Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 május 9, MW—IfiammmIMMIMMMMMMIWMMMMMMIMMMB MBföfeMBI 'n'~*rilrrrrrifín‘' frtT^r-i nnwiiiunrniiii nmi Vonják felelősségre a bűnösöket a Mélyépítő Vállatainál VÉDEKEZZÜNK A SERTÉSPESTIS ELLEN Eddig elért eredményeink, alkotásaink. dolgozó népünk helytállását, becsületes építő munkáját dicsérik. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk sok nehéz feladattal birkózott meg, amíg eljutottunk idáig. Ahhoz, hogy eredményeinket fokozni tudjuk, s a dolgozó nép jólétét továbbra is növelhessük, szükség van minden becsületes, építő munkáskézre, minden hazáját és a dolgozó népet szerető értelmiségre, szakemberre, műszaki vezetőre. Az életszínvonal állandó emelése, az ország gazdagodása megköveteli, hogy, becsülettel álljon helyt mindenki a rábízott feladatokban. Csak akkor valósulhat meg a kormány pro- grammja, ha mind az ipar, mind a mezőgazdaság dolgozói a leghasznosabb munkával, ‘tervük teljesítésével harcolnak mindannyiunk közös céljáért: a még jobb és még boldogabb életért. Ez vonatkozik a Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Vállalatra is. Nagy feladatot és nagy értéket bízott dolgozó népünk erre a vállalatra is: sokmillió forintot adtak a vállalat vezetőinek kezébe, hogy tervük teljesítésével, az előírt határidőre, a leggazdaságosabban építsék meg azokat a hidakat, utakat, vasútvonalakat és egyéb létesítményeket, melyekre a dolgozó embereknek szükségük van. A Kaposvári 3. sz. Mélyépítő V. dolgozói becsülettel akarták kivenni részüket a munkából, s bár értek el eredményeket, mégsem tudták végrehajtani mindazokat a feladatokat,- melyekkel a dolgozó nép megbízta őket. Mi volt az oka, hogy az első negyedévi tervet mindössze 45.5 százalékra teljesítették, és még a mult- évi munkák egyrészével is adósak maradtak? Az ok: a műszaki vezetők semmibevették a dolgozó nép érdekét, visszaéltek a dolgozók bizalmával és bűnös módon hátráltatták a feladatok megvalósítását. Karoliny Márton, a vállalat főmérnöke egyáltalán nem törődött a tervek teljesítésével, a határidők betartásával, az önköltség alakulásával. Ahelyett, hogy az egyes építkezésekhez megadta volna a műszaki és szervezési segítséget, s ellenőrizte volna az építkezések szakszerű menetét, szórakozni járt a vállalat gépkocsiján. Ilyen körülmények között nem is lehet csodálkozni azon, ha a vállalat az 1953-as évet több mint 7 millió forint, az idei első negyedévet pedig 3 millió 100 ezer forint veszteséggel zárta. Ökölbe szorul a keze minden becsületes embernek a műszaki vezetés mulasztásai, a drága építési anyagok elpocsékolása miatt. Akkor, amikor az üzemek dolgozói lelkesen harcolnak tervük túlteljesítésével azért is, hogy minél több és jobb minőségű anyaggal segíthessék az építőipart, a Kaposvári Mélyépítő Vállalat műszaki vezetői, mint Karoliny főmérnök és Szerényi Géza műszaki osztályvezető, pazarolták a nép vagyonát, a dolgozók forintjait. Nem egy építkezésnél megtörtént — a műszaki ellenőrzés és irányítás hiánya miatt.