondott. A kis fekete Jankovics Márta, a legbát­rabb, elénk állt, meghajtotta magát és kedves selypítéssel elszavalta áz „Egyszer volt egy kemence“ című verset saját fordításban: tudniillik csak ő tudja-, hogy mit mondott, meri mi nem sokat értettünk belőle■ Biisz­lókészítésre vonatkozó szaktaná­csokat. A körsilókat kúpalakúan töltjük meg úgy, hogy ai silógödör felső szélétől a kupola magassága 1.5 méter legyen. Erre szecskázott szalmát borítunk vékony rétegben, majd 20 cm-es agyagos földdel le­fedjük s gyenge locsolás után le­döngöljük. 8—10 nap múlva repe­dések jelentkeznek e földrétegen és ekkor újabb 10 cm-es földdel »bevakoljuk« a silógödör fedését. Fordítsunk sokkal nagyobb gondot a silótakarmány készí­tésére, mint ahogy azt eddig tettük. Ne legyen a gazdáknak mostoha- gyermeke a legértékesebb és leg­olcsóbb takarmányozási eljárás, a silózás. Nemcsak Bíró Lajoshoz, a nágocsi Szabadság tsz állattenyész­tőjéhez, nemcsak Bozóki Sándor és Pál István tsz brigádvezetők­höz, valamint a tsz takarmá- nyosaihoz fordulok most, hanem e szorgalmas munkatársaimon kí­vül ezúton kérem fel megyénk összes állattenyésztőit, hogy éves takarmánytervükbe elsőnek bizto­sítsanak helyet a silónak; kérem a növénytermesztési brigádvezető­ket, hogy odaadó, pontos munká­val, lelkiismeretesen és szaksze­rűen termeljék meg a siló takar­mányokat, és végül kérem a ta- karmányosokat, nagyobb gonddal végezzék a silótakarmányok keve­rését és etetését. Lebegjen állan­dóan mindannyiunk szeme előtt a silógazdálkodás nagyszerű jövedel­mezősége és ezzel is járuljunk hoz- I zá pártunk és kormányzatunk az állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtásához. Lucza János agronómus. laj laboratóriuma végez vizsgálato­kat. A laboratórium dolgozói azon igyekeznek, hogy a rájuk váró fel­adatot mielőbb megoldják. Már eddig több mint 15 ezer hold sava­nyú talaj vizsgálatát végezték el. Kinn a mintavételeknél a dolgozó parasztok segítenek a laboratóri­um dolgozóinak, akik ezt az alkal­mat is felhasználják már arra, hogy szaktanácsokkal lássák el a gazdákat. na! aratnak, a Bredjuk-cséplés pe­dig csak nagyobb asztagofcnál alkal­mazható. A tavalyinál szélesebb kör­ben alkalmazzák a cséplőgépeknél a két műszakot és a villanycséplést. Az eddigi jelentések szerint 22 gépállo­mási cséplőgépnél készültek fel a két műszakra, 49 helyen pedig villany­erővel fognak csépelni. ke volt bátorságára és tudományára: csak úgy csillogott szép feke,e sze­me. Természetesen a többiek sem akartak lemaradni — miért ne mu­lassák meg ők is, hogy mit tudnak? Elénk is állt a második legbátrabb kislány, Gadánecz Katica: ö már egészen tisztán, érthetőén elszavalta a „Vörös zászló lobog“ című versikét. Erre aztán nekibátorodtak a többiek is. Halmai Editke, Gyurkovics Ági- ka is elszavalt nekünk egy-egy ked­ves verset. A kisfiúk azonban inkább a hintázással meg a „pacizással“ tö­rődtek, semhogy verset szavaljanak az „idegeneknek“. eg tekintettük az óvoda belsejét is. Az egyik szoba konyhának, a másik pihenőnek van berendezve- Kis ágyacskák sorakoznak egymás mellett a hűs szobában, itt pihenik ki a csöppségek a játék „fáradalmait“ a finom ebéd után. Nagyon jó az ellá­tásuk az apróságoknak. Változatos, tápláló ételeket kapnak minden nap. A szülők nyugodtan hagyják az óvo­dában kisgyermekeiket, amíg dolgoz­nak: tudják, hogy jól gondjukat vi­selik. Laklia elvtársnő, az óvoda ve­zetője és a „dada“ türelmesen, sze­retettel foglalkoznak a kicsinyekkel. Nagy ünnepségre késziUtek az óvo­da kis lakói. Színes krepp-papírból táncruhákaí varrtak a. gyermekeknek az óvónénik. Vasárnap műsoros dél­Pártunk kezdeményezésére kormá­nyunk 1951 szeptemberében a szak- szervezetekre