Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1954 május 26.

HoxxásKÓlásuk a Központi i't*/.eí«iég beszámolójához

(Folytatás az 5. oldalról.)

előfordulhat — mint ahogy nálunk elő is fordult — hogy a népi tömegek alkotó, kezdeményező ereje alábbhagy, ami a párt és a tömegek közötti kapcsolatok lazulásában is kifejezésre jut.

A Központi Vezetőség munkájáról szóló kongresszusi beszámolóban Rákosi elvtárs helyes elemzését adta azoknak az okoknak, amelyekre visszavezethetők a párt politikájában megmutatkozott hibák.

A hibák elkövetéséhez nem kis mértékben hozzájárult népünk történelmet alkotó szerepének meg nem értése és részbeni lebecsülése is.

A tömegek szerepének megnemérté- se és részben lebecsülése a hatalom meghódítása után kezdett elharapózni pártunkban. Ezt táplálta az az elbizakodottság, amely az elért sikerek 'következtében pártunkban és a párt vezetőségében is megmutatkozott és nem utolsósorban az a történelmi körülmény, hogy a munkás- osztály hazánkban a hátaimat nem fegyveres felkelés útján, hanem viszonylag békés úton hódította meg.

Sajnos, elvtársak, nem minden esetben .tartottul? magunkat ezekhez a fontos lenini követelményekhez. Ezért fordulhatott elő, hogy különösen gazdaságpolitikánk meghatározásánál nem érvényesült minden esetben a szocialista iparosítás céljának maradéktalan biztosítása: az ugyanis, hogy az népünk jóléte növelését szolgálja, hogy erősítse, fejlessze a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapját, politikai szilárdságát. Mindezeknek a hibáknak következtében pártunkban hamis nézetek és helytelen módszerek terjedtek el. Sokan azt hitték, hogy mivel népünk, a párt helyes politikájának eredményeként oly lelkesen követte és támogatta a pártot a hatalom meghódításáért folyó harcban, ez a támogatás és lelkesedés már örökérvényű és fennmarad, tekintet nélkül arra, hogy hogyan alakul a párt politikája. Ezek a helytelen nézetek módszereket szültek, a parancsolgatás és az adminisztratív intézkedések nagymérvű alkalmazásához vezettek.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mi már megértettük a párt ve- zetőszerepéíől szóló lenini—sztálini tanításnak azt a részét., hogy a párt társadalmunk vezetői és irányító ereje, de mégis azt hiszem, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk munkánkban a marxizmus-leninizmus tanításának

üres térben hatottak, azok káros következményeit maga a nép is érezte, annak mindennapi életében nem kis szerepet játszottak. Sajnos, a tömegek részéről elhangzott bíráló szavakat nem rfiinden esetben szívleltük meg és vettük figyelembe.

Ha többet hallgattunk volna népünk véleményére, kevesebb — sokkal kevesebb — hibát követtünk volna el.

A június óta eltelt tizenegy hónap nem azokat igazolta, akik pártunk tekintélyét a bátor, kommunista önbírálattól féltették. A tapasztalatok azt igazolják, hogy pártunk Központi Vezetőségének júniusi önbírálata

nem csökkentette, hanem növelte pártunk tekintélyét és erejét.

(Nagy taps.)

Pártunk Központi Vezetősége júniusi önbírálatának nagy pozitív szerepe abban van, hogy a tömegek hatalmas, új kezdeményezésének forrásává vált.

azt a követelményét, hogy a párt vezetőszerepét akkor tudja helyesen betölteni, ha szakadatlanul tanul népünktől.

A párt politikája akkor fejezi ki igazán népünk akaratát, óhaját, törekvéseit, ha népünk növekvő tudása, bölcsesége, tapasztalata

feloldódik, hűen tükröződik pártunk politikájában. ,■

Pártunk politikájának egyik lényeges, állandó feladata, hogy népünk harcának, munkájának, anyagi és szellemi alkotásának tapasztalatait a marxizmus-leninizmus szellemében feldolgozza és általánosítsa.

így válik pártunk politikájává, így kovácsolódik ki a párt és a nép szilárd egysége. (Taps.)