— hogy ugyanazt a létesítményt kétszer kellett felépíteni, emiatt soktízezer forint munkabért fizettek ki. feleslegesen és kétszeres mennyiségű építkezési anyagot használtak fel. így pl. a Nagykanizsán épített tornyot le kellett bontani és újból megépíteni, a vasszerkezet helytelen beépítése miatt és ezért újabb 10 ezer forintot pazaroltak el. Az első negyedévben 700 ezer forint béralaptúllépése volt á vállalatnak, ami mögött úgyszólván serni- lyen teljesítmény nem volt! Egyetlen építkezésről sem lehet azt mondani, hogy időben, vagy megfelelő minőségben készítették volna el. Ha csak a legkisebbet, a paksi artézi kút vízlevezetésének munkáját nézzük, azt látjuk, hogy még ezt is 8 hónappal később fejezték be az előírt határidőnél, és e 20 ezer forintos munkánál 5441 forint késedelmi és minőségi kötbért kellett fizetniök. A nagybaráti 1 kilométeres bekötőutat 1 évig építették és 11 ezer forintot fizettek rá. A határidő után négy hónappal később elkészített Paks-tol- namőzsi hidak építésénél közel 50 ezer forint késedelmi és minőségi kötbért kellett fizetnie a vállalatnak. Nagyfokú hanyagságot és szervezetlenséget mutat, az is, hogy az építkezésekhez nem a szükségletnek megfelelően szállították az anyagot. Az egyik helyre mégegyszer annyit, a másik helyre pedig jóval kevesebbet szállítottak, mint. amennyire ténylegesen szükség volt. Ilymódon rengeteg anyag ment veszendőbe, s ahova kevesebbet küldtek, ott rövidebb-hosszabb időre leállt az építkezés. Csak amikor már nagyon szorított a cipő, amikor sürgették az építkezés befejezését, szállították át az anyagot gépkocsikkal az egyik munkahelyről a másikra, mint pl. Kaposvárról Veszprémbe a téglát és a meszet. A felelőtlen anyagmozgatásért több mint 150 ezer forintot kellett fizetnie a vállalatnak. Karoliny főmérnök intézkedésére az egyik dunamenti építkezésnél 3 vagon cementet és 50 köbméter faanyagot árterületre hordtak és anélkül, hogy az építkezést megkezdték volna, otthagyták mindaddig, amíg a víz elöntötte a területet. Ezzel is tetemes károkat okoztak a népgazdaságnak. A késedelmes és minőségileg nem megfelelő építkezések miatt 190 ezer forint kötbért fizettek ki, ennek ellenére jogtalanul, a szocialista erkölccsel ellenkezve, több mint 170 ezer forint prémiumot utaltak ki. A rossz és bűnös műszaki vezetés rányomja bélyegét a munkahelyekre. A gépek kihasználatlanul hevernek, holott ezekért már évek óta havi 52 ezer forint kölcsöndíjat fizetnek. Az építésvezetők elmondják, hogy műszáki segítséget nem kaptak sem Karoliny főmérnöktől, sem pedig Szerényi műszaki osztályvezetőtől. Problémáikban magukra voltak hagyatva, a ritkán előforduló futó ellenőrzések alkalmával meg sem hallgatták őket. Vájjon mire fizetett ki a vállalat 3 hónap alatt közel 300 ezer forint utazási költséget és napidíjat? Fehér Ferenc, a vállalat egyik fiatal mérnöke elmondja, hogy .az illetékes minisztérium Szerényi Gézát, á vállalat műszaki osztályvezetőjét leváltotta és őt nevezték ki a helyére. Karoliny főmérnök és Szerényi Géza hetekig járta a minisztériu. mot, amíg el nem intézték, hogy visz- szajielyezzék volt beosztásába. Bizonyára attól félt Karoliny főmérnök, hogy a derék, lelkes, fiatal mérnökök nem tűrik a vállalatnál uralkodó állapotokat és rendet teremtenek. A fiatal műszaki embereket Szerényi, Karoliny és hasonló társai nem hagyták szóhoz jutni. Karoliny főmérnök nem akarta felszámolni a rendellenességet. Ezt az is igazolja, hogy olyan embereket állított be műszaki irányító munkára, mint Szerényi Géza, Bokcr István, Pallós János és Strick Gergely, akik nincsenek tisztában az építéstechnikával. Különösen az. ő munkahelyeiken mutatkoztak a legnagyobb rendellenességek és mulasztások. Szerényi műszaki osztályvezető azt mondja, hogy nehéz feladat a műszáki irányítás és csak ketten vannak, akik értenek hozzá, már mint ő és Karoliny főmérnök. A dolgozók viszont úgy vélekednek, hogy minden út- szélen találni olyanokat, mint amilyenek ők. A mi véleményünk pedig az, hogy ilyen »kiváló szakembert«, mint Karoliny és Szerényi, már nagyon keveset lehet találni hazánkban, s ez a jó! Elsősorban a vállalat igazgatóját, Sovák elvtársat terheli nagy felelősség e súlyos mulasztások és visz- szaélések miatt. Neki, mint kommunistának elsőrendű kötelessége lett volna, hogy a pártszervezet segítségével idejében megakadályozza a kártevést, felhívja a felsőbb szervek figyelmét. Felelős a Tröszt és a minisztérium illetékes osztálya is, mert mind az ellenőrzésekből,-mind pedig a számszakilag mutatkozó tényekből látniok kellett volna e bűnös mulasztásokat. A dolgozó nép lelkesen és hősiesen harcol az ország felvirágoztatásáért, a növekvő jólétért és nem tűri, hogy elherdálják, ablakon dobá1- ják ki a vállalat műszaki vezetői azt az .összeget, amelyet békés építésünkre kell felhasználnia a 3. sz. Mélyépítő Vállalatnak. Súlyos a felelőssége a mulasztásokért a vállalat kommunistáinak, az üzem pártszervezetének. Mit tettek a kommunisták, amikor látták a műszaki vezetők nagyméretű mulasztásait? Szó nélkül tűrték és nem tettek semmit, hogy megakadályozzák a nemzeti jövedelem elpocsékolását. Vájjon nem vették észre, hogy a műszaki vezetők tevékenysége egyenlő a szabotálással? Tudniok kellene, hogy minden jogtalanul kifizetett forint a dolgozó népet károsítja meg és minden kilogramm veszendőbe ment anyag a dolgozók eredrrtényeit semmisíti meg. Mi más lehetne e nagyfokú pazarlás, mulasztás mögött, mint bűn és rossz szándék a dolgozó néppel szemben; s ez talán nem meríti ki a szabotázs tényét? A vállalat kommunistáinak nem becsukott szemmel kellett volna» járniok, hanem harcosan kiállni és megakadályozni ezt a bűnös gazdálkodást. Megyénk dolgozói joggal elvárják, hogy az illetékes szervek haladéktalanul teremtsenek rendet a vállalatnál, s a legnagyobb szigorral vonják felelősségre a bűnösöket! — Horváth László — — Berkics Vendel — A sertéspestis a sertések fertőző, ragadós betegsége, melyet : még mikroszkóppal sem látható ' élőlény: a sertéspestis vírusa . okoz. E betegségben fajtára, korra való tekintet nélkül minden sertés megbetegszik, ha a betegség okozójával, ragályanyagával fertőződik. A vadsértés is megbetegedhetik. A sertéspestis járvány- szerűen terjed, ha nem állunk a betegség útjába, és az egész ucr var, község sertésállományát megtizedelheti. — Innen ered a betegség régi elnevezése: sertésvész. A betegség mindig behurcolás útján lép fel. Behurcolhatjuk a betegséget a látszólag ihég egészséges, de a sertéspestis ragályanyagával fertőzött élő sertéssel, sertéspestisben beteg és levágott sertés húsával, az ebből készült hentesáruval. Fertőződhetik a [sertés a fertőzött takarmánytól, alomtól is. Olykor robbanás-sze- f rűen lép fel e betegség például a legelőkre kijáró sertések között, ha a legelő fertőzött a beteg állatból kikerülő hús-, csont-, béldarabokkal; a patak vize is meg" fertőzheti az egész község sertés- állományát, ha abba sertéspestisbe elhullott állat került. Melyek a betegség tünetei ? Általában 4l—42 C fokig emelkedő láz, bágyadt.ság, támolygó járás, étvágytalanság, sok esetben hányás, a »betegség kezdetén bél- sár-rekedés, később híg, néha véres hasmenés. A beteg sertés szeme csipás, néha a bőrén elszórtan vagy sűrűn egymás mellett gombostű—lencsényi sötétvörös foltok keletkeznek, melyek ujjnyomásra sem halványulnak el. Olykor nehéz légzés, köhögés, orrfolyás mutatkozik. A leg' több beteg állat már egy héttel a betegség tüneteinek megjelenése után elerőtlenedve elhullik, ki« sebb része hosszantartó hasmenés, köhécselés után elsenyvedve pusztul el. Vannak járványok, melynek során alig akad beteg, mely tökéletesen meggyógyulna. Sokszor a megbetegedett sertések 90 százaléka is elpusztul. Mit kell tennünk, hogy e betegségtől megvédj ük sertésállományunkat? A legfontosabb teendő a betegség behurcolásának megakadályozása. Éppen ezért idegen helyről származó sertést ne állítsunk be addig sertésállományunkba, amíg az új állatot 14 napig elkülönítve nem tartottuk. Ha sertéshúst vásárolunk, annak mosó" vízét, hús- és csontdarabkáit felfőzés nélkül ne öntsük ki udvarunkba, a trágyadombra, mert ha keztében elhullana, úgy gondos- kodjunk a hulla biztos megsemmisítéséről (dögkútba való elhelyezés, mélyen történő elásás, elégetés stb.). Ne adjuk azt kóbor egyéneknek, mert az ilyen elajándékozott hulla sokszor nagy járványok kitörésének lett az oka. Ne lépjünk olyan udvarba, ahol sertésmegbetegedésekről van tudomásunk. mert lábbelinkén könnyen hazahurcolhatjuk a betegség ragályanyagát. Sertéseink mindennemű megbetegedését azonnal jelentsük be az állatorvosnak. A betegnek látszó sertést az egészségestől azonnal különítsük el, hogy a további fér’ főzést megakadályozzuk; a beteg sertés ólját tisztogassuk és fertőtlenítsük ki, használt alomját, takarmányhulladékát semmisítsük meg. Az ilyen óvintézkedések mellett remélhetjük, hogy a még egészségesnek látszó állatainkat megmenthetjük a betegségtől. A hatósági intézkedések azonnali foganatosításával pedig a betegség tovaterjedését meggátoljuk. Az elmúlt években állattartóink a sertéspestis elleni védekezést kizárólag a sertéspestis elleni szimultán-oltásra bízták. Tekintve, hogy a szimultán-oltásnál felhasznált sertéspestis virus-oltóanyag élő ragályanya,got tartalmazott, az oltott állomány nem megfelelő elkülönítésével, a zárlati intézkedő' sek be nem tartásával bő alkalmat szolgáltatott a ragályanyag tovahurcolására és így a- betegség fenntartására. Ez az oka annak, hogy a sertéspestis elleni szimultán-oltást a sertéspestis elleni védekezésből kikapcsoltuk. így elértük azt, hygy a megye ezidő- szerint e betegségfői mentes. A betegség fellépése esetén tovaterjedésének megakadályozása csak azon múlik, hogy a betegséget fellépése után azonnal bejelentjük-e és a kiadott elfojtó in- tézkedéseket — melyek a ragályanyag megsemmisítésén célozzák — szigorúan betartják-e. Hogy az idejében történt bejelentés és az elfojtó intézkedések szigorú betartása milyen eredményre vezet, példa erre Nagy- berény község esete. A múlt év őszén a kijáró sertésfalkákban fellépett a sertéspestis. A betegséget azonnal bejelentették. A megfelelő intézkedéseket idejében foganatosították, a fertőzésnek kitett állományt azonnal oltották. Ez meg is hozta a kívánt eredményt, mert a község 3 fertőzött udvarának 26 darabot számláló sertésállományából csupán 4 darab betegedett meg, a betegség nem terjedt tovább. Kormányzatunk nem csupán az ingyenes állatorvosi szolgáltatás- sál, hanem a fertőzésnek kitett állományok oltásához ingyenes sertéspestis elleni szérum juttatásával is segítséget ad a betegség tovaterjedésének megakadályozására. Halmos Béla körállatorvos, Som 165 katasztrális hold cukorrépát kultivátorozolt a lengyeltóti gépállomás Ahogy eljött a tavaszi szántásvetési munkák ideje, a lengyeltóti gépállomás traktorosai azonnal „megnyergelték vasparipáikat“, s a terméseredmények növelésének ügye iránti felelősségük tudatában láttak hozzá a barázdák hasogatásához. Az egyénileg dolgozó parasztok részére több mint 800. tsz eknek mintegy 700, egyéb tulajdonosoknak csaknem 400 normálholdnyi talajmunkát (szántás, tárcsázás stb.) végeztek. Lelkes munkájuk eredményeként a gépállomás körzetében nincs már műveletlen terület. A gépállomás dolgozói fontos feladatuknak tartották a növény- ápolásra való felkészülést is. Négy sorművelő kultivátoruk, U—-3-as univerzál-traktoruk és vontatóik már hetekkel ezelőtt „bevetésre készen“ sorakoztak a gépállomás udvarán. Ahogy sorolt a tsz-ek cukorrépája, a gépállomás dol- gozói késedelem nélkül harcot indítottak a gyomok ellen. így I ’ még az esőzések előtt elvégeztek 16a kát. hold cukorré" pa sorközi kultivátorozását. Derekasan kivették részüket ebből a munkából Perák Sándor vontatós és váltótársa, Lóka Pál, akik ketten 158 kát. hold cukorrépavetés _ sorközét porha- nyósították meg. Most azonban az esőzések megakasztották a növényápolási munkákat. A bőséges csapadék és a várható napfény hatására nemcsak kultúrnövényeink, hanem a gyomok is rohamosan fejlődnek. Éppen ezért, ahogy a földekre rá lehet menni, a gépállomás dolgozói percet se késlekdjenek a kul- tivátorozással, ne engedjék, hogy az ő szerződéses területükön elgyomosodjanak a kapások. Ne nyugodjanak bele a gépállomás, agronómusai és dolgozói abba, hogy a növényápolási szer' ződéskötésben alig több mint 4!0 százalékra állnak. Beszélgessenek a tsz-ek tagjaival, győzzék meg őket a gépi kapálás előnyéről, magyarázzák meg nekik, hogy a gép az ő munkaerejüket kíméli, s ugyanakkor nagyobb terméshozamot biztosít. Tartsák ezt szem előtt a gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ek, kössenek mielőbb szerződést gépi növényápolásra — maguk látják elsősorban hasznát. A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÖZLI: A Képzőművészeti Főiskola hall« gatóinak idei diplomamunkáit május 19—21-ig állítják ki. (Festők—grafikusok: Sztálin-út 69. I. em, szobrászok: Bajza-u. 41.) A diplomamunkák nyilvános vitáit május 22-től június 2-ig délutánonként ugyanott tartják. Az évzáró ünnepély június 3-án lesz. A Képzőművészeti Főiskolán a felvételi vizsgákat június 28-tól július 7-ig tartják. A középiskolai tanulók iskolájuk útján jelentkezhettek, a középiskolát, régebben elvégzettek kérjenek jelentkezési lapot a Képzőművészeti Főiskolától (Bp. VI., Sztálin-út 71.). Jelentkezési határidő május 31. ,,üzenem Vidus elvtársnak, Csoma-Szabadiba.. O lvastam a »Somogyi Néplap «-ban, hogy milyen eredményesen dolgozik a csoma-szabadi Béke termelőszövetkezet. Ezt egy évvel ezelőtt még nem: mondhattuk el. A tsz földjei csak gazt temjeitek. Most már látja a tsz tagsága, mi volt az oka, hogy nem ment a munka. Knédlich Gyula, aki a tsz élén állt, .akadályozta az eredményes munkát. Mióta leváltották, minden megváltozott a tsg-ben. Megyémtől távol büszkeséggel tölt el, ha jó híreket olvashatok a csoportról. Különösen örülök annak, hogy személyes ismerősöm, Vidus Mihály nevét is •olvashatom az élenjárók között. Vidus elvtársnak továbbra is jó munkát kívánok és üzenem neki: ne feledje, hogy egy célért harcolunk, mi itt az egyetemen, ők a termelőszövetkezet földjein, a virágzó termelőszövetkezetekért, a korhnányprogramm meg valósításáért. ígérem az elvtársaknak, mi itt az egyetemen úgy tanulunk, hogy minél több segítséget tudjunk adni majd szaktudásunkkal a kormán.vpro- gramm megvalósításához. Witman Katalin, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem, a hús a betegség ragályával fertőzve volt és ezt nyers állapotban sertéseink felveszik, megbetegednek. Sertéseink és a sertéslegelő közelében kóbor egyéneket ne engedjünk, gyakran ezek szándékosan terjesztik a betegséget Ha sertésünk bármi ok követ