bízta a munkavédelmi törvények, rendeletek, óvórendszabá­lyok végrehajtásának ellenőrzését. Ennek a megtisztelő feladatnak a teljesítésével a szakszervezetek a dolgozók érdekeit védik és egyben komoly segítséget nyújtanak ötéves népgazdasági tervünk megvalósításá­hoz. Megyénkben a szakszervezetek jelentős haladást értek el azon az úton, amelyet pártunk jelölt meg számukra. Munkavédelmi bizottságo­kat szerveztek, széleskörű aktívahá­lózatot építettek ki a dolgozók kö­zött és ezeknek a szervezeteknek fel­adatává tették, hogy éberen őrköd­jenek a törvények betartása felett, leplezzék le és vonják felelősség­re azokat, akik bűnös mulasztá­sokkal, hanyag nemtörődömsé­gükkel veszélyeztetik a dolgozók életét és testi épségét. Az új feladatok Megvalósításának elősegítésére nagyszámban jelentek meg az eddigiek során olyan brosú­rák, könyvecskék, színes plakátok — köztük számos a szovjet szakszerve­zetek munkavédelmi tevékenységéről — amelyek az üzemi társadalmi munkavédelmi felügyelőknek jelen­tős segítséget nyújtottak és nyújta­nak ma is. Ezek a tényezők mind hozzájárul­tak ahhoz, hogy ma már az üzemi bizottságaink mellett működő társadalmi munkavédel­mi felügyelők egyre bátrabban lépnek fel a dolgozók testi épsé­gének megvédése érdekében. Ezzel jelentős mértékben hozzájárul­nak ahhoz, hogy állandóan javulja­nak a dolgozók élet- és munkakörül­ményei; ezzel egyidőben csökkenjen a balesetek száma is. Meg kell azon­ban mondanunk őszintén, hogy ezen téren az elért eredmények mellett még sok a tennivaló is. Igen sok he­lyen az aktívahálózat még csak pa­píron van meg, ennek következtében a valóságban nem élnek, nem dolgoz­nak. Néhány helyen előfordul, hogy belenyugosznak abba, hogy egyes vál­lalatvezetők a dolgozók érdekeit semmibevéve, a szociális törvényeket megsértve dolgozzanak, mondva: fő a tervteljesítés és utána ráérünk majd egy kicsit a munkavédelemmel is törődni, ha erre lesz egyáltalán idő. Ezek a megtévedt elvtársak elfeled­keznek arról, amire a párt' számta­lanszor felhívta figy'éimiinket, hogy a termelés és a dolgozók érdekvédel­Postás dolgozóink komoly vállalásokat tettek alkotmányunk ünnepének tiszteletére a pártsajtó terjesztése terén. Szeles József gyékényesi kézbesítő versenyre utáni rendeztek. Táncoltak, szavaltak, énekeltek a kis óvodások. Az ünnep­ség bevételéből játékokat vesznek. Egyhónapi „munkájukról“ adtak szá­mot a kicsik vasárnap szüleiknek': bemutatták, hogy egy hónap alatt mit tanultak az óvodában, amíg édes­anyjuk, édesapjuk kint a mezőn a bő termés eléréséért küzdöttek. 49 gyermeknek biztosit egésznapos ellátást a bolhái óvoda. Laklia elv­társnő és az óvoda személyzete min­dent megtesznek, hogy a kicsik jól érezzék magukat. Szükséges azonban, hogy több segítséget kapjanak a köz­ségi tanács vezetőitől. A tanácselnök elvtárs nem gondoskodott arról, hogy az óvodát bemeszeltessék. Homok is kellene, hiszen a gyermekek nagyon szeretnek a homokban játszani. Több segítséget várnak a járási tisztiorvos­tól is; a kis óvodások szívesen ven­nék, ha a doktor bácsi ellátogatna az ő kis otthonukba. / átékkai, pihenéssel töltik nap­jaikat az óvoda lakói, míg szüleik a földeken dolgoznak. Ha­zánkban ezer és tízezer csöppség ta­lál második otthonra a napközikben, óvodákban, amíg szüleik a munka frontján, a gyárakban, a szántófölde­ken állnak helyt. Kormányunk bizto­sítja a gyermekek boldog, gondtalan életét. VARGA MARIA­me elválaszthatatlan egymástól. Az ilyen vezetőknek kiesik a látókörük-' bői az ember. Még mindig nem lát-« jak, hogy a munkavédelmi intézkedé­sek hatékonysága és a dolgozók élet- színvonala között szoros összefüggés van. Az egyén és a társadalom szá­mára egyaránt fontos, hogy