A múlt év júniusában megtartott Központi Vezetőségi ülés nagyjelentőségű határozata után, amely kommunista párthoz méltó módon feltárta a párt politikájában elkövetett hibákat, akadtak pártunkban olyan elvtársak, akik kételkedtek annak helyességében, hogy a párt oly' bátor nyíltsággal és őszinteséggel - néven nevezte a gyereket és megmondta, hogy hol történnek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani.

Ezek az elvtársak abból a helytelen nézetből indultak ki, hogy ha már hibák csúsztak be pártunk politikájába, akkor legcélszerűbb azokat csendesen, nagyobb önbírálat nélkül kijavítani, mert csak így lehet a párt tekintélyét megóvni. Ezek az elvtársak nem vették figyelembe, hogy az elkövetett hibák nem légEz érthető is, mert ez a politika annak a valóra váltását jelenti, amit 1 népünk akar. Népünk akarata pedig az, hogy a szocializmus építése során folyamatosan és mind növekvő mértékben jobb és szebb legyen az élete, hogy gondjai csökkenjenek és örömei sokasodjanak. Pártunk politikájának legyőzhetetlensége éppen abban van, hogy népünknek ezt az akaratát fejezi ki és ezért a kommunistákkal az élen a dolgozók milliói harcolnak ma már a helyes politika valóraváltásáért.

Mindenekelőtt az új szakasz politikája nagy mértékben megnövelte dicső munkásosztályunk alkotóerejét. Nyílt titok — elvtársak — hogy az idei zord tél, az áramellátás, az anyagellátás területén megmutatkozó hiányosságok és bajok komoly nehézségek elé állították elsősorban munkásosztályunkat. Azt hiszem, nem túlzás,- ha megállapítjuk, hogy munkásosztályunk hőshöz méltó' módon gyűrte )e ezeket a nehézségeket. (Nagy taps.)

Az a széleskörű és lelkes munka- veúseny, amely pártunk III. kongresszusának tiszteletére a termelés frontján kibontakozott, szintén munkásosztályunk növekvő munkakedvét ^gázolja.

’ A falun is megváltozott a helyzet a múlt év júniusa óta. Nemcsak a termelőszövetkezeti, de a kisáruter- melő parasztság tömegeiben is az új az,' hogy jelentősen fellendült a munkakedv.

Június előtt számos dolgozó paraszt elhagyta a földet. Június után megnőtt a föld becsülete és értéke. A dolgozó parasztok termelési bizottságainak ezrei alakultak meg a falun. Közel 90 ezer legjobb gazda tömörült ezekben a parasztság által létrehozott bizottságokban, amelyek mind nagyobb kedvvel és aktivitással azon dolgoznak, hogy jobban és eredményesebben műveljék meg a földet, hogy a magyar föld dúsabb termést adjon és gazdagabban lássa el a város és a falu dolgozóit.

Hasonló fejlődés mérhető le az értelmiség soraiban, tekintet, nélkül arra, hogy régi vagy új értelmiségről van-e szó.

Amint látjuk, elvtársak, pártunk politikája örvendetesen bontakoztatja ki a tömegek alkotó és kezdeményező erejét és új, széttéphe- tetlen szálakkal erősíti meg a párt, a kormány és a nép egységét.

Ahhoz, hogy ez az egység tovább erősödjék, különösen nagy súlyt kell helyezni népünk nevelésénél a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének elmélyítésére. Népünket a munkásosztály és a dolgozó parasztság, e két alapvető osztály egymás iránti hűségének szellemében kell nevelni. Épülő új társadalmunk e.két alapvető osztály szövetségén, testvéri összefogásán nyugszik és ezért annak szilárdságától és megbonthatatlan- ságától függ hazánk további erő- ; södése, népünk jólétének további növekedése. E két testvéri osztály törhetetlen szövetségének történelmi küldetését kell nevelőmunkánkkal tudatosítani. Azt, hogy sem a munkásosztály, sem a dolgozó parasztság egyedül nem tud- i ja hazánkat a felemelkedés, a jólét útján előrevinni, hogy csakis e :

két alapvető osztály testvéri ösz- ' szefogása, őszinte szövetsége képe- 1 zi azt az erőt, amely — pártunk vezetésével — maga köré tudja gyűjteni egész dolgozó népünket és sikeresen meg tudja oldani új életünk építésének minden feladatát.

A marxizmus-leninizmus arra tanít, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségében a vezetőerő a munkásosztály. Egyesek azonban pártunkban még mindmáig nem értelmezik helyesen a munkásosztály vezető szerepét és összetévesztik azt a parancsolgatással. A munkásosztály a ;

dolgozó parasztsággal való sző-1 vétségén belül a vezetést nem parancsolgatással, hanem fokozott politikai és gazdasági támogatással, gazdag harci tapasztalatainak átadásával gyakorolja.

A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége politikai és gazdasági érdekszövetség, amely mindkét osztály alapvető céljainak: a kizsákmányolás megszüntetésének, a szocializmus felépítésének azonosságán épül fel. A párt politikájában a munkás-paraszt szövetség állandó megerősödését fejlődésünk minden szakaszán úgy kell meghatározni, hogy e két osztály alapvető érdekeinek azonossága mellett e szövetségen belüli ellentmondások és súrlódások fokozatosan csökkenjenek és végső soron majd megszűnjenek.

Mi helyesen húzzuk alá a munkásosztály vezető szerepét és kötelességeit a munkás-paraszt szövetségben, de különösen az utóbbi időben elhanyagoljuk annak aláhúzását, hogy a dolgozó parasztságnak is meg vannak e szövetségen belül a maga nagyon komoly kötelességei a munkásosztály, a város iránt. Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkban, hogy amilyen fegyelmezetten és lelkesen dolgozik munkásosztályunk a termelés frontján, ugyanolyan lelkesen és fegyelmezetten keljen versenyre dolgozó parasztságunk is a mező- gazdaságban és biztosítsa a föld olyan megművelését, hogy az mind magasabb terméshozamot adjon, hogy az állattenyésztés terén végzett munka pedig mind több húst. zsírt juttasson dolgozó népünknek. Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkban, hogy be- szoleáltatási kötelességének és az adófizetésnek maradéktalanul eleget kell tenni. Ezeknek a kötelességeknek pontos. maradéktalan teljesítésével járul hozzá a dolgozó parasztság népi államunk gazdasági és politikai megerősödéséhez, a munkás és paraszt szövetség megszilárdításához. Mindez elvtársak, a parasztság saját érdeke is.

E szövetség jellegének, annak, hogy itt két testvéri osztály szövetségéről van szó, kell, hogy meg’ - ------n---1 A í.l !

latuk a tömegekkel.“ Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról az alapvető lenini igazságról, hogy a párt ereje a nép támogatásában van, de ugyanakkor népünk ereje viszont a párt vezetésében van. Vezetni — és méghozzá kommunista módra vezetni — nem azt jelenti, hogy a kommunisták támogatják azt, ami népünk gondolkodásában, magatartásában maradi, kispolgári, hanem ellenkezőleg, helyesen vezetni éppen ezeknek a leküzdését jelenti és egyben mindannak a támogatását, erősítését, ami népünk gondolkodásában haladó, új, ami előreviszi hazánkat a szocializmus építésének útján. (Lelkes taps.)

A párt — elvtársak — tanítja, neveli a tömegeket, de ezt a feladatot megoldani csak úgy tudja, ha egyben határozottan fellép az emberek gondolkodásában még elég mélyen gyökerező kispolgári nézetek ellen. Az a törekvés, hogy normalazítással „többet keresni“, vagy selejtes árut elsőosztályúnak minősíteni, továbbá az a nézet, hogy az önköltség magassága, a termelékenység színvonala nem számít, hogy döntő a terv globális mennyiségi teljesítése, mindez elvtársak nagyon ártalmas népi demokratikus államunkra, mert nem növeli, hanem csökkenti a szocialista felhalmozást, amely népünk jólétének fejlődését szolgálja. Vannak még nálunk — elvtársák — olyan emebrek, akik hazájukkal szemben haszonlesők, akik igyekeznek minél kevesebbet adni a hazának, de minél többet kapni tőle. A párt nevelőmunkájában határozott harcot kell folytatni e helytelen nézetek ellen. Ez a harc a pártot nem szigeteli el a tömegektől. Ellenkezőleg, ezt a harcot népünk túlnyomó többsége csak helyesli, mert tudja, hogy amikor a párt helytelen nézetek ellen küzd, a nép egyetemes érdekét védi.

De nemcsak a városi, üzemi1

pártszervezetekben vannak helytelen nézetek a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyes építése terén. Találkozunk ilyenekkel nem kisebb mértékben a falun is. Pártós külünösen állami szerveink egyrésze nem utolsó sorban azért vette le napirendről a begyűjtéssel és az adófizetéssel való foglalkozást, mert abban — helytelenül — a parasztság olyan zaklatását látja, ami a párt, az állam és -a paraszti tömegek kapcsolatának lazulásához vezet.

Különös nézetek ezek, elvtársak! Azok a párt- és állami funkcionáriusok, akik a parasztság kötelezettségeinek teljesítésétől féltik a párt, az állam és a tömegek közötti kapcsolatot, elfelejtik, hogy éppen a kulákok és egyéb ellenséges elemek uszítanak a beadás, az adófizetés ellen és hogy a becsületes dolgozó parasztok tömegei maguk is követelik a notórius, kötelességmulasztók elleni keményebb fellépést, mert látják, hogy csak a kötelességek maradéktalan és időbeni teljesítésével segíthetik elő a párt és a kormány új politikájának megvalósítását, amelyet egész népünk helyesel.

Ha ezután is következetesen és szilárdan dolgozunk azon, hogy erősödjék népünk bizalma és sze- retete pártunk iránt — mondotta- befejezésül Farkas Mihály élvtárs —, ha keményen és ingadozás nélkül fellépünk azok ellen a nézetek ellen, amelyek akadályozzák népünk alkotó erejének kibontakozását, pártunk, államunk és népünk kapcsolatainak megszilárdítását, akkor olyan széttéphetetlen összeforrottság és egység alakul ki dicső pártunk és nagyszerű népünk között, amely meghatványozza úgy pártunk, mint népünk erejét. A párt és a nép összeforrott- ságából nő ki az a hatalmas erő, amely legyűr minden akadályt és újabb, mind nagyobb sikerek elérésével viszi közelebb népünket a szocializmus teljes diadalához.

TÖRÖK LÁSZLÓ ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA

feleljen az a hang, amellyel pártós állami szerveink a dolgozó parasztsághoz fordulnak. Ahogyan a dolgozó parasztsághoz szólunk, abból a barát, a szövetséges hangjának, a segítési szándéknak kell kicsendülnie akkor is, amikor a dolgozó parasztság feladatairól, sőt kötelességeinek teljesítéséről beszélünk. Ha a dolgozó parasztság érzi, hogy szövetséges társként kezeljük. hogy az ő véleményét, tudását és; tapasztalatát is figyelembe vesszük és hasznosítjuk, ha érzi, hogy a párt és a kormány az ő szavára és véleményére is ad, ha meghallgatjuk, akkor ennek következtében alapvetően meg fog változni viszonya' pártunkhoz, kormányunkhoz és mind tevékenyebben fog bekapcsolódni a szocializmus építésébe. (Taps.)

Pártunk történelmi jelentőségű júniusi határozata joggal húzza alá a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének döntő jelentőségét. Az azóta eltelt időszak alatt ezen a téren kétségtelen van javulás. Azonban a tapasztalatok azt rs igazolják, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem helyesen értelmezik a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítését. Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nem szakadnak el a tömegektől, ha támogatják a tömegek maradi, fejlődésünket visszahajtó nézeteit is. Ezért ezek ellen nem mernek fellépni „nehogy meglazuljon kapcsoA következő felszólaló Török László elvtárs, a szentesi járási pártbizottság első titkára, elmondotta, hogy ez ev tavaszán fordult azzal a kéréssel a Központi Vezetőséghez, 4e- gye lehetővé számára azt, hogy újra falusi munkán dolgozhassák'.

Járásunk sok viharban megedzett harcos, kommunistái, a termelőszövetkezeti tagok zöme — mondotta — á járási pártbizottság, a megyei párt- bizottság mupkája eredményeképpen már közvetlenül június után védelembevették a pártot az ellenséges támadásokkal szemben. Szeptemberben, októberben a mi járásunkban is forrt a falu, azon volt a vita, hogy az új úton vagy a régi úton marad-e a termelőszövetkezeti tagság. És ez a harc azok javára dőlt el, akik az új utat választották. Negyvenegy termelőszövetkezetünkből és termelőcsoportunkból egyetlenegy oszlott, fel 23 taggal, kilépet 350 tag, közöttük 113 középparaszt. De a pártszervezetek jó munkája eredményeképpen — annak eredményeképpen, hogy szeptemberben, októberben, novemberben maguk a pártfunkcionáriusok kint éltek a tömegek között — a 350 kilépő helyébe 519 dolgozó paraszt lépett (taps), a 113 kilépett középparaszt helyébe pedig 181 középparaszt.

Török elvtárs ezután a helyi politika kialakításával foglalkozott.

A helyi politika kialakítása ott kezdődik — hangsúlyozta — hogyha sántít valahol a feladatok megoldása, megtaláljuk annak okát, ismerjük ezzel kapcsolatban a dolgozók állás- foglalását, nézeteit. Feltétlenül ismernünk kell az ellenség tevékenységét is. Csak . így képes a járási pártbizottság olyan irányba vinni a politikai nevelőrrtunkát, hogy a párt. előtt álló feladatok végrehajtására a leghatékonyabban mozgósítsa az egész járás dolgozóit.

A felszólaló a továbbiakban elmondotta: megvizsgálták mi az oka annak, hogy a járásban meglazult az állampolgári fegyelem és. súlyos problémák vannak mind az adózásban, mind a begyűjtésben. Megállapították, hogy a beadás teljesítésének megvan a reális lehetősége, hiszen a szabadpiacon nagy forgalmat bonyolítanak le a dolgozó parasztok gabonából, tejből, tojásból, barofrűiboi. Ez azt bizonyítja, hogy könnyen tűd- ’ nák teljesíteni a beadást. Az adók" befizetésének is megvan a lehetőségi — mert pénz van. Például erre elmondotta, hogy Szentes ■ városában csak a kiskereskedelmi vállalatók 1 forgalma az elmúlt másfél hónap alatt kilenc millió forintéit tett ki, a járás községeiben a foldmüvesszö- * vetkezeti boltok havi forgalmú 5—6— 800 ezer forint és minden egjtes községnek 100 ezer forinton felül van az italboltok havi forgalma. A lehetőség tehát meg lett volna, csak nem volt meg a fizetési készség.

Hol a hiba? — folytatta. — Elsősorban ott, hogy pártszerveink — elsősorban a járási pártbizottság — . és aktivistáink az új szakasz politikájának

csak azt az oldalát magyarázták, amelynek . örültek az emberek. Nem magyarázták, hogy az új Programm megvalósításának elválaszthatatlan része az állam- polgári kötelezettségek teljesítése. Nem magyarázták, hogy ez nemcsak az államnak érdeke, hanem személyes érdeke minden dolgozónak.

A járási pártbizottság —.a megyei pártbizottság aktív segítségével — ezért minden erejét arra összpontosította, hogy a párt politikáját,, célkitűzéseit, az állampolgári kötelezettségek teljesítésének jelentőségét • és az ezzel kapcsolatos tennivalókat megértesse elsősorban a pártszervezet vezetőivel, a tömegszervezetek vezetőivel és a népnevelőkkel.

Török elvtárs ezután szó vétette, hogy a tanyavilágban a telepes rá-* diókhoz a parasztok csak akkor kapnak telepet, ha rádiót, is vesznek. A paraszt — jelentette ki Török elvtárs élénk derültség közepette — azt mondja, hogy ha egy liter fejef akar venni, akkor meg kell vennie1 a tehenet. Amennyire rádióiparunkat ismerem, nem hiszem, hogy nem volna meg a. lehetőség arra, hogy több anód -telepet, gyártsunk és ellássuk vele a falut.

A szabadpiacról szólva, a felszólaló rámutatott arra:.,feltétlenül he(Folytatás a 7. oldalon.)

6