a dolgo­zó milyen életkort ér el, meddig munkaképes és hogy testi épségét, egészségét késő öregkorában is megf őrizze. Az elmúlt napokban éppen emiatt a szűklátókörűség, a hanyagság és a nemtörődömség miatt egyes vállalatok igazgatóit kénytelenek voltunk a törvények szigorával kényszeríteni e fontos feladatok elvégzésére. így pl. a Kaposvári Autóközlekedési Vállalat igazgatóját 400 forintra, a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombi­nát igazgatóját 200 forintra kellett megbírságolni mulasztásaikért. De még számos az olyan gazdasági ve-_ zető, akiket hasonló intézkedésekkel kell kényszeríteni arra, hogy az ide­vonatkozó törvényeket és rendelete­ket saját területükön a dolgozók ér­dekében végrehajtsák. E példák int­sék valamennyi gazdasági vezetőt, hogy. sokkal jobban kell harcolniok saját munkaterületükön a szocialista törvényesség betartásáért. Szakszer­vezeti aktivistáink pedig őrködjenek az eddiginél még sokkal fokozottab­ban az idevonatkozó rendeletek, ha­tározatok végrehajtása, maradékta­lan teljesítése fölött. A szocialista társadalomban a munkakörülmények szakadatlan javításának minden feltétele megvan. Mind a megyei, mind az üzemi szak- szervezeti funkcionáriusok és akti­visták, valamint a gazdasági vezetők tekintsék kötelességüknek a külön­böző párt- és kormányhatározatók tanulmányozását, a különböző óvó­rendszabályok megismerését és a már bevált, jó módszerek alkalmazá­sát. Vigyék sikerre azokat a felada­tokat, amelyeket pártunk a III. kon­gresszuson elénk tűzött. Tegyék tö­megmozgalommá a balesetek elleni' harcot, küzdjenek a balesetek számán nak állandó csökkentéséért, anngl is inkább, mert a balesetek és a meg­betegedések következtében történő kiesés, a fizikai szenvedéstől elte­kintve, anyagilag is megkárosítja mind a dolgozót, mind az egész nép­gazdaságot. Suhajda János SZMT munkavédelmi felelős. hívta a járás valamennyi postás kézbesítőjét és augusztus 20 tisz­teletére vállalta, hogy 5 »Szabad Nép«, 5 »Szabad Föld«, 2 »So­mogyi Néplap« és 10 »Tartós bé­kéért, népi demokráciáért!« előfi­zetőt szervez. A siófoki járásban Adánd köz­ség postás kézbesítője, Gelencsér Józsefné hívja versenyre a járás összes kézbesítőjét. Gelencsér elv­társnő csupán június 1 óta végez hírlapterjesztést, máris vannak eredményei: 6 pártsajtó-előfizetőt szervezett. Augusztus 20-ra azt vállalta, hogy 10 újabb előfizetőt szervez. Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére versenyre hívta a.' járás összes postás kézbesítőjét. A felhíváshoz már csatlakozott Adánd község két kézbesítője, Ge­lencsér József és Miklós Ferenc. Barcs község postás Jkézbesítői sem akarnak lemaradni. Alkotmá­nyunk ünnepére brigádot alakí­tottak a pártsajtó terjesztésére. A Győzelem brigád vállalása az volt, hogy 95 új olvasót szerveznek és versenyre hívták járásuk postás kézbesítőit. Mindhárom járás postás dolgo­zóinak vállalását kiegészíti az, hogy eddigi előfizetőiket továbbra is megtartják. — Balatonzamárdi községben jú­lius 15-én a Megyei Tanács népmű­velési osztálya »Tűzhányóhegyék a Balaton körül« címmel ismeretter­jesztő előadást rendez. Az előadást kultúrműsorral kötik össze,'melyen a Hajózási Vállalat és a Villamosmű­vek tánccsoportja ad ünnepi műsort. Több é$ jobb silót! Fordítsunk nagyobb figyelmet a zöldsiló készítésére A déldunántúli talajjavításokhoz már több mint 15.000 hold savanyú talajt vizsgált meg az Országos Minőségvizsgáló Intézet kaposvári talajlaboratóriuma A gépállomások megyénkben 22 helyen csépelnek két műszakban és 49 helyen villanyerővel Látogatás a bolhái óvodában Újabb versenykihívások megyénk postás dolgozói között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents